1 Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselı-testülete. 3/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Átírás

1 1 Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 3/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselı testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 25. (3) bekezdés b) pontjában, ában, 32. (1) bekezdés b) pontjában, 32. (3) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében, 37. (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. (3) bekezdésében, 38. (1) bekezdés c) pontjában, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) és (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a Bakonykúti Község közigazgatási területén élı a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (1)-(3) bekezdésben meghatározott személyekre. 2. Értelmezı rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat az Szt a szerint kell értelmezni. 3. Hatáskörök 3. (1) A szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos szociális hatáskört a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély körébe tartozó egyszeri segély és idıszaki támogatás, az Szt. 43/B. -a szerinti ápolási díj vonatkozásában a képviselı testület gyakorolja. (2) A temetési segély tekintetében a szociális hatáskört a polgármester gyakorolja. 4.Szociális ellátások általános eljárási szabályai 4. (1) Pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra irányuló kérelmet az érdekelt személy illetıleg az terjeszthet elı, aki a rászoruló helyzetérıl tudomást szerez.

2 2 (2) A támogatás iránti kérelmet az Iszkaszentgyörgy és Bakonykúti Községek Körjegyzıségéhez ( a továbbiakban:körjegyzıség) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az ügy érdemi elbírálásához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, egyéb bizonyítékokat, az Szt-ben és annak végrehajtási rendeleteiben elıírtak szerint. (3) Az ügyfelek számára az egyes ellátások igényléséhez a döntéshozatalhoz szükséges adattartalommal a körjegyzıségben formanyomtatványokat kell rendszeresíteni. (4) A benyújtott kérelmeket ha jogszabály másként nem rendelkezik a beérkezésüktıl számított 30 napon belül kell elbírálni. (5) A körjegyzıség a kérelmezı által benyújtott igazolások valódiságát megvizsgálja, és szükség esetén az igénylınél környezettanulmányt végez. (6) A körjegyzıség a vizsgálat alapján a kérelmeket döntésre elıkészíti és a megállapított támogatásra való jogosultság fennállását rendszeresen figyelemmel kíséri. (7) A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál egyszerősített határozat hozható, ha a hatáskör gyakorlója a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekő ügyfél. (8) A pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára utalással vagy lakcímre postai átutalással, vagy a szolgáltatóhoz való közvetlen utalással történik, de létfenntartást veszélyeztetı élethelyzetre való tekintettel házi pénztárból is történhet a kifizetés. (9) A megállapított lakásfenntartási támogatást, az ápolási díjat és az idıszaki támogatást havonta, utólag a tárgyhónapot követı hó 5. napjáig kell folyósítani. (10) A lakásfenntartási támogatás igénylése iránti kérelem az év folyamán folyamatosan benyújtható. (11) Helyi lakásfenntartási támogatás tárgyévre kerül megállapításra a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától. (12) A rendeletben szabályozott feltételek megszőntével a támogatásra való jogosultság is megszőnik. Ha a jogosult másik lakásba költözik, az esetben újra kell kérnie a támogatás megállapítását. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások 1. Az aktív korúak ellátása 5. (1) Az Szt. 33. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a bérpótló juttatásra jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles az általa életvitelszerően lakott lakást, házat rendeltetésszerően használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevıktıl mentesíteni. (2) A bérpótló juttatásra jogosult az (1) bekezdésben foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert, melléképület rendben tartásáról, az ott található szemét, hulladék, építési

3 3 törmelék, jogszabályszerinti eltávolításáról, eltakarításáról, az ott található gyomnövény lekaszálásáról folyamatosan gondoskodni köteles. (3) A bérpótló juttatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott lakás, ház elıtti járda vagy közterület, csapadékvíz elvezetı árok tisztántartásáról, az ingatlan elıtti járda hó és síkosság mentesítésérıl folyamatosan gondoskodni köteles. (4) Az Szt. 37. (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, továbbá szenvedélybetegséggel küzd, de a szakértıi bizottság által megállapított egészségkárosodással nem rendelkezik. (5) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra jogosultság kezdı napján egészségkárosodottnak nem minısül, de rendszeres szociális segélyben részesül (továbbiakban: segélyezett) a támogatást megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül köteles megjelenni nyilvántartásba vétel céljából a Szociális Alapszolgáltatási Központban. A nyilvántartásba vétel elmulasztását az intézmény 5 napon belül köteles jelezni a jegyzınek. (6) A Szociális Alapszolgáltatási Központ a segélyezettekrıl nyilvántartást vezet és tájékoztatja a jegyzıt az együttmőködési kötelezettséget teljesítıkrıl, minden hónap 20. napjáig. (7) A Szociális Alapszolgáltatási Központ által szervezett beilleszkedést segítı programok típusai a) egyéni képességet fejlesztı program b) életmódformáló foglalkoztatás. (8) A segélyezett személy az egészségügyi és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programban köteles együttmőködni, abban részt venni. (9) Együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha a segélyezett a) a megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül nem jelentkezik a Szociális Alapszolgáltatási Központnál, b) a beilleszkedést segítı programban való részvételrıl nem köt megállapodást, programban nem vesz részt 60 napon belül, c) a rendszeres kapcsolattartás céljából a felszólítást átveszi, de a megadott idıpontban nem jelenik meg és a távolmaradásának okát nem tudja hitelt érdemlı módon igazolni, d) segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában nem mőködik együtt, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (10) A megjelenési kötelezettség elmulasztását házi-, szakorvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel kell igazolni. (11) Meg kell szüntetni a segély folyósítását, ha a Szociális Alapszolgáltatási Központtal fennálló együttmőködési kötelezettségét a segélyezett személy 2 éven belül ismételten megszegi. (12) Az önkormányzat a segélyezett személyek részére biztosíthatja a közfoglalkoztatást.

4 2. Lakásfenntartási támogatás 4 6. (1) Önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, ha a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja. (2) Helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra esı összegét Ft és Ft közötti összegben kell megállapítani. (3) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében költségeken a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részletét, a csatorna használati díjat, a szemétszállítási költséget továbbá a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a szennyvíz szippantás költségét, valamint tüzelıanyag költségét kell érteni. 3. Ápolási díj 7. (1) Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy otthoni ápolását végzi, ha az ápoló családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élı ápoló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át. (2) Az Szt. 44. (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított ápolási díj összegét az önkormányzat havi Ft-tal kiegészíti. 4. Átmeneti segély 8. (1) Átmeneti segélyben részesülhet az a személy, aki létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli helyzetbe került, vagy idıszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja megélhetésérıl egyéb módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadásainak fedezése érdekében anyagi segítségre szorul és családjában az egy fıre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı személy esetében annak 200 %-át nem haladja meg. (2) Az átmeneti segély formái a) egyszeri segély, b) idıszaki támogatás. (3) Átmeneti segélyre való jogosultság elbírálásánál a szociális rászorultság mértékére tekintettel a döntésre jogosult az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatártól felfelé, annak 20 %-áig terjedıen az igénylı javára eltekinthet. (4) Különös méltánylást érdemlı esetekben elemi kár, baleset, mozgásképtelenség, tartós betegség bekövetkezı többletkiadások miatt szükséges átmeneti segély iránti kérelem elbírálásánál az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatártól a döntésre jogosult 200 %-kal felfelé az igénylı javára eltekinthet.

5 5 (5) Egyszeri segély éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg. (6) Különös méltánylást érdemlı esetben megállapított egyszeri segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét meghaladhatja, de annak négyszeres összegénél több nem lehet. (7) Idıszaki támogatást 3-9 hónapra lehet megállapítani, amelynek folyósítása ütemezhetı és havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. 5. Temetési segély 9. (1) Temetési segély adható az Szt. 46. (1) bekezdésében meghatározott személy részére, ha családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı esetén annak 250 %-át. (2) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségeknek 10 %-át alapul véve egységesen Ft. 6. Köztemetés (1) Az eltemettetésre köteles személy teljes egészében mentesül a köztemetés temetési költségének megtérítési kötelezettsége alól,ha családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 1. Rendszeres szociális segély 10. (1) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt természetbeni juttatásként is nyújthatja, ha a segélyezett családjában védelembe vett gyermek él. (2) A természetben nyújtott támogatáson közüzemi díj átvállalást, a gyermek intézmények térítési díjának kifizetését és élelmiszervásárlást kell érteni. 2. Lakásfenntartási támogatás 11. A természetbeni juttatásként megállapított lakásfenntartási támogatást a szolgáltató részére kell folyósítani. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy az önkormányzat a támogatást mely lakásfenntartási kiadásokhoz nyújtja. 3. Átmeneti segély 12. (1) Az átmeneti segély folyósítása ha az igénylı körülményei indokolják készpénz helyett, az igénylı költségeinek közvetlen átvállalásával történik.

6 6 (2) Ha az igénylı körülményeit tekintve halaszthatatlan segítségnyújtás szükséges, akkor a Körjegyzıségnek élelmiszercsomagról kell gondoskodni. 4. Közgyógyellátás 13. Közgyógyellátásra jogosultság állapítható meg annak a személynek az Szt. 50. (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl a) akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, vagy b) egyedül élı esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái 1. Szociális alapszolgáltatások 14. (1) Alapszolgáltatások keretében az önkormányzat biztosítja az Szt. 86. (1) bekezdésében kötelezıen elıírt a)étkeztetést, b)házi segítségnyújtást, c)családsegítést d) jelzırendszeres házi segítségnyújtást. (2) A b)-d) pontban szereplı szolgáltatásokat az önkormányzat a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás szerint a Székesfehérvári Szociális Alapszolgáltatási Központ feladatellátásával biztosítja. V. Fejezet Térítési díj 15. (1) A 14. (1) bekezdésében felsorolt alapszolgáltatásokért kivéve a családsegítést- térítési díjat kell fizetni. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza. VI. Fejezet Záró rendelkezések 16. (1) Ez a rendelet április 11-én lép hatályba.

7 (2) Hatályát veszti: 7 1. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 6/2004.(IV.15.) önkormányzati 2. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 11/2004.(VII.1.) önkormányzati 3. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 18/2004.(XII.1.) önkormányzati 4. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2005.(II.20.) önkormányzati 5. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 9/2006.(V.1.) önkormányzati 6. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2007.( II.20.) önkormányzati 7. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2007.( IV.1.) önkormányzati 8. az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2009.( VIII.1.) önkormányzati rendelet. Marics József Polgármester Parajdi Cecília aljegyzı Kihirdetve: Bakonykúti, hó nap. Parajdi Cecília aljegyzı