Az orosz epika a 19. század második felében - az oroszok a romantika korában léptek be a világirodalomba - az orosz irodalom Puskinnal kezdődik - a berendezkedésében lényegében ázsiai típusú, despotikus cári Orosz birodalom kevés teret enged a független szellemiség és értelmes cselekvés kibontakozásának - a 19. sz. első felében erőszakosan visszafogott fejlődés a nemesi származású orosz értelmiségből a történelmi tragikum és a feleslegesség érzését váltotta ki. - A felesleges ember az Anyegintól kezdve az orosz irodalom egyik meghatározó típusává vált (ld. Goncsarov: Oblomov) - 1861. jobbágyreform => bomlásnak indultak a természetes, patriarchális viszonyok, mutatkozni kezdtek a polgárosodás első nyomai - lassú modernizáció=> 2 út: 1. Oroszország saját utas fejlődése 2. Európához való közeledés - E kérdés körüljárása a despotikus hatalom miatt csak az irodalomban volt lehetséges a 19. sz. második felének orosz regényirodalma többnyire az emberiség ügyét képviselő hősöket alkotott - Tolsztoj és Dosztojevszkij regényhősei egy magasabb rendű erkölcs nevében lépnek fel, vagy épp az erkölccsel szembeszegülve tesznek kísérletet a társadalmi hagyomány és kötelék áthágására - Tolsztoj: regényfikciói külvilág és belvilág egyensúlyának megalkotása - Dosztojevszkij: tudatábrázolás - Gogol + Csehov elbeszélései: megjelent a kishivatalnok, a csinovnyik típusa Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881) - 1821-ben született Moszkvában - 1847-től rendszeresen látogatott egy ateista-szocialista kört + részt vett egy illegális nyomda létrehozásában => 1849-ben letartóztatták, a Péter-Pál-erdőben raboskodott, míg halálra ítélték, de a kivégzés előtt néhány perccel felolvasták neki a cár megkegyelmező rendelkezését 4 év szibériai kényszermunka+ életfogytiglani közkatonaság - 1850-54. az omszki erdőben raboskodott => epilepsziás lett - 1859. hazatért, folyóirat-kiadás, játékszenvedély - az 1860-as évektől jelentek meg nagyregényei Feljegyzések az egérlyukból, A játékos, Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű, Ördögök, A Karmazov-testvérek Bűn és bűnhődés - legismertebb regénye - cím => bibliai utalás - 67. o. cselekmény
- a regény kötődik a bűnügyi történet hagyományához (de rögtön a regény elején kiderül a gyilkosság terve és a gyilkos kiléte) - nem a tett vagy a gyilkos leleplezése áll a regény centrumába, hanem egy elmélet és gyakorlati bizonyíthatóságának kérdése - A főhős szerint a nem közönséges embernek joga van átlépni lelkiismeret-furdalás nélkül bizonyos akadályokon, ha az emberiség számára üdvös eszméjét másképp megvalósítani nem tudja (az emberiség jótevői mind törvényszegők voltak) - a gyilkosság annak igazolási kísérlete, hogy a törvényt áthágó nagy emberek nem ismerik a bűn és a bűnhődés fogalmát - Eszmeregény: a kort és/vagy a szerzőt foglalkoztató gondolati kérdést, problémát, eszmét középpontba állító regénytípus. Különböző álláspontot képviselő hősök történetét beszéli el, mely az olvasót is állásfoglalásra készteti. - Polifonikus regény: olyan regényszerkezet, melyben nem uralkodik egy, a történeten kívül és felülálló elbeszélői eszmevilág és értékrendszer. Regényvilágát több, egymással ellentétes gondolkodású és magatartású figura szólamából alkotja meg. A szólamok nézeteinek és értékrendjének egyenlő súlya van. (Polifónia=többszólamúság) Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) - 1828-ban született régi arisztokrata, grófi családban - 1851. belép a hadseregbe, részt vett a krími háborúban Szevasztopol elbeszélések - Szevasztopol eleste után Pétervárra utazott, ismeretség Turgenyevvel és Goncsarovval - 15 gyermeke született - iskolát alapított parasztgyerekek részére, és ő maga is paraszti munkát végzett családjával is ellentétbe került - 1910-ben elhagyta családját, de útközben lebetegedett és meghalt - Legfontosabb regényei: Háború és béke, Anna Karenina, Feltámadás Ivan Iljics halála - Az ember olyan halállal hal, amilyen életet él - A mű fő kérdése: hogyan élhet az ember saját végességét szem előtt tartva hiteles életet Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1808-1852) - 1808-ban született kozák kisnemesi családban - 1821-től Nyezsinben végezte gimnáziumi tanulmányait (művészi hajlamai itt mutatkoztak meg először) - 1829-ban állami szolgálatba állt - hamarosan elbeszélései jelentek meg - barátságot kötött Puskinnal
- 1831-ben és 1832-ben jelent meg kétkötetes elbeszélésgyűjteménye (Tanyasi esték) => siker - Fontos elbeszélései: Az őrült naplója, Az orr, A köpönyeg - Drámája: A revizor - Regénye: Holt lelkek - Utolsó éveit a világtól elzárkózva, súlyos depresszióban töltötte A köpönyeg - Gogol legismertebb elbeszélése - Cselekménye: Egy magányos jelentéktelen hivatalnok életének célt ad készülő új köpönyege, amit azonban az első alkalommal elrabolnak tőle. Hiába keres igazságot, megszégyenítik, végül belehal bánatába. Halála után kísértetként visszajár a túlvilágról, és addig ráncigál le mindenkiről mindenféle köpönyeget, amíg az őt megszégyenítő tekintélyes személy bundájának elrablásával elégtételt nem vesz sérelmeiért. Lefokozott szereplő - az olvasó Akakij Akakijevics történetét egyszerre érzékeli tragikusnak és komikusnak. - Tragikomikus hatás a főszereplő személye lefokozódik - e lefokozott karakter megformálásában a névadásnak, a foglalkozásának és a személyiségjegyeknek egyaránt jelentősége van. - Névadás: Basmacskin oroszul cipész + az elbeszélő a cipőtől származtatja hősét Keresztneve+apai neve hiányzik belőle minden eredetiség vagy egyediség, másolat jelleg Önbeteljesítő jóslat => aktamásoló hivatalnokként dolgozik, semmiféle kreatív cselekvésre nem képes - Az írás és a beszéd szintjén is korlátozott képességekkel rendelkezik Jórészt ragokban, határozószavakban s végül olyan segédszócskákban fejezte ki magát, amelyeknek határozottan semmi értelmük sincs - lefokozott a szereplő életvitele, a másoláson kívül szinte semmi sem létezett számára (igénytelen öltözködés, étkezés, szórakozottsággal közlekedik a világban) Az örök idea - ebben a lefokozott személyiségben születik meg a jövőbeni köpeny örök ideája - a platóni eszméket idéző örök idea emelkedettsége ellentétben van a cél (köpeny) hétköznapiságával és kisszerűségével az elbeszélésben hangsúlyos szerepet kap a komikus hatás jelentéktelen cél és a főszereplő ironikusan felnagyított vágyálma, megnövekedett emberi önérzete, eltúlzott képzelgése, takarékoskodása ezeknek a szélsőségesen össze nem illő elemeknek a társítása groteszk hatást kelt
Groteszk: (olasz grotta barlang szóból szárm.) A föld alá süllyedt antik római építményekben találtak növényi, állati és emberi alakzatok keveredésével alkotott különös faldekorációkat nevezték így. A groteszk esztétikai minőség, a komikum egyik fajtája. Szélsőségesen össze nem illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást. Pl. A tragikumot és a komikumot gyakran társítja, vagy a mindennapit a fantasztikussal, a félelmetest a nevetségessel. Világa zárt, benne a valószerű és a képtelen gyakran egymásba játszik át. Szívesen él undort keltő elemekkel, kedveli a torzságot és a rútságot. A groteszk megjelenésének lényegi eleme a szerkezet, a mű elemeinek egymáshoz való viszonya. Tragikomikus halál - főszereplő halála többféleképp indokolható: 1. a köpeny elrablása emberi méltóságától, az életének új távlatot adó ideától fosztotta meg a kishivatalnokot, aki belehalt bánatába. 2. halálát értelmezhetjük a tekintélyes személy által kiváltott helyzet következményeként is. A.A. mintaszerű csinovnyik volt, aki feltételek nélkül igazodott a hivatali hierarchiához. Panaszát a tábornok lázadásnak minősítette => megkérdőjelezte a csinovnyik előnyeit. => csinovnyikerényeinek megkérdőjelezésével létének alapja omlik össze. - halálának mindkét értelmezése hordoz tragikus és komikus jelentésmozzanatokat. Fantasztikus befejezés - zárlat: bosszúállás komikuma összekapcsolódik az igazságszolgáltató gondviselés paródiájával - A kísértről szóló anekdota biztosítja, hogy A.A. legalább kísértetként elégtételt vehessen nyomorúságos életéért + a feszültség nevetésben oldódjon fel a nevetésbe megdöbbenés és keserűség is vegyül Hangnemkeveredés - a novella epikus tárgyilagossággal indul ( Az ügyosztályon történt ) - a tárgyilagos hangnem gúnyos modalitásba vált (sértődékeny rendőrfőnök anekdotája) - az elbeszélés ezután visszatér a nyitó hangnembe ( Tehát az ügyosztályon szolgált egy hivatalnok ) - De a következő mondat megint feloldja a tárgyilagosságot a hangnemek keverednek (komikus, tárgyilagos, tragikus, érzelmes, szatirikus) [Tk. 62. o.] gyakran akár egy mondaton belül is => groteszk hatást kelt
Az elbeszélői szerep keveredései - a groteszk hatás létrejöttében az elbeszélői szerep szélsőséges, egymástól távoli minőségekre építő megformálásának is szerepe van - Az elbeszélő néhol mindentudó (feleslegesnek tűnő mozzanatok pedáns részletességgel) - máshol fontos dolgokat hallgat el, vagy tudásának korlátozott voltát hangsúlyozza - esetenként találgatásokba bocsátkozik a befogadó akár rögtönzésszerű, hanyag fecsegésnek is tapasztalhatja az elbeszélésmódot Szkáztechnika - az elbeszélő egyrészt a szerző-olvasó pozícióból szólal meg ( de mindenekelőtt az olvasónak meg kell tudnia ) - másrészt olyan nyelvi eszközök, melyek a történetmondó és hallgatósága kommunikációs helyzetét teremtik meg, az élő előadás stílusát idézik vagy utánozzák - Rögtönzés benyomása: nyelvi fordulatok, szójátékok, kitérők és anekdoták - Szkáz: a szóbeliség illúziójának felkeltésére alkalmas elbeszélőforma. Olyan sajátos kommunikációs maszk, amelyben az elbeszélő az élőbeszéd bizonyos jelzéseinek segítségével szól a feltételezett hallgatósághoz. Gogol jelentősége: Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk ki. Dosztojevszkij Az orosz irodalomban először jelenik meg a csinovnyik alakja és a groteszk