Paks Város Környezeti állapotértékelése 2014. Jogszabályi környezet, előzmények Paks város a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e.) pontja előírásnak megfelelően évente értékeli a település környezeti állapotát, a környezeti minőség változásait és azt közzéteszi. A város környezeti állapotáról 2014. évben a környezetvédelmi program felülvizsgálata során részletes értékelés készült. A 2014. évi értékelést az előző évi értékelés struktúrájának megfelelően készítettük el. Az értékelés elkészítéséhez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokat, illetve közszolgáltatókat kerestük meg. Az értékelés ezen megadott értékek és a KSH által közzétett 2009. évi adatok alapján történt meg. A környezeti elemek állapota Egy település környezeti állapotát nagyon sok tényező befolyásolja, határozza meg. Befolyással van rá például az adott társadalom korösszetétele, az egészségügyi- és szociális helyzet, a gazdaság szerkezete, a gazdasági szereplők környezethez való viszonya, a környezettudatos nevelés szerepe és helye az adott közösségben. A környezeti állapot értékeléséhez a környezeti elemek adatainak megismerésén túl, vizsgáltuk a környezeti állapotra közvetett módon ható társadalmi-gazdasági, folyamatokat, ezen belül a társadalmi környezetet, a területi és települési adottságokat, valamint a gazdasági környezetet is. A társadalmi környezet értékelése kiterjedt a népesség jellemzői,
foglalkoztatottság, munkanélküliség, turizmus, idegenforgalom áttekintésére, valamint a lakosság környezeti problémák iránti érzékenységét (civil szervezetek). A környezeti állapotra közvetett módon ható tényezők: A népesség korösszetétele a paksi kistérségben kedvező, tekintettel a 14 éven aluliak, illetve a 65 éven felüli időskorúak alacsony arányára. A foglalkoztatás, munkanélküliség tekintetében Paks mutatói a nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozóan kedvezőbbek, viszont az álláskeresők összetételét vizsgálva látható, hogy Pakson lényegesen magasabb a pályakezdők és a diplomások aránya, a paksi kistérségre vonatkozó adatnál (1. sz. táblázat). Munkanélküliséggel kapcsolatos adatok alakulása, 2009. Munkanélküliségi adatok Paks város Paksi A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből, % A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből, % A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % A diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % kistérség 6,2 8,9 2,6 4,0 42,7 44,5 12,0 9,3 7,1 3,7 1. sz. táblázat A turizmussal, idegenforgalommal kapcsolatosan a továbbra is a fejlesztési lehetőségek fogalmazhatók meg. Az idegenforgalom mértékének egyik mérőszáma a kereskedelmi szálláshelyek száma és az ott eltöltött vendégéjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeit tekintve Paks a megyei városok középmezőnyében helyezkedik el. A lakosság környezeti problémák iránti érzékenysége pozitívan értékelhető, a városban igen aktív és eredményes munkát végző civil szervezetek tevékenykednek. Fontos ezen civil szervezetek tevékenységének további támogatása és az önkormányzat munkájába történő nagyobb mértékű bevonása. 2
A gazdasági környezetet jelentősen befolyásolja az MVM Paksi Atomerőmű ZRt. és a kiszolgálásával összefüggő tevékenység. 2014-ben Pakson 1008 társas, és 1030 egyéni vállalkozás volt nyilvántartva. A Paksi Ipari Park mára a Dél-dunántúli régió egyik legsikeresebb, legdinamikusabban fejlődő ipari parkja lett. 1997-es indulás óta területe 22-ről 36 hektárra bővült. A Paksi Ipari Park Kft. elsődlegesen abban érdekelt, hogy a betelepülő cégekkel partneri viszonyt alakítson ki. Az elmúlt időszakban mintegy 8 új, zöldmezős beruházásban épített telephely létesült, mintegy 3 nagy bővítési beruházás valósult meg a már betelepült cégeknél. A Paksi Ipari Parkba 2013. év végére - az átlagos statisztikai létszám szerint - együttesen 610 fő munkavállalót foglalkoztattak az ipari parki telephelyeken, ami mintegy 200 fővel több, mint a 2007. év adata. Sikerült a töretlen fejlődést fenntartani, a betelepült cégek száma 17-ről 28-ra növekedett. Munkavállalók, és vállalkozások számának alakulása 2004-2013. Gyógyászati Központban megvalósuló gyógyfürdő alapköve 2012. április 5- én került helyére. Régi igény volt Pakson, hogy a gyógyvízben rejlő lehetőségeket hasznosítsa a város. A létesítmény előkészítő munkái már 2008-ban elkezdődtek. A kút vize minden reményt felülmúlt, hiszen mind a hőmérséklete, mind az ásványi anyag tartalma magasabb a réginél, gyógyhatása kiváló. A mintegy 3250 m2-es akadálymentes létesítményben nem csak a gyógyfürdő kapott helyet. A kialakult új Paksi 3
Gyógyászati Központ megoldásokat szállít a város, és az intézet számára: itt működhet a reumatológiai és ortopédiai szakrendelés, ide költöztek a gyógytorna kezelések, a bőrgyógyászat. Az új épületben kaptak helyet a fizioterápiás kezelők, veszélyes anyag tároló, személyzeti öltözők is. A fő "profil" azonban természetesen a gyógyvizes kezelés és a hozzá kapcsolódó fürdőgyógyászati ellátás. (Forrás: Beszámoló Paks Város 7 éves, 2007-2013. évekre szóló gazdasági Programja teljesítéséről) A környezeti elemek állapota, illetve a jelentős hatótényezők Levegőminőség A levegőminőség állapotával kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a légszennyezettségi eredmények a kén-dioxid esetében alacsony, az ülepedő por vonatkozásában megfelelő, a nitrogén-dioxid vonatkozásában pedig elfogadható mértékű terhelést mutatnak. Paks környezeti levegője olyan állapotú, mely a kén-dioxid esetében jelentős, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por vonatkozásában némileg mérsékeltebb terhelést bír el. Paks kedvező fekvésének, a 6-os főút város melletti és nem várost átszelő elhelyezkedésének, a Duna felé fújó tisztító szeleknek köszönhetően Paks környezeti levegőminősége megfelelő. A légszennyezésen belül külön vizsgáltuk a Biológiai levegőszennyezés, ezen belül a parlagfű helyzetet. A levegő pollentartalmának mérése Szekszárdon történik, amelynek adatai adaptálhatóak Paks területére is, a kis földrajzi távolság miatt. 2014-ben január 20. (4. hét) november 02. (44. hét) közötti időszakban történtek pollenvizsgálatok folyamatosan. Az egész évben monitorozott napok száma 287. 32 növény és 3 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációjának monitorozását végezték el. A heti polleninformációkat a 2014. évi szezon alatt is a http://www.kormanyhivatal.hu/hu/tolna honlapon folyamatosan megjelenteti a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. 2014-ben az egyes fajok (mogyoró, tiszafafélék, éger) virágzása kicsit előbb kezdődött meg, mint az előző években. Pollenszórásuk viszont jóval 4
intenzívebb volt, és viszonylag gyorsan le is csengett. Míg 2012-ben február végén és március elején (02. 27. 03. 07. között) az összes mért pollenszám 348 db/m3 volt, addig ugyanebben az időszakban 2013-ban 1193 db/m3, de 2014-ben 2067 db/m3 volt. A 2014. évi enyhe március időjárás alaposan meggyorsította a fák-cserjék virágzását. 2014 nyarán (június elejétől augusztus végéig) a fűfélék, lágyszárúak virágzása során kibocsátott, és a levegőben lévő mért pollenek száma (21534 db/m3) jelentősen meghaladta a 2013. (19281 db/m3) és a 2012. évit (17414 db/m3). 2014 nyara nagyon csapadékos, hűvösebb volt, jellemzően csupán egy alkalommal került sor hőségriadó elrendelésére a 2013. évi 7 hőségriasztással szemben. Megállapítható, hogy az összes pollen kibocsátást ahogy értelemszerűen az egyes növények virágzását is - alapvetően meghatározzák az időjárási jellemzők (hőmérséklet, csapadék, napsütés), és azon belül is egyes mikroklimatikus tényezők. Az első parlagfű pollen 2014-ben a 27. héten jelent meg, de gyakorlatilag ez heteken keresztül néhány napon egy-egy parlagfű pollent jelentett. Valódi parlagfű virágzást július végétől lehetett regisztrálni. 2014-ben a parlagfű szezonban az összes mért pollenszám fajlagosan 5727 db/m3 (!) parlagfű (Ambrosia) pollen volt, ami 60 db/m3*d átlagkoncentrációt jelentett a szezonban. Míg parlagfű pollen szám 2013. évben 3874 db/m3 és napi átlag koncentráció: 40 db/m3*d. A parlagfű gyérítését, pollenje koncentrációjának levegőben való jelentős csökkenését a fizikai vagy növényvédelmi eszközökkel végzett irtás, és az egyre több hatósági intézkedés mellett jelentősen befolyásolja az időjárás. Ezen belül is a csapadék mennyisége, és a napi átlag hőmérséklet alakulása a két fő meghatározó tényező. A parlagfű gyérítésével kapcsolatban a népegészségügynek a szerepe az elmúlt években jelentősen csökkent. Fő feladatunk az aerobiológiai monitor működtetése. Ezen felül kérésre, megkeresésre tájékoztatást adunk civil szervezeteknek, a helyi médiának. A kültéri allergén gombák koncentrációja a tavaszi időszakban igen alacsony volt, nem, vagy alig volt mérhető. Még május elején, a 19. héten 5
is végig alacsony szinten volt, de aztán hamar elérte a közepes szint felső határát, és megközelítette, illetve a Cladosporium esetében május végére egy-egy napon meg is haladta a magas koncentrációt. A hűvös, csapadékos májusi, nyár eleji időjárásban a legtöbbször még alacsony, vagy közepes mennyiségben voltak jelen a levegőben a penészgombák. A kültéri allergén gombák koncentrációját is erőteljesen befolyásolta az időjárás 2014-ben több alkalommal hosszabb időn keresztül csupán közepes, vagy az alatti koncentrációt értek el. A 2013 száraz, meleg nyárral összehasonlítva az állapítható meg, hogy a napi átlag koncentráció a penészgombák esetében 2014-ben jelentősen csökkent. Az átlagnál csapadékosabb augusztust követően maximum koncentrációja nem érte el azokat az extrém magas értékeket, mint a 2013. évi légköri aszályos augusztus után. (Forrás: Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv) Talajok és vizek A talajok és vizek védelmével kapcsolatban megállapítható, hogy a földtani, vízföldtani sajátosságokra tekintettel a település ivóvízellátó vízbázisai nem sérülékenyek, a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület nem jellemző a településen, a jogszabályok szerint a település érzékeny besorolású. A város vízellátása, szennyvízelvezetése, - kezelése kedvező, a magyarországi és regionális viszonyoknál lényegesen jobb. A Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. alaptevékenysége a víziközmű szolgáltatás: az ivóvíztermelés és vízellátás, a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás. Paks és Dunakömlőd 2014-as évre vonatkozó víztermelési, vízminőségi, vízellátó hálózati, szennyvízelvezetési és tisztítási és szennyvíz minőségi adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Paks város külterületeinek (Cseresznyés, Csámpa, Dunakömlőd) ivóvíz minősége megfelelő, nagyobb ivóvíz minőségromlást okozó esemény nem történt. A hatósági és önellenőrző vizsgálatok előre tervezett ütemben megtörténtek. Az ivóvíz szolgáltatók ellenőrzése folyamatosan megtörténik, Paks Város ivóvízellátásának ellenőrzését a Tolna Megyei Kormányhivatal 6
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve végzi. A városi szennyvíztelepen történő biológiai szennyvíztisztítás után a tisztított szennyvíz a Dunába, mint befogadóba kerül, a tisztított szennyvíz paraméterei a jogszabályoknak megfelelő értékűek. A kifolyó tisztított szennyvíz hatósági felügyeletét az illetékes Környezetvédelmi hatóság végzi. A település nitrát érzékeny területen helyezkedik el, mely alapján fokozott figyelmet kell fordítani az állattartással összefüggésben a talajerőutánpótlásra, melynek módját jogszabály szabályozza. Zaj- és rezgésterhelés Paks város zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó domináns forrás a közúti közlekedés. A közúti közlekedésből eredő zajszint és rezgés mértéke, nemcsak a városon áthaladó országos közutak nyomvonalai mentén magas szintű, hanem a város összegyűjtő-összekötő útjai mentén is. A megépült M6-os autópálya csak részben javított a város zajhelyzetén, egyes területeken a forgalom növekedése a zajterhelés növekedését eredményezte. Hiányoznak a várost elkerülő gyorsforgalmi utak, valamint a várost elkerülő utak, melyek elvezetnék az átmenő forgalmat a város területéről, továbbá melyek által a legnagyobb terhelést jelentő nehézgépjármű forgalom kitiltásra kerülhet. Kedvezően befolyásolja a zajhelyzetet, hogy az üzemek többsége jelentős anyagi ráfordítással, ütemezetten végzi a szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. Kedvező továbbá, hogy az újonnan létesült üzemi létesítmények, illetve vállalkozások úgy kezdik meg működésüket, illetve akkor kapnak telepengedélyt, ha igazolják a megengedett határértékek teljesülését. Hulladékgazdálkodás 2014-ben a Paks és Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látta el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat Pakson. A Kft. közszolgáltatóként házhoz menő rendszerben végzi a háztartási és háztartásihoz hasonló vegyes, valamint elkülönítetten gyűjtött (papír, 7
műanyag, fém, kompozit) csomagolási hulladékok gyűjtését és szállítását, valamint a Paksi Hulladékkezelő Központ üzemeltetését. Ezen felül márciustól novemberig négyhetenkénti gyakorisággal szintén az ingatlanoktól történik a zöldhulladékok gyűjtése is. A csomagolási üveghulladékok gyűjtése hulladékgyűjtő-szigeteken zajlik. A hulladékkezelő központban a kommunális hulladékok előkezelést aprítás, fémleválasztás követően kerülnek lerakásra. A szelektíven gyűjtött papír, műanyag, kompozit és fém hulladékok előkezelését végzi a Kft., ez a hulladékok kézi erővel, szalag mellett történő válogatását majd bálázását jelenti. A válogatott, bálázott hulladék értékesítésre kerül. A hulladékkezelő központban működik komposztálótelep is, ahol az elkülönítetten begyűjtött zöldhulladékok kezelése zajlik. A komposztálótelep gépeinek beszerzése 2014. év során zárult le. Szintén a hulladékkezelő központban működő hulladékgyűjtő udvarban a lakosság térítésmentesen adhatja át szintén minden olyan háztartásban keletkező hulladékát, melyektől a házhoz menő begyűjtések keretében nem lehet megválni. Ide értve veszélyes és nem veszélyes hulladékokat is. A lomtalanítási akcióra, a korábbiakban megszokottaknak megfelelően 2014-ben is egy alkalommal, tavasszal került sor. 2014-ben Paksról mintegy 9.360 tonna hulladék érkezett be a hulladékkezelő központba. Ebből 6.600 tonna került lerakással ártalmatlanításra, azaz az előző évhez képest a beérkező hulladékok mennyisége közel 20%-kal, a lerakott mennyisége közel 30%-kal csökkent. A Paksról szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége ugyanakkor jelentősen növekedett 2014-ben: 2020 tonna (40%-os növekedés 2013- hoz képest) zöldhulladék a kezelőközpontban komposztálással, míg 700 tonna (55%-os növekedés) csomagolási hulladék kezelőknek történő értékesítés útján került hasznosításra. Ezen felül szintén elkülönítve érkezett a hulladékgyűjtő udvarba mintegy 9 tonna veszélyes hulladék és 25 tonna elektronikai hulladék Paks városból az év során. A közszolgáltató a működéshez szükséges minden engedéllyel rendelkezik, ide értve az egységes környezethasználati engedélyt, a 8
közszolgáltatói engedély és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség közszolgáltatói minősítését is. Az építési bontási hulladék kezelését a 2014-ben, valamint a 2012. december 31-én lezárt hulladéklerakó rekultivációs munkálatait a DC Dunakom Plusz Kft. végezte. Természeti környezet A táj- és természetvédelem területén kiemelt figyelmet érdemel a Dél- Mezőföldi Tájvédelmi Körzet részeként védett területek (Paksi tarkasáfrányos, Paksi ürgemező, Tengelici homokvidék), az országos védelemre javasolt területek (Imsósi erdő Természetvédelmi Terület, Paks löszfalfeltárás Természetvédelmi Terület, Dunaszentgyörgyi láperdő Természeti Terület) és a helyi védettségű területek, valamint az egyedi tájértékek. Külön figyelmet érdemel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett NATURA 2000 területek megismerése. Épített környezet Az épített környezet vonatkozásában megállapítható, hogy a város területén található műszaki alkotások (épületek, utak, közművezetékek) állapota ez évben javult. Az önkormányzat közút- és közműhálózat felújítási programja, a magán tulajdonban lévő lakóházak (iparosított-, illetve hagyományos technológiával épült) korszerűsítési célú támogatása jelentős előrelépést eredményezett az épített környezet minősége vonatkozásában. Az épített és természeti környezet egyensúlya biztosított, az épített környezetben eszközölt beavatkozások nem hatottak ki a természeti környezetre. Környezetbiztonság Környezetbiztonsági szempontból megállapítható, hogy az erőmű valamint az Ipari Parkban lévő poliuretán habot előállító üzem tevékenysége mellett a veszélyes anyagok közúti szállítása jelent potenciális veszélyt. A veszélyes anyagok közúti szállításából eredő jelenleg meglévő potenciális kockázat a várost érintő közútfejlesztésekkel a közlekedési struktúra 9
javításával jelentősen csökkenthető. Továbbra is hangsúlyozni az M6-os autópálya megépítésével összefüggő várost elkerülő gyűrű (elkerülő út) megépítésének szükségességét. SWOT - analízis A környezet minőségét és állapotát, az úgynevezett SWOT - analízis módszerével is értékeltük: ERŐSSÉGEK - Az önkormányzat igényli a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák feltárását, környezetvédelmi program készítését, - Kedvező táji és természeti adottságok, - Környezeti minősége, állapota összességében jó, - A településrendezési tervezés szabályozottsága, - A települési hulladékgazdálkodási terv megléte, - Az elhullott állati tetemek begyűjtése, - A szennyvízcsatornázás megléte, - Műszaki védelemmel és engedéllyel rendelkező, megfelelő technológiával üzemeltetett, bővíthető szilárd hulladéklerakó, - Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetősége (napenergia, szélenergia, bioenergia, földhő stb.), - Ipari eredetű környezeti károsodások nincsenek, illetve a kárelhárítások megtörténtek, - A korszerű agrártermeléssel a mezőgazdaság környezetkárosító hatásának (erózió, műtrágya, növényvédőszer) csökkenése, - A település teljeskörű egészséges ivóvízellátása, - Megvalósult az M6-os autópálya, - Alacsony a zajterhelés, - A földgázellátás, - A szervezett szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, - A környezetvédelmi civil szervezetek megerősödése. 10
GYENGESÉGEK, VESZÉLYEK - A közüzemi hálózatok elöregedése, - Mélyfekvésű, belvízveszélyes területek, - A talajvíz készletek elszennyeződése, - A településen átmenő főutak (pl. Dózsa György út) mentén kialakuló zajszint és légszennyezettség, LEHETŐSÉGEK - Helyi környezetvédelmi szabályozás, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálataival, - A kedvező környezeti állapot (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, természeti területek, épített környezet) megőrzése, - Az értéket képviselő természeti területek megőrzése, - A felszíni vizek medrének, töltéseinek folyamatos rendezése, - Gazdaságfejlesztés, - A turizmus fejlesztése, - A mezőgazdasági, közlekedési és kommunális eredetű terhelések mérséklése, - A pollenallergia veszély további csökkentése, - Az erdőgazdálkodás ökológiailag fenntartható fejlesztése, - A mezőgazdaság környezeti adottságainak ökológiailag fenntartható fejlesztése, - A talajok termőképességének megőrzése (erózió mérséklése, tápanyagpótlás biztosítása,) - A biogazdálkodás megvalósítása, - A növénytermesztésből származó környezeti terhelések csökkentése, - Az állattartásból származó szerves trágya hasznosítás szabályozása, - A település közlekedési struktúrájának a továbbfejlesztése, - A kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésének a végrehajtása, 11
- A szelektív hulladékgyűjtés fenntartása, - Pályázati lehetőségek kihasználása. Paks 1. sz. melléklet Víztermelés Megnevezés Egység 1. számú vízmű 2. számú vízmű 3. számú vízmű Vízbázis kapacitása m 3 /d 2126 1483 8376 Kutak mélysége m 85-223 100-218 60-289 Termelt víz mennyisége (átlag) m 3 /d 0 0 3470 Fogyasztott víz mennyisége (átlag) m 3 /d 0 0 3577 Alkalmazott technológia fertőtlenítés nincs gáztalanítás vas- mangántalanítás fertőtlenítés Jelenlegi üzemállapot tartalék tartalék üzemel Kutak száma db 3 3 11 Üzemelő kutak száma db 0 1 10 Tárolókapacitás m 3 50 150 4000 Vízminőségi adatok Vizsgálati parapéterek Egység Határérték Mért adat vezetőképesség µs/cm 2500 530 vas µg/l 200 <20 mangán µg/l 50 <10 ph 6,5-9,5 7,9 összes keménység mgcao/l 50-350 140 nátrium mg/l 200 27,5 ammónium mg/l 0,5 0,04 cianid µg/l 50 <5 fluorid mg/l 1,5 0,3 klorid mg/l 250 13 nitrát mg/l 50 2,1 nitrit mg/l 0,5 <0,01 nitrát és nitrit együtt mg/l 1 0,045 szulfát mg/l 250 <10 KOIps mg/l 5 0,4 alumínium µg/l 200 <50 antimon µg/l 5 0,845 arzén µg/l 10 4,35 bór mg/l 1 <0,1 12
higany µg/l 1 0,32 kadmium µg/l 5 <1 króm µg/l 50 <4,4 nikkel µg/l 20 <4,6 ólom µg/l 10 0,832 szelén µg/l 10 <3 réz mg/l 2 0,017 1,2-diklór-etán µg/l 3 <0,1 Vízellátó hálózat Megnevezés Egység Adat hálózat hossza m 85500 nyomászónák száma db 5 alkalmazott csővezetékek KPE m 20456 KMPVC m 25134 AC m 29438 acél m 5272 beton m 5200 bekötések száma db 4802 Szennyvízelvezetés és tisztítás Megnevezés Egység Adat csatornahálózat hossza m 66955 alklamazott csőfajták Acél cső m 1900 AC m 37952 KGPVC m 26737 KMPVC m 40 KPE m 327 átemelők száma db 7 szennyvíztisztítótelep kapacitása hidraulikai terhelés m 3 /d 3600 óracsúcs hozam m 3 /h 450 órai átlagos hozam m 3 /h 225 napi csúcshozam m 3 /d 4893 napi átlagos hozam m 3 /d 258 csatornával bevezetett 812155 szennyvíz m 3 /év kommunális szennyvíz m 3 /év 706575 ipari szennyvíz m 3 /év 105580 szippantott szennyvíz m 3 /év 5500 beérkező csapadékvíz m 3 /év 110000 13
tisztított szennyvíz m 3 /év 817655 komposztált szennyvíziszap m 3 /év 398 t sza /év 35,1 Szennyvíz minőségi adatai Nyers szennyvíz minőségi adatok Egység Határérték Mért adat összes lebegőanyag mg/l - 150-450 ph mg/l - 7,2 ammónium-n(deszt) mg/l - 75 nitrát mg/l - <0,8 KOIcr mg/l - 937 összes foszfor mg/l - 12,7 BOI5 mg/l - 650 összes nitrogén mg/l - 100,2 nitrit mg/l - 0,35 összes szervetlen nitrogén mg/l - 82 Tisztított szennyvíz minőségi adatai összes lebegőanyag mg/l 35 15 ph mg/l 6,5-9,5 7,7 ammónium-n(deszt) mg/l 10 9,4 nitrát mg/l - 28,2 KOIcr mg/l 125 50 összes foszfor mg/l 10 3 BOI5 mg/l 35 10 összes nitrogén mg/l 50 20,6 nitrit mg/l - 1,06 összes szervetlen nitrogén mg/l - 15,7 Csapadékelvezető rendszer adatai Megnevezés Egység Adat Nyílt csapadékcsatorna m 29420 burkolt m 14774 föld m 14646 Árkok mélysége cm 30-500 Zárt csapadékcsatorna m 37980 átmérő mm 200-1600 Csapadékvízátemelő szivattyúk száma db 8 elektromos üzemű db 4 14
dízel üzemű db 4 Dunakömlőd Víztermelés Megnevezés Egység Adat Vízbázis kapacitása m 3 /d 936 Kutak mélysége m 120-178 Termelt víz mennyisége (átlag) m 3 /d 115 Fogyasztott víz mennyisége (átlag) m 3 /d 98 Alkalmazott technológia UV fertőtlenítés Kutak száma db 2 Üzemelő kutak száma db 1 Tárolókapacitás m 3 100 Vízminőségi adatok Vizsgálati parapéterek Egység Határérték Mért adat vezetőképesség µs/cm 2500 560 vas µg/l 200 <20 mangán µg/l 50 18 ph 6,5-9,5 7,94 összes keménység mgcao/l 50-350 168 nátrium mg/l 200 18,7 ammónium mg/l 0,5 0,26 cianid µg/l 50 <5 fluorid mg/l 1,5 0,2 klorid mg/l 250 <6 nitrát mg/l 50 <0,8 nitrit mg/l 0,5 <0,01 nitrát és nitrit együtt mg/l 1 0,019 szulfát mg/l 250 <10 KOIps mg/l 5 <0,4 alumínium µg/l 200 <50 antimon µg/l 5 0,062 arzén µg/l 10 4,21 bór mg/l 1 <0,1 higany µg/l 1 0,26 kadmium µg/l 5 <2 króm µg/l 50 <4,4 nikkel µg/l 20 <4,6 ólom µg/l 10 0,679 15
szelén µg/l 10 <2 réz mg/l 2 0,017 1,2-diklór-etán µg/l 3 <0,1 Vízellátó hálózat Megnevezés Egység Adat hálózat hossza m 9424 nyomászónák száma db 2 alkalmazott csővezetékek KPE m 1566 KMPVC m 4249 AC m 1254 acél m 2355 beton m 0 bekötések száma db 487 Szennyvízelvezetés Megnevezés Egység Adat csatornahálózat hossza m 15385 alkalmazott csőfajták KPE m 1307 KMPVC m 6813 uponor m 7265 átemelők száma db 5 csatornával elvezetett szennyvíz m 3 /év 38500 Csapadékelvezető rendszer adatai Megnevezés Egység Adat Nyílt csapadékcsatorna m 3455 burkolt m 2515 föld m 940 Árkok mélysége cm 20-150 Zárt csapadékcsatorna m 380 átmérő mm 300-400 16