Emberi immunhiányt okozó vírus - pozitív esetek intravénás droghasználók között

Emberi immunhiányt okozó vírus - pozitív esetek intravénás droghasználók között Dr. Rácz József 1, Dr. Újhelyi Eszter 2 és Fehér Beáta 3 1 MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Budapest (igazgató: dr. Cziegler István), 2 Szent László Kórház, Immunológiai Laboratórium, Budapest (laboratórium-vezetı: dr. Újhelyi Eszter), 3 Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia, Budapest (igazgató: dr. Rácz József) Rácz J, Ujhelyi E és Fehér B (2002): Emberi immunhiányt okozó víruspozitív esetek intravénás droghasználók között. Orvosi Hetilap, 143,3:131-133. 1

A szerzık magyarországi intravénás droghasználók között emberi immunhiányt okozó vírus pozitív eseteket elemeznek. Módszer: az eseteket részben önbevalláson (korábban végzett, emberi immunhiányt okozó vírus szőrés eredményének bevallása kérdıíves kérdezés alapján), részben objektív módszerekkel (SalivaCard HIV Trinity Biotech gyorstesztet és Vironostika HIV Uniform Ag/Ab ELISA, Organon Teknika) identifikálták, majd kérdıív segítségével vizsgálták a vírus átadása szempontjából kockázati magatartásformákat (injekciózási szokások és szexuális magatartások). Személyek: kezelést keresı (76 fı) és segítı kapcsolatokkal nem rendelkezı (121 fı) csoportokat vizsgáltak; az elsı esetben csak önbevalláson alapuló emberi immunhiányt okozó vírus -státuszt, a második esetben az objektív kimutatást vették figyelembe. Eredmények: a kezelést keresı csoportban három személy tudott arról, hogy emberi immunhiányt okozó vírus pozitív, illetve Szerzett Immunhiányos Tünetegyüttessel (AIDS) összefüggı betegsége van. Mindhárman 25 éves, hajléktalan férfiak voltak, akik elsısorban heroint használtak intravénásan. Jelentıs számban fordultak elı mindhárom személy esetében kockázati magatartásformák (elsısorban az injekciós használattal összefüggésben). A segítı kapcsolattal nem rendelkezı csoportban egy emberi immunhiányt okozó vírus -pozitív személyt találtak, aki nem tudott fertızésérıl. A 20 éves férfi heroint és amfetamint használt intravénásan, a kockázati magatartások nem jelentıs arányban voltak rá jellemzık. Megbeszélés: a bemutatott esetekben a szexuális úton átadódó fertızés nem zárható ki, de az megállapítható, hogy intravénás droghasználók körében jelen van a emberi immunhiányt okozó vírusa. Kockázati magatartásaikat tekintetbe véve, mind az injekciós használattal, mind pedig szexuális úton továbbadhatják a fertızést. A kezelést keresı csoport esetében az intézmények (ahol a kérdıív felvétele történt) nem tudták, hogy a jelentkezık között fertızött esetek vannak. Eredményeik alapján a szerzık a emberi immunhiányt okozó vírus jelenlétére hívják fel a figyelmet intravénás droghasználók között, valamint speciális intervenciókat sürgetnek az injekciós droghasználók számára. Kulcsszavak: emberi immunhiányt okozó vírus, intravénás droghasználat, drogabúzus 2

Human Immunodeficiency Virus positive cases among intravenous drug users The authors show human immunodeficiency virus positive cases among Hungarian intravenous drug users. Method: the cases were identified by self-admittance (by the results of HIV screening), and by objective methods (SalivaCard HIV Trinity Biotech quick test and Vironostika HIV Uniform Ag/Ab ELISA, Organon Teknika). The persons were studied by questionnaire on their risk behaviours (injecting and sexual behaviours). Persons: treatment seeking (76 cases) and out-of-treatment (121 cases) groups were analysed. In the first group the self-admittance human immunodeficiency virus -status was taken into consideration, in the second group the objective human immunodeficiency virus -status was studied. Results: in the treatment-seeking group three persons knew that they had been human immunodeficiency virus positive or had had Acquired Immunodeficiency Syndrome related disease. The three males were 25 year-old, homeless, and used heroine intravenously. In the out-of-treatment group one person was identified by objective test, who did not know his infection. This 20 year-old male used heroine and amphetamine intravenously, and his risk behaviour was not characteristic for intravenous drug users. Discussion: in these cases the sexual transmission cannot be excluded, but it is pointed out, that the human immunodeficiency virus is present among intravenous drug users in Hungary. Taking into consideration the risk behaviours, these persons can transmit the disease through injecting and or sexual behaviours. In case of treatment seeking group, the treatment institutions (where the interviews took place) did not know the infections among their patients. According to their results, the authors call the attention to the human immunodeficiency virus infection among Hungarian intravenous drug users and they urge specific interventions for intravenous drug users. Key words: human immunodeficiency virus, intravenous drug use, drug abuse 3

Az 1980-as évek közepe óta a HIV terjedésének a második leggyakoribb oka az intravénás droghasználattal függ össze (az elsı a szexuális terjedés). 1999-ben a világon a HIV terjedését a leggyorsabb ütemben a volt Szovjetunió országaiban figyelték meg (1997 és 1999 között a fertızöttek száma megduplázódott). A HIV fertızés az injekciós droghasználók között pl. Ukrajna egyes városaiban az 1994-es gyakorlatilag zéró szintrıl 2 év alatt 31-57%-ra emelkedett (9). Közép- és Kelet-Európában az 1999. év folyamán a fertızöttek száma egyharmaddal emelkedett (8). A vizsgálatok szerint a fertızések legnagyobbrészt (esetenként az új fertızések akár 90%-a is!) az intravénás droghasználattal hozhatók összefüggésbe (9). Magyarországon nem ismert a HIV/AIDS elıfordulási gyakorisága injekciós droghasználók körében. Nem ismertek az intravénás droghasználattal összefüggı kockázati viselkedések megjelenési formái és gyakoriságuk, melyek a vírus átadását lehetıvé teszik. Vizsgálatunkban a kockázati magatartások elıfordulására, illetve a fertızöttségre vonatkozóan kerestünk adatokat. Injekciózásnál a közvetlen megosztás a közös, megosztott tő- és fecskendıhasználatot jelenti, amikor ugyanazt a tőt két vagy több személy használja (5). Az indirekt megosztás során a beadandó drog-oldat elıállítása és használata során történhet meg a vírus átadása. Ezek közül a legfontosabbak (4): az egyik személy használt fecskendıvel oldja fel a drogot; a fecskendı teleszívásához használt eszközzel keverik össze a drogot a vízzel; az egyik résztvevı használt fecskendıjével osztják szét a drog-oldatot; közös szőrıt használnak; visszajuttatják a már felszívott oldat feleslegét a közös fızıedénybe vagy valaki más fecskendıjébe; kóstolót adnak valakinek a már felszívott oldatból; a használt szőrıt adják oda valakinek; egy fecskendıvel olyan vizet szívnak fel, amely vízben a többiek már használt fecskendıiket tartották. Szexuális magatartásoknál az óvszer nélküli behatoló kontaktus jelent kockázati tényezıt. 4

Magyarországon eddig két (1) AIDS beteg intravénás használót identifikáltak, akik a fertızést nagy valószínőséggel homoszexuális kapcsolat útján, külföldön szerezték (1). Idıközben mind a két személy elhunyt. Módszer Elsı vizsgálatunkban kezelésre jelentkezı intravénás droghasználókat vizsgáltunk a National Institute on Drug Abuse (NIDA) által kidolgozott, a HIV átadása szempontjából kockázati viselkedéseket feltáró kérıívvel (Risk Assessment Questionnaire, 1, 6, 10). A kérdıív 100 kérdést (421 tétel) tartalmaz, többek között több kérdéssel is rákérdez a vizsgálati személy HIV státuszára, illetve AIDS betegségére (önbevalláson alapuló módszer). 1999-ben összesen 76 személyt vizsgáltunk meg ezzel az anonim kérdıívvel, melyet külsı, nem a kezelıhelyen dolgozó munkatársak vettek fel. A második vizsgálatban ugyanezt a kérdıívet alkalmaztuk kezelırendszeren kívül elhelyezkedı, azaz segítı kapcsolattal nem rendelkezı intravénás droghasználókkal. Az interjúalanyok felkeresésére a privilegizált hozzáféréssel rendelkezı interjúzó technikát alkalmaztuk (3). Az interjúzók felépült droghasználók voltak, akik kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeztek injekciós droghasználó csoportokban. 121 interjú készült 2000-ben. Az interjúk alkalmával Omni-SAL nyálmintavevıvel történt mintavétel (Assembled for SDS International Ltd. By Westley Coe (Cambridge) Ltd., CB4 10F, UK.) segítségével HIV szőrésre is lehetıség nyílt. Az interjúk itt is anonimek voltak, a személyeket jelige és sorszám segítségével azonosítottuk. A HIV szerológiai vizsgálat módszere: A nyálmintából történı HIV-1 és HIV-2 ellenanyag kimutatására SalivaCard HIV Trinity Biotech gyorstesztet alkalmaztunk. A kétes, vagy pozitív mintáknál a Vironostika HIV Uniform Ag/Ab ELISA (Organon Teknika) teszttel megismételtük a vizsgálatot. 5

Eredmények Önbevalláson alapuló eredmények: az elsı, kezelést keresı csoportban három személy nyilatkozott úgy, hogy HIV pozitív. A három személy mindegyike 25 éves, egyedülálló, hajléktalan, 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezı, munkanélküli férfi volt, ketten állást kerestek, a harmadik nem. Jövedelem: mindhárman áruk adásvételébıl és illegális tevékenységbıl (pl. drogeladásból), az egyikük ezenkívül prostitúcióból szerezte jövedelmét. Pszichoaktív szer-használat: 11-12 éves korban alkohol, 14-22 éves kor között heroin, kokain, kokain+heroin keverék, nem orvosi javallatra használt metadon, az egyiknél továbbá még amfetamin és LSD kipróbálás szerepelt. Az elmúlt 30 napban ketten kb. 60-90- szer használtak intravénásan heroint, egyikük 10-szer nem receptre kapott metadont is. A harmadik személy nem használt drogokat (börtönben volt). Az utolsó 48 órában nem használtak drogokat. Kockázati viselkedések: csak az egyik férfi esetén fordult elı, hogy pénzzel vagy droggal fizetett másnak az eszköz használatáért (az utolsó 30 napban), szintén ennél a személynél fordult elı, hogy ıutána kétszer használta más az injekciós eszközeit. Kezelés: az elmúlt egy évben sikertelenül egyikük ötször, másikuk nyolcszor próbálkozott, várólistára kerültek. A harmadik személy tízszer keresett kezelést, de ıt állítása szerint AIDS betegsége miatt elutasították (az AIDS betegség miatti kezelésre vonatkozó kérdést a kérdıív nem tartalmazott). Két vizsgálati személynek volt korábbi kezelése (detoxikáció, ambuláns és bentfekvéses kezelés). Szexualitás: egyik személynek sem volt szexuális kapcsolata az elmúlt 30 napban, egyikük biszexuálisnak, a többiek pedig heteroszexuális beállítottságúnak vallották magukat. HIV szőrés: egyszer, háromszor, illetve ötször vettek részt szőrésen. Hepatitisz szőrésen is részt vettek, ketten negatív eredménnyel, az AIDS beteg pozitív eredménnyel. Ketten 75% (ideértve az AIDS beteg személyt), a harmadik 25%-os esélyt lát arra, hogy AIDS-es lesz. Prevenciós szolgáltatások: mindhárman részesültek, 6

egyikük az utolsó 30 napban is (tőcsere, óvszer, beutalás kezelıintézménybe). Ketten változtattak kockázati magatartásaikon: csökkentették intravénás használatukat, tőmegosztásukat, szexuális szokásaikat megváltoztatták (a harmadik börtönben volt; arról nincs információ, hogy a börtönben tudtak-e HIV fertızöttségükrıl). Mindhárman büntetett elıéletőek (4 hónapot, 1 év 8 hónapot, illetve 2 év 3 hónapot töltöttek börtönben). Objektív vizsgálat: a második vizsgálat során egy, biztosan HIV+ személyt identifikáltunk Western Blot ( HIV Blot 2.2 - forgalmazza ABBOTT-MUREX) módszerrel. A 20 éves férfi egyedülálló, saját lakásában lakott, Pest egyik belsı kerületében. Középiskolát elkezdett, de nem fejezte be. Munkanélküli, álláskeresı volt. Jövedelme családtagjaitól, áruk adás-vételébıl, valamint illegális tevékenységbıl (pl. drogeladásból) származott. Pszichoaktív szer-használat: alkoholt 13-14 éves korában használt elıször. 16-17 éves kora óta használt illegitim drogokat (marihuánát, heroint, heroin+kokaint, nem orvosi javallatra metadont és más nyugtatókat, amfetamint). Az utolsó 30 napban heroint és amfetamint használt intravénásan, a használat számát nem tudta biztosan. Az elmúlt 48 órában alkoholt, heroint - intravénásan, és más ópiátokat használt. Kockázati viselkedések: a vizsgált személy nem tudta biztosan, hogy az utolsó 30 napban hányszor használt olyan eszközöket (tőt és fızıedényt), amikrıl tudta, hogy más is használta azokat korábban. Szintén nem tudta, hányszor használt teljesen új eszközöket. Egy eszközt átlagosan 1-5 alkalommal használt. Az utolsó 48 óráról nem tudta, hogy az általa használt eszközöket ıutána más is használta-e. Szexualitás: az elmúlt 30 napban egy nıpartnere volt, a szexuális aktusok számát nem tudta, de egyik alkalommal sem használt óvszert. Nem biztos benne, hogy szexuális aktusra heroinhatás alatt került-e sor. Magát heteroszexuálisnak tartotta. A HIV kockázat megítélése szempontjából a steril eszközök használatát fontosabbnak tartotta, mint az óvszer használatát. Kezelés: egyszer vett részt ambuláns kezelésen. Az elmúlt évben jelentkezett kezelésre, de várólistára került, majd pedig nem jelent meg. Szőrıvizsgálatok: a vizsgált személy még nem 7

volt HIV szőrésen. A HIV fertızés kockázatát 25%-osnak tartja. Hepatitisz szőrésen nem volt. AIDS: preventív szolgáltatásban nem részesült. Megbeszélés Tapasztalataink szerint Magyarországon injekciós droghasználók körében is jelen van a HIV fertızés. Az elsı vizsgálatban a vizsgálati személyek önbevallását vettük alapul (kezelést keresı csoport), a második vizsgálatban (nem-kezelt csoport) pedig nyálteszt segítségével verifikáltuk a fertızést. Eredményeink alapján a szexuális úton való fertızést nem zárhatjuk ki, de a fertızés az injekciózáshoz használt eszközök által is terjedhet. Interjúalanyaink között sok, a HIV vírus terjedése szempontjából kockázati viselkedésnek minısülı magatartás fordult elı: direkt és indirekt megosztás, kockázatos szexuális viselkedések (óvszer nélküli, droghatás alatti aktusok, prostitúció). A személyek a HIV fertızés kockázatát alacsonynak ítélték meg (a megkérdezetteknél a HIV fertızöttség és az AIDS betegség fogalma keveredni látszik). A vizsgált személyek általában bizonyos mértékő preventív szolgáltatásban részesültek. Azok közül, aki tudtak HIV fertızésükrıl, ketten változtattak kockázati viselkedéseiken. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt évben mind a négyen jelentkeztek kezelésre többször is, de a kezelést végül nem kezdhették meg. Az interjú helyszínéül szolgáló intézményekben nem tudtak arról, hogy betegeik között HIV fertızöttek lennének. Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy kezelıintézmények HIV pozitív esetet jelentettek volna 1999-2000-ben. Eredményeink szükségessé teszik injekciós droghasználók körében a speciális prevenciós módszerek alkalmazását, hiszen a szakirodalomból jól ismert a fertızés rendkívül gyors terjedésének lehetısége (pl. Kelet-Európában: lásd 7). Szükségesnek látnánk több szőrıállomás mőködtetését, illetve a kezelésbe kerülı droghasználók szőrıvizsgálatba utalását is. 8

Irodalom 1. Coyle, S.L.: The NIDA HIV Counseling and Education Intervention Model: Intervention Manual. NIH Publication No. 93-3580. U.S. Department of Health and Human Services: GPO, 1993. 2. EPINFO, 2001, 8,8:2001 március 2. 3. Griffiths P, Gossop M, Powis B és Strang: Reaching hidden population of drug users by privileged access interviewers: methodological and practical issues. Addiction, 1993, 88, 1617-1626. 4. Koester S.: The process of drug injection. Applying ethnography to the study of HIV risk among IDUs. In: Rhodes T. és Hartnoll R. (szerk.): AIDS, drugs and prevention. Perspectives on individual and community action. Routledge, London, 1996, 133-148. 5. Lambert E. (szerk.): The collection and interpretation of data from hidden populations. National Institute on Drug Abuse Research Monograph 98. DHHS Pub. No. (ADM)90-1678. Washington, DC: Supt. of Docs., U.S. Govt. Print. Off., 1990. 6. Rhodes, F.: The Behavioral Counseling Model for Injection Drug Users: Intervention Manual. NIH Publication No. 93-3579. National Institute on Drug Abuse: GPO, 1993. 7. Rhodes T., Ball A., Stimson G.V., és mtsai: HIV infection associated with drug injecting in the newly independent states, eastern Europe: the social and economic context of epidemics. Addiction; 1999, 94,9:1323-36. 8. United Nations Drug Control Programme (UNDCP): Global illicit drug trends. Vienna, 2000. 9. United Nations Programme on HIV/AIDS (UNAIDS): Report on the global HIV/AIDS epidemic. Genf, 2000. 10. Wiebel, W.: The Indigenous Leader Outreach Model: Intervention Manual. NIH Publication No. 93-3581. U.S. Department of Health and Human Services: GPO, 1993. 9

A vizsgálatot az OTKA 022676. és 29995. számú pályázat, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatása tette lehetıvé. 10