A magkémia alapjai Magpotenciálok, magspin, mágneses momentumok & kölcsönhatások Nagy Sándor ELTE, Kémiai Intézet 03
E gradu U x, r U y U, r U z T Mondom: NIN-CSEN TÉR-E-RŐŐŐŐ!
A tömör golyó töltéseloszlásához ez a radiális potenciálmenet tartozik. A sárgával árnyalt töltéseloszláshoz nem pontosan ez a függvény írja le a potenciált. A mag két egyszerűsített töltéseloszlás-modellje közül mi az egyszerűbbnél maradunk, mely szerint a mag olyan, mint egy tömör golyó.
(magrádiusz) (a mag héja ~1 fm) Az ábrák a mag töltéseloszlását mutatják, mely korántsem homogén. Nyilván a mag tömegeloszlása sem lehet az, hiszen összefügg a töltést hordozó protonok eloszlásával. Furcsa viszont, hogy a töltéseloszlás nem tükrözi hűen a tömegeloszlást. Persze, ha a glóriás magok létezésére gondolunk
α U R A pozitron által érzékelt potenciálisenergia-bucka A mag elektromos potenciálja Az atommag töltéssűrűségét homogénnek tekintjük egy gömbön belül. A maggal kölcsönható részecskékre nemcsak a Coulomberő hat. A kifakított ábrára visszatérünk a magreakcióknál. R R N
Vajon a pici mag visszalöki az α-t? Naná, hogy! No persze csak bizonyos valószínűséggel. Erről szól az alagúteffektus is.
27 Al e - Java potenciálgödörről Aha! A mag túl szűk az elektronnak!
Erről szólt Rutherford 1920-as feltevése, miszerint a protonok egy része mini hidrogénatomok formájában van jelen a magban. De emlékszünk: ez még a kvantummechanika megszületése (1924) előtt volt. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy olyan mini hidrogén-atomok nem létezhetnek, amelyek az atommagban is elférnének. A magspin első közelítésben. Nagyjából stimmel, de I az egész mag impulzusmomentumát tartalmazza. Nem mintha a müon mezon volna persze. De m μ OK!
Hm A magspin sincs rendben! Akkor mi van az impulzusmomentum megmaradásával? I vektor Abban az értelemben volt elemi, hogy a szerkezetét nem ismerték, ezért a megfigyelt perdületét (impulzusmom.) pörgésnek (spin) tulajdonították. I skalár Hm Mert a pályamomentum egész?
Helyi jelölések: V valamilyen kvantált vektor (V) V a vektor kvantumszáma (V?) V a vektor hossza (V) Véssétek jól az eszetekbe a valamennyi (valamennyi + 1) szabályt. Ennek négyzetgyöke általában kisebb valamennyinél: V V (/egység)
2I + 1 = 3, tehát: I = 1 2J + 1 = 4, tehát: J = 3/2 Tippek? Igazodj! Jó! Hogy el ne feledjem!
Ultiszabály Goudsmit 1926 Elektronspin: minimágnesként duplán számít Pályamom. Spinmom. Olyan, mintha proton Hogyan viszonylik egymáshoz a 3 rajz? neutron Másrészt viszont lehet is, hiszen ki tudja, mit művelnek azok a kvarkok odabent!
I: áramerősség Kvantumos közelítés Jobbkézszabály -e B μ Ellentétes töltés! +ez Klasszikus közelítés μ Larmor-precessziója
Anyagtudományi konzekvencia: a makroszkopikus mágneses tulajdonságokért csak az elektronok felelősek, a mag nem számít. Az alábbi ábra negatív részecskére (e - ) vonatkozik. Mágneses térben az L impulzus-momentum különböző beállásai eltérő energiájúak a kapcsolt μ miatt. Pozitív részecskére, mint az atommag, az impulzusmomentum (szürke) kúpja és a kapcsolatos mágneses momentum (átlátszó) kúpja azonos térfélbe esne.
1. É 2. É Mi történik, ha a kis iránytűt ráhelyezem a nagy közepére? D É D D 1. Egymástól független mágneses dipólusok geomágneses térben ( Zeeman-effektus) 2. Csatolt dipólusok ugyanabban a térben ( Zeeman-effektus) 3. Mi történik, ha a fenti összeállítás közelébe egy nagyon erős mágnest teszek, melyhez képest a Föld tere smafu? Erős mágnes 3. Erős mágnes a csatolást lerombolja ( Paschen-Back-effektus)
3 szint 2 szint 3 szint
For the benefit of international students who may choose this course in future.
Akik ezt a HF-et megoldották, mind azt mondták, hogy jobban felfogták a dolog lényegét.
Ismételjük át még egyszer: Ez azért van így, mert a megfelelő vektorok hossza: ~ x x 1 az iránykvantálás miatt mindig nagyobb a (B irányú) vetületüknél: ~ x x x 0