2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 1. Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 1 Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

2013.April.28. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 2 Az előadás felépítése I. Rész Általános rendelkezések II. Rész Ügyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban III. Rész Ügyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásban

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 3 I. rész Általános rendelkezések

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 4 A fizetésképtelenség Köznapi értelemben Az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását A fizetésképtelenség, mint a jog által szabályozott eljárás A potenciális adósi alanyi kört illetően két típus Két okra vezethető vissza Az adós vagyona adott időpontban nem nyújt fedezetet a lejárt tartozásaira. A z a d ó s v a g y o n á n a k értéke kisebb, mint lejárt t a r t o z á s a (vagyonhiány). Kizárólag gazdálkodó szervezetek ellen megindítható eljárás Helyi önkormányzatok ellen megindítható eljárás 1. Csődeljárás Adósságrendezési eljárás 2. Felszámolási eljárás

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 5 A fizetésképtelenségi eljárások jogi szabályozása A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) A csődeljárás, és a felszámolási eljárások alapvető szabályait tartalmazza. (Háttérszabály a Cstv. 6. (3) bekezdése alapján a Pp.) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.) A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást szabályozza. A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásokról Az EU-ban több államra kiterjedő hatású tevékenységet folytató fizetésképtelen vállalkozások vagyonával kapcsolatos intézkedések összehangolása.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 6 A csőd- és a felszámolási eljárás elhatárolása Csődeljárás Cstv. 1. (2) bek. A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Tartozását esedékességkor nem tudta, vagy előre láthatólag nem tudja kiegyenlíteni. Tevékenység teljes leépítése helyett annak újjászervezése (reorganizáció); egyezségkötés a hitelezőkkel. FŐBB ELHATÁROLÁSI ISMÉRVEK Adós helyzete Eljárás célja MIKOR CÉLSZERŰ MEGINDÍTANI? Felszámolási eljárás Cstv. 1. (3) bek. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Fizetésképtelen. Elsősorban jogutód nélküli megszüntetés. (Kivételek: Cstv. 41-45. szerinti egyezség; Cstv. 45/A. szerinti megszüntetés)

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 5 Az eljárás alanyai a fél fogalma (Cstv. 6. (4) bek.) Csődeljárás Felszámolási eljárás Adós (Cstv. 3. (1) bek. b) pont) (gazdálkodó szervezet Cstv. 3. (1) bek. a) pont) Hitelező (Cstv. 3. (1) bek. c) pont) Vagyonfelügyelő Felszámoló Vagyonfelügyelő, vagy felszámoló harmadik személy jogát, jogos érdekét érintő tevékenysége, vagy mulasztása ellen kifogást előterjesztő személy.

2013.April.28. előadó neve 8 Ki ellen indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás az adós fogalma A Cstv. 3. (1) bekezdésének c) pontja szerint az adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Cstv. 3. (1) bekezdés a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.

2013.April.28. előadó neve 9 A felsorolás taxatív, csak azon szervezetekkel szemben lehet fellépni, amelyeket a törvény nevesít. Alapítvány Biztosító egyesület kérdései Kivételek a személyi hatály alól: A helyi önkormányzat (1996. évi XXV. törvény) Az MRP szervezet (1992. évi XLIV. törvény) Az egyéni vállalkozó (2009. évi CXV. törvény)

2013.April.28. előadó neve 10 A hitelező fogalma (eltérő meghatározás a csőd-, valamint a felszámolási eljárásban) Cstv. 3. (1) bekezdés c) pontja alapján hitelező: ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;

2013.April.28. előadó neve 11 A vagyon meghatározása Számviteli szempontból Cstv. 3. (1) bek. e) pont: e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít; A tulajdoni szabályok alapján Cstv. 4. (1)-(2) bek.: (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. -a alapján adták ki.

2013.April.28. előadó neve 12 Cstv. 3. (3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába: a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog, b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj, f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher, g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás, h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.

2013.April.28. előadó neve 13 Illetékesség/hatáskör Cstv. 6. (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni. (1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be. (1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.

2013.April.28. előadó neve 14 Pp. mint háttérszabály Cstv. 6. (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a) a csődeljárásban aa) felfüggesztésnek nincs helye, ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye, b) a felszámolási eljárásban ba) nincs helye félbeszakadásnak, bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye, bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. (2) bekezdése szerinti esetben van helye.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 15 Hitelezői választmány alakítása Cstv. 5/A. (4) bek. Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott. A választmány a hitelezői érdekek védelmére és képviseletére létrehozott szerv, melynek feladata a felszámoló tevékenységének figyelemmel kísérése, képviselet a bíróság előtt és a felszámolóval való kapcsolattartás során, valamint a Cstv.-ben meghatározott jogkörök gyakorlása.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 16 1. Létrehozatal feltételei (hitelezői létszám, követelések száma) 2. Létrehozatalból kizárt személyek 3. Választmány szervezete és működése (hitelezők egymás közti megállapodása rögzíti) 4. Legalább három, legfeljebb hét tag 5. Egy gazdálkodó szervezet egy választmány 6. Megválasztástól számított 5 munkanapon belül ügyrend elfogadása

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 17 A választmány jogosultságai Csődeljárásban: vagyonfelügyelő beszámoltatása vagyonfelügyelővel szembeni kifogás benyújtása egyezség ellenjegyzése Felszámolási eljárásban: felszámoló felmentésének indítványozása súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt megalakítása céljából a felszámoló köteles 75 napon belül a hitelezőket összehívni (kivéve egyszerűsített felszámolás) elmaradása: kezdeményezhető a felszámoló felmentése hozzájárulása szükséges: az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámolás közzétételét követő 100 (60) napon belül; hallgatás=hozzájárulás; egy évre szól; az egy év elteltét megelőző 30 napon belül újra kérni kell munkabérek emelése adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésétől történő eltérés, az értékesítés 100 napon belüli megkezdésétől való eltérés kérheti a felszámoló tájékoztatatását az értékesítési eljárásról, biztosítania kell figyelemmel kísérését előírhatja az értékesítési pályázat/árverés szövege, becsértéke tekintetében a tájékoztatást, észrevételezési jogot becsérték felülvizsgálata szakértővel kezdeményezhető a vételár hozzájárulásával legfeljebb a becsérték feléig leszállítható közbenső mérleg, a bevételek és kiadások alakulása, a felszámolási költségekről készített kimutatás, a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslat 15 napon belüli észrevételezése, véleményük bíróság elé terjesztése felszámoló jogszabálysértő intézkedése, mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogás beterjesztése Kizárólagos állami tulajdonban lévő non-profit Gt. esetében állami felszámoló jár el: választmány jogainak korlátja: titokvédelem tevékenység továbbfolytatásához maximális hozzájárulási idő: 1,5 év

2012. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 7 Áttekintés A csődeljárás menete A felszámolási eljárás menete

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katain ügyvéd 6 Ügyvédi feladatok és kapcsolódó okiratok a csőd-, és felszámolási eljárásban Az egyes eljárások során f e l m e r ü l ő f e l a d a t o k elkülöníthetőek aszerint, hogy az ügyvéd melyik felet képviseli?

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 20 II. rész Ügyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 21 Ügyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban Képviselt fél I. Adós II. Hitelező III. Vagyonfelügyelő 1. Csődkérelem benyújtása 2. Hitelezői választmány alakítása 3. Kifogás 1. Hitelezői igények besorolása (30 napos jogvesztő határidőn belül), visszaigazolása 4. Csődtárgyalás, csődegyezség 4. Cstv. 12. (5) bek. szerinti perindítás 4. Csődtárgyalás, csődegyezség Adós + Vagyonfelügyelő kötelezettségei, határidők!

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 22 I.1. Csődkérelem benyújtása 2012. március 1. előtt 2012. március 1. után Illetékesség a kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék (Cstv. 6. (1) bek.) BDT2010. 2322; LB Pkk.VIII.24.933/2011/2. Főv. Ítélőtábla 12.Cspkf.43.778/2011/2. Főszabály: a kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhely szerinti illetékes törvényszék, DE: székhelyáthelyezés esetén: bejegyzést követő 180 napig kizárólag korábbi székhelyen ha ez idő alatt indul felszámolási eljárás, csődeljárást is csak itt lehet indítani Kérelmezők köre adós, és meghatározott feltételek teljesülése esetén a hitelező Kizárólag az adós! (Cstv. 7. (1) bek.)

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 23 Cstv. 7. (5) bek. A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2013. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 24 Csődkérelem A csődkérelmet a 33/2009. (VIII.26.) IRM rendeletbem megadott formanyomtatványon kell benyújtani, a nyomtatványra az eljárás illetékét (jogi személyiségű gazdasági társaság esetén 30 000,- Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a csődeljárás illetéke 20 000,- Ft) illetékbélyegben kell leróni. A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát.

2013.April.28. előadó neve 25 1. számú melléklet: a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okirat [22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. alapján 25 000,- Ft] 2. számú melléklet: Meghatalmazás Cstv. 7. (1) bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező 3. számú melléklet: az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlap [33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 2. számú melléklete] 4. számú melléklet: legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okirat [Cstv. 8. (1) bek.] 5. számú melléklet: a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentum

2013.April.28. előadó neve 26 6. számú melléklet: három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg 7. számú melléklet: az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozata arról, hogy a mérleg vagy beszámoló az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad 8. számú melléklet: ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződések [Gt. 55-64. ] 9. melléklet: az adós hitelezőinek névsora, az adós tartozásainak felsorolása, azok esedékessége, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetése

2013.April.28. előadó neve 27 10. számú melléklet: Nyilatkozat korábbi csődeljárás indításáról [Cstv. 8. (3) bekezdés] 11. számú melléklet: az adós vezetőjének nyilatkozata arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával 12. számú melléklet: az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozata arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék Cstv. 9. (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest

2013.April.28. előadó neve 28 Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.!

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 29 II-III.1. Hitelezői igények besorolása, visszaigazolása Vagyonfelügyelő feladata: hitelezői követelések minősítése, kategóriákba sorolása, valamint minderről a hitelezők értesítése. csődeljárás közzétételétől számított 5 munkanapon belül hitelezők felhívása követeléseik bejelentésére (adós feladata; Cstv. 12. (1) bek.) nyilvántartásba vételi díj megfizetése (követelés 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 100.000,- Ft) követelések besorolása vagyonfelügyelő által; két fő kategória: bejelentési kötelezettség alá nem eső követelések (Cstv. 11. (1) bek.), valamint határidőben, nyilvántartásba vételi díj megfizetése mellett bejelentett követelések, ezen belül (Cstv. 12. (2) bekezdés): ba) elismert, vagy nem vitatott (ezen belül: biztosított és nem biztosított követelések), bb) vitatott követelések, bc) adóssal összefonódásban lévő hitelezők által bejelentett követelések, bc) a csődkérelem benyújtását kevesebb, mint 180 nappal megelőző adós általi tartozásátvállalásból eredő követelések

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 30 hitelező + adós vagyonfelügyelő általi értesítése a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről (haladéktalanul) észrevételek megtételére biztosított határidő (legalább 5 munkanap) döntés észrevételről 3 munkanapon belül és hitelező + adós értesítése (Cstv. 12. (5) bek.) KIFOGÁS!?

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 31 I-II.3. Kifogás a csődeljárásban KIFOGÁS A hitelezői igénybesorolással szemben KIFOGÁS A vagyonfelügyelő jogszabálysértő tevékenysége, vagy mulasztása ellen KIFOGÁS Az eljárás szabálytalansága, vagy elhúzódása miatt a bíróság ellen! (Cstv. 12. (5)- (6) bek.) (Cstv. 15. (3) bek.) (Pp. 114. és 114/A. ) Ami nincs: kifogás az adós tevékenységével szemben!

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 32 I-III.4. Csődtárgyalás, csődegyezség Adós feladatai Tárgyalás tartása (csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül). Meghívók (közvetlenül: vagyonfelügyelő és nyilvántartásba vett hitelezők; hirdetmény útján: további hitelezők) (elmulasztása esetén súlyos szankciók: bírság; vagyonfelügyelővel együttes cégjegyzési+bankszámla feletti rendelkezési jog). Vagyonfelügyelő feladatai Egyezségi javaslat + fizetőképesség helyreállítását, vagy megőrzését célzó program készítése Részvétel a tárgyalásokon. Résztvevők képviseleti jogának ellenőrzése. Jegyzőkönyv ellenjegyzése (jegyzőkönyv fontossága: LB Gfv. X.30.427/2010/9). Nyilatkozattétel csődegyezség törvényi megfelelőségét illetően.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 33 Csődegyezség létrejötte A szavazatszámlálás módja (Cstv. 18. (5) bek.) 50.000,- Ft/szavazat nincs töredék Fizetési haladék időtartama alatt kamatkövetelés (késedelmi és ügyleti): szavazatszámításnál figyelembe kell venni. A követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat hitelezői követelésként kell nyilvántartásba venni. Csődegyezség kötelező tartalma! Cstv. 21. ; Pécsi Ítélőtábla Cspkf. II. 30.520/2011/2. Csődegyezség jogi természete (EBH2011. 2332; Pécsi Ítélőtábla Cspkf. II. 30.520/2011/2.; Fővárosi Ítélőtábla Cspkf. 43.568/2011/2., 43.569/2011.) A csődegyezséget jóváhagyó végzés ellen a felülvizsgálat kizárt (LB Gfv. X. 30.136/2011/3) Csődegyezség = kényszeregyezség!!! (Cstv. 20. (2) bek.)

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 34 A csődeljárás befejezése A kérelem hivatalbóli elutasításával. (Cstv. 6. (1) bek.; 9. (4) bek.; Pp. 124. (2) bek.) Megszüntetéssel. (Cstv. 6. (1) bek.; 9. (9) bek.; 10. (4) bek.; 18. (3); 18. (10); 21/B. ) Az egyezség jóváhagyásával és az eljárás befejezetté nyilvánításával. (Cstv. 21/B. )

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 35 II.4. Kötelező perindítás a hitelezői igény vitatása esetén Az adós a hitelezői igény vitatása esetén tartalékképzésre köteles, a követelés jogosultja köteles igényének érvényesítésére bírósági úton vagy közigazgatási határozattal, valamint köteles ennek tényét a vagyonfelügyelőnél igazolni.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 36 III. rész Ügyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásban

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 37 Ügyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásban Képviselt fél I. Adós II. Hitelező III. Felszámoló 1. Felszámolási kérelem benyújtása 1. Hitelezői igények besorolása, visszaigazolás 2. Felszámolási egyezség 2. H i t e l e z ő i v á l a s z t m á n y alakítása 2. Vitatott hitelező igények bíróság elé terjesztése 3. Felszámoló intézkedése/mulasztása ellen emelt kifogás 3. Képviselet a kifogásolási eljárásokban 4. Közbenső mérlegre tett észrevétel 4. Feljelentési kötelezettség (Cstv. 33. (4) bek.) 5. Értékesítéssel kapcsolatos jogorvoslat 5. Értékesítés lebonyolításában történő közreműködés 6. Keresetindítás: Cstv. 40. szerint Cstv. 33/A. szerint Keresetindítás Cstv. 63. alapján Keresetindítás a Cstv. 63/A. alapján

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 38 I-II.1. Felszámolási kérelem benyújtása Cstv. 22. (1) bek. b) pont A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére folytatható le. Kérelem bírósághoz érkezése: Felszámolási eljárás kezdő időpontja (Cstv. mely időállapotát kell alkalmazni) Fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele: Felszámolás kezdő időpontja (tényleges felszámolás)

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 39 Kérelem kötelező tartalmi elemei (Cstv. 23-24. ) Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése (Cstv. 24/A. )

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 40 I.2. Felszámolási egyezség A felszámolási eljárás főszabályként az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányul, DE lehetőség van arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet elkerülje a jogutód nélküli megszüntetést. Ennek egyik módja: a felszámolási egyezség. (Cstv. 41-45. ) Lényege: az adós törvényben szabályozottak szerint a bíróság előtt, tárgyaláson egyezséget köt valamennyi hitelezőjével, ezt a bíróság jóváhagyja, és dönt a felszámolási eljárás befejezésről.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 41 a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével megállapított határidő eltelte után a felszámolási zárómérleg benyújtásáig Cstv. 57. (1) bek. a), c) pont szerinti, valamint a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők nem vehetnek részt az egyezségi tárgyalásra az adós köteles fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni egyezségkötés feltétele: Cstv. 44. (1) bek. a bíróság az egyezség jóváhagyásnál vizsgálja: megfelel-e a jogszabályoknak + az egyezség folytán megszűnik-e a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a bíróság által jóváhagyott egyezség kényszeregyezség: hatálya a Cstv. 57. (1) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével valamennyi hitelezőre kiterjed (azokra is, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, ill. az egyezségi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg) a jóváhagyott egyezség jogilag az adós és a hitelezői között létrejött eredeti szerződés módosítását jelenti

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 42 I-II-III.3. Kifogás A felszámoló tevékenységének bírósági felügyeletét hivatott biztosítani. Cstv. 51. (1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 43 1. Benyújtásra jogosultak köre: adós; hitelező; harmadik személy, akinek jogát, jogos érdekét sérti a felszámoló tevékenysége, vagy mulasztása. 2. Kifogás tárgya: felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy mulasztása. (Kizárólag a felszámoló egyoldalú cselekménye ellen lehet kifogást benyújtani, a felszámoló intézkedése következtében létrejövő két-, vagy többoldalú jogviszony kifogással nem támadható.) 3. Előterjesztésre nyitva álló határidő: a sérelemről való tudomásszerzéstől számított 8 nap (eljárásjogi határidő, Pp. 106-110. szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége) 4. Eljáró bíróság: felszámolást elrendelő bíróság. 5. Határozathozatal: soron kívül, de legfeljebb 30 napon belüli határozathozatal; megalapozott kifogás esetén felszámoló intézkedésének megsemmisítése és eredeti állapot helyreállítása, vagy felszámoló utasítása új intézkedés megtételére; ellenkező esetben kifogás elutasítása.

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 44 II.4. Közbenső mérlegre tett észrevétel - Rendeltetése: Vagyoni helyzet felmérése a felszámolás folyamatban léte alatt - Részei: mérleg, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás, valamint szöveges jelentés. A felszámoló a közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét, valamint összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot köteles megküldeni a hitelezőknek (választmány alakulása esetén a választmánynak is) azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. A felsorolt iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni (Cstv. 50. (5) bek.).

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 45 III.2. Értékesítés lebonyolításában történő közreműködés Cstv. 49. (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat, vagy árverés keretében végzi. árverés (résztvevők között csak árverseny alakul ki) pályázat (más feltétel vonatkozásában is lehet eltérés) árverésen, illetve pályázaton kívüli értékesítés kivételes, feltételei: Cstv. 49. (1) bek. az értékesítés keretében történő tulajdonszerzésből kizárt személyek köre (Cstv. 49. (3) bek.) elővásárlási jog gyakorlása (Cstv. 49/C. (3) bek.) értékesítés eredménytelensége esetén: újabb pályázat, vagy árverés; ismételt eredménytelenség esetén harmadik megismétlés helyett vagyontárgy becsértéken történő értékesítése azt igénylő zálogjogosultnak (Cstv. 49/A. (5) bek.)