ZSÁMBÉK VÁROS TÖRTÉNELMI BELVÁROSÁRÁNAK REHABILITÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ AKCIÓTERÜLETI TERV

ZSÁMBÉK VÁROS TÖRTÉNELMI BELVÁROSÁRÁNAK REHABILITÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ AKCIÓTERÜLETI TERV 2010. ZSÁMBÉK Zsámbék Város Önkormányzata oldal 1

TARTALOMJEGYZÉK 1.VEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ...4 2.A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA...6 2.1. Akcióterület kijelölése... 6 2.2. Jogosultság igazolása... 8 2.3. Helyzetelemzés... 10 2.3.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése... 10 2.3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása... 12 2.3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatatása, problémák feltárása... 13 2.3.4. Az akcióerüet műszaki-fizikai, infrastrukturáis jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (amelyik releváns)... 17 2.4. Funkcióelemzés... 23 2.5. A tulajdonviszonyok elemzése... 24 2.6. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata... 24 2.7. Piaci igények, lehetőségek felmérése... 24 3. AZ AKCIÓERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI...25 3.1. Az akcióterület céljai... 25 3.2. Az akcióterület beavatkozásai... 32 3.2.1. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége... 32 3.3. Beavatkozás típusok... 34 4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROS REHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TERVEZETT TARTALMA...42 4.1. Fejlesztési program közterület rendezési elemei... 42 4.2. Fejlesztési program építészeti elemei... 44 4.3. Projektek előkészítettsége... 49 4.4. Szinergiavizsgálat... 50 4.5. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében... 50 4.6. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok...51 4.7.Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 53 Zsámbék Város Önkormányzata oldal 2

4.8. Kapcsolódó fejlesztések A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen... 54 5. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI...55 5.1. Társadalmi-gazdasági hatások... 55 5.2. Esélyegyenlőségi hatás... 55 5.3. Környezeti hatások... 56 6. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE...57 7. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE...61 7.1. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések...61 8.PÉNZÜGYI 62 TERV 8.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve... 62 8.1.1. A várható városfejlesztési kiadások meghatározása... 63 8.1.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása... 76 9. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE...78 1.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 78 1.2. Üzemeltetés, működtetés... 83 1.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása... 83 1.2.2. Szervezeti terv... 86 9.2.3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai... 86 MELLÉKLETEK: 1. Indikátortábla 2. Együttműködési megállapodások 3. Akcióterületi lehatárolás Zsámbék Város Önkormányzata oldal 3

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az akcióterületi terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre építve, a város középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenység összehangolt megvalósítási terve. Az akcióterületi terv a megvalósítás komplex forgatókönyveként szolgál az önkormányzatok számára. Az akcióterületi tervet az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá, és ezután válik a megvalósítás alapjává. Ez a terv a városfejlesztési beavatkozások alapdokumentumát jelenti. Elvárás a városokkal szemben, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése után akcióterületi tervet készítsenek a fejleszteni kívánt akcióterületre vonatkoztatva. Zsámbékon az integrált városfejlesztési stratégia és a belvárosi akcióterületi terv egymással párhuzamosan készültek. Az akcióterületi terv feladata, hogy feltérképezze a közösségi, lakossági, vállalkozói és civil igényeket arról, hogy milyen új funkciót látnának szívesen a megújuló zsámbéki belvárosban, és ezek milyen integrált fejlesztési elképzeléssé állhatnak össze. Az akcióerületi fejlesztés céljai: A város számára javasolt jövőkép Az élhető és versenyképes kultúrváros feltételeinek megteremtése egyik legfontosabb célkitűzése a Belváros igazi városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévők megerősítésével, a nem oda valók kitelepítésével. A sétálóutcák és terek felújítása és bővítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerősítése. Az akcióerületi fejlesztés indikátorai: Az akcióterület fejlesztési indikátorait az 1. számú melléklet tartalmazza. Az akcióerületi fejlesztés rövid tartalma A belvárosi akcióterület tervezett fejlesztései között szerepel a Szent István tér felújítása, az Akadémia utca sétálóutcává való kialakítása, a Szent István tér felújítása és a közlekedés átszervezése, a gazdaságtalanul üzemelő épületek új kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal való megtöltése, a Zárdakert és Zichy tér rehabilitációja és a Romtemplom, mint jelentős turisztikai vonzerő kiszolgáló épületének felújítása. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 4

Az akcióerületi fejlesztés költségei, forrásai Projektelem Összeg (Ft) Támogatási intenzitás 1. Szent István tér 144 500 000,00 85%, 2. Piactér 41 160 000,00 30% 3. Akadémia utca 56 500 000,00 85% 4. Zichy tér 79 180 000,00 85% 5. Művelődés ház 6. Játszótér 7. Homlokzatok 8. Szolgáltatóház 60 000 000,00 5 000 000,00 10 000 000,00 38 750 000,00 85% 85% 30% 30% 9. Zárdakert 40 000 000,00 85% 10. Benedek lépcső 10 000 000,00 11. Romtemplom tér 20 000 000,00 Összesen: 505 090 000 85% 85% Az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez szükséges önerőt Zsámbék Város Önkormányzata a 2010. évi költségvetés terhére illetve fejlesztési hitel felvételével biztosítja. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 5

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 2.1. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE Az IVS által lehatárolt akcióterületek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez korábbi önkormányzati szándéknyilatkozatok szerint, így erre a területre fókuszálva részletesebb elemzések születtek. A város számára javasolt jövőkép Az élhető és versenyképes kultúrváros feltételeinek megteremtése egyik legfontosabb célkitűzése a Belváros igazi városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévők megerősítésével, a nem oda valók kitelepítésével. A sétálóutcák és terek felújítása és bővítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerősítése. A belvárosi akcióterület tervezett fejlesztései között szerepel a Szent István tér felújítása, az Akadémia utca sétálóutcává való kialakítása, a Szent István tér felújítása és a közlekedés átszervezése, a gazdaságtalanul üzemelő épületek új kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal való megtöltése, a Zárdakert és Zichy tér rehabilitációja és a Romtemplom, mint jelentős turisztikai vonzerő kiszolgáló épületének felújítása. Elmondható tehát, hogy a belvárosi akcióterület fejlesztései illeszkednek az integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez. Az első számú akcióterület a legnagyobb részt a Belváros városrészben található. A Belvárosi városrész lakossága 864 főt (KSH, 2001) tesz ki, területe 33,66 km2. A Belvárosi városrész területi lehatárolása A Belváros elnevezésű terület a városnak a Zichy Miklós tér Pálos utca Benedek utca Rácváros utca Szent István tér Corvin János utca Akadémia utca Régitemplom utca Táncsics Mihály utca Piacköz Törökkút tér Magyar utca 15-ig Petőfi Sándor utca 13-ig Etyeki u.tca 2.-ig Zsámbék Város Önkormányzata oldal 6

közé eső területrésze, amelyet az alábbi térkép is jelöl. 1. ÁBRA: A BELVÁROSI VÁROSRÉSZ TERÜLETI LEHATÁROLÁSA Zsámbék Város Önkormányzata oldal 7

2.2. JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az előzetes akcióterületi tervben bemutatott fejlesztések célja a belvárosi akcióterületen funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósítása. Az első számú akcióterület városrehabilitációs jogosultságát a központi területen való elhelyezkedése és a funkcióellátottsága igazolja. A belvárosi akcióterületen megtalálható funkciók a következők: Közösségi funkció Közigazgatási funkció, vagy közszolgáltatási funkció Kereskedelmi és vendéglátóipari funkció Üzleti, szolgáltató egységek Művelődési Ház Gyertyaláng Kft Gyógyszertár Takarékszövetkezet Óvóda (A épület) KMB iroda Szt I. téri butik buszvégállomás Premontrei K.Isk. Zsámbékvíz Kft Végállomás söröző Könyvelő iroda (Szt I t.) Könyvtár Polgármesteri Hiv. Kinai bolt Ingatlanközvetítő Premontrei női kanonokrend Munkaügyi Központ Lángos sütő Posta Barokk templom Hon-Kong áruház A-Egon biztosító irodája Kulcsos ház Anna kávéház Spórol Kölcsönző bölcsőde Kifli Bt Könyelő iroda (Akadémia u.) Romtemplom Német Nemz. ház Zichy kastély 020-as büfé Coop Áruház Posseidon pizzéria ajándékbolt Papír-írószer virágbolt ékszerbolt Szolárium (Magyar u) Zsámbék Város Önkormányzata oldal 8

fodrászüzlet Nick bolt zöldséges Állateledel bolt optikus Papír- írószer bolt Zöldséges Sláger P Kft 021 büfé Hegyalja vendéglő Szolárium (Piac köz) A fent felsorolt funkciók alapján jól látszik, az akcióterületen csak a legfontosabb belvárosi funkciók találhatók meg. A város célkitűzései között szerepel azonban a belvárosi akcióterületen minden olyan funkciót kialakítani, amely a városközpont jelleget biztosítani képes. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 9

A belvárosi akcióterületen a következő funkciókkal való bővítést tervezzük a városrehabilitáció első ütemében: Szolgáltatóház Piactér Turisztikai komplexum Térrehabilitáció Kultúrális központ Játszótér Parkolók 2.3. HELYZETELEMZÉS 2.3.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE Zsámbék Város képviselő testülete 33/2005 (IV.28.) számú határozatával hagyta jóvá, a Településszerkezeti tervet. A terv az akcióterületi terv területein az alábbi településszerkezetet rögzítette: A tervezett akcióterület a történelmi városközpont területét érinti, az akcióterület tervezett változtatásai műemléki környezetbe tartoznak. A terv közterületek, illetve közparkok átalakítását és felújítását, valamint két közcélú épület átépítését, illetve a Szent István tér homlokzati térfalainak felújítását célozza. A közterületek átépítése során az a helyi építési szabályzatban megfogalmazott alapvetés teljesül, miszerint a településközpont minden, a terv által érintett, közterületén közterület rendezési és környezetalakítási terv készítését írja elő. Ugyanakkor a településszerkezeti terv leírja, hogy a gyalogos közlekedés legfontosabb területe a központ, a közterületek alakítása során a főtér jelleget kell hangsúlyozni. A történelmi településközpontban forgalomkorlátozást, forgalomcsillapítást kell bevezetni. Ez vonatkozik az érintett terekre és utcákra és alapfeltétele a tömegközlekedés átszervezése, melyet a Főtér átépítése során kell megvalósítani. Zárdakert történeti kertté nyilvánítása a közelmúltban indult el, a felújítás alapvető célja, hogy a műemlékvédelem szabályainak megfelelő kialakítás valósuljon meg. A tervek a már meglevő Zsámbék patak revitalizációs terveivel összhangban készülnek, ez biztosítja a felszíni vizek védelméről szóló szabályt, miszerint a természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. A szabályzat rögzíti, hogy a műemléki környezeten belül az épületek műemléki törvényben előírt védelmét kell biztosítani. A tervezett Szent István téri homlokzati felújítások ennek szellemében készülnek,, a tervezett átalakítások a beépítési mutatókat nem érintik. Ugyanígy eleget tesz ezen elvárásnak a Művelődési ház és a Szolgáltatóház átépítésének terve is. Az áttervezett két közcélú épületek egyaránt Vt-2 övezetben, tehát településközponti vegyes minősítésű területen található, tehát a választott funkció, hiszen itt kereskedelmi és szolgáltató épületek jellemzően intézményi (közösségi) céllal létesíthetők, és a beépítés megoldásai az építési szabályzattal teljes összhangban vannak. A területen az előírt beépítés jellemzően zártsorú, nagy beépítettségű egy-kétszintes kialakítású. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 10

A településrendezési tervnek való megfelelés Projektek Övezeti előírás Egyéb korlátozás 1. Szent István tér Zkp : rekreációs szerepet Műemléki betöltő díszkert funkció, pihenés, környezet testedzés számára - közterület része 2. Piactér Zkp : rekreációs szerepet betöltő díszkert funkció, pihenés, testedzés számára - közterület 3. Akadémia utca Zkp : rekreációs szerepet betöltő díszkert funkció, pihenés, testedzés számára - közterület 4. Zichy tér Zkp : rekreációs szerepet betöltő díszkert funkció, pihenés, Műemléki környezet része Műemléki környezet része Műemléki környezet testedzés számára - közterület része 5. Művelődési ház Vt-2 Műemléki környezet része 6. Játszótér (Törökkút tér) 7. Homlokzat felújítás (Szt István tér) Zkp : rekreációs szerepet betöltő díszkert funkció, pihenés, testedzés számára - közterület Vt-2 Műemléki környezet része Műemléki környezet része 8. Szolgáltató ház Vt-2 Műemléki környezet része 9. Zárdakert Zkp: rekreációs szerepet betöltő díszkert funkció, pihenés, testedzés számára - közterület Műemléki környezet része 10. Benedek lépcső Műemléki környezet része 11. Romtemplom Zkp: rekreációs szerepet betöltő díszkert funkció, pihenés, testedzés számára - közterület Műemléki környezet része Van-e szabályozási tervmódosítási igény? Igen, övezeti előírás kiegészítése közlekedési, idegenforgalmi, kulturális funkcióval Igen, övezeti előírás módosítása, beépítésre szánt övezetté: Vt, kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális funkcióval Igen, övezeti előírás kiegészítése közlekedési, idegenforgalmi, kulturális funkcióval Igen, övezeti előírás kiegészítése közlekedési, kulturális, idegenforgalmi funkcióval Nem Igen, övezeti előírás kiegészítése közlekedési, kulturális, idegenforgalmi funkcióval Nem Nem Nem Nem Igen, övezeti előírás kiegészítése közlekedési, kulturális, idegenforgalmi funkcióval Zsámbék Város Önkormányzata oldal 11

2.3.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Zsámbék belvárosában komplex város-rehabilitációs tevékenység az elmúlt 15 évben nem történt. Az 1950-es évektől a mindenkori igényeknek kis mértékben lépést tartó fejlesztések eredményeként alakult ki a belváros mai állapota, melyben mind pozitív, mind negatív tendenciák egyaránt tetten érhetők. A belváros zöldfelületei már mind téralakítási, mind mikroklimatikus szempontból meghatározóak, a város sajátos hangulatához hozzátartoznak. A Szent István téren átmenő forgalmi út szerepe, illetve az Akadémia utca felértékelődése lehet az egyik oka, a Szent István tér menti épületsor üzleteinek minőségi romlásának. Az itt található kereskedelmi egységek bár sokszínűek, kedveltek, sikeres városépítészeti megoldásnak aligha nevezhetőek. A Szent István tér és a Romtemplom gyalogos összeköttetése ugyan biztosított, az élménydús környezet azonban még várat magára. Az 1. akcióterület utcákkal érintett határa: Zichy Miklós tér-pálos utca-benedek utca-rácváros utca-szent István tér-corvin János utca- Akadémia utca-régitemplom utca-táncsics Mihály utca-kecske park-piacköz-törökkút tér- Magyar utca-petőfi Sándor utca-etyeki utca AZ AKCIÓTERÜLET TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSÁT AZ 1. SZÁMÚ ÁBRA MUTATJA. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 12

2.3.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA 2.3.3.1. DEMOGRÁFIAI HELYZET A KSH legfrissebb adatai szerint 2008 végén 5171 fő, az elmúlt egy évben 163 fős népességgyarapodás jegyezhető fel. Ez a szám arányaiban a legutóbbi népszámlálás óta eltelt időszak lakosságszám bővülésének (655 fő) az egyhatodátt teszi ki, amely a dinamizmus erősödését jelzi. A település területe 3366 ha, azaz 33,66 km2, így a népsűrűség 153,6 fő/km2. A település népességét és társadalmi szerkezetét természetesen alapvetően befolyásolja Budapest közelsége. A térség lakónépességi adatainak időbeli változása az országos trendektől kissé eltérően alakul. Miközben Magyarország népességszáma az elmúlt majd három évtizedben csökken, a megyék többségének és a fővárosnak is erőteljesen csökkenő a népessége, Pest megye lélekszáma 1990 és 2000 között több mint 80 ezer fővel gyarapodott. A népességszám növekedése elsősorban a betelepülési folyamatok eredménye, mégpedig elsősorban Budapest irányából (szuburbanizáció). A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban (1990 2000) Területi egység Népesség 1990 és 2000 közti változás 1990 2000 szám szerint % Budapest 2 016 774 1 811 552-205 222-10,200 Agglomeráció 566 861 640 509 73 648 13,000 Zsámbék 3569 4392 823 18,7 A 2001. évi népszámlálás alapján az akcióterületre a város egészéhez viszonyítva az alábbi adatok jellemzőek: 1. számú Zsámbék Város akcióterület Lakónépesség száma 4 537 864 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,0 16,7 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 64,8 62,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,2 21,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 24,8 25,4 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 15,8 14,6 2.3.3.2. GAZDASÁGI HELYZET A belvárosi akcióterület funkció vizsgálatából kiderül, hogy jelenleg piac nem működik a területen, de a jövőben igény lesz rá. Kiskereskedelmi üzletek működnek, azonban számuk kielégítő, a fejlesztések hatására kicsivel emelkedhet a számuk. A jelenlegi banki Zsámbék Város Önkormányzata oldal 13

szolgáltatások megmaradnak, és valószínűleg a pénzügyi intézmények száma ezután sem fog bővülni. Az akcióterületen jelenleg nem működik szolgáltatóház és kereskedelmi központ, ezek megvalósítása a jövőben szükséges lesz. A belváros jellegéből fakadóan ipartelep, iparipark, logisztikai központ és innovációs központ nem működik a területen, és ezek kialakítása a későbbiekben sem kívánatos. Sokkal szükségesebb azonban a turizmus fellendítését elősegítő funkciók megtelepítése a városban és a térségében. A kereskedelmi szolgáltatások közül cukrászda és kávéház jelenleg nem található a területen, így ilyen jellegű szolgáltatások kialakítása például nagy mértékben szükséges, létesítésük elősegítése az önkormányzat számára kötelező feladat. Az akcióterületen napjainkban is hiányos funkciók a közétkeztető étterem és a magas színvonalú lakások, ezért a fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani ezen hiányfunkciók betöltésére, megvalósítására. Zsámbék kereskedelme sokoldalúan fejlett és képes ellátni a saját lakosságon kívül a szomszédos településeket is. A városben több, a szupermarket kategóriába sorolható élelmiszer jellegű áruház működik, melyek a kereskedelmi funkció gerincét jelentik. Ezeket egészíti ki számos, a differenciált helyi igények kielégítésére létrejött üzlet, illetve más szolgáltató egység. Kiskereskedelmi üzletek száma összesen Zsámbék területén: 90 Ebből: élelmiszer jellegű üzlet és áruház 18, ebből az akcióterületen 4 darab iparcikk jellegű üzlet és áruház 2, ebből az akcióterületen 0 darab ruházati szaküzlet 6, ebből az akcióterületen 4 darab vasáru-, festék és üvegszaküzlet 1, ebből az akcióterületn 0 darab könyv-, újság- és papíráru-szaküzlet 5, ebből az akcióterületen 2 darab gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma 5, ebből az akcióterületen 0 darab található. 2.3.3.3. MUNKA-ERŐPIACI, FOGLALKOZTATÁSI HELYZET A foglalkoztatottsági adatok elemzéséhez a 2001 évi népszámlálás adatait használjuk fel. A teljes népességet a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya teszi ki. 1. számú Zsámbék Város akcióterület Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,5 50,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 13,8 13,2 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 56,7 46,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,7 38,7 Állandó népesség száma 4 392 769 Zsámbék Város Önkormányzata oldal 14

2.3.3.4. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA Műemlékek: Középkori Premontrei templom-és kolostorrom, Zichy kastély, Katolikus templom, Napórás-ház, Törökkút, népi műemlék illetve műemlék jellegű lakóépületek, Immaculata szobor Műemléki környezet: középkori városszövet, sajátos térrendszerű településközpont, temetők, kegyeleti parkok Történeti kertek: Zárdakert A fentebb felsorolt környezeti értékek közé tartozik, hogy régészeti lelőhelyek is találhatók az akcióterületen. 2.3.3.5. A KÖRNYEZETI KÁROK BEMUTATÁSA ÉS FELTÁRÁSA Az akcióterületen található környezeti károk közé sorolható, hogy buszvégállomás működik a területén és olyan közterületi elépítések, mint a tűzoltó szertár vagy az árusító pavilonok rontják a városképet. Környezeti kart jelent továbbá a Törökkút forrás vizének ipari célú hasznosítása, és a mai napig fellelhető légkábel hálózat. Folyamatos problémát jelent a bonyolult közlekedési rendszer, az elhanyagolt közterületek ápolása, az elavult magán- és önkormányzati tulajdonú épületek karbantartása, a használaton kívüli állami tulajdon (Börzsei-ház) állapota és a légkábel hálózat megszűntetése. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 15

SWOT ANALÍZIS Erősségek A széles utcák, tágas terek megkönnyítik a belváros közlekedését. A távolsági buszmegálló a belváros számára közvetlen kapcsolatot jelent Budapesttel Kulturális központ, turisztikai látványosságok elhelyezkedése A szolgáltatások, a kiskereskedelem és az irodai tevékenységek tradicionális belvárosi irányultsága erősíti a központi jelleget, növeli a területek értékét. A közintézmények (polgármesteri hivatal, iskola, óvoda,) és a lakossági szolgáltatások (posta, bank, áruházak) relatíve koncentráltan helyezkednek el. Gyengeségek Nincsen igazi belvárosi funkció, nem alakultak ki összefüggő sétálóutca területek. Kevés a színvonalas szórakozóhely, az utcák és terek sok esetben a kihaltság benyomását keltik. A központhoz közel fekvő területeken a parkolóhelyek száma kevés. A lakossági szolgáltatások, kiskereskedelmi üzletek ad hoc jelleggel, túlzott sokszínűséggel települtek. Lehetőségek A belvárosi funkció újjáélesztése a központi tér és környéke közösségi funkcióinak bővítésével A városközpont funkcióbővítő rehabilitációja vonzza a befektetőket. A tágas terek és a Zárdakert hangulata jó lehetőséget kínálnak közparkok, attraktív közösségi terek kialakítására, az emberek szívesen keresik fel a belvárost. A belváros kulturális központ funkciójának megerősítése az Művelődési ház felújításával A kiskereskedelmi tevékenység szabályozásával, új szolgáltatóházak építésével vonzó bevásárlási és szórakozási célpontok alakíthatók ki. Közlekedés átszervezése a forgalomcsillapítás irányába Veszélyek A belváros elveszíti városközpont funkcióit, a közösségi terek kiürülnek. Az új épületek tarkasága, a koncepció nélküli építkezések lerontják a városképet. A belvároson áthaladó közúti forgalom megnövekedése elviselhetetlenné teszi a levegőszennyezettséget és a zajterhelést. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 16

2.3.4. AZ AKCIÓERÜET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA (AMELYIK RELEVÁNS) Az akciterületen megvalósuló projektek esetéban az alábbi megoldásra váró problémák merülnek fel: 1. Szent István tér: A tér kb 70%-án gyalogos dominancia biztosítása szükséges a megfelelő minőségű és hatású térburkolattal. Az átmenőforgalom megszüntetése, a busz- és célforgalom számára biztosított az átközlekedés. A téren a buszközlekedés számára megerősített burkolat a tér nyugati oldalán. A térfal előtt szélesebb szabadon hagyott gyalogosfelület, az üzletek számára szabad kirakodó hellyel, kávézók, gyorséttermek számára vendéglátó terasszal. A tér keleti oldalán mobil elemekkel időszakos szabadtéri piac számára árusító hely kialakítása, amely átalakítható nagyobb rendezvények számára is. A téren, a szintkülönbséget át kell hidalni (terep, rámpák, lépcsők). Köz és díszvilágítás kiépítése. Szabad légvezetékek föld alá süllyesztése. A Mányi úti csomópont ívviszonyait és magassági vezetését rendezni kell, a balesetveszélyes kialakítást meg kell szüntetni. 2. Akadémia utca: Gyalogos dominanciájú útszakasszá alakítása szükséges térburkolattal, a buszközlekedés kizárásával. Alkalmanként lezárható vásár és rendezvény számára. Autós közlekedés csak a célforgalom számára váljon engedélyezetté. Jelenleg egyirányból átmenő forgalom közlekedik rajta, amely a sétány funkciót kizárja. Az utca összképi hatása nem megfelelő. Energiatakarékos köz és díszvilágítás kiépítése, utcabutorok elhelyezése mindenképpen szükséges a területen. Szabad légvezetékek föld alá süllyesztése. 3. Zichy tér: A jelenleg üresen álló, füves területen parkoló építése kb 90 gépkocsi számára szükséges. A tér többi részén füvesített, fásított zöldfelület, középen vízfelülettel. Szabad légvezetékek föld alá süllyesztése. Köz és díszvilágítás kiépítése. Zsámbék egyik legfontosabb emlékművénak az Immaculata szobornak a térre való kihelyezése a projektelem egyik legfontosabb tényezője. A szobor eddig egy eldugott kertben kapott helyet, így megoldást jelenthet egy hozzá méltó helyre való áthelyezés. 4. Az Akadémia utca és a Zichy tér találkozásánál lévő térbővület térburkolattal való kiépítése, növénytelepítéssel (virágágyások), csak a második ütem. 5. Törökkút előtti közpark: Első (pályázati) ütemben a meglévő játszótér felújítása, bővítése csak a feladat. Távlatban viszont jelentősebb fejlesztése is javasolt, új térstruktúra kialakítása, tengelyes kapcsolat kialakítása a Benedek Lépcsővel, utcabútorok elhelyezése, növénytelepítés, új közvilágítás. A Törökkút beillesztése az új térstruktúrába. 6. Benedek lépcső: Első (pályázati) ütemben a meglévő lépcsőfokok helyreigazítása lehetséges csak. További fejlesztése a Lépcsőnek a második ütemben lehetséges. Stációk, korlát, rámpák kiépítése, rózsakert kialakítása. Vízelvezető árok felújítása, a Pálos és Benedek utca találkozásánál a kis Y alakú tér rendezése (alacsony rakott támfalakkal, növénytelepítéssel, vizes attrakció). Zsámbék Város Önkormányzata oldal 17

7. Romtemplom környéke: Pályázati minimum-program a kb. 20 férőhelyes parkoló kiépítése, csapadékvíz-elvezetéssel, világítással, parkosítással. Második ütemben: lépcsők, rámpák újraépítése, új gyalogos megközelítés a régi templom utca felől, biológiai rézsűvédelem, növénytelepítés a terek kontúrjában, faburkolatú egyfellépős négyzet építése az emlékmű előtt (szabadtéri előadásokra is alkalmas módon), új köztéri, elemek (növény és terepszinti világítás, padok, köztéri bútorok telepítése. 8. Zárdakert: a Zárdakert estéban az elepvető feladat a kert további pusztulásának megállítása, természeti, műemléki értékéhez méltó helyreállítása, vonzerejének növelése. Mára a kertben korábban működő elemek funkciójukat vesztették. 9. Közműfejlesztés: csapadékvíz-elvezetés, szennyvízcsatornázás, közvilágítás kiépítése az egész projketre vetítve fontos és el nem hanyagolható tevékenységek. Az előzetes felmérések alapján a közművek felújítása illetve kiváltása a projekt kihagyhatatlan részét képzik. 2.3.4.1. AZ AKCIÓTERÜETEN BELÜLI ÉS AZ AKCIÓERÜETET FELTÁRÓ (AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI) MEGLÉVŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT HELYZETE A legszükségesebb (közlekedési) egyeztetéseket elvégezve a projektelemek megvalósíthatók a mellékelt tervek alapján. A hatósági egyeztetések során kiderült, hogy a központ közlekedési rendjét jelentősen felül kellett bírálni, ami önmagában is több lehetséges verziót vetített előre, amelyek közül a projektgazda útmutatásának megfelelően született a lefektetett megoldást. Ezt a megoldást tovább kell egyeztetni a pályázati eredmény függvényében, mert a közlekedési hatósággal, valamint a Volánbusszal folytatott egyeztetések még nem tekinthetőek lezártnak. Ezek szerint a Szt István téren a buszok várakozását, legalább 3 jármű számára továbbra is biztosítani kell, ezt forgalomátszervezéssel sem lehet kizárni. A másik probléma a buszok megfordulása a központban, amelyet ez a koncepció nem támogat, de ez azt jelenti, hogy a buszoknak valahol máshol kell ezt megtennie, ami a városon belül egy többletforgalmat jelentene, és aminek következményeiről a Volánbusszal további tárgyalásokat kell folytatni. A másik legfontosabb közlekedésfejlesztési elem a Mányi út két csomópontjának átalakítása a Szt. István térnél és a Zichy térnél. Ezek kialakítását a Magyar Közút Zrt. az építési engedélyek kiadásának feltételévé teszi. A megváltozó közterületi kialakítás szükségessé teszi a régóta balesetveszélyesen működő csomópontok megnyugtató rendezést, és a tervezési szabványoknak való megfeleltetést. Ezek jelentős többletköltséggel járnak, viszont jelentősen emeli a környezeti komfortérzetet. 2.3.4.2. AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜI ÉS AZ AKCIÓTERÜLETET FELTÁRÓ (AKCIÓTERÜETEN KÍVÜLI) KÖZMŰHÁLÓZAT HELYZETE A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL: A közműfejlesztés tekintetében elmondható, hogy a terek átépítésével gyakorlatilag szinte minden közműhöz hozzá kell nyúlni. A pályázat, csak az önkormányzati tulajdonú közművek kialakítását támogatja, amelyek közül a legnagyobb költséget a csapadékvíz- Zsámbék Város Önkormányzata oldal 18

elvezetése, és a közvilágítás kialakítása okozza. A nem önkormányzati tulajdonban lévő közművek terveztetéséről, és a szolgáltatókkal való megállapodásról haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeményezni. 2.3.4.3. LAKÁSHELYZET Az akcióterületen a 2001-es adatok alapján 295 lakás található. Ennek 0,01 %-a alacsony komfort fokozatú lakás. A Belvárosi városrész lakásainak 40%-a az 1. akcióterületen helyezkedik el. A Zsámbékon található lakások 20%-aépült a Belvárosi városrészben, és 13%- a az 1. akcióterületen. Míg az akcióterületen a lakások 27,8 %-a alacsony komfortfokozatú, addig ez az érték városi és városrészi szinten átlagosan 17%. Zsámbék 1. sz. akcióterület Lakásállomány (db) 1 441 295 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 17,1 27,8 2.3.4.4. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ KÖZCÉLÚ LÉTESÍTMÉNYEK ÁLLAPOTA Az akcióterületen könyvtár, színház, sport infrastruktúra, strand és uszoda nincs, és a jövőben sem kerül kialakításra a tervek szerint. Művelődési ház jelenleg is található a Belvárosban, így a későbbiekben nem szükséges ezek bővítése csak felújítása. A rehabilitációs fejlesztés során igény lesz szabadtéri szabadidős tér, rendezvényterem és közpark kialakítására, ugyanis ezek jelenleg nem elérhető szolgáltatások a belvárosi részen. A városrész közhatósági funkciókkal való ellátottsága jónak mondható, hiszen a Polgármesteri Hivatal, Munkaügyi kirendeltség is megtalálható a Belvárosban. A humánszolgáltatási közfunkciók szintén nagy számban megtalálhatóak a Belvárosban. Egészségügyi szolgáltatások bölcsőde, óvoda segíti az nevelési feladatok ellátását. A középés felsőfokú oktatási intézmények is ezen az akcióterületen szerepelnek, és kialakításuk nem várható a közeljövőben sem. A fejlesztések során játszóterek kialakítása válik szükségessé. Az akcióterületen bölcsőde, általános iskola, középiskola jelnleg is működik, 2010-től pedig beindul újra a felsőoktatás. Közigazgatási és oktatási-nevelési funkciót ellátó épületek: Polgármesteri Hivatal: A Polgármesteri Hivatal épülete, bár az akcióterületen fekszik, a projekt tárgyát nem érinti. Az épület jó állapotban van, bár fűtéskorszerűsítés és nyilászárócsere szükséges lenne az állagmegóvás és a költséghatékonyabb működtetés miatt. Emellett az esélyegyenlőség biztosítása miatt az akadálymentesítés is megoldandó feladat. Terveink között szerepel 2010. évben ezeket a tevékenységeket pályázat útján megvalósítani. Zsámbék Város Önkormányzata oldal 19