Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Melyik ebeég-idő grafikon alapján kézül el az ado ú-idő grafikon? v v v v A B C D m 2. A gokar gyoruláa álló helyzeből12. Melyik állíá helye? m A) 1 ala12 a gyoruláa. m B) A máodpercenkéni ebeégválozáa12. m C) 1 múlva12 a gokar ebeége. D) A gokar 12 m ua ez meg 1 ala. 3. A felorol jelenégek közül melyik magyarázhaó a lendüle megmaradá örvényével? A) Ha egy felfúj léggömbö nyio nyíláával elengedünk, özeviza röpköd. B) Ha egy gyor lefolyáú folyó lelaul, lerakja a hordaléko. C) A levegő a magaabb nyomáú helyről az alaconyabb nyomáú hely felé áramlik. 4. Egy ere 9 N nagyágú erő ha. Válaza ki a helye kiegézíé! Ahhoz, hogy egyenúlyban legyen, A) kell még egy bármilyen irányú 9 N nagyágú erőnek hania. B) az erő haávonalában kell még egy ellenkező irányú, 9 N nagyágú erőnek hania. C) a 9 N nagyágú erő ámadáponjában haon még egy 9 N nagyágú erő. D) Így i egyenúlyban van. 5. Melyik kijelené nem igaz? A) Az ampliúdó a rezgőmozgá végző e legnagyobb kiérée. B) A rezgéidő egy rezgé megéeléhez zükége idő. 2
C) A rezgőmozgá végző e körfrekvenciáján, illeve frekvenciáján ugyanaz kell éreni. D) A rezgőmozgá végző e frekvenciája a rezgéidő reciproka. 6. A mellékel ábláza hiányoan aralmazza az állandó ömegű ideáli gáz érfogaá é hőmérékleé egy folyama orán. Válaza ki, melyik a helyeen kiölö ké uoló ozlop! 3 V ( dm ) 8 10 6 T (K) 300 375 450 11 6 450 200 12 6 450 225 15 7,5 450 22,5 14 7 450 225 A B C D 7. Ké azono méreű, hozú, kekeny alumínium- é réz lemez zoroan özezegecelünk, majd melegíjük. Mi örénik? A) Mivel a ké lemez öze van zegecelve, azono mérékben nyúlnak meg. B) A ké lemez meggörbül, é a rézlemez lez a domború felén. C) A ké lemez meggörbül, é az alumínium lez a domború felén. 8. Válaza ki az igaz állíá! A) 273 1 0 K C B) 1 K 273 0 C C) 300 K 27 0 C D) 1 K 1 0 C 9. Egy zár hengerben lévő válazfal a henger ké rézre ozja. A bal oldali érben levegő, a jobb oldaliban vákuum van. A válazfalon lévő capo kinyijuk. Válaza ki a helye állíá! A) A folyama megfordíhaó, azaz egy idő uán a gáz magáól vizahúzódik az eredei helyére. B) A gáz nyomáa a folyama orán növekzik. C) A folyama irreverzíbili. D) Nem dönheő el, hogy mi örénik a cap kinyiáa uán. 10. A eek elekromo állapoával kapcolaoan melyik kijelené igaz? A) Kéféle elekromo állapo léezik: az elekromo é a emlege. B) Kéféle elekromo állapo léezik: a poziív é a negaív. C) Háromféle elekromo állapo léezik: a poziív, a negaív é a emlege. D) Kéféle elekromo állapo léezik: az ézaki é a déli.
11. A grafikon a zebizzón áhaladó ölé ábrázolja az idő függvényében. Mekkora erőégű áram halad á az izzólámpán? Válaza ki a helye válaz! Q(C) 2 10 () A) 12 A B) 7,5 A C) 200 ma D) 1,2 A 12. Homogén mágnee mezőben ké párhuzamo íkú körvezeő helyezkedik el. 6 7 Az R 1 ugarú körben a fluxu1,6 10 V, az R 2 körben 4 10 V. Hogy aránylanak egymához a körvezeők ugarai? A) R R 1: 4 B) R R 4 : 1 C) R R 1: 2 D) R R 2 : 1 1 : 2 1 : 2 1 : 2 13. Milyen hullámhozarományba eik a láhaó fény hullámhoza? A) Az 1-2 cm-e arományba. B) A 400-700 nm-e arományba. C) Az 1 m körüli arományba. D) A 10-17 nm-e arományba. 1 : 2 14. Milyen ulajdonágú kép kelekezik az emberi zemben? Válaza ki a helye válaz! A) Kicinyíe, egyező álláú, valódi. B) Kicinyíe, egyező álláú, lázólago. C) Kicinyíe, fordío álláú, valódi. D) Kicinyíe, fordío álláú, lázólago. 15. Melyik állíá igaz? A fookaódra érkező elekromágnee ugárzá frekvenciájá negyedére cökkenjük. Ennek megfelelően a fooelekronok ebeége A) nő. B) nem válozik. C) cökken. 16. Körülbelül mennyi energiával rendelkezik egy 0,3 nm hullámhozú röngenfoon? 5 4 A) 4,1 10 ev B) 4,1 10 ev C) 4,1 kev D) 410 ev 210 17. A 84 Po mag -bomláal áalakul. Milyen elem kelekezik? 210 210 208 206 A) 82 Pb B) 81 Bi C) 81 Bi D) 82 Pb 18. Kinek a nevéhez fűződik az aommag fogalmának bevezeée? A) A. Compon B) W. Heienberg C) N.Bohr D) E. Ruherford 19. Megválozik-e az ingaóra é a rugó karóra járáa a úlyalanág körülményei közö?
A) Az ingaóráé igen, a karóráé nem. B) Az ingaóráé nem, a karóráé ige, C) Egyiké em. D) Mindkeőé. 20. Melyik folyama bizoíja a Nap energiaermeléé? A) Radioakiviá. B) Maghaadá. C) Magfúzió.
Máodik réz 1. Egy cavarrugó 12 cm-e megnyújáához 48 N nagyágú erőre van zükég. A vízzine helyzeű, egyik végén rögzíe rugóra 25 dkg ömegű ee erőíünk, majd 5 cm-rel kiéríjük, é elengedjük. A rendzer cillapíalan harmoniku rezgőmozgá végez. a) Mekkora a rugóállandó? Mennyi munká kelle végezni az 5 cm-e megnyújához? b) Mekkora lez a e kiérée a nyugalmi helyzeen való áhaladá uán 0,0131 máodperccel? c) A rendzer a rugó erhelelen végénél fogva vízzine íkú egyenlee körmozgára kényzeríjük. Mekkorának kell lennie a zögebeégnek ahhoz, hogy a rugó megnyúláa 5 cm legyen, ha a rugó nyújalan hoza 50 cm? (18p)
2. Egy vékony gyűjőlence kézere nagyíáú, ernyőn felfoghaó képe ad egy 3 cm maga, a lencéől 20 cm-re lévő árgyról. a) Kézíen a fényugarak meneéről olyan rajzo, amely a képalkoá zemlélei! ellemezze a képe! b) Mekkora képávolág é a kép nagyága? c) Hány diopriá a lence? Legfeljebb mekkora lehe a árgyávolág, hogy a lence lázólago képe adjon a árgyról? Kézíen rajzo a fényugarak meneéről! (15p)
A 3/A é 3/B feladaok közül cak az egyike kell megoldania. A címlap belő oldalán jelölje be, hogy melyik feladao válazoa! (Mo ninc címlap, i jelöld!) 3/A Ké egyforma, kellően nagy kerezmezeű é hozúágú, függőlege helyzeű alumínium cőben egyzerre ejünk le ké azono méreű kiciny fémgolyó. Az egyik golyó mágnee, de nem udjuk, melyik. Tapazalaunk zerin az egyik golyó jóval kéőbb eik le, min a máik. (A kíérle orán meggyőződünk arról, hogy a golyók nem érinkezek a cövek anyagával.) a) Adjon magyarázao a jelenégre! A feni ezközök egíégével milyen kíérleel udná eldöneni, hogy melyik golyó mágne ulajdonágú? Indokolja válazá! b) Működne-e a kíérle papír cövekkel? Miér? (17p)
3/B Szilárd anyagok fajhőjé gyakran úgy mérik meg, hogy a felmelegíe anyago vízbe helyezik. Felhaználva, hogy a zilárd anyag é a víz alkoa rendzer belő energiájának válozáa zéru, a fajhő a mér adaok egíégével zámolhaó. d) Miér problémá a méréi eljárá abban az eeben, ha a felmelegíe anyag hőméréklee nagyobb 100 0 C nál? e) Imereen egy olyan melegíéi módzer, amelyikkel elkerülheő, hogy a e 100 0 C -nál magaabb hőméréklere hevüljön! (17p)