Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Ügyiratszám: JG-16762-12/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefon: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: döntés az IRÁNY Média 2012 Kft. kérelmére indult általános hatósági felügyeleti eljárásban HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az IRÁNY Média 2012 Kft. (Cg. 05-09-023717, székhely: 3780 Ládbesenyő, Andrástanya 33.) (a továbbiakban: Médiaszolgáltató vagy Kérelmező) kérelmére a UPC Magyarország Kft.- vel (Cg. 01-09-366290, székhely: 1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) (a továbbiakban: Műsorterjesztő vagy Kérelmezett) szemben indult általános hatósági felügyeleti eljárásban megállapítja, hogy a Műsorterjesztő megsértette a Médiatanács MJ-4658-34/2012. számú határozatával létrehozott műsorterjesztési szerződésben foglalt továbbítási kötelezettsége teljesülésével, érvényesülésével összefüggő együttműködési kötelezettségét, továbbá a Médiatanács JF- 21896-24/2014. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) foglaltakat. A fentiekre tekintettel a Médiatanács a Műsorterjesztőt 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint bírsággal sújtja. A Médiatanács kötelezi a Műsorterjesztőt, hogy a vonatkozó médiaigazgatásra vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagyis a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.), az MJ-4658-34/2012. számú médiatanácsi határozatban és a JF-21896-24/2014. számú médiatanácsi határozatban foglaltaknak haladéktalanul tegyen eleget, és az együttműködési kötelezettsége teljesítésével a Médiaszolgáltató műsorjelének a Műsorterjesztő, Miskolc, Patak utcai fejállomásra történő eljuttatásához járuljon hozzá, és ezáltal a továbbítási kötelezettségének tegyen eleget. A Műsorterjesztő a bírságot e határozat közlését követő nyolc napon belül köteles befizetni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára. A késedelmesen megfizetett bírságot késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírság ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács a Műsorterjesztő vezető tisztségviselőjét bírsággal sújthatja, melynek mértéke 2 millió forintig terjedhet. A Médiatanács kötelezi a Műsorterjesztőt, hogy jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül 3 000 Ft, azaz háromezer forint eljárási költségnek megfelelő 1
összeget a Médiaszolgáltatónak térítsen meg. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított harminc napon belül kérhető a Médiatanácshoz 3 (három) példányban benyújtott, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. Indokolás A Médiaszolgáltató 2015. június 3. napján érkezett, JG-16762-1/2015. számon iktatott beadványában előadta, hogy a Határozatban foglaltaknak megfelelően, 2015. május 4. napján postára adott levelében a Műsorterjesztőhöz fordult annak érdekében, hogy a Műsorterjesztő az MJ-4658-34/2012. számú médiatanácsi határozattal létrehozott műsorterjesztési szerződésben foglaltak teljesülése érdekében együttműködési kötelezettségének tegyen eleget. A Műsorterjesztő a Médiaszolgáltató 2015. május 7. napján átvett megkeresésére a kérelem beadásának napjáig nem válaszolt, ezért a Médiaszolgáltató kérte a Médiatanácsot, hogy kötelezze a Műsorterjesztőt a Határozatban foglaltak betartására. A Kérelmező a kérelméhez csatolta a Kérelmezett részére írásban megküldött megkeresését, melyben kérte a Kérelmezettet, hogy a Határozatban foglalt együttműködési kötelezettségének oly módon tegyen eleget, hogy biztosítja a Médiaszolgáltató műsorjelének a Miskolc, Patak utcai fejállomáson IP stream-ként történő átvételét. A kapcsolódáshoz történő paraméterek egyeztetése érdekében a Médiaszolgáltató levelében megadta elérhetőségeit (ügyvezető neve, telefonszáma, levélcím). A Kérelmező kérelme alapján a Médiatanács a hatósági döntésében foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében általános hatósági felügyeleti eljárást indított. A Médiatanács a benyújtott iratok alapján megállapította, hogy a Kérelmező az általános hatósági felügyeleti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj átutalással történő megfizetését kérelmében nem igazolta, ezért a JG-16762-2/2015. számú végzésében e tárgykörben hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt. A Kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak 2015. június 26. napján érkezett, JG-16762-4/2015. számon iktatott beadványában eleget tett. A Médiatanács a kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy annak tárgya a Határozatban foglaltak teljesítésének ellenőrzése, mely Határozatban a Médiatanács kötelezte a Műsorterjesztőt az MJ-4658-34/2012. számú médiatanácsi határozattal létrehozott műsorterjesztési szerződésben foglaltak teljesülésével, érvényesülésével összefüggő továbbítási és együttműködési kötelezettségének haladéktalan teljesítésére. A Médiatanács a JG-16762-3/2015. számú végzésében értesítette a Kérelmezettet az általános hatósági felügyeleti eljárás megindításáról, és a tényállás tisztázása érdekében a hatósági üggyel kapcsolatos észrevételei és bizonyítékai előterjesztésére hívta fel. A Műsorterjesztő a JG-16762-5/2015. (e-mail-ben érkezett) és a JG-16762-7/2015. (postai úton érkezett) számon iktatott beadványaiban kérte a nyilatkozattételi határidő 5 nappal 2
történő meghosszabbítását. A Médiatanács a nyilatkozattételi határidőt a JG-16762-6/2015. számú végzésében - a kérelemnek megfelelően - meghosszabbította. A Műsorterjesztő az adatszolgáltatási felhívásra benyújtott, JG-16762-8/2015. és JG- 16762-9/2015. számon iktatott beadványában hivatkozott arra, hogy továbbra is fenntartja a Médiaszolgáltató részére 2014. december 23-án adott, a műsorjel fejállomásra történő eljuttatására vonatkozó ajánlatát, amennyiben az abban foglalt műszaki követelmények médiaszolgáltatói oldalon teljesülnek. A Műsorterjesztő hivatkozott továbbá arra, hogy a Médiaszolgáltató a 2015. április 30. napján kelt levelében kizárólag arra tett nyilatkozatot, hogy jelfolyamának IP stream-ként történő továbbítását kéri, a műszaki feltételek bármilyen jellegű megváltozásáról tájékoztatást nem adott, így álláspontja szerint az ajánlat elfogadására irányuló kifejezett nyilatkozat hiányában a műszaki paraméterek egyeztetése nem lehetséges. Minderre tekintettel a Műsorterjesztő álláspontja szerint az együttműködési kötelezettségét nem sértette meg azzal, hogy érdemi információk hiányában a műszaki részletfeltételek egyeztetésébe nem bocsátkozott a Médiaszolgáltatóval. A Médiatanács a Médiaszolgáltató és a Műsorterjesztő nyilatkozatai és a becsatolt dokumentumok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az alábbi indokokra tekintettel. A Médiaszolgáltató a Határozatban foglaltak teljesítésének felügyelete érdekében hatósági eljárást kezdeményezett. Kérte, hogy a Médiatanács a Műsorterjesztőt kötelezze az együttműködési kötelezettsége teljesítésére, mivel annak hiányában a Műsorterjesztő ellehetetleníti a Médiaszolgáltató MJ-4658-34/2012. számú médiatanácsi határozattal létrehozott szerződéses kötelezettségének teljesítését, vagyis műsorjelének a Műsorterjesztő fejállomására történő eljuttatását. Az Mttv. 144. -a értelmében a Médiatanács a hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. Az Mttv. 167. (1) bekezdése alapján A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében - jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a műsorszolgáltatási szerződésekben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését.. A műsorterjesztési szerződésben foglalt továbbítási kötelezettség érvényesülésének előfeltétele, hogy a Médiaszolgáltató műsorjele eljusson a Műsorterjesztő fejállomására, amelynek teljesítéséhez, műszaki megvalósításához elengedhetetlen a műszaki feltételrendszer érdemi egyeztetése a Műsorterjesztővel, vagyis a felek közötti műszaki, jogi együttműködés a teljes jogviszony tekintetében. Mindezekre tekintettel a Médiatanács Határozatában arra kötelezte a Műsorterjesztőt, hogy a kapcsolódást biztosító - a Határozatban rögzített -, Médiaszolgáltató választása szerinti műszaki megoldáshoz járuljon hozzá, és az összekapcsolódáshoz szükséges műszaki és egyéb feltételeket a Médiaszolgáltatóval egyeztesse. A Határozat alapján tehát a Műsorterjesztő köteles a Médiaszolgáltató műsorjelének a Műsorterjesztő Miskolc, Patak utcai fejállomásra történő eljuttatása érdekében a Médiaszolgáltató rendelkezésétől függően, a Médiaszolgáltató választását tartalmazó, írásbeli megkereséstől számított 8 napon belül hozzájárulni a műsorjel Határozatban foglaltak szerinti átvételéhez. A jelen eljárásban feltárt tényállás alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a Határozatban foglalt kötelezettségét teljesítette, a Műsorterjesztőt 3
írásban megkereste és kérte, hogy együttműködési kötelezettségének oly módon tegyen eleget, hogy biztosítja a Médiaszolgáltató műsorjelének a Miskolc, Patak utcai fejállomáson IP stream-ként történő átvételét. A kapcsolódáshoz szükséges egyeztetéshez elérhetőségeit a Műsorterjesztő részére megadta. A Műsorterjesztő azonban a Médiaszolgáltató megkeresésére a Határozatban foglalt 8 napon belül, sőt jelen eljárás megindításának napjáig sem válaszolt. A Műsorterjesztő a jelen felügyeleti eljárás során, a JG-16762-3/2015. számon kiadott nyilatkozattételre kötelezésre adott válaszával egyidejűleg írásbeli megkeresést intézett a Médiaszolgáltatóhoz, melyben tájékoztatta, hogy a 2014. december 23. napján a Médiaszolgáltató részére megküldött ajánlatban foglalt feltételeket változatlan formában fenntartja, és az ajánlatot elfogadó Médiaszolgáltatói válasz megérkezését követően hajlandó a kapcsolódáshoz szükséges részletfeltételek, műszaki feltételek egyeztetésére. Tekintettel arra, hogy a becsatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján egyértelműen, tényszerűen megállapítható, hogy a Műsorterjesztő a Médiaszolgáltató megkeresésének megfelelő műszaki intézkedéseket, a Határozatban rögzített 8 napos határidőn belül, illetve a jelen eljárás folyamán sem tette meg, a Médiatanács megállapította, hogy a Műsorterjesztő nem tett eleget a Határozatban foglalt együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megsértése az MJ-4658-34/2012. számú médiatanácsi határozatban megállapított továbbítási kötelezettség érvényesülését akadályozza, illetve ellehetetleníti a műsorterjesztési szerződés teljesülését, ugyanis a Műsorterjesztő együttműködése nélkül a Médiaszolgáltató műszakilag nem képes a műsorjel fejállomásra történő eljuttatására. A továbbítási kötelezettség érvényesülése érdekében a szerződéses jogviszony teljes időtartama alatt, vagyis a műsorterjesztési szerződés létrejöttét követően folyamatos és kölcsönös együttműködési kötelezettség terheli mind a Médiaszolgáltatót, mind a Műsorterjesztőt. A Műsorterjesztő e körben nem hivatkozhat arra, hogy amíg a Médiaszolgáltató a 2014. december 23. napján megküldött ajánlat elfogadása tárgyában kifejezett nyilatkozatot nem tesz, addig a részletfeltételek, műszaki paraméterek egyeztetése nem lehetséges. Ez a műszaki egyeztetés elutasításának egyrészt azért nem lehet feltétele, mert a Műsorterjesztő is kétséget kizáróan tisztában van azzal (tekintettel a JF-21896/2014. számú eljárás során elvégzett helyszíni szemle eredményeire, amelyen a Műsorterjesztő képviselője is részt vett), hogy a Médiaszolgáltatónak az ajánlatban szereplő, a Műsorterjesztő fejállomása és a stúdiója közötti bérelt vonali összeköttetésre nincs szüksége, ugyanis műsorjele a Műsorterjesztő fejállomásától néhány méterre található aknában műsorterjesztésre alkalmas állapotban rendelkezésre áll. Másrészt a Határozat a Médiaszolgáltató számára a megkeresés elküldésén kívüli egyéb kötelezettséget nem írt elő, vagyis a Határozatban foglalt kötelezettség teljesítése független a Műsorterjesztő 2014. december 23. napján megküldött ajánlatától. Továbbá a Határozatban a Médiatanács arra kötelezte a Műsorterjesztőt, hogy a Médiaszolgáltató műsorjelének fejállomásra történő eljuttatása érdekében a megfelelő műszaki intézkedéseket tegye meg, illetve biztosítsa az eljuttatáshoz szükséges műszaki és egyéb feltételeket, azonban további feltételek kikötését nem biztosította számára. Végezetül megjegyzi a Médiatanács, hogy a 2014. december 23. napján megküldött ajánlatra történő műsorterjesztői hivatkozás azért is alaptalan és irreleváns, mert az ajánlat azt tartalmazza, hogy a Műsorterjesztő ajánlatát két hétig tartja fenn, a határidő lejárta után az ajánlat felülvizsgálatát kell kérni, vagyis a jelen eljárás idejében a Műsorterjesztő által hivatkozott ajánlat hatálytalan volt. A Médiatanács a jogsértés miatt alkalmazott jogkövetkezmények fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv. 186. (1) bekezdése szerint: 4
Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az Mttv. 186. (3) bekezdése szerint: Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat. Az Mttv. 187. (2) bekezdése szerint: A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. Az Mttv. 187. (3) bekezdés bg) pontja szerint: (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: ( ) b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ( ) bg) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forintig, ( ) terjedhet. Az Mttv. 187. (4) bekezdése értelmében: Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A Médiatanács a jogsértés súlya tekintetében megállapította, hogy a jogsértés nem csekély súlyú, ugyanis Műsorterjesztő magatartása az Mttv.-ből eredő, és a Médiatanács MJ-4658-34/2012. határozatában is megállapított továbbítási kötelezettség ellehetetlenítését okozza. A továbbítási kötelezettség kiemelt médiaigazgatási, közjogi jogintézmény, amely lehetővé teszi a nézők, előfizetők számára többek között a közösségi és a helyi médiatartalomhoz való hozzáférhetőséget. A továbbítási kötelezettség alapvető, alkotmányos célja a műsorterjesztő műsorkínálata plurális és kulturális jellegének megőrzése, valamint minden néző számára biztosítani az e pluralizmus nyújtotta lehetőségek igénybevételét. Vagyis az Mttv. szabályozási rendszerében a továbbítási kötelezettség kiemelt média- és kultúrpolitikai eszköz, amely egyebek mellett a kultúra megőrzését-védelmét, tájékoztatáshoz való jog és a vélemények sokszínűségének biztosítását segíti, illetve a közösségi és a helyi médiaszolgáltatások szerepének erősítésével a kereskedelmi médiaszolgáltatókkal szembeni hátrányok kiegyensúlyozását is célozza. 5
Azáltal, hogy a Műsorterjesztő az együttműködési kötelezettsége megszegésével a Médiaszolgáltató műsorának továbbítását a hálózatán ellehetetleníti, az előfizetők számára is lehetlenné válik a közösségi médiatartalom igénybevétele, így a Műsorterjesztő magatartása nem lehet csekély súlyú, vagyis a felhívás jogkövetkezménye nem alkalmazható. Minderre tekintettel a Médiatanács kötelezettséget állapított meg és jogkövetkezményt alkalmazott a Műsorterjesztővel szemben. A jogsértés nem ismételt, ezért a Médiatanács az ismételtség értékelési szempontot nem értékelte a Műsorterjesztő terhére. A Médiatanács megállapította, hogy a Műsorterjesztő a továbbítási és az együttműködési kötelezettségének a Határozatban megállapított megsértését követően sem tett eleget. A Médiatanács megjegyzi, hogy az együttműködési kötelezettség a műsorterjesztési szerződés létrejöttét követően (2013. február 18. napjától), a szerződéses jogviszony teljes időtartama alatt terheli a Műsorterjesztőt. Tekintettel arra, hogy az együttműködési kötelezettség megsértését a Médiatanács a Határozatban állapította meg, ezért csak ezt követően értékelte a jogsértést a Műsorterjesztő terhére. A jogsértéssel elért vagyoni előny szempont vizsgálata során a Médiatanács megállapította, hogy a jogsértés jellegét figyelembe véve, magának a továbbítási kötelezettségnek az ellehetetlenítése befolyásolja érdemben a bírság mértékének meghatározását. Tekintettel arra, hogy a továbbítási kötelezettség ellehetetlenítésével összefüggő vagyoni előny nem számszerűsíthető, ezért a Médiatanács ezt nem értékelte a Műsorterjesztő terhére. A Műsorterjesztő kötelezettsége, hogy a műsorterjesztési szerződésben foglalt továbbítási kötelezettségét teljesítse, ezért a jogsértéssel okozott érdeksérelem mérlegelési szempont értékelése során a Médiatanács figyelembe vette, hogy az együttműködési kötelezettség megszegésével, és ezáltal a továbbítási kötelezettség ellehetetlenítésével a Műsorterjesztő érdeksérelmet okozott nem csak a Médiaszolgáltatónak, hanem a Kérelmezett miskolci szolgáltatási területén, analóg jelátvitelt biztosító vezetékes műsorterjesztői átviteli rendszerén (analóg műsorterjesztő átviteli platformon) nyújtott műsorterjesztési szolgáltatást igénybe vevő valamennyi előfizetőjének (2014. november végi adatok szerint 7.293 előfizetőnek) azáltal, hogy a műsor továbbítását nem biztosította. Tekintettel arra, hogy az érdeksérelmet szenvedett személyek száma nem elenyésző, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet és az érdeksérelmet szenvedett személyek száma értékelési szempontot a Médiatanács a Műsorterjesztő terhére értékelte. A jogsértéssel okozott kár mérlegelési szempont tekintetében megállapítható, hogy az okozott kár összegszerűen nem kimutatható, nem számszerűsíthető, így e szempontot a Médiatanács nem értékelte a Műsorterjesztő terhére. A Hatóság a bírság alapját meghatározó szempontként a Szolgáltató terhére értékelte a jogsértés piacra gyakorolt hatását, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a versenytársaihoz, a piac további szereplőihez képest hátrányt szenvedett, mivel a műsora terjesztését a Műsorterjesztő a műsorterjesztési szerződés megkötését követően a piacon szokásos időtartamon belül nem kezdte meg. A személyiségi jogsérelem értékelési szempont jelen jogsértés vonatkozásában nem értelmezhető, ezért ezen mérlegelési szempontot a Hatóság nem értékelte a Szolgáltató terhére. A Hatóság a jogkövetkezmény meghatározásakor természetesen nem csupán a fentebb felsorolt tényezőket vette figyelembe, hanem tekintettel volt arra is, hogy az eljárása során, illetve a mérlegelési jogkör mérlegelési szempontoknak megfelelő alkalmazása során azt is meg kell vizsgálnia, hogy jelen ügyben fennállnak-e az ügy egyedi sajátosságaiból eredően 6
olyan szempontok, amelyek enyhítő körülményként értékelhetők. A Hatóság az értékelés során enyhítő körülményt nem talált. A Médiatanács a megállapított jogsértést úgy értékelte, hogy a Műsorterjesztővel szemben - a további jogsértő magatartástól való visszatartás elérése érdekében - bírság kiszabásának van helye. A Médiatanács a fent leírtakat megfelelően értékelve, egyrészt a jövőbeli jogsértéstől való visszatartás, másrészt az elkövetett jogsértés szankcionálása céljából alkalmazott bírságot. A bírság alkalmazásán túlmenően más hatékony közjogi jogalkalmazói döntési eszköz (szankció) nem áll a Médiatanács rendelkezésére a Műsorterjesztővel szemben az ügy tárgyát képező jogkövető magatartás jövőbeli kikényszerítésére és a további jogsértő magatartástól való visszatartásra. A Műsorterjesztővel szemben a Médiatanács korábban nem alkalmazott bírságot, azonban a kötelezés nem érte el a Médiatanács által a szankcionálás során kitűzött célt, a Műsorterjesztő további jogsértésektől való visszatartását. A jelen eljárást megelőző kötelezés ellenére a Műsorterjesztő megszegte a Médiatanács Határozatában foglalt együttműködési kötelezettségét, ezért a Médiatanács bírságot szabott ki. A Médiatanács az Mttv. 187. (2) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében a fokozatosság és az arányosság elvének figyelembe vételével, a jogsértő vagyoni helyzetére is tekintettel a Határozatban foglalt együttműködési kötelezettség megszegése miatt a kiszabható bírságmaximum (ötmillió forint) 10 %-ának megfelelő mértékű, vagyis 500.000 forint összegű bírságot szabott ki a Műsorterjesztővel szemben. A Médiatanács a bírság összegét úgy határozta meg, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A jelen határozatban kiszabott bírság az Mttv. 134. (13) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a Médiatanács az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. -a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art. 165. (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A Médiaszolgáltató 3 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Ket. 153. 2. pontja értelmében eljárási költség az igazgatási szolgáltatási díj. A 157. (2) bekezdés b) pontja alapján az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. -ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet. Mindezek alapján a Médiatanács a Műsorterjesztőt az eljárási költség Médiaszolgáltató részére történő megtérítésére kötelezte. A határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről szóló tájékoztatás az Mttv. 163. (1)-(3) bekezdésein, a 164. (2) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. (1)-(2) bekezdésein alapul. A Médiatanács jelen hatósági határozatát az Mttv. 162. (2) bekezdése alapján, internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteszi. 7
A Médiatanács hatásköre az Mttv. 167. (1) bekezdésén, valamint a 182. bj) pontján alapul. Budapest, 2015. július 24. a Médiatanács nevében Dr. Karas Monika elnök Dr. Vass Ágnes hitelesítő tag A határozatot kapják: 1. IRÁNY Média 2012 Kft. (3780 Ládbesenyő, Andrástanya 33.) (tértivevénnyel) 2. UPC Magyarország Kft. (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) (tértivevénnyel) 3. Irattár 8