JÚLIUS JULIUS A római naptárban eredetileg a fantáziátlan Quintilis (ötödik) nevet viselte. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgõ javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesar után, aki e hó 12. napján született. 1 2 3 4 5 Szo V H K Sze 2006 JÚLIUS Tihamér, Annamária Ottó, Ottokár Kornél, Soma Ulrik, Babett Emese, Sarolta A rengeteg mezõgazdasági munka közt azért jutott hely ünnepnapokra is. 5-én a Poplifugia, az ún. Nép menekülése, melynek eredete homályba vész, talán a Regifugium (Királymenekülés, febr. 24.) ellenpárja. 7-én volt a Nonae Caprotinae, a rabszolganõk ünnepe, amikor az asszonyok egy vadfügefa azaz kecskefüge (caprificus) alatt áldoztak Iuno Caprotina, mint kecske-, illetve fügefaistennõnek, mely attributumok mindegyike termékenységjelképnek számított. Minden bizonnyal ez az ünnep is ellentétpárja volt a téli Szaturnaliának vagy a Lupercaliának. 12-én Apollo tiszteletére rendeztek játékokat, melyen az asszonyok bíborszegélyû tógát ölthettek, melyet egyébként csak magasrangú férfiak viselhettek. 23-án Neptunusnak, a vizek istenének áldoztak, hogy megóvja a termést a szikkasztó nyári forróságtól. 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Csaba Apollónia, Apolka Ellák, Edgár Lukrécia, Marina Amália, Alma Nóra, Lili Izabella, Dalma Jenô Örs, Stella Henrik, Roland Valter Endre, Elek, Dzsesszika Frigyes, Kamill Emília, Esztella Illés Dániel, Daniella A hónap régi magyar neve Szent Jakab hava, az elsõ dekád apostolszentje után. Más néven Oroszlán havának is nevezték mert ekkor lépett be a Nap az Oroszlán csillagképbe. 22 23 24 25 Szo V H K Magdolna, Magda Lenke, Borisz Kinga, Kincsô Kristóf, Jakab, Zsaklin 26 Sze Anna, Anikó 27 Cs Olga, Liliána 28 P Szabolcs, Alina 29 Szo Márta, Flóra 30 V Judit, Xénia 31 H Oszkár 110
Jeles napok Július 2. Sarlós Boldogasszony A Nehézkes Máriának Erzsébetnél, Keresztelõ Szent János édesanyjánál tett látogatásának ünnepe. Magyarországon Péter-Pál helyett ezen a napon kezdõdött az aratás, de ezen a napon csak jelképesen dolgoztak. A papok megáldották a szerszámokat, a búzából koszorúnak valót szedtek. Másnap az aratást szent rítushoz illõ áhítattal kezdték, tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal térdeltek a búza elé, imát mondtak, és a föld szent, keleti sarkában kezdték az aratást. Az elsõ két kévét keresztbe rakták, ami az életet jelentõ új kenyérnek szólt. Az asszonyok arattak sarlóval, nyomukban járva a férfiak kötözték a kévét, szimbolikusan arra utalva, hogy a Szûzanya arat és fiára hagyja, hogy gyûjtsön, és a búzát elválassza a konkolytól. Július 12. A 14 segítõszent közös ünnepe Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták õket segítségül. Kultuszuk valószínûleg német földrõl a pestisjárvány idejébõl ered. A 14- es szám fontos szerepet kap a zsidó-keresztény számmisztikában, mert egyszerre holdszám (28:2=14), és napszám 14*26=364. A Bibliában pedig a nemzetségek száma Ábrahámtól Dávidig, Dávidtól a babiloni fogságig, valamint a babiloni fogságtól Krisztusig egyaránt 14. Július 14. Antiochiai Szent Margit Vértanú, a 4 fõ szûz, és a 14 segítõszent egyike. A szülõ asszonyok segítõje. Vakbuzgó pogány apja jelentette fel, miután nem tudta a pogány hitre visszatéríteni. Hazánkban az Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje. II. András a Szentföldrõl hazahozza koponyaereklyéjét. IV. Béla pedig szakrális névmágiából az õ nevét választja a tatárjárás idején újszülött kislánya nevéül. Július 16. Kármelhegyi Boldogasszony Avagy: Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony. A karmelita rend kiváltságos Mária ünnepe. A rendet alapító Stock Simonnak (1265) angyalok és szentek kíséretében jelent meg a Szent Szûz, és skapuláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki ezekkel a szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére. Július 20. Illés Ószövetségi próféta, akit tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadott az égbe az Úr. A hívõ zsidók Illést a messiás elõhírnökeként várják vissza. Hasonló csodákat hajtott végre, pl. csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel. Pogány elõképe a görög Héliosz napisten lehet, aki szintén tüzes szekéren utazott. Illést szokás az égiháborúkért és villámcsapásokért is okolni. Ha zeng az ég, Illés a lovait hajtja, szekerét zörgeti, ostorát durrogtatja. Július 22. Mária Magdolna A néphitben a megtérõ Magdolna, az a bûnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát. Az igazi Mária Magdolna (magdalai Mária) azonban egy megszállott, beteg asszony volt, akibõl Jézus kiûzte az ördögöket (hetet), s aki ezután Jézus állandó kísérõje lett, kivételes szerepet betöltve az evangéliumi eseményekben. július 25. Jakab A nagyobbik Jakab, Zebedeus fia, János bátyja, apostol. Ôk ketten halászok, akik az elsõk közt szegõdtek Jézushoz, aki a mennydörgés fiai nevet adta nekik. Jakab a tanítványok legbelsõ köréhez tartozott, pl. ott volt Péterrel és Jánossal a Táborhegyen az Úr színeváltozásánál is. Az elsõ vértanú, i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa nyakaztatta le. Ereklyéi Spanyolországban nyugszanak, Santiago de Compostellában. Szent Iago néven Spanyolország nemzeti szentje. Július 25. Kristóf A 14 segítõszent egyike, az utazók, autósok védõszentje. Július 26. Anna Kedd asszonya, Szûz Mária édesanyja. Ünnepe a jeruzsálemi templom felszentelésének napja. Népünk sokáig õt tisztelte Nagyasszonyként, s Máriát Kisasszonynak. Ôsi Boldogasszonyunk kettõs istenasszony volt: Nagyasszony az anya, s lánya, Kisasszony a szûz. Szent Anna Jézus dajkája, a keresztény nagycsalád, nemzetség oltalmazója, a gyermekáldás patrónája, a szorgoskodás, az önfeláldozás, az egyhangú asszonyi munka, a család és a rászoruló ember szolgálatának példaképe. JÚLIUS 111
JÚLIUS Évfordulók Július 1. 360 éve történt Megszületett Gottfried Wilhelm Leibniz német racionalista matematikus és filozófus. Harmensz van Rijn) németalföldi festõ és rajzmûvész (Éjjeli õrjárat). Július 20. 30 éve történt Az amerikai Viking 1 robotûrhajó végrehajtotta az elsõ sikeres landolást a Marson. 500 éve történt Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király (1516 1526), aki a mohácsi csatából menekülve esett el. Július 2. 70 éve történt Megszületett Hofi (eredeti nevén: Hoffmann) Géza humorista (Hofélia, Élelem bére). Július 5. 40 éve történt Freiburgban meghalt Hevesy György József, magyar származású, Nobel-díjas kémikus, a hafnium felfedezõje. 60 éve történt Elõször jelent meg nyilvánosság elõtt a bikini egy párizsi divatbemutatón. 200 éve történt Hosszúfalván megszületett Teleki Blanka grófnõ, reformpedagógus, a nõi egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa. Július 9. 150 éve történt Smiljamban (Osztrák-Magyar Monarchia, ma: Horvátország) megszületett Nikola Tesla a váltóáram rendszer, az indukciós motor, a transzformátor és számos egyéb berendezés feltalálója és megvalósítója. Július 15. 80 éve történt Megalakult Kozma Jenõ és Tolnay Kornél elnökletével a Polgári Egység Klubja, melynek célja az volt, hogy a budapesti polgárságot a kormány mögé tömörítse. 400 éve történt Leidenben megszületett Rembrandt (Rembrandt Július 25. 60 éve történt A Bikini szigeteknél végrehajtották az elsõ víz alatti kísérleti atomrobbantást. Július 26. 30 éve történt Földrengés rázta meg észak Kínát, legkevesebb 242.000 ember halálát okozva. 50 éve történt Nasser egyiptomi elnök államosította a Szuezi csatornát. 150 éve történt Megszületett George Bernard Shaw ír származású angol Nobel-díjas drámaíró (Pygmalion). Július 29. 150 éve történt Meghalt Robert Schumann német zeneszerzõ, a zenei romantika egyik vezéregyénisége. 250 éve történt Megszületett Báró Podmaniczky József politikus, tudományos- és közíró, a londoni Royal Society elsõ magyar tagja. Július 30. 160 éve történt Megszületett Paál László festõmûvész (Út a fontainebleau-i erdõben). Július 31. 120 éve történt Bayreuthban a Wagner ünnepi játékok alatt meghalt Liszt Ferenc zeneszerzõ. 450 éve történt Loyola Ignác, a spanyol katolikus szent ünnepe. A jezsuita rend (Jézus Társaság, Societas Iesu) alapítója halálának emlékére. 112
Kell valami közös cél az embereknek Beszélgetés Szabó István filmrendezõvel JÚLIUS Melyik idõszak volt, amelyet gyermekként élt meg a Ferencvárosban? Az 1945-tõl talán 1950-52-ig terjedõ idõszak. Nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor költöztünk el édesanyámmal a dédszüleim házába. 1898-ban építette fel a dédapám ezt a házat, amely az õ saját üzeme és világa volt, és ezután itt laktak. Nagyanyám itt született és ebben a házban élte le életét. Mi is följöttünk párszor vidékrõl gyerekkoromban, mert az édesapám és az õ szülei miatt nem Budapesten éltünk. Édesanyám egyszer úgy döntött, hogy külön óhajt lakni. Én még kisgyerek voltam abban az idõben. Valóban a Ferencvárosban töltöttem a gyerekkoromat, pontosabban különbözõ ferencvárosi iskolákban és a Liliom utcában és környékén, amely egy nagyon izgalmas világ volt akkor. A Liliom utca 34-36. volt anyai ágon a családunk egy részének az otthona az 1800-as évek második felétõl. Amikor meghalt az édesapám 1945 áprilisában, a nagyszüleimhez költöztünk és ott éltünk egy jó pár évig. Nagyon izgalmas vidék volt ez a Ferencváros. Elsõsorban a szemben lévõ ház, aminek a tulajdonosa Hackl órásmester volt, akinek egy fantasztikusan szép órásüzlete volt a Ferenc körúton, amely elõtt többször elmentem gyerekkoromban és megcsodáltam a kirakatot. Hackl órás kirakatában rengeteg porcelándísz volt, valamint egy tábla a kirakat közepén, amelyre gyönyörû betûkkel azt írta, hogy A kirakatomban lévõ dísztárgyak nem eladók, csak azt a célt szolgálják, hogy üzletemnek önök nagyobb figyelmet szenteljenek. Körülbelül ez a filmkészítõ és színházkészítõ embernek is a filozófiája, ugyebár. Az ember megpróbálja úgy készíteni a munkáját, hogy annak a kedves közönség nagyobb figyelmet szenteljen, tehát ezt a filozófiát én hamar megtanultam. Ezek a mesterek egyben ferencvárosi polgárok voltak? Igen. Hackl órásmester háza azért is volt csodálatos azon kívül, hogy Hackl bácsi sokszor kikönyökölt a földszinti ház ablakán, mert a ház oldalában volt egy márványtábla, amely az 1838-as árvíz szintjét mutatta a házfalon. Ebbõl az is kiderült, hogy a nagy budapesti árvíz idején már álltak ezek a házak a Liliom utcában. Mindenesetre a mi házunk késõbb épült, a század végén. Régen szemben velünk egy félig romos ház volt, amelyben hadirokkantak éltek. És mi kisgyerekként nagyon sokat mentünk át, és hallgattuk a történeteiket, a meséiket. Hadirokkantak, féllábú, félkarú, beteg, de a maguk módján erõs, egészséges emberek éltek ott, és gyakran lehetett õket katonaruhában látni. Ez egy egészen különleges világ volt és izgalmas mesék hangzottak el itt. A mi házunknak óriási kertje volt. A kertben négy platánfa állt középen, de ma már csak egy van meg. A hatalmas platánfák egy nagy négyszöget képeztek. A macskaköves udvar közepén két oldalt istállók voltak a lovaknak, a kert végében pedig egy kis zöld faház állt, amiben le lehetett ülni teázni és hûsölni. Tehát gyönyörû kert volt, és ez a kert az államosítás befejeztéig állt. A három filmben, amelyeket itt forgattam, még látható. Fantasztikus padlások voltak a házakban. A padlás a gyerek számára nagyon izgalmas, kalandos hely volt, mindenféle titkokat lehetett találni, mármint gyerek számára titkokat. A házakhoz tartozott még egy hatalmas 113
JÚLIUS pincerendszer is, amelyben hordók álltak. Nem nagyon engedték meg, hogy lemenjünk, de gyerek lévén nem tudtuk kihagyni. Mivel foglalkozott a dédapja? Szesz elõállításával foglalkozott. A nagyapám viszont már jogász volt, õ a váci polgármester munkatársa. Az elsõ világháborúban az õ feladata volt Budapest élelmezése és ellátása. De dédapám szeszt gyártott, nem egyedüliként a kerületben: több alkohol elõállításával foglalkozó üzem volt és van is a Ferencvárosban. Például a világhírûvé vált Zwack-gyár pár száz méterre volt ettõl. A dédapám elég komoly társadalmi életet élt, õ hozta létre Magyarországon, illetve Budapesten elõször az úgynevezett üzemi tûzoltóságot. Az volt a véleménye, hogy minden üzemnek kell, hogy legyen tûzoltó rendszere. A szakmát, amit õ ûzött, a szüleitõl tanulta, s gyerekkorában megélt egy nagy üzemi tüzet. Voltak nagyon aktív emberek annak idején, ez a polgárság kialakult és létrejött Budapesten, elkezdõdött az iparosodásnak ez az igazán komoly része, és ezek az iparos emberek nagyon aktívan részt vettek Budapest fejlesztésében, életében. Ön 1945-tõl élt itt, ez egy háború utáni idõszak volt. Ez mennyiben határozta meg az életét? Nagyon kis gyerek voltam a háború alatt. Budapest ostroma köztudottan 1944 karácsony estéjén kezdõdött. Mi még karácsonyoztunk, és egy karácsonyfát vitt ki a légnyomás elõször a helyérõl. Tehát Budapest ostromát, 44 karácsony estéjétõl 1945 február 12-ig én még nem igazán tudatos kisgyerekként éltem végig, de vannak emlékeim. Az igazi emlékeim inkább az ostrom utáni napokról szólnak, mert hó lepte be a várost, és ezzel az égiek sokat segítettek Budapesten, mert a hullák, és a döglött állatok nem kezdtek el oszlani, hanem megfagytak a hóban. A lelõtt katonai eszközöket szállító lovak ott feküdtek az utakon, és az emberek bontották, és ették a húst. A mai napig emlékszem, miután ennivalónak csak olyasmi volt, ami szárazon, zsákban megmarad, tehát bab, borsó, lencse, sárgaborsó, zöldborsó. Hólében fõtt lencsét ettünk lóhússal. És a lóhús édeskés ízére a mai napig emlékszem. A hóból szerezték a vízutánpótlást? Igen. Úgy kellett meleg vagy fõzni való vizet hozni, hogy az ember kiment a kertbe, összeszedte a havat, és fölforralta. Nagyon érdekes volt Hackl órásmester figurája. Emlékszik még ilyen karakterekre? Milyenek voltak a ferencvárosiak abban az idõben? Olyan emberek voltak, mint a józsefvárosiak vagy a zuglóiak. Emberek voltak, most is emberek. Nincs külön jellegzetességük. A Ferencvárosnak ez a része, tehát a Tompa utcától a Liliom utca, Mester utca Itt elég érdekes és színvonalas emberek laktak. A Mester utca sarkán laktak a Gundelék. A Latinovics család az a Gundellel rokon: Latinovics Zoltán és Bujtor István édesanyja Gundel-lány volt. Az én édesanyámmal járt elemibe itt, ezen a környéken. Ez egy jó környék volt. Filmjeim egy részét is ez a környék ihlette, a környék, amit az ember maga körül lát. Melyek ezek a három filmek? Az apa címû filmem, a Szerelmesfilm és a Napfény íze egy része játszódott ebben a házban. Nagyon szép ház volt, gyönyörû lépcsõházzal. Emlékszem, a nagyanyám szobájának ablaka az udvarra, a fákra nézett, õk az elsõ emeleten laktak itt. Az apában még négy fát lehet látni az udvaron, ha jól emlékszem, talán még a Szerelmesfilmben is. Aztán szép lassan fogytak a fák, a fantasztikus platánfák. A Napfény ízében már csak két fa volt, ha jól emlékszem. A házat teljesen átépítették. Megvették az államosítás alatt, az ipari üzemet is államosították. A házból, amit én láttam, szinte semmi nem maradt. A múltnak az a dolga, hogy mögöttünk legyen. Magyarország olyan helyen van a térképen, hogy a történelem szele sok mindent elsodor. És újra és újra elsodor. Én csak azt tudom mondani, hogy a mi világunkat egyszer elsodorta 44-ben, majd 48-114
ban. Ezt a rendszerváltás véglegessé tette, hogy elsodorta, és csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a történelem jön-megy, és minden más világot is elsodorhat. Az ember ne legyen önhitt, hogy itt most szerzett valamit, mert akinek szerencséje van, közel 100 évig tartja, amit szerzett, akinek pechje van, az 10-12 évig, de itt nagyon mozog a történelem, és az önhittség ideig-óráig biztonságot ad, de aztán nagy csodálkozások következnek. Figyeli most is a Ferencváros alakulását? Szívesen megyek át a Ferencvároson, de meg kell mondanom, hogy csak az építkezés miatt, mert az emberi kapcsolatokat nem ismerem, fõleg az árakat nem ismerem. De amit kívülrõl látok, az elég példamutatónak tûnik. A Bakáts tér környéke nagyon szép hely. Én oda jártam iskolába a Patrona Hungariae-be elemibe, és ezért sûrûn jártam arra. Aztán ott van a szecessziós stílusban gyönyörûen újjáépített Schöpf-Merei Kórház A háború elõtti igazgatója, bizonyos Czumpf Aladár szintén a rokonságomhoz tartozott. Õ is egy egészen különlegesen hõsies ember volt. Röntgenorvosként megpróbálta megmenteni azt a rádium tartalékot, ami a röntgenezéshez kellett, a saját számítása szerinti vastagságú ólomdobozokba rejtette, hogy megmentse az országnak egy háború utáni idõre. A saját ágya alatt tartotta, de úgy látszik, rosszul számolt, mert a háború után aztán rákban halt meg. Szóval szétégette az a rádium, amit elrejtett, és amitõl aztán sugárbetegségben halt meg. Tulajdonképpen megmentette az országnak. Hát, furcsa sorsok vannak. Ön arról is nevezetes, hogy Oscar-díjas. Mondana néhány szót a díjról? Az Oscar-díj az Amerikai Filmakadémia díja, amit az amerikai filmmûvészek alapították több mint 70 évvel ezelõtt. Azok a színészek, írók, rendezõk, akik az akkor nagy filmtársaságokhoz, mint Columbia, Warner Brothers, Metro-Goldwin-Mayer, Universal, tartoztak, õk alapították és létrehoztak egy díjat, amelyben az általuk, tehát a saját szakmai kritériumaik szerinti, a szerintük legjobb szakmai munkákat premizálják az évben. Ennek a díjnak már közel 80 éves tradíciója van. Ebbõl õk minden évben az általuk legjobbnak tartott filmnek, rendezésnek, nõi és férfi fõszerepnek, mellékszerepnek, forgatókönyvnek, zenének és a legjobb külföldi filmnek adnak ki Oscar-díjat. Az akadémia tagsága, ami a kezdet kezdetén csak pár 100 mûvészbõl állt, ma közel 4000 fõbõl áll, tehát lényegében lefedi a teljes amerikai filmszakmát. Külföldi tagjai is vannak, azok, akik eddig Oscar-díjat kaptak, automatikusan tagjai az akadémiának és az õ véleményüket is beszámítják a szavazásba, tehát nekik is szavazniuk kell. Õk az elsõ szavazásban azt próbálják kiválasztani, hogy az õ szakmai véleményük szerint melyik az öt legjobb mindenbõl. Ezt hívják nominációnak. Ez a jelölés, magyarul? Ez többet jelent. Hogy a jelölt személy vagy a jelölt film az Amerikai Filmakadémia tagságának jelölése. Tehát õk úgy gondolják, hogy ez a munka, vagy ez a személy alkalmas arra, hogy Oscar-díjat kapjon. És van egy második kör, amelyben újra szavaz mindenki, már az ötbõl. Az ötbe úgy lehet bekerülni, hogy mindeni szavaz bárkire vagy bármire több száz munkából és több száz személybõl, és aki a legtöbb szavazatot kapja, az benne van az ötben. Tehát ez a szakma véleménye. És a második körben, akinek szerencséje van, mert ez aztán már tényleg szerencse kérdése, aki a legtöbb szavazatot kapja az ötbõl, az kapja az Oscar-díjat. És nekünk azért van szerencsénk, mert ebben az ötös körben már ötödször vagyunk bent, tehát négy film vitte a legjobb külföldi filmet, és egyet vitt a legjobb színésznõ. Szóval amihez nekünk közünk van, ami mind Magyarországon készült, mi már ötször benne vagyunk ebben az úgynevezett nominált körben. Ezt az emberek nem tudják, de õszintén szólva többet ér, mint az Oscar-díj. Ez a többes szám kiket jelöl? Nagyjából ugyanazok az embereket, akikkel együtt dolgozik? JÚLIUS 115
JÚLIUS Egy filmet nem egy ember csinál. Én nem szeretek egyes szám elsõ személyben beszélni. Elsõsorban Koltai Lajos, a forgatókönyvíró társaim, a kollégáim, akikkel dolgozom, akik a ruhákat és a maszkokat, a díszletet tervezik és készítik, és elsõsorban a színészek, akik játszanak. Mi a véleménye a magyar film helyzetérõl? Kinek fontos a magyar film? Az államnak már egyáltalán nem fontos. Az államnak édes mindegy, hogy van-e filmgyártás Magyarországon vagy nincs, mert ami moziigénye van az embereknek, azt meg lehet venni Amerikában. Most is ez történik. A budapesti mozikban rengeteg francia, olasz, cseh, német, orosz filmeket lehetett látni. Ma nem lehet õket látni mozikban. Szerencséje van, ha egy-egy olasz vagy egy francia filmet lát. Német vagy svéd filmet már egyáltalán nem lehet látni, csak éppen egyet. Szóval kialakult egyfajta közösségigény, és az európai film csak külön támogatással, külön nehézségek árán jut a mozikba. És ennek része a magyar film is. Ilyenné vált a piac. Ezzel nem lehet mit csinálni. Azért Európában vannak országok, ahol a hazai filmet a közönség támogatja. A lengyel filmet a lengyel közönség támogatja, a német és francia filmet a német és francia közönség, a spanyol filmet fantasztikusan támogatja a spanyol nézõ, a dán filmet a dán. A magyar filmet nem támogatja a magyar nézõ, de nem biztos, hogy a magyar nézõ a hibás. Lehet, hogy a magyar filmkészítõ nem találja meg a hangot az új ízlésû mozinézõvel. Nem tud olyan filmet csinálni, ami a magyar nézõt érdekli. Tehát nem kell feltétlenül azt hinni, hogy a közönséget kell leváltani. Szóval ezzel csak azt akarom jelezni, hogy a probléma, a gond, a helyzet elemzése során az ember nem egy hibást, hanem sok hibást lát. Ez egy sok szereplõs játék, és nem biztos, hogy csak a középcsatár nem lõtte be a gólt. Hátha nem is kapott labdát, hátha nem is vitték át a labdát a másik térfélre, hogy õ azt a lábára vehesse, szóval még nagyon sok minden van. A színháznak jobb a helyzete. Színházjárók vagyunk. Telt házzal mennek a színházak, az embereket érdekli a színház. Az emberek szeretik látni a saját színészeiket, szeretik hallani a saját nyelvükön a történeteket. Az emberek szeretnek színházba járni, hála Istennek. Érzõdik nálunk is a mozikban az amerikai hatás. Mekkora hatalommal, súllyal rendelkezik? Amerika nagyon nagy súllyal rendelkezik, azért, mert a közönség ezt szereti. Tessék olyan filmet csinálni, amit szeret a közönség, és akkor nem lesz ilyen súlya. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerû, mert az amerikaiak fantasztikus forgalmazási aparátussal rendelkeznek. Mindenütt bérelnek mozit, mindenütt van saját forgalmazó rendszerük, ezt jól csinálják, az európaiak nem. Európa nem tud úgy föllépni, hogy közös rendszert hozzon létre. Nem tudják eldönteni, hogy ennek a közös szervezetnek német, francia vagy angol legyen az elnöke, mert ez ugye preztízskérdés. És még valami van, amit nem tudnak eldönteni: hogy az alelnök cseh, magyar, portugál vagy dán legyen. És hogy a fõosztályvezetõ lett vagy norvég. Azért jó, hogy Európa közös, és valahogy tovább fog nõni. Csak egyszer Európának is rá kell jönnie, hogy a közös azt jelenti, hogy közösen csinálja a dolgokat és nem egymás ellen. Térjünk vissza városra. Sok arcát látta már, ugyan nehéz összehasonlítani, nincs is sok értelme, de mikor volt jobb város ez a város? Akkor vagy most? Milyen úton halad? Én elég sok külföldivel találkozom szakmai betegségként akik Magyarországra jönnek, és Budapest mindenkit csodálattal tölt el. Mert aki úgy döntött, hogy épít ide egy királyi várat és köré egy várost, az jól döntött. Szóval ez egy fantasztikus fekvésû, csodálatos természeti környezetben fekvõ város. Hogy a legszebb-e a világon, azt azért nem merem mondani, mert ez az én szubjektív véleményem, és mások jobban szeretnek más városokat, de azt objektíven tudom mondani, hogy a világ tíz legszebb, legszebben fekvõ városainak egyike. Ön szerint él-e a lehetõségeivel a város? Nem, nem hiszem, hogy él a lehetõségeivel. Minden külföldi azt mondja, hogy Budapest nagyon sokat fejlõdött. Az elmúlt 15-18 évben Budapest valóban rengeteget fejlõdött pozitív 116
irányban is, de ha összehasonlítom olyan városokkal, amiket az elmúlt idõben láttam, akkor úgy érzem, hogy Budapest a lehetõségei alatt marad. Budapest piszkos. Ha elmegyünk a szomszédba, Bécs például egy rendkívül tiszta város. De ha már ilyen háromszögben gondolkozunk, amit az Osztrák-Magyar Monarchia szellemisége ilyen szépen összeállított, tehát Bécs, Prága, Budapest, akkor miért pont ennek az alsó saroknak kell piszkosnak lenni? Azt is meg kell mondanom, hogy nemrég voltam Moszkvában, és Moszkvát teljesen renoválták. De nem csak a belvárost, és nem csak a fõútvonalakat, hanem a mellékutcákban is a régi házak új színekben és új tisztaságban ragyognak. A városban egyetlenegy kátyú sincs, és egy eldobott cigarettacsikket sem lehet látni. Ebben az a borzasztó, hogy mi, Budapest kicsit többre tartotta magát. Én nem tudom, hogy ez miért van így, hogy miért kell összefirkálni a házak falát, hogy miért kell gátlástalanul eldobni mindent. Az autókból dobálják ki a szemetet és a cigarettacsikket. Itt valami mentalitásbeli probléma van, néha úgy érzem, hogy itt háborús állapotok vannak, legalábbis ahogy az emberek viselkednek egymással, az kétségbeejtõ. Mi lehet a megoldás? Az embereknek meg kellene tanulni, hogy együtt kell élni, és hogy a dolgok akkor mennek elõre, ha nem ölik egymást, hanem kölcsönösen segítik egymást. Ahhoz, hogy találtak valamiféle közös célt, és ez a közös cél jobban megy elõre, ha ezt az emberek egymást megértve és egymást elfogadva, egymást tolerálva viszik végbe. Bécs nagyon büszke arra, hogy vannak értékei, és erre minden bécsi büszke. Bécs tudja, hogy az európai kultúra egyik fellegvára ma is. Azt is tudja, hogy ez a fellegvár akkor marad az, ha a Bécsben lévõ értékeket, a királyi várat és a múzeumokat támogatják, és komolyan veszik, hogy a templomokat és környéküket tisztán tartják. Ezért is nyílnak meg újabb és újabb múzeumok, amelyeket akár magán jellegûek, akár államiak, gazdagon és szépen tartanak a lakosság számára. Ez magatartás kérdése. Tehát nem elvenni, hanem hozzáadni kellene. Ennek valószínûleg az az oka, hogy Bécs nem túlélni, hanem épülni szeretne. Aki túlélni akar, az mindent magának gyûjt be és elveszi mástól. Aki biztos a jövõjében, aki tudja, hogy mi lesz holnap, az épít, és tud nyújtani is. Azt hiszem, csak ez a különbség. Ha az adófizetõ pénze az építésbe, a fejlõdésbe megy és nem máshova, akkor annak van eredménye. Olyan matrózok kellenek, akik megtalálják a szelet a vitorláknak. És mi lenne ez a közös cél? Ez egy gyönyörû város. Erre lehet (és kell) büszkének lenni. Ha én büszke vagyok a városra, nekem van valamim, akkor hátha másnak is van valamilye. Ha én azt akarom, hogy az én valamim megmaradjon, akkor maradjon meg a másiknak is a valamilye. Ha én azt akarom, hogy nekem segítsenek, hogy szebbé tegyem, akkor cserébe segítek a másiknak is, hogy szebbé tegye. Ez ilyen egyszerû. JÚLIUS LÁSZLÓ GYÖRGY SZABÓ ZSOLT 117
JÚLIUS Különleges secco mûvészet Ferencvárosban Már az õsember is díszítette, festette a barlangok falát, a falfestészet mint mûvészet minden korban része, kifejezõ eszköze az ember életének, kultúrájának. A SECCO mûvészet szinte egyidõs a szilárd falazatok megjelenésével, a tégla több ezer éves történetével, hiszen a lényege a falak a falak vakolatának festészete. A SECCO bizonyíthatóan már az ókori, egyiptomi, görög, római kultúrákban alkalmazott mûvészet volt, amelynek részletei a Delphi, Pompei mûemlékeken még fellelhetõk épület maradványokon, síremlékeken stb. A vakolt falak festészete a középkor, a reneszánsz kultúra idõszakában már a technikáját tekintve alapvetõen kétfelé választható. A leginkább alkalmazott technika a FRESCO volt, ami a falazatok nedves vakolat festését jelenti (ahol a festés együtt szárad meg a vakolattal és ívódik abba bele), és szinte egész Európában alkalmazott volt mind a templomok, a középületek, a fõúri kastélyok díszítésének mûvészete (Michelangelo Sixtusi kápolna stb.). A FRESCO festészet töretlenül, megszakítás nélkül minden évszázadban jelen volt, leghíresebb képviselõi Magyarországon Lotz Károly, Székely Bertalan voltak. Emellett jelen volt a SECCO is, a falazatokon felhordott már száraz vakolatok festése is, melyek elsõ nyomai Magyarországon a XIII.-XIV.-XV. sz.-i mûemlékeinken találhatók meg (Velemér, Bátornya). Kijelenthetõ, hogy akár a FRESCO-hoz, akár a SECCO-hoz mindig kellett egy épület, és annak megépített falazata. Tehát az olaj festéssel szemben amely kép bármikor mobilizálható a SECCO kép mindig lokális jellegû volt, sohasem volt átvihetõ egy más épületbe, más galériába, mindig beépített elválaszthatatlan része volt annak az épületnek, amelynek a falazatára azt a mûvész megalkotta. Korunk alkalmazott anyagai, mûvészeti technikái viszont már lehetõvé teszik a SECCO mobilizálhatóságát is, azaz a falazat mint szilárd nehéz vakolat hordozó kiváltását könnyû szerkezetû vakolat hordozókra. Így teljesül a SECCO festés technikájának megõrzése is, és a megalkotott kép szinte alig lesz nehezebb egy olajképnél, sõt ugyanúgy keretezhetõvé, szállíthatóvá, falra függeszthetõvé válik azzal, hogy a mûvész a vakolatot nem épített falazatra, hanem egy formatartó, de mégis könnyû táblára hordja fel, majd festi meg. A mai SECCO festészetben a ferencvárosi Téglamúzeum állandó kiállításában megtekinthetõen Z. Ipacs Mária (Z.I.M.) a mobilizálható SECCO-képek terén nyert olaszországi tapasztalatait továbbfejlesztve olyan új technikájú SECCO vakolatképek alkotását fejlesztette ki, ahol a SECCO-kép már ezeken túl nemcsak sík vakolat festésû, hanem plasztikus vakolat megdolgozással 3 dimenzióssá válik, és összhatásában festett dombormûként jelenik meg, keretezhetõ, mobilizálható, felfüggeszthetõ. A fejlesztés újszerû abban az értelemben is, hogy mûvész a mûvészetben eddig alkalmazott hasonló alkotások anyaga helyett (fém, fa, kõ, gipsz-dombormûvek) eredendõen és hitelesen a vakolathoz nyúl vissza, és azt fejleszti tovább. A 3 dimenziós képalkotás az eddigi hagyományos technikákhoz képest mindenképpen több vakolatréteg felvitelét, több megmunkálási idõt igényel, és a festési fázis is egyedi. A mûélvezet karaktere tekintetében egy teljesen új, egyedi kép és térélmény jelenik meg, 118
anyagát, keretezett megjelenését, textúráját, és több egyedi jellemzõjét felfedezve mind az alkotó, mind a mûélvezõ új érzésekkel, gondolatokkal, élményekkel gazdagodik. Ez a mai 3D SECCO a mûélvezet helye tekintetében is új távlatokat nyit, már nem csak épületek épített falain, de galériákban, irodákban, lakásokban, és számtalan helyen megjelenhet, új funkciókat hordozhat, korlátlanul alkalmazható. További új távlatok is feltétlenül megnyílnak, hiszen amíg a tradicionális SECCO-képek csak az épülettel, az épített falakkal együtt voltak eladhatók, addig a mai képek a mobilitás biztosításával már forgalomképessé válnak ugyanúgy mint bármely festmények. Ez azt is jelenti, hogy a kép kiállításokon, aukciókon már nem csak olaj, akvarell, grafika stb., de SECCO-képek is jelen lehetnek. Az elkészült képek tartóssága belsõ terekben ugyanolyan, mint a még ma is meglévõ 500 éves alkotásoké, fontos viszont a védelem fenntartása a pl. mechanikai sérülés veszélyekkel (ütés, leesés stb.) szemben. Ilyen új 3 D SECCO alkotások megtekinthetõk a Budapest IX., Liliom u. 36. sz. alatti ferencvárosi Téglamúzeum állandó kiállításán, belépõ díj nélkül munkanapokon. JÚLIUS ZETTISCH FERENC fõmérnök (QUADRAT Kft.) 119
JÚLIUS Schöpf-Merei Ágost (1804 1858) (a kopogtatás és a hallgatózás egyik meghonosítója) 1839-ben alapította az elsõ magyarországi gyermekkórházat, amely sorrendben a negyedik volt egész Európában. Sokat járt külföldön, fõleg Olaszországban tanult, már 1837-ben létesített egy orthopédiai intézetet, de ezt az 1838. évi árvíz elpusztította. A magyar gyermekorvostan megalapítója. Õ alkalmazta elsô ízben az aethernarkózist a gyermekorvostanban, õ végzett elõször légcsõmetszést diftériánál. Õ írta az elsõ magyar nyelvû gyermekgyógyászati tankönyvet 1847-ben. 1848-49. évi szabadságharc bukása után kivándorolt külföldre. Elõször Törökországba, majd Manchesterbe ment, ahol Whiteheaddel együtt szintén gyermekkórházat alapított. 1836-tól 1844-ig a pesti egyetem orvostani karán képviselte az orvostörténetet és vezette a tanszéket. A Schöpf-Merei Kórház A háromemeletes kórházépület, amelyet évtizedek óta sárgának és jellegtelennek ismertünk, mára egyszerûen kivirult. Ott, ahol sima falra támaszkodott a tetõ, most szecessziós oromdíszek magasodnak. A nem is oly rég még dísztelen, csúnya házat már nem sok választja el attól, hogy olyan legyen, mint a csaknem száz éve ideépült elegáns szanatórium. A Bakáts tér 10. szám alatti intézmény története persze sokkal korábban kezdõdött. A Knézich utca torkolatában még 1870-ben kezdte meg mûködését a gróf Zichy Józsefné alapítványából létrejött Erzsébet Hasonszervi azaz Homeopata Kórház. Szegényeket ápoltak itt, szinte ingyen, az irgalmasrendi nõvérek. Kezdetben hat, késõbb tizennégy kórteremben folyt a gyógyítás, míg végül annyira megerõsödött az intézmény, hogy új épületet emeltethetett a szomszédos, Knézich utca 14. alatti telken. Így született meg Tõry Emil tervei alapján a nagy udvart körülfogó, barokk stílusú emeletes kórház. Ennek 1921-tõl a Hangya Szövetkezet vette át mûködtetését. Nem csoda, hiszen a Ferencvárosnak ez a része afféle Hangya-birodalommá nõtte ki magát: a Közraktár utcában volt a székház, a Lónyayban a gyógynövénylerakat, a Zsil utcában a fûszerpaprika-központ és a Kéve hetilap szerkesztõsége. A Szövetkezetek Erzsébet Kórháza az 1949-es államosításig volt része a Hangya-konszernnek. A szomszédos Bakáts téri telken viszont nagy változások zajlottak ezekben az évtizedekben. 1907-re fölépült Erdey Gyula szanatóriuma nõbetegek és szülõnõk részére. Hat évvel késõbb a fõváros bérbe vette az épületet, amelyet aztán 1936-ban országos hatáskörû rádiumkórházzá alakított. 1949-ben a rádiumintézetet is államosították, majd 1953-ban kerületi kórházzá alakították. Egészen 1968-ig önállóan dolgozott, akkor viszont összevonták a szomszédos Erzsébet kórház épületében már bõ tíz éve mûködõ Schöpf-Merei Ágost Koraszülõ-Koraszülött Kórházzal. Száz év különállás után tehát egy intézménnyé vált a két szinte egy idõben épült, egymástól mégis anynyira különbözõ ház. Forrás: www.nol.hu 120
Szubjektív gondolatok a Ferencvárosi Ünnepi Játékokról JÚLIUS Szubjektív leszek, hiszen némiképp elfogult vagyok a Ferencvárosi Ünnepi Játékokkal kapcsolatban. 2000 óta minden nyáron rendeztem az Assisi Szent Ferenc templom elõtti szabadtéri színpadon, ráadásul klasszikus nagyoperákat, amelyeknek különleges atmoszférája van ezen a csodálatos téren. A kezdetektõl fogva figyelemmel kísértem az Ünnepi Játékok programját, nemcsak mint egy társintézmény, a Szabad Tér Színház 2004-ig volt igazgatója, hanem mint egy érdeklõdõ állampolgár, aki örült annak, hogy egy budapesti kerület igazi kulturális mecénásként hasznosítja nagyszerû szabadtéri színházi adottságokkal rendelkezõ központi terét. Mindenek elõtt arra voltam kíváncsi, hogy a templom impozáns épületegyüttese hogyan illeszkedik a játékszervezésbe, vajon a szervezõk-rendezõk a díszlettel eltakarják-e, vagy pedig a darabválasztásnál figyelembe veszik-e, hogy különleges játékszervezési lehetõséget biztosít a templom, ha az már a díszlet megtervezésekor a játéktér szerves részéve válik. Mindig is így tekintettem a szegedi Dóm tér elõtti szabadtéri színpadra, amelyen néhány alkalommal magam is rendeztem, s ilyenkor kivétel nélkül igyekeztem funkcionálisan, következésképp hatásosan beépíteni a játékba a templomot. Tehát amikor a Bakáts térre látogattam, fél szemmel mindig a templomra figyeltem, s titokban arra gondoltam, csak nehogy eszébe jusson mindez egy kollégának. Hátha egyszer meghívást kapok és elõször én használhatom majd ki a játék során a templom csodálatos épületegyüttesét. Különleges szerencsém, hogy erre államiságunk ezredik évfordulóján, 2000-ben sor kerülhetett, amikor Erkel Ferenc örökbecsû mûvével, a Bánk bánnal, a Ferencvárosi Ünnepi Játékok történetének elsõ magyar operájával tisztelegtünk a különleges évforduló elõtt. A bemutató rangját emelte, hogy elõtte ünnepélyes 121
JÚLIUS külsõségek közepette adták át a kerület polgármesterének a Millenniumi zászlót. Ezt követõen minden évben rendeztem egy operát, a Bánk bán után sorrendben Camille Saint Saens: Sámson és Delila (2001, magyarországi szabadtéri õsbemutató), Erkel Ferenc: Hunyadi László (2002), Giuseppe Verdi: Az álarcosbál (2004) és Giacomo Puccini: Tosca (2005) címû szebbnél szebb zenemûveit. A nagy klasszikus zenedrámák mellett egyéb produkciókat is életre segíthettem az Ünnepi Játékok nyitányaként a templomi koncertsorozatban, közülük is kiemelkedik a 2002-ben bemutatott Sacra Corona címû szimfonikus költemény. 2005 nyarán szívemhez közel álló, általam összeállított és rendezett produkciót is színpadra állíthattam, amely kapcsolódott a kerület nagy szülötte, József Attila költõ születésének 100. évfordulójához. Ennek A hetedik te magad légy címet adtam s ebben József Attila szeretetéhségét igyekeztem megfogalmazni, azt a soha meg nem tapasztalt vágyakozását, amelyet sem magánéletében, családjától és szerelmeitõl, sem pedig a közéletben, ismerõseitõl, barátaitól, a hivatalos irodalmi közélettõl sohasem kapott meg. Mint eddigi rendezõi pályafutásom legszebb munkáira gondolok vissza ezekre a lehetõségekre, amelyek során kivétel nélkül hasznosítottuk és a játék szerves részévé tettük a templomot. A díszletet szokatlanul nagy méretûvé növeltük, hiszen nemcsak a templom elõtti dobogón, hanem a nézõnek majdnem 180 fokos panorámát biztosítva a tér teljes szélességében játszottunk, tehát a díszletrendszer a Bakáts teret két oldalon határoló utcától utcáig terjed. Remélem, hogy emlékezetesen szép és látványos elõadásokat hoztunk létre, amelyek közül a Sámson és Delilát, a Hunyadi Lászlót és a Toscát többkamerás videórögzítés segítségével teljes egészében megõriztünk. Említést kell tennem közeli munkatársaimról, akik alapvetõen járultak hozzá az elõadások színvonalához. Mindenek elõtt Kaposi Gergely karmestert illeti a köszönet, aki az összes operát vezényelte, s elmondhatom, hogy igazán parádés szereposztásban vihettem színre a mûveket. Több alkalommal is nagy sikerrel együtt dolgoztam: Bazsinka Zsuzsanna, Egri Sándor, Fokanov Anatolij, Gulyás Dénes, Gurbán János, Hábetler András, Kertesi Ingrid, Kincses Károly, Kiss B. Attila, Mészöly Katalin, Molnár András, Pataki Antal, Sümegi Eszter, Szirmai Márta operaénekesekkel. A látványos jelmezeket minden alkalommal állandó munkatársam, Kemenes Fanni tervezte. Mivel az operák díszlettervezõje is én voltam, ezért nagyon fontos volt számomra, hogy a szokatlanul nagyméretû díszlet megépítésében minden alkalommal Vona Károly volt szcenikai segítségemre. Tapasztalataim szerint általános tendencia, hogy Európa minden nagyobb városában a látványos és értékes mûemléki helyszíneket, vagy a különleges adottságú, sok ember befogadására alkalmas tereket nyári elõadások, fesztiválok létrehozására hasznosítják. Számos példát lehetne felhozni, ezek közismertek. Budapesten is több ilyen helyszín létezik, s korántsem használjuk még teljeskörûen ki ezeket a bennük rejlõ lehetõségeket. Az értéktelenedõ tömegkultúra idõszakában, a televíziós agymosás évtizedeiben kiváltképp fontos, hogy nyaranta egy nagyváros minél több helyszínén valódi érték szólaljon meg, kerüljön bemutatásra, amellyel igaz érzelmekre, konfliktusokra, emberi és társadalmi problémákra katartikus erõvel hívjuk fel a figyelmet. Ferencváros Önkormányzata és a Fõplébánia élen jár ebben, hiszen több mint egy évtizede felfe- 122
dezték ezt a különleges atmoszférájú helyszínt, amely valóban értékes produkciók létrehozását és méltó környezetben történõ megszólaltatását teszi lehetõvé. Ezért is tartom fontosnak, hogy az Ünnepi Játékok programjában minden évben legyen templomi koncert, a szabadtéri színpadon nagyzenekari koncert vagy látványosan, szcenírozott formában elõadható oratórium, balett, adott esetben jazz, néptánc vagy musical és mindenek elõtt opera, amely egy fesztivál igazi rangját adja meg. Kiváltképp fontos, hogy a nyugati, nagy hagyományokkal rendelkezõ nyári fesztiválok mintájára ne valahonnan importált, másutt már bemutatott, létrehozott elõadás legyen sokfajta megalkuvással adaptálva erre a csodálatos színpadra, hanem a speciális, csak erre a térre jellemzõ adottságokat kihasználva, csak itt látható módon új produkciók jöjjenek létre. Erre nem szabad sajnálni a pénzt, amellyel a korábbi rossz tapasztalatok tanúságaiból is okulva, megváltozott személyi összetétellel az utóbbi években amúgy is rendkívül körültekintõen és meglehetõsen takarékosan gazdálkodik az Ünnepi Játékok vezetése. Köszönet a Játékok több mint évtizedes mûködtetéséért az Önkormányzatnak, a Fõplébániának, kiváltképp Gegesy Ferenc polgármesternek, Parádi Gyula plébánosnak, ez évtõl utódjának, Szabon Gábor plébánosnak, az Ünnepi Játékok vezérkarának, mindenek elõtt Béres Mártonné ügyvezetõ igazgatónak, s mindenkinek, akik az elmúlt idõszak olykor nehéz pillanatain is felülemelkedve, a magyar kultúra sokszor tapasztalt mostoha körülményei ellenére töretlen hittel megteremtik a feltételeket. Így aztán ma már elmondható, hogy a Ferencvárosi Ünnepi Játékok szokásos júliusi rendezvénysorozata Budapest legértékesebb nyári kulturális eseményévé nõtte ki magát, még akkor is, ha a fõváros, a kultusztárca, és a központi médiák vezetése ezt még nem vette észre. Remélhetõleg ez a tiszteletreméltó erõfeszítés és elért mûvészi színvonal a meglehetõsen protekcionista módon elosztott központi pénzek odaítélésénél inkább elõbb, mint utóbb érezteti majd hatását. JÚLIUS KOLTAY GÁBOR Ferencvárosi Polgár, Vállalkozó! Kerületünkben akar dolgozni, valamint szeretne helyben megrendelést? - alkalmazottként állami és önkormányzati intézményeknél, - vállalkozóként önkormányzati megrendeléshez, terheihez könnyítést? FERENCVÁROSBAN SZERETNE ÉLNI? Lépjen be a Ferencvárosi Védegyletbe, illetve a Ferencvárosi Kereszténydemokrata Vállalkozók Polgári Egyesületébe! Jelentkezés: munkanapokon 10 16 óra között a 218-1700 telefonon. * Fizetett hirdetés Ismerje meg a Ferencváros Kiserdeti történelmét! Kerületünk szerepét a két háború közötti keresztény szociális mozgalmak történetét (KALOT, EMSZÓ, KIEO stb.) 2006 tavaszán jelenik a FÉLBEMARADT REFORMKOR a MUNKÁS KÁTÉ könyv Orbán Viktor miniszterelnök bevezetôjével, valamint bemutatásával! Jelentkezés a rendezvényre és a könyvek megrendelése: a terjesztônél: MI-Ferencváros Kft. Tel./fax: 218-1700 Ára: 2500 Ft. 123
JÚLIUS 550 éve történt: A nándorfehérvári diadal III. Calixtus pápa 1456. június 29-én hirdette ki Imabulláját, amelyben elrendelte: minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel jel adassék minden hívõnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak. A déli harangszó elrendelésére a pápát végsõ kétségbeesése sarkallta. A megválasztása óta eltelt egy évben szinte kizárólag a Konstantinápoly visszafoglalására indítandó keresztes hadjárat tervével foglalkozott. Európa uralkodóinak közömbössége miatt azonban vállalkozása kudarcba fulladt. Az Imabulla kiadása után néhány nappal II. Mehmed szultán közel százezres serege megkezdte Nándorfehérvár ostromát. Nem állja meg a helyét a közhiedelem, miszerint a déli harangszó a nándorfehérvári gyõzelem emlékére szól. A tévedés alapja az volt, hogy Európa városaiba szinte egyszerre érkezett meg a gyõzelem híre és a korábbi pápai felszólítás. Mindenesetre a déli harangszó ezidõtõl általános lett Európában. A nándorfehérvári diadal emlékére egyébként Calixtus pápa új rendelkezést hozott: augusztus 6-át, az Úr színeváltozásának napját ünneppé nyilvánította. (E napon értesült a pápa a gyõzelemrõl.) 1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel az ezeréves Bizánci Birodalom megszûnt. Várható volt, hogy a török sereg hamarosan Magyarország ellen indul, az ország védelmének erõsítése érdekében azonban csak tervek születtek. A szultán készülõdésérõl 1456. márciusától folyamatosan érkezõ hírek ellenére az országos hadak gyülekezését az aratás utánra, augusztus 1-jére halasztották. A közvetlen veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi magánhadserege összegyûjtésébe kezdett, Kapisztrán János ferences szerzetes pedig az ország legveszélyeztetettebb déli megyéiben toborzott kereszteseket. II. Mehmed közel százezer fõt számláló, jól felszerelt hada június végén körülfogta Nándorfehérvárat, amelyet Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezett 7000 fõnyi õrség élén. Tíz nappal az ostrom kezdete után, július 14-én Hunyadi véres hajócsatában lángba borította a dunai török hajóhadat, és bejutott az ostromlott várba. A folyamatos ágyúzástól romhalmazzá változott Nándorfehérvár ellen a szultán 21-én általános rohamot indított, bevenni azonban nem tudta. A következõ napon, július 22-én vívott döntõ ütközetben a keresztes hadat is bevetették. A véres öldöklésben a török sereg olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelést hátrahagyva, menekülésszerûen visszavonult. A törökök üldözésére nem került sor, mert a táborban pestisjárvány tört ki. Nem sokkal a nándorfehérvári gyõzelem után (1456. augusztus 11.) pestisben életét vesztette Hunyadi János, Magyarország egykori kormányzója. Hunyadi 1405 táján született. Apja, Vojk, Havasalföldrõl beköltözött román elõkelõ volt. Zsigmond 1409-ben adta neki az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad) falut és a hozzá tartozó uradalmat. Hunyadi János fiatal éveit különbözõ nagyurak udvarában töltötte. 1430-ban elkísérte Zsigmondot nyugati útjára, majd két évig szolgált Filippo Visconti milanói hercegnél, ahol a modern hadviselés egyes elemeit is megtanulhatta. 1434-ben Zsigmond udvari lovagjai közé emelte, majd a déli végekre küldte. Albert 124
király 1439-ben rábízta a szörényi várak védelmét, és hamarosan báni címmel is felruházta. Felemelkedését a bátaszéki csatának köszönhette. 1441 január elején itt aratott döntõ gyõzelmet Ulászló király Albert király özvegye, Erzsébet felett. A hadmûveletekben Hunyadi mellett Újlaki Miklós is kivette részét. A király ennél fogva megbízott bennük, és magas tisztségekkel (Erdély vajdái, számos megye ispánjai, a déli végvárrendszer kapitányai) halmozta el õket. Hunyadi így számos birtokot szerzett meg, és jövedelmeit az ország szolgálatába állította. Fellépése fordulatot hozott a török-magyar harcokban, 1442-ben egymás után két jelentõs gyõzelmet aratott. Március 23-án megsemmisítette a Dél-Erdélyt pusztító Mezid béget, szeptemberben pedig az európai oszmán hadak fõvezérét, Sehabeddin beglerbéget verte meg. A sikerek óriási népszerûséget hoztak a hadvezérnek, a nemesi közvélemény teljes erejével felé fordult. 1443-1444 téli hónapjaiban mélyen benyomult a Balkánra, egészen Szófiáig hatolt elõre. A hosszú hadjárat inkább erkölcsi sikert hozott. Murád szultán békét akart kötni, míg a katolikus államok a háború mellett foglaltak állást. Hiába kötötték meg a váradi békét, amelyben az oszmánok komoly hadisarcot fizettek volna, Ulászló seregei 1444. szeptember 22-én átlépték a határt. A végzetes várnai csatára november 10-én került sor, ahol a magyar király is életét vesztette. Ulászló halálával Hunyadi mozgástere is megnõtt. 1446. június 6-án kormányzóvá választották és korlátozott királyi hatalommal ruházták fel. Hatalmának kiterjesztésével azonban számos ellenséget szerzett (Cillei és a Garai család), ráadásul az V. László (Albert és Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet fia) pártján álló Giskra is komoly problémát okozott. Hunyadi kormányzóként is több hadjáratot indított a törökök ellen, de 1448-ban, a második rigómezei csatában súlyos vereséget szenvedett. 1452 végén le kellett mondania kormányzóságáról, mert az idõközben felcseperedõ V. László király részt kért a hatalomból. A volt kormányzó nagyon komoly kárpótlást kapott, ami tovább mélyítette a fõurak közti ellentétet. A feszültség végül nem vezethetett háborúskodáshoz, mivel II. Mehmed hatalmas haderõvel az országra támadt. 3 hónap sem telik el, s 1456. október 23-án az újlaki obszerváns ferences kolostorban meghalt a 70 éves, nagybeteg Kapisztrán János is. Holtteste hat napon át feküdt a ravatalon, ahol állítólag azonnal megkezdõdött a csodák sorozata. Egy Boldizsár nevû helybeli tímár három éve béna és vak leányával megcsókolta a kihûlt kezet, mire a lány visszanyerte szeme világát, és kigyógyult a bénulásból. A pápai legátus utasítására október 29-én a barátok a kolostorkertben eltemették a környékbeliek által szentként tisztelt Kapisztránt, a csodák azonban sírjánál tovább folytatódtak. Szentté avatása egyaránt kívánatos volt az obszerváns ferenceseknek és Újlak földesurának, újlaki Miklósnak. Újlaki a templom egyik kápolnájában méltó módon újratemettette, majd utasítására 1458 õszétõl 1460 áprilisáig a városi hatóság által delegált bizottság elõtt megkezdõdött a csodák jegyzõkönyvbe vétele. A két újlaki jegyzõkönyvben összesen mintegy 400 esetet jegyeztek fel; a vallomást tevõk nagy része Újlakról és közvetlen környékérõl származott, szinte teljes számban a parasztságból, illetve a mezõvárosi polgárságból. A feljegyzett csodák nagy része valamilyen régóta tartó vagy gyógyíthatatlannak hitt betegségbõl való gyógyulás volt, tíz esetben számoltak be a török fogsásából történt szerencsés szabadulásról. A két évig tartó vizsgálat ellenére Kapisztránt csak 1690-ben avatták szentté, Újlak azonban így is az egyik legjelentõsebb magyarországi zarándokhellyé vált. Forrás: www.mult-kor.hu JÚLIUS 125
JÚLIUS Nemzetiségek bemutatása Román PADLIZSÁNKRÉM (padlizsán saláta salatã de vinete) 4 személyre hozzávalók: 3 közepes méretû padlizsán hagyma só borsó olaj A padlizsánt grillre (legjobb kerti grillre, szén vagy fa parázsára) sütünk, minden oldalra, amíg a héja elég. Hagyjuk egy kicsit pihenni, óvatosan lehámozzuk a héját, hogy szép tiszta maradjon a húsa, levágjuk a szárát. Leszûrjük a keserû levét, egy fadeszkára tesszük és egy fakéssel felaprítjuk. (A kés hiányába mixert is lehet használni, ha a fogyasztás azonnali). Az aprított padlizsánt összedolgozzuk reszelt hagymával, sóval, borssal (esetleg íz szerint más fûszerekkel) és, mint a majonéznél, lassan adagolt olajjal. (Annyi olaj kell, amíg meg nem csillan a tetején.) Lehet tojás sárgájával is keverni, pici citrommal vagy ásványvízzel szép fehér színû lesz. Fontos: nem érinthetjük fémmel, mert oxidál és elsötétedik! A tálalásnál friss paradicsom szeletekkel, petrezselyem és bazsalikom levelével lehet díszíteni. Metiu Adéllal beszélgettem a román kisebbség mindennapjairól, fontos célkitûzéseirõl. Mennyi román él Ferencvárosban? A BFRKÖ adatai szerint kb. 30 román nemzetiségû lakosa van Ferencvárosnak. Természetesen több ferencvárosi lakos ismeri a román nyelvet vagy érdeklôdést tanúsít a román kultúra iránt. Mikor települtek ide a románok? Nagy többségében a rendszerváltás után kerültek ide a román nemzetiségûek. Többnyire vegyes házasságban élnek. Melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb eredményei? A BFRKÖ minden évben szervezett egy fontosabb rendezvényt a Ferencvárosi Mûvelõdési Házban, ahol nem csak a románok vettek részt, hanem sok más ajkúak is, akinek lehetõsége volt a színes román kultúrát megismerni. Ezzel az alkalommal anyaországi kultúrát is volt lehetõségünk bemutatni, számos Romániai vendégünk révén. A BFRKÖ által szervezett heti mûvészeti tanfolyamok jó lehetõség nyújt a fiatal generációnak számára a román nyelvgyakorlásra és ápolásra, és a szervezôknek a román hagyományok tovább adására. Mik a következõ évek feladatai, célkitûzései? A román kultúra szélesebb skálára megismertetése a kerületen belül és kívül. Mi jellemzi a helyi kulturális közösségi életet? Közös érdek a nyelv ápolásáért, a kultúra iránti azonos érdeklõdési szint. Milyen az anyaország és a helyi kisebbség kapcsolata? Eddig nagyon jó. Kapcsolatot tartunk a magyarországi Román Kulturális Intézettel, és tovább ápolunk a romániai személyes kulturális kapcsolatunkat is. Hogyan kapcsolódtak be az önkormányzati munkába, milyen a kisebbségi és a települési önkormányzat kapcsolata? Jónak ítélhetünk a BFRKÖ és a települési önkormányzat közötti kapcsolata. A munkánkban állandó támogatást kaptunk a Ferencvárosi Önkormányzat részérõl. BALLA ÁGNES Szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon! (Goethe) 126
Életmód, hobbi JÚLIUS Zselé gyertya készítése Szükséges anyagok: gyertyazselé üvegedény kanóc anyagok a díszítéshez pl: kis méretû csigák, kagylók hõálló edény konzervdoboz Az elkészítés menete: A gyertyazselét olvasszuk fel. Tegyük a konzerv dobozba és ezt helyezzük egy lábasba, amibe rakjunk egy kevés vizet. Miután a gyertyazselé megolvadt, illatosíthatjuk illóolajjal és színezhetjük is. Az üvegedénybe vagy pohárba helyezzük el a díszeket. Miután ezzel elkészültünk, töltsük bele a zselét. Ha a díszeket különbözõ magasságban szeretnénk elhelyezni, akkor várjuk meg, amíg az elõzõ réteg megszárad, ezután helyezzük el a kívánt magasságban a következõ díszeket. A kanócot a viasz megdermedése után kell belehelyezni. Egy tûvel szúrjuk meg a helyét, ezután nyomjuk bele a viaszos kanócot. ÉLETMÓD Eddig buta voltam, de vettem egy 360 fokos fordulatot. Az alkohol nem válasz, de legalább elfelejted a kérdést. Az élet harc. Délelôtt az éhséggel, délután az álmossággal. A szenilitásban az a legjobb, hogy saját magad elôl dughatod el a karácsonyi ajándékokat. A BÁJOS PRIMULA (Primula acaulis) A latin primula szó elsõt jelent. Nem csoda, hiszen a primula, másnevén a kankalin a tavasz elsõ virágai közé tartozik. A primuladömping januártól egészen áprilisig is elhúzódhat, ugyanis a növények ekkor hozzák változatosabbnál változatosabb színû, és nem utolsó sorban rendkívül illatos virágaikat. A virágok lehetnek egyszínûek, de nem ritka több szín egyvelege sem. Mindez nem az anyatermészet, sokkal inkább a nemesítõk mûve. A szirmok összeforrtak, de megfigyelhetõ az ötös tagoltság. A levelek tõlevélrózsát alkotnak. Miután elvirágzott, tavasszal kiültethetjük a kertbe vagy kivihetjük a balkonra. Kellõ gondozás esetén a tõ újra virágozni fog. Az ideális hõmérséklet a primulák tartására 13-16 C között van. Alacsony hõmérsékleti igénye és magas fényigénye miatt is célszerû az ablakban tartani, különben nagyon hamar elpusztul. Sajnos ezt a primulatulajdonosok nem tudják, és csodálkoznak, ha növényük egy hét leforgása alatt tönkremegy. Az öntözés is kritikus pont a primula életében. Ha jól érzi magát, hónapokig is virágozhat. Ehhez hetente egyszer, szárazabb levegõjû lakásban kétszer öntözzük meg, de arra feltétlenül ügyeljünk, hogy a növény ne álljon vízben. Túlöntözés esetén a növény egyszerûen elrohad. 127