A SZIBE a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA 1. A SZIBE célja A SZIBE (a továbbiakban: biztosító egyesület) tagjait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott tevékenységi engedély alapján veszélyközösség szervezése útján biztosítási termékek művelésével biztosítási védelemben kívánja részesíteni. 2. A biztosító egyesület neve és székhelye A biztosító egyesület neve: SZIBE A biztosító egyesület székhelye: 1097 Budapest, Lónyay u. 12. 3. A biztosító egyesület tevékenységi köre (1) A biztosító egyesület tevékenységi körét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott tevékenységi engedély határozza meg. Eszerint a biztosító egyesület jogosult a nem-élet biztosítási ág művelésére. A biztosító egyesület a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklet A) részében foglalt ágazatokat művelheti (2) A biztosító egyesület a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján a biztosítási tevékenység mellett azzal közvetlenül összefüggő tevékenységként függő biztosításközvetítői tevékenységet folytat. E tevékenysége keretében saját termékei kiegészítő fedezeteként más biztosító termékeit terjeszti a tagjai körében. (3) A biztosító egyesület a tagjai körében a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett terjesztheti a biztosítási termékeket. A biztosító egyesület az (1) bekezdésben meghatározott ágazatok közül kizárólag azokban tevékenykedik, amelyekre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől érvényes és hatályos működési engedéllyel rendelkezik. Azon ágazatok körét, amelyekben a biztosító egyesület aktuálisan tevékenykedik honlapján teszi közzé. 4. A tagsági jogviszony A) A biztosító egyesület tagjainak köre (1) A biztosító egyesület tagjai lehetnek mindazon áru-és személyfuvarozók, illetve szállítmányozók, továbbá szakmai-érdekképviseleti szervezetek, illetve tagjaik, akiknek tevékenysége a fuvarozáshoz, illetve szállítmányozáshoz kapcsolódik. (2) A biztosító egyesület tagjai lehetnek továbbá mindazon természetes személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik a jelen Alapszabályt elfogadják. (3) A biztosító egyesület tagjai lehetnek továbbá mindazon természetes személyek, akik a biztosító egyesülettel tagsági viszonyban álló jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal munkaviszonyban állnak és javukra munkáltatójuk a biztosító egyesületnél baleset-és betegségbiztosítást köt.
(4) A biztosító egyesület tagjai lehetnek továbbá mindazon természetes személyek, akik a biztosító egyesülettel tagsági viszonyban álló óvodákkal, iskolákkal tanulói jogviszonyban álló gyermekek, akik javára az oktatási intézmény a biztosító egyesületnél baleset-és betegségbiztosítást köt. (5) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak és nem választhatók. Anyagi hozzájárulásukat külön megállapodás rendezi. B) A tagsági jogviszony keletkezése (1) A biztosító egyesületbe rendes tagként csak az léphet be, aki (amely) a biztosító egyesülettel biztosítási szerződést köt. A tagsági jogviszonyt az alapító tagok esetében a Közgyűlés alakulást kimondó határozata, egyéb esetben a természetes személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által aláírt belépési nyilatkozatnak a biztosító egyesület első számú vezetője részéről történő elfogadása, és a tagsági díjnak a biztosító egyesülethez való beérkezése keletkezteti. (2) A biztosító egyesület tagjaival munkaviszonyban álló munkavállaló is a biztosító egyesület tagjának minősül abban az esetben, ha a munkáltatója az ő javára baleset - és betegségbiztosítási szerződést köt, és a munkavállaló, mint biztosított ezen biztosítási szerződés megkötéséhez hozzájárul. Ebben az esetben a szerződő-munkáltató által aláírt baleset-és betegségbiztosítás megkötésére irányuló ajánlat mellékletét képező biztosítotti nyilatkozatot kell belépési nyilatkozatnak tekinteni. (3) A tagként belépni kívánó személyek az Alapszabályt megkapják már a belépési nyilatkozat megtétele előtt, belépési nyilatkozatukat az Alapszabály ismeretében teszik meg. (4) A tagsági jogviszony határozatlan időre jön létre. C) A tagsági jogviszony megszűnése (1) A tagsági jogviszony megszűnik: a) halál bekövetkezése esetén, b) jogutód nélküli megszűnéssel, c) kizárással, d) kilépéssel, e) a munkaviszony megszűnésével f) a tag biztosítási szerződésének megszűnésével. (2) Az (1) bekezdés a) b) e) pontjában foglalt esetben a tagsági jogviszony megszűnésének napja az a nap, amikor a megszűnés alapjául szolgáló tényről szóló írásos bejelentés a biztosító egyesülethez beérkezett. (3) Kizárásra akkor kerül sor, ha a tag a jelen Alapszabály rendelkezéseit, illetve a fuvarozás szabályait ismételten vagy súlyosan megszegi, avagy a tag tagdíjbefizetési kötelezettségének ismételt felszólításra sem tesz eleget. A tagsági jogviszony megszűnésének napja az a nap, amikor az Elnökség a kizárást kimondó határozatát meghozta. (4) Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony abban az esetben, ha a tag írásban kilépési nyilatkozatot tesz. Ekkor a tagsági viszony megszűnésének napja az a nap, amikor a kilépési nyilatkozat a biztosító egyesülethez beérkezett. (5) Amennyiben a taggal fennálló munkaviszonya megszűnik azon munkavállalónak, aki a munkaviszony alapján volt tagja a biztosító egyesületnek, ez a körülmény egyben a biztosító egyesületi tagság megszűnését is eredményezi, kivéve, ha a munkáltató által a munkavállaló javára
a biztosító egyesületnél kötött baleset-és betegségbiztosítási szerződésbe a korábbi biztosított szerződőként belép, illetve szerződként vállalja a biztosítási díj további fizetését. (6) Amennyiben a tag biztosító egyesületnél hatályban lévő biztosítási szerződése bármely okból megszűnik, úgy tagsági viszonya az utolsó hatályban lévő biztosítási szerződésének megszűnése napján megszűnik. 5. A biztosító egyesület szervezete és működése A) A Közgyűlés (1) A biztosító egyesület legfőbb szerve a biztosító egyesület tagjaiból álló Közgyűlés. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) Az Alapszabály megállapítása és módosítása; b) Az Elnökség négy tagjának megválasztása, visszahívása; c) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása d) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság két Közgyűlés közötti munkájáról szóló beszámoló elfogadása; e) A biztosító egyesület más biztosító egyesülettel való egyesülésének vagy a biztosító egyesület szétválásának kimondása; f) A biztosító egyesület átalakulásának vagy feloszlásának kimondása; g) Rendelkezés a biztosító egyesület megszűnése után fennmaradó vagyon felosztásáról (2) A Közgyűlés az (1) bekezdés a-d. pontjában rögzített ügyekben határozatképes, ha azon a tagok legalább 50 %-a plusz 1 fő jelen van. A Közgyűlés határozatát nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén akár ugyanazon nap másik időpontjára, de legkésőbb 15 napon belül összehívott újabb közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (3) A (1) bekezdés e-g. pontjában foglalt ügyekben a biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyed részének egyhangú szavazata szükséges. A biztosító egyesület átalakulásához, más biztosító egyesülettel való egyesüléséhez vagy szétválásához a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. (4) A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. (5) A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja, illetőleg ha azt a bíróság elrendeli, továbbá ha a Felügyelő Bizottság vagy a könyvvizsgáló írásban kéri. A kezdeményezésre az Elnökség 60 napon belül köteles összehívni a rendkívüli Közgyűlést. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. (6) A Közgyűlést a Közgyűlés tervezett időpontját megelőző 30 nappal közzététel útján kell összehívni. A közgyűlési meghívót tartalmazó közzétételt a -Magyar Nemzet -Népszabadság -Heti Világgazdaság országos napilapok, illetve hetilap közül kettő sajtóorgánumban kell megjelentetni. (7) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a biztosító egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét, a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és helyét is. (8) A Közgyűlés napirendjét és a határozati javaslatait az Elnökség állítja össze. (9) A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Elnökhöz küldött levélben legalább a tagok 10 %-a legkésőbb 15 nappal a Közgyűlés tervezett időpontja előtt kérte.
(10) A Közgyűlésen a döntés nyílt szavazással történik. Egyénekre vonatkozó ügyekben a Közgyűlés titkos szavazással dönt, hacsak minden jelenlévő vagy képviselt tag egyhangúlag hozzá nem járul a nyílt szavazáshoz. (11)A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és határozatait írásba kell foglalni. B) Küldöttgyűlés (1) Amennyiben a biztosító egyesület átlagos taglétszáma egy naptári évben az ezer főt meghaladja, úgy a következő naptári évtől a biztosító Egyesület legfőbb szerve az 50 tagú Küldöttgyűlés. (2) A Küldöttgyűlés a küldöttek összessége, mely évente legalább egyszer ül össze (rendes Küldöttgyűlés). (3) A küldötteket a tagok köréből létszámarányosan 5 évre választják a Budapesti és a Megyei Területi Küldöttválasztó Gyűléseken. Az adott terület egyesületi tagjainak létszámarányát az Elnökség 5 évente a Területi Küldöttválasztó Gyűlések lebonyolítását megelőző 60 nappal állapítja meg. A küldötteket az Egyesület budapesti és megyei küldöttválasztási területéhez tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagok közül. (4) A rendes Küldöttgyűlést először az azt követő naptári évben kell összehívni, amikor a biztosító egyesület átlagos taglétszáma az 1000 főt meghaladta. A Küldöttgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, ha a küldöttek 1/3-a (17 küldött) a cél megjelölésével, vagy a Felügyelő Bizottság, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) írásban kezdeményezi (rendkívüli Küldöttgyűlés). (5) A Küldöttgyűlést az Elnök hívja össze, helyét, idejét és napirendjét az Elnökség állapítja meg. A napirendet is tartalmazó meghívót 15 nappal a kitűzött Küldöttgyűlés előtt postai úton kell megküldeni valamennyi küldött részére. Amennyiben a küldött kéri, úgy részére a napirendet is tartalmazó meghívót elektronikus úton is meg kell küldeni. (6) A Küldöttgyűlést a biztosító egyesület elnöke vezeti. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint a fele megjelent. (7) Minden küldöttet egy szavazat illet meg, a Küldöttgyűlésen a küldöttek csak személyesen vehetnek részt és szavazhatnak. (8) A Küldöttgyűlésen a biztosító egyesület bármely tagja személyesen részt vehet, felszólalhat, javaslatot tehet. A biztosító egyesület bármely tagja jogosult a Küldöttgyűléshez, - annak időpontja előtt legalább 5 nappal beérkezően - a napirendre vonatkozóan írásban javaslattal fordulni. A Küldöttgyűlés Elnökének ismertetője után a Küldöttgyűlés dönt arról, hogy napirendre tűzi-e a javaslatot. (9) Amennyiben az összehívott Küldöttgyűlés nem határozatképes, úgy a 8 napon belül ismételten összehívott Küldöttgyűlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes. A megismételt Küldöttgyűlésen az eredeti napirendi pontokban lehet határozatot hozni. A megismételt Küldöttgyűlés az eredeti meghívóval, az abban szereplő napirendi pontokkal azonos napirenddel hívható össze az eredeti küldöttgyűlés határozatképességétől függő hatállyal - ugyan azon nap későbbi időpontjára. (10) Küldöttgyűlés határozatait - amennyiben a jelen Alapszabály vagy jogszabály nem ír mást elő a jelenlévő küldöttek egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A Küldöttgyűlés indokolt esetben minősített szótöbbséggel történő döntést is előírhat. (11) A Küldöttgyűlés határozathozatalai során a hatályos 2003 évi LX. törvény (Bit.) rendelkezéseivel ellenétes határozatot nem hozhat és maradéktalanul be kell tartania a Biztosítási Törvény mindazon rendelkezését, amely az Egyesület tevékenységére és működésére vonatkozik. (12)A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá, és egy erre megválasztott küldött hitelesít.
(13) Amennyiben a biztosító egyesületnél annak legfőbb szerveként Küldöttgyűlés működik hatáskörére a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben jelen alapszabály bármely rendelkezése a Közgyűlés elnevezést tartalmazza, úgy azon ha a biztosító egyesületnél Küldöttgyűlés működik a Küldöttgyűlést kell érteni. C) Területi Küldöttválasztó Gyűlés (1) A küldötteket a Budapesti-Pest Megyei és a további 18 megye területére kiterjedő megyei Küldöttválasztó Gyűlésen kell megválasztani a biztosító egyesület Küldöttgyűlésébe. Az Elnökség legkésőbb a Küldöttválasztó Gyűlés összehívása előtt az adott terület taglétszáma arányában meghatározza, hogy az egyes Küldöttválasztó Gyűlés hány küldöttet választ. A Küldöttválasztó Gyűlést első ízben az azt követő év májusának utolsó napjáig kell összehívni, amely évben a biztosító egyesület átlagos taglétszáma az 1000 főt meghaladja. (2) A biztosító egyesület tagja a biztosító egyesület által nyilvántartott lakóhelye (székhelye) szerint összehívott területi küldöttválasztási eljárásban vehet részt. (3) A területi küldöttválasztó gyűlések megszervezése és lebonyolítása az ügyvezetés (első számú vezető, ügyvezető, vezető jogtanácsos) feladata. A területi küldöttválasztó gyűléseken az Elnökség egy tagja részt vesz a jelen Alapszabály előírásainak érvényesülése érdekében. A küldöttválasztó területi gyűlések összehívására és megtartására vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség állapítja meg. (4) A területi küldöttválasztó gyűlésre a meghívót a biztosító egyesület honlapján teszi közzé és két országos napilapban hirdetményt jelentet meg a területi Küldöttgyűlés napja előtti 15. naptári napon. Amennyiben a tagsági viszony a meghívó közzétételét követően jön létre, az új belépő tagnak a rá irányadó területi küldöttválasztó gyűlés meghívóját is át kell adni. (5) A területi meghívóban közlésre kerül a területi küldöttválasztó gyűlés helye és ideje, továbbá a gyűlés határozatképtelensége miatt megismételt gyűlés helye és ideje, valamint a lebonyolítás főbb szabályai. (6) A területi küldöttválasztó gyűlésen jelenléti ívet kell felvenni. A területi küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok több, mint a fele jelen van. A megismételt területi küldöttválasztó gyűlés az eredeti területi küldöttválasztó gyűlés kezdő időpontját követően, ugyanazon a napon, legkorábban egy órával későbbi időpontra, legkésőbb 8 napon belül hívható össze. A megismételt területi küldöttválasztó gyűlés a meghívóban szereplő napirendi pontokkal azonos napirenddel hívható össze. A megismételt területi küldöttválasztó gyűlésen az eredeti napirendi pontokban lehet határozatot hozni. Az megismételt területi küldöttválasztó gyűlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes. (7) A küldött visszahívása és a helyébe új küldött választása miatt összehívásra kerülő területi küldöttválasztó gyűlés lebonyolítására ugyanezeket az eljárási szabályokat kell alkalmazni. (8) Küldöttnek az adott választási területhez tartozó bármelyik tag jelölhető. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult küldöttjelöltet jelölni. A tag jogosult több személyt is küldöttnek jelölni. A jelölő lap a biztosító egyesület honlapjáról tölthető le, ill. kérelemre a biztosító egyesület postai úton megküldi az azt igénylő tag részére. A küldöttjelölt a jelölő lapon aláírásával nyilatkozik a jelölés elfogadásáról. A jelölés akkor érvényes, ha a jelölőlap legkésőbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés szavazási eljárásának megkezdéséig a levezető Elnök részére aláírva átadásra kerül. A beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltekről a Területi Küldöttválasztó Gyűlés helyszínén listát kell készíteni. (9) A területi küldöttválasztó gyűlésen a levezető elnök megválasztásáig az Elnökség tagja elnököl. A jelenlévő tagok közül nyílt szavazással, egyszerű többséggel levezető Elnököt és jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető Elnök által felkért jegyzőkönyvvezető vezet. A jegyzőkönyvet a levezető Elnök, a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(10) A budapesti és a megyei küldöttválasztási terület küldöttje az a küldöttjelölt lesz, akik az adott területi küldöttválasztó gyűlésen titkos szavazással, a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapták. (11) A küldöttek megbízatása a megválasztásukat követő első Küldöttgyűlés napjától kezdődően 5 évre szól. (12) A területi küldöttválasztó gyűlésen felvett jegyzőkönyvet a levezető elnök 3 munkanapon belül megküldi a biztosító egyesület első számú vezetőjének, aki a részére megküldött jegyzőkönyvek szavazási eredményeit összesíti, a megválasztott küldöttekről országos egységes listát készít, melyet az Egyesület a honlapján tesz közzé. (13) A küldött megbízatása megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésével, lemondással, visszahívással, illetve a biztosító egyesület új Küldöttgyűlése alakuló ülésének a napján. (14) A visszahívott küldött mandátuma az őt visszahívó területi küldöttválasztó gyűlés határozata meghozatalának napján szűnik meg. (15) Amennyiben a Területi Küldöttválasztó Gyűlés által választott megyei küldött megbízatása visszahívással szűnik meg, a küldöttet visszahívó Területi Küldöttválasztó gyűlés a visszahívást követően azonnal új küldöttet köteles választani. A küldött visszahívása céljából összehívott Területi Küldöttválasztó gyűlés lebonyolítására a Küldöttválasztó gyűlés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy jelölésen visszahívási indítványt kell érteni. Az Elnökség a visszahívási indítvány kézhez vételét követő 60 napon belül köteles a visszahívni indítványozott tag lakóhelye (székhelye) szerinti Területi Küldöttválasztó gyűlést összehívni. D) Az Elnökség (Igazgatótanács) Az Elnökség hatáskörébe tartozik a Közgyűlések közötti időtartamban a biztosító egyesület működésével kapcsolatban különösen: - eljár a biztosító egyesület ügyeiben és képviseli a tagok érdekeit, - határoz minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Közgyűlés a hatáskörébe utalt, - előkészíti és végrehajtja a Közgyűlés döntéseit, - elfogadja a biztosító egyesület számviteli törvény szerinti éves beszámolóját és jóváhagyja a következő évi költségvetésről és az üzleti tervről a biztosító egyesület első számú vezetője által összeállított javaslatot, - javaslatot tesz a Közgyűlésnek az Alapszabály módosítására, valamint a biztosító egyesület gazdálkodási terveire vonatkozóan, - jogszabályok, szabályzatok és tervek keretei között kialakítja a biztosító egyesület befektetési politikáját, irányítja és ellenőrzi vagyonának kezelését, - kialakítja a biztosító egyesület szervezeti és működési rendjét, - tájékoztatja a Közgyűlést a két ülésszak között hozott fontosabb döntéseiről és a biztosító egyesület tevékenységét érintő jelentős eseményekről, - meghatározza a tagdíj mértékét, - dönt a tagkizárás tárgyában - dönt a pótbefizetés vagy - a felelősségbiztosítási szerződések kivételével a szolgáltatások csökkentésének elrendelése, a pótbefizetés feltételeinek meghatározása, ideértve a pótbefizetés összegét, esedékességét, az egyes tagok közötti megoszlásának arányát az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően. Az Elnökség tagjai:
(1) Az Elnökség 5 tagból áll, melynek egyik tagja a Biztosító Egyesület mindenkori első számú vezetője, akit az Elnökség nevez ki, további tagjait pedig a Közgyűlés választja 5 éves időtartamra. Amennyiben bármely okból az Elnökség valamely tagját az adott öt éves választási cikluson belül kell megválasztani, úgy megbízatása a többi elnökségi tag megbízatásának idejéhez igazodik. Az Elnökség tagja csak egyesületi tag, illetve a nem természetes személy tag törvényes képviselője lehet. Az Elnökségi tagoknak meg kell felelniük a Bit. által a vezető állású személyekre előírt feltételeknek, megválasztásukhoz a PSZÁF előzetes engedélye szükséges. (2) Az Elnökség a Közgyűlés által választott tagjai közül Elnököt választ. (3) Az első számú vezető felett a munkáltatói jogokat a kinevezés és a felmentés vonatkozásában az Elnökség gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogok az Elnököt illetik meg. Az első számú vezetőt érintő kérdésekben az első számú vezetőnek nincs szavazati joga. Az első számú vezető az Elnök nem lehet. Az első számú vezető a biztosító egyesület munkaszervezetének irányítója. (4) Az Elnökség Közgyűlés által választott tagjainak megbízatása a mandátum időtartamának lejárta előtt megszűnik: - a tag halálával - visszahívással - lemondással - összeférhetetlenségi ok esetén. A visszahívás a választással azonos módon történik. (5) A biztosító egyesület képviseletére és cégjegyzésére jogosultak: - az Elnökség két tagja együttesen, - az első számú vezető és egy másik ügyvezető együttesen, amely együttes aláírási jog az Elnökség által meghatározott körben az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján együttes aláírási jogként átruházható. Amennyiben a biztosító egyesület tárgyévet megelőző éves díjbevétele a 300 millió Ft-ot nem éri el, a következő évtől az első számú vezető önállóan jogosult a biztosító egyesület képviseletére és cégjegyzésére. (6) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik. (7) Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. (8) Az Elnökség tagjait egy szavazat illeti meg. Az Elnökség döntéseit a tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnök távollétében szavazategyenlőség esetén az indítvány elvetettnek tekintendő. (9) Az Elnökség ülés nélkül is hozhat döntést, a következő feltételekkel: - a döntést az Elnök vagy az általa megbízott Elnökségi tag kezdeményezi olyan módon, hogy biztosítja valamennyi elérhető tag megkérdezését, - az Elnökség tagjainak többsége írásban (levélben, faxon vagy e-mailben) kifejezi, hogy elfogadja a döntésre bocsátott indítványt. Ha bármelyik elnökségi tag azt külön kéri, akkor az adott tárgyról csak Elnökségi ülésen lehet dönteni. (10) Az Elnökség az ügyrendjét saját maga határozza meg és hagyja jóvá. E) A Felügyelő Bizottság (1) A biztosító egyesület ügymenetének és üzletvitelének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság végzi. A Felügyelő Bizottság tagjainak száma 5 fő. A Felügyelő Bizottsági tagoknak meg kell felelniük a Bit. által a vezető állású személyekre előírt feltételeknek, megválasztásukhoz amennyiben a Bit így rendelkezik - a PSZÁF előzetes engedélye szükséges.
(2) A Felügyelő Bizottság tagjait a biztosító egyesület tagjai közül, vagy nem tag szakértők köréből a Közgyűlés az Elnökségi tagokkal azonos módon választja, 5 éves időtartamra (illetve azonos módon hívhatja vissza). Amennyiben bármely okból a Felügyelő Bizottság valamely tagját az adott öt éves választási cikluson belül kell megválasztani, úgy megbízatása a többi tag megbízatásának idejéhez igazodik. (3) A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül választják meg a Felügyelő Bizottság elnökét. (4) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét saját maga határozza meg és hagyja jóvá. (5) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább két tag jelen van. A Felügyelő Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Felügyelő Bizottság Elnökének szavazata dönt kivéve, ha az ülésen az Elnökkel együtt csak két tag vesz részt. Ebben az esetben, valamint a Felügyelő Bizottság Elnökének távollétében szavazategyenlőség esetén az indítvány elvetettnek tekintendő. (6) A Felügyelő Bizottság üléseinek tanácskozási joggal rendelkező meghívottjai a biztosító egyesület könyvvizsgálója és belső ellenőre. (7) A Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása megszűnik: a. a megbízás időtartamának lejártával b. a tag halálával c. visszahívással d. lemondással e. összeférhetetlenségi ok esetén. (8) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a biztosító egyesület ügyvezetését, üzletvitelét, ennek keretében köteles: - megvizsgálni a számadásokat és az éves beszámolót, - az üzletpolitikai alapelvek betartását ellenőrizni, - az állományátadásokat és átvételeket ellenőrizni, - feladata teljesítéséről beszámolni a Közgyűlésnek. (9) A Felügyelő Bizottság az Elnökség tagjaitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, a biztosító egyesület könyveit és iratait bármikor megvizsgálhatja, vagy megvizsgáltathatja. (10) A Felügyelő Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, de indítványokat tehetnek. (11) A biztosító egyesület belső ellenőre amennyiben a biztosító egyesület ilyet alkalmaz - a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik. F) A biztosító egyesület könyvvizsgálója (1) A biztosító egyesület amennyiben az éves díjbevétele meghaladja a 300 millió Ft-ot - köteles könyvvizsgálót választani. A természetes személy könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb 5 (öt) évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb 5 (öt) évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat a biztosító egyesületnél. (2) A könyvvizsgálóra a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (3) A könyvvizsgáló betekinthet a biztosító egyesület könyveibe, pénzügyi irataiba és szerződéseibe, az Elnökség tagjaitól és a biztosító egyesület alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet. G) A tagok jogai és kötelezettségei (1) A tag jogosult és köteles a jelen alapszabályban meghatározott módon a biztosító egyesület tevékenységében részt venni. (2) A Közgyűlésen a biztosító egyesületet érintő bármely kérdést felvetni, annak tárgyalásában és eldöntésében szavazás útján közreműködni.
(3) Bármely tag a biztosító egyesület bármely tisztségére megválasztható. (4) A tag köteles tagsági hozzájárulást, valamint - Közgyűlési határozat esetén pótbefizetést teljesíteni. Köteles továbbá arra, hogy a biztosító egyesületnél írásban bejelentse azt, ha a tagsági jogviszony megszűnésének oka áll fenn, az alapul szolgáló ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül. (5) a tag belépési nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg akként is nyilatkozhat, hogy tagsági viszonyát kizárólag addig az időpontig kívánja fenntartani, ameddig az Egyesülettel legalább egy érvényes biztosítási szerződése van hatályban. (6) A tag jogosult a biztosító által művelt biztosítási termékekhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatások igénybevételére a megfizetett biztosítási díj alapján. (7) A tag jogosult a biztosító egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát, a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadni. (8) A tag jogosult továbbá mindazon jogoknak a gyakorlására, illetve mindazon kötelezettségek teljesítésére, amelyeket a hatályos jogszabályok ekként rögzítenek. (9) A biztosító egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. (10) A pártoló tag jogaira és kötelezettségeire nézve jelen rendelkezéseit a 4. A pont (4) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. H) Az Egyesület szakmai szervezete: (1) A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Közgyűlés által elfogadott stratégia szerinti célkitűzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-előkészítő tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat. (2) Két Közgyűlési időpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Első számú vezető a Közgyűléseken beszámol. (3) Az Egyesület szakmai vezetését és a szakmai szervezet közvetlen irányítását a Vezérigazgató látja el, aki biztosítás szakmai értelemben ügyvezetőnek és egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület első számú vezetőjének minősül. (4) Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.- ben nevesített vezetők alkalmazásához és felmentéséhez az Elnökség egyetértése és a Felügyelő Bizottság előzetes tájékoztatása szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni. (5) Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az első számú vezetőre előírt feltételeknek. 6. A biztosító egyesület bevételei A) Az egyszeri belépési díj Az egyszeri belépési díj a biztosító egyesület fenntartási és működési költségeinek fedezésére szolgál. Az induló tőke mértéke 15.000.000. Ft., amelynek befizetése 1994-ben megtörtént. B) A tagdíj és a pártoló tagok által fizetett hozzájárulás (1) A tagdíj a biztosító egyesület fenntartási és működési költségeinek fedezésére szolgál. A tagdíj mértékét a biztosító egyesület Elnöksége évente egy alkalommal állapítja meg, és azt változása esetén az Elnök legkésőbb az esedékességet megelőző 45. napon honlapjánteszi közzé. Amennyiben a tagdíj mértéke a korábbi évhez képest változatlan, legkésőbb a tagdíjfizetési kötelezettségről szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 napon belül kell a befizetési
kötelezettségnek eleget tenni. A biztosító egyesület a tagdíjról számlát vagy egyéb bizonylatot nem állít ki, a tagdíjfizetési kötelezettséget ettől függetlenül teljesíteni kell. (2). Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó tag esetében a tagdíj mértéke valamennyi biztosítási ágazatban - függetlenül attól, hogy a tag mely biztosítási ágazatba tartozó szerződéssel rendelkezik a biztosító egyesületnél - egyenlő. (3) Természetes személy, a 4. B. (2) bekezdésben meghatározott személy esetében a tagdíj mértéke valamennyi biztosítási ágazatban - függetlenül attól, hogy a tag mely biztosítási ágazatba tartozó szerződéssel rendelkezik a biztosító egyesületnél - az Elnökség által meghatározott mértékű tagdíj 5 %-a. Különösen indokolt esetben az Elnökség ennél alacsonyabb mértékű tagdíjat is meghatározhat. (4) A pártoló tagok az Alapszabály 4. (4) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján, az abban foglalt időpontban és feltételek szerint kötelesek anyagi hozzájárulásukat teljesíteni. C) A biztosítási díj (1) A biztosítási díj a biztosító egyesület által a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek és a zavartalan üzletmenet összes költségének és ráfordításának fedezésére szolgál, amelynek mértékét és esedékességét a tag által megkötött biztosítási szerződés létrejöttét tanúsító kötvény határozza meg. (2) A biztosító egyesület a biztosítási díjakból a hatályos jogszabályok szerint tartalékot képez. 7. A biztosító egyesület gazdálkodása (1) A biztosító egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik. (2) A biztosító egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagsági hozzájárulás megfizetésén és az esetleges pótbefizetésen túl - a biztosító egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (3) A biztosító egyesület nyereséget nem képez. 8. A nyereség (eredmény) felhasználásának elvei (1) Amennyiben a fizetési kötelezettségeinek teljesítésén felül nyereség áll rendelkezésre az üzleti év végén, azt elsődlegesen a biztosító egyesület jogszabályban meghatározott tőkekövetelményeinek teljesítésére (tőkefeltöltésre), másodlagosan az üzleti tervben meghatározott szolgáltatás-bővítésre kell fordítani. (2) A tárgyévi nyereségnek a tőkekövetelmények teljesítésén (tőkefeltöltésen), valamint az üzleti tervben meghatározott szolgáltatás-bővítésen felüli részét kármentességi visszatérítés nyújtásával azon tagok javára kell visszajutatni, akik a biztosító egyesületnél biztosítási szerződéssel rendelkeznek, és az adott évben kármentesek voltak. Nem teljesíthető visszajuttatás ha ezáltal a biztosító egyesület saját tőkéje a minimális szavatoló vagy biztonsági tőke közül a magasabb összeg kétszerese alá csökkenne. (3) A (2) bekezdésben foglalt kármentességi visszatérítés mértékének meghatározása szempontjából az a biztosítási szabályzat az irányadó, amelyre hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött. A visszatérítés történhet a tag választása szerint tényleges kifizetéssel vagy az esedékes biztosítási díjba történő beszámítással. (4) A tagsági jogviszony egyedi módon történő megszűnése (kilépés, kizárás stb.) esetén a tag részére sem a nyereség sem a Biztosító Egyesület vagyona terhére nem teljesíthető pénzbeni kifizetés. (5) A saját tőke terhére kizárólag olyan arányban lehet visszafizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke nem süllyed a minimális szavatoló tőke szintje alá; a biztosító
egyesület megszűnése esetén pedig akkor, ha az egyesület egyéb kötelezettségeit rendezte. A tag részére történő kifizetésről a Felügyeletet a kifizetés előtt legalább 1 hónappal értesíteni kell, amely időtartam alatt a Felügyelet a kifizetést megtilthatja. Jelen bekezdésben foglalt előírások kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosíthatóak. 9. A veszteség rendezésének módja Amennyiben a biztosító egyesület vagyona várható kifizetéseire nem elegendő, vagy a tőkekövetelményekhez képest (pl. jogszabályváltozás folytán) pótlólagos forrás, tőke szükséges, a biztosító egyesület az alábbiak szerint jár el: A) Pótlólagos befizetés (1) A biztosító egyesület a tagjai számára nem ír elő általános pótlólagos befizetési kötelezettséget arra az esetre, ha - a biztosító egyesület vagyona várható kifizetéseire nem elegendő vagy - a tőkekövetelményekhez képest (pl. jogszabályváltozás folytán) pótlólagos forrás, tőke szükséges. (2) Abban az esetben, amikor a veszteséget egyes tagok (jogi személy, jogi személy nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó) tevékenysége vagy mulasztása okozza, az Elnökség dönt a rendezés módjáról. A pótbefizetési kötelezettséget az egyesület minden tagjára, vagy biztosítási áganként, ágazatonként elkülönített csoportjaira lehet előírni. (3) Az előző pont szerint pótbefizetésre kötelezett tagok a pótbefizetés előírását tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek a határozatban foglalt összeg befizetésére. Az egyes tagok által teljesítendő pótbefizetés összege nem haladhatja meg az általa pótbefizetés nélkül teljesítendő befizetések 100 százalékát. (4) Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor. (5) A befizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása a biztosító egyesületből való kizárást vonhatja maga után. B) A biztosítási szolgáltatás csökkentése Abban az esetben, ha a biztosító egyesület vagyona a teljesítési kötelezettségeire nem elegendő, a biztosító egyesület Elnöksége a felelősségbiztosítási szerződések kivételével - jogosult a biztosítási szolgáltatások csökkentésére. 10. A biztosító egyesület felügyelete (1) A biztosító egyesület szakmai felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. (2) A biztosító egyesület törvényességi felügyeletére, valamint az egyesület határozataival kapcsolatos jogorvoslatra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásárólszóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alkalmazandóak. 11. A biztosító egyesület átalakulása
(1) A biztosító egyesület a 12 -ban foglaltakon túl jogutódlással megszűnik, ha a biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul. (2) A biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulásához, a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott hozzájáruló határozata szükséges. (3) A biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá történő átalakulására a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a Bit 28. -ban, továbbá a 28/B-28/C. -ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni. (4) Az Elnökség köteles a közgyűlés előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről; b) ismerteti az indítványozók és az Elnökség álláspontját. (5) Az Elnökség köteles a közgyűlés átalakulást előkészítő ülését megelőzően a biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az Elnökség a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére az (5) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére, mely szerint kívánnak-e a jogutód részvénytársaság tagjaivá válni. (6) A Közgyűlés az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésének tartalmaznia kell: a) az átalakulás szándékát, b) az átalakulást kezdeményező biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét, c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait, d) az átalakuló biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérlegtervezetének fordulónapját, e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait. (7) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell: a) az átalakuló biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét, b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét, c) az átalakulás időpontját, d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét, e) a megszűnő biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket, f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését. (8) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a Közgyűlés határozza meg azzal, hogy az egyesületi vagyonból minden az átalakulást elhatározó közgyűlés napján tagsági jogviszonyban álló - tag egyenlő mértékben részesül. Az egyesület pártoló tagjai nem válhatnak a jogutód részvénytársaság tagjává és nem részesülhetnek az egyesületi vagyonból. 12. A biztosító egyesület megszűnése A 2003. évi LX. törvény 27. -a a 2011. évi CLXXV. törvény 148. (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.12.22. A 2003. évi LX. törvény 28/A. -át a 2011. évi CLXXV. törvény 148. (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.12.22. A 2003. évi LX. törvény 28/B. -át a 2011. évi CLXXV. törvény 148. (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.12.22.
(1) A biztosító egyesület megszűnik a feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó közgyűlési határozattal, továbbá az arra jogosult hatóságnak a feloszlatást kimondó, illetőleg a biztosító egyesület megszűnését megállapító határozatával, továbbá ha Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyét visszavonja. (2) A biztosító egyesület megszűnése esetén - figyelemmel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglalt rendelkezésekre a biztosító egyesület vagyona felosztásának elvei a következők: a) A biztosító egyesületnek a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeivel szemben a felszámolási költségeknek és a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseknek elsőbbsége van. b) A biztosító egyesület a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben elégíti ki: 1. Betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, illetve a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek teljesítése. 2. A vagyonrendezési eljárás kezdő időpontjáig bekövetkezett és a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben meghatározott határidőn belül bejelentett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások teljesítése. 3.Az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek teljesítések. 4. Egyéb követelések teljesítése. (3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése után esetlegesen fennmaradó vagyont a biztosító egyesület azon tagjai között kell felosztani egyenlő arányban, amelyek a megszűnésre okot adó tény bekövetkezte napján tagsági jogviszonyban álltak a biztosító egyesülettel. 13. Záró rendelkezések (1) Jelen Alapszabály a Közgyűlés általi elfogadásának napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2004. április 24-én kelt Alapszabály hatályát veszti. (2) A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.törvény, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, valamint a hatályos jogszabályok az irányadók. (3) Jelen Alapszabályt a Közgyűlés 2005. május 23-án fogadta el, majd 2010. április 20-án, majd 2012. május 24.-én módosította. (4) Abban az esetben, ha az Alapszabály bármely rendelkezésében hivatkozott jogszabály vagy jogszabályhely megjelölése jogszabály változás miatt módosul, az érintett rendelkezést a hatályos jogszabály szerint kell értelmezni. Budapest, 2012. május 24.