in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén célja: (i) a vízi ökoszisztémák, a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme, javítása (ii) vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat előmozdítása (iii) a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó különösen veszélyes anyagok csökkentése, a vizek további szennyeződésének megakadályozása (iv) árvizek és az aszályok mérséklése A VKI fő környezeti célkitűzése 2015. év végére el kell érnünk a felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotát (jó ökológiai és jó kémiai állapot, ill. jó mennyiségi és jó kémiai állapot) az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot a cél Jó ökológiai állapot Jó fizikai és kémiai állapotú felszíni víz Vízfolyások esetében: a folyó vízjárása zavartalan (kapcsolata a felszíni vizekkel zavartalan, a vízi szervezetek vándorlása zavartalan stb.) szabad hordalékszállítás a parti sáv viszonyai szintén zavartalanok (áramlási sebességek, morfológiai viszonyok stb.) Tavak esetében: a tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom nem lépnek ki abból a tartományból, amelyet annak jelzésére alakítottak ki, hogy biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek jó állapot -hoz tartozó értékeinek fennállása. A tápanyag-koncentráció nem haladja meg azokat a szinteket, amelyeket arra a célra alakítottak ki, hogy azok alapján meg lehessen győződni az ökoszisztéma funkcionálásáról és a biológiai minőségi elemek jó állapot - hoz tartozó értékeinek fennállásáról. A specifikus szintetikus szennyező anyagok és a specifikus nem szintetikus szennyező anyagok koncentrációi nem haladják meg a kerettervben részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket. 1
Jó mennyiségi állapotú felszín alatti víz Jó kémiai állapotú felszín alatti víz A víztestben a felszín alatti víz szintje olyan, hogy a hosszabb időszakra számított átlagos éves kitermelés hozama nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet. Ennek megfelelően a felszín alatti víz szintje nincs kitéve olyan antropogén hatásoknak, amelyek következtében: a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések nem érhetők el, a kapcsolódó felszíni vizek állapotában bármilyen jelentős romlás következne be, a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában bármilyen jelentős károsodás következne be, továbbá egy térbelileg behatárolt területen időlegesen vagy folyamatosan elfordulhatnak a vízszint változás miatt az áramlás irányában bekövetkező változások, de az ilyen irányváltozások nem okozhatják a sós vagy egyéb víz térnyerését, és nem jelezhetnek az áramlás irányára vonatkozóan az előbbieket előidéző tartós és egyértelműen meghatározható antropogén eredetű tendenciát. a szennyezőanyagok koncentrációi: nem mutatják a sós vagy más szennyeződés térnyerésének jeleit, nem haladják meg a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott egyéb minőségi határértékeket a kerettervben meghatározott felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez és szabályozásához megfogalmazott stratégiákkal összhangban, nem akadályozzák a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések elérését, sem ezek ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentős romlását, sem a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák bármilyen jelentős károsodását, a vezetőképességben bekövetkező változások nem jelzik sós víz vagy bármilyen más szennyezés térnyerését. A VKI vezérgondolatai: (új) szemléletek fenntartható vízgazdálkodás minden víztípus számára védelem elővigyázatosság elve szubszidiaritás elve szennyező fizet elv költségmegtérülés elve vízgyűjtőre alapuló vízgazdálkodás határokon átnyúló együttműködések minden emisszió-forrás (ipar, mg, közl., település stb.) által okozott vízszennyezés csökkentését és ellenőrzését írja elő biztosítja minden érdekelt tevékeny részvételét stb. A VKI vezérgondolatai: integráció az összes vízkészlet integrációja az összes vízhasználat integrációja vízmennyiségi és vízminőségi kérdések integrálása a szakterületek, elemzések és tapasztalatok integrálása a vízügyi törvényhozás integrálása egy közös és összefüggő keretbe az összes jelentős gazdálkodási és ökológiai szempont integrálása a széleskörű intézkedési programok integrálása az érintettek és a civil társadalom integrálása a döntéshozási folyamatban a különböző döntési szintek integrálása a különböző tagországok vízgazdálkodásának integrálása A VKI végrehajtása A VKI végrehajtása (folyt.) 2003: VKI nemzeti jogba való átültetése (221/2004 (VII.21.) korm. rend. a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól), vízgyűjtőkerületek azonosítása és hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2004: A vízgyűjtőrendszerek jellemzése, a vizeket érő hatások elemzése, a vízhasználatok gazdasági elemzése, a védett területek nyilvántartásba vétele 2006: Monitoring hálózat létrehozása és üzembe helyezése 2007: Jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása. 2008: A vízgyűjtő gazdálkodási terv első változatának bemutatása. 2009: A környezeti célkitűzések költség-hatékony elérését célzó intézkedési programok összeállítása, illetve a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek elkészítése és publikálása minden vízgyűjtőkerületre, ideértve az erősen módosított víztestek meghatározását is. 2
in Fehér, 2009 in Fehér, 2009 Magyarországon vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni: az ország egész területére (Duna VGT részeként), 4 részvízgyűjtőre: (1) Duna vízgyűjtőnek Magyarországon a Dunához közvetlenül csatlakozó részére, (2) a Dráva és (3) a Tisza vízgyűjtőjének Magyarország területére eső részére, (4) a Balaton vízgyűjtőjére, és a részvízgyűjtőket 42 tervezési alegységre osztották fel in Fehér, 2009 in Fehér, 2009 in Fehér, 2009 3
A VKI végrehajtása (folyt.) Minden víztestre meg kell határozni a környezeti célkitűzéseket és meg kell tervezni az intézkedési programokat természetes víztest erősen módosított víztest mesterséges víztest 2010: A költség visszatérülés és a szennyező fizet elvét tekintetbe vevő, a vízkészletek hatékony használatát biztosító vízárpolitika bevezetése. 2010-2015: Az intézkedések gyakorlatba történő átültetése. 2012: Az intézkedési programok bevezetése. 2015: A környezetvédelmi célkitűzések elérése. 2015 után: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata 6 évente. 2027: A célok elérésének lehetséges meghosszabbított határideje kétszer 6 év meghosszabbítás után. ÁTTEKINTÉS Ijjas, Madarassy, 2005 in Fehér, 2009 Jelentős vízgazdálkodási kérdések hazánkban in Fehér, 2009 1. Szerves anyagok és tápanyagok által okozott szennyezések 1.1. Vízfolyások szerves anyag és tápanyag-szennyezése települési szennyvízbevezetésekből 1.2. Szennyezés diffúz forrásokból, a mezőgazdaságból és a települések területéről 1.3. Állóvizek eutrofizálódása 1.4. A használt termálvizek által okozott szennyezések 2. Szennyezés veszélyes anyagokkal 3. Hidromorfológiai változások 3.1. A vízfolyás és az élőhelyek folytonosságának megszakítása 3.2. A vizes élőhelyek és árterek elvágása a folyótól az árvízvédelmi művekkel és beavatkozásokkal 3.3. A vizes élőhelyek állapotának romlása a belvízvédelmi tevékenység során 3.4. Vízfolyások vízjárásában bekövetkező változások 3.5. Tavak, holtágak állapotérzékenysége 3.6. Tervezett infrastrukturális projektek által okozott hidromorfológiai változások 4. Felszín alatti vizek mennyiségi változásai 5. Ivóvíz előállítására használt felszín alatti vizek nem megfelelő minősége 6. Felszín alatti vizek szennyezése 7. Más országokban végzett tevékenységek által is befolyásolt víztestek nem megfelelő állapota 8. Világméretű akciókkal befolyásolható jelentős vízmennyiségi változások 4
A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma 1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása. 2. Az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása. 3. Az ivóvízkivételre kijelölt területek és a védett területek azonosítása és térképi ábrázolása. 4. A vizek állapotának megfigyelésére létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása. 5. A monitoring hálózatok eredményeinek bemutatása térképi formában. 6. Térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben. 7. Környezeti célkitűzések listája. 8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk részletezése. A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma (folyt.) 9. Összefoglaló leírás a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. 10. Az intézkedési programok összefoglalása. 11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg. 12. Programok és tervek jegyzéke (integrálás biztosítása). 13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása. 14. Dokumentumok hozzáférési helyei. 15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai. 16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtőgazdálkodási terv tartalmaként ír elő. felmentés Best Available Techniques Best Available Practices Best Environmental Practices in Fehér, 2009 in Fehér, 2009 in Fehér, 2009 in Fehér, 2009 5
A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervével kapcsolatos következtetések A víztestek állapota és az intézkedések hatása közötti direkt kapcsolat nem lett kidolgozva vízgyűjtőszinten. Az ökológiai állapotra vonatkozó értékelés minőségét a biológiai elemekre alkalmazandó módszerek továbbfejlesztése javítani fogja. A szerves szennyezések esetén már az alapintézkedések hatására jelentős javulás érhető el 2015-re, DE: további erőfeszítés szükséges a következő tervezési periódusban. A tápanyag terhelés esetén az alapintézkedések hatására csak 12%-kal csökken az N terhelés, a P terhelés esetében pedig 25%- kal. Jelentős további csökkentés az UWWT direktíva előírásainak szigorú megvalósításával, N és P eltávolítási fokozatokkal lehet. A Duna vízgyűjtőgazdálkodási tervével kapcsolatos következtetések (folyt.) Veszélyes anyag terhelés esetében a Veszélyes any. Dir.; IPPC Dir.; UWWT; BAT/BEP alkalmazása sem vezet a kívánt eredményre vízgyűjtő szinten 2015-ig. További intézkedések szükségesek. A hidromorfológiai módosulások jelentős részben megoldatlanok maradnak, és a jó ökológiai állapot vagy potenciál nem érhető el 2015-ig. Jelentős további intézkedés szükséges a 2015 utáni időszakban is. A vízgyűjtőgazdálkodási tervekkel kapcsolatos további észrevételek A tervek jó áttekintést adnak a vízgyűjtők jelenlegi állapotáról a jelentős vízgazdálkodási kérdésekről, megoldandó problémákról összegzik a szükséges intézkedések körét, és becslést adnak azok várható pozitív hatásáról (a nemzetközi együttműködésben készülő tervek esetében, pl. Duna, Tisza, Dráva) Ugyanakkor felismerhető, hogy a nemzeti tervekben (országos, 4 rész-vízgyűjtő és a 42 alegység): az intézkedések várható hatása nem kapcsolódik közvetlenül az adott víztestekhez. 2015-ig jelentős arányban nem teljesíthetők a VKI elvárta célkitűzések a második és a harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési periódusra további jelentős programok megvalósítása válik szükségessé, amihez a források biztosítása szükséges VKI: Víztestek tipizálása vízfolyások: 869 vízfolyás víztest 25 típus tavak: 213 tó víztest 16 típus típusok lehatárolása: ökorégió tengerszint feletti magasság nagyság geológiai viszonyok passzportok (típusleírások) felszín alatti víztestek: 185 db 45 hegyvidéki: 22 sekély hegyvidéki, 23 hegyvidéki víztest 111 porózus: 55 sekély porózus (talajvíz), 48 porózus (rétegvíz), 8 porózus termál víztest 29 karszt: 14 hideg karszt, 15 termál karszt víztest 6
A következőkben bemutatott 7 db térkép az alábbi forrásból származik (4. sz. melléklet): Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt J E L E N T É S a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről 7
8
VKI: monitoring monitoring: a vízstátusra vonatkozó adatok előállítása feltáró monitoring: az alapállapot felmérése a változások értékelésére operatív monitoring: minden olyan változás számbavétele, amely a víztestek állapotára a beavatkozások következtében hatással van vizsgálati monitoring: a balesetszerű szennyezések kivizsgálására átültetés: 31/2004 (XII. 30) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Felszíni vizek 2006 előtti vízminőségi monitoringja Országos felszíni vízminőség-ellenőrző hálózat (1954-től) szabványcsomag az egyes mérőhelyekre 241 törzs- és regionális hálózati (109 vízfolyás, 4 állóvíz), 249 lokális hálózati mintavételi hely mérések: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és az ÁNTSZ laboratóriumai MSZ 12749 sz. szabvány alkalmazása vizsgált paraméterek 5 csoportja: 1. oxigénháztartás, 2. tápanyagtartalom, 3. mikrobiológiai jellemzők, 4. mikroszennyezők és toxicitás, 5. egyéb jellemzők minősítés ötosztályos rendszerben Törzshálózati és regionális szelvények vízminőségi jellemzők mértékegység Határérték I. II. III. IV. V. osztály A. Oxigénháztartás jellemzői oldott oxigén mg/l 7 6 4 3 3 oxigéntelítettség % 80-100 70-80 50-70 20-50 20 100-120 120-150 150-200 200 biokémiai oxigénigény (BOI 5 ) mg/l 4 6 10 15 15 kémiai oxigénigény (KOI ps ) mg/l 5 8 15 20 20 kémiai oxigénigény (KOI k ) mg/l 12 22 40 60 60 szaprobitási (Pantle-Buck) index - 1,8 2,3 2,8 3,3 3,3 B. Tápanyagháztartás jellemzői ammónium (NH 4 -N) mg/l 0,2 0,5 1,0 2,0 2,0 nitrit (NO 2 -N) mg/l 0,01 0,03 0,1 0,3 0,3 nitrát (NO 3 -N) mg/l 1 5 10 25 25 összes-foszfor g/l 100 200 400 1000 1000 összes foszfor* g/l 40 100 200 500 500 ortofoszfát (PO 4 -P) g/l 50 100 200 500 500 ortofoszfát (PO 4 -P)* g/l 20 50 100 250 250 klorofill-a g/l 10 25 75 250 250 C. Mikrobiológiai jellemzők coliformszám i/ml 1 10 100 1000 1000 *Tározásra vagy állóvizekbe kerülő folyóvizek esetén 9
D. Mikroszennyezők és toxicitás D1. Szervetlen mikroszennyezők alumínium g/l 20 50 200 500 500 arzén g/l 10 20 50 100 100 cink g/l 50 75 100 300 300 higany g/l 0,1 0,2 0,5 1 1 kadmium g/l 0,5 1 2 5 5 króm g/l 10 20 50 100 100 króm (VI) g/l 5 10 20 50 50 nikkel g/l 15 30 50 200 200 ólom g/l 5 20 50 100 100 réz g/l 5 10 50 100 100 D2. Szerves mikroszennyezők fenolok (fenolindex) g/l 2 5 10 20 20 anionaktív detergensek g/l 100 200 300 500 500 kőolaj és termékei g/l 20 50 100 250 250 D4. Radioaktív anyagok összes -aktivitás Bq/l 0,17 0,35 0,55 1,1 1,1 E. Egyéb jellemzők ph - 6,5-8,0 8,0-8,5 6,0-6,5 5,5-6,0 5,5 8,5-9,0 9,0-9,5 9,5 fajlagos vezetőképesség (20 C-on) S/cm 500 700 1000 2000 2000 vas mg/l 0,1 0,2 0,5 1 1 mangán mg/l 0,05 0,1 0,1 0,5 0,5 Régi vízminőségi osztályok (felszíni vizekre) I. osztályú, kiváló minőségű víz: gyakorlatilag a természetes állapotot jelenti. II. osztályú, jó minőségű víz: külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt víz. III. osztályú, tűrhető minőségű víz: mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást eredményező mértékben tartalmaz szerves-, szervetlen és tápanyagokat. IV. osztályú, szennyezett minőségű víz: nagy mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot és szennyvízbaktériumokat. V. osztályú, erősen szennyezett minőségű víz: erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz. Az adott csoportban legalacsonyabb osztályzat döntötte el a csoport osztályzatát, függetlenül az abba a csoportba tartozó más paraméterek kedvezőbb állapotától az MSZ 12749 minősítési rendszere az egyes víztestek állapotának összehasonlítására csak korlátozottan volt alkalmas Vízminősítés a VKI-ban vízminőség: ökológiai szemlélet a felszíni víztest állapotát annak ökológiai és kémiai állapota együttesen határozza meg ökológiai állapot: biológiai elemek (vízi flóra, fenéklakó gerinctelen fauna, halfauna) + hidrológiai és morfológiai elemek (áramlás, folyófolytonosság, medermorfológia) + fizikai és kémiai elemek (hőmérséklet, oxigénellátottság, sótartalom, savasodási állapot, tápanyag-állapot) + egyéb specifikus szennyezők (fémek: Cu, Zn, Cr, As) kémiai állapot: vízszennyező anyagok A felszíni vizek minősítése VKI monitoring paraméterek Az MSZ 12749 alapján ötosztályos rendszer paraméterek 5 csoportja oxigénháztartás jellemzői tápanyagháztartás jellemzői mikrobiológiai jellemzők mikroszennyezők és toxicitás egyéb jellemzők A VKI alapján ökológiai állapot biológiai hidrológiai és morfológiai fizikai és kémiai elemek egyéb specifikus szennyezők (fémek) kémiai állapot (vízszennyezők): elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos) élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyező anyagok Minőségi elem Biológiai elemek Fizikai-kémiai elemek Fitoplankton, fitobenton Hőmérsékleti viszonyok Makrofita Oxigénellátottság Makroszkópikus gerinctelenek Sótartalom Halak Tápanyaghelyzet Hidrológiai-morfológiai elemek Savasodási helyzet Folytonosság Egyéb szennyezőanyagok Hidrológia Elsőbbségi anyagok Morfológia 10
VKI feltáró monitoring: paraméterek Általános fizikai-kémiai paraméterek (évente 12 alkalommal): vízhőmérséklet, ph, lúgosság, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, összes lebegőanyag, KOI p, KOI k, TOC, BOI 5 ; összes oldott anyag, összes keménység, oldott vas, oldott mangán, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, klorid, szulfát. Tápanyagmutatók (évente 12 alkalommal): ammónium, nitrát, összes nitrogén, orto-foszfát, összes foszfor, klorofill-a. VKI feltáró monitoring: paraméterek Veszélyes anyagok ( 33 lista és egyéb veszélyes anyagok listája alapján): 33 lista szerves (évente 12 alkalommal): Poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek: naftalin, antracén, fluorantén, benzo(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(g,h,i)perilén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén; Illékony aromás szénhidrogének (BTEX): benzol; Tributil-ón vegyületek Egyéb aromás szénhidrogén vegyületek: di(2-etilhexil)ftalát, nonil-fenolok, (4-p-nonilfenol), oktil-fenolok, (p-terc-oktilfenol); Halogénezett alifás szénhidrogén vegyületek: diklórmetán, triklórmetán, 1,2-diklóretán, C10-C13 klóralkánok, hexaklórbutadién; Halogénezett aromás szénhidrogén vegyületek: 1,2,4-triklór-benzol, pentaklór-benzol, hexaklórbenzol, brómozott difeniléterek, pentaklór-fenol; Peszticidek: alaklór, atrazin, klórfenvinfosz, klórpirifosz, endoszulfán (alfa-endoszulfán), hexaklór-ciklohexán, gamma izomer lindán, izoproturon, diuron, simazin, trifluralin. VKI feltáró monitoring: paraméterek Egyéb veszélyes anyagok szerves (évente 12 alkalommal): DDT vegyületek, aldrin, dieldrin, endrin, isodrin, széntetraklorid, tetraklór-etilén, triklór-etilén. 33 lista (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): kadmium, ólom, higany, nikkel. Egyéb veszélyes anyagok (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): összes króm, arzén, cink, réz. VKI feltáró monitoring: paraméterek Biológiai mutatók: fitoplankton (évente 4x vízfolyások, 6x állóvizek esetén) fitobenton (évente 2 alkalommal) makrofita (évente 1 alkalommal) makrozoobenton (évente 2x vízfolyások, 1x állóvizek esetén) halak (min. 6 évente) Morfológiai paraméterek a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, az üledék vastagsága, a meder jellemző méretei, a hullámtér szélessége és használati jellege, a partvédelem jellege és célja, a burkolat hossza és jellege, a mederduzzasztás helye és mértéke, a meder szabályozás helye és jellege, a kotrás gyakorisága és célja minimum 6 évente kell vizsgálni Felszíni vizek esetén: Vízminősítés a VKI-ban az ökológiai állapotot öt osztályba sorolja: kiváló (K), jó (J), mérsékelt (M), gyenge (Gy), rossz (R) kiváló állapot = referencia állapot (víztípusra jellemző) jó állapot = az általános környezeti célkitűzés biológiai-, fizikai-kémiai-, hidromorfológiai elemek osztályozása: hazai vízminőségi határértékek alapján a kémiai állapot két osztályba sorolja: jó, vagy nem megfelelő valamennyi tagországban egységesen alkalmazandó EU szintű határértékek alapján Az állapotértékelés menete az EU útmutató szerint A víztest integrált vízminőségi állapotát az ökológiai és kémiai vízminősítés eredménye közül a gyengébb határozza meg 11
A figyelembe vett minőségi emelek: Az 5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz, halak) vonatkozó biológiai jellemzők Fizikai-kémiai elemek (szerves anyag, tápanyag, sótartalom, ph) Egyéb specifikus kémiai jellemzők (pl. nehézfémek) Hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv kapcsolata, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat A több elemből álló minősítések esetén mindig a legrosszabb a mértékadó. Ökológiai minősítés: a biológiai minősítés határozza meg az összesített minősítés eredményét, azzal, hogy kiváló ökológiai állapotú egy víztest csak abban az esetben lehet, ha a hidromorfológiai és fizikai-kémiai osztályozás szerint is kiváló jó ökológiai állapotú akkor, ha a fizikai-kémiai osztályozás is jó. A kémiai állapot minősítése: az EU szinten rögzített veszélyes anyag lista (ún. elsőbbségi lista ) alapján kétosztályos skálán jó kémiai állapot: ha valamennyi anyag esetén megfelel az EU szinten rögzített határértékeknek nem jó kémiai állapot: ha ez akár csak egyetlen egy anyagra is nem teljesül A mesterséges és az erősen módosított állapotú víztestek minősítése: A minősítés kiindulási alapja a maximális ökológiai potenciál: egy hasonló természetes állapotú víztest referencia állapotából vagy a víztest fenntartható funkciójából vezethető le a potenciálisan elérhető legjobb állapot Osztályba sorolás: azonos felbontású Ökológiai állapot helyett a megfelelő szintű ökológiai potenciál kifejezést kell alkalmazni A felszíni vizek feltáró monitoringja 1) Tavak feltáró monitoringja (HUSWPS_1LW): 21 m.h. 2) Vízfolyások feltáró monitoringja (HUSWPS_1RW): 122 m.h. a 31/2004. KvVM rendelet szabályozza a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelésének rendjét a VKI monitoring tervezése az ebben foglalt előírásoknak megfelelően történt meg alapozva a már évtizedek óta működő monitoring programokra figyelembe vették az egyéb hazai jogszabályi és szakmapolitikai szempontokat, a rendelkezésre álló mérési kapacitásokat is Felszíni vizek operatív monitoringja szerves anyag és tápanyag-terhelés szerinti kockázatosság hidromorfológiai kockázatosság veszélyes anyag terhelés szerinti kockázatosság kockázatosság : a jó állapot 2015-ig valószínűleg nem megvalósítható mérések gyakorisága: vízhozam naponta morfológiai paraméterek min. 6 évente biológiai paraméterek évi 1-4 alkalommal általános fizikai-kémiai paraméterek évente 4 alkalommal a veszélyes anyagok szerinti kockázatosság esetén a veszélyes anyagok évente 12 alkalommal Felszíni vizek operatív monitoringja 1) tavak hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 19 m.h. 2) tavak tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív programja: 21 m.h. 3-4-5-6) vízfolyások hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringjai: 112 m.h. (hosszanti átjárhatóság hiánya) 204 m.h. (völgyzárógát, duzzasztás, jelentősebb vízkivétel vagy vízbevezetés, vízmegosztás hatásai) 196 m.h. (keresztszelvény menti vagy folyószabályozással kapcsolatos elváltozások) 71 m.h. (kotrás és a meder-burkolat) 7) vízfolyások tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 177 m.h. 8) vízfolyások veszélyes anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 76 m.h. 12
Felszíni vizek monitoring rendszere (Forrás: VGT, 2009) Felszíni vizek vizsgálati monitoringja (i) valamely vízminőségi határérték túllépésének oka ismeretlen (ii) a feltáró monitoring jelzi, hogy a víztestre a célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitoring még nem létesült (iii) balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásáról kell megbizonyosodni a konkrét eset vagy probléma alapján jelölik ki a vizsgálandó mutatókat, mérési gyakoriságot, a vizsgálati helyeket 2000 évi tiszai cianid szennyezésére a Rába habzására vízkémiai és üledék vizsgálatokkal követték nyomon 2010 októberében, az Ajkai vörösiszaptároló gátjának átszakadásával okozott iszaphullám levonulását a Marcal vízrendszerében. 13
Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja A) Talajvízszintészlelő törzshálózat: 1642 kút, hetente 1x, 2x vízszint-leolvasás B) Rétegvízszintészlelő törzshálózat: 377 kút, legalább havonta vízszint-leolvasás C) Karsztvízszintészlelő törzshálózat: 247 figyelőkút, +3 egyéb repedezett víztartóban, legalább havonta leolvasás D) MÁFI vízszint-figyelő hálózata: 163 kút E) Forrásmérő törzshálózat: 52 forrás, legalább havonta Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja F) Üzemi mérések vízművállalatok havonta mérik a hozamokat és szinteket adatok KÖVIZIG-eknek Központi Vízrajzi Adattárba továbbítás évente (4830 objektum) Ezen kívül:minden, évi 500 m 3 -nél többet termelő forrásról és kútról a használónak szolgáltatnia kell a termelési adatokat KÖVIZIG Központi Vízrajzi Adattárba (összesen 31700 objektum) G) Építéskori kútadatok: mintegy 75 000 kút építéskori vízszintadata Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja H) Sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisok 78 távlati és 626 üzemelő vízbázison feltárást végeztek és végezni fognak eddig 2870 monitoring-kút készült el, főként azonban vízminőségi monitoring céljára Deák J, 2005 14
Felszín alatti vizek 2006 előtti minőségi monitoringja Átfogó, országos felszín alatti vízminőségi monitoring kialakítása folyamatban volt A felszín alatti víztestek kémiai állapotának jellemzésére használható adatok a különböző rész-monitoring rendszerekből és felvételezésekből származtak Deák J, 2005 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek A) a kutak építése során szerzett vízminőségi adatok 1970-ig 60 ezer kút: elégtelen adatok 1970-től 14600 új kút: építéskori rutin kémiai elemzés (VITUKI-nál) B) a települési ivóvízellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése több mint 3800 kút rutin kémiai vizsgálata évi 1-12x KÖVIZIG VITUKI most már mikroszennyezőket is kell: 201/2001 (X. 25.) sz. korm.r, 21/2002. sz. miniszteri rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek C) Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat 1983-tól, 600 kút 97 kutat (később 83) KÖF mintáz, a többi közüzemi vízművek termelőkútja, 1-12x évente leginkább sérülékeny területeken 70 kutat mikroszennyezőkre is vizsgáltak D) a pontszerű szennyezőforrások monitoringja legfontosabbakat már nyilvántartásba vették helyi monitoring-hálózatok megépítése és üzemeltetése a tulajdonos felelősségébe tartozik az elemzések gyakorisága és a komponensek a szennyezőforrás típusától függenek adatbázisok bővítése és pontosítása kell 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek E) a sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring ld. mennyiségi monitoring rész, vízmin. esetében nagyobb a szerepe F) környezetvédelmi monitoring-rendszerek a hiányosságok (főleg talajvíz és források) kiküszöbölésére, kiépítés alatt állt Szigetköz és környezete Duna-Tisza köze Dráva-völgy havária monitoring expedíciószerű talajvíz feltárás az Alföldön mezőgazdasági diffúz szennyezések monitoringja települési monitoring a vízkivételi területek közötti térségek monitoringja Deák J, 2005 15
Felszín alatti vizek 2006 előtti minősítése Deák J, 2005 nem osztályozták őket, mint a felszíni vizeket, hanem határértékeket adtak meg: háttér koncentráció (A): reprezentatív érték, az anyag természetes vagy ahhoz közeli koncentrációja a felszín alatti vízben ill. talajban szennyezettségi határérték (B): az ivóvízminőség és az ökoszisztéma igényei alapján meghatározott kockázatos anyag koncentráció a felszín alatti vizekben intézkedési szennyezettségi határérték (C 1, C 2, C 3 ): meghaladásakor intézkedni kell, fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területekre van meghatározva kármentesítési szennyezettségi határérték (D): a kármentesítés eredményeként el kell érni Vízminősítés a VKI-ban Felszín alatti vizek állapotértékelése: mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik a kettő közül a rosszabbik határozza meg a víztest állapotát mennyiségi és kémiai állapotot tesztekkel határozzák meg a különböző tesztek közül egyetlenegy megfelelő is elegendő az adott szempontból gyenge állapot minősítéséhez a minősítés kétosztályos: jó és gyenge A mennyiségi állapot értékelése és minősítése 4 vizsgálati módszer (teszt): Süllyedéses teszt: a vízkivételek következtében nem süllyed-e tartósan a vízszint (vízkivétel nem haladja-e meg az utánpótlódó vízmennyiséget Vízmérleg teszt: a közvetlen vízkivételek (kutakkal) és a közvetett vízelvonások (vízfolyások mesterséges megcsapoló hatása, bányatavak párolgása) nem ellentétesek-e a terület tájökológiai potenciáljával a vízkivételek hatására kialakuló vízháztartási viszonyok nem biztosítják a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényét A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra vonatkozó teszt: azt ellenőrzi, hogy vannak-e a víztesten belül olyan jelentős, károsodott ökoszisztémák, amelyek károsodását a felszín alatti vízhasználatok (kutak, megcsapolás) okozzák Intruziós teszt: Azt ellenőrzi, hogy a felszín alatti vízhasználatok nem indítanak-e el káros vízminőségi változásokat Bármelyik teszt pozitív a víztest gyenge állapotú A kémiai állapot minősítése Küszöbértéket meghaladó koncentrációk megállapítása: Nitrát, növényvédő szerek (EU-s szinten rögzített) NO3, NH4, vezetőképesség, Cl, SO4, TOC, Cd, Hg, Pb, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén (hazai szinten) Tesztek célja: A fenti szennyezések felszín alatti vízhasználatokra és a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra gyakorolt hatásának (veszélyességének) ellenőrzése Kémiai minősítés jó, ha Túllépés nem vezet a vízmű bezárásához vagy az ivóvízkezelési technológia módosításához A szennyezett felszín alatti víz kiterjedése nem korlátozza a vízkészletek jövőbeli hasznosítását (NO3, NH4, peszticidre) A szennyezés nem veszélyezteti a vízfolyások ökológiai vagy kémiai állapotát A szennyezés nem veszélyezteti jelentős vizes vagy szárazföldi ökoszisztémákat Jelentős pontszerű szennyezés továbbterjedése nem vezet az előző problémák bármelyikének kialakulásához A jó állapot megőrzése szempontjából kockázatosnak számítanak azok a felszín alatti víztestek, ahol valamely szennyező anyag víztestre vagy annak egy részére vonatkozó átlagkoncentrációja tartós emelkedő, vagy a hőmérséklet csökkenő tendenciát jelez. A vízminőségi trendek elemzésének célja, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a jelenleg még jó állapotú víztestek esetében felléphetnek, a már most is kimutatható jelentős és tartós koncentráció- vagy hőmérséklet-változás miatt 16
Felszín alatti vizek VKI szerinti mennyiségi monitoringja 1) Vízszint észlelő monitoring (HUGWPQ1): a korábbi vízszint figyelő hálózat állomásaiból került kiválasztásra, alapvetően egyenletes területi sűrűséggel 1659 észlelési hely porózus felszínközeli és hideg karszt: heti 1 vagy több alkalom mélyebb porózus és termálvíz: havonta 2) Kiegészítő mennyiségi monitoring (HUGWPQ2): karszt víztesteken, hegy- és dombvidéki területeken, a termálvíztesteken, a források, kisvízfolyások és egyes termelő kutak túlfolyásainál 113 észlelési hely sűríti a vízszint észlelő monitoringot ott, ahol az nem volt megfelelő Felszín alatti vizek VKI szerinti feltáró, vízminőségi monitoringja oldott oxigén, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium + az egyes alprogramoknál jelölt paraméterek mintavételek gyakorisága évente 1-2 (sérülékeny m.), évente 1 (nem sérülékeny m.) és hat évente egy (termálvizek m.) Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 1) Feltáró monitoring külterületeken (685 m.h.) 2) Feltáró monitoring beépített és ipari területeken (196 m.h.) hideg (porózus és hegyvidéki) víztestek sekély mélységű, valamint a karsztvíztestek nyílt karszt területein lévő, vagy azokhoz közel eső, döntő többségében sérülékeny rétegei kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 3) feltáró monitoring mélyebb, nem sérülékeny rétegekre hideg víztestek mélyebb (középső és alsó mélységtartományba eső), nem sérülékeny rétegei ez a monitoring figyeli az ivóvíztermelésre alkalmas rétegvíztestek és fedett karsztvíztestek víztartó képződményeit 784 m.h., elsősorban az ivóvíztermelő kutak közül VKI szerinti kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, ill. indokolt esetben peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén 4) feltáró monitoring termálvíztestekre természetes vízminőség jellemzésére ill. a termálvíz használatából eredő természetes vízminőség változásának követésére 74 m.h. VKI szerinti kötelező paraméterek + klorid, szulfát 17
18