JEGYZİKÖNYV. Készült a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselı-testületének 2010. január 28-án de. 9 órakor megtartott rendkívüli ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV Készült a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselı-testületének 2010. január 28-án de. 9 órakor megtartott rendkívüli ülésérıl. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív alapján képviselı-testületi tagok, Vincze András címzetes fıjegyzı, Dr. Pataki Anita aljegyzı, Baloghné Kiss Judit közgazd. ir. vez., Dr. Horváth Edit hatósági ir. vez., Bakos Katalin mővelıdési referens, Deme Nagyné Olajos Andrea pályázati referens, Karapné Gábor Zsuzsanna pályázati referens, Bácsi Lajosné jegyzıkönyvvezetı Béres László köszöntötte a képviselı-testület tagjait és a jelenlévıket. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy Alföldi-Lakatos Gábor (igazolt), Baji Mária (igazolt), Komor Sándor (igazolt) képviselık az ülésrıl hiányoznak, jelen van 15 fı képviselı, az ülés határozatképes, azt megnyitotta. Jegyzıkönyv-hitelesítınek Bezzegné Csákó Katalin személyében tett javaslatot, akit a képviselı-testület 14 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett határozat hozatal nélkül megválasztott. A napirendi pontokra az alábbiak szerint tett javaslatot: 1.) A helyi iparőzési adóról szóló 20/2004.(V.21.) sz. rendelet módosítása Elıadó: Béres László polgármester; Baloghné Kiss Judit közgazd.ir.v. 2.) Hajdúhadház Városi Önkormányzat 2010. évi belsı ellenırzési feladatait ellátó személy megválasztása Elıadó: Ölveti Lászlóné PB elnök 3.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelettervezet elfogadása Elıadó: Béres László polgármester, Bezzegné Csákó Katalin SZCSEB eln. 4.) Testvérvárosi kapcsolatok Pályázat benyújtása az Európai Unió és az EACEA programjára, cseretáborozás megrendezésére 2010-ben Elıadó: Vargáné Sırés Ilona OMISB eln. 5.) Új városi honlap készítése Elıadó: Vargáné Sırés Ilona OMISB eln. 6.) Gazdasági és Város fejlesztési Bizottság által tárgyalt témák Elıadó: Fekete István GVB eln. 7.) Gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos kérelem megtárgyalása Elıadó: Dr. Pataki Anita aljegyzı

2 Bernáth Bálint javasolta kerüljön fel napirendre a kommunális adó csökkentésének megtárgyalása. Béres László az elhangzottra reagálta, hogy a javaslatot elıször szakbizottságnak kell megtárgyalnia, a témát sokkal nagyobb volumenőnek tartotta annál, hogy így kerüljön napirendre. Bernáth Bálint kitartott javaslata mellett, melyet azzal indokolt, hogy más településekhez mérten Hajdúhadházon kimagaslóan magas ez az adónem. Béres László ismételten elmondta, hogy ez a téma sokkal nagyobb súlyú annál, hogy hirtelen, szakbizottsági tárgyalás nélkül napirendre kerüljön, mivel bevétel kiesést jelent, amit pótolni kell. Bár nem javasolta a kommunális adó csökkentésének napirendre tőzését, az elhangzott javaslatot szavazásra tette fel, amit a képviselı-testület 6 igen, 1 nem szavazattal 8 tartózkodás mellet nem fogadott el. Vargáné Sırés Ilona felhívta a képviselı-testület figyelmét a Szervezeti-, és Mőködési Szabályzatra, mely tartalmazza, hogy rendkívüli képviselı-testületi ülésre nem lehet napirendi pontokat ilyen módon felvetetni, így az ilyen plusz témákat fel sem kell tenni szavazásra. Jelezte, hogy nem sok idı áll a rendelkezésére más irányú elfoglaltsága miatt, két napirendnek az elıadója, és nem szeretne meddı vitákat folytatni. Béres László egyetértett az elhangzottal, de Bernáth Bálint képviselıtársa nem akarta megérteni az általa elmondottat. Bozsányi Ferenc támogatta a Vargáné Sırés Ilona által elmondottat. Elmondta, hogy rendkívüli ülés esetében nem igazán kell igazolniuk a távollétet a képviselıknek az SZMSZ szerint. Kiss Sándor kérte, hogy a következı soros ülésre kerüljön elıkészítésre a kommunális adó témája, mivel szerinte annak csökkentésével mindenképpen foglalkozni kell ez évben. Amikor ez két éve téma volt, mivel ezer fıs aláírás győlt össze, azzal lett leseperve az asztalról, hogy évközben nem lehet adót módosítani. Azt akkor tudomásul vették, de ezt az ez évi költségvetésnél figyelembe kell venni. Volt, amikor a szemétszállítási díj és a kommunális adó egyként szerepelt, de mióta külön vált ez a két dolog, a kommunális adó esetében maximális emelésére került sor, és a szemétszállítási díj is megmaradt. Véleménye volt, ezzel mindenképpen foglalkozni szükséges, ha nem ezen az ülésen, akkor a következı soros ülésen. Baloghné Kiss Judit az elhangzottra reagálva elmondta, hogy a költségvetési koncepciót elızı év végén a képviselı-testület megtárgyalta, s akkor az adópolitika változtatásáról nem döntött. A helyi adó bevétel az önkormányzat hitelképességét befolyásolja, ha a kommunális adó csökkentésre, vagy megszüntetésre kerül, a hitelképességük is másként fog állni akár a pénzintézetek vonatkozásában, illetıleg a pályázati lehetıségeknél ez önerıként szolgál. Kérte azt is mérlegelni, hogy 10 millió forintos adókiesés a kommunális adó vonatkozásában mit jelent, mert ha annak a 10 szeresét ide tudja hozni az

3 önkormányzat pályázat útján, lehet belıle 100 milliót csinálni, és fejleszteni. Lehet ilyen döntéseket hozni, ami népszerő lenne a lakosság szemében, csak nem biztos, hogy ez a város érdekeit szolgálja. Béres László a témát lezárva elmondta, hogy az SZMSZ-nek megfelelıen Vargáné Sırés Ilona képviselıtársuknak igaza volt abban, hogy ezt a javaslatot fel sem kellett volna tennie szavazásra, de mivel Bernáth Bálint képviselıtársuk erıltette javaslatát, azért szavaztatta meg. Rostás Zsigmond a témához utolsóként szólva emlékeztetett, hogy annak idején ugyanúgy megszavazta ezt az adót Kiss Sándor is, Gyırfi Sándor képviselıtársával együtt ketten nem szavazták meg. Szerinte most a választások miatt jött elı ez a dolog. Nem tartotta helyesnek a három alpolgármester magasabb tiszteletdíját, azt is lehetne firtatni, hogy miért kapnak ık többet, mint bármelyik képviselı. Szerinte egyenlı arányban dolgoznak, semmivel sem tesznek többet az alpolgármesterek. Ha azt nézik, hogy költséget kell csökkenteni, akkor ilyen irányban is el kell gondolkodniuk. Kiss Sándor nem értett egyet az elhangzottal. Béres László felhívta képviselıtársai figyelmét, hogy ez az ülés rendkívüli testületi ülés, több képviselıtársuk is jelezte, hogy el kell menniük, kérte ne bocsátkozzanak olyan politikai vitákba, ami nem a rendkívüli ülésre tartozik. Szavazásra tette fel az általa ismertetett napirendi pontokat, amit a képviselıtestület 13 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett határozat hozatal nélkül elfogadott. 1.) A helyi iparőzési adóról szóló 20/2004.(V.21.) sz. rendelet módosítása Elıadó: Béres László polgármester; Baloghné Kiss Judit közgazd.ir.v. (rendelet-tervezet a jkv-höz mellékelve) Béres László elıször felkérte Baloghné Kiss Judit közgazdasági irodavezetıt a módosítás szükségességének ismertetésére, majd Ölveti Lászlónét, a Pénzügyi Bizottság elnökét a bizottsági vélemény ismertetésére. Baloghné Kiss Judit elmondta, hogy a rendeletbıl az a felhatalmazás kerül hatályon kívül helyezésre, hogy a helyi adócsoport készpénz befizetést iparőzési adó vonatkozásában elfogadjon, mivel ez évtıl az APEH fogja beszedni az iparőzési adót, tehát ez a lehetısége a helyi adóhatóságnak megszőnik. Ölveti Lászlóné tájékoztatta a képviselı-testületet, hogy a bizottság a rendelettervezetet megtárgyalta, és azt a képviselı-testületnek elfogadásra javasolta. A módosítása törvénybıl eredı. Béres László kérdés, észrevétel hiányában elfogadásra javasolta a rendelettervezetet a kiadottnak megfelelıen.

4 A képviselı-testület a rendelet-tervezetet 14 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselıtestületének 1/2010.(I.28.) rendeletét a helyi iparőzési adóról szóló 20/2004.(V.21.) rendelet módosításáról. Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselı-testületének 1/2010.(I.28.) rendelete a helyi iparőzési adóról szóló 20/2004.(V.21.) rendelet módosításáról Hajdúhadház Város Önkormányzatának képviselı-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény továbbiakban Htv. 1..(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendelet alkotja. 1.. A rendelet 5. -át hatályon kívül helyezi, ezzel egyidejőleg a 6.. sorszáma 5. -ra változik. Záró rendelkezések 2.. A rendelet kihirdetése napján lép hatályban, de rendelkezéseit 2010. január 1-tıl alkalmazni kell. Hajdúhadház, 2010. január 28. Vincze András sk. címzetes fıjegyzı Béres László sk. polgármester Záradék: Kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján kifüggesztve 2010. január 28. Vincze András sk. címzetes fıjegyzı 2.) Hajdúhadház Városi Önkormányzat 2010. évi belsı ellenırzési feladatait ellátó személy megválasztása Elıadó: Ölveti Lászlóné PB elnök (elıterjesztés a jkv-höz mellékelve) Béres László elmondta, hogy az elıterjesztés az ülés elıtt került kiosztásra, melyet január 31-éig kell megtárgyalni a képviselı-testületnek. Az elıterjesztés lényege, hogy Farkas Lajos eddigi könyvvizsgáló nem hajlandó a kötelezı regisztráltatást elvégezni, mivel annál sokkal magasabb végzettsége van, ezért

5 más belsı ellenırt kell választani. Felkérte a Pénzügyi Bizottság elnökét a bizottsági vélemény ismertetésére. Ölveti Lászlóné tájékoztatott, hogy a bizottság az elıterjesztést megtárgyalta, tudomásul vették, hogy Farkas Lajos nem kíván ezen a területen tovább dolgozni. Az önkormányzat továbbra is a kistérségi társulás keretében kívánja ezt a feladatot ellátni, így ennek kapcsán azonos feltételekkel az erre a feladatra jelentkezett Rebron Kft-t, akinek képviselıje Varga Péter, javasolta megbízni. Fekete István kérdése volt, erre a feladatra került e sor pályázati kiírásra, vagy pedig valakinek az ismerıse ez a személy, s úgy került kiválasztásra. Baloghné Kiss Judit a kérdésre válaszolva elmondta, hogy erre a feladatra egy normatíva van, ami nagyon minimális, három éve nem emelkedett, és belsı ellenırök ezért az összegért nem vállalják el ezt a munkát. Véleménye volt, hogy hálásak lehetnek Varga Péternek, hogy ezért az összegért elvállalta. Amennyiben megversenyeztették volna, ennél olcsóbb ajánlatot nem kaptak volna, s mivel ezt a pénzt csak erre lehet felhasználni, így olcsóbb ajánlat esetén a fel nem használt összeget az államnak vissza kellene fizetni. Béres László felhívta a képviselık figyelmét, hogy az elıterjesztésben szerepel, hogy ez a Kft. a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás területén több helyen végez belsı ellenıri munkákat. Így elsısorban a társulásban lévı önkormányzatokkal egyeztettek ebben a témában - ki végzi ezt a munkát, és mennyiért -, s ennek alapján készült el az elıterjesztés. Csonka István hiányolta, hogy az elıterjesztésben nem szerepel a tiszteletdíj összege. Véleménye volt, hogy meg kell pályáztatni ezt a munkát, azt a választ nem fogadta el, hogy örülni kell annak, hogy ennyi összegért elvállalta a munkát. Baloghné Kiss Judit az elhangzottra reagálva elmondta, hogy ezt a feladatellátást a képviselı-testület átadta a kistérségnek. Az önkormányzatok és a kistérség között van egy olyan megállapodás, hogy magáról, a belsı ellenır személyérıl a képviselı-testület dönt, a pénz felhasználási jogosultsága a kistérségnél van, s nem a képviselı-testületnél, a belsı ellenıri számlák nem az önkormányzathoz érkeznek, hanem a kistérséghez. Erre a feladatra a kistérség kap egy normatívát, ami felosztásra került a kistérségi önkormányzatok között lakosságszám, illetıleg önkormányzati intézményarányoknak megfelelıen. Ez az összeg három éve ugyanazon a szinten van. Csonka István az elhangzottakra véleménye volt, hogy a kistérségnek kell megszavaznia ezt az elıterjesztést. Baloghné Kiss Judit közbeszólt, hogy a kistérség is meg fogja tárgyalni és szavazni a helyi önkormányzat döntésének megfelelıen. Csonka István közbeszólt, hogy nem kapott választ az illetményre vonatkozóan, valamint ismételten kifogásolta, hogy nem került megpályáztatásra.

6 Béres László türelmet kért az összeg vonatkozásában, aminek az irodavezetı asszony utánanéz, s tájékoztatni fogja róla a képviselı-testületet. Elmondta, hogy több belsı ellenırrel is történt egyeztetés... Csonka István közbeszólt, hogy nem látnak alternatívát. Béres László elmondta, hogy az alternatíva az volt, hogy az önkormányzatnak nincs kiegészítı támogatása a belsı ellenıri feladatokra, s vagy elvállalja annyiért, amennyi a hajdúhadházi önkormányzatra esı összeg, vagy nem kap senki megbízást. Sipos Sándor kérdése volt, hogy mennyi idı szükséges a megpályáztatáshoz, s mennyi idı telik el úgy, hogy nincs belsı ellenıre az önkormányzatnak. Véleménye volt, hogy kedvezı megoldás szerepel az elıterjesztésben, javasolta a határozati javaslat elfogadását. Béres László míg az irodavezetı asszony visszatér az ülésterembe javasolta térjenek rá a következı napirendi pontra, s az után zárják le ezt a témát. 3.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelettervezet elfogadása Elıadó: Béres László polgármester, Bezzegné Csákó Katalin SZCSEB eln. (rendelet-tervezet a jkv-höz mellékelve) Béres László felkérte a bizottság elnökét a bizottsági vélemény ismertetésére. Bezzegné Csákó Katalin elmondta, hogy a szociális bizottság megtárgyalta a rendelet-tervezetet, amit törvényi változás miatt szükséges aktualizálni, és a képviselı-testületnek elfogadásra javasolt. Hortó József emlékeztetett, hogy a polgármester úr részérıl sokszor elhangzik, hogy Hajdúhadház a leghátrányosabb helyzető település. Véleménye volt, hogy itt már szociális rászorultságról nem lehet beszélni, mert már krízis helyzet van. A rendeletben többek között szerepel a tüzifa. Kérdése volt, hogy mikor kapott itt tüzifát valaki az utóbbi években. Szerinte egyetlen egyszer sem kaptak azok az emberek, akik már ott tartanak, hogy megfagynak ebbe a nagy hidegbe. Kevésnek találta a segélyezésre jutó évi 3-4 millió forintot, mivel szerinte az egyszeri segély kérelmekre a 3-4 ezer forint helyett, 8-10 ezer forintot kellene adni. Az elıterjesztést egyébként jónak találta, s annak örülne, ha a leírtaknak megfelelıen meg tudnák valósítani, pl. a temetkezés, és egyéb esetekben. Kérése volt figyeljenek oda a rászorult emberekre, ne várják meg, hogy nagyobb problémák legyenek, aki annyira rászorult, hogy krízis helyzetbe került, azt legalább tüzifával segítsék.

7 Béres László az elhangzottra reagálva elmondta, hogy a központi költségvetés elfogadásakor a szociális normatívák csökkentésre kerültek, Hajdúhadház esetében 11 millió forinttal. Visszakérdezett, ha központilag csökkentés van, helyi bevétel nincs, akkor mibıl adjon az önkormányzat. Abban tudtak segíteni, hogy több mint 600 embernek adtak munkát a közmunkaprogram keretében, így ık nem 28 ezer forintot kapnak, hanem 40 ezer forinton felüli összeget visznek haza. Hortó József elfogadta a választ, de jelezte, hogy kérése arra irányult, hogy a nagyon rászorultakat segítsék tüzifával. A közmunkaprogramban való munkát megköszönték, mert számukra az a lényeg, hogy nem segélyért állnak sorba az emberek, hanem a munkabérért mennek el. Béres László jelezte, hogy be lehet adni az átmeneti segélyt tüzifára, de az a baj, hogy az átmeneti segély keretösszege is kevés. Nem tudnak többet adni, mert ha központilag lecsökkentik a támogatást, akkor nincs mibıl adni. A témát lezárva javasolta a rendelet-tervezet elfogadását. A képviselı-testület a rendelet-tervezetet 13 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselıtestületének 2/2010.(I.28.) sz. rendeletét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól. Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselı-testületének 2/2010.(I.28.) sz. rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól Hajdúhadház Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt) 10. (l) bekezdésében, 17. (8) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 32. (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 32/B (1) bekezdésében, 37/A (1) bekezdésében, 37/D (2) bekezdésében és (5) bekezdésében, 37/H (1) bekezdésében és (2) bekezdésében, 38. (1) bekezdés c.) pontjában, (2) bekezdésében, (9) bekezdésében, (10) bekezdésében, 41. (2) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében és (2) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 47. (1) bekezdésében és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól az egyének, a családok mőködıképességének elısegítése és megırzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet f ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. Hajdúhadház Város Önkormányzata a Szt.-ben szabályozott ellátásokon túl a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében

8 a.) pénzbeli ellátások keretében: idıskorúak járadékát, rendelkezésre állási támogatást, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, illetve temetési segélyt, b.) természetbeni ellátások keretében: rendszeres szociális segélyt, átmeneti segélyt, köztemetést, közgyógyellátást biztosít. A rendelet hatálya 2. (1) A Rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Hajdúhadház város közigazgatási területén élı a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) az Szt. (6) -ában meghatározott hajléktalan személyekre. (2) A Rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A Rendelet hatálya kiterjed a.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b.) az Szt. 32/B. (1) bekezdésében meghatározott idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 3. Az Önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyként egyszeri segélyt és étkezést, illetve szállást nyújtani, ha ennek hiányában a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyeztetné. II. fejezet et ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 4.

9 (1) Az e rendelet alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájánál lehet benyújtani, az idevonatkozó jogszabályokban rögzített tartalomnak megfelelıen, rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével az alábbi mellékletekkel együtt: a.) igazolások, nyilatkozatok az igénylı és a vele egy lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók jövedelmivagyoni viszonyairól, b.) a kért ellátás igényléséhez jogszabályban elıírt külön igazolások (orvosi igazolás, szakértıi vélemény, tb-igazgatási szerv igazolása, tanulói jogviszony igazolás, lakhatással kapcsolatos költségek igazolása, stb. ) (2) Az igénylı, illetıleg az ellátásban részesülı jövedelmi viszonyainak igazolásaként elfogadható bizonyítékok: a.) az igénylı, ellátásban részesülı és a vele egy lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve ıstermelıi tevékenységbıl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmérıl szóló 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás; b.) a postai átutalással érkezı rendszeres jövedelmek, valamint rendszeres pénzellátások utolsó havi szelvénye; c.) vagyon hasznosításából származó jövedelmek esetén a hatályos szerzıdés, a havonta rendszeresen nem mérhetı jövedelmekrıl a kifizetı (egy évnél nem régebbi ) igazolása; d.) egyéni és társas vállalkozás esetén az elızı évi adóbevallás; e.) alkalmi munkából származó jövedelem esetén az igénylı, illetve az ellátásban részesülı és a vele egy lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók nyilatkozata az alkalmi munkából származó jövedelemrıl; f.) nyilatkozat arról, hogy az igénylı, illetve az ellátásban részesülı és a vele egy lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek. (3) A nyilatkozatok, igazolások tartalmi kellékei: a.) Az igénylı által benyújtott nyilatkozat tartalmazza aa.) az igénylı személyi adatait (név, szül. hely, szül. idı, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye); ab.) az igénylı havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve ıstermelıi tevékenységbıl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelme esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmét;

10 ac.) dátumot, nyilatkozó aláírását. b.) A munkáltatói igazolás tartalmi követelményei: ba.) munkáltató adatai: név, telephely, adószám; bb.) munkavállaló adatai: neve (leánykori név), anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye; bc.) munkavállalónak a munkáltatóval fennálló jogviszonya megnevezése, idıtartama; bd.) munkavállaló munkaköre, kérelem benyújtását megelızı havi nettó átlagkeresete; be.) dátum, aláírás, hivatalos bélyegzı. (4) Ha a (2) bekezdés c.) pontja szerinti bizonyítékok nem szerezhetık be, azokat az ügyfél nyilatkozattal pótolhatja. (5) A jövedelemszámításnál irányadó idıszak a havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelızı 1 hónap. (6) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a (6) bekezdés szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt idıszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (7) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétıl eltelt idıtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység idıtartama alapján kell kiszámítani. (8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelızıen megszőnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszőnt. c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (9) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthetı megszőntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszőnt, az ıstermelıi igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetıleg a társas vállalkozást vagy egyéni céget törölték a cégjegyzékbıl.

11 5. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igények döntésre való elıkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi. Az ügyintézık feladatkörükben gondoskodnak a szociális támogatások iránti kérelmekkel kapcsolatos elıkészítı eljárás lefolytatásáról, valamint a döntések határidıben történı végrehajtásáról. (2) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása az ellátás biztosítása, fenntartása és megszőntetése céljából az Sztv. 18. -a szerinti nyilvántartást vezet. (3) A megállapított pénzbeli és természetbeni ellátások kifizetésérıl és átutalásáról Hajdúhadház Városi Önkormányzat Városgondnoksága gondoskodik. 6. (1) A képviselı-testület szociális hatásköreit a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint az önkormányzat szervei gyakorolják. (2) A Képviselı-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit: a.) lakásfenntartási támogatás megállapítása (Szt. 38. (9) ) b.) temetési segély megállapítása (Szt. 46. (1) ) (3) A Képviselı-testület a Szociális Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörét: átmeneti segély megállapítása (Szt. 45. (1)) 7. (1) A Polgármesteri Hivatal ügyintézıi feladatkörükben a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása céljából az elıkészítı eljárás keretében ellenırzik a támogatást igénylı személyek jogosultsági feltételeinek meglétét. Az ellenırzés során lakáson, munkavégzés helyszínén helyszíni ellenırzést végezhetnek, amely tapasztalatait környezettanulmányban, (jegyzıkönyvben) rögzítik. (2) Amennyiben a Polgármesteri Hivatalnak a környezettanulmány lefolytatása során tudomására jut, vagy hivatalos tudomása van arról, hogy a kérelmezı életkörülményei a támogatás iránti kérelemhez csatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakkal ellentétes, a támogatás folyósítása ügyében hozott döntés meghozatalához a hivatal felhívatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

12 Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhetı. (3) A lakás fenntartási költségeinek minısülnek a közüzemi díjak (gázdíj, víz- és csatornadíj, áramdíj), a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelezı és önkéntes biztosítás díjai, az adó és -adójellegő befizetések, valamint a hiteltörlesztés). (4) Gépkocsi, mint vagyontárgy fenntartási költségeinek minısül a gépjármőadó, a kötelezı felelısség biztosítás díja, valamint a CASCO biztosítás díja. (5) Ha a környezettanulmány lefolytatása, illetıleg a jövedelem vélelmezése eredményeként bebizonyosodik, hogy a támogatást igénylı, illetıleg a támogatásban részesülı személy a támogatásra nem jogosult, az ellenırzést végzı köteles a támogatás elutasítására, csökkentésére, megvonására, visszatérítésére javaslatot tenni. 8. (1) A képviselı-testület hatáskörébe tartozó - jogosulatlanul igénybe vett - szociális ellátás megtérítését a támogatást megállapító önkormányzati szerv rendeli el. (2) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, valamint a kamat összegét méltányosságból elengedheti, amennyiben annak megfizetése a kötelezett személy megélhetését - tartós betegség, elemi kár, vagy haláleset miatt - súlyosan veszélyezteti, és családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. (3) A megtérítésre méltányosságból részletfizetés, illetıleg csökkentés engedélyezhetı, ha annak egy összegben történı megfizetése a kötelezett személy megélhetését súlyosan veszélyezteti. (4) Amennyiben a hatáskör gyakorlója a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekő ügyfél, egyszerősített határozat hozható. (5) A pénzbeli ellátások és természetben nyújtott ellátások megállapítása iránt indult ügyekben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. III. fejezet TÁMOGATÁSI FORMÁK Pénzbeli ellátások Idıskorúak járadéka 9.

13 (1) Idıskorúak járadékában részesül az a személy, aki a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltöttet, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) egyedülálló, 75. életévét betöltötte, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (2) Az /1/ bekezdésben megjelölt irányadó nyugdíjkorhatár alatt az 1997. évi LXXXI tv.-ben ( a továbbiakban: Tny.-ben) szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. (3) A jegyzı idıskorúak járadékában részesíti a Rendelet 2. (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e rendeletben és az Szt.-ben foglalt feltételeknek megfelel. (4) Nem állapítható meg az idıskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) elızetes letartóztatásban van, elzárás, illetıleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó idıtartamban külföldön tartózkodik; c) a 2. (3) bekezdése alá tartozik, és határ menti ingázó munkavállalókat kivéve tartózkodási joga megszőnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 10. (1) Az idıskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkezı aa) 9. (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, ab) 9. (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, ac) 9. (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a; b) jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri

14 el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegő járadékot kell megállapítani. (3) Amennyiben az idıskorúak járadékára jogosult nem teljes hónapban jogosult az ellátásra, napi összeget kell megállapítani a kérelem benyújtásának tárgyhónapjából még hátralévı napokra. Az egy napra esı támogatás összege a havi ellátás harmincad része. (4) Az idıskorúak járadékára való jogosultság megszőnésének hónapjában a támogatás összegére a (3) bekezdést megfelelıen alkalmazni kell. Aktív korúak ellátása 11. (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyzı aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási idıtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresıtevékenység folytatása miatt a folyósítási idı lejártát megelızıen szüntették meg, és a keresıtevékenységet követıen az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelızı két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év idıtartamig együttmőködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszőnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. - ának (3) bekezdése szerinti okból szőnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelızıen az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttmőködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresıtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem

15 haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (3) A fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejezı arányszáma, ahol a) az elsı nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelı szülı arányszáma 0,2-vel növekszik; b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; c) az elsı és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni; f.) az a) és b) pontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 12. (1) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejőleg a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével csak egy személy jogosult. (2) Egy családban egyidejőleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás ideértve az Szt. 37/C (4) bekezdése szerinti személyt is -, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. 13. Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki a) elızetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszőnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetıleg felsıoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

16 14. (1) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát a) annak a személynek, aa) akire vonatkozóan a 13. szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, ab) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, az Szt. 25. (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen, ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, ac) aki keresıtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történı munkavégzést, ad) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerısen megállapította; b) annak az Szt. 35. (1) bekezdése, illetıleg Szt. 37/C. (4) bekezdése szerinti személynek, ba) aki a felajánlott és megfelelı munkalehetıséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, bb) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresık nyilvántartásából, bc) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidıig nem kezdeményezi az álláskeresıként történı nyilvántartását illetıleg az álláskeresési megállapodást nem köti meg; (2) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstıl számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja, ad) alpontja valamint a b), illetıleg a 16. szerinti megszüntetési esetet - az elızetes együttmőködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. (3) A jegyzı a jogellenesen munkát végzı, rendelkezésre állási támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben részesülı személy ellátásának folyósítását a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerıs és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerıre emelkedésérıl szóló értesítés megérkezését követı hónap elsı napjától egy hónap idıtartamra felfüggeszti.

17 Rendszeres szociális segély 15. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdı napján a) egészségkárosodott személynek minısül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d.) a szülész-nıgyógyász szakorvos igazolásával igazolja, hogy legalább 12 hetes terhes, vagy e.) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (a továbbiakban: ORSZI) szakvéleménye szerint legalább 40 %-os össz-szervezeti egészségkárosodottnak minısül, vagy f.) a pszichiátriai szakorvos igazolása alapján mentális állapotára tekintettel állondó szakorvosi kezelésre szorul, rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követıen következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének idıpontját követı hónap elsı napjától kell folyósítani. (3) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttmőködésre kijelölt szerv) a Szt. 37/D. szerinti együttmőködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. 16. (1) Az együttmőködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében Hajdúhadház Város Önkormányzata az együttmőködésre Hajdúhadházi Mikrotérségi Intézményfenntartói Társulás Mikrotérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatát (továbbiakban Családsegítı Szolgálat) jelöli ki. (2) A 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy köteles együttmőködni Hajdúhadház Városi Önkormányzattal és a Családsegítı Szolgálattal. 17. (1) A 16. (2) bekezdésben elıírt együttmőködés azt jelenti, hogy a 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy

18 a.) rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül ügyfélfogadási idıben - jelentkezik a Családsegítı Szolgálatnál, mint együttmőködésre kijelölt szervnél és nyilvántartásba veteti magát; b.) írásban megállapodik a Családsegítı Szolgálattal a beilleszkedést segítı programról, átveszi a jelentkezési idıpontok rögzítésére szolgáló Rendszeres Szociális Segélyben Részesülık Kiskönyve"-t; c.) legalább háromhavonta, a Rendszeres Szociális Segélyben Részesülık Kiskönyve"-vel az elıírt idıpontban személyesen megjelenik a Családsegítı Szolgálatnál a beilleszkedést segítı program betartásának figyelemmel kísérése érdekében; d.) teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat; e.) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában Hajdúhadház Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával együttmőködik, (2) A beilleszkedést segítı program kidolgozására és az együttmőködési megállapodás aláírására a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül kerül sor. (3) A beilleszkedést segítı program tartalma a 15. (1) bekezdés b.)- c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következıkre terjedhet ki: a) a Családsegítı Szolgálattal való kapcsolattartatásra; b) egyéni képességeket fejlesztı vagy az életmódot formáló foglalkozáson, életvezetési tanácsadáson, illetıleg a munkavégzésre történı felkészülési programban való részvételre; c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelı oktatásban, képzésben történı részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzésére; d.) Álláskeresıi Klubban való részvételre. (4) A beilleszkedést segítı programban való részvétel során a Családsegítı Szolgálat és a 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy az írásbeli együttmőködési megállapodásban a.) meghatározza az elérendı célokat; b.) rögzíti a program tartalmát; c.) kiválasztja a megfelelı tevékenységet, szolgáltatást; 18. (1) A Családsegítı Szolgálat - írásos formában - haladéktalanul jelzi a jegyzınek, ha a 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Amennyiben az elıírt idıpontban a 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy a Családsegítı

19 Szolgálatnál önhibáján kívül nem jelenik meg, úgy igazolási kérelmet terjeszthet elı az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidı utolsó napjától számított nyolc napon belül. Ha a megjelenési kötelezettség ténye az érintettnek késıbb jutott tudomására, a határidı a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszőnésének napjától kezdıdik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidı utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet elıterjeszteni. (4) A határidı elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejőleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. 19. (1) Amennyiben a 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködési kötelezettségét a Családsegítı Szolgálattal önhibájából megszegi, úgy annak tényérıl, illetve a (2) bekezdésben foglaltakról 8 napon belül értesíteni kell. Az együttmőködési kötelezettség megszegésérıl szóló értesítés egy példányát meg kell küldeni a Családsegítı Szolgálatnak. (2) Ha a 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, úgy az aktív korúak ellátására való jogosultságát, illetıleg a rendszeres szociális segély folyósítását - a megszegés hónapjának utolsó napjával - meg kell szüntetni. (3) A 15. (1) bekezdés b.)-c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint együttmőködési kötelezettségét megszegi, amennyiben a.) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül nem jelentkezik, és nem veteti nyilvántartásba magát a Családsegítı Szolgálatnál, mint együttmőködésre kijelölt szervnél; b.) a beilleszkedést segítı programot nem írja alá; c.) nem teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat; d.) a Családsegítı Szolgálatnál az elıírt idıpontra szóló megjelenési kötelezettségének önhibából, illetıleg az újbóli felszólítás kézhezvételétıl számított 3 napon belül sem tesz eleget. 20. (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelezı legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett részét. A

20 családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. (2) Ha a rendszeres szociális segély összege az (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegő ellátást kell megállapítani. (3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy nem teljes hónapban jogosult az ellátásra, napi összeget kell megállapítani a kérelem benyújtásának tárgyhónapjából még hátralévı napokra. Az egy napra esı ellátás összege a havi ellátás harmincad része. (4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság megszőnésének hónapjában a támogatás összegére a (3) bekezdést megfelelıen alkalmazni kell. 21. Közfoglalkoztatás (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 15. (1) bekezdésében foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetıleg közfoglalkoztatásban vesz részt. (2) Az (1) bekezdés szerinti személy köteles a neki az álláskeresési megállapodás, illetıleg a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintő végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. (2) bekezdése b) pontjának megfelel, továbbá b) a munka ba) teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén az Flt. 25. -a (2) bekezdése d) pontjának megfelel, és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét, vagy bb) részmunkaidıs foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történı oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. -a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott idıtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegének idıarányos részét eléri. (3) Az önkormányzat közmunka, illetve közhasznú, közcélú foglalkoztatás keretében az (1) bekezdés szerinti személynek a.) b.) c.) parkgondozást, idény jelleggel hó eltakarítást, közterület tisztán tartást,