A CSA LÁD TERVEZÉS KÉRDÉSEI ÉS E L Ő R E H A L A D Á S A E U R Ó P Á B A N ÉS A KÖZEL-KELETEN* JO A N RETTIE A z angliai Cheltenhamban 1948-ban tartott találkozó alkalmával H ollandia, Svédország, az Egyesült Királyság és az Am erikai Egyesült Állam ok országos családtervezési szövetségei nemzetközi családtervezési bizottságot létesítettek. A nemzetközi családtervezési bizottság négy alapító tagjához a Ném et Szövetségi Köztársaság, Hong Kong, India és Singapore országos szervezetei csatlakoztak. Londonban központi irodát létesítettek, s regionális irodákat állítottak fel H ong Kongban, Singaporeban, Ceylonban, N ew Yorkban és Nairobiban. A Nem zetközi Családtervezési Szövetség (In ternational Planned Parenthood Federation, a továbbiakban IP P F ) 1952-ben alakult meg a Bombayban rendezett harmadik nemzetközi családtervezési konferenciának benyújtott határozat alapján. A z IP PF-n ek ez idő szerint 45 szervezet a tagja és kapcsolatokat tart fenn a világ majdnem mindegyik országával. Nem tudom, az IP P F -et megalakító tagok 1952-ben gondoltak-e arra, hogy az IP P F viszonylag rövid idő alatt 14 év múlva világszerte ismertté válik, s mint nem kormányzati szerv tanácskozó státust fog betölteni az Egészségügyi Világszervezetnél (W H O ), az EN SZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál (ECOSOC), az ENSZ Gyermeksegély Alapjánál (U N IC E F ) és a Nem zetközi Munkaügyi H ivatalnál (IL O ). A z IP P F munkája azon a meggyőződésen alapul, hogy a családtervezés alapvető emberi jog, s a Szövetség célja, hogy elősegítse a családtervezési ismeretek oktatását és a szülői felelősségre való nevelést a család boldogulása és a közösség jóléte érdekében. A z IP P F céljait nemegyszer félreértik. A z t gondolják, hogy az IP P F a családtervezéssel nem az anya és a gyermekek egészsége, a család anyagi helyzetének javítása és boldogulása érdekében foglalkozik, hanem a népszaporodás ellenőrzése céljából. Ez nem így van. Tévedés azt gondolni, hogy eg}r szervezet va gy akár bármely korm ányzat szabályozni tudná a megszülető gyerm ekek számát. A döntés kétségkívül minden esetben az egyes férfi és nő ügye marad. * Л cikk eredeti címe: Problems and Progress in Family Planning in Europe and the Near East. 7 Demográfia
110 Köztudomású, hog}' az iparosodás előrehaladtával és a közoktatás fejlődésével a házaspárok kezdik felismerni a kisebb család előnyeit, a megfelelő fogamzásgátló lehetőségek hiányában széles körben az abortuszhoz folyamodnak. A z is tudott, hogy ez történt egész Európában. A z IP P F alapítói e tény tudatában igyekeztek előmozdítani azt, hogy a fogamzásgátló lehetőségek rendelkezésre álljanak, úgy hogy minden házaspár veszélytelenül és nehézség nélkül tervezhesse meg családját, ha óhajtja. A zt mondják tévesen, hogy a japán kormány a népesség növekedését szabályozta, amikor az 1948. évi törvényben liberálisabb alapokat engedett meg az abortuszok terén. Ugyanezt mondták a kelet-európai országokkal kapcsolatban is. E z nem igaz. Japánban 1948 előtt a fogamzásgátlás illegális volt, s az abortuszt is csupán korlátozott orvosi indokok alapján engedélyezték. Mindamellett a japánok, m inthogy fogamzásgátlók nem álltak rendelkezésre, több mint egy évszázada az illegális abortuszhoz va gy éppen a csecsemők megöléséhez folyam odtak családtervezési eszközökként. A m it a japán kormány 1948-ban tett, az a törvény módosítása volt annak érdekében hogy nyíltan orvosi gondozásba vonják az abortuszokat, amelyek már elterjedtek, s egyidejűleg harcot indítsanak a fogamzásgátlás megismertetéséért. A japán születési arányszám, amely a második világháború végén, mint máshol is, meredeken emelkedett, talán nem hanyatlott volna oly gyorsan, ha az 1948. évi törvén yt később hozták volna. Hanyatlás azonban akkor is bekövetkezett volna, csakhogy akkor az életszínvonallal, s az illegális abortuszok következm ényeként sok nő egészségével kapcsolatban. A liberálisabb abortusz-törvények bevezetésének a kelet-európai országokban 1956-ban ugyanaz vo lt az indítéka, mint a japán kormányé.1 A z IP P F korai úttörői saját hazájukban is úttörők voltak. A legtöbbjük nő volt, ami érthető, hiszen a nő az, aki legtöbbet szenved a tervezetlen család következm ényeitől. Néhányan közülük orvosok voltak és abban az időben, amikor az orvosi kar a családtervezéssel szemben foglalt állást, annál inkább becsülni kellett őket. A kezdeti időkben a családtervezési társaságoknak kétféle mintája alakult ki. Mindkettőnek az önkéntes munka volt az alapja. Hollandiában úgy kerülték meg a fogamzásgátlási tanácsadást tiltó jogszabályokat, hogy az emberek a társaság klinikáin keresve segítséget, tagjai lettek a társaságnak, s így anélkül kaphattak tanácsokat, hogy megsértették volna a fogamzásgátlás nyilvános propagandája ellen hozott jogszabályt. A világon az első családtervezési klinikát 1897-ben nyitották meg Amszterdamban. E zt a mintát követték 60 évvel később Franciaországban és Belgiumban is. A brit minta vo lt a másik. Eleinte a családtervezési klinikákat mint minden állami szervezettől független egységeket hozták létre, végül is azonban egyre inkább lehetővé vá lt az együttműködés a törvényhatóságokkal, úgyhogy most Nagy-Britanniában 600 családtervezési klinikát tart fenn a társaság és legalább 575 a száma a törvényhatósági (községi, városi) anya- és gyerm ekegészségügyi központoknak va gy ilyen jellegű állami kórházaknak. 1 Az indítékokra vonatkozóan lásd Dr. M iltényi Károly: Népesedéspolitikánk néhány kérdése. Demográfia. 1958. évi 1. sz. 7 26. p.; Dr. Szabady Egon: Magyarország népesedési helyzete. A családtervezés gazdasági, társadalmi és egészségügyi vonatkozásai. Demográfia. 1962. évi 3. sz. 325 331. p. Dr. Miltényi Károly Dr. Szabady Egon: Az abortuszhelyzet Magyarországon ; demográfiai és egészségügyi összefüggések. Demográfia. 1964. évi 3. sz. 303 309. p.
411 A dán társaságot sokkal később alapították, mint a hollandot vagy a britet, s ezzel még egy harmadik forma is létrejött, a koordináló bizottságé. A brit és a holland társaságok tanácsaitól eltérően, amelyek az országszerte elterjedt csoportok képviselőiből állanak, a dán országos tanács a társaság szekcióinak és azoknak a szervezeteknek a képviselőiből tevődik össze, amelyek a családtervezéssel kapcsolatban állanak, mint például az Orvosi Társaság, a Szülésznők Egyesülete, iskolaorvosok, Közoktatásügyi Minisztérium és az Egészségyügyi Minisztérium. A lengyel társaságot a dán és a brit minták kombinációjaként alakították ki. A z országos tanács egyfelől a társaság különböző szekcióinak, másfelől vidéki szervezeteinek képviselőiből áll. A társaság mint nevelési testület működésére minden utat felhasznál, az egyetemeket, iskolákat, a rádiót, és a televíziót is. Megvizsgálja a fogamzásgátlók minőségét is, szervezi az orvosok és az orvosi személyzet kiképzését, könyveket és brosúrákat ad ki és évente sok ezer érdeklődő levelére válaszol. A társaság két családtervezési központtal rendelkezik, eggyel Varsóban, egy másikkal Krakkóban, s helyi szervezetén keresztül mindenütt az országban biztosítja, hogy a családtervezési kiadványok és a tanácsadás minden állami kórházban és egészségügyi központban elérhető legyen. Hasonló módon Jugoszláviában is a különböző köztársaságokban családtervezési tagozatok és egy koordináló bizottság létesült. A Jugoszláv Országos Bizottság tagsági kérelmét az IP P F Európai és K özel-k eleti R é giója elfogadta, s az IP P F vezetősége 1967 áprilisában jóváhagyta. Ám bár az IP P F törekszik arra, hogy a családtervezési tanácsadás mint a megelőző orvoslás természetes része a nemzeti közegészségügyi szolgálat keretébe tartozzék, mégis világos, hogy szükség van országos családtervezési egyesületekre. Ezek azonban különböző form ákat fognak ölteni, mások lesznek, mint az önkéntesek eredeti csoportjai, akik az eszme előrevitelén fáradoztak. Sokat lehet tanulni a lengyel és a dán tapasztalatokból, ahol ugyan vannak családtervezési társaságok, de a családtervezés részét képezi az állami szolgálatnak. Mindkét országban kötelező az orvosok és a szülésznők számára, hogy a szülést va gy vetélést követően fogamzásgátlási információt adjanak minden nő részére. Em lékeztetni kell arra, hogy a nőszervezeteknek alapvető szerepük van a fogamzásgátlás előnyeinek megmagyarázása terén, bár a nők általában nagyon is örömmel várják ezeket a tanácsokat. A z IP P F Európai és K özel-k eleti Régiója segítséget nyújtott a jordániai családtervezési és családvédelmi egyesület felállításához és a közel-keleti országokban mindenütt hangoztatta, hogy amint az arab országokban előrehalad az iskolázottság és az iparosodás, emelkedik a nők társadalmi helyzete, a fogamzásgátlási lehetőségek hiányában az abortuszokhoz fognak folyamodni, ugyanúgy mint ez Európában történt. A különböző arab országok egészségügyi minisztériumai jól tudják ezt, s ösztönzik a családtervezési szolgálat felkészülését. Jordániában a Jordán Nőtanács gondoskodott az első, Jeruzsálemben m egnyitott klinika előfeltételeiről, és felajánlotta a tám ogatását ahhoz, hogy az ország hét más városában családtervezési központokat állítsanak fel. Egyiptom ban a Nőszövetség kezdeményezte a családtervezéshez segítséget adó összes önkéntes csoportok összefogását egy országos egyesület for-
412 J О A N H E T 'Г I Е májában, amelynek a szociális ügyek minisztere az elnöke. A z egyesület a kormánnyal szorosan együttm űködve fejti ki tevékenységét. A z asszonyok szervezetei Tuniszban is rendeznek üléseket és csoportos megbeszéléseket, amelyek a kormányzati tevékenységet kiegészítik. A tuniszi korm ányzat 1961-ben eltörölte a fogamzásgátlásra vonatkozó francia jogszabályokat, amelyek korábban ott is érvényben voltak. A családtervezéssel kapcsolatban elfoglalt álláspont gyors m egváltozázást és az ezzel kapcsolatos ismeretek növekedését azon is le lehet mérni a világban, hogy változnak azok a tényezők is, amelyek akadályokat gördítenek a családtervezési lehetőségek létesítésének útjába. Csak két vallás ellenzi a fogamzásgátlást. A z a közhiedelem, hogy a zsidó vallás tiltja a fogamzásgátlás megtiltását. Általában azt lehet mondani, hogy a reform és a konzervatív csoportok elfogadják a családtervezést (1) és még a szélsőségesek is a női fogamzásgátlást m eghatározott egészségügyi körülmények között tudomásul veszik (2), csak a férfi fogamzásgátlók használatát ítélik el. A keresztény vallások álláspontja mind a protestánsok, mind a római katolikusok részéről a családtervezés elítélésével volt egyértelmű. Most a protestáns egyházak mind teljes mértékben tám ogatják a családtervezést, s nincsenek fenntartásaik a módszerekkel kapcsolatban sem, néhány konzervatív eset kivételével, mint például a Ném et Szövetségi K ö z társaságban vagy Svájcban. A római katolikus egyház elfogadta a családtervezés elvét, de egyes módszerek használatát még tiltja és az orthodox zsidó vallással éppen ellentétben a fogamzásgátlók használata a nők számára van megtiltva (kivéve az orális fogamzásgátlók szedését a menstruációs ciklus szabályozása céljából, nem tudva annak fogamzásgátló hatásáról), míg a férfiak számára a nemi betegségek megakadályozása céljából megengedett. A vallás közvetlen befolyása most csekély, a közvetett befolyás azonban még számottevő. Mayone Stycos professzor azt mondotta, hogy: A nemi kérdésekkel kapcsolatos keresztény álláspont mint szükséges rossz komolyan akadályozta a születésszabályozás technikájára vonatkozó ismeretek elterjedését... A fogamzásgátlás technikai ismeretei annyira bizalmasak, hogy egy átlagos általános orvos Angliában va gy az Egyesült Államokban alig tudott róla valam it. (3) Ezek a megjegyzések egész Európában egyaránt érvényesek. A fogamzásgátlás technológiájának oktatása sohasem kapott helyet rendszeresen az orvosegyetemek tanrendjében. A z európai korházak professzorait a fejlődő országokból az itteni orvosi iskolákba tanulni jö tt orvostanhallgatók igénye ébresztette rá a hallgatóik oktatásában mutatkozó hiányosságra. A z orvosi szakma magatartása most gyorsan változik. A fejlődést talán legjobban illusztrálja az IP P F Európai és K özel-k eleti Régiója által rendezett öt konferencia tárgyköre, amelyeket egymás után a következő címmel tartottak meg: Berlin, (1957) A z egészséges családi élet erkölcsi, fizikális és pszichológiai alapjai Hága, (1960) A család tervezés pszichológiai és társadalmi szempontjai Varsó, (1962) A régió demográfiai helyzete és családfejlődési trendjei London, (1964) Nem i és emberi kapcsolatok Koppenhága, (1966) Megelőző orvoslás és családtervezés.
Л CSALÁDTERVEZÉS K É R D ÉSE I 413 A z utolsó konferencia tárgyköre és az a tény, hogy szülész-nőgyógyászok, szülésznők, társadalmi gondozók, szociológusok és demográfusok vettek részt rajta, mutatja, hogy elismerik a családtervezést a megelőző orvoslás részeként. A következő lépés az IP P F Európai és K özel-k eleti Régióján belül a családtervezési lehetőségek fejlődését, s képes legyen pontosabban megítélni a népesedés trendjeit. A fogamzásgátlás ellen hozott megszorító jogszabályokat sok európai országban lehet, hogy hamarosan el fogják törölni. Hollandiában már elkészült egy új törvény, de a parlament még nem fogadta el véglegesen. Franciaországban és Belgiumban hivatalos bizottságok tanulmányozzák az érvényben levő jogszabályok módosítását. Olaszországban ja v a s la to k készültek a jogszabályok megváltoztatására. Talán az 1964. évi Nem zetközi Büntetőjogi Kongresszus által elfogadott határozat következm énye ez. A határozat így hangzik:,,a születésszabályozási ismeretek és a fogamzásgátló eszközök terjesztését csak akkor lehet a büntetőjogi szabályok áthágásának tekinteni, ha az megsérti a pornográfia va gy obszcenitás törvényes tilalm ait vá g) ellentétben áll az ifjúság védelmének szükségességével (4). A kormányzati elismerésnek azonban ezekben az országokban kétségtelenül az a legerősebb tényezője, hogy az emberek maguk veszik a kezükbe a jogot és a segítséget, amelyre oly sürgető szükségük van, a törvényhozás ellenére megszerzik. Ezek a jogi megszorítások részben vallási eredetűek, részben azoknak a téves elképzeléseknek tulajdoníthatók, amelyek szerint a fogamzásgátlás megtiltásának a születési arányszámok növekedése lesz a következm énye. A mai világban kevés házaspár akar két va gy három gyermeknél többet. A házaspárok akkor is azt a családnagyságot valósítják meg, ha fogamzásgátló lehetőségek nem állnak rendelkezésre. Sajnos, sokkal kisebb családot valósíthatnak meg a tervezettnél, ha fogamzásgátlás helyett az abortusz eszközéhez nyúlnak, minthogy a nő az abortusz eredményeként akaratlanul is terméketlenné válhat. A z IP P F Európai és K özel-k eleti Régiójának az a tapasztalata, hogy a családtervezési lehetőségek előmozdítására első lépésként koordináló bizottságot kell létrehozni, mindazok bevonásával, akik az oktatással, a jóléttel és az orvosi gondozással foglalkoznak. A második lépés képzési lehetőségek biztosítása orvosok és egészségügyi személyzet részére kórházakban va g v hasonló intézményekben. A harmadik, jó minőségű fogamzásgátlók gyártása va gy beszerzése. A negyedik, a fogamzásgátlóknak kiválasztott kórházakban és központokban történő klinikai kipróbálása, amire még akkor is szükség van, ha a fogamzásgátlókat más országban már kipróbálták. Végső lépés a családtervezési szolgálat beolvasztása az egészségügyi szolgálatokba, va gy néhány fejlődő ország esetében további szolgáltatások biztosítása, ha a szükséges egészségügyi szolgálat még nincs felállítva. Bármennyire is igyekezzék a korm ányzat a családtervezést előmozdítani, lehetetlen elfogadását vagy végrehajtását gyorsan megvalósítani. A javasolt munkamenet kifejlődéséhez időt kell hagyni. Hetven év telt el azóta, hogy Amszterdamban 1897-ben m egnyitották az első családtervezési klinikát, s most 1967-ben remélik, hogy a holland kormány hivatalosan támogatni fogja a családtervezést. 1921-től, Nagy-Britannia első családtervezési klinikájának megnyitásától csak 46 év telt el, s ma törvényjavaslat van a brit kormány előtt a családtervezési szolgálatnak az.
114 Országos Egészségügyi Szolgálatba történő bekebelezéséről. 1956-tól, amikor a dán családtervezési egyesületet megalapították, mindössze tíz évnek kellett eltelnie addig, amíg 1966-ban a dán korm ányzat kötelezővé tette az orvosok és szülésznők részére, hogy szülés va gy vetélés után fogamzásgátló felvilágosítást adjanak a nőknek. Ez történt Lengyelországban is a családtervezés bevezetésére országszerte. A bolgár Egészségügyi Minisztérium egy -orvosának becslése szerint 1967-től számítva öt évre van szükség az előzőkben vázolt szisztéma megvalósításához. A vélemények oly gyorsan változtak az elmúlt esztendőkben, hogy ez a becslés valószínűleg igazzá válik. I r o d a l o m 1. Central Conference of American Rabbis. 1960 2. Rabbinical Alliance of America. 1958 3. Stycos, J. Mayone: Royal College of Obstetricians and Gynaecologists Scientific Meeting October 1965. London 4. Ninth International Congress of Penal Law. Report 1964. The Hauge. ВОПРОСЫ П Л А Н И Р О В А Н И Я СЕМЬИ И ЕГО ПРОГРЕСС В ЕВРОПЕ И НА БЛИЖ НЕМ - ВО С ТОКЕ Резю м е Автор излагает цели созданной в 1952 г. в Бомбее М еждународной федерации по семейному планированию (In tern ation al Planned Parenthood Federation - IP P F ), работа которой основывается на убеждении, что планирование семьи основное право человека. I P P F не преследует цели как многие думают контролировать прирост населения, а способствовать обучению знаниям по семейному планированию и воспитанию на ответственность родителей д ля благополучия семьи, благосостояния общества. П о мере продвижения индустриализации и развития образования супруги начинают сознавать преимущества семьи меньшего размера и за неимением соответствующих возможностей д ля предупреждения беременности они применяют аборт. П оэтому IP P F старается обеспечить возможности предупреждения беременности вместо абортов. Автор описывает развитие движений семейного планирования в Европе, основные образцы (типы) организации и ее теперешнее полож ение на территории Европейского и Елиж не-восточного Района IP P F. В статье указывается на то, что особенно в последнее время произош ли изменения в о мнении религий, уголовного права, а также отдельны х постановлений правительств в интересах приема мысли семейного планирования, следя за практикой, отчасти уж е все-таки осущ ествленной населениями. PROBLEMS AND PROGRESS IN FA MILY PLANNING IN EUROPE AND THE NEAR EAST Summary The author outlines Uic objectives of the International Planned Parenthood Federation, founded in Bombay in 1952, the activity of which is based 011 the conviction that fam ily planning is a basic human right. The objective of I.P.P.F. is not as is often believed to control the population increase but to promote the spread of knowledge on fam ily planning and to increase the responsibility of parents in the interest of the happiness of the fam ily and of the welfare of the community. With advancing industrialization and with
A CSALÁDTERVEZÉS KÉR D ÉSE I 415 the development of public education the married couples are beginning to recognize the advantages of the smaller fam ily and for lack of appropriate possibilities of contraception they apply abortion. This is why I.P.P.F. tries to promote the possibilities of contraception instead of abortions. Then the author reviews the development of fam ily planning in Europe, the main types of the organisation, its present situation in the European and Near-East Region of I.P.P.F. She points to the fact that recently changes have taken place in the views of the religions, in the criminal law and in the position of the governments in the interest of accepting the idea of fam ily planning, following the partly realized practice of the population.