Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Logisztika Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Logisztika Szakirány PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK A VESZÉLYES ÁRUK LÉGI ÚTON TÖRTÉNŐ FUVAROZÁSA SORÁN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RADIOAKTÍV ANYAGOKRA Készítette: Benczik Viktória Budapest, 2007-05-02 3

TARTALOMJEGYZÉK: I. BEVEZETÉS... 6 II. LÉGI EXPORT-SZÁLLÍTMÁNYOZÁS... 7 1. A nemzetközi légi fuvarozást szabályozó egyezmények, jogszabályok... 7 2. Export-folyamat a légi szállításban... 7 3. A nemzetközi légi fuvarozásban használt okmányok:... 9 III. A VESZÉLYES ÁRUK LEÍRÁSA... 12 1. A veszélyes árukról általában... 12 2. A veszélyes áruk szabályozása... 13 3. Az IATA DGR... 13 A) Az IATA DGR használata, alkalmazása... 16 B) Korlátozások... 16 C) A veszélyes áruk osztályozása... 17 D) Veszélyes áruk azonosítása... 19 E) Csomagolás... 20 F) Jelölések, címkézés... 22 G) Dokumentáció, okmányolás... 23 H) Veszélyes áruk kezelésére vonatkozó szabályok... 25 I) Tipikusan felmerülő problémák a veszélyes áruk fuvarozása során...26 I/1 Késést kiváltó problémák és megoldási javaslatok... 26 I/2 Összeférhetőséggel kapcsolatos problémák... 30 I/3 Csomagolási szigorításra vonatkozó problémák - USA... 30 IV. RADIOAKTÍV ANYAGOK... 31 A) A radioaktív anyagokról általában... 31 B) Szabályozás... 32 C) Osztályozás... 33 D) Azonosítás... 35 E) Az aktivitás meghatározása... 35 F) Csomagolás... 35 G) Címkézés, jelölés... 37 H) Okmányolás... 39 I) Radioaktív anyagok kezelésére vonatkozó előírások... 39 J) A radioaktív anyagok engedélyeztetési eljárása... 40 J/1. Jogi háttér... 40 J/2. A feladó teendői a radioaktív küldemény engedélyeztetésének megindításához... 41 J/3. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményei... 41 4

V. TIPIKUS PROBLÉMÁK A VESZÉLYES ÁRUK LÉGI ÚTON TÖRTÉNŐ FUVAROZÁSA SORÁN, ILLETVE MEGOLDÁSI JAVASLATOK EZEK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE... 43 1. A külön megegyezés szerinti szállítás lehetősége mint megoldás az engedélyezési eljárás során... 43 2. Országonkénti szabályozások eltéréseiből adódó problémák és javaslatok ennek kiküszöbölésére... 45 3. Fertőző anyagok feladásával kapcsolatos észrevételek... 47 4. Baleset, vészhelyzet esetén felmerülő teendők... 47 5. Fa csomagolóanyagok hőkezelésével kapcsolatos problémák...48 6. Hűtést igénylő, vagy állandó hőmérsékleten tartandó küldeményekkel kapcsolatos problémák... 48 VI. MEGELŐZÉS - VÉSZHELYZETEK ELKERÜLÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK... 49 1. Szorosabb együttműködés a feladó és a szállítmányozó között... 49 2. Radioaktív szennyeződés elleni védelem... 50 3. Csomagolás hiányosságainak kiküszöbölésére vonatkozó megoldások... 50 VII. ÖSSZEGZÉS... 52 VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM... 54 5

I. Bevezetés Dolgozatomban szeretném Önt megismertetni a légi szállítással általában, mint fuvarozási móddal, legfőképpen az exportőr szemszögéből. Néhány fontos nemzetközi szabályozás leírását követően rátérek az export-folyamatra, majd a veszélyes áruk feladásának lépéseire, a veszélyes áruk fogalmi szinten történő meghatározására. Kitérek majd az összes teendőre, melyet a szállítás megrendelése előtt a feladónak minden esetben szem előtt kell tartania, hiszen a veszélyes áruk fokozottabb kezelést igényelnek a nem speciális árukéhoz képest. E téren a feladó és a szállítmányozó között szoros együttműködésre van szükség. Rátérek a radioaktivitás és a sugárzás fogalmi definiálására. A radioaktív anyagokat az egyszerű veszélyes, illetve veszélyforrást rejtő árukhoz képest még fokozottabb óvatossággal kell kezelnünk, hiszen tulajdonságaik révén az emberre és a természetre még nagyobb kockázatot hordoznak magukban. A veszélyes és radioaktív anyagok kezelése és feladása, csomagolása nemzetközileg szabályozott és feltételekhez kötött, ezért betartásukkal kiküszöbölhetők a balesetek és vészhelyzetek. Ami már lényegesen nagyobb problémát jelenthet a feladó számára, az a radioaktív anyag feladásához elengedhetetlenül szükséges engedélyeztetési eljárás. Ez a folyamat akár évekig eltarthat, hiszen az engedélyek főként a csomagolásra vonatkoznak, és az erre irányadó követelmények igen szigorúak. Szeretném megismertetni az olvasót ezen engedélyeztetési eljárásokkal és folyamatokkal, az engedélyezéshez szükséges dokumentációval, az eljárás lerövidítésének lehetséges módjáról, mely abból a szempontból lényeges, hogy a hosszadalmas procedúra kiküszöbölhető legyen. Feltárok néhány olyan jellegzetes problémát, melyek a légi fuvarozás tekintetében tipikusnak tekinthetők. Ezekre megoldási javaslatokat teszek, melyek figyelembe vételével még gyorsabb, még biztonságosabb és gördülékenyebb lehetne a légi fuvarozás. Fontosnak tartom a veszélyes áruk fuvarozása során felmerülő problémák megelőzését. Erre az utolsó fejezetben térek ki részletesebben. Dolgozatommal, ha nem is minden esetre kiterjedően, de betekintést nyújtok az olvasónak a veszélyes árukhoz kapcsolódó folyamatokról és problémákról, hiszen tanulmányaim során gyakran azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy e témával a magyar szakirodalom nem foglalkozik. A következőkben rávilágítok néhány olyan jellegzetes problémára és azok megoldásának lehetséges módjaira, mely nemcsak a szállítmányozóknak, de a feladóknak is segítségére lehet egy-egy veszélyes, vagy radioaktív anyag feladása során. 6

II. Légi export-szállítmányozás A nemzetközi légi forgalmat államközi, illetve nemzetközi egyezmények szabályozzák. 1. A nemzetközi légi fuvarozást szabályozó egyezmények, jogszabályok Államközi egyezmények: 1 Chicagói Egyezmény ICAO (International Civil Aviation Organisation) 1944-ben írták alá ezt a megállapodást. Az ICAO az ENSZ szakosított szervezete. Az egyezmény szabályozza a légtér állami szuverenitását. illetve technikai szabványosításokat is tartalmaz. Varsói Egyezmény (Warsaw Convention) 1927-ben jött létre, a légi közlekedés alapvető szerződésjogi feltételeit szabályozza. Fontos, hogy az egyezmény csak légi forgalomban érvényes, az egyezményt aláíró tagok között. Bilaterális légügyi egyezmények kétoldalú megállapodások Vállalatközi nemzetközi szerződések: - IATA (International Air Transport Association) az IATA célja, hogy a légi közlekedést minél biztonságosabbá, rendszeresebbé és gazdaságosabbá tegye, továbbá együttműködést biztosítson az ICAO-val és más szervezetekkel. - AEA (Association of European Airlines) lényegét tekintve ugyanaz, mint az IATA, a különbség az, hogy az AEA Európán belüli légitársaságokra vonatkozik. Fokozza az európai légitársaságok közötti együttműködést. - SITA (Société Internationale de Télécommunications Aéronautiques) a világ távközlési hálózatát üzemeltető társasága. Légitársaságoknak és más felhasználóknak kínál számítástechnikai szolgáltatásokat. - Pool szerződések két légitársaság közötti, versenyt korlátozó, piacvédő szerződés. 2. Export-folyamat a légi szállításban Kétféle mód létezik megbízás kezdeményezésére. Az első, leggyakoribb megoldás, amikor maga az exportőr bízza meg a szállítmányozót a küldemény feladására. A másik lehetőség, amikor a címzett, vagy a címzett által megbízott speditőr veszi fel a kapcsolatot az exportőr szállítmányozó cégével. Ekkor a célországban megbízott szállítmányozója értesíti a feladó irodát, hogy vegye fel a kapcsolatot a feladóval és így jön létre az export megrendelése. 1 Fári János - Mihály Györgyné Horváth Zsolt Csaba: Nemzetközi Szállítmányozás 3.- 76. o. 7

A feladó feladata a küldeményt exportra előkészíteni. Ez annyit jelent, hogy az előírásoknak megfelelően csomagolja és címkézi, majd megbíz egy szállítmányozó céget, hogy adott desztinációra előkészítse a fuvart. Erre külön légi szállítmányozási formanyomtatványt kell kitöltenie, melynek kötelezően kitöltendő rovatai a következők: feladó méretek címzett biztosítás igénylése (igen/nem) értesítendő személy/cég árufelvétel helye, időpontja rendeltetési ország szállítás határideje fuvarparitás veszélyes áru-e áru megnevezése különleges kezelésre vonatkozó áru értéke utasítások (ha van pl. törékeny, darabszám hűtést igénylő, élő állat, stb.). súly (Az 1. A sz. mellékletben található egy általánosan elfogadott, mindenre kiterjedő légi szállítmányozási megbízás.) A megbízásnak az összes szükséges információt tartalmaznia kell, hiszen annak hiányában az ügyintéző nem képes a jó szállítmányozó gondosságával ellátni feladatát. Miután a megbízást a szállítmányozó kézhez kapja, megszervezi a küldemény beszállítását a raktárba, ahol az árut lemérik (súly, darabszám, pontos méretek). Ez azért fontos, mert a feladónak nem minden esetben áll rendelkezésére olyan mérőműszer, vagy mérleg, amely lehetővé tenné a pontos súly megadását. E nélkül azonban lehetetlen a feladás. Ha jelentős súlykülönbözet merül fel, a légitársaság nem veszi át a küldeményt, hanem ez esetben újabb mérés után a dokumentációt javítani kell. Jelentős súlykülönbözetnek a mért bruttó súly 5%- án felüli eltérését tekintjük. Az ügyintéző befoglalja a küldeményt adott légitársaság járatára. Az, hogy melyik légitársaságnál foglal a szállítmányozó, több tényezőtől függ. A legfontosabb, amit szem előtt kell tartania, hogy adott célországba melyik légitársaság indít járatokat, és azokat milyen rendszerességgel és járatsűrűséggel. Szem előtt kell tartani az egyes országonkénti előírásokat, szabályozásokat. Fontos továbbá, hogy a légitársaság milyen díjon kínálja a szállítmányozó cégnek az adott fuvart. Erre külön megállapodások léteznek a légitársaság és a szállítmányozó cégek között. (Például, ha adott rendeltetési állomásra rendszeresen van foglalás, a légitársaság engedményt adhat nagyobb tömegű áruk fuvarozásának megrendelése esetén.) Természetesen a szállítmányozó mindig a leggyorsabb, legmegbízhatóbb és legolcsóbb megoldást keresi. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a 8

manapság közzétett fekete listás légitársaságoknál történő foglalásokat kerülni kell. Ezután az ügyintéző elkészíti a szükséges okmányokat. 3. A nemzetközi légi fuvarozásban használt okmányok: A légi fuvarlevél A légi fuvarlevélnek két típusa van: a főfuvarlevél (Carrier s Air Waybill) és a házifuvarlevél (House Air Waybill). A légi fuvarlevélen rögzítésre kerül az áruval és annak útjával kapcsolatos összes információ. Az 1. B sz. mellékletben található minta alapján a légi fuvarlevélnek a következő fontos elemei vannak: A gyakorlatban a főfuvarlevélen általában nem a tényleges feladó és címzett olvasható, hanem a feladó és címzett szállítmányozó iroda pontos neve és címe, ez alól kivételt képez a Fast Master Bill ( gyors fuvarlevél), melyen a valós feladó és címzett látható. Ezt abban az esetben használják, ha adott indító-illetve célországban nincs adott szállítmányozó iroda. Ilyenkor feladáskor, vagy az áru kiváltásakor maga az ügyfél jár el. A főfuvarlevél általában a légitársaság és a szállítmányozó cég közötti elszámolásra szól; további különbség, hogy a főfuvarlevélen szereplő fuvardíjak IATA-díjak. Az IATA-díjak nemzetközileg közzétett díjak a különböző repülőterek közötti szakaszra. Fontos IATAszabály, hogy minimum-küldemény esetén (tehát normál díjtétel alatt) a szállítmányozó által kiajánlott díj nem lehet magasabb, mint az IATA minimum-díj. Például: adott szállítmányozó cég Budapestről Dubaiba egy kis súlyú (1-25 kg), kis méretű küldeményt szeretne elküldeni. Ennek az IATA díja 27000 HUF. A légi fuvardíjon felül kötelezően meg kell fizetni a biztonsági-és üzemanyagfelárat, mely az olaj aktuális világpiaci árához igazodik (biztonsági felár 40-44 HUF/bruttó súly kg-ban; üzemanyag felár 135-160 HUF/bruttó súly kg-ban, de az egyes légitársaságoknál ez eltérő), továbbá a handling agent-nek ki kell fizetni az árukezelés költségeit. Ez bizonyos légitársaságonként, illetve ügynökönként különböző. Erre külön díjtáblázatot dolgoztak ki a handling agent -ek. (Handling Agent: ügynöki alapon működő szolgáltató cégek. Az a feladatuk, hogy bizonyos légitársaságoktól kapott jutalék fejében elvégezzenek egyes repülőtéri szolgáltatásokat, mint például: áruátvétel, földi árukezelés, mérés, raktározás, csomagolás, címkézés.) A küldemény szállítását fizető félnek (fuvarparitástól függ, hogy a feladó, vagy a címzett) azonban a fent említett költségeken felül további költségei is lehetnek. Ezek a költségek a következőkből tevődnek össze: 9

- légi fuvardíj - üzemanyag-és biztonsági felár - légi kezelési díj - vámkezelés költségei - rendeltetési állomáson felmerülő költségek - fuvarlevél-kiállítási díj - amennyiben igényelt, biztosítás díja - amennyiben speciális küldeményről van szó (veszélyes áru, élő állat, hűtést igénylő áru, értékküldemény), az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségek. A házi fuvarlevélen a tényleges feladó és címzett szerepel és az a valós fuvardíj, melyet fuvarparitástól függően vagy a feladó, vagy a címzett fizet a szállítmányozó cégnek, előre kiadott árajánlat alapján. A házi fuvarlevél árut kísérő okmány, melyet a légitársaság nem láthat, hiszen azon a szállítmányozó cég és az ügyfél közti, megállapodáson alapuló fuvardíjak és költségek szerepelnek. Tapasztalataim alapján a legáltalánosabb forma a légi szállítmányozási gyakorlatban, hogy egy küldeményhez egy fő-és egy házifuvarlevél tartozik, de vannak olyan esetek, mikor egy főfuvarlevél alatt több házifuvarlevél fut. Ez annyit jelent, hogy például ugyanarra a célállomásra több különböző feladó áruját egyetlen főfuvarlevél kíséri. Ennek költségmegtakarítási szempontjai vannak a szállítmányozó szempontjából, mivel így a légitársaság felé a nagyobb súlykedvezményt tudhat magáénak, viszont az ügyfelektől a kisebb súlyú küldeményekhez tartozó magasabb fuvardíjat szedheti be. A fuvarlevél (Air Way Bill AWB) 12 példányból áll. Az első, kék példány a feladóé, a zöld példány a légitársaság elszámolási példánya, a piros példány a címzetthez kerül. A kék példányhoz tartozó fekete-fehér példányok a feladó szállítmányozónál maradnak, a piros példányhoz tartozó másolatok pedig a címzett irodánál. Minden AWB-nek van egy azonosító száma, amely 11 számjegyből áll. Első 3 számjegye a fuvarozó légitársaság prefixe (pl. Malév-182, Lufthansa-020, Cargolux-172), a további 8 számjegy az áru, illetve a szállítmányozó cég azonosítására szolgál. Fontos még megemlíteni, hogy minden házi fuvarlevél tartalmaz az árumegnevezés mellett egy bizonyos Commodity Code-ot (Árukód). Ez egy olyan, árubeazonosításra szolgáló négy számjegyű kód, mely egy nemzetközileg közzétett listában jelenik meg, bizonyos időszakonkénti frissítéssel. Ez alapján minden árunak van egy Commodity Code-ja, ami alapján akár árumegnevezés nélkül is beazonosítható egy adott küldemény. Például, ha az áru gép, alkatrész, a hozzá rendelt Commodity Code-ja 4003. 10

Cargo manifest: A cargo manifest olyan okmány, melyen a küldemény fontosabb adatai láthatók, úgy, mint: feladó, címzett, az áru megnevezése, súlya, méretei. A cargo manifest minden esetben kíséri az árut. Nem bocsátható fuvarozásra az a küldemény, amelyhez a feladó nem mellékelt: - légi szállítmányozási megbízást - kereskedelmi számlát - vámpapírokat, vagy vámkezeléshez szükséges megbízást. Amennyiben a feladó megbízza a szállítmányozó céget a vámkezelés elvégzésére, ahhoz külön megbízás szükséges. A küldemény vámstátusza minden fuvarlevélen szerepel. Azt a fuvarlevelet, amely valamely okból nem tartalmazza a vámstátuszt, a légitársaság el sem fogadja. A következő vámstátuszok lehetségesek: C abban az esetben használatos, ha EU-ban gyártott, vagy az EU számára vámkezelt áru mozgásáról van szó X akkor, ha az adott vámárut EU-n kívülre, vagy EU-n kívülről EU-ba érkeztetik T1 vámáru továbbküldése esetén. Amennyiben a fuvarleveleken a nem megfelelő vámstátuszt tüntetik fel, annak súlyos anyagi és büntetőjogi következményei lehetnek. Az ügyintéző, amennyiben az Európai Unión kívülre szól az export-megbízás a fuvarlevelet, kereskedelmi számlát, (ha a feladó elővámkezelt) EV okmányt a vámügyintézők, majd a vámhivatal felé továbbítja. A vámkezelés végeztével az ügyintéző visszakapja az eredeti, vámhivatal által lepecsételt dokumentumokat, melyeket export-feladáshoz összekészít. Szigorúan meghatározott, hogy az áruhoz milyen okmányokat kell mellékelni. Így például csatolni kell a házi- és főfuvarlevél bizonyos példányait, a cargo manifestet, eredeti kereskedelmi számlákat, eredeti vámokmányokat. Egy példány főfuvarlevél a légitársasághoz kerül, melynek lepecsételésével igazolja az áru átvételét. Ez később visszakerül a szállítmányozóhoz. Továbbá minden, az import vámügyintézéshez kapcsolódó eredeti okmányt is csatolni kell (pl. EUR 1, Certificate of Origin). EUR 1 - származási bizonyítvány A bizonyítvány a Közösség kedvezményes származási rendszerében használt okmány. A szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosított kedvezmény igénybevételéhez nélkülözhetetlen. A Közösségbeli exportőrnek az Általános Preferencia Rendszer keretében kedvezményezett országok felé akkor lehet EUR 1 származási bizonyítványt kiállítania, ha a 11

Közösségből kiszállított származó anyagot olyan késztermék előállításához használja fel a kedvezményezett ország gyártója, aminek származó helyzetét csak a kumulációs szabályok alkalmazásával éri el. 2 Certificate of Origin származási igazolás, az áru eredetét igazoló okmány. A Certificate of Origin egy olyan dokumentum, mely arra szolgál bizonyítékul, hogy adott áru melyik országban lett legyártva, illetve bizonyos esetekben az áruról információt szolgáltasson. Nemzetközileg meghatározott, hogy melyik országokban kötelező a Certificate of Origin használata. A két dokumentum közötti alapvető különbség az, hogy míg az EUR 1 kedvezményre jogosíthat fel, addig a Certificate of Origin a vámkezelés lefolytatásához szükséges bizonyos áruknál (pl. textíliák, ruházati termékek) minden esetben kötelező. Az ügyintéző értesíti a fogadó irodát az áru várható érkezéséről, majd továbbítja az okmányokat a raktár felé, ahol a címkézést követően az árut papírjaival együtt a Handling Agenthez viszik. A légitársaság a Handling Agent-től átveszi a küldeményt. Megkezdődik az áruberakás, majd az áru útja. A fogadó repülőtéren a kirakodást követően az áru és az okmányok szállítmányozó cégnek történő kiszolgáltatása után az adott szállítmányozó cég importra átveszi a küldeményt. Kiértesítik a címzettet az áru érkezéséről, importra vámkezelik, gondoskodnak az áru címzetthez történő kiszállításáról ha igényli. Természetesen vannak esetek, amikor az ügyfél maga megy ki az áruért, ezzel csökkentve a költségeit. Röviden ezekből a résztevékenységekből tevődik össze az áru export-folyamata. És bár rendkívül egyszerűnek tűnik, adódhatnak olyan problémák, akadályok, melyek a küldemény érkezését késleltethetik. Ezekről részletesen a V./1 fejezetben esik szó. III. A veszélyes áruk leírása 1. A veszélyes árukról általában Veszélyes árunak minősülnek azok az áruk, anyagok, melyek bizonyos tulajdonságaik révén kárt okozhatnak az emberi egészségben, környezetben, állatokban, természetben, vagy a repülés biztonságát veszélyeztetik. Ennél fogva a veszélyes áruk szállítására minden fuvarozási mód esetében felállították a kötelezően betartandó szabályozásokat, melyek betartása elengedhetetlen a biztonságos közlekedés, áruszállítás érdekében. A különböző 2 www.vam.hu 12

fuvarozási módoknál egyes kikötések fedik egymást, de vannak áru-, illetve fuvarspecifikus szabályok is. 2. A veszélyes áruk szabályozása A légi úton történő veszélyes áruk fuvarozását az ENSZ Veszélyes Áruk Szállításának Szakértő Bizottsága (UN Comittee of Experts on the Transport of Dangerous Goods dolgozta ki. 3 A veszélyes árukra vonatkozó szabályokat az ún. Sárga Könyv -ben találhatjuk. A radioaktív anyagokon kívül minden anyagra tartalmazza a kötelezően alkalmazandó eljárást. A radioaktív anyagokra vonatkozó szabályokat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA - International Atomic Energy Agency) dolgozta ki, a biztonságos áruszállítás érdekében. Ezeket az ajánlásokat használta fel az ICAO (International Civil Aviation Organization), hogy létrehozza azt a nemzetközileg használt és elismert szabályozást, amely egyértelműen meghatároz minden, a veszélyes anyagok légi úton történő szállításához elengedhetetlen törvényszerűségek betartását. Ezeket az utasításokat az IATA DGR-ben rögzítették, melynek első kiadványa 1956-ban jelent meg. 3. Az IATA DGR Az IATA DGR a veszélyes áruk Bibliája, egy manuálisan kezelhető, az IATA által kiadott kézikönyv, melynek használata és utasításainak pontos betartása nemzetközi szinten kötelező. Így elkerülhetőek a különböző, a veszélyes áruk természetéből adódó balesetek, vészhelyzetek. Ahhoz, hogy ezt a könyvet bárki is használni tudja, egy tanfolyamon kell részt vennie, melynek keretében világos képet kaphatnak a veszélyes áruk kezeléséről. A tanfolyam elvégeztével a tanfolyamon résztvevő jogosítványt kap. (2. sz. melléklet) Minden második évben ismétlő vizsgát kell tenni a közben létrejövő frissítések elsajátítása érdekében. A tréning 8 nehézségi kategóriába van besorolva, aszerint, hogy a tanfolyamot kinek, milyen szinten kell elvégeznie. Ez alapján kell eldönteni, hogy aki a tréningen részt vesz, mi az a minimális tudnivaló, amit el kell sajátítania. Például nem mindegy, hogy a képzésben részt vevő pilóta, vagy speditőr. A következő táblázatban látható besorolás az erre irányadó követelményrendszer. 3 Fári János - Mihály Györgyné Horváth Zsolt Csaba: Nemzetközi Szállítmányozás 3.- 86. o. 13

Minimum követelményrendszer a veszélyes áru tréninghez 1. sz. táblázat Minimum követelmények a veszélyes áruk kezelése során Személyzeti kategóriák (lásd lent) 1 2 3 4 5 6 7 8 Általános filozófia X X X X X X X X Korlátozások X X X X X X Feladókra vonatkozó általános követelmények X X X Osztályba sorolás X X X X Veszélyes áru-besorolás X X X X X Általános, csomagolásra vonatkozó követelmények X X X X Csomagolási előírások X X X X Címkézés és jelölések X X X X X X X X Feladói nyilatkozat és más dokumentációk készítése X X X Szabályzatok elfogadása X Raktározás és rakodás X X X Pilóták bejelentési kötelezettsége X X X Utasokra és a személyzetre vonatkozó előírások X X X X X X X X Eljárás vészhelyzet esetén X X X X X X X X Kategóriák: 1 Feladók, feladó ügynöke, beleértve a feladó által megbízott szállítmányozót, aki feladóként jár el, illetve azok a szállítmányozók, akik veszélyes árukat késztenek elő feladásra 2 Csomagoló 3 Áruelfogadó személyzet, ügynökségek, akik operátorként járnak el 4 Operátori személyzet, akik a az áruk és csomagok földi kezeléséért, raktározásáért és rakodásáért felelősek 5 Utasforgalmi kezelő- és biztonsági személyzet, akik az utasokat és csomagjaikat ellenőrzik 6 Árutovábbítással foglalkozó operátori személyzet 7 Repülési személyzet és rakodástervezők 8 Repülési személyzet előző kategóriába be nem soroltak Ebből is látható, hogy a veszélyes áruk kezelésének joga mennyi feltételhez kötött. De mégis kinek kell használnia az IATA DGR-t? Minden légitársaságnak, aki tagja, vagy társult tagja az IATA-nak; minden feladónak, ügynöknek, és szállítmányozónak, akik veszélyes árut adnak fel. Csak abban az esetben mentesül veszélyes áru a DGR-minősítés alól, ha az repüléshez, vagy repüléskor szükséges. Az IATA DGR-ben rögzített szabályozásoktól el lehet térni, ha annál szigorúbb szabályt köt ki egy adott ország, vagy légitársaság. Az IATA DGR minden évben új kiadást jelentet meg. Minden kiadás 14

tartalmazza ezeket az ország, illetve légitársaság-specifikus eltéréseket, illetve a folyamatos frissítéseket. A feladó felelőssége: Minden szükséges információ szolgáltatása a veszélyes anyag természetéről, kezeléséről alapkövetelmény, ezen felül a feladónak meg kell győződnie arról, hogy az adott anyag légi szállításra alkalmas-e, illetve nem tiltott-e az IATA-DGR szerint. Fontos az áru pontos beazonosítása, csomagolása, jelölések, címkézés, dokumentálás, a termék szállításra alkalmassá tétele. A veszélyes áru tréninget minden esetben el kell végezni. A szállítmányozó felelőssége: Az áru átvételétől a légitársaságnak történő kiszolgáltatásig tart ugyanúgy, mint normál áruk esetén. Az árut ready for carriage, azaz repülésre kész állapotban kell a légitársaságnak átadni. Ez magában foglalja a következőket: 1.) áru beszállítása, kezelése, raktározása 2.) megfelelő csomagolás (amennyiben a feladó nem gondoskodott volna róla) 3.) okmányok kiállítása beszerzése a feladótól, ha az elmulasztotta volna 4.) címkézés 5.) információ-szolgáltatás a fuvarozónak (légitársaság) 6.) áru reptérre történő kiszállítása, átadása A légitársaság felelőssége: Áruátvételtől kezdve a kiszolgáltatásig tart. Ez a következő részfolyamatokból áll: 1) áru átvétele 2) tárolás, raktározás 3) rakodás 4) áruszemle, áruvizsgálat 5) információ-szolgáltatás 6) vészhelyzetre való felkészültség, tréning 7) különböző, áruszállítást igazoló dokumentáció megőrzése 15

A) Az IATA DGR használata, alkalmazása Első lépésként a szállítandó anyag pontos megnevezését, besorolását kell elvégezni. Meg kell keresni, hogy az IATA DGR-ben a meghatározott anyag meg van-e nevezve, be van-e sorolva. Ha nincs az IATA-DGR-ben, osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolás az áru veszélyes tulajdonságán, azaz veszélyforrásán (veszélyforrásain) alapul. Meg kell határozni, hogy az adott terméket milyen repülőgépen lehet szállítani (utasszállítóvagy cargo-gépen, mindkettőn, vagy egyiken sem). Le kell ellenőrizni, hogy mi az a mennyiség, amely még megengedett a légi fuvarozásban. Radioaktív anyag feladása esetén figyelni kell a további kitételekre (csomagolás, jelölések, különböző okmányok kitöltése), melyekkel a Radioaktív anyagok című fejezetben térek ki részletesen. Ha az adott anyag légi szállítása tilos utasszállító repülőn, meg kell határozni azt a feltételt, amelynek teljesítése lehetővé teszi a cargo-gépen történő fuvarozást. Ha utasszállító gépen szeretnénk a küldeményt feladni, meg kell határozni, mekkora legyen (lehet) a mennyiség, milyen lehet a csomagolás, továbbá mik az adott légitársaság külön elvárásai. Ezeken kívül ügyelni kell a jelölésekre, csomagolásra, biztonsági előírásokra. El kell készíteni a megfelelő dokumentációt, majd meg kell rendelni a légi szállítást. B) Korlátozások Néhány veszélyes áru túl veszélyes a légi szállításhoz, más áruk csak cargo-gépen szállíthatók, és megint mások cargo, illetve utasszállító-gépre is engedhetők 4 Minden veszélyesnek minősülő anyagra meghatározták a rá vonatkozó előírásokat, illetve az IATA DGR-ben megtalálhatjuk azokat az anyagokat is, melyek egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben szállíthatók, és azt is, hogy milyen repülőgép-típuson. Azok az anyagok, melyek robbanékonyak, veszélyes reakciót képeznek, mérgező anyagot bocsátanak ki, tüzet okozhatnak, semmilyen körülmények között nem szállíthatók repülőgépen. Ezeket az anyagokat illeti a kézikönyv Forbidden (Tiltott) jelzéssel. Természetesen ez alól is lehetnek kivételek, melyeket Exemption (Mentesség) - kitétellel el lehet küldeni, de ezek a feltételek olyannyira szigorúak, hogy ilyen esetben megfontolandó az áru exportja. Meg kell említenem még a rejtett veszélyes áru fogalmát. Ebbe a fogalomkörbe azok az áruk tartoznak, melyek első látásra nem tűnnek veszélyesnek, azonban valamelyik alkatrészük, elemük a repülés közben, például hőkülönbség hatására igenis veszélyes lehet. Néhány példa: tipikus rejtett veszélyes áru az autó alkatrész, mely akár robbanékony, 4 Dangerous Goods Regulations 43rd Edition, 2002- Section 2 Limitations 9.o. 16

gyúlékony anyagot tartalmazhat, a kemping felszerelés, hűtőszekrény, vagy mágnest tartalmazó anyagok. Ezen kívül felsorolták azokat az árukat is, melyeket az utastérben lehet szállítani. Azért fontosak ezek a kitételek, mert a repülőgépben a normál szállítási körülmények igen eltérőek lehetnek. Így például számítani kell: - nyomáskülönbségre, mely a magasság változásával jár együtt; - állandó rezgésre, esetleges rázkódásra; - hőmérséklet-különbségre (utastérben +20-+30 C; csomagtérben -30-+50 C, utazó magasságban +3-+8 C); - páratartalom-különbségre (különböző országok, kontinensek között); - csomagmozgatásra fel-lerakodáskor, átrakóhelyeken. Csak érdekességként érdemes külön megemlíteni a vakcina szállítását. Ez az anyag ugyanis önmagában nem veszélyes, viszont tárolását szárazjégben kell megoldani, és a szárazjég már veszélyes anyagnak minősül. C) A veszélyes áruk osztályozása A veszélyes áruk osztályozásánál az ENSZ által történő besorolással kell dolgozni. Ez alapján 9 osztályt különböztetünk meg veszélyességi típusa szerint, melyek további alosztályokra ( division -re) vannak bontva. Külön osztályozás a Packing Group (Csomagolási csoport) szerinti bontás, mely veszélyességi fok szerinti csomagolásra vonatkozik. Ezek a következők: Packing Group I. magas veszélyességi fok Packing Group II. közepes veszély Packing Group III. alacsony veszélyességi fok Az osztályozás a következő: 1. Osztály: Robbanó anyagok 1.1 Alosztály: Tömegrobbanás-veszéllyel járó anyagok 1.2 Alosztály: Nagy kivetés-veszélyű anyag 1.3 Alosztály: Kicsi robbanás- és kivetés-veszélyű anyag 1.4 Alosztály: Hevesen égő anyagok 1.5 Alosztály: Ütés hatására érzéketlen, de tömegrobbanás-veszéllyel járó anyag 1.6 Alosztály: Képes robbanásra, de nem jár tömegrobbanás-veszéllyel 17

2. Osztály: Gázok 2.1 Alosztály: Gyúlékony gázok 2.2 Alosztály: Nem gyúlékony, nem mérgező gázok 2.3 Alosztály: Mérgező gázok 3. Osztály: Gyúlékony folyadékok 4. Osztály: Gyúlékony, szilárd anyagok 4.1 Alosztály: Hőre, súrlódásra gyúlékony anyagok 4.2 Alosztály: Hőre, levegő oxigénjével érintkezve gyúlékony anyagok 4.3 Alosztály: Vízzel érintkezve lesz gyúlékony, vagy gyúlékony gáz keletkezik 5. Osztály: Oxidálódó anyagok, Szerves peroxidok 5.1 Alosztály: Oxidáló anyagok 5.2 Alosztály: Szerves peroxidok 6. Osztály: Toxikus és fertőző anyagok 6.1 Alosztály: Toxikus anyagok 6.2 Alosztály: Fertőző anyagok 7. Osztály: Radioaktív anyagok 8. Osztály: Maró hatású anyagok 9. Osztály: Az előző osztályokba be nem sorolt, veszélyesnek minősülő anyagok 5 A 3. sz. mellékletben megtalálhatók az egyes anyagokhoz, illetve alosztályokhoz tartozó jelölések. Nem árt, ha feladáskor tisztázásra kerül a gáz, mint halmazállapot fogalmának meghatározása, hiszen ez alatt a feladónak, a szállítmányozónak és a légitársaságnak is ugyanazt kell értenie. Ennek megfelelően gáz halmazállapotú: - az az anyag, mely 50 ºC-on 300 kpa nál nagyobb nyomáson gáz halmazállapotú, - ami 20ºC-on normál (101,3 kpa) nyomáson gáz halmazállapotú. Ezen kívül a gázoknak többféle előfordulási formája lehet, mint például összenyomott gáz, a cseppfolyós gáz, folyékony nitrogén és az elnyeletett gázok. A gyúlékony folyadékokat a szerint minősítjük, hogy zárttéri robbanáspontjuk és forráspontjuk mekkora. Fontos még ennél a fejezetnél kitérnem arra, hogy azok az anyagok, melyeknek több veszélyforrásuk is van, mi alapján sorolhatók be az egyes osztályokba. Először meg kell állapítani a veszélyforrásokat. Az IATA DGR-ben természetesen erre a problémára is 5 Dangerous Goods Regulations 43rd Edition, 2002- Section 3 - Classifications 18

található megoldás, az Elsőbbségi táblázat segítségével (4. sz. melléklet). Ez arra mutat megoldást, hogy két veszélyforrás jelenléte esetén melyiket kell elsődlegesnek, vagy másodlagosnak tekinteni. D) Veszélyes áruk azonosítása A veszélyes áruk azonosítására több módszer is létezik: 1.) Név alapján történő azonosítás: a Proper Shipping Name (PSN) az anyagok hivatalos megnevezése. Proper Shipping Name alatt a veszélyes anyagok pontos megnevezését kell értenünk. Ha a pontos PSN rendelkezésünkre áll, az IATA DGR alapján könnyen be lehet sorolni az adott terméket, ezáltal rendelkezésre áll az összes információ, mely a légi úton történő fuvarozáshoz szükséges. Ha nem ismert a tökéletesen pontos megnevezés, az IATA DGR engedélyezi a termékmegnevezés után írt n.o.s. -kitételt, melynek jelentése Not Otherwise Specified, mely annyit jelent, hogy ha például alkoholt szeretnénk küldeni, de más, bővebb információ nem áll rendelkezésre (pl. koncentráció), a termék így nevezhető meg: Alcohols, n.o.s. 2.) UN vagy ID szám Minden PSN-nel rendelkező anyaghoz hozzá van rendelve egy úgynevezett, UN, vagy ID szám, mely szintén azonosításra szolgál. Az UN az United Nations (ENSZ), az ID az Identification Number (Azonosítási Szám) rövidítése. Vannak esetek, mikor a beazonosítás során csak ez a szám áll rendelkezésre. Ennek alapján, ha az UN/ID számot tudjuk, az áru beazonosítható. Például az IATA DGR-ben ez így szerepel: UN/ID No. Proper Shipping Name/ Description 2453 Ethyl fluoride 3.) Packing Group (3/C fejezetben említett) 4.) Veszélyes áru osztályba sorolása alapján Special Provisions (Különleges Előírások) Amikor besorolunk egy anyagot, terméket, gyakran találkozhatunk Special Provision -nel. Ezek A betűvel kezdődő jelölések, melyek mögé minden esetben egy szám társul. Minden Special Provision mást jelent, az adott árura vonatkoztatva. Amikor besoroltunk egy anyagot, minden esetben figyelni kell a Special Provision -re, mert az olyan kikötést tartalmazhat, amely az adott anyag feladását bizonyos körülmények között ellehetetleníti. A 19

Special Provision-ök szintén az IATA DGR-ben egy erre kijelölt külön fejezetben találhatók. Például, ha egy termékmegnevezés mellett ez látható: A32, akkor az ehhez kapcsolódó oldalakon megtalálhatjuk az erre a kitételre vonatkozó utasítást mely ez esetben a következő: Azok a légzsákok és biztonsági övek, melyek eszközbe vannak beépítve, vagy egy felszerelés részét képezik, úgy, mint a kormányoszlop, ajtó panelek, ülések, stb. nem tartoznak a Szabályozás hatáskörébe. 6 E) Csomagolás Mint minden küldeménynél, a veszélyes áruk csomagolásánál is elsődleges cél a védelem. Azzal a különbséggel, hogy a veszélyes áruk csomagolása még fokozottabb szigorúságot és odafigyelést kíván, hiszen nem csak az áru védelmét kell szem előtt tartani, hanem az emberi egészséget, az anyag természetbe jutásának kizárását, a biztonságos repülést. A csomagolásért minden esetben a feladó felel. A feladónak éppen ezért a csomagoláskor figyelembe kell vennie a következő tényezőket: - pontos termékbesorolás, - az IATA DGR-ben található csomagolási utasítások alapján ellenőriznie kell, hogy az adott csomagolás engedélyezett-e vagy sem, - a csomag összes elemének szerepelnie kell a rakjegyzéken, - biztosítani a légitársaságot, szállítmányozó céget arról, hogy felelősségének teljes tudatában csomagolta a terméket, - megfelelő dokumentáció elkészítése. 7 A csomagolás újrahasznosításánál ügyelni kell az előzőleg használt jelölések, címkék eltávolításáról. A csomagolás minősége minden esetben megfelelő kell, hogy legyen, ügyelve arra, hogy a csomagot rakodni fogják, a repülőgép rázkódását is figyelembe kell venni, továbbá az időjárási- és páraviszonyokat. Manapság léteznek olyan csomagoló cégek, akiket a feladó megbízhat egy adott termék csomagolásával, ha a feladónak nem állnak rendelkezésére olyan eszközök, alapanyagok, melyek segítségével lehetővé tudná tenni a megfelelő csomagolást. Ezek a cégek ilyen esetben vállalják a felelősséget az általuk becsomagolt anyagért. Az IATA DGR természetesen részletes leírást tartalmaz arról, hogy az egyes osztályba, vagy UN-szám alá tartozó anyagokat milyen csomagolással kell ellátni (Packing Instructions). Erre a könyv különféle betűkből és számokból álló kódokat használ, majd ezeket egy több száz 6 Dangerous Goods Regulations 43rd Edition, 2002- Section 4 Identification 7 Dangerous Goods Regulations 43rd Edition, 2002- Section 5 - Packing 20

oldalas listában részletesen rögzíti. Ezekben a táblákban megtalálhatjuk részletezve a kitételeket a külső-, köztes- és belső csomagolásra vonatkozóan, illetve a kivételeket is. Folyadékok csomagolása esetén biztosítani kell a megfelelő tágulási teret (Ullage) is. Fontos még itt megemlíteni az UN csomagolási jelzést. Ha a csomagoláson az UN-szimbólumot látjuk, az annyit jelent, hogy a csomagolás az ENSZ által letesztelt, minden, az IATA DGR előírásainak megfelelően lett csomagolva. Az UN-szimbólum: Példa az UN-jelzés értelmezésére: u 4G/Y30/S/05/H/CHV286 n Ha UN-szimbólummal találkozunk egy csomagoláson, a jel mögött bonyolultnak tűnő betű- és számkódokat találunk. Ezek más-más kezelést és információt mutatnak. Minden kód az IATA DGR-ben rögzítve van. UN-szimbólum: United Nations az ENSZ rövidítése, általuk tesztelt csomagolás 4G: csomagolási előírás, ebben az esetben fibre board box = préselt deszkából készült dobozt jelöl Y: a csomagolást II. Packing Groupra tesztelték 30: maximum 30 kg lehet a küldemény bruttó súlya S: Solid packaging szilárd belső csomagolás 05: gyártás ideje, az utolsó két számjegy alapján ezt a csomagolást 2005-ben gyártották H: országkód H= Magyarország CHV286: gyártó cég kódja Az ENSZ által elismert csomagolóanyagok (a teljesség igénye nélkül): Belső csomagoláshoz: agyagedény, üveg, viasz, vagy műanyag, fémkanna, vagy cső, többrétegű papírcsomagolás, fémtartályok Külső csomagoláshoz: acélhordó, alumínium-és fémhordó, természetes faanyagból készült dobozok, furnérlemezből készült tárolók, fém-és alumínium dobozok, textilzsákok, stb. 21

F) Jelölések, címkézés Jelölések: A feladó felelőssége minden olyan jelölésről, címkéről gondoskodni, amely az áru kezelése során, annak természetéből adódóan szükséges. A másik oldalról a címzett felelőssége a feltüntetett címkén szereplő kezelési utasításokat betartva eljárni, az áruról gondoskodni. Minden egyes csomagot, még abban az esetben is külön címkével kell ellátni, amennyiben azok össze vannak fóliázva, pántolva, stb. Címke, jelölés minden csomagra kötelező, abban az esetben is, ha az general cargo, tehát nem veszélyes anyag, nem élőállat, stb., tehát normál áru, nem igényel különösebb kezelést. A címkének elég tartósnak kell lennie ahhoz, hogy különböző időjárási viszontagságoknak ellenálljon. Minden jelölésnek és kezelési utasításnak jól láthatónak kell lennie, tehát olyan helyre kell helyezni, ahonnan esetleges összefóliázáskor is látszódik. Abban az esetben, ha minősített csomagolás szükséges, az ENSZ-szimbólumnak is szerepelnie kell a csomagon. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy mi van a csomagban. Továbbá szerepelnie kell rajta a következőknek: UN-szám, Proper Shipping Name és a feladó, illetve a címzett teljes neve és címe. A jelölésnek kétféle típusa lehet: azok, amelyek meghatározzák, mi van a csomagban, illetve azok, melyek minősített csomagolásra utalnak. A jelölés lehet matrica, vagy dobozra nyomtatott szimbólum. A kötelező jelöléseket helyettesítheti egy Shipper s Declaration for Dangerous Goods példány a csomagra ragasztva. Angol nyelvű jelölés az elvárt minden esetben. Más nyelven is feltüntethetők a kezelési utasítások, de az angol nyelvű jelölés mindig kötelező. További információk szükségesek a csomagra az alábbi esetekben: ha a küldemény robbanó anyagot tartalmaz, a bruttó, nettó súly feltüntetése a 2, 3, 4, 5, 6, 8 osztályba tartozó áruk esetén - nettó súly feltüntetése, amennyiben több csomagból áll, - bruttó súly feltüntetése, ha azt az IATA DGR előírja - ha szárazjég van a csomagban, minden esetben szerepelnie kell a nettó tömegnek a dobozon - amennyiben fertőző anyag a küldemény, annak a személynek a neve, elérhetősége, aki felelős az anyagért - ha gázpalack, bármilyen folyadék, vagy esetleg folyékony nitrogénes palack van a csomagban a következő kezelési címkéket és utasításokat rá kell vezetni: KEEP UPRIGHT (Függőlegesen tartani), DO NOT DROP (Nem leejteni), HANDLE WITH CARE (Óvatosan kezelni), illetve az ehhez tartozó nyilak. (3. sz. melléklet) 22