MODULFÜZET Betegszállító felnőttképzési program 1. modul A BETEGSZÁLLÍTÁS ÉS AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, JOGI, ETIKAI ÉS MUNKAVÉDELMI VONATKOZÁSAI Írta: Sonkoly Zoltán Miklósik Zoltán Lektorálta: Dr. Bumbera József HARRUCKERN JÁNOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM, 2011
Tartalomjegyzék JOGI ALAPISMERETEK... 4 Jogképesség... 4 Cselekvőképesség... 4 Cselekvőképesség korlátozásának elve... 4 Képviselet... 4 Alanyi jog... 4 Alapjogok... 5 EGÉSZSÉGÜGYI JOG... 6 A szabályozás szintjei... 6 Törvények... 6 Kormányrendeletek... 6 Miniszteri rendeletek... 6 Betegjogok és kötelességek... 6 Fogalmak... 6 A betegek jogai... 6 A beteg kötelezettségei... 8 Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei... 9 Az ellátás megtagadásának jogai... 9 Titoktartási kötelezettség... 9 Az egészségügyi dolgozók védelme... 9 Ellátási kötelezettség... 10 Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása... 10 Dokumentációs kötelezettség... 10 Titoktartási kötelezettség... 10 A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség... 10 Az egészségügyi dolgozók jogi felelősségre vonása... 10 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről... 10 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS JOGI VONATKOZÁSAI... 12 A BETEGSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA... 13 A betegszállítás... 13 Jogosultság a támogatott betegszállítás igénybevételére... 13 A betegszállítás megrendelése... 13 A beteg otthona....14 A betegszállítás lehet... 14 Éjszakai betegszállítás... 14 Betegszállítás kúraszerű kezelésre... 14 Az ellátások igénybevételének ellenőrzése... 15 A betegszállítási tevékenységet végző szervezet... 15 A betegszállítási tevékenységet végző személy... 15 Gépkocsi-vezető... 15 Betegkísérő... 15 Szállíthatóság... 16 Ülőbeteg-szállító kocsival... 16 Fekvőbeteg-szállító kocsival... 16 A betegszállítás szervezése, irányítása... 16 A betegszállítás során használatos dokumentumok... 16 Az Országos Mentőszolgálat... 18 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON... 19 A sürgősségi ellátás résztvevői/elemei... 19 1
A BETEGSZÁLLÍTÓI KOMPETENCIA... 20 Feladatai irányítói munkakörben... 20 Feladatok betegszállítói munkakörben... 20 A BETEGSZÁLLÍTÁS ETIKAI SZEMPONTJAI... 21 Az egészségügyi etika... 21 Etika fogalma... 21 Etika részei... 21 Etikai alapelvek... 21 Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai szabályok... 24 Az elsősegélynyújtás etikai szabályai... 25 Az empátia... 25 A tolerancia... 26 A BETEGSZÁLLÍTÁS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI... 27 A beteg mozgatása... 27 Veszélyei... 27 A betegszállító jármű veszélyei... 27 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, JOGI, ETIKAI ÉS BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI... 29 Az elsősegélynyújtás fogalma... 29 Az elsősegélynyújtás alapszabályai... 29 Az ideális elsősegélynyújtó személyiségjegyei... 29 Az elsősegélynyújtás balesetvédelmi vonatkozásai... 29 A helyszíni tevékenység... 30 Lépései... 30 Tájékozódás... 30 Kimentés... 31 A légzsák... 32 Műszaki mentés... 33 Veszélyes anyaggal szennyezett helyszín... 34 Mentőhívás... 34 ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYTANI ALAPISMERETEK... 36 Mikrobiológia és immunitástan... 36 A mikrobiológia tárgya, felosztása, feladatai... 36 A mikrobák felosztása... 36 A fertőzés... 38 A fertőzés kapuja... 38 A fertőzés sorsát eldöntő tényezők... 38 Általános immunitástani alapismeretek... 39 A szervezet védekezése a kórokozókkal szemben... 39 Fogékonyság immunitás... 39 Járványtan... 40 Tárgya, jelentősége, felosztása, módszerei... 40 A járványtan felosztása... 40 A fertőző betegségek időbeli jellegzetességei... 40 A fertőző betegségek lefolyása... 40 A járványfolyamat mozgatóerői... 41 A fertőző betegségek felosztása... 42 MUNKAEGÉSZSÉGTANI ALAPISMERETEK... 44 A munkaegészségtan alapfogalmai... 44 Foglalkozási ártalmak foglalkozási betegségek... 44 2
Betegszállítókat érő munkaártalmak... 44 Egészségügyi dolgozók foglalkozási ártalmai, betegségei és azok megelőzése... 44 FERTŐTLENÍTŐSZEREK, FERTŐTLENÍTÉS... 46 A fertőtlenítéssel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak... 46 A fertőtlenítés fogalma... 46 A fertőtlenítő hatás fogalma... 46 A fertőtlenítő hatás fokozatai... 46 A fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai... 46 Kémiai fertőtlenítő eljárások... 47 Fogalma... 47 Lényege... 47 A kémiai fertőtlenítő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők... 47 Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal... 47 Fertőtlenítő szerekkel szembeni követelmények... 48 Kémiai fertőtlenítők... 48 Felületaktív anyagok, tenzidek... 49 Aszepszis és antiszepszis... 49 Aszepszis... 49 Antiszepszis... 50 HULLADÉKKEZELÉS... 52 Az egészségügyi hulladékok típusai... 52 Csoportosításuk... 52 Az egyes hulladéktípusok javasolt kezelési eljárásai és gyűjtőeszközei... 52 A települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok... 53 A hulladékok kezelése... 54 Települési hulladék... 54 Veszélyes hulladék... 54 Fertőző hulladék... 54 A hulladékokkal kapcsolatos tevékenység ellenőrzése... 55 FELHASZNÁLT IRODALOM... 56 3
JOGI ALAPISMERETEK Jog: Állami kényszerítőeszközökkel kikényszeríthető általános magatartásszabály. JOGKÉPESSÉG A Magyar Köztársaságban alapvetően minden ember jogképes, jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség a halállal szűnik meg. A jogképesség egyenlő, mert az emberek között terjedelme szempontjából nincsenek különbségek. Életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség az embert ha élve születik fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300-ik napot kell tekinteni, bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe bele számít. A gyermeket a fogantatástól eltelt időtartamtól függetlenül élve szülöttnek kell tekinteni, ha az anya testétől történt (34/1999 BM-EÜM-IM r.) elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta. A jogképesség az egészségügy vonatkozásában két szempontból is számottevő kérdés: egyfelől az ellátásban részt vevő pácienseket a jogképesség a fogantatástól a halálig megilleti, éspedig egyenlő mértékben, másfelől a jogképesség kezdetét és végét jelentő biológiai történések megítélése orvostudományi feladat. Tehát jogképességünk akkor valósul meg, ha élünk. A jogképesség kezdete egybeesik az emberi életnek nevezhető biológiai szerveződés létrejöttével, és megszűnik a szerveződés felbomlásával, a halállal. A születés visszamenőlegesen is jogképességet keletkeztet egészen a fogantatás pillanatáig. Az emberi élet kezdete jogi szempontból fontos esemény, hiszen ettől az időponttól illetik meg a magzatot jogok. CSELEKVŐKÉPESSÉG Jognyilatkozat tételéhez szükséges belátási képesség. Mindenki kinek e képességét törvény nem korlátozza vagy zárja ki. (7) Az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. CSELEKVŐKÉPESSÉG KORLÁTOZÁSÁNAK ELVE Az érintetteket csak annyiban és addig korlátozzák önállóságukban, amennyiben az jogaik megóvása érdekében feltétlenül szükséges. - Kiskorúsága miatt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy: o Kiskorú: 18 év alatti gyermek - kivéve, ha még előtte házasságot köt (és az a bíróság előtt is érvényes) o Kora miatt korlátozottan cselekvőképes: 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek. Érvényes jogi nyilatkozat tételéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell o Kora miatt cselekvőképtelen: 14. évnél fiatalabb gyermek. o Bírói határozat miatt cselekvőképtelen 14. életévét már betöltött kiskorú (cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló) - Bírói határozat miatt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy: Olyan nagykorú személy, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (pszichés vagy szellemi állapota, szenvedélybetegsége miatt) mindenre vagy egyes ügyekre vonatkozóan - tartósan vagy alkalmanként nagymértékben csökkent. A bíróság különösen egyes jogcsoportok tekintetében korlátozza a cselekvőképességet és ebbe beletartozik az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása is. KÉPVISELET Jognyilatkozat megtétele, más helyett és nevében, úgy, hogy a meghatalmazott válik jogosítottá, illetve kötelezetté. - jogszabályon alapuló (törvényes képviselő szülő) - szervezeti képviselet (munkáltatói jogkör gyakorlója) - meghatalmazás (egyoldalú címzett jogügylet) ALANYI JOG: A jogszabály, a jogosult részére cselekvési, érdek kielégítési lehetőséget biztosít és a kikényszeríthetőség lehetőségét is megadja. 4
ALAPJOGOK: Nemzetközi szerződésekben és az alkotmányban rögzített általános érvényű magatartásszabályok. - élethez és emberi méltósághoz való jog (23/1990 AB) - szabadságjogok (titoktartás, adatvédelem, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezés jog) - szociális jogok (megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog) - kollektív jogok (kisebbségi jogok) 5
EGÉSZSÉGÜGYI JOG Az egészségügyi jog meghatározza a betegek jogait, melyek lényegesen elmaradnak a betegek által elvárt követelményektől. Az információs aszimmetria és az egészségügyi személyzet hozzáállása paternalista viselkedése keveset változott az elmúlt években. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan jelen van az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága, a munkaerőpiac jellegzetességeiből adódó bizonytalanság, és a betegelégedetlenségből fakadó, időnként indokolatlanul eltúlzott támadások. Emiatt felmerül az igény az ellátó személyzet jogi védelmére is. Az egészségügyi törvény külön fejezetben szól a betegeket megillető jogokról és kötelezettségekről. A SZABÁLYOZÁS SZINTJEI 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. (1) TÖRVÉNYEK - egészségügyi adatok védelme - egészséghez való jog - egészségügyi önrendelkezéshez való jog - állami egészségügyi szervrendszerek működése - egészségbiztosítás működése KORMÁNYRENDELETEK - egészségbiztosítási finanszírozás MINISZTERI RENDELETEK - szakmai szabályok - háziorvosi tevékenység végzésének szabályai - egészségügyi szolgáltatás működési minimumfeltételeinek meghatározása BETEGJOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az állampolgárok hogyan érvényesíthetik emberi jogaikat az egészségügyi ellátás során. FOGALMAK Beteg: Egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Sürgős szükség: Egészségügyi állapotban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában, a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. A BETEGEK JOGAI Az egészségügyi ellátáshoz való jog (6.-9. ) - Sürgős szükség, fájdalomcsillapítás esetén mindenkinek joga van hozzá. - Jogszabályban meghatározott keretek közt minden beteg joga egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető, megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés valamint a szabad orvosválasztás. Az emberi méltósághoz való jog (10. ) - Kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el. - A beteg, jogainak gyakorlásában csak indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható. - Személyes szabadság, csak sürgős szükség és veszélyeztető állapot esetén korlátozható. - A korlátozás csak a kezelőorvos által írásban elrendelve érvényes. - A szeméremérzet tiszteletben tartása. 6
A kapcsolattartás joga (11. ) - Más betegek jogainak tiszteletben tartása mellett, a betegellátás zavartalanságának biztosításával, házirendben szabályozott módon gyakorolható. - A beteg megtilthatja a gyógykezelésével kapcsolatos információk kiadását. - Súlyos állapotú beteg joga, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjék. - Kiskorú beteg joga, hogy törvényes képviselője mellette tartózkodjék. - Szülő nő joga, hogy vajúdás és szülés alatt, az általa megjelölt személy folyamatosan vele tartózkodjék, szülés után pedig joga, hogy újszülöttjével amennyiben annak állapota ezt nem zárja ki egy helyiségben helyezzék el. - A szabad vallásgyakorlás joga. - A személyes tárgyak és ruhák használatának joga. Az intézmény elhagyásának joga (12. ) - A betegnek joga van az intézményt elhagyni, amennyiben másokat ezzel nem veszélyeztet. - Be kell jelenteni, és a dokumentációban rögzíteni kell. - A beteget elbocsátásáról 24 órával korábban tájékoztatni kell. - Cselekvőképtelen beteg esetén, a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható a jog. A tájékoztatáshoz való jog (13.-14. ) A beteg joga van: - Az egyéniesített és teljes körű tájékoztatáshoz. - A részletes tájékoztatásra egészségi állapotáról, javasolt vizsgálatokról és beavatkozásokról, ezek kockázatáról és elmaradásuk kockázatáról, a lehetséges választható eljárásokról, az ellátás várható kimeneteléről, a további ellátásokról. - A vizsgálatok eredményének megismeréséhez. - A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen beteget is megilleti, korának illetve pszichés állapotának megfelelő tájékoztatás joga. - Megismerni az ellátásában közreműködők nevét, képesítését és beosztását. o A feltételek biztosítása a fenntartó feladata. o A cselekvőképes beteg a tájékoztatásról lemondhat, kivéve, ha mások egészségét ezzel veszélyezteti. o A tájékoztatás joga akkor is megilleti, ha a beleegyezés egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének. Az önrendelkezéshez való jog (15.-19. ) - Kizárólag a törvényben meghatározott módon és keretek közt korlátozható. - Tartalma: Kíván-e az egészségügyi ellátásban részt venni, illetve mely beavatkozások elvégzéséhez járul hozzá, kényszertől mentes állapotban. - Szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt megadható a beleegyezés. - Beleegyezés bármikor visszavonható. - Cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes beteg esetén, a beleegyezés és visszautasítás jogát a o törvényes képviselő o közös háztartásban élő, cselekvőképes házastárs, gyermek, szülő, testvér, nagyszülő, unoka, o közös háztartásban nem élő, cselekvőképes gyermek, szülő, testvér, nagyszülő, unoka gyakorolja. - A fenti jog nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz. - A beteg beavatkozásokban történő beleegyezését vélelmezni kell, ha nyilatkozattételre nem képes, és más jogosult beleegyezésének megszerzése késedelemmel járna, vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne. - A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások, ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve ha a beteg közvetlen életveszélyben van. - Írásbeli beleegyezés kell bármilyen eltávolított szerv vagy szövet felhasználásához. - Joga van halála esetén holttestéről rendelkezni, így megtilthatja halála után szervei, szövetei további felhasználását. 7
Az ellátás visszautasításának joga (20.-23, ) - Cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. - Ha az ellátás elmaradása súlyos vagy maradandó károsodással járhat, a visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy két tanú együttes jelenlétében megtéve érvényes. - Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, csak abban az esetben utasítható vissza, ha a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint, rövid időn belül, megfelelő ellátás mellett is, halálhoz vezet és gyógyíthatatlan csak a fenti alaki előírások mellett érvényes. o háromtagú orvosi bizottság és ismételten kinyilvánított szándék (kezelőorvos, más szakorvos, pszichiáter) o nyilatkozat bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonható o cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén, az ellátás nem utasítható vissza bíróság egészségügyi szolgáltató keresete alapján, nem peres eljárásban, soron kívül pótolhatja a beleegyezést o csak abban az esetben alkalmazható, ha a beteg erre irányuló akarata világos és egyértelmű, kétség esetén az életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezést vélelmezni kell Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (24. ) - A beteg jogosult megismerni és tájékoztatást kérni. - A dokumentációval a szolgáltató, a benne szereplő adatokkal pedig a beteg rendelkezik. - A beteg jogosult a hibás adat kijavítását kérni, törölni azonban nem lehet. - Az ellátást követően, csak a beteg által, teljes bizonyító okiratban adott felhatalmazás alapján tekinthet bele más személy. - A beteg halál esetén törvényes képviselő, közeli hozzátartozó valamint örökös jogosult a fenti jogok gyakorlására. Az orvosi titoktartáshoz való jog (25. ) - A beteg jogosult arra, hogy az ellátásában részt vevő személyek a tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatokat bizalmasan kezeljék, és csak az arra jogosulttal közöljék. - A betegnek joga van nyilatkozni arról, kinek adható felvilágosítás, és kiket zár ki. - A beteg beleegyezés nélkül is közölni kell az adatokat, amennyibe törvény elrendeli, illetve mások életét, testi épségét, egészségét annak elmaradása hátrányosan érintené. - A további kezelést végző ellátóval beleegyezés nélkül is közölni lehet az adatokat. - A betegnek a vizsgálatok során joga van, a megfelelően intim körülményekhez. - A betegnek joga van megnevezni a tájékoztatható személy(eke)t akit ellátó intézmény köteles értesíteni áthelyezés, és jelentős mértékű egészségi állapotváltozás esetén. A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI (26.-27. ) A beteg köteles, tiszteletben tartani az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályokat, valamint az intézményi rendet. A beteg köteles az együttműködésre - tájékoztatni minden fontosabb kórelőzményi adatról - tájékoztatni olyan tényekről, mely mások életét, testi épségét veszélyeztetheti - korábban tett egészségügyi ellátást érintő jognyilatkozatról tájékoztatni - térítési díjat megfizetni - személyes adatait, hitelt érdemlően igazolni A beteg jogainak gyakorlása közben, köteles tiszteletben tartani más betegek jogait. A beteg panaszainak kivizsgálása (29. ) A beteg jogosult az egészségügyi szolgáltatónál illetve annak fenntartójánál panaszt tenni, kötelesek kivizsgálni, és a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A betegjogi képviselő (30.-33. ) - Ellátja a betegek jogvédelmét, segíti őket jogaik megismerésében és érvényesítésében - Tevékenysége során o segíti a dokumentációhoz való hozzájutást 8
o segít a panasz megfogalmazásában o a beteg írásbeli meghatalmazása alapján, a beteg érdekében egészségügyi szolgáltatónál eljárhat o rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a vonatkozó jogszabályokról - Jogosult az egészségügyi szolgáltató területére belépni, iratokba betekintetni, kérdést intézni. - Köteles a betegre vonatkozó orvosi titkokat megtartani. Az egészségügyi ellátás részeseinek jogsérelme illetve kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása, etikai, fegyelmi, polgári jogi és büntetőjogi felelősségre-vonást eredményezhet. A beteg jogosult panaszt tenni, ha úgy érzi, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során őt sérelem érte. A betegjogi képviselő az Egészségügyi Törvény megfogalmazása alapján védi a betegek egészségügyi törvényben meghatározott jogait, továbbá segíti a betegeket jogaik megismerésében és érvényesítésében. (1997. évi 154. tv. 30 (1)) További jogérvényesítő lehetőségei is vannak a betegeknek. Fordulhatnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, hatásköre kiterjed az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálására. A szakfelügyeletet ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban ÁNTSZ) az egészségügy ellátások szakmai tartalmával kapcsolatos bejelentésekkel foglalkozik. Fontos jogorvoslati lehetőségek az etikai bizottságok is. Az etikai bizottságok működésére a közigazgatási eljárás szabályai alkalmazandók. Az általuk kiróható etikai büntetések a következők: figyelmeztetés, megrovás, a mindenkori legkisebb kötelező munkabér tízszereséig terjedő pénzbírság. Jelentős változás a 2007-ben létrejött Egészségbiztosítási Felügyelet, mert a szervezet egyik törvényben meghatározott feladata a biztosítottak egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos panaszainak kivizsgálása. Végül pedig bírósági úton is történhet a jogérvényesítés, mind büntetőjogi felelősségre vonás, mind polgári jogi kártérítési igény formájában. A bírósági út lehetőség szerinti elkerülését szolgálja az egészségügyi közvetítői eljárás, egészségügyi mediáció. A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése. AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ELLÁTÁS MEGTAGADÁSÁNAK JOGA (Eü. tv. 132.-133. ) Az egészségügyi dolgozó (132. ) Köteles megtagadni ha: - az jogszabályba/szakmai szabályba ütközik; - arra egészségi állapot/egyéb körülmény miatt fizikailag alkalmatlan; Megtagadhatja, ha (értesítve erről az orvost): - az erkölcsi/lelkiismereti/vallási meggyőződésével ellenkezik; - a beteg súlyosan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének; - a beteg sértegeti vagy fenyegetően viselkedik (ha nem a betegsége miatt olyan); - saját életét/testi épségét a beteg viselkedése veszélyezteti. Területi ellátási kötelezettség esetén az erkölcsi/lelkiismereti/vallási meggyőződéssel való szembenállást azonnal és írásban jelezni kell a munkáltató felé. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 138. ) - minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos tudomására jutott adat és egyéb tény - időbeli korlátozás nélkül - függetlenül attól, hogy az információkat honnan tudta meg (betegtől, dokumentációból, stb.) - a beteg adhat felmentést a titoktartás alól valamint jogszabály kötelezhet az adatszolgáltatásra AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK VÉDELME (Eü. tv. 139. ) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül. A Btk. szerint e jog megsértésének következménye alapesetben három, csoportos vagy fegyveres elkövetés esetén akár nyolc évi szabadságvesztés is lehet. 9
ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 125.-128. ) - Sürgős szükség esetén időponttól és helytől függetlenül a tőle elvárható módon és a körülmények (rendelkezésére álló eszközök) függvényében elsősegélyt nyújtani és a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni - Bizonytalanság estén mindig a sürgős szükség tényét feltételezve eljárni. - Területileg hozzá tartozó és ebből az apropóból hozzá forduló beteget munkaidejében megfelelő ellátásáról (kompetenciáján megfelelő módon belül) intézkedni - egészségügyi dolgozó a betegről kompetenciáján belül gondoskodik, ha a beteg állapota indokolttá az orvos érkezéséig elvégzi a kompetenciáján belüli beavatkozásokat VIZSGÁLATI ÉS TERÁPIÁS MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSA (Eü. tv. 129.-130. ) - A kezelőorvos a közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adhat, ennek egyértelműnek kell lennie a feladatot, annak idejét, helyét, és ha indokolt a résztvevők nevét és munkakörét illetőleg. - Az egészségügyi dolgozó köteles az utasítást az abban foglalt feltételek és a szakmai szabályai szerint végrehajtani. - Ha közben olyan esemény történik, mely előre nem volt látható vagy a beteg állapotromlásához vezet, arról köteles a kezelőorvost (vagy az ügyeletes orvost) haladéktalanul értesíti. - Ha szerinte az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolná (vagy más aggálya van) azt azonnal a kezelőorvos (vagy az ügyeletes orvost) tudomására hozza. - Ha szerinte az utasítás végrehajtásával a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna, a kezelőorvost (vagy az ügyeletes orvost) tájékoztatva az utasítás végrehajtását megtagadhatja. Ha ennek ellenére utasítják, a feladat végrehajtására joga van annak írásba foglalását kérni. - Szakmai kompetenciáján belül és felkészültségének megfelelően az utasítás végrehajtásának módját maga határozhatja meg. DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 136. ) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 138. ) - kötelezi az egészségügyi dolgozót - kötelezi az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt is - a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott minden adat és egyéb tény titok - időbeli korlátozás nélkül - függetlenül attól, hogy az adatokat hogyan tudta meg (betegtől, vizsgálat vagy gyógykezelés során, egészségügyi dokumentációból, stb.) - nem vonatkozik arra, ha a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő A SZAKMAI FEJLŐDÉSHEZ VALÓ JOG ÉS KÖTELEZETTSÉG - az egészségügyi dolgozó - az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy is - jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGI FELELŐSSÉGRE VONÁSA 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL A bűncselekmény [10. (1) és (2)] A szándékosan vagy gondatlanság miatt elkövetett olyan cselekedett, mely veszélyt jelent a társadalomra és melyet törvény büntet. Az a cselekedet számít veszélyesnek a társadalom szempontjából, a társadalmi vagy gazdasági rendet, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. 10
Bűntett és vétség [11. (1) és (2)] A bűncselekmény fajtái. A bűntett szándékos tett, minden más okból elkövetett bűncselekmény vétség. A bűntettet a törvény több mint 2 év börtönnel bünteti. Szándékosság és gondatlanság [13.-15. ] - Szándékos, ha az elkövető célja a tett következménye vagy nem célja, de tudja, hogy mi lesz tettének következménye és ezzel kapcsolatban érdektelen. - Gondatlan az, aki tudja mi lesz tettének következménye, de mégis bízik abban, hogy nem következik be. - Hanyag gondatlanság: Amikor valaki azért nem látja előre tettei következményét, mert munkája során nem figyelt oda kellően. Tévedés [27. (1)-(3)] - Nem vonható felelősségre azért, ha nem tudott tettei lehetséges következményéről, mikor elkövette a tettet. - Nem vonható felelősségre, ha elfogadható okból, nem tudta, hogy amit tesz veszélyes a társadalomra. - Ha a tévedés gondatlanság miatt következett be, az elkövető felelősségre vonható. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [171. ] - A szakma szabályainak megszegése miatt gondatlanul más(ok) életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, vagy testi sértést követ el. Vétség. - Ha mindezt szándékosan tesz. - Bűntett. Magántitok megsértése [177. ] - Vétség - Aki a munkaköréből adódóan tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Visszaélés személyes adattal [177./A ] - Vétség - Aki haszonszerzési vagy érdeksérelmi célból jogtalanul, más célból vagy nem elég biztonságosan kezeli a rá bízott adatokat. - Akkor is vétkezik, ha nem amikor kell, nem adja át ezeket az adatokat (hiányosan tájékoztat). 11
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS JOGI VONATKOZÁSAI 1997. évi CLIV Egészségügyi törvény: Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodások megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez 1978. évi IV. törvény, 172. 1., 2., 3., 4. bekezdés: Segítségnyújtás elmulasztása: (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. 12
A BETEGSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA A BETEGSZÁLLÍTÁS (Eü. tv., 97. (1)-(3) bekezdés) Célja, hogy olyan betegek számára is biztosítva legyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, akiket szállítani kell. A szállítás indoka: - egészségi állapot - csak speciális testhelyzetben szállítható - mozgásában korlátozott - járóképtelen - egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát - fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe - ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz hiánya vagy annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné A beteg otthonából szállítható lakhelye szerint vagy a beutaló szolgáltató telephelye szerint illetékes helyi, vagy a progresszív ellátás során magasabb szintű ellátást végző legközelebbi egészségügyi intézménybe. A beteg ugyanezen intézményekből ellátását követően otthonában is szállítható, amennyiben az ellátó intézményt aznap, illetve belátható időn belül másként elhagyni nem tudja. JOGOSULTSÁG A TÁMOGATOTT BETEGSZÁLLÍTÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE A beteg járó- vagy fekvőbeteg szakellátás igénybevételéhez, illetve egészségügyi intézményből hazaszállításhoz betegszállító igénybevételére jogosult, ha: - egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és - a szállításra valamely, beutalásra jogosult orvos rendelése alapján került sor, vagy - a szállítás kúraszerű kezelés céljából történik - fogyatékos gyermekek esetén lehetőség van a betegszállításra akkor is, ha az intézmény a fogyatékos gyermek ellátását, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését végző, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt, továbbá mozgásszervi betegség esetén pedig a konduktív pedagógiai intézményt igénybevevő fogyatékos gyermek is jogosult a betegszállításra. Az egészségügyi ellátás elérhetősége általában akkor biztosítható a betegszállítás igénybevételével, ha a beteg: - csak speciális testhelyzetben szállítható; - betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel; - mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát; - fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe; - ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné. A betegszállítás igénybe vehető a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába szállítására is, ha a gyógyintézetet azért nem tudja elhagyni, mert csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel, illetve mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát. A gyógyintézetet elhagyó beteg hazaszállítható akkor is, ha tömegközlekedési eszköz az adott időben nem áll a beteg rendelkezésére. A BETEGSZÁLLÍTÁS MEGRENDELÉSE A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegszállítást csak az egészségbiztosítási jogszabályok alapján beutalásra jogosult orvos rendelése alapján lehet teljesíteni. A rendeléskor az orvos határozza meg, hogy a betegszállítási tevékenységet végző szervezet a milyen módon végezze a szállítást. A betegszállítás rendelésénél meg kell határozni, hogy milyen kísérettel (betegkísérő, kíséretet nem igénylő), mely betegszállító járművön (fekvő vagy ülőbeteg szállítókocsi), egyénileg vagy más beteggel együtt történhet a szállítás. A betegszállító elsősorban a sürgősebb eseteket teljesíti, ezért ha nem rendelkezik megfelelő kapacitással, erről a szállítást kérőt, illetve a beteget értesíti. 13
A betegszállítást az orvos vagy az általa kijelölt egészségügyi dolgozó rendeli meg. A megrendeléskor a következő adatokat kell közölni a betegszállítást végző szolgáltatóval: - beteg neve, életkora - kíséret igénye (14 éven aluli gyermek esetén a szülői kíséret igényét) - a szállítást indokoló, illetve a szállítás szempontjából lényeges kórisme - a betegszállítás megkezdésének idejét (6 órán belül, 24 órán belül, tervezett időpontban, ismétlődően) - betegszállítás körülményeit (ülve, fektetve, stb.) - a betegszállítás mentő(szak)ápolói kíséretet nem igényel - a megrendelő neve, telefonszáma, a megrendelő orvos neve és bélyegzője száma - kúraszerű kezelésre szóló megrendelés esetén az orvosnak a szállítás megrendelése előtt a betegszállító és a kezelő intézettel egyeztetnie kell a kezelés első időpontjáról - a betegfelvétel és a betegátadás helyét - ha az orvos által kijelölt egészségügyi dolgozó rendeli meg: saját nevét, telefonszámát és a megrendelő orvos nevét és orvosi bélyegzőszámát. A megrendelő orvos kitölti a betegszállítási utalványt, amelyet a beteg vagy hozzátartozója átad a helyszínre érkező, betegszállítási tevékenységet végző személynek. Bárki jogosult betegszállítást rendelni, amennyiben arra nem a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló (1997. évi LXXXIII. törvény 17. ) keretében kerül sor. A szállítás megrendelésekor a betegszállítást végző szervezet által kért adatokat kell közölni. A betegszállítást végző szervezet a megrendelőt a rendelés felvétele során tájékoztatja a betegszállítás várható költségeiről. A betegszállítást végző szervezet a szállítást az egészségbiztosítási jogviszony keretében végzett szállításon felüli kapacitása terhére teljesíti. Amennyiben a betegszállítást nem az orvos rendeli, a betegszállítást végző szervezet tájékoztatja a szállítást kérőt a várható költségekről. A BETEG OTTHONA Ahol a beteg életvitelszerűen tartózkodik, továbbá amennyiben az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásakor a kezelőorvos szakvéleménye szerint a beteg otthonában történő gondozása vagy felügyelete szükséges, a gondozást, illetve felügyeletet vállaló személy lakóhelye, illetve az ezt végző intézmény. A BETEGSZÁLLÍTÁS LEHET - A sürgősség igénye szerint: 6 órán belüli, 24 órán belüli, meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban ismétlődő - A kíséret igénye szerint: betegkísérő közreműködését igénylő, illetve kíséretet nem igénylő, betegszállító gépjárművel - Az alkalmazott betegszállító gépjármű szerint: mentőkocsival, fekvőbeteg-szállító kocsival, ülőbetegszállító kocsival - A végrehajtás módja szerint: egyedi, illetve más betegekkel együtt ÉJSZAKAI BETEGSZÁLLÍTÁS A beteg - nem mentési céllal - 22 óra és 6 óra között egészségügyi ellátásra szállítása, illetve ellátás utáni visszaszállítása. A beteg egészségügyi ellátásra, különösen művesekezelésre, 24 órát üzemelő diagnosztikus vizsgálatra (CT, MRI) szállítható, illetve az egészségügyi ellátást követően visszaszállítható. BETEGSZÁLLÍTÁS KÚRASZERŰ KEZELÉSRE A betegszállításra jogosító kúraszerű kezelésről külön jogszabály rendelkezik. A kúraszerű kezelésre történő betegszállítást megrendelő orvosnak a szállítás megrendelése, illetve ütemezése előtt a betegszállítási tevékenységet végző szervezettel és a kezelést végző egészségügyi intézménnyel egyeztetnie kell. Ebben az esetben a beteg szállítását megrendelő orvos - a betegszállítási utalvány első alkalommal történő kitöltése mellett - a kezelés első időpontjára vonatkozóan a Kúraszerű kezelésre történő betegszállítás kiegészítő utalványa kitöltésével rendelhet szállítást. A további szállítások megrendelése és a betegszállítási utalvány kitöltése a kezelést végző intézmény orvosának a feladata. A kezelési, illetve szállítási időpontok módosítása, bármely okból történő megváltozása esetén az információval rendelkező fél a másik két érintett felet haladéktalanul értesíteni köteles. 14
Amennyiben a betegszállítás rendelésének tényét ismerő személy tudomására jut, hogy a beteg a helyszínről eltávozott, vagy más módon elszállították, erről haladéktalanul értesítenie kell, a betegszállítási tevékenységet végző szervezetet. AZ ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELLENŐRZÉSE Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét 2005. július 1-jétől ellenőrzi az egészségbiztosító. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel, aki köteles ebben közreműködni. Ha az adategyeztetés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellenőrzi. A BETEGSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által külön jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély) rendelkező betegszállításra feljogosított szervezet. Betegszállítási tevékenység végzésére annak a szervezetnek adható engedély, amely rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A betegszállító szervezet saját maga vagy megbízottja útján folyamatos ellátás biztosítására kötelezett. A BETEGSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLY A betegszállító szervezetek tevékenysége során a beteg szállításában közreműködő személy. Betegszállítási tevékenység végzésére, az alábbi képesítéssel rendelkező személyek jogosultak: 1. Betegszállító GÉPKOCSI-VEZETŐként az foglalkoztatható, aki a) a betegszállító gépjármű vezetéséhez jogszabályban előírt követelményeknek eleget tesz, és b) legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlattal rendelkezik, és c) ca) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő ápolói, mentőápolói vagy általános asszisztensi szakképesítéssel, ápolási asszisztensi, betegkísérői, vagy műtőssegédi részszakképesítéssel, vagy általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítéssel és ezen szakképesítések valamelyikére vonatkozóan érvényes működési nyilvántartással rendelkezik; továbbá, aki az OKJ-ban szereplő szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik és ezen szakképesítés vonatkozásában a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét teljesítette; cb) - a ca) alpontban megjelölt szakképesítés vagy érvényes működési nyilvántartás, valamint továbbképzési kötelezettség teljesítése hiányában - a felnőttképzésről szóló törvény szerint akkreditált intézménynél a betegszállítási tevékenységre felkészítő, legalább 10 órás elméleti és 30 órás gyakorlati, vizsgával záruló képzést elvégezte [az elméleti képzés tartalmi elemei: jogi, etikai kérdések; munkavédelem; a gyakorlati képzés tartalmi elemei: életjelenségek vizsgálata; légútbiztosítás (eszköz nélkül); lélegeztetés (eszköz nélkül); újraélesztés egyedül és másik segélynyújtóval; sérülések: sebek, vérzések, törések; vérzéscsillapítás, ideiglenes végtag rögzítés, kötözés; betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítása]. 2. Betegszállításban BETEGKÍSÉRŐként az foglalkoztatható, aki d) az OKJ-ban szereplő ápolói, mentőápolói vagy általános asszisztensi szakképesítéssel, ápolási asszisztensi, betegkísérői, vagy műtőssegédi részszakképesítéssel, vagy általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítéssel és ezen szakképesítések valamelyikére vonatkozóan érvényes működési nyilvántartással rendelkezik; továbbá az, aki az OKJ-ban szereplő szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik és ezen szakképesítés vonatkozásában a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét teljesítette; e) az a) pont szerinti szakképesítés vagy érvényes működési nyilvántartás, valamint továbbképzési kötelezettség teljesítése hiányában - a felnőttképzésről szóló törvény szerint akkreditált intézménynél a betegszállítási tevékenységre felkészítő, legalább 10 órás elméleti és 30 órás gyakorlati, vizsgával záruló képzést elvégezte [az elméleti képzés tartalmi elemei: jogi, etikai kérdések; munkavédelem; a 15
gyakorlati képzés tartalmi elemei: életjelenségek vizsgálata, légútbiztosítás (eszköz nélkül), lélegeztetés (eszköz nélkül), újraélesztés egyedül, illetve másik segélynyújtóval, riasztó tünetek felismerése, állapotrosszabbodás felismerése; eszméletlenség fogalma, felismerése, ellátási lehetőségei; sérülések: sebek, vérzések, törések; vérzéscsillapítás, végtag rögzítés, kötözés, betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítás; shock, ájulás fogalma, felismerése és ellátása, pulzus, vérnyomás, vércukormérés ismeretek; elsősegélynyújtó doboz tartalma, használata]. SZÁLLÍTHATÓSÁG ÜLŐBETEG-SZÁLLÍTÓ kocsival az a beteg szállítható, aki a) megfigyelést nem igényel, és b) tiszta tudatú, és c) segítséggel (lépcsőn is) járóképes, és d) egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben történő szállítást, és e) 14 éven felüli, illetve, ha 14 éven aluli a szülő (gondozó) kíséri FEKVŐBETEG-SZÁLLÍTÓ kocsival az a beteg szállítható, a) akinek szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges, és b) aki csak fekve, hordágyon szállítható, vagy c) akinek mozgatása csak betegkísérő közreműködésével biztosított. Amennyiben a betegszállítást végző szervezet, az adott időben nem rendelkezik valamennyi szállítási feladatának teljesítéséhez szükséges kapacitással, elsősorban a sürgősebb szállítási feladatokat kell teljesíteni. Ez esetben a szállítás késedelmes megkezdésének várható időpontjáról a megrendelő orvost és/vagy a beteget értesíteni kell. A BETEGSZÁLLÍTÁS SZERVEZÉSE, IRÁNYÍTÁSA Amennyiben az adott megyében betegszállítást irányító szervezet működik, a betegszállító szolgáltatók a tevékenységüket annak koordinálásával kötelesek végezni. A BETEGSZÁLLÍTÁS SORÁN HASZNÁLATOS DOKUMENTUMOK Betegszállítási utalvány Feltüntetendő adatok - Beteg neve, születési adatai - Taj száma - Lakcíme - A betegszállítás költségeit viselő neve: lehet az országos egészségbiztosítási pénztár (továbbiakban OEP) által finanszírozott, finanszírozhatja a beteg illetve egyéb intézmény (pl.: alapítvány) - Térítési kategória: o magyar biztosítás alapján végzett ellátás o magyar biztosítással nem rendelkező menekült ellátása o államközi szerződés alapján végzett ellátás o egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján magyar egészségügyi ellátásra nem jogosult személyek térítésköteles ellátása o magyar biztosítással nem rendelkező menedékes ellátása o külföldön élő magyarok központi költségvetésből támogatott ellátása (Segítő Jobb) o befogadott külföldi állampolgár o menekült, menedékes státuszt kérelmező o elszámolásra vonatkozó nemzetközi szerződés/közösségi szabály alapján történő ellátás - A szállítás indoka és módja: orvos tölti ki. o a beteg csak speciális testhelyzetben szállítható o mozgásában korlátozott, járóképtelen o ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné o A beteg felvételekor ellenőrizendő, hogy a kiérkező egység megfelel-e a megjelölt szállítási módnak. Amennyiben nem, jelezni kell azt az irányítócsoportnak, aki felveszi a kapcsolatot a küldő orvossal. - A beutaló diagnózis és annak BNO kódja 16
- A beteg felvételi helye ( honnan szállítandó ) - A beteg átvételi helye ( hová szállítandó ) - Van-e helybiztosítása a betegnek: fekvőbeteg osztályra történő szállításkor mindig kötelező megadni a beteget fogadó orvos nevét. - A szállítás sürgőssége (6 vagy 24 órán belül) illetve időre kért szállításnál a beteg átvételi helyére érkezés pontos ideje. - A feladat teljesítésnek módja (fekve vagy ülve / egyedül vagy más beteggel együtt szállítható) - Igényel-e kíséretet (betegkísérő) - A szállítást megrendelő orvos adatai (név, bélyegzőszám, OEP kód). - A megrendelés időpontja - A megrendelő orvos aláírása és pecsétje Betegszállítási adatlap Feltüntetendő adatok - Betegszállító állomás neve, címe - A feladat napló tételszáma - A betegszállítást végző szervezet ÁNTSZ kódja - A beteg adatai (név, születési adatok, TAJ szám, lakcím) - A beutaló diagnózis - A betegfelvétel és a betegátadás helye - Megrendelő orvos adatai (név, pecsétszám, munkahelyi azonosító) - Megrendelés időpontja - Kísérő igénye és a beteg kívánt pozícionálása szállítás alatt - A szállítás sürgősségi igénye vagy az átadási helyre érkezés kívánt pontos ideje (időre kért szállítás) - A szállítás térítésének módja ( térítési kategória ) - A költségviselő - A feladatot elvégző gépkocsi forgalmi rendszáma és személyzete - A feladat ellátásának adatai (km óra állások, időpontok) megállóhelyenként - A szállítás típusa (egyedi vagy kapcsolt) - A szállítás dátuma - Az átvevő intézet neve és ÁNTSZ kódja - Az átvevő orvos aláírása - Átvétel dátuma és ideje - Továbbszállítás esetén annak indoka és az azt elrendelő orvos aláírása és bélyegzője A beteg továbbszállítási adatlapja Feltüntetendő adatok - A beteg neve és TAJ száma - A beutaló diagnózis - A betegfelvétel ( honnan ) és átadás ( hová ) helye - A szállítás alatti felügyelet igénye - A szállítás módja - A továbbszállítást elrendelő orvos neve és pecsétszáma - A továbbszállítás megrendelésének ideje (percre pontosan) 17
- Az eredeti átadási helyre érkezés adatai (idő és a kilométeróra állása) - A továbbindulás adatai (idő és a kilométeróra állása) - Az átvevő intézetbe érkezés adatai (idő és a kilométeróra állása) - A feladat ellátásával töltött idő és kilométer összesen - Az átvétel helye és pontos ideje - Az átvevő orvos aláírása és bélyegzője Kúraszerű kezelésre történő betegszállítás kiegészítő utalványa Feltüntetendő adatok - A beteg adatai (név, születési adatok, lakcím, TAJ szám) - A szállítás adatai (honnan-hová) - A szállítást és a kezelést végző egészségügyi szolgáltató OEP kódja - A be- és hazaszállítás időpontjai (év, hó, nap, óra, perc) A betegszállítási adatlap kitöltése ekkor is kötelező! AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT (a továbbiakban: OMSZ) Minden működési engedéllyel rendelkező betegszállítási tevékenységet végző szervezet elérhetőségét (telefonos és elektronikus elérhetőség) be kell jelenteni az OMSZ-nak. A betegszállítást végző személy azonnal értesíti az OMSZ irányító csoportját, amennyiben a beteg állapotának szállítás közbeni rosszabbodása miatt mentés szükségességét vélelmezi. A segítség megérkezéséig köteles a tőle elvárható beavatkozásokat megtenni, majd a mentőegység vezetőjének utasításai szerint eljárni. A betegszállítási tevékenységet végző szervezet elérhetőségét (hívószám, illetve frekvencia és hívójel) be kell jelenteni az OMSZ-nak. Amennyiben tömeges baleset vagy katasztrófa indokolja, az OMSZ irányító csoportja a betegszállítási tevékenységet végző szervezeteket riaszthatja. A riasztott szervezet köteles az OMSZ riasztása szerinti helyszínre kivonulni, és a kárhelyparancsnok utasításai szerint eljárni. Az együttműködés során keletkezett költségeket az OMSZ által igazolt részletes költségkimutatás alapján a betegszállítást végző szervezet részére az Egészségügyi Minisztérium téríti meg. Az egészségügyi intézménynek a beteget 10 percen belül át kell venni vagy - amennyiben a beteget nem tudja ellátni - dönteni kell a továbbszállításáról. Ha az egészségügyi intézmény a beteget nem tudja fogadni, ugyanazon betegszállító gépjárművel való továbbszállítás esetén a betegszállító, a beteg továbbszállítási adatlapját is kitölti. Ha a továbbszállítást más betegszállító gépjármű végzi, a továbbszállítást megrendelő orvos új betegszállítási utalványt tölt ki. Felvétel esetén át kell venni a szállítás során keletkezett veszélyes hulladékot is. A beteg váladékával szennyeződött, valamint a fertőző beteg szállítását végző szállító járművet, a beteg átadását követően fertőtleníteni kell. 18
A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON A sürgősségi ellátás nem a kórházban kezdődik, hanem a baleset helyszínén indul, és a kórházban fejeződik be. A folyamatban résztvevők tevékenységének egymásra kell épülnie ahhoz, hogy eredményes legyen. Ennek érdekében dolgozták ki a szakmai protokollokat az ellátás minden szintjére. Egyes elemeit a Konstantin kereszt ágai szemléltetik, melyek a sürgősségi ellátás egy-egy fontos láncszemét jelképezik. (felismerés, segélykérés, elsősegély, szakellátás, mentőszállítás, kórházi kezelés) A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS RÉSZTVEVŐI/ELEMEI: 1. Az elsősegélynyújtás szükségességének felismerése. 2. Segélykérés 3. Laikus elsősegély: Az első ellátás. Megfelelő szintű elméleti és gyakorlati ismereteket igényel. Ezen ismereteket időről-időre fel kell frissíteni, az új protokollokat el kell sajátítani. 4. Első szakellátás: Az elsőként elérhető orvos biztosítja. Az ellátás szintje az elsősegélynyújtáshoz viszonyítva magasabb, minden orvosnak kötelessége. A körzeti orvosi hálózatot érinti, munkaidőn kívül ügyeleti hálózat keretében. A személyi és tárgyi feltételek korlátozottak. Elsősorban balesetek esetén gyakran elmarad, mert a bejelentés a mentőszolgálathoz érkezik, így a mentő az első szakellátó. 5. Mentőszállítás, -ellátás: Az első szaksegélyhez csatlakozik, vagy annak helyében lép. Magyarországon a mentési feladatokat az OMSZ látja el. A feladatok ellátásának és a mentő gépkocsik mozgásának koordinálása az irányítócsoportok feladata. A megyei irányító csoport (MICS) a Budapesten található központi irányító csoport (KICS) fennhatósága alá tartoznak. Az OMSZ feladatai: Mentés / Baleseteknél szakszerű elsősegélynyújtás. / Elemi csapásoknál, tömegszerencsétlenségeknél aktív részvétel a következmények felszámolásában, szakvélemény adása a hatóságok részére. / Mozgóőrség ellátása. / Mentőállomás hálózat kialakítása. / Korszerű egészségügyi és hírközlési eszközök beszerzése. / A mentésügy tudományos fejlesztése. / Tanfolyamok szervezése (a lakosság felé). / Szakemberek képzése. / Kapcsolattartás külföldi mentőkkel. 6. A kórházakban a sürgősségi betegek felvételére külön osztályként működő egységeket alakítottak ki. Ezek a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO). Ezen osztályok feladatai: Betegvizsgálat, osztályozás. / Felvételi kórisme felállítása. / Az első áthidaló ellátás vagy oki terápia megkezdése. / A gyógyintézeti felvételről döntés. Megfelelő osztályon való elhelyezés. A sürgősségi ellátás csúcsa az intenzív osztály. Itt a legideálisabbak a személyi és tárgyi feltételek. Vannak szakirányú intenzív osztályok, azonban az úgynevezett központi intenzív osztályok/egységek a jellemzőbbek. 19