Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója.

Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója. Összegző megvalósítási tanulmány 1.0 verzió BÖLCS BAGOLY MÉRNÖKI TANÁCSADÓ BT. 2011.április Szerző: dr. Vonderviszt Lajos, Dr. Sajó Andrea Veszprém

1 Tartalomjegyzék 1 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 2. RÉSZTANULMÁNYOK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, FELDOLGOZÁSA... 6 2.1. AZ ODR ÉS AZ ORSZÁGOS DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZER KAPCSOLÓDÁSA... 7 2.1.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 9 2.1.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 12 2.2. A MATARKA ÉS ORSZÁGOS DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZER KAPCSOLÓDÁSA... 40 2.2.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 40 2.2.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 41 2.2.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 42 2.3. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA... 54 2.3.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 54 2.3.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 56 2.3.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 58 2.4. SZERZŐI JOG... 93 2.4.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 93 2.4.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 93 2.4.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 93 2.5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI AJÁNLÁSOK... 104 2.5.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 104 2.5.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 104 2.5.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 105 2.6. FŐISKOLAI IGÉNYEK, FELMÉRÉSEK... 112 2.6.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 112 2.6.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 112 2.6.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 113 2.7. GAZDASÁGI ELEMZÉS... 115 2.7.1. A RÉSZTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA... 115 2.7.2. A RÉSZTANULMÁNY RÖVID, ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE... 117 2.7.3. FŐ ÁLLÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 117 3. NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE, ELEMZÉSE HAZAI VISZONYOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL... 126 3.1. KÖZÖS JELLEMZŐK... 126 3.2. AZ OEDR MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA MÁS RENDSZEREKBEN... 127 3.3. SWOT ANALÍZIS... 128 3.3.1. ERŐSSÉGEK... 129 3.3.2. GYENGESÉGEK... 131 3.3.3. LEHETŐSÉGEK... 132 3.3.4. FENYEGETÉSEK... 133 4. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK... 134 4.1. A MODELLEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE... 134 4.2. PGTTJ... 135 4.2.1. A POLITIKAI KÖRNYEZET... 135 4.2.2. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET... 136 4.2.3. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 136

4.2.4. A TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET... 136 4.2.5. A JOGI KÖRNYEZET... 137 4.3. A SIKERES SZOLGÁLTATÁS ELŐFELTÉTELEI... 137 4.4. OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI MODELL... 137 4.4.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS... 137 4.4.1.1. A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 137 4.4.1.2. A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 154 4.4.1.3. A KÖNYVTÁRAK KÖTELEZETTSÉGEI... 162 4.4.1.4. A JOGTULAJDONOSOK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 163 4.4.2. A DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEN BELÜLI HELYE... 166 4.4.2.1. AZ OSZK FELADATAI... 166 4.4.2.2. A PANNON EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI... 167 4.4.2.3. A DEBRECENI EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI... 167 4.4.3. A SZERVEZET EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSI RENDSZERE167 4.4.3.1. A TECHNIKAI, INFORMATIKAI HÁTTÉR... 167 4.4.3.1.1. TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK... 167 4.4.3.1.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK... 171 4.4.3.1.3. FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK... 178 4.4.3.1.4. INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK... 189 4.4.4. A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA... 190 4.4.5. AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSBAN JÁRATOS KÖNYVTÁRI SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA) 192 4.4.6. JOGI (KÜLÖNÖSEN SZERZŐI JOGI) SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA... 192 4.4.7. A SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATOS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA... 192 4.4.8. A MEGFELELŐ DÍJSZABÁS... 194 4.4.8.1. A SZOLGÁLTATÁS DÍJA... 194 4.4.8.2. A KÖNYVTÁRAK KOMPENZÁCIÓJA... 195 4.4.9. A SZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK SZÁMÁRA KÜLÖNBÖZŐ FIZETÉSI TECHNIKÁK.. 195 4.4.9.1. BANKKÁRTYÁS FIZETÉS... 195 4.4.9.2. ELEKTRONIKUS UTALÁS... 195 4.4.9.3. MOBIL TELEFONOS FIZETÉS... 196 4.4.9.4. POS TERMINÁL... 196 4.4.9.5. UTÁNVÉTES FIZETÉS... 197 4.4.9.6. KÉSZPÉNZES FIZETÉS... 197 4.4.9.7. NEM JAVASOLT FIZETÉSI TECHNIKÁK... 197 4.4.10. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK... 198 4.5. KÖZEPES KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL... 199 4.5.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS... 199 4.5.1.1. A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 199 4.5.1.2. A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 215 4.5.1.3. A KÖNYVTÁRAK KÖTELEZETTSÉGEI... 223 4.5.1.4. A JOGTULAJDONOSOK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 224 4.5.2. A DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEN BELÜLI HELYE... 226 4.5.2.1. AZ OSZK FELADATAI... 227 4.5.2.2. A PANNON EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI... 227 4.5.2.3. A DEBRECENI EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI... 228 2

3 4.5.3. A SZERVEZET EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSI RENDSZERE228 4.5.3.1. A TECHNIKAI, INFORMATIKAI HÁTTÉR... 228 4.5.3.1.1. TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK... 228 4.5.3.1.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK... 231 4.5.3.1.3. FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK... 238 4.5.3.1.4. INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK... 249 4.5.4. A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA... 250 4.5.5. AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSBAN JÁRATOS KÖNYVTÁRI SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA) 251 4.5.6. JOGI (KÜLÖNÖSEN SZERZŐI JOGI) SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA... 251 4.5.7. A SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATOS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA... 251 4.5.8. A MEGFELELŐ DÍJSZABÁS... 253 4.5.8.1. A SZOLGÁLTATÁS DÍJA... 253 4.5.8.2. A KÖNYVTÁRAK KOMPENZÁCIÓJA... 254 4.5.9. A SZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK SZÁMÁRA KÜLÖNBÖZŐ FIZETÉSI TECHNIKÁK 254 4.5.9.1. BANKKÁRTYÁS FIZETÉS... 254 4.5.9.2. ELEKTRONIKUS UTALÁS... 255 4.5.9.3. MOBIL TELEFONOS FIZETÉS... 255 4.5.9.4. POS TERMINÁL... 255 4.5.9.5. UTÁNVÉTES FIZETÉS... 255 4.5.9.6. KÉSZPÉNZES FIZETÉS... 256 4.5.9.7. NEM JAVASOLT FIZETÉSI TECHNIKÁK... 256 4.5.10. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK... 257 4.6. MINIMÁLIS KIÉPÍTÉSŰ, NAGY KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL... 258 4.6.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS... 258 4.6.1.1. A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 258 4.6.1.2. A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 273 4.6.1.3. A KÖNYVTÁRAK KÖTELEZETTSÉGEI... 280 4.6.1.4. A JOGTULAJDONOSOK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 282 4.6.2. A DOKUMENTUMKÜLDŐ RENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEN BELÜLI HELYE... 284 4.6.2.1. AZ OSZK FELADATAI... 284 4.6.2.2. A PANNON EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI... 285 4.6.2.1. A DEBRECENI EGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK JAVASOLT FELADATAI... 285 4.6.3. A SZERVEZET EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSI RENDSZERE285 4.6.3.1. A TECHNIKAI, INFORMATIKAI HÁTTÉR... 285 4.6.3.1.1. TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK... 285 4.6.3.1.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK... 288 4.6.3.1.3. FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK... 294 4.6.3.1.4. INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK... 304 4.6.4. A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK BEKAPCSOLÁSA... 305 4.6.5. AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSBAN JÁRATOS KÖNYVTÁRI SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA) 306 4.6.6. JOGI (KÜLÖNÖSEN SZERZŐI JOGI) SZAKTUDÁS BIZTOSÍTÁSA... 306 4.6.7. A SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATOS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA... 306 4.6.8. A MEGFELELŐ DÍJSZABÁS... 308 4.6.8.1. A SZOLGÁLTATÁS DÍJA... 308 4.6.8.2. A KÖNYVTÁRAK KOMPENZÁCIÓJA... 309

4.6.9. A SZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK SZÁMÁRA KÜLÖNBÖZŐ FIZETÉSI TECHNIKÁK 309 4.6.9.1. BANKKÁRTYÁS FIZETÉS... 309 4.6.9.2. ELEKTRONIKUS UTALÁS... 310 4.6.9.3. MOBIL TELEFONOS FIZETÉS... 310 4.6.9.4. POS TERMINÁL... 310 4.6.9.5. UTÁNVÉTES FIZETÉS... 310 4.6.9.6. KÉSZPÉNZES FIZETÉS... 311 4.6.9.7. NEM JAVASOLT FIZETÉSI TECHNIKÁK... 311 4.6.10. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK... 312 5. KÖLTSÉGTERV... 313 5.1. AZ ELEMZÉS FŐ FELTÉTELEZÉSEI... 313 5.1.1.1. KÜLSŐ PARAMÉTEREK... 313 5.1.1.2. IGÉNYBEVÉTEL... 313 5.2. OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI MODELL... 314 5.2.1. VÁRHATÓ BEVÉTEL ELŐREJELZÉSE... 314 5.2.1.1. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK... 314 5.2.1.2. JOGDÍJAK ÉS TÁMOGATÁSOK... 315 5.2.1.3. PÁLYÁZATI FORRÁSOK... 316 5.2.1.4. KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA... 317 5.2.2. VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK ELŐREJELZÉSE... 318 5.2.2.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK... 318 5.2.2.2. FOLYAMATOS DOLOGI KÖLTSÉGEK... 319 5.2.2.3. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK... 320 5.2.3. TÁMOGATÁSI IGÉNY... 322 5.2.3.1. SAJÁT ERŐFORRÁS... 322 5.2.3.2. EGYÉB TÁMOGATÁS... 322 5.2.4. TÁMOGATÁS A MŰKÖDÉSHEZ... 322 5.2.4.1. TÁMOGATÁSI IGÉNY REALISTA ESETBEN... 322 5.2.4.2. PÉNZÁRAM PESSZIMISTA ESETBEN... 323 5.2.5. JÁRULÉKOS HATÁSOK, TÁRSADALMI HASZON... 323 5.3. KÖZEPES KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL... 324 5.3.1. VÁRHATÓ BEVÉTEL ELŐREJELZÉSE... 324 5.3.1.1. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK... 324 5.3.1.2. JOGDÍJAK ÉS TÁMOGATÁSOK... 325 5.3.1.3. PÁLYÁZATI FORRÁSOK... 326 5.3.1.4. KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA... 327 5.3.2. VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK ELŐREJELZÉSE... 328 5.3.2.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK... 328 5.3.2.2. FOLYAMATOS DOLOGI KÖLTSÉGEK... 329 5.3.2.3. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK... 330 5.3.3. TÁMOGATÁSI IGÉNY... 331 5.3.3.1. SAJÁT ERŐFORRÁS... 331 5.3.3.2. EGYÉB TÁMOGATÁS... 332 5.3.4. TÁMOGATÁS A MŰKÖDÉSHEZ... 332 5.3.4.1. TÁMOGATÁSI IGÉNY REALISTA ESETBEN... 332 5.3.4.2. CASH FLOW PESSZIMISTA ESETBEN... 332 5.3.5. JÁRULÉKOS HATÁSOK, TÁRSADALMI HASZON... 332 4

5 5.4. MINIMÁLIS KIÉPÍTÉSŰ, NAGY KOCKÁZATÚ MŰKÖDÉSI MODELL... 334 5.4.1. VÁRHATÓ BEVÉTEL ELŐREJELZÉSE... 334 5.4.1.1. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK... 334 5.4.1.2. JOGDÍJAK ÉS TÁMOGATÁSOK... 335 5.4.1.3. PÁLYÁZATI FORRÁSOK... 336 5.4.1.4. KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA... 336 5.4.2. VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK ELŐREJELZÉSE... 337 5.4.2.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK... 337 5.4.2.2. FOLYAMATOS DOLOGI KÖLTSÉGEK... 338 5.4.2.3. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIADÁSOK... 339 5.4.3. TÁMOGATÁSI IGÉNY... 340 5.4.3.1. SAJÁT ERŐFORRÁS... 340 5.4.3.2. EGYÉB TÁMOGATÁS... 340 5.4.4. TÁMOGATÁS A MŰKÖDÉSHEZ... 341 5.4.4.1. TÁMOGATÁSI IGÉNY REALISTA ESETBEN... 341 5.4.4.2. CASH FLOW PESSZIMISTA ESETBEN... 341 5.4.5. JÁRULÉKOS HATÁSOK, TÁRSADALMI HASZON... 341 6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK... 343 7. ELVÉGZENDŐ FELADATOK... 344 8. OEDR VAGY ELDORADO?... 345 9. IDÉZETT FORRÁSMUNKÁK... 346

Az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciója. Összegző megvalósítási tanulmány 1. Vezetői összefoglaló A Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár (PEKL) könyvtári szolgáltatásainak fejlesztésére és az országos dokumentumküldő rendszer (OEDR) koncepciójának kidolgozására, valamint a szerzői jog által védett tartalmak elektronikus formában történő szolgáltatás koncepciójának kidolgozására nyert támogatást a TÁMOP 3.2.4-08/2 pályázat során, amely megvalósításának része a jelen az országos elektronikus dokumentumküldő rendszer koncepcióját megfogalmazó összegző tanulmány. A feladatkiírásnak megfelelően a résztanulmányokban megfogalmazott főbb állításokat és követhető példákat foglaltuk egységes keretbe, azaz e tanulmánynak nem volt célja a résztanulmányoktól eltérő új koncepció megfogalmazása. Ettől az alapelvtől akkor tértünk csak el, amikor a résztanulmányokban foglalt állítások, illetve példák nem követhető voltát bizonyítani tudtuk. Az egységes egész érdekében természetesen olyan állításokat is meg kellett fogalmaznunk, amelyek nem szerepeltek a résztanulmányokban. A PEKL megbízásának megfelelően három modellt dolgoztunk ki, amelyek növekvő kockázatok, csökkenő színvonal és egyre kisebb költségek mellett felel meg a feladatkiírás feltételeinek. Az optimális működési modell erős védelmi intézkedések mellett, hatékony munkafolyamat támogatást használva, a létező rendszerekkel (ODR, MOKKA, Cikkarchívum) együttműködve, az internetes környezetben szokásos fizetési technikákat alkalmazva felel meg a követelményeknek. A közepes kockázatú modell közepesen erős védelmi intézkedések mellett, alacsonyabb fokú integrációt használva, hatékony munkafolyamat támogatás mellett, és a régebbi bevált fizetési technológiákat javasolva elégíti ki a felhasználói igényeket. A nagy kockázatú modellben a védelmi intézkedések alacsony szintűek, az integráció csak a legszükségesebb szintű, a munkafolyamat lépések támogatása megoldott, de a folyamat támogatása nem, a fizetési technológiák megfelelnek a közepes kockázatú modellnek. Tekintve, hogy valamennyi modellben látható a tendencia, hogy korábban vagy később pozitív pénzáramlást mutassanak, javasoljuk az optimális modell alkalmazását, annak érdekében, hogy a kockázatokat minimalizálni lehessen. A továbbiakban az összegző megvalósítási tanulmány alapját képező tanulmányokat a pályázati kiírásnak megfelelően a jobb megkülönböztethetőség érdekében résztanulmányok -ként hivatkozzuk, a jelen összegző megvalósítási tanulmányra a tanulmány megnevezést használjuk. 2. Résztanulmányok elemzése, értékelése, feldolgozása Az alábbiakban az összegző megvalósítási tanulmány alapját képező résztanulmányok főbb állításait ismertetjük, elemezzük, illetve értékeljük, a szerződésben szereplő bontásban. 6

Mindenekelőtt tömören összefoglaljuk a résztanulmány által felölelt témaköröket, majd röviden elemezzük, értékeljük a tanulmány egészét, fő gondolatait, illetve adott esetben hiányosságait. Ezek után kiemeljük azokat a gondolatokat, állításokat, amelyeket az összegző tanulmány javaslatainak kidolgozása során figyelembe vettünk, illetve azokat, amelyek elhagyását indokolandónak tartjuk. Mivel a résztanulmányok egy része olyan rendszereket is ismertet, amelyek valamilyen szempontból hasonló funkciókat látnak el, mint az OEDR, megvizsgáljuk, hogy az ezekben a rendszerekben használt megoldások mennyire alkalmazhatók az OEDR-ben. Ennek megfelelően észrevételeink nem feltétlenül a résztanulmány írójának eredeti állítására, hanem az adott megoldás vagy kitűzött cél OEDR-beli implementálhatóságára vonatkoznak, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget a résztanulmány írója felvetette-e. 2.1. Az ODR és az országos dokumentumküldő rendszer kapcsolódása 2.1.1. A résztanulmány összefoglalása A résztanulmány ismerteti az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) jogszabályi alapját (1997. évi CXL. törvény, 73/2003. (V. 28.) Kormányrendelet), illetve fő célkitűzéseit: Az ODR küldetése, hogy a Kormányprogramnak megfelelően minimálisra csökkenjen az információban gazdagok és információban szegények közötti különbség, megteremtődjön az információhoz és dokumentumhoz való hozzájutás azonos esélye az ország bármely pontján élő állampolgár számára; működésének célja pedig az, hogy a könyvtári információk és dokumentumok a korszerű eszközök használata révén bárki számára minél gyorsabban elérhetők legyenek. Noha Magyarországon voltak hagyományai a könyvtárközi kölcsönzésnek, ez azonban a nehézkes ügyintézés és a hosszú (esetenként több hetes, hónapos) várakozási idő miatt nem volt igazán népszerű sem a felhasználók, sem a könyvtárosok körében. Ezért volt nagy jelentősége az ODR létrehozásának, hiszen a törvény kimondta, hogy az ODR-ben szolgáltató könyvtárak felelőssége az ország bármely könyvtárából érkező kérés teljesítése, a minisztérium felelőssége pedig a rendszer fejlesztése a szolgáltató könyvtárakon keresztül. A működésről szólva a résztanulmány megemlíti, hogy az ODR működését jelenleg 54 szolgáltató könyvtár biztosítja, ők képezik a könyvtárközi dokumentum-ellátó rendszer magját. Az ellátó könyvtárak ODR szolgáltatásban felhasznált gyűjteményének fejlesztésére (választék bővítése, példányszám növelése) a kultúráért felelős minisztérium támogatást biztosít, azonban ez csak a könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásban felhasznált (igényelt) művek gyarapítására használható fel. A támogatás nem korlátozza a beszerezhető dokumentumok típusát (nyomtatott, audiovizuális, elektronikus stb.), hiszen elsődleges célja a felhasználók információs igényeinek kielégítése, ám elektronikus adatbázisok előfizetése ebből nem finanszírozható. Természetesen a dokumentum-ellátásban ezek a források is alkalmazhatóak, ha a szolgáltatói licenc szerződés erre lehetőséget ad. Ugyancsak fontos szabály, hogy a támogatásban részesülő könyvtáraknak a szolgáltatásban teljes gyűjteményükkel kell részt venniük. A könyvtárközi keretek között forgalmazott dokumentumok túlnyomó része szakkönyv vagy ismeretközlő mű, s csak kisebb része szépirodalom, hiszen ezek a kérések többnyire kutatáshoz, tanuláshoz kapcsolódnak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a kérések legnagyobb hányada, tankönyv, jegyzet, kötelező olvasmány stb., s csak kisebb része egyedi, speciális igény, például egyegy könyvtár gyűjteményének speciális, értékes darabja. 7

A keresett művekhez háromféle formában lehet hozzájutni: eredetiben, fénymásolatban és elektronikus formában. A statisztikai adatok egyértelműen az ODR eredményességét tükrözik. A dokumentum szolgáltatás 1998 és 2009 között folyamatosan (bár nem egyenletesen) népszerű volt, a legnagyobb dokumentumszám az eredeti dokumentumok szolgáltatásához kapcsolódik, 2008-ban és 2009-ben az elektronikus dokumentumok szolgáltatása már megelőzte a másolatok szolgáltatását. A résztanulmány táblázatos formában ismerteti továbbá a legjelentősebb ODR-ben szolgáltatható főleg nemzetközi adatbázisokat, illetve azt, hogy ezekből lehetséges-e elektronikus példányt kölcsönözni. A információk alapján megállapítható, hogy a felsorolt 18 adatbázis többségéből bizonyos korlátozásokkal és feltételekkel engedélyezett a nem kereskedelmi célú elektronikus könyvtárközi kölcsönzés. A fejlődés tendenciáit elemezve a résztanulmány megállapítja, hogy a nyomtatott dokumentumok szolgáltatása tekintve, hogy a könyvtárak állományának túlnyomó részét ezek teszik ki, még sokáig jelentős lesz, viszont egyre nő az elektronikus dokumentumok szolgáltatásának mértéke, amelynek korlátját a szerzői jogi szabályozás jelenlegi formája jelenti elsősorban. Az ODR szolgáltatás a résztanulmány szerint a könyvtári ellátás központja, így tehát a több mint hárommillió állományadatot tartalmazó lelőhely adatbázis (http://odr.lib.klte.hu) a szolgáltatás egyik legfontosabb részeleme. Az ODR kialakításakor a könyvtárközi kölcsönzés technikai motorjának az Ariel dokumentumtovábbító szoftvert tervezték, s 2001 és 2004 között a tagkönyvtárak pályázhattak a megvásárlására. Az Ariel segítségével cikkek, tanulmányok, ábrák, képek továbbíthatóak FTP-vel a megadott IP-című gépre, illetve e-mail-en keresztül, állítható felbontásban, színesben, szürkeskálásan és fekete-fehérben, többféle méretben, praktikus tömörítésben, a faxnál gyorsabban, megbízhatóbban, olcsóbban és jobb minőségben. A program megvásárolt verziójától függően képes a dokumentumok egyidejű fogadására és küldésére, minőségromlás nélküli továbbítására olvasható a résztanulmányban. Noha az Ariel a világ legelterjedtebb és legismertebb dokumentumtovábbító programjának mondható (felhasználóinak száma több mint tízezer), Magyarországon a törekvések ellenére sem terjedt el. Maga a résztanulmány is megállapítja, hogy noha a magyar felhasználók száma kb. 50-re tehető a különféle technikai nehézségek, valamint a program ismeretének hiánya miatt csak kevés könyvtár használja napi rendszerességgel. Az ODR elektronikus felületeinek ismertetése után a résztanulmány megállapítja, hogy az ODR nem működik egységes rendszerként, mivel a könyvtárak nem használják a könyvtárközi menedzser modult, illetve nem egységesítik árpolitikájukat, aminek illusztrálására a készítők felsorolják az ODR könyvtárak szolgáltatási politikájának publikus részeit. A könyvtárközi kölcsönzést támogató protokollok (NCIP, ISO ILL) ismertetése kapcsán a dokumentum megállapítja, hogy pl. az ISO ILL 2007-re tervezett revíziója mind a mai napig nem történt meg, így itt változás várható. A Finnországot, Dániát, Olaszországot, Hollandiát, Franciaországot, Egyesült Államokat áttekintő ismertetés mellett három elektronikus szolgáltatást is nyújtó, DRM technológiát alkalmazó rendszert emel ki részletesebben a tanulmány, a kanadai CISTI-t, az angliai BLDSC-t, illetve a német Subitot. A résztanulmány a digitális jogkezelés témakörében kitér a Digitális/Elektronikus Jogkezelés (Digital Rights Management = DRM, illetve Electronic Copyright Management System = ECMS) 8

alapvető fogalmaira, ezen belül hangsúlyozottan a jogosultak azonosítására, a felhasználásra vonatkozó szabályok megadására, valamint a felhasználás tényéről szóló adatokra, ezen belül is részletesebben a DOI (Digital Object Identifier) ismertetésére, valamint az elterjedtebb leíró nyelvekre (ODRL, XRML). A DRM rendszerek alkalmazása kapcsán a személyhez fűződő jogokat védő nemzetközi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a rendszerek személyhez tartozó adatokat gyűjtenek, így alkalmasak a profilok készítésére, ami ütközik a vonatkozó jogszabályokkal. Jelentős támogatói hátteret tudhatnak magukénak a nyílt hozzáférési rendszerek, amelyek elsősorban a tudományos szakcikkek nyílt hozzáférhetőségét célozzák meg. A jelenlegi magyarországi fejlesztések a MOKKA és az ODR integrációjára irányulnak, anélkül, hogy a két rendszer fizikai egyesítésére sor kerülne, azaz mind a MOKKA, mind az ODR továbbra is megtartja fő profilját. Az ODR fejlesztése során létrejövő megújult rendszer az elérhető dokumentumok teljes körének szolgáltatását tűzi ki célul, beleértve a már rendelkezésre álló elektronikus forrásokat is. A résztanulmány a nemzetközi szerzői jogi aspektusokat is vizsgálja, hiszen az elektronikus dokumentum szolgáltatás megvalósításának ez az egyik alapja. 9 A résztanulmány melléklete a kérdőíves felmérés feldolgozása, amelyben 260 könyvtár ODR-rel kapcsolatos - véleményét és javaslatait összegzik. 2.1.2. A résztanulmány rövid, átfogó értékelése A résztanulmány részletes áttekintést ad a magyarországi ODR-ről, annak tapasztalatairól, valamint a legfontosabb és legismertebb nemzetközi szolgáltató rendszerekről.

Megállapítható, hogy az ODR jelenlegi állapota, koncepciója, illetve tervezett fejlesztései nem teszik lehetővé egy, a szerzői és szomszédos jogok védelmét szolgáló elektronikus dokumentumküldő szolgáltatás megvalósítását, hiszen sem a dokumentumvédelem, sem az elektronikus jogkezelés, sem az egységes szolgáltatási munkafolyamat, illetve rend nem része ennek a rendszernek. Amennyiben a könyvtárak meg akarnak felelni az OEDR jogszabályi követelményeinek, el kell fogadniuk, hogy egymagában még a legnagyobb könyvtár sem képes arra, hogy a felhasználói igények teljes körét kielégítse, ezért alapvető szükség van a szolgáltató könyvtárak szoros együttműködésére, a szervezett információ- és dokumentumcserére. A könyvtárközi dokumentumszolgáltatás másik fontos pillére a gyorsaság és a hatékonyság. Az ODR azt is célul tűzte ki, hogy változtasson a könyvtárközi kölcsönzés korábbi menetén és színvonalán, hiszen a nehézkes ügyintézés és a hosszú várakozási idő nem tette népszerűvé és keresetté ezt a szolgáltatást. A statisztikák azt mutatják, hogy az eredeti dokumentumok iránti igény jelenleg is messze meghaladja a hagyományos és elektronikus másolatokét. 2009-ben az eredeti dokumentumokra vonatkozó kérések száma közel 67.000 volt, szemben a mintegy 8.900 hagyományos és 15.000 elektronikus másolattal. Ennek nyilván számos oka lehet, többek között az, hogy a szolgáltató könyvtárak állományának jelentős része még hagyományos dokumentum, s nem áll rendelkezésre ezen dokumentumok elektronikus változata, így a kérések eredeti formában teljesítése jelenleg gyorsabbnak, hatékonyabbnak és ismerve a szerzői joggal kapcsolatos szabályok bonyolultságát biztonságosabbnak tűnik. Az a tendencia azonban már jelenleg is kivehető, hogy a jövőben az elektronikus másolatok iránti igény ugrásszerűen emelkedni fog (2008-ban és 2009-ben az elektronikus dokumentumok szolgáltatása már megelőzte a másolatok szolgáltatását), s ez kiterjed majd a részdokumentumok után a teljes dokumentumokra is. Éppen ezért a könyvtárak számára létkérdés, hogy megtalálják a megoldást az online dokumentumszolgáltatás megvalósítására, noha az eredeti dokumentumok iránti igény valószínűleg még hosszú évekig megmarad. A nemzetközi szakirodalom iránti igény jelentős hányada nemzetközi adatbázisok előfizetésén keresztül biztosítható, az információ- és dokumentumszolgáltatásban lévő szerepük vitathatatlan, így ezeknek az adatbázisoknak az elérhetőségére hosszú távon szükség van. A résztanulmány a nemzetközi kitekintésekkel jól bemutatja azokat a használt módszereket, amelyek magyar viszonylatok között is megvalósíthatók, bár a példák többsége a hagyományos könyvtárközi kölcsönzés automatizálására, korszerűsítésére vonatkozik. Rámutat azonban arra a tényre is, hogy jelenleg nincs közös nemzetközi vagy akár európai rendszer, amely megoldaná a könyvtárközi kölcsönzés és az elektronikus dokumentumküldés/kölcsönzés problémáját, minden ország saját rendszerrel kísérletezik, amelyhez adott esetben más országok könyvtárai is csatlakozhatnak. Az ismertetett rendszerek jelen pillanatban is fejlesztés alatt állnak, így a jelenlegi állapot és a meglévő szolgáltatások mellett érdemesnek mutatkozik ezek folyamatos nyomon követése, és az újonnan megjelenő szolgáltatások beemelése akár az ODR-be, akár az OEDR-be. Érdemes kiemelni néhány jellegzetességet a külföldi könyvtárak módszerek közül, melyekre az OEDR kialakításakor is érdemes odafigyelni. Az évek alatt felhalmozódott nemzetközi tapasztalatok felhasználása ugyanis jó lehetőség arra, hogy az OEDR gyerekbetegségeit elkerüljük, vagy a bevált ötleteket alkalmazzuk. A hagyományos könyvtárközi kölcsönzés problémái azért fontosak, mert az elektronikus dokumentum szolgáltatás nélkülözhetetlen része, hogy pontosan meg tudjuk határozni, a digitalizálásra küldendő dokumentum melyik könyvtárban található. A felsorolt pontokra az elemzésnél részletesebben visszatérünk. 10

11 Finnország: Dánia: az elektronikus adatbázisok beszerzéséhez némi központi finanszírozást is kapnak a minisztériumtól, de a költségek nagy részét a résztvevő könyvtárak állják, az olvasók saját olvasójegyükkel indíthatnak kéréseket a partnerkönyvtárak állományára. a fejlesztés a Z39.50 ILL felé halad, cél a teljes automatizálás, eredménye a gyorsabb teljesítés, kevesebb papír- és egérmunka, kevesebb hiba így jelentős a munkaidő-megtakarítás. A kérő olvasónak nem is kell tudnia, hogy mely könyvtárban van meg a keresett anyag. A kérésfeladás után a rendszer ellenőrzi a helyi könyvtári katalógust, ha ott nincs meg a keresett mű, automatikusan ILL kéréssé alakítja, megkeresi a potenciális szolgáltatókat és a leghamarabb szolgáltatni tudóhoz küldi a kérést. Olaszország: nincs országosan koordináló testület, egységes rendszer, a könyvtárközi rendszer alapja az osztott katalogizálással működő közös katalógus felülete, amely a keresések után lehetővé teszi a kérés elindítását, nem csak könyvtárak, hanem a végfelhasználók számára is, jelszavas azonosítással. A könyvtárközi szolgáltatás minden könyvtár számára elérhető, így már összesen 300 könyvtár veszi igénybe. Hollandia: a hozzáférés mindenkinek fizetős, tehát a felhasználók is előfizetett ILL accountot kapnak, amellyel rendelhetnek cikkeket és könyveket, értéknövelt szolgáltatásokat is fog tartalmazni, egyre növekvő költségvetéssel, hozzáféréssel teljes szövegű forrásokhoz és könyvtári katalógusokhoz, az elképzelt hálózati modell: decentralizált ILL, a Z39.50 és OpenURL technológiákat alkalmazva, egyetlen bejelentkezési azonosítással és egységes nemzeti olvasójeggyel több forrás egységes kereshetőségét biztosítja. Franciaország: döntés született arról, hogy a jövőben nem támogatnak egy könyvtárközi kölcsönzés céljait szolgáló országos kölcsönző központot, ehelyett országos szinten áttérnek az osztott dokumentumszolgáltatásra, a keresés eredménylistája o közli a lehetséges rendelési formákat is: elektronikusan, másolatban vagy a Cnrs felületről közvetlenül letölthető, o információt nyújt a kézbesítési lehetőségekről: Elektronikus küldés (PDF), ARIEL, fax, gyorsposta és hagyományos postai út, o információt ad a kézbesítés sebességéről: sürgős (2 óra), gyors (24 óra), normal (maximum 7 nap), alkalmazott díjszabás: a különböző szállítási módok és a szerzői jogdíj figyelembe vételével összeállított táblázat, o A szolgáltatást többféleképpen fizethetjük: Hitelkártyával PayPal módszerrel

Számlanyitással. világméretű digitalizálási program, új stratégia kidolgozása az elektronikus információ források beszerzésére és szolgáltatására: o kiadói sorozatok és folyóirat archívumok megvásárlása (Springer, Elsevir), o hagyományos előfizetések módosítása online formátumra. Egyesült Államok: A biztonságos működést segíti az automatikus újrairányító rendszer. Ez akkor kezd működni, ha a kölcsönző három munkanapon belül nem reagál a kérésre. A sürgős vagy azonnali kéréseknél ez egyetlen munkanapot jelent. Arra is van lehetőség, hogy a rendszer bizonyos könyvtárakat kihagyjon a rendelésből; ezt alkalmazták, amikor a Mexikói öbölben tombolt a hurrikán. A résztanulmányból az is kitűnik, hogy a jelenlegi kölcsönzési rendszerek és a használt protokollok (pl. ISO ILL, NCIP) elsősorban a nyomtatott dokumentumok kölcsönzését támogatják, ennek megfelelően a tisztán elektronikus felhasználáshoz képest rendelkeznek hiányosságokkal, valamint tartalmaznak felesleges szolgáltatásokat és funkciókat. A résztanulmány három nagy elektronikus szolgáltatást emel ki és mutat be (CISTI, BLDSC, subito). Az ismertetett szolgáltatások színvonala, a továbbítás módja, a felhasználók kívánságainak figyelembe vétele, a jogtulajdonosok jogainak tiszteletben tartása követendő, ezekre az OEDR kialakításakor is érdemes odafigyelni. Ugyancsak tanulságos a subito szerzői joggal kapcsolatos kálváriája, a felmerült problémákat érdemes részletesen elemezni az OEDR beindítása előtt. A szolgáltatások részletesebb elemzésére a 2.1.3 fejezetben kommentekkel visszatérünk. Lényeges kiemelni, hogy a működő nagy elektronikus szolgáltatások (CISTI, BLDSC, Subito) mindegyike közös jogkezelő szervezettel és/vagy a kiadókkal kötött szerződések alapján jogdíjat köteles fizetni a felhasználásért.a szerzői jogvédelem alapvető eszköze a DRM, illetve ECMS, amelyek nélkül nem képzelhető el biztonságos elektronikus dokumentumszolgáltatás. Bár a résztanulmány kitér a használt protokollok és leírónyelvek ismertetésére, nem említ olyan konkrét technológiai megoldásokat, amelyeket a kiadók is elfogadnak és biztonságosnak ismernek el. A nyílt hozzáférést célul kitűző rendszerekhez valószínűleg érdemes mind az ODR-nek, mind az OEDR-nek csatlakoznia, hiszen ezzel szélesebb szolgáltatási portfóliót tudnak a felhasználók számára felmutatni, ugyanakkor ne tévesszük szem elől, hogy az OEDR elsődleges célja a jogvédett és nem nyílt hozzáférésű elektronikus dokumentumok szolgáltatása. A MOKKA-ODR integráció során létrejövő rendszerhez az OEDR-nek is célszerű integrálódnia, főleg a rendszer hatékony feltöltéséhez, illetve használatához szükséges lelőhely és bibliográfiai adatok elérése érdekében. Ugyanígy fontos, hogy az elektronikus formában megtalálható és szolgáltatható jogvédett OEDR-beli dokumentumok adatai is elérhetők legyenek a MOKKA-ODR-en belül. Ésszerűtlen lenne azonban egy nem egységes adatbázis létrehozása az elektronikusan szolgáltatható dokumentumok számára, ezért a nem jogvédett, vagy ingyenesen szolgáltatható elektronikus dokumentumok adatbázisát is az OEDR-en belül javasoljuk megvalósítani. A résztanulmány nemzetközi szerzői jogi részéből kiderül, hogy alapvetően nincs egységes nemzetközi megoldás a szerzői jogi problémák kezelésére. Véleményünk szerint ez lehetőséget jelenthet Magyarország számára egy iránymutató szabályozás megalkotására. 2.1.3. Fő állítások és értékelésük 12

Az ODR működését 54 szolgáltató könyvtár biztosítja, ezek alkotják az ellátórendszert. A rendszer tagjai a megyei könyvtárak, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemi könyvtárak, a nemzeti könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A rendszerben megjelölt szolgáltató könyvtárak felelősek az ország könyvtárközi dokumentum-ellátásáért. Gyűjteményük megközelítőleg felöleli az országban ma megtalálható kurrens dokumentumbázis egészét. Az elektronikus dokumentumszolgáltatási rendszernek célul kell kitűznie, hogy a magyarországi teljes dokumentum állományt szolgáltatni tudja. Nem elfelejtendő az a tény sem, hogy az információ- és dokumentumszolgáltatás minden könyvtárnak alapfeladata, így a rendszernek elméletben tagja kell, hogy legyen minden magyarországi könyvtár, mind igénylő, mind lehetséges küldő szerepkörben, ezért biztosítani kell azon könyvtárak bevonását is, amelyek nem tagjai az ODR-nek. Ezekben a könyvtárakban olyan dokumentumok is megtalálhatóak, melyek egyediek, adott esetben bizonyos térségre jellemzőek (pl. helyismeretei gyűjtemények), igen értékes, unikális, védett dokumentumok (pl. egyházi gyűjtemények) és egyéb speciális szakirodalom (zárt, intézményi/vállalati könyvtárak állománya). Mivel azonban ezeknek a könyvtáraknak a nagy része nem rendelkezik a szolgáltatáshoz és a minőségi digitalizáláshoz szükséges infrastruktúrával és tapasztalattal, ezért lehetővé kell tenni, hogy az ODR könyvtárak szükség esetén más könyvtárak számára digitalizálási és feldolgozási szolgáltatásokat nyújthassanak. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az ODR szolgáltató könyvtárak legyenek az elsődleges forrásai az OEDR-nek, és ezek a könyvtárak nyújtsanak további szolgáltatásokat a nem megfelelő infrastruktúrával rendelkező könyvtárak számára. A minisztériumi támogatás nem a könyvtárak gyűjteményépítését segíti általában, hiszen az a fenntartók feladata. Ez a támogatás a könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásban felhasznált (igényelt) művek biztosításához járul hozzá. Ez teszi lehetővé a dokumentum-választék bővítését és a példányszámok növelését. Az elektronikus dokumentumszolgáltatás elterjedésével érdemes megfontolni, hogy a papír alapú példányszám növelése helyett érdemesebb inkább az elektronikus példányok beszerzésére fordítani ezt az összeget, hiszen ez sokkal hatékonyabb és szélesebb körű bővítést tesz lehetővé. A társadalmi haszon tárgyalásánál erre a lehetőségre felhívjuk a figyelmet. A könyvtárközi keretek között forgalmazott dokumentumok nagy része szakkönyv vagy ismeretközlő mű, és csak kisebb része szépirodalom. A fenti állításból kiderül, hogy a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás elsősorban a kutatást és a tanulást szolgálja, ezért adódik a következtetés, hogy a finanszírozásának is ezekhez a forrásokhoz kell kapcsolódnia. Ennek megfelelően megfontolásra ajánljuk a fenntartónak, hogy az egyetemi jegyzettámogatásra, illetve a kutatásra szánt források használatarányos átcsoportosítását fontolja meg. 13

A könyvtárközi szolgáltatást a könyvtárhasználó és a könyvtáros egyaránt kezdeményezheti. A tervezett elektronikus dokumentumküldő szolgáltatás esetében amennyiben ez fizetési kötelezettséggel jár bár a könyvtárközi szolgáltatást a felhasználó is kezdeményezheti, azt a helyi könyvtár jogosult képviselőjének mindenképpen jóvá kell hagynia. Mindez szükségessé teszi egy mini workflow megvalósítását a lokális (könyvtáron belüli) dokumentum hozzáférés esetén is. Az elektronikus dokumentum szolgáltatás 2002-ben kezdődött és a statisztika jól mutatja a töretlen fejlődést. A jelentős eltolódást a másolat szolgáltatástól az elektronikus irányába két tényezővel magyarázhatjuk: (1) megfelelő technikai fejlődésen ment keresztül a rendszer, vagyis sok könyvtár jutott megfelelő szoftverekhez (Ariel) és ezek használatát a könyvtárosok el is sajátították; (2) jelentős számú teljes szövegű adatbázis előfizetés megfelelő licencszerződéssel került a rendszerbe. A résztanulmányok többsége megemlíti, hogy az Ariel szoftvert a könyvtárak nem használják. Valószínűsíthető, hogy a fejlődés az újonnan megjelenő felhasználói igényeknek, a technika gyors fejlődésének, a sávszélesség nagymértékű bővülésének, és egyéb, alternatív megoldásoknak (pl. dokumentumküldés elektronikus levélben) köszönhető. A legjelentősebb ODR-ben szolgáltatható adatbázisok:. Javasoljuk, hogy a megvalósítási tervdokumentáció birtokában az OEDR kezdjen tárgyalásokat a felsorolt adatbázisok tulajdonosaival a felhasználói elektronikus dokumentumküldés megvalósítása érdekében. Valószínűsíthető, hogy csak a megfelelő biztonságúnak ítélt technológia esetén jöhet szóba bármilyen megegyezés, ez pedig előzetesen finanszírozási garancia nélkül nem ígérhető meg. A nyomtatott dokumentumok növekedésével ellentétes irányú a fénymásolatok radikális csökkenő száma a teljesített könyvtárközi kérések körében. Amíg az eredeti dokumentumot a használó kölcsön kapja, addig a fénymásolat a saját tulajdona lesz. Ezért a fénymásolási és a postaköltség a használót terheli. A könyvtárak beszámolói szerint egyre kevesebben vállalják ezt a gyakran jelentős költséget. Az elektronikus szolgáltatás a postaköltséget megszűnteti, ugyanakkor a felhasználóknak részt kell vállalniuk a digitalizálás és feldolgozás költségeiből, illetve ki kell fizetniük a jogszabály szerint járó jogdíjakat, valamint vállalniuk kell a dokumentummal kapcsolatos szerzői jogok maximális tiszteletben tartását. Természetesen amennyiben központi finanszírozással oldódik meg a magyarországi dokumentumállomány digitalizálása, a felhasználókat terhelő költségek csökkenthetőek. 14

15 A könyvtárközi dokumentum-szolgáltatás legkorszerűbb formája kétségtelenül az elektronikus dokumentumküldés. Az ODR-ben szolgáltató könyvtárak mindegyike rendelkezik is a szükséges dokumentumküldő szoftverrel és szkennerrel, a kérő könyvtárak jelentős része (főként a községek és iskolák könyvtárai) azonban még nem. Az elektronikus dokumentumszolgáltatás egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden könyvtárnak dokumentumküldő és kiemelkedő minőségű szkennelésre alkalmas infrastruktúrát fenntartania, sőt vékony kliensek (web felület) alkalmazása esetén a kérő könyvtáraknak is csak internet kapcsolattal rendelkező számítógépre van szükségük, szkennelési kapacitást pedig ahogy azt a korábbiakban már említettük az ODR könyvtárak biztosíthatnak számára. A speciális formátumú (alakú, nagyságú) dokumentumok esetére sem célszerű felszerelni minden szolgáltató könyvtárat speciális célszkennerekkel, fényképezőgépekkel, ezek kezelését központosítva (néhány megfelelően felszerelt könyvtárban) érdemes megoldani. Az elektronikus dokumentumküldés informatikai lehetőségei óriási mértékben megnövekedtek és leegyszerűsödtek (számos teljesen ingyenes adatátviteli lehetőség áll rendelkezésre), korlátot itt legfőképpen a szerzői jogi szabályok és rendelkezések szigorodása illetve az Európai Unión belüli nem egységes szabályozása jelent. Ingyenes adatátviteli lehetőség senkinek sem áll rendelkezésére, más kérdés, hogy a magyarországi akadémiai gerinchálózat (HBONE) a Hungarnet egyesületi tagsághoz és tagdíjfizetéshez kötötten részben állami finanszírozásra alapozva elviszi a könyvtárak hálózati forgalmát is. Bár a tagdíj nem jelentős, ez változhat, és ez befolyásolhatja a szolgáltatás árát. Az ODR lelőhely-adatbázis (http://odr.lib.klte.hu) létrehozása ezért a legsürgősebb feladatok közé tartozott. Az ODR lelőhely-adatbázis az OEDR szolgáltatás szempontjából is kardinális kérdés. Könyvtárak és gyűjtemények: a modul az alábbi funkciókat kezeli: A csak kölcsönző könyvtárak nyilvántartása A tulajdonos könyvtárak nyilvántartása Regisztráció kölcsönző könyvtárként A könyvtári/gyűjteményi adatok karbantartása Gyűjtemények felvétele Gyűjtemények kölcsönzési helyszínének beállítása Felhasználók A menedzser felület felhasználóinak felvétele és karbantartása

ISBN feltöltés Az OEDR nagymértékben alapoz az ODR szolgáltatásaira, azonban a jogvédett anyagok kezelésének speciális biztonsági követelményrendszere miatt az intézményi és természetes személy felhasználók kezelését önállóan kell megoldania. Az elektronikus szolgáltatások sajátosságai miatt nem érdemes korlátozni a könyvtárakat abban, hogy szolgáltatóvá váljanak, ugyanakkor minőségi követelményeket szükséges állítani annak érdekében, hogy a szolgáltatás egyenszilárdságú lehessen. Bár a technikai lehetőségek rendelkezésre állnak, szolgáltatási oldalon nem beszélhetünk egy egységes rendszerről. Ennek csak két alapvető okát érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy szinte alig van olyan szolgáltató könyvtár, amely használná a könyvtárközi menedzser modult. A másik, hogy néhány kölcsönzési politika bemutatása jól tükrözi a szolgáltatási árakban mutatkozó óriási eltéréseket. Ezek összehangolására még csak halvány törekvés sem mutatkozott az elmúlt években. Márpedig egy rendszer attól lesz az, ha bármely pontján ugyanazt a szolgáltatást kapja a megrendelő ugyanazért az árért. Az elektronikus dokumentum szolgáltatás kiküszöböli az eredeti dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos eltérő kölcsönzési politikát. Nyomtatott dokumentumok esetében a könyvtárak egyénileg döntenek a nem kölcsönözhető, nem másolható dokumentumok köréről, pl. 1950 előtti dokumentumok, olvasótermi állomány, egy példányos folyóiratok, helyismereti dokumentumok, kéziratok, muzeális értékű anyagok, egyes nem hagyományos dokumentumok stb. Ezeknek a dokumentumoknak a digitalizálása így mindenképpen kardinális kérdés. Az e-szolgáltatás ugyancsak előrelépés abban a tekintetben is, hogy a felhasználó a kért digitális másolatot eltérően egyes eredeti dokumentumoktól nemcsak a könyvtárban használhatja. Magát a könyvtárközi kölcsönzés kifejezést a hazai terminológiában is kezdi felváltani a dokumentumszolgáltatásé, jelezve az eredetiben történő kölcsönzés mellett a kisebb terjedelmű művek és a folyóiratcikkek elektronikus úton történő továbbításának jelentős térnyerését. A dokumentumszolgáltatás valóban kifejezőbb, és mind a hagyományos, mind az elektronikus szolgáltatás megnevezésére alkalmas. A tanulmányban is ezt a terminológiát alkalmazzuk. Az elektronikus dokumentumok számos előnyét hangsúlyozzák a szakemberek: jobb minőségű a másolatnál, nem merül fel postaköltség valamint a dokumentum tárolható, újra felhasználható minőségromlás nélkül. Nemzetközileg több kép formátumot használnak: jpg, gif, png, bmp. A legelterjedtebb a PDF (Portable Document Format) és a képolvasók, fax berendezések általánosan használt formátuma, a TIFF (Tagged Image File Format). 16

17 Fontosnak tartjuk annak kimondását, hogy a képeket tárolni csak veszteségmentes formátumban szabad, annak érdekében, hogy a későbbi migrációs konverziók során se következhessen be minőségromlás, s ne legyen szükség az egyes dokumentumok, képek stb. újbóli digitalizálására. Szolgáltatni viszont bármelyik formátumban lehet, sőt, lehetőséget kell adni a felhasználónak, hogy maga választhassa ki az általa preferált és számára leginkább megfelelő formátumot. Ez a szempont különösen fontos az e-book olvasók és IPad-ek megjelenése és várható elterjedése miatt. Annak érdekében, hogy a költségeket csökkenteni lehessen, a képek veszteségmentes tárolására a TIFF formátumot, a megjelenítésére a JPG formátumot, szöveges dokumentumok szolgáltatására a kétrétegű pdf, a pdf, illetve az e-book formátumot tartjuk megfelelőnek. A honlapon található lista szerint Magyarországon több mint félszáz könyvtár rendelkezik Ariellel. A nagy szám kritikus tömeget sugall, azaz joggal feltételezhetnénk, hogy az arieles könyvtárak hatékony dokumentumszolgáltatási hálózatot alkotnak egységes ügyintézéssel, szolgáltatási feltételekkel és dokumentumformátummal. A valóság azonban az, hogy a tulajdonos könyvtárak között kevés az olyan, amely napi rendszerességgel, rendeltetésszerűen használja a programot. Ennek okai többek között a program lehetőségeiről, felhasználhatóságáról való ismerethiány, az FTP alapú továbbítás nehézkessége (például tűzfalbeállítás, valamint hogy állandóan bekapcsolt, önálló munkaállomást igényel), technikai problémák, korlátozott szkenner kompatibilitás, valamint az egyéb rendelkezésre álló megoldások könnyű elérhetősége. Kezdetben a könyvtárközi kölcsönzés motorjának az Arielt szánták, hiszen az 1991-ben létrehozott szoftver az elektronikus dokumentumtovábbításban a világon a legelterjedtebb és legismertebb program volt. A minisztérium ODR támogatási keretből lehetőséget biztosított a tagkönyvtáraknak a szoftver megvásárlására, használatát mégsem sikerült hazánkban elterjeszteni és népszerűvé tenni, A fenti állítás is azt támasztja alá, hogy az Ariel szoftvert egy-két kivételtől eltekintve nem használják a magyarországi könyvtárak. Megítélésünk szerint az Ariel noha korának kiemelkedő szoftvere volt olyan technológiai problémára keresett megoldást (kis sávszélességek, egységes platformok hiánya), amelyek ma már nem jelentenek korlátot. Ennek megfelelően az Ariel szoftver használatára az OEDR keretén belül nem érdemes alapozni. A könyvtárak számítástechnikai háttere és a könyvtárosok informatikai ismeretei igen eltérőek, a program használatának kezdeti lépéseihez és a megfelelő beállítások elvégzéséhez informatikus segítsége mindenképpen szükséges. Számos könyvtárban kidolgoztak olyan dokumentumtovábbítási megoldásokat, amelyek a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodnak; ezekben a könyvtárakban akár az Ariel teljes mellőzésével jól működő szolgáltatást alakítottak ki. A fentiek eredményeképpen a hazai könyvtárakban nem beszélhetünk egységes elektronikus dokumentumtovábbítási gyakorlatról. A kialakult eltérő gyakorlat annak köszönhető, hogy az országban nem volt egységes, minden könyvtárra kiterjedő elektronikus dokumentumküldő rendszer. Az OEDR bevezetése megoldja ezt a problémát, a nagyobb ODR könyvtárak szolgáltatási portfoliója pedig a terveknek megfelelően

támogatja a kevésbé korszerű eszközökkel, ismeretekkel és szakembergárdával rendelkező könyvtárakat is. A technikai kérdések mellett az elektronikus dokumentumszolgáltatás széles körű elterjedésében a legproblémásabb pont a szerzői jogi törvény előírásainak alkalmazása. Hiába teszi ugyanis lehetővé az Ariel az elektronikus úton megkapott cikkeknek a kérő olvasóhoz való közvetlen továbbítását, a jelenlegi hazai szerzői jogi szabályozás ezt tiltja. Egyfajta megoldást jelentene a megfelelő, zárt, dedikált könyvtári hálózat, amelyen a kapott dokumentumot a kérő olvasó megtekinthetné, ilyen azonban eddig még nem épült ki. A felsorolt problémákra a szerzői jogi tanulmány elemzésekor bővebben kitérünk. A dedikált könyvtári hálózat kiépítése a biztonságos szolgáltatáshoz véleményünk szerint is elkerülhetetlen. Ezzel a módszerrel biztosítható azoknak a dokumentumoknak a szolgáltatása is, melyek szerzői jogi problémák vagy a szolgáltatóval való megállapodás miatt közvetlenül a felhasználó gépére, tulajdonában lévő hordozójára nem továbbítható és/vagy másolható. Az olvasók igényeinek tapasztalataink szerint valójában leginkább az felelne meg, ha az e-mailen megkapott, vagy internetről letöltött dokumentumot otthon kinyomtathatnák és úgy olvashatnák. A felhasználók ezen igénye teljesen természetes, hiszen ezzel a módszerrel lehet leginkább biztosítani a tértől és időtől független szolgáltatást. Éppen ezért az OEDR kialakításánál is erre kell törekedni, noha elképzelhető, hogy továbbra is lesznek olyan dokumentumok, amelyek csak helyben, dedikált hálózaton keresztül olvashatók. Az elektronikus dokumentumszolgáltatás további fejlődése szempontjából elengedhetetlen az e- dokumentumküldés jogszabályi hátterének felülvizsgálata, közös könyvtári képviselet létrehozása a jogkezelőknél. A szerzői jogi tanulmány tárgyalásakor ezekre a felvetésekre részletesen is kitérünk, ezért az ilyen irányú megjegyzésekkel ebben a fejezetben nem foglalkozunk. NISO Circulation Interchange Protocol (NCIP): kölcsönzés-alapú eljárást vesz alapul a forrásmegosztás megoldására. ISO ILL Protocol: a hagyományosabb, közvetített ILL folyamatokat támogatja. Az említett protokollokra az elektronikus dokumentumszolgáltatási rendszerekben csak akkor lenne szükség, ha Magyarországon több, egymástól függetlenül működő elektronikus dokumentumküldési adatbázis jönne létre. 18

Javaslatunk szerint egy központi rendszer tárolná az OEDR dokumentumokat. Eredménye a gyorsabb teljesítés, kevesebb papír- és egérmunka, kevesebb hiba így jelentős a munkaidő-megtakarítás. A kérő olvasónak nem is kell tudnia, hogy mely könyvtárban van meg a keresett anyag. A kérésfeladás után a rendszer ellenőrzi a helyi könyvtári katalógust, ha ott nincs meg a keresett mű, automatikusan ILL kéréssé alakítja, megkeresi a potenciális szolgáltatókat és a leghamarabb szolgáltatni tudóhoz küldi a kérést. A forrásdokumentum felkutatása a központi rendszer feladata az ODR-ben található lelőhely nyilvántartás alapján, az olvasóknak ezzel valóban nem kell törődniük. A rendszernek automatikusan meg kell határoznia, hogy honnan lehet a legjobb minőségben és leggyorsabban megszerezni a digitális változatot, és ebbe az irányba kell elindítani a megrendelést, nemleges válasz esetén pedig az azonnali módosítást. Hollandia 1988- NCC/IBL (Dutch Central Catalogue) folyóiratok- és könyvek központi katalógusa és könyvtárközi rendszer( ILL) 2001-től a Pica menedzselése alatt működik a PiCarta név alatt. A hozzáférés mindenkinek fizetős, tehát a felhasználók is előfizetett ILL accountot kapnak, amellyel rendelhetnek cikkeket és könyveket. A PiCarta-n keresztül azonban csak az összes forgalom 11%-a bonyolódik (a cikkszolgáltatásnak 55%-a), a többi, elsősorban a közkönyvtárak helyi és regionális, és más szolgáltatók által. A www.bibliotheek.nl portál szándék szerint értéknövelt szolgáltatásokat is fog tartalmazni, egyre növekvő költségvetéssel, hozzáféréssel teljes szövegű forrásokhoz és könyvtári katalógusokhoz. Az elképzelt hálózati modell: decentralizált ILL, a Z39.50 és OpenURL technológiákat alkalmazva, egyetlen bejelentkezési azonosítással és egységes nemzeti olvasójeggyel több forrás egységes kereshetőségét biztosítja. A magyar viszonyokhoz jobban illik, és a bevezetést is jobban segíti, ha a felhasználóknak csak a tényleges fogyasztásuk alapján és után kell fizetniük. Az értéknövelt szolgáltatások körének kialakítása és bővítése mindenképpen feladata az OEDR-nek is, hogy minél kisebb állami támogatás mellett is képes legyen szolgáltatni, illetve saját forrás terhére is tudja emelni a szolgáltatás minőségét. Értéknövelt szolgáltatásra lehet példa a POD, vagy az extra sürgősségű szolgáltatás. A MOKKA biztosítja Magyarországon a többféle forrás egységes kereshetőségét, így erre nem szükséges külön fejlesztést indítani. A hozzáférés mindenkinek fizetős, tehát a felhasználók is előfizetett ILL accountot kapnak, amellyel rendelhetnek cikkeket és könyveket, 19