Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése, javaslat zöld-pont rendszer bevezetésére Podmaniczky László, (Szent István Egyetem, KTI) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Skutai Julianna (Szent István Egyetem, KTI) Marticsek József (AE-Consult Kft.) Tóth Péter (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) Konferencia a tájgazdálkodásról, Budapest, 2012. november 7.
Rövid agrárpolitikai kitekintés: piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé 1) 1960-1990: piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján 1) 1990-2013: a mennyiségek leválasztása ( decoupling ) támogatások a területek (hektár) alapján 1) 2014 -?: a támogatások célbajuttatása - az előállított közjavak alapján Közpénzeket csak közjavakért! Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013
Hogyan működik a közjavak szolgáltatása? állam (a társadalom képviselője) 1. valamely környezeti érték előállítását megrendeli a gazdálkodótól (megrendelés) 2. előállítja a környezeti értéket, azaz ökológiai szolgáltatást nyújt (szállítás) 3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt (fizetés) gazdálkodó
Milyen közjavak lehetnek a mezőgazdaságban? értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek előállítása, a meg nem újítható nyersanyagok és energiforrások takarékos hasznosítása, a talajt, a vizeket és a levegőt érintő környezeti terhelés csökkentése, talajpusztulás elleni védelem, vízkészletünk megőrzése, a felszín alatti vizek pótlása, a biodiverzitás megőrzése, mikroklimatikus viszonyok javítása (éghajlatváltozás!), a vidék agrikulturális értékeinek a megőrizése.
A tájgazdálkodás, mint közjó szolgáltatás Olyan gazdasági tevékenység, mely a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célozza, haszonvételekhez kapcsolt ökológiai szolgáltatások révén, melyek anyagi ellentételezése a tevékenységek mérésén alapul -- Zöldpont-rendszer
Mi a zöld-pont rendszer lényege? mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére; Nincs előíráslista, adott eredmény többféle úton is elérhető, A nem forintosítható hatások (negatív-pozitív extern hatások) is értékelhetők, támogatási rendszerek megalapozója lehet, védjegyként működve elősegítheti a magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítését.
Működő jó példák Ausztria Ökopunk rendszer Franciaország Solagro Dialecte Svájc Suisse Credit Point rendszer
Az osztrák Ökopunkt rendszer Ökopontonként meghatározott a prémiumösszeg nagysága: 13,08 EUR/ha szántó- és zöldterületek esetén 26,16 EUR/ha tartós kultúrák esetén (szőlő, gyümölcsös) A támogatás felső határai: Szántóföld 690,39 EUR/ha Zöldterület 690,39 EUR/ha Tartóskultúrák 1017,42 EUR/ha A programba belépő üzemnek ha-ként minimum 17 pontot kell elérnie A vállalt kötelezettségeket 5 évig be kell tartani, az 5. év végén összeszámolják az elért pontokat. Amennyiben a belépési ponthatárhoz képest legalább 15 %-os visszaesést tapasztalnak, úgy az addig kifizetett támogatás 10 30 %-át vissza kell fizetni
Az osztrák Ökopunkt rendszer
Példa az indikátorok számítására Tápanyag gazdálkodás: nitrogén mérleg Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát. A kapott értéket hektárra vetítjük. Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám. A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.
Az eredmények megjelenítése
Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság Közel azonos környezeti teljesítmény, eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.
Mit mérünk a hazai zöld-pont rendszerrel? 1. Gazdaság-szintű zöldpontok A gazdaság tápanyagmérleg- ágazati egyensúlyi és génmegőrzési adatai A gazdaság tápanyagmérlege A gazdaság ágazati egyensúlya Őshonos fajták használata Táji elemek aránya Nem termelő fejlesztések Művelési ág váltás Tájelemek /természetvédelmi berendezések fejlesztése Vízkormányzás fejlesztése 2. Árasztással művelt/vízvisszatartást megvalósító területek zöldpontjai 3. Művelési ágai (típusok) szerinti zöldpontok (szántó, gyep, ültetvény, erdő, halastó vagy vizes élőhely, nádas, ívóhely) Mezőgazdasági eredetű környezeti szennyezés (műtrágya, növényvédőszerek bemosódásának) megakadályozása élő- és talajvizekbe Talajvédelmi technológiák ösztönzése A természeti értékek megóvása és fejlesztése
A zöld-pont rendszer működésének jellemzői Részvételi feltételek: önkéntes, csak azt értékeljük, aki belép a zöld-pont rendszerbe Választható tevékenységlista - a gazdálkodó egy tevékenységlistából saját maga állítja össze évente akár eltérően a programcsomagját Az AKG-ban szereplő több, mint 200 előírás helyett csupán 53 választható tevékenység ezek mindegyike könnyen ellenőrizhető. Év végén (utólag, a tevékenységek elvégzése után) kerül elszámolásra a tevékenységek alapján a zöld pont NINCS szankcionálásés! Minden gazdára egyénre szabott támogatási forma alakulhat ki Gazdaság szerkezetére adható zöld pont + művelési áganként adható zöld pont (hektáronként) = ezek együttesen határozzák meg a gazdaság összes zöld pont értékét Az árasztott tevékenységek többlet pontot kapnak Egy zöld pont értéke 500 HUF (előzetesen)
Zöld-pont értékek szántóföldeken (részlet) Sorszám 1 Zöld pont tevékenység Tavaszi vetésű növények esetén tavaszi tarlóhántás és magágyelőkészítéssel kapcsolatos agrotechnikai műveletsor végzése Területi érintettség Zöld pont Hektáronként 25 2 Területpihentetés alkalmazása Hektáronként 25 3 Zöldtrágya növény termesztése Hektáronként 20 4 Vegyszerkijuttatás gyorsan lebomló és vízi szervezetekre ártalmatlan anyagokkal (lista) Hektáronként 0 5 Direkt vetés alkalmazása Hektáronként 15 6 Ökológiai gazdálkodás folytatása Hektáronként 100
Zöld-pont értékek gyepeken (részlet) Sorszám Zöld pont tevékenység Teljesítés mértéke Zöld pont 1 Legeltetett terület aránya a gazdaság gyepterületein hektáronként 20 0 0 0,1-0,2 ÁE/ha 5 2 Legeltetési sűrűség a gazdaságban 0,2-0,4 ÁE/ha 15 0,4-1,3 ÁE/ha 20 több mint 1,3 ÁE/ha 0 < 10 % -20 10-25% -15 3 Felázott talajon gépi munkavégzés történt 25-50% -10 50-75% -5 75-100% 0 április 15 előtt 0 4 Legeltetés április 24-től történik április 24 előtt 3 április 30 előtt 5 május 10 előtt 10 5 Legeltetést követően tisztítókaszálás elvégzése hektáronként 15 6 Kaszálási irány helyes megválasztása hektáronként 10
A zöld-pont rendszer javasolt kifizetései * belvizes években a gazdálkodás felhagyása, a terület gondozása
A zöld-pont rendszer bevezetésének feltételei kísérleti bevezetés tesztelés : önkéntes gazdálkodók + helyi szakértők bevonásával a zöld pont tevékenységek pontosítása, elérhető zöld-pontok korrekciója ellenőrzési, mérési tapasztalatok Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára szükséges eljárásrendek kidolgozása, a feladat-delegálási lehetőségek felmérése hatás-monitorozó tevékenységgel való szoros kapcsolat forrásigény biztosítása jogszabályi háttér kialakítása (önálló pilot-jellegű zonális ÚMVP intézkedés a lehatárolt tájgazdálkodási területre) tanácsadási háttér kialakítása
A zöld-pont rendszer finanszírozási igénye 1. A finanszírozás tervezése: A változat: a zöld-pont utólagos elismerése esetén forrástervezés előzetes optimista forgatókönyv alapján (ha a források nem merülnek ki, átcsoportosítható más ÚMVP intézkedésre) B változat: kifizetés előzetes gazdálkodói terv (választott tevékenység lista) alapján (utólagos ellenőrzéssel) 2. a zöld pont rendszer nem feltétlenül drágább, mint az AKG, sőt rugalmassága és a tényleges környezeti teljesítmény utáni kifizetések még olcsóbbá is tehetik a rendszert 3. a lényegesen nagyobb ösztönző hatás finanszírozási többletet igényelhet ez alacsonyabb Ft/zöld-pont értékkel korrigálható
20 Köszönjük a figyelmet!