Prof. Bakonyi Gábor DSc egyetemi tanár Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattani és Állatökológiai Tanszék Gödöllı Páter Károly u. 1 2103 Hivatkozással professzor Úr 2015. március 26-án kelt opponensi véleményére, válaszomat az alábbiakban adom meg. Válasz Bakonyi Gábor professzor Úr által a Perzisztens növényvédı szerek hatástartam és lebomlásvizsgálatai címő PhD értekezés nyilvános vitájához készített opponensi véleményre. Elsıként szeretném megköszönni Bakonyi Gábor professzor Úrnak, hogy vállalta dolgozatom szakmai bírálatát. Köszönöm Opponensemnek a dolgozatomra vonatkozóan megfogalmazott méltató szavait és kritikai jellegő észrevételeit. Elıször a bírálóm által kiemelt észrevételekre válaszolnék: 1. A 66. oldalon található 6. táblázatban a leggyakoribb elıforduló mikroelem tartalmat jelöltem. Mivel számos minta réztartalma a kimutatási határ alatt volt, így a koncentrációkat a táblázat helyett a szövegben tüntettem fel, azokban a mintákban, ahol vagy határértéken felüli koncentrációban volt jelen és/vagy a minta D. magna tesztállaton toxikus hatást mutatott.
2. Dolgozatom Anyagok és módszerek fejezetében (58-59. oldal) említést teszek az egyes vizsgálatoknál alkalmazott statisztikai módszerekrıl, az Eredmények fejezetben már nem szerepelnek ezek, így ez valóban zavarhatja a gördülékeny áttekintést. A Kaplan-Meier módszert az anyák túlélési görbéinek számításánál alkalmaztam, a Daphnia magnával végzett etetéses vizsgálatban. Opponensem által feltett kérdésekre válaszaimat az alábbiakban részletezem: 1.kérdés: Talajok és kútvizek vizsgálata során a szennyezı anyagok jelentıs interakcióit tapasztalta. Megállapítja, hogy a keverékhatások további megfontolása fontos feladattá vált a jövıre nézve. Hogyan képzelné el a keverékhatások figyelembe vételét a hatósági munkában, a szabályozásban? 1. válasz: 2013-ban az Európai Unió területén csak növényvédı szer hatóanyagból hetven körüli volt az engedélyezettek száma, míg becslések szerint összesen 30 000 vegyület van forgalomban. Ezek a legritkább esetben kerülnek ki izoláltan, így együttes megjelenésükkel kell számolni. 1 A növényvédı szerekkel kapcsolatos hatósági munkák egyik részét az engedélyezési feladatok teszik ki, melyek során a(z) (öko)toxikológia vizsgálatok mellett kockázatelemzést is végeznek. A hatósági munka másik ága, az utólagos ellenırzési feladatok is kiemelt szerepet játszanak a szabályozásban. Úgy vélem, elızetesen az összes lehetséges keverék toxikológiai hatásának konkrét vizsgálata lehetetlen, azonban a rendszeresen együtt elıforduló szerek esetében a kockázatelemzésnél, illetve a felülvizsgálati folyamatoknál figyelmet kellene szenteli a keverékhatások megismerésének is. Az általunk végzett analitikai és ökotoxikológiai vizsgálatok egy olyan talajmonitorozó projekt részei voltak, amely egy teljes Magyarországra kiterjedı, a jelenlegi talajinformációs rendszer kibıvített változatának modellje. Véleményem szerint egy ilyen kibıvített rendszer alkalmas lehet az esetleges veszélyforrások elızetes feltárására is. 1 Belden, J.B., Gilliom, R.J., Lydy, M.J. (2007): How well can we predict the toxicity of pesticide mixtures to aquatic life? Integrated Environmental Assessment and Management, 3:364-372.
2.kérdés: Mi lehet az oka a MON 810-es és a DAS 59122-7-es kukoricafajtákkal kapott eredmények különbözıségének a D. magna fajjal végzett tesztek esetében? 2. válasz: A két kukoricafajta esetében az akut tesztek során nem tapasztaltunk különbséget a D. magna egyedek mortalitásában. A krónikus tesztek eredményei annyiban egyeznek, hogy a túlélésben egyik típusú kukoricavonal izogénes és Bt-s változatai között sem tudtunk szignifikáns különbséget kimutatni. A MON 810-es kukoricavonal esetében szignifikánsan kisebb volt a pusztulás az algával táplált kontrollcsoportban. A különbség oka feltehetıen a DAS 59122-7 és MON 810 kukoricák közötti beltartalmi eltérés lehet (melyet a 4. kérdésre adott válaszomban még tárgyalok), ez azonban eredményünk vonatkozásában nem meghatározó. 3.kérdés: Miért gondolja, hogy ha a Cry-toxin a víztest szerves-anyag tartalmához kapcsolódik, akkor nem lesz hatással a D. magna teszt szervezetre (93. o.), hiszen szőrı szervezetrıl van szó, és így a toxin bekerül(het) a D. magna testébe. 3. válasz: Pagel-Wieder és munkatársai 2 talajokban mutattak ki kötıdést montmorillonit kristályok és a Cry1Ab toxinok között, míg a Cry-típusú lektin fehérjék üledék és víztest között megoszlását a mai napig nem írták le. Ennek fényében, mivel kísérletünkben nem tértünk ki e paraméterek konkrét vizsgálatára, a Cry-fehérjék megoszlásáról csak feltételezésekkel élhetek. Mivel üledéket is tartalmazó akváriumokban folytak a vizsgálatok, így a toxinok legnagyobb része ehhez kötıdhetett, mellyel a szőrögetı, pelágikus életmódú állatok csak nagyon kis mértékben kerülhetnek kapcsolatba. A vízben lebegı szervesanyag-tartalomhoz kapcsolódó toxin feltételezhetıen elhanyagolható mennyiségő a hatáskifejtéshez. Ezzel egybevág, hogy vízbıl analitikai módszerek segítségével sem sikerült a toxinfehérjét kimutatni. 2 Pagel-Wieder, S., Gessler, F., Niemeyer, J., Schröder, D. (2004),: Adsorption of the Bacillus thuringiensis toxin (Cry1Ab) on Na-montmorillonite and on the clay fractions of different soils. J Plant Nutr Sci 167:184-188.
4. kérdés: Problémának találta a D. magna fajjal végzett kísérletek esetében, hogy a kukorica nem volt megfelelı minıségő táplálék a teszt-állat számára és esetleg ezért nem tudta a toxin hatását kimutatni. Véleménye szerint hogyan lehet egymástól elválasztani a toxin és a táplálékul adott növény egyéb tulajdonságainak (pl. sejtfal lignintartalmának különbsége) hatását? 4. válasz: Az általunk végzett kísérletben a Bt-kukorica kontrolljául a kukoricavonal izogénes változatát használtunk, emellett egy algát fogyasztó kontrollt is beállítottunk. Szignifikáns különbséget csak az algával etetett kontrollcsoport és a kukoricavonalak között tapasztaltunk, amibıl az következik, hogy a tápnövény típusára a tesztállatok érzékenyebbek voltak, mint a Crytoxinra. Ez a kísérleti beállítás alkalmas lenne a toxin hatásának vizsgálatára abban az esetben, ha a tesztállat elfogadta volna azt teljes értékő tápnak. A kukoricavonalak beltartalmi különbségének feltárásához beltartalmi elemzéseket (pl. C-, N-, lignintartalom, C/N arány megadása) lehet végezni, 3 mivel azonban a mi tesztjeinkben a két vonal között nem volt toxicitásbeli különbség, ezeket nem végeztük el. Eredményeink alapján valóban úgy tőnik, a Daphnia magna tesztszervezet nem a legmegfelelıbb ehhez a beállításhoz, azonban kísérleteink folytatásához ma már lehetıségünk van növényevı halak bevonására is. Elvonatkoztatva attól, hogy ennek környezeti megvalósulása nem releváns, tiszta toxin használatával a toxin kizárólagos hatását is lehetne mérni. 5. kérdés: Milyen statisztikai módszert alkalmazott a D. magna nıstények túlélési adatainak kiértékelésekor, ami a MON 810 jelő kukoricafajta esetében szignifikáns (73. oldal), a DAS 59122-7 jelő esetében nem szignifikáns (75. oldal) eredményt adott? 5. válasz: A D. magna nıstények túlélésére gyakorolt hatásokat a vizsgálat teljes idejére vonatkoztatva Kaplan- Meier-elemzés (túlélési görbe meghatározására szolgáló analízis) elvégzésével állapítottuk meg, STATISTICA V.6 Program segítségével. A kapott, lépcsıs túlélési görbe 3 Bakonyi, G., Szira, F., Kiss, I., Villányi, I., Seres, A., Székács, A. (2006): Preference tests with collembolas on isogenic and Bt-maize. Eur. J. Soil Biol. 42:132-135.
helyett az értékeket EXCEL-diagramon ábrázoltam, mivel így könnyebben átlátható ábrát kaptam. A páronkénti összehasonlítást Gehan-Wilcoxon próbával végeztem, mely során megállapítottam, hogy a különbség szignifikáns volt-e. A kezelések hatásának meghatározásához a mortalitást a vizsgálat három különbözı napján (12., 16. és 21. nap) egytényezıs varianciaanalízis (egyutas ANOVA) segítségével hasonlítottam össze, 5%-os szignifikancia-szinten. Végezetül még egyszer szeretném megköszönni Opponensemnek dolgozatom értékelését és építı jellegő észrevételeit. Bízom benne, hogy válaszaimat megfelelınek és elfogadhatónak tartja. Budapest, 2015. április 8. Fejes Ágnes