MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre III. ročník gymnázií a pre III. ročník stredných odborných škől TERRA vydavateľstvo, s. r. o.
Autori Szerzők: dr. Uzonyi Kiss Judit, PaedDr. Csicsay Károly, Fotografie Fotók: dr. Uzonyi Kiss Judit Lektorovali Lektorálták: Mgr. Mária Gubík, Mgr. Mónika Kulcsárová Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-12841/46677:6-919 zo dňa 16. októbra 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 3. ročník gymnázia a stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma 2012. október 16-án 2012-12841/46677:6-919 szám alatt mint magyar nyelvtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák 3. osztálya számára. A jóváhagyás érvényessége 5 év. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Prvé vydanie Első kiadás, 2012 ISBN 978-80-8098-108-2
Tartalom ÉV ELEJI ISMÉTLÉS (Uzonyi Kiss Judit)... 5 SZÓALAKTAN... 7 A szóelemek fajtái és kapcsolódásuk sorrendje (Csicsay Károly)... 7 A névszókhoz járuló toldalékok (Uzonyi Kiss Judit)... 9 A melléknevek és számnevek toldalékolása (Uzonyi Kiss Judit)... 11 Az igék toldalékolása (Uzonyi Kiss Judit)... 12 A szótőhöz járuló jelek és ragok fajtáinak áttekintése (Csicsay Károly)... 14 SZÓJELENTÉSTAN... 18 A jelentés (Uzonyi Kiss Judit)... 18 A hangalak és a jelentés viszonya (Csicsay Károly)... 21 Az egyjelentésű, a többjelentésű és az azonos alakú szavak... 22 A hasonló hangzású, a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak. 24 A SZÓFAJOK ÉS TOLDALÉKOLÁSUK A MONDATBAN... 28 Szerkezetek a szavak, a szókapcsolatok és a mondatok szintjén (Uzonyi Kiss Judit)... 28 A mondat fogalma, szerkezete és fajtái (Csicsay Károly)... 31 A mondatok fajtái a tartalom szerint (Uzonyi Kiss Judit)... 33 A mondatok fajtái a logikai minőségük szerint (Csicsay Károly)... 34 MONDATRÉSZEK (Uzonyi Kiss Judit)... 37 Az alany és az állítmány... 37 Az alany fajtái... 38 A állítmány fajtái... 39 Az igei állítmány... 39 A névszói és a névszói-igei állítmány... 42 Fogódzók a névszói állítmányt tartalmazó mondatok megoldásához... 44 A további segédigék kérdése... 45 A főnévi igenév alanyi szerepben... 47 Bővítmények... 49 A tárgy (Uzonyi Kiss Judit)... 49 A határozók (Uzonyi Kiss Judit)... 53 Az eredet- és eredményhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 54 Az idő- és a helyhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 56 A számhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 58 Az állapot- és a módhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 58 Az eszköz- és a társhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 62 Az ok- és a célhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 64 A fok- és mértékhatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 68
Az állandó határozó (Uzonyi Kiss Judit)... 69 Fogódzók az állandó határozó megtalálásához (Csicsay Károly) 71 A részeshatározó (Uzonyi Kiss Judit)... 72 A hasonlító határozó (Uzonyi Kiss Judit)... 72 A SZÓSZERKEZETEK (Csicsay Károly)... 83 A hozzárendelő szószerkezetek... 83 Az alárendelő szószerkezetek... 85 A mellérendelő szószerkezetek... 85 AZ ÖSSZETETT MONDAT... 89 Az alárendelő összetett mondatok (Uzonyi Kiss Judit)... 89 Az alárendelő összetett mondat elemzésének menete (Uzonyi Kiss Judit)... 91 A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok (Uzonyi Kiss Judit) 92 Jelzői alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit)... 93 A minőségjelzői alárendelő összetett mondat... 93 A mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat... 93 A birtokos jelzői alárendelő összetett mondat... 93 Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat... 94 Az alanyi alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit)... 95 Az állítmányi alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit)... 96 Az alanyi és az állítmányi alárendelő összetett mondat elkülönítése (Uzonyi Kiss Judit)... 97 A tárgyi alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit)... 98 Határozói alárendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit)... 99 A hely- és időhatározói alárendelő összetett mondat... 99 A számhatározói alárendelő összetett mondat... 100 Az állapot- és módhatározói alárendelő összetett mondat... 102 Az eszköz- és társhatározói alárendelő összetett mondat... 101 Az eredet- és eredményhatározói alárendelő összetett mondat... 102 Az ok- és célhatározói alárendelő összetett mondat... 102 A fok- és mértékhatározói alárendelő összetett mondat... 103 Az állandó határozói alárendelő összetett mondat... 103 A részeshatározói alárendelő összetett mondat... 104 A hasonlító határozói alárendelő összetett mondat... 104 A mellérendelő összetett mondat (Uzonyi Kiss Judit)... 107 Az összetett mondatok írásjelei (Csicsay Károly)... 111 A többszörösen összetett mondat (Csicsay Károly)... 112 Év végi ismétlés (Uzonyi Kiss Judit)... 114 Fogalomtár (Uzonyi Kiss Judit)... 116 Irodalom... 117
ÉV ELEJI ISMÉTLÉS 1. a) Mielőtt a csoport minden tagja elolvasná a következő újságcikket, beszéljétek meg, hogy a Hódinvázió Tűzföldön cím alapján milyen témát jósoltok! b) Olvassátok el az újságcikket, és feleljetek írásban a következő kérdésekre! Hol van Tűzföld, mely országok vannak hozzá a legközelebb? Miért szaporodhattak el a hódok Tűzföldön? Miért pusztulnak el a Tűzföldön őshonos fafajok? Miért érdeke Chilének és Argentínának a hódok kiirtása? Hódinvázió Tűzföldön Tűzföld az amerikai kontinens legdélebbre fekvő szigetcsoportja, melynek élővilága viszonylag háborítatlan lehetne, ha nem szabná át a mostanra több százezres populációt alkotó hód a tájat. A nem őshonos kanadai hódok első példányai az 1940-es években érkeztek ide. Az első 25 pár állattal az értékes vízhatlan hódprém kereskedelmét szerették volna beindítani. Az üzlet nem indult fejlődésnek, annál inkább a hódszaporulat. A rágcsálók természetes ellenség híján, a bőséges táplálék és a biztonságos folyó menti élőhelyek birtokában egyre nagyobb területet hódítottak meg. A hódítás az őshonos növényzetre hatalmas csapást mért. A nemritkán 30 kg-os testsúlyt is elérő rágcsáló egyrészt táplálkozási céllal pusztítja az erdőt, másrészt a kidöntött fákból építi az úgynevezett hódvárat, amelynek bejárata mindenképpen rejtve, a víz szintje alatt kell hogy legyen. Hogy a vízszint csökkenését megakadályozzák, a rágcsálók gátakat emelnek, tavakat alakítanak ki. A tavakban pangó víz végzetes a Tűzföldön őshonos fafajok, elsősorban a déli bükk számára, amelynek gyökerei az iszapban rövidesen elhalnak. Ráadásul a félig megrágott őshonos fafajok nem képesek újra kihajtani. Az áldozatul esett tűzföldi fák között akadnak 200-300 éves példányok is. A kár helyrehozhatatlannak tűnik. Miközben a hódok számára a Tűzföld maga a paradicsom, addig az őshonos erdőségek 30-50 százaléka lényegében kipusztult, a folyókat mindenütt halott fák szegélyezik. Az ökológusok most a chilei és az argentin kormányt szeretnék megnyerni egy összehangolt hódirtási terv megvalósításához. Az erdők a természetvédők szerint csak egy drasztikus hódirtással lennének megmenthetők. A tervek szerint helikopteres vadászok, csapdák és mérgezett csalétek egyidejű alkalmazásával lehetne megszabadulni a kártékony rágcsálóktól. Még kérdéses, hogy lesz-e kormányzati támogatás a terv megvalósításához. Ha nem, félő, hogy a hódok elérik a kontinenst, és Patagóniában is letelepednek. Biológusok a 90-es években már megfigyeltek néhány egyedet a Magellán-szoros túloldalán, ezek az állatok minden bizonnyal egyszerűen átúsztak Tűzföldről. c) Beszéljétek meg, miért nem szabad az embernek felborítania az ökológiai egyensúlyt! 5
2. Elemezd szófajtanilag a szövegből kiemelt mondatokat! a) Az első 25 pár állattal az értékes vízhatlan hódprém kereskedelmét szerették volna beindítani. b) Az ökológusok most a chilei és az argentin kormányt szeretnék megnyerni egy összehangolt hódirtási terv megvalósításához. 3. Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport tagjai legyenek a fák, a másikéi a hódok megmentéséért küzdő természetvédő egyesület képviselői! Rendezzetek vitát A hódok vagy a fák? címmel! 4. a) 2-3 fős csoportokat alkotva gyűjtsetek az interneten Tűzfölddel kapcsolatos történelmi vagy földrajzi érdekességeket! A talált szövegből írjátok ki a kulcsszavakat, amelyek segítségével először készítsetek rövid vázlatot, majd alkossatok velük néhány mondatos összefüggő szöveget! A szöveg legyen lényegre törő, figyelemfelkeltő, tájékoztató! b) A tavaly tanultak alapján értékeljétek a csoportok bemutató munkáit; alkossatok véleményt az egyes szövegekről, érvekkel támasszátok alá a dicsérő, valamint az elmarasztaló véleményeteket egyaránt! 5. Végezzetek szófajtani elemzést! Kár lett volna elszalasztanunk ezt az alkalmat! Kissé meg van hatódva a nagy ünneplés miatt. Percekig némán, megmerevedve állt a megdöbbentő hír után. Holnap akarom megmondani neki a nagy újságot. 6. a) Állapítsátok meg, milyen szófajú szavakat sorakoztattunk fel! Készítsetek minden előforduló szófajnak egy-egy oszlopot! b) Írjátok be a szavakat a megfelelő oszlopba! semennyi, sehol, bárki, valamerre, alatt, ezalatt, végett, valami, bármikor, miatt, magam, egymással, tietek, rólam, mögött, akármennyi, akárhonnan 7. Írd le helyesen a következő földrajzi neveket a füzetedbe! Ahol hibát találsz, javítsd! Vigyázz! Ne a számítógépeddel javíttass, mert javító programja nem ismer fel minden hibát! Vasi-hegységi, belső-somogyi, Balaton felvidéki, csongrád megyei, Magas- Tátrai, Borsod-abaúj-zemplén-megyei, Borsod-Abaúj-zempléni, Kettős-körösi, sárközi, Maros Körös közi, Körös-vidéki, Nagy-kunsági, Taktaköz, Bükk-alja, Bodrogköz, szentendrei-szigeti, Tisza-part, Vörös-tenger, Viharsarok, Aranyos-patak, Mezőföld, Kelet-szlovákiai, Zsámbéki-medence, Börzsöny-hegységi, János-hegyi, Tisza-híd, Árpád- híd 6
SZÓALAKTAN A magyar nyelv szavainak egy része szótári alakjában is (pl.: asztal-os; szép-ség), más része csak a mondatban szerepelve (pl.: asztal-on; szépe-k) elemekből épül fel, így szavaink szóelemekre, azaz morfémákra bonthatók. Az egyes elemek (morfémák) alakjukat, jelentésüket, illetve funkciójukat tekintve önálló egységet alkotnak. A szó szerkezetét, belső felépítését vizsgáló nyelvészeti terület a szóalaktan (morfológia). A morfológia foglalkozik a szó elemeinek (a morfémáknak) a fajtáival, különféle csoportosítási lehetőségeivel. Tárgyalja a morfémák lexémává 1) vagy szóalakká szerveződésének szabályszerűségeit. A szóelem (morféma) a nyelv alapegysége, a szóalak alkotórésze, a legkisebb nyelvi jel, amely jelentéssel és funkcióval bír. A morfémának két nagy típusuk van: a szótő és a toldalékok. A mondatot felépítő szóalakok rendszerint több szóelemből állnak. Az előző tanévben a szóalkotás különféle módjaival és a képzők fajtáival már részletesen foglalkoztunk. A szótőhöz háromféle toldalék járulhat: képző, jel, rag. SZÓELE- MEK MORFOLÓ- GIA 1) lexéma: a nyelv szótározható szókészleti egysége A szóelemek fajtái és kapcsolódásuk sorrendje 1. A szótő az egész szó jelentésének magvát hordozza. Két fajtája van: az abszolút és a relatív szótő. a) Abszolút szótőnek azt az alakot nevezzük, amelyen semmiféle toldalék nincs (pl.: ház, ablak, könyv). b) Relatív szótőnek azt a már toldalékkal ellátott alakot nevezzük, amelyhez a további toldalék járul (pl.: házas, majd: házasság, házassági). (Ragos alak nem lehet relatív tő, mert hozzá nem kapcsolódhat toldalék.) A szótő lehet: egyalakú és többalakú. a) Egyalakú tövek, amelyeknek hangalakja minden toldalék előtt változatlan marad: néz néző, nézés, nézet asztal asztalos, asztalok b) Többalakú tövek, amelyeknél a szótő alakja megváltozik, például kiesik egy magánhangzó vagy lerövidül benne egy magánhangzó: mozog mozgás, mozgat, mozgó kenyér kenyeret, kenyeres ABSZOLÚT SZÓTŐ RELATÍV SZÓTŐ EGYALAKÚ TÖVEK TÖBB- ALAKÚ TÖVEK 7
A KÉPZŐ A JEL A RAG SZÓELE- MEK SOR- RENDJE 2. A toldalékok önmagukban nem, csak egy szótővel együtt szerepelhetnek. Funkciójuk szerint három nagy csoportra különíthetők el: a) A képző közvetlenül a szótő után áll. Szerepe egy új, szótárazható szó alkotása. A képzők rendszerint nem zárják le a szóalakot, hanem új szótövet hoznak létre, amelyhez további toldalékok kapcsolódhatnak. A képzett szóhoz mindig kapcsolódhat további képző is. A képzők megváltoztatják a szó jelentését, gyakran még a szófaját is. A szó szófaját (ezzel együtt mondattani szerepét, toldalékolhatóságát, bővíthetőségét) az utolsó képző határozza meg. Vannak szófajtartó (olvas olvastat olvastathat) és szófajváltó (olvas olvasás) képzők. A képzők lehetnek egyalakúak (békít, házi, maroknyi) vagy többalakúak (olvasgat, beszélget, olvasás, nézés, csapkod, lépked, röpköd). Ősi képzőink az illeszkedés törvényének megfelelően két- vagy háromalakúak. b) A jel a képző(k) után következő elem (kivéve a felsőfok jelét, amely megelőzi a szótőt). A jel nem változtatja meg a szó jelentését, csupán módosítja azt (pl.: asztalokat asztalokon). A szótőhöz több jel is kapcsolódhat (gyerekeké). Az utolsó jel után csak rag következhet (pl.: gyerekekét). Kivételt csak néhány középfokú melléknévből képzett ige (szebbít, nagyobbít, könnyebbít) és a jel után képzőt tartalmazó alak (nagyobbacska, többes, századokbeli) jelent. A jelek szintén lehetnek egy- vagy többalakúak. Egyalakú pl.: a többes szám jele (-k), a birtokjel (-é); többalakú a feltételes mód jele (-na, -ne, -ná, -né). c) A rag után már nem jöhet sem újabb rag, sem másféle toldalék. A ragok fűzik a szavakat értelmes mondattá. (A könyvet a polcra tette.) A ragok között is vannak egy- és többalakúak. Egyalakú a tárgy ragja (könyvet). A határozóragok az illeszkedés törvényének megfelelően két- vagy háromalakúak (házban, kertben; házon, széken, földön). A szóelemek sorrendje szigorúan kötött: 1. 2. 3. 4. szótő képző(k) jel(ek) rag olvas ó k nak 8
A toldalékok előtt gyakran megjelenik egy magánhangzó, amely nem a toldalék része (pl.: öregebb, földet, evett stb.) Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... A toldalékok előtt megjelenő magánhangzó elnevezését illetően különböző nézetek alakultak ki a szakirodalomban. a) Tővéghangzó-elmélet E szerint a nézet szerint ez a magánhangzó valamikor a szótő része volt, mivel ősi szavaink magánhangzóra végződtek, ám az idők során ezek a tővéghangzók lekoptak. Ez kétségtelenül igaz sok esetben (pl.: kezet, fület), ám ezek a magánhangzók később analógiás alapon is megjelentek, és ahhoz, hogy eldöntsük: mikor jelent meg a lekopott tővéghangzó, és mikor használjuk nyelvtörténeti okok nélkül, komoly nyelvtörténeti ismeretek kellenének. b) Előhangzó-elmélet E szerint a nézet szerint a toldalék előtt megjelenő magánhangzó a toldalék része, amelynek feladata a toldalékmorféma kiemelése. Eszerint pl. a többes szám jelei a következők lennének: -k, pl.: hajók; -ak, pl.: házak; -ek, pl.: fejek; -ök, pl.: gödrök. A tárgy ragjaként a következőket kellene felsorakoztatni: -t, pl.: hajót; -et, pl.: földet; -at, pl.: házat; -öt, pl.: gödröt. Az előhangzós elmélet ellen szól az, hogy gyakran a magánhangzó használata fakultatív: érthetőek érthetők; használhatóak használhatók stb. c) Kötőhangzó-elmélet Ezt az elnevezést azért utasítja el a szakirodalom, mert félreérthetőnek tartja, hiszen ez arra utal: a kérdéses hang sem a tőhöz, sem a toldalékhoz nem tartozik, s ebben az esetben önálló morfémának kell tekinteni. Mi azért maradunk mégis a kötőhangzó elnevezésnél, mert ennek a hangnak a megjelenése esetleges: kalap-o-t; asztal-t. Mivel ennek a hangnak jelentése nincs (sem jelentésmegkülönböztető szerepe), természetesen önálló morfémának nem tekinthető. TŐVÉG- HANGZÓ- ELMÉLET ELŐ- HANGZÓ- ELMÉLET KÖTŐ- HANGZÓ- ELMÉLET A névszókhoz járuló toldalékok Amikor a névszókhoz járuló toldalékokról beszélünk, tulajdonképpen a főnevek jelezéséről és ragozásáról van szó. A rendszermondatban a melléknevek és a számnevek nem kaphatják meg az alább következő toldalékokat. Csak a szövegmondatban, amikor szófajt váltanak. 9
A TÖBBES SZÁM JELE BIRTOKOS SZEMÉLYJE- LEK Jelek 1. A többes szám jele a k. Pl.: asztal + o + k, élmény + e + k 2. A birtokos személyjelek A birtokos személyjelek megjelölik: az adott dolog vagy személy kihez vagy kikhez tartozik, azaz kinek a tulajdona. Egyes szám 1. személyű birtokos Egyes szám 2. személyű birtokos Egyes szám 3. személyű birtokos Többes szám 1. személyű birtokosok Többes szám 2. személyű birtokosok (az én) ház + a + m (a te) ház + a + d (az ő) ház + a; kez + e; kalap + ja; meze + je; (a mi) hajó + nk; ház + unk; kez + ünk; kalap +unk; (a ti) ház + a + tok; kert + e + tek; mező + tök Többes szám 3. személyű birtokosok (az ő) ház + uk; kez + ük; kert + jük BIRTOK- TÖBBESÍTŐ JELEK Az alanyi szerepben álló főnévi igenéven is a birtokos személyjeleket találhatjuk, mivel mondattani szerepében a főnévre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik: mennem, menned, mennie, mennünk, mennetek, menniük. 3. A birtoktöbbesítő jelek Ha egy főnéven birtokos személyjel szerepel, és több van a hangsor által jelölt dologból, nem a többes szám jelével látjuk el, hanem ún. birtoktöbbesítő jelet kap (-i, -ei, -ai, -jei, -jai). Ezek a következő sorrendben járulnak a szóhoz: Egyes szám első és második személyben a szótő és a birtokos személyjel közé ékelődnek: (az én) ház + ai + m, kalap +jai + m (a te) ház + ai + d, kalap + jai + d Az egyes szám 3. személyben követik a birtokos személyjelet: (az ő) ház+a+i, kert +je+i Többes számban mindig a szótő és a birtokos személyjel között találhatók: (a mi) ház + ai + nk; kalap + jai + nk (a ti) ház + ai + tok, kert +jei + tek (az ő) ház + ai + k, kert + jei + k Az -é birtokjellel ellátott szó végén is a birtoktöbbesítő jel -i alakja szerepel: Péter+é+i, barátom+é+i. 10
4. A birtokjel, az -é a szótőben megnevezett dolgot, személyt birtokosként jelöli meg, s annak valamilyen birtokára utal. Ez mindig csak szövegmondatokban fordulhat elő, ahol a birtokos jelző átveszi a jelzett főnév szerepét: Pl.: a fiam feladata a fiamé, a lányom ruhája a lányomé, három tanuló osztályzata három tanulóé háromé stb. Ragok 1. A tárgy ragja, a -t (fát, könyvet, házat). 2. A birtokos jelző ragja: -nak (a), -nek (a) (háznak a teteje, kertnek a vége). 3. A határozóragok: -ba,-be, -ban,-ben, -ra,-re, -ból,-ből, -tól,-től, -ról,-ről, -hoz,-hez,-höz stb. (iskolába, házban, asztalra, boltból, barátomról, szüleimtől, férjhez, kőhöz stb.). A tárgy ragja, a -t valamint a határozóragok akkor járulhatnak a főnévhez (vagy főnévi szerepben álló névmáshoz), ha az a tárgy vagy valamilyen határozó szerepében áll. Ezekkel a ragokkal részletesen a tárgy és a különböző határozók kifejezőeszközeinél találkozhatunk. BIRTOKJEL TÁRGY RAGJA BIRTOKOS JELZŐ RAGJA HATÁROZÓ- RAGOK Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... A birtokos személyjelet a régebbi szakirodalom birtokos személyragnak nevezte. A névváltoztatás azért következett be, mert a rag után nem következhet újabb rag, ám a birtokos személyjelek esetében ez lehetséges. Pl.: kezemben, kezemhez stb. A birtokos személyjel elnevezés viszont a mondattani és a szövegtani vizsgálódásoknál jelent gondot. Egyrészt mert egyetlen jelnek sincs száma és személye, hiszen szerepük nem az egyeztetés. A birtokos személyjelek viszont az igei személyragokhoz hasonlóan egyeztetnek (pl. az én kezem a te lábad), illetve a jelekkel ellentétben a szövegben utaló szerepet töltenek be. A melléknevek és a számnevek toldalékolása A melléknevek (és a melléknévi szerepben álló névmások), valamint a számnevek (és a számnévi szerepben álló névmások) a rendszermondatban a főnév toldalékait nem vehetik fel. A melléknevek fokjelet kaphatnak, amellyel a tulajdonságok, körülmények összehasonlítását fejezik ki. A melléknevek és a határozatlan számnevek fokozása jellemző a magyar nyelvre. A mellékneveken csak a közép- és a felsőfok jele állhat: okosabb, legokosabb. FOKJEL 11
A melléknévi igeneveket a szófajváltáson átment, tehát melléknévvé vált melléknévi igenevektől úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a melléknévi igenév nem fokozható, a melléknév viszont igen. Pl.: A tűzhelyen forró leves kifutott. *A tűzhelyen forróbb leves kifutott. Ez a leves forró. Ez a leves még forróbb. KIEMELŐ- JEL A számnevek közül néhány határozatlan számnév fokozható, például: kevés kevesebb; sok több Két tulajdonság közül az egyik kiemelésére szolgál az -ik kiemelő jel. Csak közép- vagy felsőfokú melléknevekhez járulhat. Pl.: a jobbik énem, a szebbik lány, a rosszabbik cipőm stb. Csak közép- vagy felsőfokú melléknevekhez járul. Pl.: szebbik. Az igék toldalékolása AZ IGEI SZEMÉLY- RAGOK FUNKCIÓJA ÁLTALÁNOS RAGOZÁS IKTELEN VÁLTOZAT IKES VÁLTOZAT I. Az igei személyragok funkciója az, hogy számban és személyben egyeztessék az alanyt és az állítmányt. A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Az ige ragjai, a személyragok mindig utalnak a cselekvő számára (egyes és többes szám) és személyére (1., 2. vagy 3. személy). A magyar nyelvben az igei személyragok arra is utalnak, hogy határozott vagy határozatlan tárgyra irányul-e a cselekvés. Ez alapján megkülönböztetünk általános (alanyi) és határozott (tárgyas) ragozást. Az általános ragozáson belül elkülönül az ikes (egyes szám 3. személyben az igei személyrag -ik) és az iktelen ragozás. 1. Az általános ragozás esetén segít, ha egy határozatlan tárgyat alkalmazunk (valamit), vagy az ige és a tárgy közé beillesztjük az egy határozatlan névelőt: a) Az iktelen változat: én ismer+e+k egy filmet mi ismer+ünk egy filmet te ismer+sz egy filmet ti ismer+tek egy filmet ő ismer+ø egy filmet ők ismer+nek egy filmet én olvas+o+k egy könyvet mi olvas+unk egy könyvet te olvas+o+l egy könyvet ti olvas+tok egy könyvet ő olvas+ Ø egy könyvet 0 ők olvas+nak egy könyvet b) Az ikes változat gyakorlatilag már csak az egyes számban őrzi eredeti ragjait. Ebben a változatban csak akkor tudjuk beil- 12
leszteni az egy határozatlan névelőt, ha az igéhez nem határozott tárgyat kapcsolunk, hanem a fent említett valamit határozatlan névmást, vagy egy ugyancsak -t tárgyragos szót pl.: dolgozom egy kicsit. én dolgoz+o+m valamit te dolgoz+o+l valamit ő dolgoz+ik valamit én dolgoz+o+m egy kicsit te dolgoz+o+l egy kicsit ő dolgoz+ik egy kicsit 2. Határozott ragozáskor a határozott tárgy (azt) használata mutatja az igei személyragokat, vagy az ige és a tárgy közé beillesztett (a, az) határozott névelők: én mer+e+m azt mi mer+jük azt te mer+e+d azt ti mer+i+tek azt ő mer+i azt ők mer+ik azt én ismer+e+m a filmet mi ismer+jük a filmet te ismer+e+d a filmet ti ismer+i+tek a filmet ő ismer+i a filmet ők ismer+ik a filmet A határozott ragozásban az igei személyrag j-je írásban jelölt teljes hasonuláson megy át az -s, -sz, -z, -dz végű igék esetében! Pl.: játssza, játsszuk, játsszátok, játsszák. Külön igealakunk van azokra az esetekre, amikor az alany egyes szám 1., a tárgy pedig egyes szám 2. személyű. Ezekben az esetekben a tárgy elmaradhat a mondatból, mivel az igei személyrag utal rá. Pl.: Vár+lak még. Szeret+lek. Soha nem feled+lek. II. A cselekvés módját a módjelek fejezik ki. 1. Amennyiben a cselekvés valamilyen feltételhez van kötve, a feltételes mód jelét használjuk. Pl.: olvas+na (ha látna) kér+ne (ha lenne kitől) ad+ná (ha nem irigyelné) ír+né+k (ha lenne mivel) 2. Ha valakit cselekvésre akarunk késztetni, a felszólító mód jele segít bennünket: ad+j! A felszólító módban elkülönül az általános és a határozott ragozás. általános ragozás: én dob+j+a+k mi dob+j+unk te dob+j+ál / dob+j ti dob+j+a+tok ő dob+j+o+n ők dob+j+a+nak HATÁRO- ZOTT RAGOZÁS A CSELEK- VÉS MÓDJA 13
A CSELEK- VÉS IDEJÉ határozott ragozás: én dob+j+a+m mi dob+j+uk te dob+j+a+d / dob+d ti dob+j+átok ő dob+j+a ők dob+j+ák A határozott ragozás E/2. rövid alakú felszólító módjában kiesik a felszólító mód jele, s csak az igei személyrag utal a cselekvés módjára. Az alaktani elemzés tehát a következő: dob: szótő; d: igei személyrag. III. A cselekvés idejét jelen időben az időjel hiánya jelzi (0), a múltban lejátszódott eseményeket pedig a -t,-tt jellel fejezzük ki. Pl.: olvas+t+a+m e+tt+e+m A szótőhöz járuló jelek és ragok fajtáinak áttekintése JELEK az időjelek a módjelek Az igéhez járuló jelek a múlt idő jele: -t, -tt (várt, hozott) a feltételes mód jele: -na,- ne, -ná, -né (látna, főzne, látná, főzné) a felszólító mód jele: -j (várj) A főnévhez járuló jelek a többes szám jele (többesjel) -k (apák, könyvek) a birtokos személyjelek -m (könyvem) -d (könyved) -nk, -unk, -ünk (ceruzánk, ablakunk, könyvünk) -tok, -tek, -tök (ceruzátok, könyvetek, körmötök) -a, -e, -ja, -je (ablaka, könyve, ceruzája, biciklije) -uk, -ük, -juk, -jük (ablakuk, könyvük, ceruzájuk, vesszőjük) a birtokjel a birtoktöbbesítő jelek -é (Péteré, házé) -i, -ai, -ei, -jai, -jei (Gáboréi, madarai) 14
A melléknévhez, számnévhez járuló jelek középfok: -bb (zöldebb, kevesebb) a fokjelek kiemelő jel felsőfok: leg- + -bb (legzöldebb, legkevesebb) túlzófok: legesleg- + -bb (legeslegzöldebb) -ik (szebbik, jobbik) RAGOK Igei személyragok általános ragozás -k (kérek, várok) -unk, -ünk (várunk, kérünk) -sz, -l (kérsz, olvasol) -tok, -tek, -tök (vártok, kértek ) 0 (vár, kér) -nak, -nek (várnak, kérnek) határozott ragozás -m (várom, kérem) -juk, -jük (várjuk, kérjük) -d (várod, kéred) -játok, -itek (várjátok, kéritek) -ja, -i (várja, kéri) -ják, -ik (várják, kérik) a tárgy ragja: -t (autót) A főnévhez járuló fontosabb ragok a birtokos jelző ragja: -nak, -nek (apának a füzete) a határozóragok: -ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek, - hoz, -hez, -höz stb. (ablakban, ablakba, ablakból ablakon, ablakról, ablaknál, ablakhoz, ablaktól, ablakkal, olvadáskor stb.) A melléknévhez járuló fontosabb ragok -an, -en (ügyesen), -ul, -ül (angolul) 15
Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... miként használjuk helyesen a névszókhoz kapcsolódó jeleket és ragokat: 1. A páros testrészeket egyes számban használjuk. Pl.: Fáj a kezem. Meghúztam a bal kezem. Szép lába van ennek a lánynak. Fél lábon állok. 2. Néhány szónak viszont kétfajta többes számú alakja is van. Pl.: szók szavak. 3. Az -ú, -ű végű összetett melléknevek közül a lazább összetételűeknél az előtagot, a szorosabb összetételűeknél az utótagot fokozzuk: bőkezű bőkezűbb legbőkezűbb; nagyszabású nagyobb szabású legnagyobb szabású 4. A harmadik személyű birtokos személyjel esetében ingadozás mutatkozik: virága virágja. A kétféle változat azonban néha eltérhet jelentésében, mint például az alábbi esetben: fia fiúja. 5. A -só, -ső végű melléknevek fokozása rendhagyó, mivel a felsőfoknál elhagyjuk a -bb jelet: alsó alsóbb legalsó; felső legfelső. Ezekben az esetekben a középfok többnyire el is marad. 6. Gyakori nyelvhelyességi hiba, ha a -ban, -ben határozóragok helyett a -ba, -be alakot használják. (Pl.: Iskolába vagyok. Helyesen: Iskolában vagyok.) A -ba, -be (hová?) helyhatározói irányt, a -ban, -ben (hol?) pedig egy helyviszonyt határoz meg. 7. Ugyancsak helytelen a -nál, -nél határozóragok használata, amikor nem helyre, hanem időre utalnának, mint például a következő esetben: Nem voltam jelen a vizsgánál. Helyesen: Nem voltam jelen a vizsgakor. FELADATOK 1. 2. 3. 4. 5. Magyarázd meg saját szavaiddal az abszolút és a relatív szótövek közti különbséget, majd mindkét fajta szótőre keress két-három példát! Fogalmazd meg néhány mondatban, hogy mit értünk az egyalakú, valamint a többalakú szótő fogalmán! a) Mindkét típusú szótőre keress 5-5 példát! b) A példaként felsorolt egy-, illetve többalakú szótövek közül válaszd külön az ige- és a névszótöveket! c) Amennyiben csak ige- vagy csak névszótöveket kerestél példaként, akkor keress további hármat a másik típusra is! Alkoss egy-egy olyan szót, amelyben a szótőt két különféle szóelem előzi meg! Nevezd meg e két szóelemet, s alkoss a szavakkal egy-egy mondatot is! Alkoss minél több olyan értelmes szót, amelyekben egymás után legalább kettő vagy annál több képző áll! Keress minél több olyan szót, amelyben a felszólító mód jele a mássalhangzótörvények miatt változott, hasonult! 16
6. 7. Kapcsolj az alábbi csoportok szavaihoz megfelelő ragokat, majd alkoss velük három mondatot! A szavak sorrendjén tetszőlegesen változtathatsz, további szavakkal is kiegészítheted a mondatokat, hogy azok értelmes gondolatot közöljenek. autó, ház, kert, járda, sövény, fa, szoba, polc, szekrény, ajtó, ablak, virág lépcsőház, lift, pince, alagsor, bejárat Állapítsd meg az alábbi igék ragozási módját! Pl.: tudtam: kijelentő mód, múlt idő, tárgyas ragozás, 1. sz. 1. személy járom, hoztad, néztél, vittük, ismeri, hozok, építenek, tudsz, láttunk, bontják, viszel, lát, olvasnék, látnád, eresszél, mossam 8. Bontsd elemeire az alábbi szavakat, majd a szótő meghatározása után nevezd meg az egyes szóelemeket! beszámíthatnátok megállíthatóság érettségiző legszebbiktől 9. Nevezd meg pontosan az alábbi szavak toldalékait! Pl.: szépítkezéseknek ít: igeképző, kez: igeképző, és: főnévképző, k: a többes szám jele, nek: határozórag olvasmányaitokból megnevezéseket asztalosokhoz építkezésekre 10. Írd le helyesen az alábbi melléknevek felsőfokát! nagymértékű, olcsó, nagylábú, jószívű, nagyképű, visszafogott Ha szereted a kihívásokat... 1. Írd ki az alábbi szavak közül azokat, amelyeknek egyalakú szótöve van! kézben, jössz, szóltam, vesz, fekszik, házig 2. Döntsd el, hogy a jellel kapcsolatos megállapítások közül melyik hamis! A) Módosítja a szó jelentését. B) Egymás után több jel is állhat. C) Megváltoztatja a szó jelentését. D) A jel közbülső szóelem a képző és a rag között. 3. Válaszd ki az alábbi állítások közül a helytelent! A ragra jellemző, hogy: A) értelmes mondattá fűzi a szavakat. B) egymás után több rag is állhat. C) mondatbeli viszonyokat jelöl. D) lezárja a szót. 4. Írd le számokkal, hogy a következő szóban hány szótagot és hány szóelemet fedeztél fel: elkedvetlenítette! 17
SZÓJELENTÉSTAN NYELVI JELEK HANGOK Jelrendszere az összes tudománynak: a matematikának, a fizikának, a kémiának, valamennyi tantárgynak van, amelyek a világ tudományágainak egy-egy kis szeletei. A leggyakrabban használt jelrendszer viszont a nyelv. Ennek segítségével jutunk el minden egyes fogalomhoz, ismerethez, az összes tudományhoz. A nyelv apró jelelemekből áll. Ezeket hangoknak nevezünk. A hangok összességéből épülnek fel a szavak a toldalékokkal együtt, amelyeket nyelvtani szabályok irányítanak. Minden nyelvnek van szótára (jelkészlete, szókészlete) és a szavak, a mondatok összefonódására vonatkozó szabályrendszere, ami maga a nyelvtan. A nyelv legkisebb, jelentéssel is bíró egysége a nyelvi jel (morféma). Nyelvi jelek: a szavak, a toldalékok, amelyek lehetnek: képzők, jelek és ragok. A nyelv jelkészletét és szókészletét beszédben és írásban gondolataink közvetítésére használjuk. A nyelv jelei a legtökéletesebbek, mert velük pontosan ki tudjuk fejezni gondolatainkat. Azonban ha tökéletesen akarjuk ezt a jelrendszert használni, akkor ismernünk kell a jelek hangsorát és jelentését, valamint az egyes szavak hangalakja és jelentése közötti viszonyt. A tudományágat, amely ezzel foglalkozik, idegen kifejezéssel szemantikának (jelentéstannak) nevezik. A jelentés SZEMAN- TIKA ELSŐD- LEGES JELENTÉS SZÓHASZ- NÁLAT Mi egy szó jelentése? A válasz egyszerűnek tűnik. Az asztal szó például azt a bútordarabot jelenti, amelyik lábakon áll, sík lappal van lefedve, és étkezésre, írásra használjuk. Ebből az következhetne: a jelentés egy hangsornak és a vele jelölt valóságelemnek a kapcsolata. Ez azonban csak az elsődleges (denotatív) jelentés. Vizsgáljuk meg a következő szósort: öreglány, vénasszony, nana, nene, nyanya, banya, szipirtyó, néni, nénike, anyó, anyóka! 18
Tulajdonképpen ezek a szavak mind azt jelentik: idős nő. Mégsem cserélhetjük fel őket szabadon, hiszen olyan érzelmi töltéssel rendelkeznek, amely megszabja használatuk lehetőségeit. Vagyis a jelentésbe beletartozik például a szavak hangulata is. Így az is szerepet játszhat egy szó használhatóságát tekintve, hogy hol és kikkel beszélgetsz. Nyilvánvaló, hogy a szomszéd nénit még ha történetesen nem is kedveled nem szólíthatod vén csoroszlyának. Az is előfordul, hogy két, teljesen azonos jelentésű szót (szinonimát) nem cserélhetünk fel. Így például nem jöhet az ebre dér, és ha télen igen fázunk, nem az eb hidegre panaszkodunk. És nem az eb van elhantolva, hanem a kutya elásva. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a jelentés a jel használhatóságának a szabálya. Ha idegen nyelvre fordítasz, figyelembe kell venned azokat a kötöttségeket, amelyek a jelentésbe beletartoznak. A költészetben a szövegben a szavak jelentésére még egy többletjelentés (konnotatív jelentés) is ráépülhet. Ezt mindig az olvasó maga fejti meg műveltségétől, lelki beállítottságától stb. függően. Ezért lehet egy-egy versnek több értelmezése is. Például Ady Endre A Hortobágy poétája című versében a Kúnfajta, nagyszemű legény volt... sorból a kúnfajta csak annak mond valamit, aki ismeri a történelmet és a kunok szerepét történelmünkben. Az is fontos a többletjelentés értelmezésében, hogy a kunok melyik tulajdonsága ragadta meg az olvasót a róluk szerzett ismeretek közül. HASZNÁ- LATI KÖTÖTTSÉ- GEK TÖBBLET- JELENTÉS 19
FELADATOK 1. Milyen többletjelentést kapnak a te értelmezésedben a kötény, dal, kenyér szavak az értelmező szótárban található elsődleges jelentésükhöz képest József Attila Sok gondom közt című versében? Ha kerülsz, ne kerülj el messze, köténykéd lennék, ne tépj össze, dalocskád lennék, ne hallgass el, kenyérkéd leszek, ne taposs el. 2. Vannak olyan szavak, amelyek érzelmi töltéssel nem rendelkeznek, azaz semlegesek. Pl.: semmi, ág, ül, kis, test, köré, gyűlik, néz. Ám ha egy költő egy versszakon belül együtt használja őket, mégis megváltozik valami. Számodra milyen többletjelentést adnak ezek a szavak egymással összekapcsolva József Attila Reménytelenül című versében? A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. 3. Egészítsétek ki a mondatokat a megfelelő igével! 4. a) 'Az égből cseppfolyós anyag esik.' Melyek cserélhetők fel egymással és melyek nem a következő mondatokban? Válaszotokat indokoljátok meg! Nem muszáj esernyőt vinned, csak... az eső. Magad elé tartsd az esernyőt, mert elölről... az eső. Most az esernyő sem véd, annyira... az eső. A csatorna már nem bírja elvezetni a vizet, úgy... az eső. Sajnos csak... az eső, így ma is meg kell locsolnom a füvet. Az eső... az ablakot. b) 'Valakinek a szeméből könny jön'. Fogalmazzátok meg, mi határozza meg az egyes igék használhatóságát! Csendesen... a sarokban. Annyira..., hogy a szomszéd szobában is hallják. Úgy..., mint aki eszét vesztette. c) 'Vágószerszámmal valamit valahonnan eltávolít'. Milyen kötöttségek vannak használhatóságukat illetően? Alkossatok olyan mondatokat, amelyekben bizonyos igék nem cserélhetők fel! Keresd ki a Magyar szinonimaszótárból a kellemes szócikket! Az eddigi feladatok alapján mire kell tekintettel lenned a szótár használatakor? 20