Állami feladatok az épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszerek kialakításában és működtetésében

Állami feladatok az épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszerek kialakításában és működtetésében Tanulmány Készült az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából Megbízott: Pro-Conf Bt. Szerzők: Formanek László Széman György Szerkesztette: Széman György Budapest 2012. október

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés. 3 2. Épületenergetika, mint releváns közpolitika az Európai Unióban 6 3. Jó gyakorlatok az Európai Unió tagállamaiban az épületenergetikai programok területén... 10 3.1. Románia.. 10 3.2. Németország 21 3.3. Csehország.. 22 3.4. Ausztria.. 28 3.5. Egyesült Királyság. 33 4. A környezet-és energiapolitika hazai irányai.. 38 4.1. Környezetpolitika a Magyar Köztársaság Alkotmányában és Magyarország Alaptörvényében.. 40 4.2. Környezet-és energiapolitika a magyar parlamenti pártok programjaiban és a kormányprogramokban 1990-2010.között. 41 4.3. A környezetpolitika, energiahatékonyság és lakáspolitika az Új Széchenyi Terv prioritásai között... 56 4.4. Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek 57 5. A magyarországi épületenergetikai korszerűsítési pályázatok... 61 6. Egy jó gyakorlat a civil összefogásra, a környezetpolitikai szakpolitikai alternatíva megfogalmazására.. 99 7. A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program, mint 103 a civil összefogás releváns példája. 7.1 A KÉK Program kidolgozásában közreműködő szervezetek bemutatása.. 103 8. Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program 107 bemutatása.. 8.1. A KÉK Program szervezeti és működési hátterének koncepciója.. 109 8.2. A KÉK Program nemzetgazdasági hatáselemzése 110 8.3. A KÉK Program alkalmazott bónusz rendszerére tett javaslatok.. 111 8.4. Az energiahatékony felújítások finanszírozási mechanizmusai 112 8.5. A KÉK program metodikája alapján megvalósuló épületenergetikai programok jogszabályi környezete és a szükséges változtatások összefoglalása.. 113 9. Az energiahatékonysági programok hatása a foglalkoztatáspolitikai célrendszerekre, különös tekintettel az ágazati árbeszéd és a szociális párbeszéd egyes területeire 115 10. Irodalomjegyzék.. 120 2

1. BEVEZETÉS A Föld lakossága 1900-ban mindössze egymilliárd embert számlált, ma közel vagyunk a hétmilliárdos létszámhoz. Az elmúlt alig több mint száz esztendő a bolygó történelmében soha nem látott technikai fejlődést hozott. A háborúk, forradalmak, népirtások átmeneti csökkenés után demográfiai robbanással regenerálták újra a társadalmakat. Amikor a Föld eltartó képességéről beszélünk, nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy a környezeti tényezők milyen hatást gyakorolnak erre, hanem arra is, hogy a legmagasabb intelligencia ti. az ember mennyire hajlandó engedményeket tenni önnön társadalma fenntartása érdekében a bolygótól kapott erőforrások kiaknázása terén. Miután a háborúk után békés, alkotó reproduktív időszak következett, ezenközben parazita módon feléltük a kapott muníciókat: garázdálkodtunk, gazdálkodás helyett. Mindennek következménye a társadalmi létet fenyegető terrorizmustál is rosszabb, a Föld a klímaváltozás jelenségével reagál minden ember által tett represszív lépésre. A klímaváltozás következményei nem adnak időt a politikusoknak a taktikázásra, a tudósoknak arra, hogy akár új bolygót keressenek, mindössze két emberöltőnyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy a hajánál fogva kihúzza magát a bajból és fenntartható pályára állítsa működési rendszereit. Szerencsére számos nemzetközi erőfeszítés, összefogás áll a klímaváltozás okozta társadalmi gazdasági-politikai kockázatok csökkentése szolgálatában Az ENSZ 1992-ben fogadta el az Éghajlat-változási Keretegyezményt (UNFCCC), valamint az egyezményre alapuló Kiotó-i Jegyzőkönyv megállapításai szerint a legfőbb teendői a kibocsátás-csökkentés terén a fejlett ipari országoknak van, mivel jelentős felelősség terheli őket az ipari forradalom óta eltelt időszak környezeti szennyezéseiért. Az Európai Unió és tagállamai által is elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye 194 ország és az EU számára teremt keretet arra, hogy a Föld éghajlatára veszélyes emberi beavatkozásoknak gátat szabjon. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1998-ban hozta létre az Éghajlatváltozási Kormányközi bizottságot (IPPC=Intergovernmental Panel on Climate Change), melynek feladatai közé tartozik az éghajlatváltozás tudományos aspektusainak vizsgálata, az ember-és környezet kapcsolatának, társadalmi hatásvizsgálata, az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentési lehetőségeinek feltárása. A szervezet időközi jelentései egyre sokkolóbb állapotot tükröznek, amely az jelenti, hogy a 3

klímaváltozás kérdése még mindig nem kellő súllyal szerepel a politikai napirenden. Az eddig megjelent jelentések új áldozatkategóriát vezetett be a migrációban: a klímamenekültekét. A beszámolók hangsúlyozzák, hogy a világ rendelkezik azokkal a műszaki lehetőségekkel és technológiákkal, amellyel a klímaváltozás megakadályozható. Az Európai Unió Bizottsága Zöld Könyve az energiahatékonyságról 2005.-ben került nyilvánosságra. A dokumentum leszögezi, hogy az energiatakarékosság 20%-os, azaz cca. hatvanmilliárd eurós mértéke éves szinten a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás bővülését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az ellátásbiztonság racionalizálását jelenti, azon korlátok meghatározásával, melyek akadályát képezik a rendelkezésre álló lehetőségek legjobb kihasználásának. Az éves energiahatékonysági cselekvési tervek nemzeti szintű megfogalmazása, az adópolitika átgondolása, közbeszerzési eljárásokkal új, energiatakarékos technológiák beindítása új, innovatív finanszírozási formák bevezetése,a bürokrácia csökkentése együttesen mind hozzájárulnak a környezet-a gazdaság és a társadalom fenntartható pályán tartásához. 2007-ben jelent meg az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság Zöld Könyve 11 a klímaváltozás uniós fellépés lehetőségeiről. A dokumentum a klímaváltozás kapcsán az alkalmazkodás fogalmát vezeti be, négy pilléren nyugvó cselekvést sürgetve. Az első pillér az alkalmazkodás beépítése a jogi keretekbe, közösségi politikákba, a támogatási programokba, és új politikai válaszok kidolgozását sürgeti. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés mint ökoszisztéma-támogató kiemelt szerepet kap. Az ipar és a szolgáltatások területén kiemelt fontosságot tulajdonít a dokumentum az építőiparnak, az épületszigetelések révén, a vállalkozásoknak a környezeti politikát be kell építeniük üzleti terveikbe. Az energia területein a megújuló energiahordozókra kerül a hangsúly. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálata itt jelenik meg először. A közlekedési infrastruktúra alkalmazkodása a vízi közlekedés éghajlat-állóvá tételét emeli ki. Az egészségügy területén felhívják a figyelmet a felmelegedés következtében felmerülő humán és állategészségügyi kockázatokra, összefogott fogyasztóvédelmi, közegészségügyi, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szabályozást szorgalmazva. 1 Zöld könyv az energiahatékonyságról Brüsszel 2006 4

A várható vízhiány a vízgazdálkodás racionalizálását követeli meg. Ennek érdekében a fogyasztó fizet elv alkalmazásával a túlzott, pazarló vízfogyasztás visszaszorítása mellett a nem kielégítő vízár-képzés, a rossz vízelosztás következtében fellépő vízminőségi, használati hatékonyság javító intézkedések szükségesek. A tengeri környezet és halászat fenntarthatósága a halállományok, ezzel a tengeri élővilág és élelmiszerbázis megóvását tartja elsődlegesnek. A biodiverzitás területén a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása a szélesebb értelemben vett vidéki és tengeri környezetben; a regionális és területfejlesztés összhangba hozása a biológiai sokféleséggel; az invazív idegen fajok nemkívánatos hatásainak csökkentése. 2 A környezet terhelés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik számottevő ágensei a lakóépületek., melyek a teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel 16% -át jelentik az Európai Unióban, Magyarországon ez az érték 30%, 3 ezért az épületenergetika fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az épületenergetika az EU közösségi politikáinak egyik fő prioritási területe. Az épületek energiahatékonyságáról szóló EU irányelv (EPBD) többek között előírja, hogy 2020 után (közintézmények esetében 2018 után) csak közel nulla energiafelhasználású épületek épülhetnek. Szintén kötelező előírás, hogy 2012-től nem támogatható olyan új építés, vagy felújítás, mely nem teljesíti - a Bizottság által előírt - minimumkövetelményeket. Miképpen az EU 2009. márciusi Európai Gazdasági Fellendülési Terve is előírja a tagországoknak az alacsony CO 2 kibocsátású gazdaság és társadalom felépítése kapcsán az épületek energetikai korszerűsítését, és az ezzel összefüggő munkaerő piaci élénkítést. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az épületenergetikai koncepciókról és programokról, mint releváns közpolitikáról az EU-ban, áttekintse néhány ország Németország, Ausztria, Csehország és az Egyesült Királyság - legjobb gyakorlatát ezen a területen. A tanulmány kitér a környezetpolitikai hazai irányaira is. Választ keres arra, hogy a rendszerváltozástól napjainkig a 2 Az Európai Unió honlapja www.eur.lex.eu 3 Klímabarát Épületek Keretprogram Magyar Építőanyagipari Szövetség 2010. 5

környezetpolitika mennyire épült be a pártok programjaiba, majd a hatalomra került magyar kormányok programjaiba, majd áttekintjük a legfontosabb jogszabályokat. 2. ÉPÜLETENERGETIKA, MINT RELEVÁNS KÖZPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unió energiapolitikájának alapvető meghatározói közé tartoznak az ellátás-biztonságára való törekvés, az energiahatékonyság és energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások széleskörű felhasználására, a Föld klímájának megóvása érdekében. A közösségi dokumentumok a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett továbbra is a tagállamok hatáskörébe utalja az energiapolitikát. Az energiapolitikáról szóló fehér könyv az energiapolitikát a gazdaságpolitika hosszú távú céljaként határozza meg, figyelemmel arra, hogy a társadalom alapvető érdekei, úgymint a fogyasztóvédelem, a társadalmi és gazdasági összetartó hatása sérelmet nem szenvedhet. A bevezetőben említett Zöld Könyv az energiahatékonyságról című dokumentum a hatékonyabb ellátást biztosító tevékenységek preferálását tűzte ki célul a fenntarthatóság, energiabiztonság és versenyképesség hármas jelszavával. Az Európai Tanács 2006.-ban tett elvi állásfoglalása, mely a Bizottság és a Tanács felé irányult, célkitűzésként fogalmazta meg a tagállamokkal folytatott párbeszédet, az energiaellátás megfizethetőségének biztosítását, figyelemmel a villamos-és gáz belső piacok megnyitása, az energiahatékonyságról szóló cselekvési terv elfogadása, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó K+F tevékenység fokozását, kiemelten a megújuló energiaforrások részarányának növelését, 2010.-ig legalább másfélszeres megújuló-arány megvalósulását. Az energiafogyasztás tekintetében az EU folyamatos növekedéssel számol 2030-ra becslések szerint a kőolaj-import 90 %-os, míg a gázellátás tekintetében közel 80%-os behozatalra szorul. Az EU Energiaügyi Főigazgatósága honlapján 2011.júniusában közzétett Energia Kulcsadatok c. tanulmánya 44 (8.oldal) szerint 2009-ben az Eurostat által készített felmérés alapján a tagállamok energiafüggősége (1.táblázat) igen jelentős, Dánia kivételével, mely az egyetlen exportőr-tagállam, Málta a teljes mértékben importra szorul. 1. 4 Európai Unió Energiaügyi Főigazgatóság : Energia kulcsadatok Brüsszel 2011 pp.8. 6

Forrás:http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf Az energiapolitika ágazati szempontjai közül a szén-és más szilárd tüzelőanyagok tekintetében melyek kellő mennyiségben állnak rendelkezésre a cél a tiszta technológiák megvalósulása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A kőolaj, mint fosszilis energiahordozó fokozatos kiváltása mellett fontos az új, elsősorban tengeri lelőhelyek feltérképezése és kiaknázása. Az atomenergia területén a környezeti katasztrófával fenyegetettség miatt ellentétes megítélés tapasztalható a tagállamokban. Az EU álláspontja a biztonságos termelés és hulladékkezelés fenntartása mellett szól, kihangsúlyozva, hogy az atomenergia kérdését nem lehet kizárólag nemzeti hatáskörben tartani. A német kormány 2011 májusában úgy döntött, hogy 2022-ig Németország valamennyi működő atomerőművét bezárja. Az energiapolitika egyik legfőbb célkitűzése a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság elősegítése. A 2001/77 irányelv a megújulók arányát a villamosenergia termelés több mint 20%-ára kívánta növelni 2010.-ig. A 2002-ben elfogadták az 2002/91/EK irányelvet, mely az épületek energia teljesítményének mérését szolgáló számítási módszert, a régi és új épületekre vonatkozó követelményrendszert és igazolási szisztémát tartalmazza. 2003-ban a bioüzemanyagokra vonatozó szabályozás a tagállamokban termelt megújuló, illetve bioüzemanyag-termelés közlekedési célokra való hasznosítás referenciaértékét 2010-ig 5,75%-ban határozta meg. Az EU 2020 irányelv szerint a tagállamoknak 1990-hez képest a széndioxidkibocsátást 20%-kal kell csökkenteni. Az energetikai iparágak a kibocsátás 35%-áért, 7

a közlekedés a kibocsátás 20%-áért, az épületek 11%-ért, az ipar és az építőipar 18%- ért felelős. A megújuló energiák arányát az összes energiafogyasztás 20-%ára kell emelni az alábbi táblázat szerint: Forrás:http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf A tanulmány szerint a szolár-szél és biomassza technológiák fejlesztését kell a leginkább előmozdítani. A napenergia-termelés (fotovoltatika) és a szélenergia hasznosítás a villamos-energia termelésben a biomassza a fűtési ágazatban az éves 50.000 ktonna felhasználás 2020-ra 230.000 tonna fölé emelkedjen. Forrás: http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf 8

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó projektek fő irányai a hagyományos energiák versenyképességének javítása mellett, az alternatív energiaforrások és új technológiák kifejlesztése a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő energiatakarékos megoldások elfogadtatását szolgálják. Az EU 2007-2013. COM(2005) 119 jelzésű, hetedik keretprogramja által megfogalmazott célkitűzések a kutatások európai kooperációjának erősítését, pénzügyi források teremtését irányozzák elő. Az Európai Unió 2050-ig szóló energiastratégiája (EU Comission Roadmap 2050) 5 az üvegházhatású gázok kibocsátást az 1990-es szint 85%-ára kívánja visszaszorítani, utat találva egy fenntartható, alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszer kialakításához. A magas energiahatékonyság 41% energiaigény-csökkenést eredményezhet, a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergiafogyasztásban érje el a 97%-ot. Az útiterv szerint növelni kell a megújuló és nukleáris primerenergia részarányt, a fosszilis tüzelőanyagok helyett az erőművekben más anyagokra kell áttérni, úgy hogy hatásfok-javulás következzen be. 6 Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott épületenergetikai direktíva (EPBD Energy Performance of Buildings Directive) 2002.december 16.-i 2002/91/EK irányelv 2003. január 4.-én lépett életbe. Az ajánlás az Európai Unió energiapolitikájának meghatározó eleme, mely egyaránt szem előtt tartja a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek teljesítését és az energiaellátás biztonságát egyaránt. Az épületszektorban 28% megtakarítás az előirányzott cél 2020-ig, mely az EU összes energiafogyasztás csökkentéséhez 11%-kal járulhat hozzá. Az EPBD a tagállamokra követelményként fogalmazza meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását szolgáló számítási módszer kidolgozását, az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó minimumkövetelmények meghatározását, a meglévő, vagy felújításra kerülő nagyobb épületek minimumkövetelményeit, az épületek energetikai tanúsítását, a fűtési-hűtési rendszerek felülvizsgálatát, és a tizenöt évnél régebbi fűtési 5 EU Comission Roadmap 2050 (http://www.epgeponline.hu/t/epg-epbd-l2/epb0006.pdf) 6 Tilesch Péter főosztályvezető Magyar Energia Hivatal: Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai hazai energiastratégiára-előadás 2012. 9

rendszerek felülvizsgálatát, erre vonatkozó javaslatok elkészítését, épületekre vonatkozó tanúsítási követelményeket a tanúsítást végző szakértők számára. A 31/2010/EU EPBD, a 2002.-ben elfogadott direktíva átdolgozása. Lényege, hogy optimalizált költségszinten kell meghatározni az energiahatékonyságra vonatkozó minimális követelményeket, a 2018 után épülő középületnek, illetve 2020. után épülő épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie, évente felül kell vizsgálni a az épületek fűtési rendszerét, és a felülvizsgálati eredményeket központi adatbázisban kell tárolni, független monitoring rendszer bevezetése mellett pénzügyi ösztönzők alkalmazására legyen lehetőség. 3. JÓ GYAKORLATOK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK TERÜLETÉN Az Európai Unió támogatási rendszere a magántulajdonú épületek energiahatékony felújításának támogatását a 2007-2013 költségvetési ciklusban nem tette lehetővé, ugyanakkor a középületek megújítását szolgáló programok finanszírozását igen. Mindezek figyelembe vételével a nemzeti kormányok eltérő módon a lehetőségeikre tekintettel nemzeti forrás felhasználásával pályázati úton támogatták. E fejezetben néhány példát (jó gyakorlatot) mutatunk be: 3.1. Románia 7 8 Megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beépítése, meglévő rendszerek korszerűsítése, cseréje Lakosság számára kiírt pályázat Zöld Ház (Casa Verde) A Zöld Ház program célja a megújuló energiát hasznosító melegítési rendszerek kialakítása, beleértve a meglévő rendszerek lecserélése, kiegészítése A Zöld Ház 2010 pályázatban a vissza nem térítendő támogatás mértéke: 6.000 lej összegig - napkollektorok felszerelése 8.000 lej összegig hőszivattyú beszerelése 7 http://www.mdrt.ro/lucrari-publice/-3144 8 http://arpmcj.anpm.ro/mediu/programe,%20proiecte,%20relatii%20internationale-134 10

6.000 lej összegig pellet, brikett, fa apríték, bármely mezőgazdasági és erdészeti eredetű hulladékot hasznosító kazán telepítése Amennyiben egy projektben két rendszer kerül beépítésre, a támogatási összeg nem haladhatja meg azt az összeget, ami a két rendszer közül, a nagyobb támogatási összeg. Támogatott tevékenységek: napkollektorok beépítése hőszivattyúk beépítése pellet, brikett, fa apríték, bármely mezőgazdasági és erdészeti eredetű hulladékot hasznosító hő központok telepítése Pályázati feltététel (együttes megfelelés), a kérelmező: természetes személy, állandó lakhelye Románia területén van tulajdonos (rész tulajdonosa) annak az ingatlanak ahol a projekt megvalósul; az ingatlan per és illetékmentes kell, legyen nincs adó és köztartózása a beruházás megkezdését megelőzően az általa végzett tevékenységével nem szegte meg a környezetvédelmi jogszabályok előírásait, nem támogat környezetkárosító tevékenységet A pályázó alkalmassága: betartja a nemzeti és a közösségi környezetvédelmi előírásait a tervezett beruházás megegyezik a jelen Program céljaival, és a pályázat útmutatóban foglaltakkal Elismerhető költségek: a hőtermelő berendezések beszerzési költsége, beleértve a meglévő készülékek cseréjéhez, kiegészítéséhez szolgáló készülékeket, berendezéseket is a berendezések beszerelési, beüzemelési költségei, az ellenőrzés és a próbaüzem költségei az ÁFA összege A pályázati dokumentáció tartalma: a vissza nem térítendő támogatás kérelem (2. melléklet), kinyomtatva, a kérelmező által aláírva (eredeti aláírás) 11

felelősség vállalási nyilatkozat (3. melléklet), kinyomtatva, kérelmező által aláírva (eredeti aláírás) azon ingatlan tulajdoni lapja a hol a beruházás megvalósul eredeti vagy hiteles másolat elkezdett építkezések esetén, a kérelem beadásának napján érvényes építési engedély hiteles másolatban bankszámla meglétének igazolása a bank által kiállítva boríték, amin a pályázó, teljes, neve és címe, a program elnevezése XXX, valamint a leadás dátuma A 2011-es kiírás több pontosítást és kiegészítést tartalmaz a pályázati dokumentáció, a pályázó személyének meghatározásában. A támogatandó tevékenységek köre nem változott, ahogy az egy lakásra megadható támogatási összegek sem. A pályázatot a Agentia Pentru Protectia Mediului, azaz Környezetvédelmi Ügynökség megyei kirendeltségeinél lehetett beadni. Itt történik meg a pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése. A megfelelőnek tartott pályázatokat továbbküldik az Administratia Fondului pentru Mediu, azaz a Környezetvédelmi Alap Kezelőhöz. Itt kerülnek elbírálásra a pályázatok. A nyertes pályázatok esetében, a Környezetvédelmi Ügynökség megyei kirendeltségein szerződést kell kötniük a kedvezményezetteknek. A beruházás végén, ugyanitt kell leadni a lehívási dokumentációt. Pályázati időszakok, és pályázati forrás összege: 2010. július 01. 2010. szeptember 10. 110.000.000 lej (megyékre elosztott összeg) 14.000 db. érvényes pályázat (beadott 16.000 pályázat) 2011. június 01. 2011. július 15 144.400.000 lej (megyékre elosztott összeg) - 23.938 beadott pályázat 2012. előirányzat, a pályázat nem került kiírásra - 100.000.000 lej (megyékre elosztott összeg) - beadott pályázat Elért eredmények: Nagyjából 20.000 lakásban került felszerelésre napelem. Így, Romániában 1.000 lakosra vetítve 5 m2 napkollektor felülettel lehet számolni, míg ez a szám Bulgáriában 2,6-szor, Magyarországon 2,7-szer, Lengyelországban háromszor nagyobb. Németországban harmincszor, Ausztriában nyolcvanháromszor. 12

Megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beépítése, meglévő rendszerek korszerűsítése, cseréje területi közigazgatási intézmények, köz- és kulturális intézmények részére kiírt pályázat Zöld Ház pályázat célja a megújuló energiát hasznosító melegítési rendszerek kialakítása, beleértve a meglévő rendszerek lecserélése, kiegészítése területi közigazgatási egységek, köz- és kulturális intézmények A Zöld Ház 2010 pályázatban a vissza nem térítendő támogatás mértéke 2.000.000 lej összegig - közintézmény 500.000 lej összegig kulturális intézmények területi közigazgatási egységek esetén: 4.000.000 lej összegig ha közigazgatási területen a lakósság száma meghaladja a 100.000 főt 5.000.000 lej összegig ha közigazgatási területen lakó emberek száma 50.000 fő és a 100.000 fő között van 2.000.000 lej összegig ha közigazgatási területen lakó emberek száma 20.000 fő és 50.00 fő között van 1.000.000 lej összegig ha közigazgatási területen lakó emberek száma 3.000 fő és a 20.00 fő között van 500.000 lej összegig ha közigazgatási területen lakó emberek száma kevesebb, mint 3.000 fő A támogatás felső határa egy pályázóra értendő, ami több épületre is vonatkozhat. Pályázati feltététel (együttes megfelelés), a kérelmező: ne legyen adó és köztartózása igazolni tudja, hogy az önrészt teljesíteni tudja az ingatlan, ahol a beruházást tervezi, a saját tulajdona vagy használati joga van A pályázati dokumentáció tartalma: 1. Területi közigazgatási egység: a támogatási kérelem adó nyilvántartási igazolás 13

a helyi vagy megyei közgyűlés határozatának másolata, hogy a pályázaton részt kíván venni a tulajdoni, vagy használói jog igazolása a helyi vagy megyei közgyűlés határozatának másolata, amiben elfogadja a pályázat alapját képező megvalósíthatósági tervet (a megvalósíthatósági terv formai követelményei jogszabályban rögzítettek) nyilatkozat az önrész rendelkezésre állásáról a megvalósíthatósági tervdokumentáció 2. Köz- és kulturális intézmények a támogatási kérelem adó nyilvántartási igazolás a felügyeleti szervezet határozatának másolata, hogy a pályázatban részt kíván venni a tulajdoni, vagy használói jog igazolása a felügyeleti szervezet határozatának másolata, amiben elfogadja a pályázat alapját képező megvalósíthatósági tervet (a megvalósíthatósági terv formai követelményei jogszabályban rögzítettek) nyilatkozat az önrész rendelkezésre állásáról a megvalósíthatósági tervdokumentáció Elismerhető költségek: a megvalósíthatósági költségekben meghatározott munkák költsége (berendezések, szerelvények, szerelés, stb.) a fűtési rendszer építési, ellenőrzési, próbaüzem költségei az ÁFA összege tervezési költségek, a megvalósíthatósági terv elkészítésének költsége, a kivitelezés költségének 8 % - ig Nem elszámolható költségek: a támogatási szerződés megkötése előtt elvégzett kivitelezési munkák az esetleg szükséges hitelfelvétel költségei a saját kivitelezésben elvégzett kivitelezési munka az illetékek a beruházással kapcsolatos bírságok költségei 14

A pályázatok értékelési szempontjai: a vállalt önrész mértéke (10%-0 pont, 20% - 2 pont. 80% - 165 pont, 80 % fölött 20 pont) a helyettesítendő fűtési rendszer típusa (szilárd fűtőanyag 20 pont, elektromos áram 20 pont, folyékony fűtőanyag 15 pont, gáz fűtőanyag 10 pont) a beruházás ár-érték aránya (belső megtérülési ráta/beruházási költség valamint a az üzemeltetési és beruházási költségek alapján) a tervezett rendszer hatékonysága és hatásfoka (a tervezett rendszer szabályozhatósága, a tervezett fűtő közeg biomassza, geotermikus, nap, szél, víz A legmagasabb pontszám a biomassza és a geotermikus energiahordozó esetén kapható, a legkevesebb a víz hasznosítása esetén) A pályázatot a Környezetvédelmi Hatóság megyei kirendeltségeinél lehetett beadni. Itt történik meg a pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése. A megfelelőnek tartott pályázatokat továbbküldik a Környezetvédelmi Alap Kezelőhöz. Itt kerülnek elbírálásra a pályázatok. A nyertes pályázatok esetében, a Környezetvédelmi Hatóság megyei kirendeltségein szerződést kell kötniük a kedvezményezetteknek. A beruházás végén, ugyanitt kell leadni a lehívási dokumentációt. A pályázati forrás összege: 2010-ben 100 millió lej volt. (cca. 6,2 Mrd.Ft) A Pályázat bonyolítás szakaszai: I. szakasz - a lakótömbök nyilvántartásba vétele A helyi koordinátor feladatai: Nyilvántartásba veszi az 1950-1990 között épült tömbházakat Mindegyik lakótömbre vonatkozóan ki tölti az adatlapot Összesíti a nyilvántartást negyedekre, épülettömbökre, hőközpontokra Összesíti a nyilvántartást az épületek magassági méretei szerint f+4 emeletig és ez felett Az elkészített összesítést az Önkormányzat és a Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei, azaz Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani 15

II. szakasz - a helyi koordinátor értesíti a lakóközösségeket a programban való feliratkozás lehetőségéről, helyi szinten A helyi koordinátor feladatai: Értesíti a lakóközösségeket a programban való feliratkozás lehetőségéről, helyi szinten Mindegyik lakótömbre vonatkozóan ki tölti az adatlapot A lakóközösség feladatai: A közös képviselő ki függeszti a koordinátor tájékoztatását és a felhatalmazó levél mintáját A közös képviselő összehívja a közgyűlést A lakóközösség, egyszerű többséggel elfogadja a határozatot, a pályázatra való feliratkozásról III. szakasz - a lakóközösség határozata a pályázatba való feliratkozásról A lakóközösség feladatai: A lakóközösség képviselője, a közgyűlés határozata lapján, aláírja a meghatalmazó szerződést (a koordinátorral) A lakóközösség képviselője, írásban, kéri a koordinátortól a pályázati rendszerbe való feliratkozást, és megküldi a következő iratokat, alírva a koordinátornak: a felhatalmazó szerződés, a közgyűlési határozat a pályázaton való részvételről, a lakó listát A helyi koordinátor feladatai: Összesíti a beérkezett kérelmeket Összeállítja a helyi programot, amit az Önkormányzat Közgyűlése elé terjeszt, jóváhagyásra A Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei, azaz Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium feladata: A településekről beérkezett összesítések alapján, a Pénzügy Minisztériumtól kéri a szükséges összeg elkülönítését a költségvetésben IV. szakasz - a lakóközösség határozata a pályázatba való feliratkozásról A helyi koordinátor feladatai: Szerződéses alapon megbíz egy szakértőt a következő munkák elvégzésére: - energetikai szakvélemény - energetikai audit elvégzése, energetikai tanúsítvány kiállítása a tömbházra - a felújítási koncepció kidolgozása 16

- az engedélyezési tervek és dokumentáció kidolgozása, összeállítása - műszaki specifikáció és kivitelezési dokumentáció (minőség, határidők, ütemtervek meghatározásával) kidolgozása Előkészíti és benyújtja a műszaki-gazdasági indikátorokat elfogadtatása az Önkormányzatnak Kiegészíti a meghatalmazó szerződést a kivitelezéssel, kapcsolatos adatokkal, úgy, mint bekerülési költség, kivitelezési határidő, ütemterv Értesíti a lakóközösséget a műszaki-gazdasági indikátorokat elfogadásáról, és megküldi két példányban a kiegészítő dokumentumot, aláírva A lakóközösség feladatai: A közös képviselő kifüggeszti a faliújságra a megküldött műszakigazdaságossági indikátorokat, a tervezett munkák felsorolását, a szerződés mellékleteit, és összehívja a közgyűlést A közgyűlés egyszerű többséggel elfogadja a koordinátor által összeállított, dokumentáció tartalmát, és meghatározza a lakásonkénti önrész mértékét A értesítés kézhezvétele után, 30 munkanapon belül, be kell küldeni az összes szükséges iratot aláírva. Ha ez nem történik meg, a koordinátorral kötött szerződés semmis A helyi koordinátor feladatai: Kiadja az építés elkezdésének engedélyét Ellenőrzi a műszaki terveket A kivitelező kiválasztásra összealítja a végleges műszaki és kivitelezési dokumentációt V. szakasz az építési kivitelezés A helyi koordinátor feladatai: A kivitelezési munka leszerződése Ellenőrzi a munkák folyamatát, a pénzügyi elszámolást Intézkedik a számlák ellenértékének utalásáról a Társasház és a Minisztérium felé A kivitelezési munka, az ütemterv és a pénzügyi terv ellenőrzése A lakóközösség feladatai: 17

Havonta, a fizetési ütemterv szerint, a koordinátor elkülönített számlájára, átutalja az előre meghatározott összeget A helyi koordinátor feladatai: Az ütemterv szerint ellenőrzi az építkezés folyamatát A lakóközösség feladatai: Biztosítja a meghatározott műszaki-megvalósítási-pénzügyi feltételeket VI. szakasz az kivitelezés átadás-átvételi eljárása, a végleges energetikai tanúsítvány kiadása A helyi koordinátor feladatai: Megszervezi a munkák átadás-átvételi eljárását A lakóközösség feladatai: Részt vesz az átadás-átvételi eljáráson A helyi koordinátor feladatai: Átadja a lakóközösségnek a végleges energetikai tanúsítványt és megszervezi a garanciális bejárást 3 év múlva A lakóközösség feladatai: Részt vesz a garanciális bejáráson A Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei, azaz Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium feladata: Összesíti a nemzetgazdasági hatásokat Támogatott tevékenységek: Homlokzati falak hőszigetelése Homlokzati nyílászárók cseréje Első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése Utolsó fűtött lakószint feletti födém hőszigetelése Szerkezet megerősítési munkák amennyiben szakvéleménnyel igazolt A fűtési hálózat javítása, közös területeken - amennyiben szakvéleménnyel igazolt A 2012 kiírás főbb vonalaiban hasonló az előző években kiírtakkal. Az alábbiakban a fontosabb eltéréséket mutatjuk be. Egy pályázatnak minősül egy tömbház vagy egy lépcsőház. Egy finanszírozási kérelem több pályázatot is tartalmazhat, de meg kell feleljen beruházásra előírt 18

költségeknek minimum btto. 1.700.000 lej és maximum 46.000.000lej. A pályázat finanszírozására Programul Operational Regional (Regionális Operatív Program) és a Európai Regionális Fejlesztési Alap állnak rendelkezésre források. Hazai forrásbevonás nincs. A program keretében, 2015-ig 46.920 lakás korszerűsítése a cél, 256 GWh/év megtakarítással. A pályázatban résztvevő épületek építési ideje 1950-1990 között kell legyenek. A tömbházak legalább F+3 emelet kell legyen. A pályázatban, a forrás megoszlás mértéke, az elismerhető költségeket figyelembe véve 60% az állami költségvetésből lesz fedezve, amit a Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei, azaz Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium kezel, ennek mértékét évente kerül határozásra 40%-ot az Önkormányzatok és a lakóközösségnek kell fizetniük A közös finanszírozás az alábbiak szerint alakul: 30% Önkormányzati és 10% lakóközösség amennyiben a tömbházban lakó családok több mint 50% esetében a havi a család egy főre jutó jövedelme, nem éri el a 150 Eurót, 20% önkormányzati és 20% a lakóközösség amennyiben a tömbházban lakó családok több mint 50% esetében a havi a család egy főre jutó jövedelme, nem éri el a 350 Eurót 10% Önkormányzati és 30% lakóközösség amennyiben a tömbházban lakó családok több mint 50% esetében a havi a család egy főre jutó jövedelme, nem éri el az 500 Eurót. Nem lakás célú helyiség esetében támogatás nem igényelhető, ezt a tulajdonosnak teljes mértében finanszíroznia kell. A pályázat értékelési szempontjai: Üvegház hatású gázok kibocsátása (t) Kibocsátás a környezetben CO2 egyenérték - tonna CO2 egyenértékben Reciklált hulladék (tonna), visszanyert hulladék (tonna), újrahasznosított hulladék (tonna) Az épület energetikai szintjének javulása (%) A támogatás kérelmezőjének rendelkeznie kell: projekt menedzser közbeszerzésért felelős személy műszaki felelős pénzügyi felelős szükség szerint egyéb szakértők építész, építőmérnök, épületgépész, jogász, stb. 19

Támogatott tevékenységek: A. Épület külső felújítási munkái B. Az épület belső tereinek, épületgépészeti rendszereinek felújítása A. Épület külső felújítási munkái: Opak felületek hőszigetelése Homlokzati nyílászárók cseréje Erkélyek, loggiák beablakozása, a parapetfalak (korlát elemek) hőszigetelése Teraszok, erkélyek vízszigetelése, utolsó fűtött szint feletti födém hőszigetelése ezek a munkák csak akkor elszámolhatóak, ha teljes homlokzat szigetelése megtörténik Első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése (fűtetlen terek felett) B. Az épület belső tereinek, épületgépészeti rendszereinek felújítása: Fűtött és nem fűtött terek falainak hőszigetelése Fűtési rendszer és HMV rendszer javítása, cseréje, beleértve a rendszerek hőszigetelését a hőközpont és épület között Radiátorszabályozó szelep, strang-szabályozók beépítése Hőközpont felújítása, cseréje Megújuló energiákat hasznosító berendezések beépítése napkollektor, napelem, hőszivattyú, biomassza A felújítás miatt szükséges szellőzés és esővíz elvezetést érintő munkák is elszámolható költségek. A pályázatot egy eredeti és 3 másolati (papíron és CD-n). A közreműködő szervezet, ahol a pályázatokat is le kell adni: A Ministerul Dezvoltari Regionale si Tuurismului azaz a Regionális és Turizmus Fejlesztési Minisztérium helyi irodáiban. A pályázatok beadását, formai ellenőrzés követi. A döntést megelőzően, helyszíni részletes szemle tartása kötelező. Megjegyzendő, hogy a pályázat mellékletét képező Műszaki Tartalom és Kivitelezési Előírásokat az Építési Felügyeltnek előzetesen engedélyeznie kell, a pályázat érvényes építési engedéllyel kell rendelkezzen (minden tevékenység ami engedély köteles, előzetesen engedélyezetni kell, a pályázathoz csatolni kell). Elszámolható költségek: A kivitelezés költségei Az energetikai tanúsítvány és szakvélemény elkészítésének költségei A műszaki tervek elkészítésének költségei A műszaki ellenőrzés költségei 20

Az engedélyezéssel kapcsolatos illetékek, engedélyek költségei 3.2. Németország 9 A támogatás célja új, energia hatékony épületek építésének, meglévő épületek felújításának ösztönzése, vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes kölcsönnel. Ezen kívül a meglévő épületek akadálymentesítése is támogatott Németországban. A kedvezményezettek köre: lakás tulajdonos, magán építők, bérbeadók, ingatlan kezelő cégek. A programban való részvétel a KFW bankon keresztül történik. A program kiírója a Kereskedelmi és Technológiai Minisztérium (szövetségi szinten). A programban való részvétel folyamatos. Új építés Támogatás olyan új épület építésekor igényelhető, ha az épület primer energiaigénye, 70%-a az előírásokban foglalt határértékhez képest. Ebben az esetben 50.000 Euro kedvezményes hitel igényelhető. Amennyiben az energiafogyasztás 50%-al alacsonyabb vagy passzívház épül, bónuszok állnak rendelkezésre, ami a hitel 10%-a lehet. A hitel 10 évig fix kamatozású (1,25 %), és maximum 30 éves futamidejű, előtörlesztés lehetséges. A vissza nem térítendő támogatás mértéke KFW Hatékony Ház 40 és Passzív ház 40 esetén a hitel 10%-a, KFW Hatékony Ház 55 és Passzív ház 55 esetén a hitel 5%-a. A visszafizetési bónusz 12,5%. Napelem telepítés A költség 100%-ra kedvezményes hitelt lehet felvenni. Felújítás: A felújítás mértékétől függ (KFW Hatékony Ház), a támogatás elérheti a 15.000 Euro/lakóegység összeget. Kedvezményes hitel is igényelhető, a költségek 100%-ra. Támogatott tevékenységek: homlokzatok, tető és padló hőszigetelése homlokzati nyílászáró csere vagy korszerűsítés szellő rendszer beépítése, felújítása fűtési rendszer korszerűsítése A támogatás mértéke: 9 http://www.kfw.de/kfw/en/index.jsp 21

a költségek 20 %-a, KfW Hatékony Ház 55, de legfeljebb 15.000 Euro a költségek 17,5 %-a, KfW Hatékony Ház 70, de legfeljebb 13.125 Euro a költségek 15,0 %-a, KfW Hatékony Ház 85, de legfeljebb 11.250 Euro a költségek 12,5 %-a, KfW Hatékony Ház 100, de legfeljebb 9.375 Euro a költségek 10 %-a, KfW Hatékony Ház 115, de legfeljebb 7.500 Euro a költségek 10 %-a, műemlék épület, de legfeljebb 7.500 Euro a költségek 7,5 %-a, egyedi esetben, de legfeljebb 3.750 Euro A kölcsön összege: legfeljebb 75.000 Euro/lakóegység, amihez visszafizetési bónusz is tartozik, aminek mértéke: 12,5% KfW Hatékony Ház 55 esetén 10,0% KfW Hatékony Ház 702 esetén 7,5% KfW Hatékony Ház 85 esetén 5,0% KfW Hatékony Ház 100 esetén 2,5% KfW Hatékony Ház 115 esetén 2,5% KfW műemlék épület esetén A támogatás utófinanszírozott. Ennek összege és a visszafizetési bónusz a kedvezményezett számlájára kerül átutalásra. Minden esetben energiahatékonysági szakértő bevonása szükséges. A felmerült költségek támogatási mértéke 50 %, de maximum 4.000 Euróig támogatottak. 3.3. Csehország 10 A Cseh Köztársaságban több éve lehet pályázni épületenergetikai korszerűsítés, új építés vissza nem térítendő támogatásra. A pályázat neve Zelena Usporam, azaz Zöld Megtakarítás. A 2009-ben indított program az idén fejeződik be, ez alatt 25 milliárd Kč (kb. 269 milliárd Ft) támogatási összeg került megítélésre. A támogatott adható, az alábbiakra: Felújításra Új építésre, külön hangsúlyt kap a passzív ház építés Családi ház, többlakásos lakóházra Az épület teljes egészének vagy csak egy részének a felújítására Támogatott beruházások: 10 http://www.zelenausporam.cz/sekce/582/about-the-green-savings-programme/ 22

Hőszigetelés - fal, padló, lábazat, zárófödém Nyílászáró csere Hagyományos fűtési módról megújulóra való áttérés (napkollektor vagy biomassza) Hőszivattyú Hővisszanyerős szellőzés A támogatást kedvezményezettje a tulajdonos, aki lehet magánszemély, lakóközösség, vállalkozás, vagy közintézmény. A pályázatnak három altípusa van, amit betűjelekkel vannak megkülönböztetve: A. Meglévő teljes épületre vagy annak egy részének felújítása - az épület hőszigetelése, nyílászárók cseréje B. Új építésű házak lakóépületek C. Meglévő fűtési rendszer átalakítása, megújuló energiaforrás hasznosítása: biomassza, hőszivattyú, napkollektor, hővisszanyerős szellőzés Családi házaknál a pályázatok altípusai és támogatás összege: A1. Maximum 350m 2 -es családi ház esetén, ha a felújított épület hőszükséglete max: 40kWh/m 2 /év, akkor a támogatás 2.200.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület) 70kWh/m 2 /év, akkor a támogatás 1.550.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület) A2. Maximum 350m 2 -es családi ház esetén padló, fal, lábazat, padlás és tetőtér hőszigetelése, nyílászáró csere, hővisszanyerős szellőzés ha a felújított épület hőszükséglete, a felújítás előtti állapot értékéhez képest: minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 850.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület) minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 850.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület) Mind az A1 és A2 pályázatokhoz lehívható 20.000 Kč támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). B. Új lakóház építése a passzívház előírásoknak megfelelően: támogatás összege 250.000.- Kč/lakóház 23

A B. jelű pályázathoz lehívható 40.000 Kč támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C1. Hagyományos fűtési rendszer automata vezérlésű és adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése: 95.000.- Kč/lakás Hagyományos fűtési rendszer kézi adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése+puffertartály telepítése: 80.000.- Kč/lakás Hagyományos fűtési rendszer kézi adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése+puffertartály nélkül: 50.000.- Kč/lakás C2. Hőszivattyú telepítése kompletten föld-víz, víz-víz: 75.000.- Kč/lakás Hőszivattyú telepítése kompletten levegő-víz: 50.000.- Kč/lakás Mind az C1 és C2 pályázatokhoz lehívható 10.000 Kč/lakás támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C3. Komplett Szolár rendszer telepítése, ha az csak a használati melegvíz előállítására szolgálja: 55.000.- Kč/lakás Komplett Szolár rendszer telepítése használati melegvízre és fűtés rásegítésre szolgál: 80.000.- Kč/lakás A C3 pályázatokhoz lehívható 10.000 Kč/lakás, támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, valamint 50.000 Kč/lakás a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). D. Az A-B-C elemek együttes alkalmazása esetén plusz bónusz is lehívható A+C1 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás A+C3 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás B+C3 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás C2+C3 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás 24

A többlakásos épületeknél a támogatási célok, a pályázati típusok azonosak a családi házakéval, de az igényelhető támogatás összege értelemszerűn kisebb: A1. Többlakásos épület felújítása esetén, ha a felújított épület hőszükséglete, a felújítás előtti állapot értékéhez képest: 30kWh/m 2 /év, akkor a támogatás 1.500.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület, de lakásonként max. 120m 2 vehető figyelembe) 55kWh/m 2 /év, akkor a támogatás 1.050.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület, de lakásonként max. 120m 2 vehető figyelembe) A2. Többlakásos épület energiamegtakarítást célzó felújítása - padló, fal, lábazat, padlás és tetőtér hőszigetelése, nyílászáró csere és hővisszanyerős szellőzés az eredeti energiaigényt: Minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 600.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület) Minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 450.- Kč/m 2 (beépített bruttó terület) Mind az A1 és A2 pályázatokhoz lehívható 15.000 Kč/projekt és 2.000 Kč/lakás támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). B. Új többlakásos lakóház építése a passzívház előírásainak megfelelően: a támogatás összege 150.000.- Kč/lakóegység A B. jelű pályázathoz lehívható 40.000 Kč/projekt támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C1. Hagyományos hőtermelő, automata vezérlésű és adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése: 25.000.- Kč/lakás C2. Hőszivattyú telepítése kompletten; föld-víz, víz-víz: 20.000.- Kč/lakás Hőszivattyú telepítése kompletten; levegő-víz: 15.000.- Kč/lakás 25

A C1 és C2 pályázatokhoz lehívható 15.000 Kč/lakás, támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, és 15.000 Kč/lakás a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C3. Komplett Szolár rendszer telepítése, ha az csak a használati melegvíz ellátást szolgálja: 25.000.- Kč/lakás Komplett szolár rendszer telepítése használati melegvízre és fűtés rásegítésre: 35.000.- Kč/lakás A C3 pályázathoz lehívható 15.000 Kč/lakás, támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, és 15.000 Kč/lakás a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). D. Az A-B-C elemek együttes alkalmazását a plusz bónusz lehívására van mód- A+C1 együttes beadása: 50.000.- Kč A+C3 együttes beadása: 50.000.- Kč B+C3 együttes beadása: 50.000.- Kč C.2+C.3 együttes beadása: 50.000.- Kč Műszaki minimum követelmények, amit a felújított szerkezeteknek el kell érni (hőátbocsátási értékek) homlokzati fal: u N 0,25 W/(m 2 K) tető és zárófödém: u N 0,16 W/(m 2 K) padló, talajon: u N 0,30 W/(m 2 K) pince, árkád födém, falak fűtetlen terek között: u N 0,40 W/(m 2 K) ablakok: u N 1,20 W/(m 2 K) ajtó fűtött és fűtetlen terek küzöttz: u N 1,20 W/(m 2 K) ajtó fűtött és temperált terek között: u N 2,30 W/(m 2 K) Közreműködő szervezet az állami környezetvédelmi szervezet. A decentralizált pályázatkezelő intézményrendszer tartományonként az állami környezetvédelmi szervek ügyfélszolgálatain található. ahol a pályázónak személyesen segítenek. Mindaddig nem fogadják be a pályázatot, ha az formailag nem hibátlan, ezért, tulajdonképpen nincsen érvénytelen pályázat. A pályázat folyamata: 26

1. A jogosultsági lista (névjegyzék) alapján ki kell választani egy engedéllyel rendelkező szakembert a felújítási munka megtervezéséhez, aki a felújításra javaslatokat tesz, elkészíti az energetikai tanúsításokat 2. A felújításhoz használandó minősített termékek, szállítók kiválasztása 3. Adatlapok értelemszerű kitöltése 4. Személyesen kell megkeresni a területileg illetékes pályázati irodát, ahol az anyag leadásakor azonnal átnézik a nyomtatványokat, tisztázzák az esetleges hibákat és hiányosságokat. Amennyiben a helyszíne nem javítható, a pályázatot visszaadják javításra, így nincsen formai okok miatt kizárt pályázat. 5. A pályázót 60 napon belül értesítik postai úton a megítélt támogatás összegéről és megadják a pályázat kódszámát. 6. A támogatás megítélése után a munkákat, úgy mint a hőszigetelés és nyílászáró csere 18 hónapon belül el kell végezni, passzív ház építése estén 24 hónapon belül, gépészeti korszerűsítés esetén 6 hónapon belül kell elvégezni. 7. A projekt befejezésekor össze kell állítani azt a lehívási dokumentációt, majd postai úton beküldeni. Ennek tartalma: Számlák Támogatás megítélését bizonyító nyomtatvány és támogatást lekérő nyomtatvány A projekt megvalósulását bizonyító dokumentumok (használatba vételi engedély, beüzemelési engedély, kivitelezői nyilatkozat) Beépített anyagok műszaki teljesítő képességét igazoló nyomtatványt. 8. Ezután postán megküldik a szerződést amit aláírva vissza kell küldeni, majd 60 napon belül megtörténik a támogatás az átutalása A pályázat weboldalán található egy on-line tanúsító program*. Az alábbi adatok alapján számolja ki a felújítással elérhető támogatást: a ház területe m 2 hányan laknak benne milyen a fűtési rendszer (vegyes tüzelés, gázkazán típusa kéményes nyílt égésterű, turbós, kondenzációs) a kazán teljesítménye, kwh a használati melegvíz előállításának módja (áram, gázkazán típusa, kollektor stb.) az épület elhelyezkedése listából ki kell választani a települést 27

ki kel választani 1 éves elszámolási időszakot pld. 2010 február-2011 február és meg kell adni, hogy mennyi volt a gáz- és áramfogyasztás (kwh), és milyen összeg szerepelt összesen a számlán. 11 3.4. Ausztria 12 A pályázatok kiírói a Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium. Ausztriában több éve, azonos feltételekkel működik, épületenergetikai felújításokat támogató rendszer Ezek lehetnek kedvezményes hitelek (a kamat mértéke 1% körül van), vagy igényelhető vissza nem térítendő támogatás is. A direkt támogatási program neve Sanierungsscheck, azaz Támogatás csekk. Ebben a pályázati rendszerben részt vehetnek magánszemélyek, lakóközösségek, de a csak 20 évnél idősebb lakóépülettel lehet pályázni. A pályázatok beadási ideje 2012 február 20 és 2012 december 31, tehát folyamatos, nincs meghatározva felső korlát sem pályázati számra sem összes támogatási összegre. A támogatás mértéke az elismerhető költségek 20%-a, de maximum 5.000 Euro a hőszigetelési munkákra és 1.500.- Euro fűtéskorszerűsítési munkákra. Amennyiben a szigetelés rendelkezik öko-címkével, 500.- Euro többlettámogatásra adható. A pályázaton részt vehet: egy vagy kétlakásos család ház tulajdonos, bérlő lakás tulajdonos, lakásbérlő többlakásos lakóépület esetében Támogatás igényelhető egy lakás esetén is (két, vagy több lakásos épületben), de egy lakásra csak egy támogatás igényelhető. Elismerhető költségek: - a szükséges anyagok, berendezések és azok beépítésének ára - tervezési költségek 11 Megjegyzéseink: 1. A számítási eredményt azonnal kiadja és javaslatot tesz, hogy ajánlja-e a felújítást. A Prága melletti helyiségben és a Magas Tátrában található helyiségben levő azonos házak között kb. 15%-os különbség volt, ami a fűtési energia szükségletét illeti. 2. Véleményünk szerint ez egy nagyon egyszerű számító tábla, szórakoztató, de eredménye erősen kérdéses, szakmailag határozottan kifogásolható. A megalapozottsága az online kártyajóslás szintjét éri el. 12 www.umweltforderung.at/kpc/de/home/umweltfrdeung/fr_private/energiesparen/ 28

- energetikai minőségtanúsítvány kiállítása Építőanyag, vagy berendezés ára, beépítés nélkül nem számolható el. Támogatott munkák: - homlokzat hőszigetelése - utolsó fűtött lakószint feletti födém hőszigetelése - első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése - homlokzati nyílászáró csere - fűtéskorszerűsítés napkollektor, fa elgázosító kazán, hőszivattyú beépítése Elvégzett felújítás Teljes körű felújítás A felújítás eredménye A fűtési energiaigény nagymértékű csökkentése, és A energetikai osztályba kerül az épület Teljesítendő minimál követelmények - az A/V 0,8; a fűtési energia igény max. 75 kwh/m2a - az A/V 0,2; a fűtési energia igény max. 35 kwh/m2a - az0,2 A/V 0,8; a fűtési energia igény a pályázat mellékletében, táblázatban foglalva 30%-os felújítás 20%-os felújítás 10%-os felújítás (csak többlakásos lakóépületeknél) Fűtési rendszer Napkollektor A fűtési energiaigény A szigetelt fal hőátbocsátási csökkentése 30%-al értéke: u max =0,25 W/m 2 K A fűtési energiaigény A szigetelt tető födém csökkentése 20%-al hőátbocsátási értéke: u max =0,20 W/m 2 K A szigetelt pince födém hőátbocsátási értéke: u max =0,25 A fűtési energiaigény W/m 2 K csökkentése 10%-al Az új homlokzati nyílászáró hőátbocsátási értéke: u max =1,35 W/m 2 k Teljesítendő minimál-követelmények Solar Keymark minősített rendszert lehet beépíteni, a 29