Göndöcs-kert és környezetének integrált fejlesztése

Göndöcs-kert és környezetének integrált fejlesztése Részletes Akcióterületi Terv Gyula Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadva a 227/2012. (VII.26.) KT. sz. határozattal 2012. 1/235

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 II. BEVEZETÉS 12 II.1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illesztése 12 III. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 18 III.1. Akcióterület kijelölése, bemutatása 18 III.2. Jogosultság bemutatása 23 III.3. Jogosultság igazolása 23 IV. HELYZETELEMZÉS 27 IV.1.Területlehatárolás bemutatása hatályos rendezési terv alapján 27 IV.2. Gyula városában végzett előző városrehabilitációs beruházások 31 IV.3. Az akcióterület társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 33 IV.3.1. Demográfiai helyzet 33 IV.3.2. Gazdasági helyzet 34 IV.3.3. Munkaerőpiaci-foglalkoztatási helyzet 35 IV.3.4. Jövedelmi helyzet 36 IV.3.5. Lakáshelyzet 36 IV.3.6. Környezet állapota (természeti és épített) és környezeti problémák 37 IV.3.7. Közlekedés helyzete 38 IV.3.8. A meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából 40 IV.3.9. A környezeti károk bemutatása és feltárása 41 IV.3.10. Közszféra jelenléte 42 IV.3.11. Közbiztonság helyzete 43 V. FUNKCIÓELEMZÉS 49 V.1. Az akcióterület funkcióelemzése 52 V.2. Igényfelmérés 58 V.2.1. Célcsoport 59 V.2.2. Igényfelmérés összegzése 60 V.2.3. Tervezett fejlesztések kihasználtsága 64 V.3. Tulajdonviszonyok 69 VI.1. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai 83 VI.2. Beavatkozási típusok 85 VI.2.1. Önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló, nem fejlesztési jellegű tevékenysége 89 VI.2.2. A Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 96 VI.2.3. Indikátorok 101 VI.3. Projekttevékenységek bemutatása 116 2/235

VI.3.1. Beruházási tevékenységek 120 VI.3.2. A beruházási tevékenységeket kiegészítő SOFT tevékenységek 154 VI.4. Szinergia vizsgálat 166 VI.5. Bevonandó partnerek 168 VI.6. Önkormányzati feladatok 169 VI.7. A ROP projekttel párhuzamosan, vagy annak hatására megvalósuló egyéb beruházások 172 VI.7.1. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 172 VI.7.2. Kapcsolódó fejlesztések A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületeken 173 VI.8. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 173 VI.9. A tervezett tevékenységek várható hatásai 175 VI.9.1. Társadalmi-gazdasági hatások 175 VI.9.2. Esélyegyenlőségi hatás 176 VI.9.3. Környezeti hatások 177 VI. 11. Kockázatok elemzése 179 VI.12. A város-rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 182 VI.13. Lezajlott partnerségi egyeztetések 186 VII. PÉNZÜGYI TERV 188 VII.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve, szükséges források meghatározása 188 VII.3. A pályázat pénzügyi terve 189 VIII. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE 199 VIII.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 200 VIII.2. Civil szereplők bevonása 204 VIII.3. Üzemeltetés, működtetés (projekttevékenységenként) 206 VIII.3.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működtetése 206 VIII.3.2. Szervezeti terv 209 VIII.3.3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai: 211 IX. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ÉS A RÉSZLETES AKCIÓTERÜLETI TERV KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK, MÓDOSÍTÁSOK ISMERTETÉSE 224 X. ZÁRSZÓ 234 MELLÉKLETEK 235 3/235

I. Vezetői összefoglaló Gyula belvárosában történt korábbi rehabilitációs intézkedések megalapozták a jövőbeni fejlesztések irányait. Célunk, hogy az igényes építészeti megoldásokat felvonultató Kossuth téri és Városház utcai fejlesztések lendületét kihasználva folytassuk a megkezdett lépéseket és térben is kiterjesszük a korábbi akcióterületekkel szomszédos belvárosi övezetre a rehabilitációs beavatkozásokat. Fontos szempont, hogy ezzel erősítsük korábbi projektjeink hatását, azokat térben kapcsolódó módon új funkciókkal is bővítsük. Az akcióterület bemutatása: Jelen projekt keretében a funkcióbővítő városközpont-rehabilitációra kijelölt akcióterület fejlesztése valósul meg. Az akcióterület túlnyomó részben a Belváros városrész területén helyezkedik el, ill. elhanyagolható mértékben átnyúlik a Nyugati vegyes lakóövezet területére. Az akcióterületre vonatkozó számszerűsített adatok: 2012 Gyula város, belterület Akcióterület Lakosság (fő) 32 288 1101 Területe (ha) 1720,5659 20,0721 Népsűrűsége (fő/km 2 ) 1876,59 5485,23 Forrás: Gyula Város Polgármesteri Hivatalának nyilvántartása Az AT területe a város belterületéhez képest: 1,17% A fejlesztés célja Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a városközpont fizikai megújításának kiterjesztése új települési és kistérségi gazdasági, kulturális, közösségi és közszféra funkciók megteremtésének ösztönzése, a partnerség kiterjesztése, valamint a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a város fejlődésének dinamizálása. Ezen átfogó cél a fentieken kívül illeszkedik a hatályban levő városfejlesztési koncepció városfejlesztési stratégia, valamint településszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat előírásaihoz. Az integrált fejlesztés részcéljai: A kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari funkciók erősítése, Vonzó városi környezet kialakítása, Új közösségi funkciók megjelenése, illetve a korábbiak megerősítése, A kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, helyreállítása, fejlesztése 4/235

A fejlesztés tartalma Az önkormányzat jelen pályázat keretében az alábbi beruházási tevékenységeket kívánja megvalósítani venni konzorciumi partnerével, Dr. Roxin György ügyvéddel: 1 Hétvezér utca 6 alatti kereskedelmi és szolgáltató egység felújítása 2 Béke sgt 26. szám alatti ügyvédi iroda felújítása Erkel Ferenc ÁMK épületében kávézó kialakítása (Jelen tevékenységhez a 3A Projektgazda nem számol el költséget és nem igényel támogatást) 3 Erkel Ferenc ÁMK felújítása és funkcióbővítése 4 Vigadó - Kohán rendezvényház felújítása és funkcióváltása 5 Új Kohán képtár kialakítása bővítéssel 6 Royal filmszínház homlokzati felújítása 7 Göndöcs-kert teljes rehabilitációja és funkcióbővítése 8 Kerékpárút és sétány kialakítása kapcsolódó funkciókkal Az egyes beruházási projektelemek kiegészítéseként, valamint a ROP projekt hatékonyságának növelése érdekében mintegy katalizátor szerepet betöltve valósulnak meg a ROP projekt kisléptékű szoft elemei: Közvetlenül az Önkormányzat által megvalósítandó SOFT tevékenységek: Városismereti vetélkedő "Ültesd magad!" virágosítási és fásítási akció Göndöcs kerti-party Közvetett támogatási rendszerben megvalósítandó SOFT tevékenységek: Helyi társadalmi akciók megvalósítása közvetett támogatási rendszer keretében A fejlesztés költségei, forrásai, igényelt támogatás (Bruttó, Ft) A projekt költségvetése az ÁFA-kompenzációs eljárásrendben foglalt módosítások, valamint a ROP-2011-22 állásfoglalásnak megfelelően figyelembe vételével került tervezésre: Összegző adatok 3. Támogatási intenzitás, elszámolható költségek felülvizsgálata a ROP-2011-22 állásfoglalásnak megfelelően (27% ÁFÁ-val) Projektszintű adatok konzorciumi partnerenként Önerő az elszámolható költségekhez Önerő az elszámolható költségek és az összköltséhg közötti különbözet finanszírozásához Önerő összesen Nettó Áfa Bruttó összköltség Elszámolható költség a támogatási intezitások felülvizsgálata után Támogatási intenzitás % Támogatási összeg (ÁFA kompenzáció előtt) Önkormányzat 177 906 365 130 595 205 308 501 570 804 361 790 216 890 241 1 021 252 031 890 656 826 80,025262% 712 750 461 Konzorciumi partner 374 998 0 374 998 590 548 159 448 749 996 749 996 50,000000% 374 998 Teljes pályázat összesen 178 281 363 130 595 205 308 876 568 804 952 338 217 049 689 1 022 002 027 891 406 822 80,000000% 713 125 459 5/235

A fejlesztés eredményei Az Akcióterületi Terv tevékenységei a város lakossága, a kistérségben élők és a városba érkező turisták számára egyaránt pozitív hatással jár, hiszen a városközpontban, a város frekventáltabb területén, a közösségi életben legfontosabb szerepet játszó színterén kerül megvalósításra. A projekt eredményeként a helyi közösségi élet szimbólumának tekintett jelenleg vonzerejét vesztett városközponti ingatlanok attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése valósul meg. A leglátványosabb és a városképet a legnagyobb kiterjedésben érintő fejlesztések a belvárosban történő közteület-fejlesztések, köztér rekonstrukciók lesznek. A fejlesztés közvetlenül hat a helyi lakosok közérzetére, hiszen a belváros rendezettsége, esztétikai értéke alapvetően meghatározza a város összképét. A belvárosi közterület-fejlesztés hatására várható az érintett terület környékén elhelyezkedő vendéglátó és idegenforgalmi egységek forgalom-növekedése. Egy hangulatos belváros önmagában egy olyan közösségi teret hoz létre, amely elősegíti a helyi lakosok egymással való interakcióit. A városrehabilitációs akciók eredményeként: Megerősödnek a kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari funkciók (Pl. ügyvédi iroda, Hétvezér u. 6 sz. alatti kereskedelmi szolgáltató egységek, Erkel Ferenc ÁMK kávézó, Royal Filmszínház), Vonzó városi környezet alakul ki (Teljes Göndöcs-kert a sétánnyal, kerékpárúttal, és a területén található rehabilitált épületekkel), Új közösségi funkciók jelennek meg, illetve a korábbiak megerősödnek (Pl.: játszóház, kerékpárút, zenepavilon, Vigadó, mint rendezvényhelyszín) Megtörténik a kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, helyreállítása, fejlesztése (A Göndöcs-kert területe ZvKp, városi szintű közpark. Műemléki jelentőségű terület) Az önkormányzati fejlesztések hatásaként megnő a befektetői érdeklődés, emelkedik a magánerős beruházások száma. Nő az akcióterület ingatlanjainak értéke. 6/235

Az első fordulós támogató levélben foglalt BB feltételeknek való megfelelés bemutatása BB feltétel BB által meghatározott speciális feltételek teljesítéséhez szükséges dokumentumok elkészítése 1) Tisztázandó, hogy az eszközbeszerzés melyik tevékenységhez kapcsolódik, 2) A Hétvezér u. 6. ingatlan esetében társasházi közgyűlési határozat benyújtása szükséges, amely alapján a Társasház hozzájárul a fejlesztéshez, 3) Kerékpárúthoz kapcsolódóan az érintett ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezése, városi kerékpárhálózatba való illeszkedés bemutatása, műszaki tartalom felülvizsgálata, szükség esetén aktualizálása a DAOP-ban futó vonatkozó kiírás alapján 4) Független könyvvizsgálói ajánlat csatolása a 2. fordulóra, BB feltétel teljesítését alátámasztó dokumentumok l.: Alábbiak szerint ATT, részletes költségvetés Közös képviselő hozzájáruló nyilatkozata a Társasház határozata alapján Ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezettségét alátámasztó dokumentumok Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei Műszaki tartalom felülvizsgálata, szükség esetén aktualizálása KÖH szakhatóségi állásfoglalása Pályázó nyilatkozata az árajánlat csatolásáról l.: Alábbiak szerint Megjegyzés / magyarázat A hivatkozott eszközbeszerzés az Erkel Ferenc ÁMK felújítása és funkcióbővítése tevékenységhez kapcsolódik. Ennek tényét az Akcióterületi Terv VI.3. Projektelemek bemutatása c. fejezete, valamint a részletes költségvetés is alátámasztja. A feltételnek való megfelelés érdekében a dokumentum csatolásra került az 5. és 7. projektfejlesztési mérföldkő alátámasztó dokumentumai között. A feltételnek való megfelelés érdekében a dokumentumok csatolásra kerültek a 2., valamint az 5. és 7. projektfejlesztési mérföldkő alátámasztó dokumentumai között. A kerékpárút városi kerékpárhálózatba való illeszkedése bemutatásra került a mellékelt Akcióterületi Terv VI.3. Projektelemek bemutatása c. fejezetében. Kiviteli tervdokumentáció benyújtásra került a 6. mérföldkő dokumentációjához KÖH előírása alapján térkő burkolat szükséges, ebből adódóan a projektelem kiviteli tervdokumentációja mindenben megfelel a DAOP-ban futó vonatkozó kiírásnak. A 7. projektfejlesztési mérföldkő dokumentációjához csatolásra került a Pályázó tárgyban tett nyilatkozata, valamint a részletes projektjavaslathoz csatolásra kerül a megfelelő árajánlat. 7/235

BB feltétel 5) Szakmai partnerek bevonása a "soft" tevékenységbe, és ennek bemutatása a 2. fordulós pályázati dokumentációban, 6) Részletes igényfelmérés és kihasználtsági terv készítése a 2. fordulóra, 7) ÁMK színpad és Vigadó színpad funkcionális összhangjának megteremtése és bemutatása a 2. fordulós pályázati dokumentációban, összhangban a kihasználtsági tervvel, 8) A projektben szereplő valamennyi közösségi tér/rendezvénytér vonatkozásában a szükséges szociális blokkok meglétének, vagy kialakításának bemutatása, valamint a rendezvények megközelíthetőségének biztosítása, összhangban a 2. fordulóra benyújtandó parkolási koncepcióval 9) Konzorciumi tagság aktualizálása annak figyelembe vételével, hogy BB feltétel teljesítését alátámasztó dokumentumok Együttműködési megállapodás(ok) Igényfelmérés és kihasználtsági terv az ATT mellékleteként Igényfelmérés és kihasználtsági terv az ATT mellékleteként Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei Gyula Város Parkolófejlesztési Tanulmánya Konzorciumi együttműködési megállapodás Megjegyzés / magyarázat Az egyes SOFT tevékenységek megvalósításához a szakmai partnerek bevonása együttműködési megállapodások alapján fog megvalósulni. A megkötött együttműködési megállapodások a 7. projektfejlesztési mérföldkő alátámasztó dokumentumai között csatolásra kerültek. Az igényfelmérés részeként 2012. május-június hónap során kérdőíves felmérést végeztünk. A beérkezett kérdőívek alapján a felmérés kiértékelése megtörtént, az eredményt bemutató Igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészült, és csatolásra került az ATT mellékleteként. Az ÁMK színpad és a Vígadó színpad funkcionális összhangja a kihasználtsági tervben bemutatásra kerül. Az Akcióterületi Terv VI.3. Projektelemek bemutatása c. fejezetében a kérdéskör bemutatásra kerül. A 7. projektfejlesztési mérföldkő alátámasztó dokumentumai között csatolásra került. Gyula Város Parkolófejlesztési Tanulmánya. A projektben tervezett, parkolóhelyeket érintő fejlesztések a mellékelt dokumentum tartalmával összhangban vannak. A dokumentum az 1. projektfejlesztési mérföldkő dokumentációjához csatolásra került. 8/235

BB feltétel csak a támogatásban részesülő partner számít konzorciumi tagnak, 10) Üzemeltetési és pénzügyi számítások felülvizsgálata valamennyi projektelem tekintetében, 11) Helyi tervtanács hivatalos értékelésének csatolása, 12) Intézmények esetében a működtetésre, fenntartásra fordított költségek bemutatása, többletköltségek finanszírozásának bemutatása, 13) Annak tisztázása, hogy a projektben szereplő filmszínház art mozi-e, vagy sem. Az eredmény figyelembe vételével a támogatási arány és az egyes funkciók költségeinek előírt %-os arányának felülvizsgálata, aktualizálása, BB feltétel teljesítését alátámasztó dokumentumok Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei Költség - haszon elemzés a Részletes Akcióterületi Terv mellékleteként Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei Helyi tervtanács hivatalos értékelése Költség - haszon elemzés a Részletes Akcióterületi Terv mellékleteként Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei A projekt költségvetése Megjegyzés / magyarázat Az Akcióterületi Terv VI.3. Projektelemek bemutatása c. fejezete bemutatja a konzorciumi tagságot a BB feltételben foglalt aktualizálást követő állapot szerint. A Költség-haszon elemzés elkészült és az ATT mellékleteként csatolásra került. A mellékelt Akcióterületi Terv VIII.3. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként) fejezet fejezete tartalmazza a releváns információkat. A helyi tervtanács hivatalos értékelésének dokumentumai másolati példányban a 7. projektfejlesztési mérföldkő dokumentációjához csatolásra kerültek. Az ATT 6.3. fejezetében bemutatásra kerül a Tervtanács ajánlásainak való megfelelés. A Költség-haszon elemzés elkészült és az ATT mellékleteként csatolásra került. Az Akcióterületi Terv VIII.3. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként) fejezet fejezete tartalmazza a releváns információkat. Az Akcióterületi Terv VI.3. Projektelemek bemutatása c. fejezete tisztázza a kérdést. (A Royal Filmszínház nem art mozi, ennek megfelelően a költségvetés módosításra került.) Az Akcióterületi Terv VII. Pénzügyi Terv c. fejezete tisztázza a kérdéskört. (A Royal Filmszínház nem art mozi, ennek megfelelően a költségvetés módosításra került.) 9/235

BB feltétel 14) A közmű felújítások esetében a tulajdonviszonyok tisztázása, valamint a beruházás indokainak bemutatása a vonatkozó NFÜ állásfoglalás alapján, valamint amennyiben releváns, a versenytorzító támogatás elkerülése érdekében tervezett intézkedések, BB feltétel teljesítését alátámasztó dokumentumok Részletes Akcióterületi Terv vonatkozó fejezetei Megjegyzés / magyarázat Jelen fejlesztés keretében egyedül a Kerékpárút és sétány kialakítása kapcsolódó funkciókkal projekttevékenység keretében kerül sor közműfejlesztésre: a tevékenység keretében megvalósul az energiatakarékos térvilágítás kiépítése a Göndöcs kertben. A beruházás esetében elvégeztük a 14. BB feltételben foglalt szempontok szerinti vizsgálatot. Ennek alapján a következő főbb megállapításokat tesszük: 1) A fejlesztéssel érintett rendszer a megvalósítást követően az Önkormányzat tulajdonába kerül (tehát nem kerül átadásra közszolgáltató részére). 2) A közműfejlesztésre a projekt keretében támogatott önkormányzati közfeladat (közvilágítás) ellátását szolgáló fejlesztés megvalósíthatósága érdekében van szükség. Fenti megállapítások alapján a hivatkozott IH állásfoglalás alkalmazása nem releváns. 10/235

BB feltétel BB feltétel teljesítését alátámasztó dokumentumok Megjegyzés / magyarázat Az ATT 6.3. fejezete bemutatja a fejlesztéssel érintett épületeket, és azok funkcióit. Az előírt látogatószám a kihasználtsági terv alapján teljesíthető. A CBA alapján a fejlesztés fenntarthatósága biztosított. A projekt által érintett, egyazon ingatlanon elhelyezkedő épületek funkcióinak bemutatása a fejlesztést követő állapotban: 15) A képtár esetében 10 ezer fő/év látogatószám indikátorként való vállalása, az épületek funkcióinak összehangolása, valamint annak indoklása, hogy miért szükséges két külön épület. ATT 6.3. fejezete, Igényfelmérés és kihasználtsági terv, valamint Költséghaszon elemzés az ATT mellékleteként Projekttevékenység Erkel Ferenc ÁMK felújítása és funkcióbővítése Vigadó - Kohán rendezvényház felújítása és funkcióváltása Új Kohán képtár kialakítása bővítéssel Funkció a fejlesztést követően - Közösségi kulturális rendezvénytér, közösségi találkozóhely (max. 500 fős beltéri előadásokhoz) - Kávéház, - Játszóház Közösségi kulturális rendezvénytér, közösségi találkozóhely (max. 200 fős bel- és kültéri rendezvényekhez); Múzeum Indokoltság A nagy látogatottságú rendezményhelyszín környezetéhez méltó külső megjelenést kap, sor kerül akadálymentesítésére, és funkcióbővítésére. Az épület visszanyeri eredeti arculatát és rendeltetését, amellett megoldást jelent a kültéri rendezvényhelyszín iránti igény kielégítésére. A régi helyszínen a képeknek csak egy része kiállítható. Az új, energetikailag kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező épületszárnyban a képek a jelenleginél szakszerűbb körülmények között tárolhatók. Az egyes projekttevékenységek részletes bemutatásánál a kialakítandó funkciók és a műszaki tartalom részletesen bemutatásra kerül. 11/235

II. Bevezetés Az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelően az akcióterületi terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre építve, a város középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenység összehangolt megvalósítási terve. A városfejlesztési akció olyan komplex tartalmú önkormányzati fejlesztés végrehajtását jelenti, melyet a város meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és városépítészeti eredményekkel, meghatározott pénzügyi paraméterekkel (kiadásokkal és bevételekkel) akar megvalósítani, ezért ilyen forgatókönyv feltétlenül szükséges a sikere eléréséhez. Az akcióterületi terv egyúttal irányt mutat a magántőke fejlesztéseinek is. A műszaki és pénzügyi tartalomnak koherensnek kell lennie, így az akcióterületi tervet zárt rendszerben kell megfogalmazni. Ezért az akcióterületi terv egy folytonos vonallal lehatárolható összefüggő területre, a városfejlesztési akcióterületre készül. Az akcióterületi terv a megvalósítás tervezett időtartamára készül, éves bontásban. Az akcióterületi terv a városfejlesztési beavatkozások alapdokumentumait jelenti, ugyanazt a cél szolgálja, mint más típusú projekt esetén a megvalósíthatósági tanulmány. Az akcióterületi tervet az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá, és ezzel a jóváhagyással válik a megvalósítás alapjává. A megvalósítás folyamán az önkormányzat megvalósító szervezete, a menedzsment szervezet minden évben előterjeszti az önkormányzat képviselő testületének jóváhagyásra az akcióterületi terv előző évben végrehajtott szakaszát és a következő évre eső aktualizált részét. II.1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illesztése Az integrált városfejlesztési stratégiához, illetve a célrendszerhez való illeszkedés bemutatására a következőkben kerül sor. A város jövőképe a város és környezete hosszú távon elérendő vízióját határozza meg. A 2003-ban elfogadott Város Stratégia oly helyesen fogalmazta meg Gyula jövőképét, hogy az ma is aktuális. Az IVS tervezési folyamatában nem merült fel annak a 12/235

szükségessége, hogy a város bár korábban felépített, mégis - reális és hatályos Stratégiájának jövőkép-fogalmát megváltoztassuk, lecseréljük. Gyula város jövőképét (kis)térségi szerepével együtt határozták meg a korábbi tervdokumentumok, amelyek alapjaiban erősen összecsengenek. Gyula jövője az egészség, az egészségesség mentén képzelhető el, ennek főbb összetevői: egészséges gondolkodásmód: jó szellemiség, polgári mód, nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel egészséges városszerkezet: rendezett városkép (emberléptékű épületek és nagy zöldfelületek, ápolt parkok) egészséges élet: sportolás (szabadidő-, tömeg-, diák-, él- és versenysport) és sportturizmus egészséges környezet: környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezetbiztonság (biztonságos technológiák, gyártókapacitás), környezettudatos gazdálkodás egészséges étkezés: garantált minőségű, ellenőrzött, illetve bio élelmiszerek előállítása egészségmegőrzés: egészségturizmus (wellness, fittness) regionális vonzáskörrel egészség helyreállítás: gyógy turizmus (gyógyászat, rehabilitáció) - országos, nemzetközi vonzáskörrel A jövőkép az egészség és egészségesség fogalommal sikeresen találta meg azt a tényezőt, amely Gyula város lakossága életminőségének, illetve a város térségi szerepkörének alakításában is központi szerepet játszik. A jövőkép iránymutatást tartalmaz a humán-erőforrás, humán szolgáltatások fejlesztése, a települési funkciók és a gazdaságfejlesztés vonatkozásában egyaránt. A településhálózatban Gyula a határ menti kapcsolatok adta lehetőségekkel élve a következő 20 évben megerősíti középvárosi szerepkörét, az országhatáron átnyúlva új lendületet kap az egykori természetes térkapcsolatok újra- és újjászerveződése. Ebben a folyamatban multiplikáló hatása miatt katalizáló szerepet tölt be az egészség-, a gyógy- és a kulturális turizmus. A tradicionális gyulai polgári szellemiség lesz a másik hajtóereje a társadalmi gazdasági megújulásnak, amely a városi funkciók megerősödése mellett a kistérségre is kisugározza pozitív hatásait. A társadalmi gazdasági revitalizáció eredményeképpen kismértékben ugyan, de javulnak a város demográfiai mutatói. 13/235

A helyzetelemzésre alapozva és a jövőkép elérését szem előtt tartva építettük fel célrendszerünket. Gyula város 15-20 évre szóló átfogó célja: Gyula rekreációs és turisztikai jellegének megőrzése és továbbfejlesztése, ezt erősítő egységes arculat - városkép, gazdaságszerkezet, életminőség és - színvonal kialakítása és fenntartása, a kulturális és természeti értékek jobb kiaknázása, a gyulaiság erősítése. Az átfogó cél társadalmi, gazdasági és környezeti elemekből építkezik. Hangsúlyozza a jövőképben is megfogalmazott turisztikai vonzerő fejlesztését, mely kölcsönhatásban áll a település építészeti, gazdasági és társadalmi megjelenésével. Nem nélkülözi az átfogó cél a gyulaiság fogalmát, mint a város talán legegyedibb, mégis nehezen megfogható és szubjektív karaktervonásának erősítését. A hosszú távú célt három további szintre, egyúttal rövidebb időtávokra szólóan bontjuk alá, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a hosszabb időtávú célokhoz. A célrendszer következő szintjét az átfogó cél elérését szolgáló, 7-8 éves időtávra előretekintő tematikus célok alkotják. Ezek ismét illeszkednek a hatályban lévő városi stratégia középtávú céljaihoz. Versenyképes vállalkozói környezet és vállalkozói együttműködési formák kialakulásának elősegítése, a turizmus szerepének erősítése. A város népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, infrastruktúra-fejlesztés. A térségben életképes együttműködési formák kialakítása a települések között, a városmarketing erősítése, az önkormányzati intézményi rendszer racionalizálása. A három tematikus célt ágazati - gazdasági, társadalmi és a közszféra - bontásban tűztük ki. A gazdasági cél középpontjába a versenyképes és vonzó vállalkozói környezet kialakítását és a turizmus további megerősítését állítottuk. Célunk a pro-aktív befektetés-ösztönzés, modern üzleti szolgáltatások nyújtása és az infrastruktúra-fejlesztése. 14/235

Társadalmi tekintetben a lakosság életminőségének területileg is kiegyenlített javítását, az alacsony státuszú lakosságcsoportok esélyegyenlőségének biztosítását és a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést tűzzük ki célul. A harmadik tematikus cél kijelölésekor részben átlépjük a város közigazgatási határait, a jövőképben is megjelenő középvárosi szerepbővülést a térségi (ide értve a határon átnyúló) kapcsolatok mennyiségi és minőségi gyarapításával kívánjuk elérni. A közszféra nyitottabb és (költség)hatékonyabb működése szintén elvárásként fogalmazódik meg. A városfejlesztési kézikönyv módszertani útmutatásaihoz képest a gyulai IVS célrendszere egy többlet szinttel építkezik. A tematikus célokat ugyanis úgynevezett fejlesztési prioritások teszik még megalapozottabbá. A fejlesztési prioritások értelmezhetők ágazati szinten meghatározott rövidtávú (2-4 éves) célokként is. A fejlesztési prioritások a 2003-ban elfogadott Gyula Város Stratégiája célrendszerében is szerepelnek, beépítésük az Integrált Fejlesztési Stratégiába mindenképpen indokolt, s ezzel több fontos tervezési követelménynek is eleget teszünk: egyrészt megteremtjük a város meglévő tervezési dokumentumainak összhangját, másrészt egy meglévő rendszerbe helyezzük az IVS-t, továbbá növeljük az IVS megalapozottságának stabilitását. A 2003-as Városstratégia 7 fejlesztési prioritást tartalmazott: Gazdaságfejlesztés Idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása Település imázs és marketing, önkormányzati ügyfélrendszer kidolgozása A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása 15/235

Gyula város célpiramisa 2003-2006 Gyula rekreációs és idegenforgalmi jellegének megőrzése és továbbfejlesztése, egy ezt erősítő egységes arculat - városkép, gazdaság szerkezet, életminőség és -színvonal kialakítása és fenntartása, a kulturális és természeti értékek jobb kiaknázása megőrzése, a gyulaiság erősítése. STRATÉGIAI CÉLOK Versenyképes és EU-konform vállalkozói környezet és vállalkozói együttműködési formák kialakulásának elősegítése, (euro)régiós kereskedelmi (al)központok befogadása, az idegenforgalom szerepének erősítése. A térségben életképes együttműködési formák kialakítása a települések között, az idegenforgalmi promóciós munka erősítése, az önkormányzati intézményi rendszer gazdaságosságának javítása (racionális városgazdálkodás). A város népességmegtartó erejének növelése, az életminőség romlásának megállítása, infrastruktúrafejlesztés. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK 1. Gazdaság-fejlesztés 2. Idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 3. Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés 4. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése 5. Az emberi erőforrás fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása 6. Település imázs és marketing, önkormányzati ügyfélrendszer kidolgozása 7. A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása INTÉZKEDÉSEK 1.1 Tőkevonzó befektetői környezet kialakítása 1.2 Kis- és középvállalkozások erősítése 1.3 Versenyképes mezőgazdasági feladatok kialakítása 1.4 A gazdasági szereplőkkel való együttműködés szorosabbá tétele 2.1 Tőkevonzó befektetői környezet kialakítása mind a szolgáltatások, mind a programok terén 2.2 Minőségfejlesztés a vendégszám növelés, ill. a magasabb költés érdekében 2.3 Gyógyturizmus térbeni különválasztása és összekapcsolása a minőségi kulturális turizmussal 2.4 Vendégszám, a városban és a térségben eltöltött idő növelése új programokkal 3.1 A város célkitűzéseinek megfelelő városszerkezet kialakítása és fenntartása 3.2 A városrészek szerepének, arculatának és karakterének erősítése 3.3 Zöldfelület fenntartás és fejlesztés 3.4 A természeti erőforrások védelme 4.1 A város megközelíthetőségének javítása 4.2 A város közlekedési helyzetének javítása 4.3 Közmű infrastruktúra és közszolgáltatás további fejlesztése 4.4 Energiahatékonyság és zöldenergia hasznosítás 4.5 Információs és kommunikációs rendszer fejlesztése 5.1 Emberi erőforrás fejlesztése (oktatás, művelődés) 5.2 Szociális ellátás erősítése 5.3 Fiatalok helyben tartása és segítése 5.4 Idősek ellátása és segítése 5.5 A lakosság igényeinek ellátása 5.6 Az egészségesség és a sportélet jobbítása 6.1 A település imázs elemeinek erősítése, egységes városarculat kialakítása 6.2 Az önkormányzati munka hatékonyságának javítása 6.3 A közösségi tudat és a közéleti erő emelése 7.1 Tőkevonzó befektetői környezet 7.2 A térségi együttműködések kialakítása 7.3 Regionális közlekedési együttműködések 7.4 Történelmi társadalmi szerep helyreállítása 16/235

Ezeket a prioritásokat tartalmukban változatlanul megtartottuk, architektúrájában viszont egyszerűsítettük azokat. A Település imázs és marketing, önkormányzati ügyfélrendszer kidolgozása prioritás imázs és marketing elemeit az idegenforgalomhoz, az önkormányzati ügyfélrendszer fejlesztését pedig a szolgáltató közigazgatás fejlesztéseként az emberi erőforrásokhoz helyeztük át. Hasonlóképpen a kistérségi, regionális és külkapcsolatokat átcsoportosítottuk a gazdaságfejlesztési prioritásba, hiszen ezeknek a kapcsolatoknak elsősorban gazdasági előnyeit kívánjuk az előtérbe helyezni. A fenti szerkezeti módosításokkal és a kor követelményeinek megfelelő aktualizálásokkal a gyulai IVS stratégiai célrendszerének fejlesztési prioritásai a következők: Gazdaságfejlesztés, üzleti szolgáltatások bővítése, térségi és külkapcsolatok erősítése Turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, kulturális vonzerők fejlesztése, település imázs és marketing erősítése Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra integrált fejlesztése Az emberi erőforrás fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása, szolgáltató közigazgatás erősítése Az integrált városfejlesztési stratégia akkor lesz sikeres, ha a korábban felállított, létjogosultságukat és alkalmazhatóságukat már bizonyított tervezési dokumentumokhoz a területi szemléletet racionális összefüggéseken keresztül tudja illeszteni. A városrészi célok ezért gyakorlatilag a fejlesztési prioritások területi kibontásaként értelmezendőek. Az ATT által bemutatandó projektek akcióterülete a Belváros. Belváros A kistérségi központhoz méltó városközponti funkciók erősítése, a műemléki környezethez illeszkedő turisztikai vonzerő és fogadófeltételek javítása, kulturális és rekreációs szolgáltatások fejlesztése A Belvárosban történt korábbi rehabilitációs intézkedések megalapozták a jövőbeni fejlesztések irányait. Célunk, hogy az igényes építészeti megoldásokat felvonultató Kossuth téri és Városház utcai fejlesztések lendületét kihasználva folytassuk a megkezdett lépéseket és térben is kiterjesszük a korábbi akcióterületekkel szomszédos belvárosi övezetre a rehabilitációs beavatkozásokat. Nem titkolt szándékunk, hogy ezzel egyúttal erősítsük korábbi projektjeink hatását, azokat térben kapcsolódó módon új funkciókkal is bővítsük. 17/235

A részcélok meghatározásakor előtérbe helyeztük a kistérségi központi szerep megerősítését, a város életében központi fekvésből eredő szükségletek kielégítését. Szeretnénk folytatni a város életében komoly szerepet betöltő turizmus oly módon történő fejlesztését, hogy az illeszkedjen a szomszédos várkerti és kisökörjárási nagyberuházásokhoz, azonban semmiképpen ne duplikálja vagy többszörözze azokat. Ezekkel a célokkal összhangban szándékunk a helyi lakosság rekreációs igényeinek megfelelő válaszokat adni. III. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása III.1. Akcióterület kijelölése, bemutatása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében Gyula városa hét városrészt jelölt meg a Városfejlesztési kézikönyvben bemutatott módszertannak megfelelően: Városrészi lehatárolás az IVS 1. sz. melléklete alapján A városrészek és az akcióterületek viszonya háromféle lehet, Gyulán mindhárom viszonyra van példa: a városrész lehet azonos a fejlesztendő akcióterülettel, az akcióterület lehet egy adott városrésznek a részhalmaza, illetve egy akcióterület több városrészt is részben vagy egészében magába foglalhat. Az akcióterület nagyságát a fejlesztés indokoltsága és a jogosultsági kritériumoknak megfelelés határozza meg. 18/235

Integrált Városfejlesztési Stratégiájában négy akcióterületet jelöl ki az 1 671 ha-os városi területen, melyek fejlesztését nem kizárólag, de jelentős részben a Dél-alföldi Operatív Program támogatásából valósítja meg 2007-2013 között: Szociális városrehab. akcióter. Funkcióbővítő városrehab. akcióter. Turizmusfejlesztés akcióterülete Gazdaságfejlesztés akcióterülete A 2007. és 2013. közötti időszakra kijelölt akcióterületek Jelen projekt keretében a funkcióbővítő városközpont-rehabilitációra kijelölt akcióterület fejlesztése valósul meg. Az akcióterület túlnyomó részben a Belváros városrész területén helyezkedik el, ill. elhanyagolható mértékben átnyúlik a Nyugati vegyes lakóövezet területére. 19/235

A funkcióbővítő városközpont-rehabilitációra kijelölt akcióterület Az akcióterület a Belváros központi részterülete, amely csatlakozik a megelőző városrehabilitációs projektek korábbi akcióterületéhez. Az akcióterületet határoló utcák: Eötvös utca - Árpád utca - Petőfi tér - Erkel tér - Jókai utca - Corvin utca - Hétvezér utca - Városház utca - Élővíz-csatorna - Béke sugárút - Kossuth tér - Bodoky köz Erkel gyaloghíd - Blanár L. utca - Patócsy utca - Göndöcs utca Liszt Ferenc utca Mogyoróssy utca Ferencesek tere - Ajtóssy Albert utca. Az Akcióterületi Tervben ismertetett DAOP-5.1.2./A projekt elemei az akcióterület részhalmazát érintik. 20/235