Állatok végveszélyben állatkerti oktatócsomag 4 8 évesek tanításához Rajzok: Lukács Albert Fotók: Bagosi Zoltán www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu
Általános szervezési információk Az állatkert nemcsak az élményszerzés, hanem az ismeretgyűjtés és az élőlények szeretetére nevelés kiváló eszköze. A 4-8 éves korosztály többnyire tapasztalatain keresztül tanul, azt jegyzi meg, amit átélt, megfigyelt. Az állatkert olyan helyszín, ahol a gyerekek szinte összes érzékszervét egyszerre érik ingerek. Láthatják az állatokat maguk valós nagyságában, színpompájában, érezhetik a szagukat, hallhatják a hangjukat, egyes fajokat még meg is lehet simogatni. A gyerekek többsége szeret állatkertbe járni, alig várja a találkozást a különféle állatokkal. A jól felépített állatkerti foglalkozás, az értelmi fejlesztés mellett, érzelmi nevelést és motorikus tevékenységeket is magába foglal. Az állatok kapcsán bármely műveltségi és ismeretterület tudnivalóit beépíthetjük a foglalkozásba. Ezzel az oktatócsomaggal szeretnénk segítséget nyújtani óvodapedagógusoknak és tanítóknak állatkerti látogatásuk megtervezéséhez. Szervezési tippek: Az állatkerti foglalkozás megtervezésénél figyelni kell arra, hogy időről időre az állatfajok cserélődhetnek, előfordulhat az is, hogy aktuálisan nem láthatóak (pl. elbújtak vagy orvosi kezelés alatt állnak stb.). Ezért röviddel a látogatás előtt célszerű a foglalkozás helyszíneit végigjárni, illetve használja rugalmasan az anyagban leírtakat. Az állatkert honlapján tájékozódjon az aktuális jegyárakról, belépési kedvezményekről, nyitva tartásról. (www.zoobudapest.com) Ha lehetősége van, vásárolja meg a bérletet előzetesen, hogy megkímélje a gyerekeket a várakozástól. A kedvezményes belépéshez szükséges formanyomtatványokat szintén letöltheti a honlapról. A gyerekeket öltöztesse rétegesen, az időjárási körülményeknek megfelelően. Ősztől tavaszig az állatfajok egy része a kifutón, más részük fűtött házakban található, ezért előfordulhat, hogy a séta közben le kell venni a kabátot. A gyerekek és a kísérő pedagógusok is csak a legszükségesebb felszerelést vigyék magukkal az állatkertbe! Az állatházak 10 órától tartanak nyitva, és az állatkert zárása előtt fél órával zárnak. A Főemlősház, az Elefántház és a Szavannaház csak ebben az időszakban látogatható. Amennyiben április 15 október 15. közötti időszakban tervezi az állatkerti látogatást, informálódjon, hogy milyen aktuális látványetetési programokat lehet megtekinteni a séta során. Az állatkertbe érkezés után érdemes időt szánni arra, hogy az izgatott gyerekek megnyugodjanak, és szükségleteiket kielégítsék (például: egyenek, mosdót használjanak stb.). A foglalkozás alatt törekedjen arra, hogy a tervezett programot tartsa, s ne iktasson be plusz állomásokat! Az ismeretek mennyiségének növelése a foglalkozás hatékonyságának csökkenéséhez vezethet. A foglalkozás valamennyire mindig kötött program, utána érdemes időt szánni a lazításra. Erre a célra ajánljuk figyelmükbe az állatkert játszóterét. Az állatkertben a Nagytó körül, az Emléksétányon, a leopárdkifutó környékén lehetőség van arra, hogy egész csoportok leüljenek, falatozzanak. Amennyiben egész napos kirándulást tervez, igénybe veheti a Kisszikla önkiszolgáló éttermét, ahol előre egyeztetett időpontra ebédet rendelhet a csoportnak. 2
Az állatkerti viselkedés szabályai: Az állatkert természetvédelmi területnek számít, ezért csendesen közlekedjenek és ne tépjék le a növényeket! Az állatok közelében lassan és óvatosan mozogjanak, az üvegfelületeken ne dörömböljenek! A hirtelen mozdulatoktól megijedhetnek az állatok. Fogadtassák el a gyerekekkel, hogy az állatoknak is jogukban áll pihenni, tehát nem mindig látjuk azokat mozgás közben! Figyeljék meg az állatok mindennapi életét! A látogatás során lehetőség szerint mellőzzék az állatok etetését és simogatását is! Előfordulhat, hogy némelyik állat védekezésképpen harap. Gyakori a hasfájás, hasmenés, felpuffadás a látogatók által sokszor etetett állatok körében. Ha mégis szeretnének etetni, akkor a növényevő, patás állatoknak vásárolhatnak zoocsemegét a vendéglátóhelyeken. A kerítéseken átmászni, a sziklákra és kültéri szobrokra felmászni balesetveszélyes, ezért kérjük, hogy saját biztonságuk miatt ne engedjék ezt a gyerekeknek! Csak a kijelölt sétaútvonalakon haladjanak! Ajánlott útvonal: Főemlősház (gorilla) Szavannaház (orrszarvú) Tigriskifutó Madagaszkár-ház (sarkantyús teknős) Kisszikla, Jegesmedve-kifutó 3
Háttér-információk a veszélyeztetettségről Mit jelent az, hogy egy élőlény veszélyeztetett? Azt, hogy a faj, illetve alfaj egyedszáma, élőhelye és a táplálkozási lehetősége olyan mértékben csökken, ami már a faj vagy alfaj fennmaradását veszélyezteti. Napjainkban nagymértékben csökken a biológiai sokféleség (más néven boidiverzitás), ami egyszerűen azt jelenti, hogy egyre több élőlény válik veszélyeztetetté. Az emberek, környezetvédők, politikusok, gazdasági szakemberek már évtizedek óta foglalkoznak a jelenség okaival, de úgy tűnik cselekedni, az élővilág pusztulását megakadályozni nehéz feladat. Az, hogy egy állatfaj és annak élőhelye megmarad-e, nem csupán állatvédelmi, környezetvédelmi kérdés, hanem társadalmi és gazdasági probléma is egyben. Gondoljunk a legegyszerűbb példára: Az afrikai kontinensen orvvadászok lövik le az emberszabású majmokat. Megakadályozható-e ez a tevékenység csak azzal, hogy fegyveres őrök védik a gorillákat? Valószínűleg nem, hiszen a területen élő, megélhetési gondokkal küzdő emberek mindent meg fognak tenni azért, hogy ne veszítsék el ezt a fajta jövedelem, illetve élelemszerzési lehetőségüket. Tehát előbb a fennálló gazdasági és társadalmi nehézségeket kell megoldani, azután, illetve azzal párhuzamosan következhet a természetvédelem. Addig is fontos szerep vár a világ állatkertjeire, vadasparkjaira, nemzeti parkjaira. Feladatuk, megőrizni a kipusztulás szélén álló fajok génállományát. Vannak olyan állatfajok, amelyeknek a természetben már olyan kicsi a populációjuk (populáció: egy faj egyedeinek szaporodási közössége) és/vagy annyira lecsökkent a természetes élőhelyük, hogy csak állatkertekben maradhatnak fenn (pl. északi szélesszájú orrszarvú, Mhorr-gazella). Az állatkertek, mint természet-megőrzési központok, veszélyeztetett állatfajok koordinált szaporítását, és lehetőség szerint, vadonba való visszatelepítését végzik. Az állatkertben található veszélyeztetett fajok információs tábláján a következő feliratok találhatók: Az angol betűszó a Washingtoni Egyezményt jelöli: Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről). Az Európai Állatkertek Szövetsége által működtetett fajmegőrzési program elnevezése: European Endangered species Programme (Veszélyeztetett fajok európai szaporítási programja). A Washingtoni Egyezmény azért jött létre, hogy szabályozzák a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét, ezáltal megakadályozzák azok kipusztulását. Az egyezmény nemcsak az élő állatokra, hanem azok preparátumaira és a belőlük készült tárgyakra, termékekre is vonatkozik. Ezen fajok tartása és a velük való kereskedelem szigorúan engedélyköteles. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN: International Union for Conservation of Nature) feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a társadalmi, gazdasági szervezetek és a természetvédelem között, segítse a kormányzatok és a környezetvédő szervezetek együttműködését és megoldási javaslatokat dolgozzon ki. 1948-ban létrehozott, évente kiegészített Vörös Listája (Red List of Threatened Species) a veszélyeztetett, illetve csökkenő állományú fajok legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára. 4
A Vörös Lista kategóriái: Kihalt (Extinct) Vadon kihalt (Extinct in the Wild) Kihalófélben lévő (Critically Endangered) Végveszélyben lévő (Endangered) Veszélyeztetett (Threatened) Sebezhető (Vulnerable) Mérsékelten veszélyeztetett (Near Threatened) Nem veszélyeztetett (Least Concern) Adathiányos (Data Deficient) Felméretlen (Not Evaluated) A biodiverzitást fenyegető legfontosabb tényezők 1. Az élőhelyek elpusztítása: Az állatok természetes élőhelyén végzett mezőgazdasági, bányászati, erdőgazdasági tevékenységek, a környezet szennyezése és az emberi települések nagymértékű terjeszkedése körülbelül 73%-ban felelős a ritka fajok kipusztulásáért. 2. Az újonnan betelepített fajok: Az emberek haszonállattartás céljából, vagy csak a világon való terjeszkedésük következtében betelepítenek vagy behurcolnak az adott élőhelyen eredetileg nem honos fajokat, amelyek kiszoríthatják az élőhelyről a honos állatokat, növényeket. Például az Ausztráliába betelepült dingó olyan mértékben pusztítja a természetes vadállományt, hogy már kerítéssel védekeznek ellene. Az úgynevezett idegen fajok felelősek az 1750 óta történt fajkihalások 40%-áért. 3. A természeti erőforrások túlzott kihasználása: Az emberek a természetet használják megélhetésük biztosítására. Fákat vágnak ki, hogy fűtsenek vagy bútorokat készítsenek belőle, rengeteg növény és állatfajt gyűjtenek gyógyhatású készítmények előállítására, állatokra vadásznak élelem- és haszonszerzés céljából. Ha mindezt túlzásba viszik, akkor elfogynak a természetes erőforrások (állatok, növények), ami beláthatatlan következményekkel jár. 4. A tápláléklánc felbomlása: Ha a fenti tényezők miatt kihal egy állat- vagy növényfaj, az érinti mindazokat az élőlényeket, amelyek táplálékszerzése függött az adott fajtól. Például, ha nem lenne több patás nagyvad a tigris élőhelyén, valószínűleg a tigris kipusztulna. A gorillát veszélyeztető tényezők A négy gorilla alfaj közül hármat kritikusan veszélyeztetettként tartanak számon a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Ennek legfőbb oka, hogy egyre kevesebb a gorillák számára zavartalan élőhely. A trópusi erdőket fakitermelő és bányászati cégek tizedelik. A nyugati síkvidéki alfaj annak köszönheti viszonylag nagyobb egyedszámát, hogy ember által nehezen megközelíthető területen él. A gorillák élőhelyén napjainkban nem ritkaság a polgárháború, amely azért követel áldozatot a gorilláktól, mert a katonák vadásznak rájuk, hogy megegyék őket. A dzsungelhús probléma már régóta fennáll, ez azt jelenti, hogy haszon- vagy élelemszerzés céljából orvvadászok elejtik a gorillákat. Testrészeiket jó áron eladják, húsukat megeszik. Napjaink újonnan felbukkanó fertőző betegségei a gorillákat is megbetegítik, számuk emiatt még tovább csökken. 5
Az orrszarvút veszélyeztető tényezők Az orrszarvú fajok/alfajok többsége a kipusztulás szélén áll, kivéve a déli szélesszájú orrszarvút, amelyből 11 000-12 000 egyed él, ez több, mint az összes többi orrszarvúfaj egyedszáma együttvéve. Az északi szélesszájú orrszarvúból 12 példány él a Földön, ebből nyolc fogságban, négy a természetben, így az alfaj gyakorlatilag kihaltnak tekinthető. A jávai orrszarvú helyzete is hasonló, belőle kevesebb, mint 60 példány él, a nagy része fogságban. Az orrszarvúkat mindig is előszeretettel vadászták, szarvuk keresett árucikk, a babonák szerint a porráőrölt szarv varázserővel bír és növeli a férfiasságot. Szintén problémát jelent élőhelyük rohamos csökkenése. A délkelet-ázsiai fakitermelés és élőhely-átalakítás a szumátrai orrszarvú fennmaradását veszélyezteti. A Budapesti Állatkert már két ízben is sikeresen szaporított szélesszájú orrszarvút, mindkét alkalommal mesterséges termékenyítés segítségével, a második alkalommal mélyhűtött hímivarsejtekkel, ami világviszonylatban is jelentős eredménynek számít. A tigrist veszélyeztető tényezők Mind az ázsiai trópusi dzsungelek, mind pedig a tajga erdőinek tigrisei szerepelnek a veszélyeztetett fajok listáján. A múlt században a tigrisek egyedszáma 100 000-ről 7 500-ra csökkent. A két fő probléma az illegális vadászat és az élőhelycsökkenés. Az orvvadászok elsősorban bőrük és húsuk miatt irtják a tigriseket, de egyéb testrészeik is keresett árucikkek, például porrá őrölt csontjuknak varázserőt tulajdonítanak és gyógyhatású készítményként árulják igen drága pénzért. Az 1930-as években szibériai tigrisből mindössze 50 egyed élt vadon. Az intenzív vadvédelemnek köszönhetően számuk nőni kezdett. Ma körülbelül 450 egyedre becsülik állományát. A szigorú védelem (fegyveres őrök, vámellenőrzések) ellenére a feketepiaci kereskedelem virul, és az orvvadászatot még mindig nem sikerült felszámolni. A csökkenő élőhelyek miatt a tigrisek egyre gyakrabban fordulnak elő emberi települések környékén. Az emberek életüket és jószágaikat féltve megölik a falvak közelében élő tigriseket. A jegesmedvét veszélyeztető tényezők A jegesmedvék veszélyeztetettsége az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő, melynek legfőbb oka a klímaváltozásban keresendő. A jegesmedvék élőhelye előzetes becslések szerint 42%-kal csökken e század közepére. A jegesmedvéknek otthont adó jégtáblák mennyisége a Föld felmelegedésének következtében rohamosan csökken. Ez azért is probléma, mert a jegesmedvék leginkább a jégtáblákon, a léknél várakozva ejtik el fő zsákmányukat, a fókát. Ha nincs elég jégtábla a medvéknek a vízben úszva vagy a parton kell vadászniuk, ami kevés eredménnyel jár, ennek következtében kénytelenek más ennivaló után nézni. A tigrishez hasonlóan, egyre gyakrabban fordulnak elő emberi települések közelében, ahol összeütközésbe kerülnek a lakossággal. Ma már nem ritkaság a szeméttelepeken élelem után kutató jegesmedvék látványa sem. A sarkantyús teknőst veszélyeztető tényezők A sarkantyús teknősök egyelőre nem állnak a kihalás szélén, de mindenképpen érdemes odafigyelni számuk csökkenésére. Élőhelyükön fennálló probléma a túllegeltetés és az elsivatagosodás, ami a későbbiekben élőhelyvesztést jelenthet a teknősök számára. A sarkantyús teknős viszonylag könnyen nevelhető fogságban, ezért a faj egyedeit gyakran tartják házuknál a helyi lakosok, akik az ember és isten közvetítőjeként gondolnak az állatra, illetve a termékenység és hosszú élet jelképének tekintik. Az illegális kereskedelem is hozzájárul az egyedszám csökkenéséhez. 6
Az oktatócsomagban szereplő állatfajok jellemzése Nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) Elterjedés, élőhely: Gorilla csak az afrikai kontinensen él. A nyugati síkvidéki alfaj előfordulása Közép-Afrika (Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Gabon, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői- Guinea, Angola és Cabinda). A nagy területű síkvidéki esőerdőket és mocsaras-erdős területeket kedveli. A legnagyobb elterjedésű és létszámú gorilla alfaj, jelenlegi állománya 100 000-200 000 egyed. Testfelépítés: A gorillának hosszabb a karja, mint a lába, teste tömzsi, mellkasa széles. Egy felnőtt gorilla felsőteste legalább hatszor nagyobb erő kifejtésére képes, mint az emberé. Teste nagy részét barnás-feketés szőr borítja, az arc, az ujjak, a tenyér, a talp és a hónalj csupasz. Farka nincs. A gorillát egyedi orrformájáról lehet felismerni. Magassága felegyenesedve 1,4-1,7 méter között van. A hím testsúlya, amely meghaladhatja a 200 kilogrammot, kétszer akkora, mint a nőstényé. Táplálkozás: Vegetáriánus. A természetes élőhelyén több százféle növényből válogat, nagy mennyiségben fogyaszt leveleket, hajtásokat, gyökereket, gumókat, fakérget, gyümölcsöt. Társas kapcsolatok: A gorilla kisebb létszámú csapatban él, melyet egy ezüsthátú hím vezet. A csapat tagjai a nőstények, azok kölykei és a fiatal követő hímek. Nagyon összetartóak, a vezérhím feladata a csapat irányítása és védelmezése. Egyéb tudnivalók: A gorilla nappal aktív állat, napja nagy részét élelemkereséssel tölti. Naponta 400-1400 métert gyalogol. Növényi részekből készített, többnyire a talajra rakott alvófészekben pihen. Szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) Elterjedés, élőhely: Afrikában, főként az Egyenlítőtől délre fekvő füves területeken (szavanna). Testfelépítés: Testhossza 3,3-4,2 m, marmagassága 1,5-1,8 m, tömege 1400-3600 kg. Feje nagy, orrán egy vagy több szarvat visel. Füle tölcsér alakú, szemei aprók. A marján található púpban húzódnak a fej megtartását szolgáló vastag tarkóizmok. Egy lábán található lábujjainak száma három. Bőre csaknem teljesen csupasz és igen vastag, erről kapta a vastagbőrű elnevezést. Táplálkozás: Növényevő. Széles ajka fűfélék legelésére alkalmas. Kisebb részben leveleket és gyümölcsöket is fogyaszt. Társas kapcsolatok: A tehenek és borjaik kisebb létszámú, laza szerkezetű csapatokat alkotnak, a bikák többnyire magányosan járnak, és védik a területüket. Egyéb tudnivalók: A szélesszájú orrszarvút köznapi néven fehér, a másik afrikai fajt (keskenyszájú) pedig fekete orrszarvúnak nevezik. Az elnevezés egy nyelvi tévedésen alapszik. Ugyanis a dél-afrikai telepesek holland nyelven szélesnek (wijd) nevezték a szélesszájú orrszarvút, amit az angol telepesek úgy hallottak, hogy fehér (white). A másik faj ez után kapta a fekete elnevezést megkülönböztetésképpen. Valójában mindkét faj szürkés, néha barnás vagy vöröses színezetű, az élőhelyről rárakódott talaj, por függvényében. 7
Szibériai tigris (Panthera tigris altaica) vagy amur tigris Elterjedés, élőhely: Kelet-Ázsia, orosz Távol-Kelet, Tengermelléki határterület nevezetű tartományban és környékén. Védett területeken, száraz erdőkben. Testfelépítés: A szibériai tigris a legnagyobb macskaféle, testhossza 1,4-2,8 m, tömege 100-300 kg. A hím nagyobb, mint a nőstény. Bundája sárgásbarna alapon feketén csíkozott, a hasi oldala fehér, szintén fekete csíkokkal. Farka hosszú, ugrás közben egyensúlyoz vele. Minden tigris fülének hátsó részén fehér folt található, aminek valószínűleg az egyedek közötti kommunikációban lehet szerepe. Táplálkozás: Ragadozó. Leggyakrabban patás nagyvadakat ejt el, de megeszi a kisebb gerinceseket és madarakat. Ínségesebb időkben dögöt is fogyaszt. Társas kapcsolatok: Magányosan él. A hím és a nőstény külön területet (territóriumot) birtokol, melynek határait a növényzetre spriccelt vizeletével és karmolásnyomokkal jelez. A kölyök 2-3 éves koráig él az anyjával. Egyéb tudnivalók: A tigris éjszaka a legaktívabb, de nappal sem bújik el. A természetben és az állatkertben is sok időt tölt pihenéssel. A szibériai tigris az egyetlen a tigrisek között, amely alkalmazkodott a hideghez. A téli időszakban a hasig érő mély hóval, és a -40 C-os hideggel is megbirkózik. Ezért is nő nagyobbra, mint más tigrisek, hiszen a nagyobb test kevesebb hőveszteséggel jár. Jegesmedve (Ursus maritimus) Elterjedés, élőhely: Északi sarkvidék. A nyílt tengeri jégmezőket és a part menti sávokat egyaránt kedveli. Testfelépítés: Testhossza 200-250 cm, tömege 150-800 kg. Bundája tömött, fehér, illetve sárgás színű, szőrszálai üregesek, a bennük megszoruló levegő, valamint a fényt jobban elnyelő fekete színű bőr segítik a hőmegtartást. A bunda külső rétege olajjal átitatott, vízálló réteget képez. Talpai szőrösek fülei kicsik, orra előre nyúlik. Táplálkozás: Ragadozó. Fő tápláléka a fóka, de ínségesebb időkben halat is fogyaszt, illetve a part mentén bálna és rozmár tetemekből lakmározik. Társas kapcsolatok: Többnyire magányosan él, kivétel, amikor a nőstény a kölykét neveli. Időszakosan összegyűlnek a táplálkozási helyeken. Egyéb tudnivalók: Tengeri medvét jelentő latin nevét azért kapta, mert életének jelentős részét nem a szárazföldön, hanem a sarki tengerek összefüggő jegén tölti. Nagy távolságokat megtéve vándorol a jégmező évszakosan változó kiterjedésének megfelelően. Gyakran két lábra áll, ilyenkor akár 3 méternyire is felmagasodhat. A medvék között a legjobb úszó. A vízben főként a mozgékony mellső lábaival hajtja magát előre. Szaglása kifinomult, a hó alatt rejtőző fókát is megtalálja. 8
Sarkantyús teknős (Geochelone sulcata) Elterjedés, élőhely: Az afrikai kontinens Egyenlítő körüli füves területeinek (szavanna) lakója. Jól boldogul a szárazabb, félsivatagos helyeken is. Testfelépítés: Az egyik legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaj. Páncélhossza 60-80 cm, tömege 36-50 kg. Színe a világossárgától a sötétebb barnáig változhat, de hátpáncélja mindig sötétebb, mint a hasi oldala. Nevét a hátsó lábain található szarukinövésekről kapta, melyeknek nem ismert a funkciójuk. Táplálkozás: Vegetáriánus. Elsősorban szukkulenseket, azaz szárazságtűrő növényeket eszik, így az azokban raktározott nedvességet is hasznosítja. Társas kapcsolatok: Többnyire csapatosan fordul elő. A párzási időszakban a hímek megküzdenek egymással a nőstényekért. Ilyenkor a haspáncél elején található pajzsnyúlvánnyal lökdösik egymást. Egyéb tudnivalók: Élettartama hosszú, 80 évig is élhet. Kiválóan tud ásni, a meleg ellen úgy védekezik, hogy üreget ás magának és belefekszik, hátpáncélját pedig bekeni sárral. Hajnalban és alkonyatkor aktív. A témához kapcsolódó linkek az interneten http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allatvedo/legveszelyeztetettebb-allatfajok/4019/ http://www.icebear.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1:medvesors&catid=1:jegesm edve&itemid=6 http://www.csodalatos_allatvilag.abbcenter.com http://hu.wikipedia.org http://www.eaza.net/activities/cp/pages/eeps.aspx http://hu.wikipedia.org/wiki/vesz%c3%a9lyeztetett_fajok_v%c3%b6r%c3%b6s_list%c3%a1ja http://hu.wikipedia.org/wiki/washingtoni_egyezm%c3%a9ny http://www.iucn.hu/ 9
ÁLLATOK VÉGVESZÉLYBEN 1. www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu Rajz: Lukács Albert A gorillára veszély leselkedik. Az egyes, kettes vagy hármas számú úton menjen, hogy elkerülje a vadászt és eljusson az erdőbe? Színes ceruzával húzd végig a helyes vonalat!
ÁLLATOK VÉGVESZÉLYBEN 2. Az orrszarvúra nem csak az oroszlán vadászik. Az ember is lelövi, hogy megszerezze a szarvát. Rajzold vissza az orrszarvú szarvát, hogy meg tudja védeni magát az oroszlántól! Ezután tedd sorrendbe a képeket, és meséld el a történetet! www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu Rajz: Lukács Albert
ÁLLATOK VÉGVESZÉLYBEN 3. www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu Rajz: Lukács Albert A tigrist a vadászok elől csíkjai rejtik el a növényzetben. Gyorsan ragadj ceruzát és rajzold vissza a csíkokat, mielőtt észreveszik!
ÁLLATOK VÉGVESZÉLYBEN 4. A jégtáblák mind elolvadtak a jegesmedve körül. Nagyon jól tud úszni, de most gyalogolva szeretne eljutni a partra a párjához. Rajzold meg neki a hiányzó jégtáblákat! www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu Rajz: Lukács Albert
ÁLLATOK VÉGVESZÉLYBEN 5. A sarkantyús teknős megijedt, mert az állatkereskedők elvitték mellőle társait, hogy eladják. Behúzta fejét és lábait is a páncéljába, csak a farka lóg ki. A rossz emberek már elmentek. Rajzold meg a teknős fejét és lábait, hogy újra előbújhasson! www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu Rajz: Lukács Albert
Állatok végveszélyben Tengerimalac-város tapír, kapibara kakadu mocsári kecske teknős nyúl papagáj AUSZTRÁLHÁZ TÁLTOS BÜFÉ tehén ló mangalica tyúk székelykapu juh teve prérikutya citrusok kaktuszok Kőzetösvény gém langur oroszlán-nutrimajom vidra mosómedve béka BAGOLYVÁR oroszlán FÁCÁNTERASZ 5 farkas kazuár KUCKÓ BÜFÉ hiéna SZIKLAKERT oroszlánfóka Pákásztanya keselyű jegesmedve 4 KISSZIKLA kacsa hóbagoly mangábé kenguru MADAGASZKÁR-HÁZ réce kormorán pelikán krokodil NAGYTÓ réce fekete hattyú KÁVÉZÓ PÁLMAHÁZ ÉS AKVÁRIUM JAPÁNKERT LÁNGOS pingvin, fóka BIOBOLT vallabi ÉTTEREM emu FOTÓZÁS FŐKAPU mandrill Emlék sétány AJÁNDÉKBOLT maki orangután 1 leopárd kis panda gorilla BIVALY BÁR medve tigris 3 vadkutya N A G Y S Z I K L A vörös kafferbivaly flamingó makákó víziló ELEFÁNTKAPU MÉRGESHÁZ zebu kígyó sárkány babirussza indiai antilop zebra teknős szurikáta SZAVANNAKIFUTÓ gólya ELEFÁNTHÁZ elefánt JÁTSZÓTÉR zsiráf antilop elefánt orrszarvú 2 marabu JÁTSZÓHÁZ (külön belépő) lepke Örökbefogadás Nemzeti Bonsai Gyűjtemény Noé Aréna Klímalabirintus Lepkekert nyáron Magyar parasztudvar Állatsimogató Élet Halál ház Dél-Amerika-ház és röpde Fácános újvilági majmok Xántus János-ház Délkelet-Ázsia állatai Vízparti Élet Háza Oroszlánház Szavannaistállók Barlangterem, kiállítóterem Főemlősház Bivalyház Régi Zsiráfház 1 Nyugati síkvidéki gorilla 2 Szélesszájú orrszarvú 3 Szibériai tigris 4 Sarkantyús teknős 5 Jegesmedve 15