Hveeé (íra:dr Orua Mkló. Hável módok:. Alapfogalmak 3. Feladaok 4. Háadá é kovekcó Hável, eergarapor hajóer (hmérékle külöbég haáára.. Hável módok: veeée hável, hveeé (elem réeckék hmogáa, cak lárd fába avarala(? gá é foladék fá eeé kovekcó va kovekcó hável (makrokopku réckék áramlaak, a érbe helüke váloaják, a áramló köeg é a haároló fal köö hámee a háadá ugáráo hável (eergarapor a molekulák, aomok regée kövekeébe kbocáo elekromágee ugáráal. Eg e eergaaralmáak eg rée ugáró eergává alakulva eg mák ebe üköve rébe(? heergává alakul va. Alapfogalmak Hmérékleme: Eg ér ll. érré mde pojáho hmérékle redelhe. A hmérékle-elolá ha függ a dl (acoáru f (,,,, ha dbe álladóul (acoáru f (,, függvéel írhaó le. A aoo hmérékle pooka öekö felüle a oerma. A oermák em mek egmá. Hmérékle grade a mamál hmérékle övekedé muaja a elolá függvé ormál ráába: grad Háram (degég ala áramló eerga, mérékegége: J/, W, (régebbe kcal/. Fajlago háram, háramrüég (felüle egége áhaladó eerga mérékegége: W/m, J/(m, kcal/(m Hveeé apaala egelee (Fourer I
Ha eg fal vaagága álladó, aaga homogé é ola mére, hog a vgál felülee (F a háramlá cak a falra merlegee mehe végbe, akkor álladóul állapoba a ááramló hmeég aráo a hmérékle gradeel. d d F d ahol a áhalad hmeég [W], a hvee-képeég [ W/(mK, J/(mK], d/d a ráú a hmérékleeé [K/m], F a keremee [m ]. Sacoer eebe (d/d/ a háramrüég jellem meég: d, [W / m ] d Néhá erkee aag hvee képeége: Aag W/(Km Aag W/(Km ré 395 árgaré 55-60 acél (ferre 30-60 acél (auee 3-7 á égla, üveg 0,7-, polproplé 0,3 PVC 0,7 faroleme 0,07-0,4 Hveeé dfferecálegelee (Fourer II, dbe váloó hveeé (c álladóul állapo. Feléeleé a aag homogé, orop. A elem érfogaú ár érbe érke é ávoó eergák legeek cak ráúak. d Eg falba acoer eebe a hmérékle-váloá leár. Ha fal egk oldalá hmérékle megválok, akkor a falba a hmérékle-elolá mdaddg válok, míg eleged d uá a új acoer állapo k em alakul. Eergamérleg: Belép:
d bev dd d Klép ( a hmérékle-grade helleg é dbe válok d kv dd d dd ( dd A vgál érbe a be- é klép eerga külöbége marad: d Žr dddc d dbev d kv dd ( dd dddc d c Három ráú veeé eeé a vgál érbe maradó eerga: d bev dkv ddd d a érbe a váloala formába felírhaó hmeég váloáho vee, aa: d d d dddc d Žr bev kv A ké egelebl: c Fgelembe véve, hog a, c a álaláo dfferecálegele: a A "a" hmérékle-veeé ée a hmérékle váloá ebeégével aráo. Eg hmérékle ugrá köve hmérékle kegelídé folama íg ag veeképeég é k fajhj aag eé gor. 3. Feladaok: Sacoer háadá íkfal eeé: d F d
0 d F d F F( Többréeg fal eeé álladóul eebe: Mde réege ugaa eerga halad á, a háram álladó. ( 3 3 ( ( Κ F Lerakódá, roda, vík b. helleállá r felvéele vég állapora. Hegere fal (cövek
Eg réeg: Több réeg: d d F d k πl r rb πl( rk l r b r k rb d πl( r l r d F 4. Háadá é kovekcó Eg fal hméréklee f, a fal melle áramló köeg álago hméréklee a ado keremeebe. A falól a áramló köeg hméréklee mooo válok. A fal melle, a lamár haárréegbe a hmérékleváloá agobb m a köeg belejébe, ahol a áramlá urbuleca ma a hmérékle gorabba kegelídk. A lamár haárréegbe hveeé va. A elem felülee áme hmeég Neo apaala örvéével írhaó fel: d α df( f d
A α aráoág ée háadá éeek evek. Éréke a háadó felüle (pld. hcerél c é a a körül (belül vev köeg köö háadá eáá feje k. Elképelhe eg ola haárréeg vaagág, amelbe a elje ( f - hmérékle váloá lérejö. α A öefüggébe a áramló köeg hveeé éeje. Egüe hveeé é kovekcó dfferecálegelee (Fourer-Krchhoff A hveeére voakoó egele a kovekcó fgelembe vev réel bvül. rába kovekcóval (aag áramlk a érbe érke eerga: d d d c bek A d ávolág uá a ávoó: d d (c d d bek kk A vgál érbe beköveke váloá álladóak ekhe fajh (c eeé: álladó ha, d ( d d d c kk bek d ( Mdhárom rá eeé: Feléeleve, hog forrá ll. el a érbe c (dv 0 kovekv áramlá kövekeébe a vgál érbe maradó eerga: d d d d c kk bek Öevova a veeée aggal, egeríve: a