ÉLVEZETI SZEREK - BMEVESZA001 SERKENTŐK ÉS KÁBÍTÓK A kábítószerek összehasonlító ó toxikológiája 2009. április is 14. Ujváry István
A dózis teszi a mérget Philippus Aureolus Theophrastus Bombast von Hohenheim Paracelsus (1493-1541) Alle Ding sind Gift und nichts ohn Gift; allein die Dosis macht, das ein Ding kein Gift ist. svájci orvos, gyógyszerész, toxikológus, alkimista, világjáró és szabadgondolkodó botrányhős (1527. június 24. Szent Iván éj ) http://www.paracelsusgesellschaft.at/ueber_paracelsus.htm
A legsúlyosabb akut mellékhatás: túladagolás TÚLADAGOLÁS: drog(ok) közvetlen élettani hatása által okozott overdose súlyos akut mérgezés, mely akár halálhoz is vezethet Főbb okai: a drogminta hatóanyagtartalmának megváltozása a drogfogyasztás újrakezdése absztinencia (pl. rehab) után öngyilkossági szándék drogkombinációk, adalékanyagok toxicitása hiperszenzitivitás, ill. allergiás reakciók (idioszinkrázia) tolerancia Gerevich J és mtsai (2000) Psychiatria Hung 15: 583-586 Darke S et al (2007) Mortality amongst Illicit Drug Users
Kábítószer-fogyasztással összefüggő halálozások Európában Ország Év Esetszám Egymillió lakosra Magyarország 2006 25 2,5 Szlovákia 2006 20 3,7 Csehország 2006 42 4,1 Hollandia 2006 112 6,9 Lengyelország 2005 290 7,6 Románia 2006 21 11,1 Belgium 1997 123 11,7 Svédország 2004 135 14,9 Németország 2005 1296 15,7 Szlovénia 2005 44 22 (Svájc 2002 167 23) Ausztria 2006 197 23,8 Egyesült Kir. 2005 1979 32,8 Dánia 2005 207 38,1 Észtország 2006 68 50,6 csak heroinra!
Drogok rangsorolása akut * toxicitásuk szerint (átlagos testsúlyú személynek szokásos adagolással) alkohol marihuána (THC) GHB MDMA metamfetamin kokain fenobarbitálenobarbitál kodein LSD heroin nikotin in metadon flunitrazepam Tipikus halálos adag >100 g >10 g >1 g >100 mg >10 mg alacsony toxicitás közepes toxicitás nagy toxicitás *egy egy anyag, egyszeri adag Forrás: Gable RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive p substances. Addiction 99:686 :686-696696 (2004)
Néhány drog biztonsági mutatója (egyszeri adag esetén) Drog Hatásos dózis (mg) BM Adagolási mód heroin 8 6 intravénás ópium 100 8 szívott GHV 2000 8 orális izobutil-nitrit 150 8 inhalált etanol 33.000 10 orális metamfetamin 15 10 orális kokain 80 15 intranazális/szívott MDMA 100 16 orális kodein 40 20 orális DMT 25 ~25 orális (ayahuasca!) metadon 5 20 orális ketamin 70 25 intranazális flunitrazepam 1 30 orális nikotin 1 60 szívott koffein 80 125 orális pszilocibin 10 800 orális LSD 0,1 1000 orális THC 10 >1000 szívott diazepam 2 >1000 orális Biztonsági Mutató (BM): akut halálos adag a kívánt hatást kiváltó adag DE: tolerancia kölcsönhatások idioszinkrázia Az egyszeri adag (akut) ) toxicitása nem tájékoztat sem az ismétlődő, rendszeres fogyasztás (krónikus) következményeiről, sem pedig az esetleges pszichés ártalmakról. Gable RS (1993) Am J Drug Alcohol Abuse 19: 263; ; Gable RS (2004) Addiction 99: 686
Próbáltam már meditációt, aromaterápiát, ájurvédát, de egyik sem vált be. Még mindig állandó hányinger és tájékozódási zavar gyötör.
Néhány drog addiktív v potenciálja* LSD oldószerek koffein MDMA amfetamin alkohol marihuána kokain metadon nikotin in heroin kissé addiktíva mérsékelten addiktíva igen addiktív diktív * állat ill. humánkísérletek, a fogyasztási késztetés, az elvonási tünetek súlyossága, a tolerancia megjelenése és a függőség előfordulási gyakorisága alapján Goldstein A & Kalant H: Drug policy: striking the right balance. Science 249:1513 :1513-15211521 (1990) Henningfield JE & Benowitz NL: personal communication for The New York Times (1994) The Royal College of Psychiatrists: Drugs: Dilemmas and Choices (2000)
Néhány drog függőségre hajlamosítása/akut toxicitása meszk zkalin Halálos mérgezés komoly kockázata ketamin koffein MDMA N 2 O alkohol amfetami etaminok szekobarbitál Alacsony dependencia potenciál Káros krónikus hatások pszichés ill. kognitív v hatások LSD? PCP ópium morfin kokain nikotin heroin metaqualon Igen magas dependencia potenciál psziloc ilocibin látnoki zsálya? marihuána diazepam Halálos mérgezés jelentéktelen kockázata injekció orális inhaláció Forrás: Gable RS (1993) Am J Drug Alcohol Abuse 19:263 263-281281
Dohányzás: Krónikus toxicitás: : lassú víz v z partot mos... Gutta cavat lapidem 1929 - F. Lickint - statisztikai öszefüggés a dohányzás és a tüdőrák közt 1939 - F.H. Müller -az első kontrollált epidemiológiai vizsgálat 1943 - E. Schairer & E. Schöniger - a dohányzás tüdőrákot okoz 1950 - R. Doll & A.B. Hill - a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata 1985 - US Tisztifőorvos - jelentés a dohányzás egészségi következményeiről 1998 - USA: általános egyezség a nagy gyártók és a szövetségi államok közt (gyógyításra & ellenreklámra US$246 milliárd 25 év alatt; + kártérítések) 2003 - Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési Keretegyezménye (Framework Convention on Tobacco Control, FCTC)
A droghasználat egészségi következményei A biológiailag aktív v anyagok történelme hatások és mellékhatások történelme. Fogyasztó által Biológiai/ pszichológiai zichológi hatások KÍVÁNT NEMKÍVÁNT KÍVÁNT (NEM VÁRT) MAGÁNAK MÁSNAK Akut Krónikus pl. túladagolás tüdőrák; pszichés elszenvedett baleset pszichés zavarok fertőző betegségek rossz iskolai eredmény (HIV, hepatítisz C vírus) Közvetlen Közvetett baleset család, munkahely (okozott/elszenvedett) közbiztonság magzat kereskedelem fertőző betegségek ökotoxikológiai hatás?
A droghasználat Egyéni egészségi ártalmainak felmérése ÁRTALOM E = mérgezőség x bevitt_adag x használat ználat_gyakorisága toxicitási adatok használat módja egyéni tulajdonságok akut dózis használat módja tartóssága (függőség) népszerűség hozzáférhetőség akut hatások? krónikus hatások mérgezőség: állatkísérletek illetve humán mérgezések tapasztalatai alapján becsülhető bevitt_adag: sokszor nem ismert pontosan (feketepiaci árú!)