A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A

A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A M É L T Ó S Á G S Z A B A D S Á G O K E G Y E N L Ő S É G S Z O L I D A R I T Á S A P O L G Á R O K J O G A I I G A Z S Á G S Z O L G Á L T A T Á S

A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A

T a r t a l o m j e g y z é k E l ő s z ó a E N P- E D k é p v i s e l ő c s o p o r t e l n ö k é t ő l 5 B e v e z e t é s 9 A z E u r ó p a i U n i ó a l a p j o g i c h a r t á j a 1 5 E D I T I O N 2 0 0 7

E l ő s z ó Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták (ENP-ED) képviselőcsoportja, az Európai Parlament legbefolyásosabb politikai csoportja, meghatározó politikai erő, amely az alapító atyák Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi örökségét és felfogását hordozza. Képviselőcsoportunk egy értékeket hordozó, egységes, nyitott, sokszínű és humánusabb Európáért dolgozik. Meglátásunk szerint az európai építmény alappilléreit az alapvető jogok tisztelete és a jog elsőbbsége, a demokratikus és független intézmények, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása jelentik. A ENP-ED család tagjai számára, akik tevékenyen részt vettek az alapjogi charta megfogalmazásában, ez a dokumentum a politikai unió létfontosságú eleme, amely megmutatja, hogy az elmúlt 50 év során létrehozott Európa milyen értelemben értékközösség. Az alapjogi charta így tehát a ENP-ED csoport által védelmezett elvekről szól. Ez a meghatározó befolyás azon értékeknek köszönhető, amelyekkel politikai családunk is azonosul: tevékenységeinket mindig az emberi

jogok oltalmazásának szándéka kíséri, és a közös érdekek keresése során folyamatosan kifejezésre jut az európai polgárság szellemisége. A charta kidolgozása során alkalmazott módszer figyelemreméltó. A Konvent nemzeti parlamenti képviselőkből, európai képviselőkből, a nemzeti kormányok képviselőiből állt, és az illetékes európai biztos is tagja volt, munkáját a demokratikus jelleg és az átláthatóság jellemezte. Ez a módszer az európai szervezet történelmében egyedülálló módon igen kiterjedt és termékeny vitákat tett lehetővé. Így egy színvonalas szöveg jött létre, amelyet aztán jelentős többséggel fogadtak el. A szöveg sikere átütő, ami egyértelműen tükrözi a közösségi módszer megalapozottságát és hatékonyságát, amely elsőbbséget biztosít a közjóra való törekvés és érdekeink globális megítélése számára. Az Európai Unió alapjogi chartáját az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság 2000 decemberében Nizzában hirdette ki ünnepélyes keretek között. A szöveg az európai alkotmány II. részét alkotja. Csoportunk, az eddigiekhez hűen a jövőben is a polgárok érdekeit szolgáló nagy európai cél megvalósításának aktív elkötelezettje. Joseph Daul, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke Európai Parlament

B e v e z e t é s 1. Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája A Z E U R Ó P A I U N I Ó ALAPVETŐ JOGOK C H A R T Á J A - támogatja az emberi méltóságot - tisztázza az Unió állampolgárainak alapvető jogait, - megmutatja az Európai Unió intellektuális és jogi alapjait, - kiemeli az Európai Uniót, mint az értékek és a jogrend közösségét, - a legmodernebb alapvető jogi nyilatkozat világszerte és az első az új évezredben. - garantálja, hogy a benne foglalt alapvető jogokat az összes uniós intézmény is tiszteletben fogja tartani. 2. Az EU Alapvető Jogok Chartáját 2000. decemberében Nizzában hirdette ki ünnepélyes keretek között az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa (vagyis a tagállamok kormányai) és az Európai Bizottság. A charta működik a politika terén, mivel egyfajta mérceként szolgál az EU-s intézmények és a tagállamok számára a polgári jog elfogadásánál és alkalmazásánál, illetve a felvételt kérő államokkal és harmadik országokkal folytatott tárgyalások során. Emellett a charta a jog terén is működőképes. 2001. januárjában például a Német Szövetségi Alkotmánybíróság Karlsruhéban az uniós állampolgárok alapvető jogaira hivatkozva érvénytelenítette a Szövetségi Közigazgatási Bíróság egyik jogerős ítéletét. A spanyol Alkotmánybíróság ugyanilyen alapon hatálytalanította a spanyol adatvédelmi törvénykezés egy részét. Az Alapvető Jogok Chartája fontos hivatkozási pont és értelmezési segítség az Európai Bíróság számára annak joggyakorlata során. A z Alapvető Jogok Char táját 2000. december 7- én ír ták alá N izzában 3. Az Alapvető Jogok Chartájának előzetes tervezetét az EU alapvető jogaival foglalkozó, külön e célra alakított Konvent dolgozta ki, ami a jogtörténelem és az integrációs politika szempontjából is újítást jelentett. A különböző országok és pártok képviselőit integrálni képes, Dr. Roman Herzog, volt német szövetségi elnök által vezetett Konvent 30 tagot számlált a 15 részt vevő nemzeti parlamentből, 16 tagot az Európai Parlamentből, 15 képviselőt a tagállamok kormányaitól és az Európai Bizottság illetékes tagját. A testület háromnegyede ily módon olyan emberekből állt, akik számára a nyitottság és a nyilvános vitázás természetes dolog. A póttagokkal együtt ők voltak azok, akik kidolgozták a charta előzetes tervezetét. A Konvent kezdettől fogva nyilvánosan ülésezett és az összes dokumentáció kezdettől fogva világszerte hozzáférhető volt az Interneten. A Konvent nyilvános meghallgatásokat tartott civil társadalmi szereplők képviselőinek részvételével és saját soraiból több mint 1500, a charta szövegére vonatkozó megfogalmazási javaslatot alkotott. A nemzeti parlamentek szintén tartottak meghallgatásokat, parlamenti vitákat és véleménynyilvánításokat a charta szövegével kapcsolatosan.

4. Mi az Alapvető Jogok Chartájának célkitűzése? Ezt a kölni Európa Tanács csúcstalálkozó fogalmazta meg: a chartának az egyéni alapvető jogokra való korlátozása, a meglévő jogszabályok áttekinthetővé tétele, illetve annak egyértelművé tétele, hogy az európai törvények végrehajtása és alkalmazása során minden EU intézményt és tagállamot kötnek az állampolgárok alapvető jogai, vagyis, hogy az unió állampolgárai nem veszítik el alapvető jogaik nemzeti védelmét, amennyiben egy szerződésmódosítás okán valamely kötelezettség átkerül a tagállamok hatásköréből a Közösségébe. Ahogy azt Dr. Roman Herzog elnök megfogalmazta, a charta célkitűzése az volt, hogy bemutassa az Európai Unió intellektuális és jogi alapjait, azaz egyértelművé tegye, hogy az Európai Unió a kezdetektől fogva a közös értékek és törvények térsége. A charta tehát üzenetet küld az állampolgároknak, a világnak, a felvételt kérő államoknak és a szomszédos országoknak azt illetően, hogy az EU politikái és törvényei határozottan állást foglalnak a közös értékek és törvények mellett, illetve, azokat kötik a közös törvények. 5. Mi nem volt a charta célja? Nem volt célkitűzés alkotmányt írni az Európai Unió számára; ez jövőbeli fejlemények függvénye marad. Azonban, Herzog professzor tanácsának megfelelően, a charta megfogalmazása olyan, mintha részét képezné egy EU-s alkotmánynak; vagyis olyan kifejezésmódot használ, ami alkalmas egy alkotmány, avagy egy szerződés céljaira is. Emellett a charta nem alapvető jogok kinyilatkoztatása a tagállamok számára, hiszen e téren a tagállamok saját alapvető jogaikat élvezik és saját törvényhozói szuverenitással rendelkeznek. A chartának az sem célja, hogy a felelősséget átruházza a tagállamokról az Unió szintjére; a felelősségek módosítása a tagállamok kizárólagos joga és feladata az Európai Uniót létrehozó Szerződések módosításának formájában. Végezetül, a charta nem új jogok megfogalmazásáról szól, hiszen a feladat épp a meglévő jogszabályok áttekinthetővé tétele volt. 6. Milyen jogi forrásokból származtatható az Alapvető Jogok Chartája? Az uniós állampolgárok jogait tárgyaló részek szétszórtan megtalálhatók számos jogi szövegben, amelyek azonban még a szakemberek számára is kezelhetetlenek. A charta jelenti az uniós állampolgárokra vonatkozó meglévő jogszabályok összegzését, azaz még pontosabban, az európai konszenzus által az alapvető jogok érvényesítésére alkalmasnak ítélt jogszabályok esszenciáját, amelyek szövegezése az alábbi dokumentumokból származtatható: az Európai Unió Szerződése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, a 15 tagállam alkotmányos hagyományai, az Európa Tanács 1950-es Európai egyezménye az emberi jogokról, annak kiegészítő jegyzőkönyveivel és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság esetjogával együtt, az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga, az Európa Tanács 1961-es Európai Szociális Chartája (amelyre hivatkozás található az EU szerződés preambulumában), az 1989-es Közösségi charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (az EU-s kormányfők politikai nyilatkozata, amelyre hivatkozás található az EU Szerződés preambulumában és az EK-Szerződés 136. cikkében), az ENSZ Egyezménye a gyermekek jogairól, Európa tanácsi egyezmények, a Nemzetközi büntetőtörvényszék alapokmánya, Europol egyezmények, a Schengeni egyezmény végrehajtásáról szóló megállapodás, stb. 7. Nem lehetett volna egyszerűen bemásolni az Európa Tanács 1950-es Európai egyezményét az emberi jogokról? A konventet többek között az ECHR (Az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságokról Szóló Európai Egyezmény) vezérelte az előzetes tervezet megalkotásakor, de annak átvétele vagy bemásolása több okból is lehetetlen volt. Először is, nem ez volt Köln üzenete, továbbá az Európai egyezmény az emberi jogokról tartalma az Európai Alapvető Jogok Chartája szövegének körülbelül csupán egyharmadát teszi ki. Emellett a jogi fejlemények fényében az ECHR, a maga tiszteletet parancsoló 50 évével, túlságosan idejétmúlt ahhoz, hogy szövegét teljesen átvegyék. Ezt az Európa Tanács is felismerte, és az EU Alapvető Jogok Chartájának kihirdetése után úgy döntött, hogy felülvizsgálja az ECHR-t. A Konventnek ugyanakkor valóban arra is figyelmet kellett szentelnie, hogy új jogokat ne alakítson ki, hiszen feladata csupán a létező jogszabályok elemzése volt. A már meglévő jogokhoz kapcsolódó új veszélyeket azonban figyelembe vette; az emberkereskedelemre vonatkozó nyilatkozatok, a reproduktív klónozás, az adatvédelem, a jogsegély, a hatékony közigazgatás, a menedékjogi törvények, és az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége jó példák erre. Végül, az ECHR azért sem volt jó másolandó minta, mert olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyeket nagyon nehéz megérteni. 8. Az EU Alapvető Jogok Chartája biztosítéki intézkedéseket határoz meg az egyén számára az állam hatalmával szemben, illetve alapvető szociális jogokat, anélkül, hogy közben betarthatatlan ígéreteket tenne. A szöveg éppen ezért világosan kimondja, hogy az effajta jogok nem biztosítanak az EU számára a tagállamok által szerződésmódosítás útján el nem dönthető hatásköröket, illetve, hogy a közösségi jog feltételeit és korlátait tiszteletben kell tartani. Az ENP-ED család szempontjából szintén különösen örvendetes az a tény, hogy a Konvent keretében lezajlott hosszas tárgyalássorozatot követően egy preambulum részletezi azokat a kulturális forrásokat, amelyekre a szöveg támaszkodik. Noha az egyes tagállamok alkotmányos hagyományai jelentősen eltérnek egymástól, magának a Konventnek a keretei között sikerült beépíteni egy utalást a szellemi és erkölcsi örökségre. Ugyanakkor az is célunk volt, hogy felhívjuk a figyelmet a jogok és a kötelességek alapvető összefüggésére. Egy közösség csak akkor biztosíthat jogokat tagjai számára, ha azok a közösség érdekeit szolgáló fontos kötelességeket 10 11

is készen állnak elvégezni. Ez egy olyan logikai összefüggés, amelyet a középkori mondás segítségével, amely szerint a városi levegő szabaddá tesz annakidején minden olyan polgár megértett, aki nem vette ki a részét a városát megerősítő vagy ahol az szükséges volt, annak védelmére irányuló munkálatokból. Az Alapvető Jogok Chartája preambulumának utolsó előtti mondata sokatmondóan fogalmazza meg mindezt: ezen jogok élvezete kötelességeket és kötelezettségeket von maga után más személyekkel, az emberi közösséggel és a jövő generációkkal szemben. 9. Az ENP-ED család tagjai, akik Dr. Ingo Friedrich, az Európai Parlament alelnökének vezetésével részt vettek a charta kidolgozásában, úgy vélik, hogy a charta lényeges mérföldkő a fokozatosan körvonalazódó politikai unió felé vezető úton. Ugyanakkor bizonyíték is arra, hogy az Európa, amit az elmúlt 50 év során építettünk, nem csupán egy piac noha önmagában ez is nagyon jelentős szempont hanem több annál: a közös értékek lelkesítő közössége. A charta ezáltal elismeri, hogy mindenki jogosult arra, hogy ügyeit az Uniós intézmények megfelelően kezeljék. Egyszóval, az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája mindenki érdekét szolgálja, az ENP-ED által vallott alapelvekből és értékekből eredően. 10. A Parlament és az ott képviselt pártok legtöbbjének egyértelmű akaratának megfelelően a chartának végül is a tagállamok által ratifikálandó szerződések alkotóelemét kell majd képeznie; más szóval, a szerződéses jogban nyíltan kötelező érvényűvé kell majd válnia, ahogy azt Iñigo Méndez de Vigo professzor, az Európai Parlament delegációjának vezetője is nyilatkozta a biarritzi Európai Tanácsban. Ez minden uniós állampolgár számára lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróságokon és az Európai Bíróságon keresztül közvetlenül európai uniós alapvető jogaira hivatkozzon. Az ENP-ED család tagjai rendkívül aktívan vettek részt a Konvent eszmecseréiben és kulcsfontosságú szerepet játszottak a végleges szöveg kidolgozásában, amely konszenzussal került elfogadásra. Különösen elégedettek vagyunk azon hozzájárulásainkkal, amelyek közrejátszottak az emberi méltóság sérthetetlenségének, az egyén integritása tiszteletben tartásának, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jognak, illetve a családoknak nyújtandó jogi, gazdasági és szociális védelem meghatározásában. Emellett az oktatáshoz való jog úgy lett kinyilatkoztatva, hogy az magában foglalja a ingyenes kötelező iskoláztatás lehetőségét is. A ENP-ED család az esélyegyenlőség és a diszkrimináció-mentesség alapelvét alapvető fontosságúnak tartja. A rasszizmus, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés minden formáját teljes mértékben el kell utasítanunk. Támogatjuk a férfiak és a nők közötti teljes egyenlőséget és a nyelvi, kulturális és vallási pluralizmust Európában. Határozottan támogatjuk a szolidaritásról szóló fejezetet, mivel hisszük, hogy a szociális dimenzió szükségszerűen együtt kell, hogy járjon a gazdasági dimenzióval. Ugyanakkor támogatásunkat a baloldalra jellemző népszerűség-keresés és csalfa reményekhez való folyamodás nélkül biztosítottuk, anélkül, hogy beleavatkoztunk volna az Unió és a tagállamok hatásköreibe, és anélkül, hogy bármi olyasmit ígértünk volna, amit képtelenek lennénk teljesíteni. Kísérletet tettünk továbbá az Európai Unió gazdasági alapjainak kihangsúlyozására: A tulajdonjog, beleértve a szellemi tulajdonjogokat és az üzleti vállalkozás folytatásához fűződő alapvető szabadságjogot, szintén különösen fontosak, mivel magukban foglalják a belső piacban megtestesült jogokat, amelyeket a Szerződések az Unió összes állampolgára számára biztosítanak, azaz a vállalkozás és a letelepedés szabadságát, a szolgáltatások nyújtásának szabadságát és az áruk szabad mozgását. 12 13

P R E A M B U L U M Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét. A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. Ennek érdekében a társadalmi változások, a társadalmi haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében szükséges az alapvető jogok megerősítése e jogoknak egy chartában való kinyilvánítása útján. E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Ebben az összefüggésben a Charta értelmezése során az Unió és a tagállamok bíróságai kellően figyelembe veszik a Chartát megszövegező Konvent elnökségének irányítása alatt készített és az Európai Konvent elnökségének felelőssége mellett naprakésszé tett magyarázatokat. E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel. Az Unió ezért elismeri az alábbiakban kinyilvánított jogokat, szabadságokat és elveket. 14 15

I. C Í M M É L T Ó S Á G I I. C Í M S Z A B A D S Á G O K I I - 6 1. C I K K A Z E M B E R I M É LT Ó S Á G Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. I I - 6 2. C I K K A Z É L E T H E Z VA L Ó J O G (1) Minden embernek joga van az élethez. (2) Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. I I - 6 3. C I K K A S Z E M É LYI S É R T H E T E T L E N S É G H E Z VA LÓ J O G (1) Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez. (2) Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani: a) az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően, b) az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat tilalma, c) az emberi test és részei ekként történő, haszonszerzési célú felhasználásának tilalma, d) az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma. I I - 6 6. C I K K A S Z A B A D S Á G H O Z É S B I Z T O N S Á G H O Z VA L Ó J O G Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. I I - 6 7. C I K K A M A G Á N - É S A C S A L Á D I É L E T T I S Z T E L E T B E N TA R TÁ S A Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. I I - 6 8. C I K K A S Z E M É LY E S A D AT O K V É D E L M E (1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. (2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. (3) E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie. I I - 6 4. C I K K A K Í N Z Á S É S A Z E M B E R T E L E N VA G Y M E G A L Á Z Ó B Á N Á S M Ó D É S B Ü N T E T É S T I L A L M A Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. I I - 6 9. C I K K A H Á Z A S S Á G K Ö T É S H E Z É S A C S A L Á D A L A P Í TÁ S H O Z VA L Ó J O G A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot, az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, biztosítani kell. I I - 6 5. C I K K A R A B S Z O L G A S Á G É S A K É N Y S Z E R M U N K A T I L A L M A (1) Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani. (2) Senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni. (3) Tilos emberi lényekkel kereskedni. I I - 7 0. C I K K A G O N D O L AT -, A L E L K I I S M E R E T - É S A VA L L Á S S Z A B A D S Á G (1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását. (2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot, az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni. 16 17

I I - 7 1. C I K K A V É L E M É N Y N Y I LVÁ N Í TÁ S É S A TÁ J É K O Z Ó D Á S S Z A B A D S Á G A (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül. (2) A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani. I I - 7 5. C I K K A F O G L A L K O Z Á S M E G VÁ L A S Z TÁ S Á N A K S Z A B A D S Á G A É S A M U N K A VÁ L L A L Á S H O Z VA L Ó J O G (1) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. (2) Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga. (3) Harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, az uniós polgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg. I I - 7 2. C I K K A G Y Ü L E K E Z É S É S A Z E G Y E S Ü L É S S Z A B A D S Á G A (1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon. (2) Az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához. I I - 7 3. C I K K A M Ű V É S Z E T É S A T U D O M Á N Y S Z A B A D S Á G A A művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani. I I - 7 4. C I K K A Z O K TATÁ S H O Z VA L Ó J O G (1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. (2) Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét. (3) Az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályokkal összhangban. I I - 7 6. C I K K A VÁ L L A L K O Z Á S S Z A B A D S Á G A A vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni. I I - 7 7. C I K K A T U L A J D O N H O Z VA L Ó J O G (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni. (2) A szellemi tulajdon védelmet élvez. I I - 7 8. C I K K A M E N E D É K J O G A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény és az 1967. január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Alkotmánnyal összhangban a menedékjogot biztosítani kell. I I - 7 9. C I K K V É D E L E M A K I T O L O N C O L Á S S A L, A K I U TA S Í TÁ S S A L É S A K I A D ATÁ S S A L S Z E M B E N (1) Tilos a kollektív kiutasítás. (2) Senki sem toloncolható ki vagy utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá. 18 19

I I I. C Í M E G Y E N L Ő S É G I I - 8 5. C I K K A Z I D Ő S E K J O G A I Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez. I I - 8 0. C I K K A T Ö R V É N Y E L Ő T T I E G Y E N L Ő S É G A törvény előtt mindenki egyenlő. I I - 8 1. C I K K A M E G K Ü L Ö N B Ö Z T E T É S T I L A L M A (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. I I - 8 2. C I K K A K U LT U R Á L I S, VA L L Á S I É S N Y E LV I S O K F É L E S É G Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. I I - 8 3. C I K K A N Ő K É S F É R F I A K K Ö Z Ö T T I E G Y E N L Ő S É G A nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy az alulreprezentált nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket tartsanak fenn vagy hozzanak meg. I I - 8 4. C I K K A G Y E R M E K E K J O G A I (1) A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. (2) A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenekfölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. (3) Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes. I I - 8 6. C I K K A F O G YAT É K K A L É L Ő S Z E M É LY E K B E I L L E S Z K E D É S E Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. I V. C Í M S Z O L I D A R I T Á S I I - 8 7. C I K K A M U N K A VÁ L L A L Ó K J O G A A VÁ L L A L K O Z Á S N Á L A TÁ J É K O Z TATÁ S H O Z É S K O N Z U LTÁ C I Ó H O Z A munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt. I I - 8 8. C I K K A K O L L E K T Í V TÁ R G YA L Á S H O Z É S F E L L É P É S H E Z VA L Ó J O G A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. I I - 8 9. C I K K A M U N K A K Ö Z V E T Í T Ő I S Z O L G Á LTATÁ S O K I G É N Y B E V É T E L É H E Z VA L Ó J O G Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez. 20 21

I I - 9 0. C I K K A Z I N D O K O L AT L A N E L B O C S ÁTÁ S S A L S Z E M B E N I V É D E L E M Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. I I - 9 1. C I K K T I S Z T E S S É G E S É S I G A Z S Á G O S M U N K A F E LT É T E L E K (1) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (2) Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. I I - 9 2. C I K K A G Y E R M E K M U N K A T I L A L M A É S A F I ATA L O K M U N K A H E LY I V É D E L M E Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa. A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal. I I - 9 3. C I K K A C S A L Á D É S A M U N K A (1) A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. (2) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe. I I - 9 4. C I K K A S Z O C I Á L I S B I Z T O N S Á G É S A S Z O C I Á L I S S E G Í T S É G N Y Ú J TÁ S (2) Az Unión belül jogszerűen lakóhellyel rendelkező és tartózkodási helyét jogszerűen megváltoztató minden személy jogosult az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban szociális biztonsági ellátásokra és szociális előnyökre. (3) A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel. I I - 9 5. C I K K E G É S Z S É G V É D E L E M A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. I I - 9 6. C I K K A Z Á LTA L Á N O S G A Z D A S Á G I É R D E K Ű S Z O L G Á LTATÁ S O K H O Z VA L Ó H O Z Z Á F É R É S Az Unió a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint és az Alkotmánnyal összhangban elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést az Unió szociális és területi kohéziójának előmozdítása érdekében. I I - 9 7. C I K K K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat. I I - 9 8. C I K K A F O G YA S Z T Ó K V É D E L M E Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét. (1) Az Unió, az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által megállapított szabályokkal összhangban, elismeri és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy időskor, továbbá a munkahely elvesztése esetén. 22 23