ıő ı Spktroszkópiai piai alapok Bor-él atoodll Összállította: CSISZÁR IMR SZT, Ságvári. Gyakorló Giáziu SZGD,. bruár Isaac Nwto 67 a priza szíir botja a ér éyt A apéy külöböz tört ség sugarakból áll. Kíslti bizoyíték 3. Kísérlt Jól lsötétíttt szobába az ablaktáblába úrt körülblül /3 üvlyk (kb. 8-9) agyságú krk yílás közléb üvgprizát lyzt l. z krsztül a apsugarak a szoba szb lév alá törtk g, és ott a Nap szís képét ozták létr. (Nwto: Optika 7) Voltair: lts d la Pilosopi d Nwto. Astrda, 738
Szíkép (spktru): gy adott lktroágss sugárzás ulláossz szriti lbotásával kapott itzitás-loszlás (a éy szíir botása) Szíképlzés (spktroszkópia): az ayagok által kibocsátott lktroágss sugárzás spktruáak lıállítása és k tauláyozása A szíképk csoportosítása: - olytoos, voalas, sávos - kibocsátási(issziós), lylési (abszorpciós) Magas ıérséklt izzó szilárd és olyékoy ayagok a szivárváy id szíét tartalazó éyt bocsátaak ki. olytoos issziós spktru Izzó gázok csak rájuk jllzı szíkt bocsátaak csak ki. Izzó gázok lylik a rajtuk átaladó ér éybıl azokat a szíkt, lykt aguk is képsk kibocsátai. voalas issziós spktru voalas abszorpciós szíkép
Joa Balr 885 izzó idrogé szíképét tauláyozta A idrogébıl jövısugárzás látató tartoáyba sıulláosszai gatározatók az alábbi képltbıl: λ 36,56 és 3,,5,... Robrt Rydbrg 889 átírta a orulát a rkvciákra 5 3,9 Hz 3,,5,... és 3
zk a tapasztalatok trészts agyarázatók az ato Rutrord-él aprdszr odlljévl. Nils Bor 93 továbbjlszttt a odllt Bor-él atoodll (93) Bor azzal gészíttt ki a odllt, ogy az lktrook csak gatározott sugarú körpályáko krigtk, lyk lgt tszk a Bor-él kvatultétlk. zk az úgyvztt stacioárius pályáko az lktrook sugározak. v Z k r r r v π Coulob rıtartja körpályá az lktrot Bor-él kvatultétl Nils Bor 885-96 gy lktro rgiája: ki + pot Z v + k r Bor-él atoodll (93) A ti gyltk goldása (H atora, aol Z): Az lktro ltségs rgiái: Az lktro ltségs pályasugarai: Cost aol r r 8,,... Cost aol,,... Bor-él atoodll (93) Hasolítsuk zt össz Rydbrg rdéyévl! 5 3,9 Hz 3,,5,... és 8 3 8 Bor-él rkvcia-ltétl: 3,9 5 Hz Ha az lktro az gyik ltségs pályáról átugrik gy ásik ltségs pályára, akkor rkvciájú éyt bocsát ki, alyr: aol és a két pálya sorszáa
5 8 8 Mi törtéik, a az lktro az. pályáról ugrik a.-ra? 8 8 3 8 8 3 5 6 Az lktro csak a. pályára ugorat a a többir is: Balr sorozat (vizuális) Pasc sorozat (IR) Bracktt sorozat (IR) Lya sorozat (UV) 8 k b Ha az atoot gllırkvciájú éyl grjsztjük az lktro agasabb rgiájú pályára ugorat :
ı ı A Frack-Hrtz kísérlt k (9) Dötıés közvtl kísérlti bizoyíték az atook rgiaszitjik létzésék igazolására. A Frack-Hrtz kísérlt k (9) gy igayg zzl tlt cs b izzítjuk a K katódot, illtv az R rács és az A aód közé gyg lltrt kapcsoluk, ajd gyr övkv U rácsszültség sté igyljük az I A aódáraot. Jas Frack (88-96) Gustav Hrtz (887-975) ı A Frack-Hrtz kísérlt k (9) A katódból izzítás atására lktrook lépk ki A K(katód) és R(rács) közötti U sz. gyorsítja az lktrookat z lktrook az aódra ljutva ozzák létr az I A aódáraot Ha az U szültségt övljük, akkor az I A aódára is Azaz az lktrook rugalasa ütközk a Hg atookkal, és rgiájukból vszítv ljutak a rácsig, aly átaladva l tudják küzdi a rács és az aód közti gyg lltrt Aikor a rácsszültség lér gy adott értékt (,9V), az aódára irtl csökki kzd (aak llér, ogy a rácsszültségt tovább övljük). A Frack-Hrtz kísérlt k (9) z azzal agyarázató, ogy az lktrook átadják rgiájukat a Hg atookak (rugalatlaul ütközk), és így képsk lküzdi a rács és az aód közötti gyg lltrt Aztá a rácsszültségt tovább övlv az aódára isét ıi kzd, vagyis az lktrook adják l rgiájukat a Hg atookak (isét rugalas ütközés jö létr) Aikor a rácsszültség isét lér gy adott értékt (9,8V), az aódára isét irtl visszasik, vagyis az lktrook git átadják rgiájukat rugalatla ütközés orájába a Hg atookak Mgállapítatjuk tát, ogy bizoyos rgiával rdlkzı lktrook (,9V és 9,8V sté) át tudják adi rgiájukat a Hg atookak, d a többi stb I A 6
ı A Frack-Hrtz kísérlt k (9) Vagyis a Hg atook csak gll rgiaadagokba képsk rgiát lvi (d többt vagy kvsbbt!) 7