Földművelésügyi igazgatás

Földművelésügyi igazgatás Szerzők: Dr. Madejné Dr. Sztipits Katalin Dr. Dienes Gyula Dr. Podmaniczky Gábor Dr. Magyar Károly Dr. Visnyei László Sipos Géza Prokop József Pintér Károly Fábián Gyula Katonáné Kovács Judit Lektor: Dr. Szűcs Endre Bagyinka Tamás Horváth Péter Dr. Bálint Tibor Szemerédy Miklós Szendrei László Dr. Palotás Gábor Tar Ferenc Szerkesztő: Dr. Pető Károly

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS... 9 1.1. A földügyi szakigazgatási intézmények rendszere, szervezeti felépítése, főbb feladat és hatásköre... 9 1.1.1. A földügyi szakigazgatási intézmények tevékenységének jellege... 9 1.1.2. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium... 9 1.1.3. Megyei Földhivatalok... 10 1.1.4. Körzeti Földhivatalok... 11 1.2. Földtulajdon... 11 1.2.1. Fogalmak... 11 1.2.2. A tanyákkal kapcsolatos szabályozás... 12 1.2.3. Zártkerti földek... 12 1.2.4. A termőföld tulajdonjogának megszerzése... 13 1.3.1. A termőföld haszonbérlete... 17 1.3.2. A földhasználati nyilvántartás... 20 1.4. Önálló birtoktagok kialakítása... 24 1.4.1. Önkéntes földcsere... 24 1.4.2. A termőföld közös tulajdon megszüntetésének szabályai... 24 1.5. Ingatlan-nyilvántartás... 25 1.5.1. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya... 26 1.5.2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma... 27 1.5.3. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok... 27 1.5.4. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények... 28 1.5.5. Az ingatlan-nyilvántartás részei... 29 1.5.6. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai... 29 1.5.7. Adatszolgáltatás az ingatlan-nyilvántartásból... 31 2. NÖVÉNY ÉS TALAJVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS... 32 2.1. Növényvédelmi szakigazgatás... 32 2.1.1. Növényvédelem, növényegészségügy jogi szabályozási rendszere... 32 2.1.2. A növényvédelmi igazgatás szervezete... 33

2.1.3. Növényvédelem... 35 2.1.3.1. Növényvédelmi tevékenység... 35 2.1.3.2. Állami védekezés... 37 2.1.3.3. Közérdekű védekezés... 38 2.1.3.4. Növényegészségügyi vizsgálatok... 39 2.1.4. Növényvédő szerek engedélyezése... 41 2.1.4.1. Engedélyezési kötelezettség... 41 2.1.4.2. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély... 42 2.1.4.3. Kísérleti célú felhasználás... 42 2.1.4.4. Eseti felhasználási engedély... 43 2.1.5. Növényvédő szerek felhasználása... 43 2.1.5.1. Általános előírások... 43 2.1.5.2. Különleges alkalmazási előírások... 44 2.1.5.3. A növényvédő szer felhasználás képzettségi feltételei... 45 2.1.5.4. Forgalmazás engedélyezése... 46 2.1.5.5. Árusítás, szállítás, tárolás... 46 2.1.6. Növényvédelmi gépek és szóróberendezések... 47 2.1.7. A környezet és a természet védelme... 47 2.1.8. Az ember egészségének védelme... 50 2.1.9. Kártalanítás... 50 2.1.10. Növényvédelmi bírság... 52 2.1.11. Növényvédelmi szabálysértés... 52 2.2. Talajvédelmi szakigazgatás... 52 2.2.1. A talajvédelem szükségessége... 52 2.2.2. A talaj védelméről rendelkező jogszabály... 53 2.2.2.1. Az állam talajvédelmi kötelezettségei... 54 2.2.2.2. A földtulajdonos és a földhasználó talajvédelmi kötelezettségei... 55 2.2.2.3. A termőföldön beruházó és üzemeltető talajvédelmi kötelezettségei... 56 2.2.3. A talajvédelmi hatóság és szakigazgatási feladatai... 57 2.2.3.1. A talajvédelmi hatóság intézmény- és fórumrendszere... 57 2.2.3.2. A talajvédelmi hatóság feladatai... 57 2.2.3.2.1. Talajvédelmi hatósági tevékenységek... 57 2.2.3.3. A talajvédelmi kötelezettségek megsértése esetén alkalmazható szankcionálás... 60

Irodalomjegyzék... 61 3. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI... 62 SZAKIGAZGATÁS... 62 3.1. Állat-egészségügyi szakigazgatás... 62 3.1.1. Az állat-egészségügyi szakigazgatás szervezete... 62 3.1.1.1. A miniszter állat-egészségügyi feladat- és hatásköre... 62 3.1.1.2. A minisztérium állat-egészségügyi feladat- és hatásköre... 63 3.1.1.3. A megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások feladatai 64 3.1.1.4. Az állomások szerveinek és szakembereinek feladatai... 65 3.1.1.5. Hatósági jogkörrel nem rendelkező egyéb állami állat-egészségügyi szervek 67 3.1.1.6. A települési önkormányzatok állat-egészségügyi feladatai... 67 3.1.2. Az állatbetegségek megelőzésének főbb szabályai... 68 3.1.2.1. Az állatbetegségek külföldről való behurcolásának megakadályozása... 68 3.1.2.2. Állattartás... 69 3.1.2.3. Állatok takarmányozása... 70 3.1.2.4. Az állatok szaporítása... 70 3.1.2.5. Állati hulladék ártalmatlanná tétele... 71 3.1.2.6. Állatok forgalmazása... 72 3.1.2.7. Állatgyógyászati készítmények... 74 3.1.2.8. Állatok védelme... 74 3.1.3. Az állatbetegségek leküzdésének főbb szabályai... 75 3.1.4. Élelmiszer-ellenőrzés... 79 3.2.5. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény... 96 4. HALÁSZATI SZAKIGAZGATÁS... 99 4.1. A halászati szakigazgatás szervezete... 100 4.2. A halászati jog... 102 4.3. A halászati jogosult... 103 4.4. A hal tulajdona... 105 4.5. A halfogásra jogosító iratok... 106 4.6. Tilalmak és korlátozások... 109 4.6.1. Területi korlátozások... 109

4.6.2. Tiltott halfogási módok... 109 4.6.3. A használható eszközök... 110 4.6.4. Tiltott halak... 111 4.6.5. Tilalmi időszakok... 113 4.6.6. Méretkorlátozások... 115 4.6.7. Mennyiségi korlátozások... 117 4.6.8. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság... 118 5. VADÁSZATI SZAKIGAZGATÁS... 120 5.1. A magyar vadászati szakigazgatás kialakulása... 120 5.2. A vadászati szakigazgatás szervezeti felépítése és eljárási szabályai... 123 5.2.1. A földművelésügyi miniszter feladatai... 124 5.2.2. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladatai... 125 5.2.3. Az elsőfokú (megyei) vadászati hatóság feladatai... 125 5.3. A vadászati jog... 126 5.3.1. A vadászatra jogosult... 126 5.3.2. A vad tulajdonjoga... 127 5.3.3. A vadászati jog gyakorlása és hasznosítása... 127 5.4. A vadászatra jogosító engedélyek... 129 5.4.1. A vadászjegy és a vadászati engedély... 130 5.5. Vadászati tilalmak... 130 5.6. Vadvédelmi hozzájárulás, vadgazdálkodási bírság, vadvédelmi bírság... 131 5.7. A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége... 131 5.8. Országos Vadgazdálkodási Adattár... 133 5.9. A vadászati igazgatás pénzügyi forrásai... 133 6. ERDÉSZETI SZAKIGAZGATÁS... 135 6.1. Bevezetés... 135 6.3. Az erdészeti szakigazgatás célja és feladatai... 136 6.3.1. A magyar erdészeti szakigazgatás felépítése és kapcsolatai... 137 6.4. Alapfogalmak... 137 6.4.1 Az erdő, a fásítás, az erdőterület fogalma... 137 6.4.2. Az erdőgazdálkodási tevékenység... 138 6.4.3. Az erdészeti igazgatási egységek... 138 6.4.4. Az erdőgazdálkodási egységek... 139

6.5. Az erdészeti szakigazgatás feladatai... 139 6.5.1. Szakigazgatási feladatok... 139 6.5.1.1. Az erdőtervezés rendszere... 139 6.5.1.2. A körzeti erdőterv:... 140 6.5.1.3. Erdőgazdálkodásai üzemterv... 140 6.5.1.4. Az Országos Erdőállomány Adattár... 141 6.5.1.5. Erdőrészlet megosztásának átvezetése... 141 6.5.1.6. Hiteles erdőtervi térkép biztosítása... 141 6.5.2. Hatósági feladatok... 142 6.5.2.1. A művelési ág megállapítása... 142 6.5.2.2. Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele... 142 6.5.2.3. Az erdő elsődleges rendeltetésének meghatározása... 144 6.5.2.4. Az üzemterv és jóváhagyása... 145 6.5.2.5. Az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyása... 145 6.5.2.6. Erdőfelújítás... 146 6.5.2.7. Erdőnevelés... 146 6.5.2.8. Erdővédelem... 147 6.5.2.9.Az erdei haszonvételek szabályozása... 148 6.5.2.10. Az erdőterület igénybevételének engedélyezése... 149 6.5.2.11. Az erdőterület megosztása... 150 6.5.2.12. Az erdő őrzése, a szakirányítás... 150 6.5.2.13. Az erdőterület látogatása... 151 6.6. Az erdészeti igazgatás szervezeti felépítése, eljárási szabályai... 151 6.6.1. A miniszter feladatai... 153 6.6.2. Az Állami Erdészeti Szolgálat feladatai... 154 6.7. Erdőfenntartási járulék, erdőgazdálkodási bírság, erdővédelmi bírság... 155 6.7.1. Az erdőfenntartási járulék... 155 6.7.2. Erdőgazdálkodási bírság... 155 6.7.3. Erdővédelmi bírság... 155 6.8. Az erdőgazdálkodás támogatása... 156 6.8.1. Az erdőtelepítés támogatása... 156 6.8.2. Támogatási rendszer az EU-hoz csatlakozás után... 157 6.8.3. Az erdőfelújítás és az erdőnevelés támogatása.... 158 6.8.4. Egyéb támogatások... 158

6.9. Az erdőgazdálkodási tevékenység megindításának rendszere... 159 Irodalomjegyzék - Jogszabályok... 161 7. ŐRZÉSI FELADATOK SZABÁLYOZÁSA A... 162 MEZŐGAZDASÁGBAN... 162 7.1. Alapfogalmak... 162 1637.2. A mezei őrszolgálat... 164 7.2.1. A mezei őrszolgálat megalakítása... 164 7.2.2. A mezőőr... 165 7.2.3. Tanfolyam és vizsga... 166 7.2.4. A mezőőri intézkedés... 167 7.2.5. A kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei és szabályai... 169 7.2.6. Idegenek tartózkodásának szabályai a működési területen... 170 7.2.7. Intézkedés bűncselekmény észlelése esetén és a helyszín biztosítása... 170 7.2.8. Intézkedés rendkívüli esemény és talált tárgyak és állatok esetén... 171 1717.3. Hegyőrség... 172 7.4. Természetvédelmi őrszolgálat... 172 7.5. Az erdő őrzése... 173 7.5.1. Alapfogalmak... 173 7.5.2. Az erdő őrzése... 174 7.5.3. Erdei haszonvételek... 175 7.5.4. Az erdővédelmi bírság... 176 7.6. Hivatásos vadász... 176 7.6.1. Jogi háttér... 176 7.6.2. Hivatásos vadász... 177 7.6.3. A vadászat és vadásztatás feltételei... 177 7.7. Halőri szolgálat... 178 7.7.1. A halászat feltételei... 178 7.7.2. Halőr... 178 7.7.3. A horgászat feltételei... 178 Irodalomjegyzék... 180 8. AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 182 8.1. Bevezetés... 182

8.2. Az Európai Unió mezőgazdasághoz kapcsolódó környzetvédelmi szabályozási rendszere... 183 8.2.1. Keresztmegfelelés környezetvédelmi minimumfeltételek biztosítása... 184 8.2.2. Környezetvédelmi irányelvek 1782/2003/EK rendelet... 187 8.2.3. Irányelvek a magyar szabályozásban... 189 8.2.4. Jó mezőgazdasági- és ökológiai állapot 1782/2003/EK rendelet... 191 8.3. 4/2004. (I. 13.) FVM RENDELET... 191 8.3.1. 2003. évi LXXIII. törvény... 192 8.3.2. Környezetvédelmi előírások az agrártámogatások igénylése esetén... 193 8.3.3 A "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" biztosításának előírásai... 195 8.3.4. A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásai... 196 8.4. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)... 199 8.4.1. Agrár-környezetvédelmi előírások NVT... 199 8.4.2. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat NVT... 200 1. Melléklet... 201 2. Melléklet... 207 Irodalom... 209

1. FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1.1. A földügyi szakigazgatási intézmények rendszere, szervezeti felépítése, főbb feladat és hatásköre 1.1.1. A földügyi szakigazgatási intézmények tevékenységének jellege A földügyi szakigazgatási szervek működése a hatósági és szolgáltatói tevékenységekre terjed ki. A hatósági feladatait az államigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazó 1957. évi IV. tv. (Áe) alapján látja el. A földügyi szakigazgatási szervek a hatósági feladatokon túl szolgáltatási tevékenységet végeznek. A földügyi szakigazgatás korszerűsítési stratégiája - a szolgáltató jelleg erősítése, a minőségi adatkészlet és adatszolgáltatás - az önfinanszírozás részbeni megteremtését szolgálja. 1.1.2. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A földügyi szakigazgatás központi szerve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A miniszter a földügyi szakigazgatási tevékenység országos és helyi jelentőségű feladatainak ellátása érdekében földhivatalt létesíthet, megszüntethet, illetve összevonhat. Földhivatal működik a megyékben, a fővárosban, körzetekben, ezeket nevezzük megyei, fővárosi, illetve körzeti földhivataloknak. A földügyi szakigazgatási feladatokat első fokon a Körzeti Földhivatal, másodfokon a Megyei Földhivatal látja el. A földhivatalai hálózatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítja. Ehhez a hálózathoz a Fővárosi Földhivatal, Fővárosi Kerületek Földhivatal, 19 megyei és 115 körzeti szintű földhivatal tartozik. E szervezet kezeli kb. 7 millió földrészlet és 1,5 millió egyéb önálló ingatlan adatait.

1.1.3. Megyei Földhivatalok A Megyei Földhivatalok államigazgatási (hatósági és operatív szolgáltató) intézmények, amelyek szakigazgatási és szolgáltatási feladataikat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Szakminisztérium irányítása alatt önállóan és teljes felelősséggel végzik. A Megyei Földhivatal tevékenységei: - Vezetés: - tervezés - erőforrások elosztása - helyi szintű közösségkapcsolat - adatszolgáltatás a felsőbb vezetési szintnek - Földmérés - a nagy méretarányú térképek készítésének leszerződése - a térképkészítés minőségbiztosítása - a geodéziai hálózat pontjainak fizikai karbantartása - privatizációs, földrendezési projektek végrehajtása - nagytömegű adatszolgáltatás - Ingatlan-nyilvántartás - a privatizáció végrehajtásának támogatása - panaszügyek intézése - nagytömegű adatszolgáltatás - Földminősítés és földvédelem - a privatizáció végrehajtásának támogatása - földminősítés és értékelési tevékenység - a termőföld védelme - a földhasználat figyelemmel kísérése - Pénzügy, gazdasági kalkulációk

1.1.4. Körzeti Földhivatalok A körzet sajátos közigazgatási egység. A földhivatal működési területe (illetékessége) több településre - városra, községre - terjed ki. Ezeket körzeteknek nevezzük, innen ered a földhivatal megnevezése is. A körzeti földhivatalok mérete és létszáma eltérő. A körzeti földhivatalok általános struktúrája: - ingatlan-nyilvántartás - földmérés - földmérés, földvédelem A körzeti földhivatal tartja karban a tulajdoni lapokat, kataszteri alaptérképeket, kezeli a változásokat és a nyilvántartással kapcsolatos kérelmeket. A körzeti földhivatalok főbb tevékenységei: - a tulajdoni lapokon a változások vezetése az alábbi vonatkozásban: - a keletkezett új földrészletek bejegyzése - változás a földrészlet méretében, a tulajdon, használat, stb. jog, hasznosítás valamint jelzálogjog és terhek bejegyzése - térképi változások nyilvántartása - vázrajzok vizsgálata, minőségbiztosítás 1.2. Földtulajdon 1.2.1. Fogalmak A termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény (továbbiakban: Tt.) 1994. június 27-én lépett hatályba. Alapvető fontosságú a törvény hatályának és az ehhez kapcsolódó fogalmaknak az ismerete. A Tt. hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi termőföldre. Termőföldnek minősül az a külterületi földrészlet, amit az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdőművelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván. A földrészlet fogalmát a földmérésről szóló jogszabályok állapítják meg. A termőföldre

vonatkozó szabályokat a haszonbérletre vonatkozó szabályok kivételével- a ténylegesen mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekre is alkalmazni kell. A termőföld fogalmi körébe tartozik az erdőművelési ágú föld is. Ennek ellenére a törvény hatálya nem terjed ki az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, továbbá az erdőgazdálkodásra és az erdő védelmére, mivel ezeket a szabályokat külön törvény, az erdőtörvény állapítja meg. 1.2.2. A tanyákkal kapcsolatos szabályozás A földügyi szabályozásban mindig sajátos problémaként jelentkezik a tanyák, mint önálló ingatlanok kezelésének kérdésköre. A sajátosságot az okozza, hogy a tanya beépített földrészlet, vagyis olyan, ahol az épülethez föld is tartozik. A Tt. értelmében a tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó, illetőleg gazdasági épület, épületcsoportok és az azonos helyrajzi szám alatt hozzátartozó föld együttese. Ez a meghatározás összhangban van azzal a ténnyel, hogy a tanyákat az 1959-1960-as évek földrendezései során általában egy kh, vagyis hozzávetőlegesen 6000 m 2 területnagysággal önálló helyrajzi szám alatt visszahagyták, tanyakörüli nagyüzemi gazdálkodás alá vont földektől függetlenítették. A fogalom meghatározása ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy utólag keletkezzenek tanyák egy újonnan létesített épület körüli földből. 1.2.3. Zártkerti földek A tanya fogalmához kapcsolódóan kell megemlíteni a zártkerti földek helyzetét. A zárkerti földek megkülönböztetése külterületen belül ugyanis megszűnt. Ahol a jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni. Ma vannak egyrészt olyan zártkertek, ahol állandó jellegű épületek vannak, ezek a beépített zártkerti földek. Ezeket a beépített zártkerti földeket az Építésügyi Hatóságok lakóháznak, üdülőépületnek, vagy egyéb épületnek minősítettek. Köztudott, hogy a zártkertben lakó, vagy üdülőépületet engedéllyel nem lehetett létesíteni. Vannak viszont olyan zártkertek, amelyeken lakóépületek, illetve semmilyen felülépítmény nem található.

Értelemszerűen nem lehet tanyának tekinteni az olyan épületet és a hozzá tartozó volt zártkerti földet, amelyet az Építésügyi Hatóság üdülőnek minősített és az ingatlan nyilvántartásban is így szerepel. Azt a volt zártkerti földet viszont, amelyen lakó- vagy gazdasági épület, illetőleg mindkettő van a Tt. szabályainak alkalmazása során tanyaként kell figyelembe venni. 1.2.4. A termőföld tulajdonjogának megszerzése A termőföld tulajdonjogának megszerzése körében a Tt. különböző korlátozásokat és tilalmakat állít fel. a.) A tulajdonszerzés fogalma: Tt. tulajdonszerzésnek tekinti a termőföld tulajdonjogának ide értve a részarányként meghatározott tulajdont is- bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését. Nem tekinti tulajdonszerzésnek a Tt. a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, a ráépítéssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést. Ezen túlmenően a Tt. a tulajdonszerzésnek nem minősülő esetek körét egyes jogalanyokhoz kapcsolódóan is bővíti (pl. egyházi jogi személy a javára szóló végrendelet alapján) korlátlan mértékű termőföldet szerezhet. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekre is alkalmazni kell. b.) A belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése: A belföldi magánszemélyek részére Tt. a termőföld tulajdonjogának megszerzését olyan mértékben teszi lehetővé, hogy a belföldi tulajdonában legfeljebb 300 hektár (ha) nagyságú, vagy 6000 aranykorona (AK) értékű termőföld legyen. Ez a megfogalmazás nem hagy kétséget a felől, hogy a rendelkezés a már meglévő és a megszerezhető termőföld tulajdon együttes mértékét kívánja meghatározni. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a rendelkezés vagylagossága a szerzési lehetőség megállapításánál a területnagyság túllépésére lehetőséget ad. A 6000 AK értékű termőföld ugyanis átlagosan hektáronként 20 AK értékkel számítva 300 hektár nagyságú termőföldnek felel meg. Minél kisebb tehát akár a meglévő, akár a megszerezni kívánt termőföld AK értéke a hektáronkénti 20 AK-nál, annál nagyobb területű termőföld tulajdonjoga szerezhető meg. Például hektáronként 10 AK értékű termőföldből 600 hektár nagyságú szerezhető meg tulajdonul.

A belföldi magánszemély fogalma nincs meghatározva csak a külföldi magánszemélyé. A külföldi magánszemély fogalmából azonban az következik, hogy Tt. belföldi magánszemélynek tekinti a magyar állampolgárt, továbbá a bevándorolt, vagy menekültként elismert külföldi állampolgárt. Figyelembe kell venni továbbá, hogy mind a tulajdonban már meglévő, mind pedig a megszerezni kívánt tanya területén lévő termőföld a tulajdonszerzési lehetőség megállapításánál figyelmen kívül marad. Ez a rendelkezés a legfeljebb 6000 m 2 területnagysággal kialakított tanyák területén lévő termőföldeket kedvezményezi. A szabály gyakorlatilag az jelenti, hogy a magánszemély korlátlan számú tanyát szerezhet meg tulajdonul akkor is, ha annak területén termőföld van. Termőföld vagy tanya eladása esetén 2002 évtől további szigorítások kerültek bevezetésre, amely az elővásárlási jog bevezetését jelenti. Így elővásárlási jog illeti meg: a) haszonbérlőt, felesbérlőt, részesművelőt, jogi személy vagy jogi személy nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét, b) helyben lakót, c) Magyar Államot. Megjegyzés: a helyben lakó szomszéd és a helyben lakó jogosulti csoporton belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő: a) családi gazdálkodó b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy lakó vagy helyben lakó részvényese. Az elővásárlási jog nem áll fenn közeli hozzátartozó, tulajdonostársak között és zártkerti terület esetén. A termőföld vagy tanya értékesítése esetén a tulajdonos köteles az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt az elővásárlásra jogosultakkal közölni. (Kivéve: az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett.) Az ajánlatot teljes terjedelemben kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen melyik jogcímen.

Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. Az ajánlattal egybehangzó elfogadó nyilatkozat létrehozza a szerződést, amelyet az alakszerűségi követelmények betartásával kell elkészíteni és az illetékes földhivatalhoz benyújtani a tulajdoni jog átvezetése végett. Az elővásárlási jog megkerülésével létrehozott szerződés semmis, így az az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után. c.) A belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek tulajdonszerzése A belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek tulajdonszerzési lehetőségei rendkívül korlátozottak. Ez annyit jelent, hogy a Tt. csak az egyes, általa meghatározott jogi személyeknek kivételként engedi meg azt, hogy termőföldre tulajdonjogot szerezzenek, mivel az ilyen szerzésre egyébként általános tilalmat ír elő. Kivétel így: - A termőföldre területnagyságban, illetőleg AK értékben meghatározott korlátozás nélkül szerezhet tulajdonjogot a Magyar Állam, az Önkormányzat, az Erdőbirtokossági Társulat a Legelőbirtokossági Társulat és a Közalapítvány. - Egyházi jogi személy végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés és halál esetére szóló ajándékozás) továbbá ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján korlátlanul szerezhet tulajdonjogot a termőföldre. A tulajdonszerzésből kizárt jogi személye természetesen a termőföld tulajdonjogát az elbirtoklás és ráépítés jogcímén megszerezheti. Nincs azonban arra lehetőség, hogy a gazdasági társaságok a termőföldre nem pénzbeni hozzájárulás (apport) címén szerezzenek termőföldre tulajdonjogot. d.) A külföldiek tulajdonszerzése A külföldi magánszemély és jogi személy (együtt: külföldi) termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. A védett természeti területek között nemcsak termőföldek, hanem művelés alól kivett területek is lehetnek. A külföldi esetében sem kizárt azonban a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, a ráépítéssel és a kárpótlási árverés során történő tulajdonszerzés. A külföldiek részére is adott a lehetőség a meglévő termőföld tulajdon elcserélésére, közös tulajdonának megszüntetése és kisajátítás esetén a kártalanítási összegből újabb termőföld megszerzésére. A külföldiekre vonatkozó tulajdonszerzési tilalom alól nincsenek kivéve a

tanyák sem. A főszabály alól kivételt képez az az önálló ingatlan, földrészlet, legfeljebb 6000 m 2 területtel kialakítva, amelynek tulajdonjogát a külföldi a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint megszerezheti. A külföldi jogi vagy magánszemély a termőföldnek és védett természeti területnek minősülő ingatlan tulajdonjogát a deviza törvény előírásainak megtartásával, külön eljárás eredményeként kapott engedély birtokában szerezheti meg. Ez a szerzési engedély. Az engedélyezési rendszer a hatásköri és eljárási szabályait a 7/1996. (I. 18.) korm. sz. rendelet szabályozza, amely 1996. január 26. napjától van hatályban. További liberalizációt jelentett, hogy 1999. február 1. óta a külföldi állampolgároknak jogi lehetőségük van arra, miszerint önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel, egyéni vállalkozás vagy egyéni cég formájában Magyarországon gazdasági tevékenységet kezdjenek, illetőleg folytassanak. Ennek alapvető feltétele, hogy a külföldi állampolgár a magyar jogszabályok rendelkezései szerint cselekvőképes legyen, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezzen és ne legyen kizárva az egyéni vállalkozásból. Ez a gyakorlat oldaláról azt jelenti, hogy amennyiben a külföldi állampolgár mint egyéni vállalkozó, vagy egyéni cég kívánja a belföldi ingatlan tulajdonjogát érvényesen megszerezni, ugyanúgy mintha magánszemély pozícióban szerezne tulajdonjogot a hatósági engedéllyel rendelkeznie kell. Tovább egyszerűsödött a magyarországi helyzet, amennyiben az önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személy a vállalkozás céljára belföldi ingatlan tulajdonjogát kívánja megszerezni, úgy az ingatlanszerzést engedélyezni kell. Ez az eljárás kötelező és nem mérlegelési jogkört biztosít a hatóságok részére. Az engedélyt természetesen abban az esetben kötelező kiadni, ha az ingatlan közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a gyakorlásához, amelyre letelepedett. Ez a módosító rendelkezés annak az európai megállapodás hatása, amely hazánkban az 1994. évi I. törvénnyel került kihirdetésre. Magyarország ugyanis vállalta, hogy az európai közösség állampolgárai számára biztosítja az önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedés esetén az ingatlan szerzés tekintetében a könnyítések bevezetését. Amennyiben a külföldi a vállalkozói igazolványát visszaadja, illetve cégjegyzékből történő törlését kéri, úgy egy éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni, vagy a tulajdonjogát a szerzésre vonatkozó szabályok szerinti fenntartását a Megyei Önkormányzat Közigazgatási Hivatal vezetőjénél kérelmezni.

1.3. A termőföld használata 1.3.1. A termőföld haszonbérlete A termőföld hasznosítása fontos nemzetgazdasági érdek, annak kötelezettségét törvényi szinten kell előírni a földhasználók számára. A földhasználati megállapodások leggyakrabban haszonbérleti szerződés formájában jelennek meg. a.) A haszonbérlet alanya A haszonbérleti szerződés a haszonbérbe adó és a haszonbérlő között jön létre, amelynek alapján a haszonbérlő jogot nyer arra, hogy valamely meghatározott mezőgazdasági földterületet időlegesen használjon és annak hasznait szedje. A haszonbérbe adó pedig arra válik jogosulttá, hogy a haszonbérlőtől a dolog használata és hasznai szedése ellenében haszonbért követeljen. A haszonbérbe adó általában a mezőgazdasági földterület tulajdonosa, de lehet bárki, aki a haszonbérlet tárgyával jogosan rendelkezik (például vagyonkezelő, haszonélvező). A haszonbérlő általában bármilyen magánszemély vagy jogi személy lehet. b.) A haszonbérlet tárgya A haszonbérlet tárgya lehet termőföld, haszonbérbe adható azonban termőföldnek nem minősülő, de ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld is. c.) A haszonbérlet időtartalma A belföldi és külföldi magánszemély és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet egyaránt csak határozott időre köthet haszonbérleti szerződést. A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamát a törvény művelési áganként határozza meg. Ennek megfelelően ez az időtartam erdő, továbbá szőlő és gyümölcsös művelési ágú, valamint más ültetvénnyel betelepített termőföld kivételével- legfeljebb 10 év. Erdőművelési ágú területre, illetve erdőtelepítésre vonatkozó haszonbérleti szerződés legalább a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.

Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetve szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legalább annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír. d.) A haszonbérelhető terület nagysága A haszonbérelhető terület legfeljebb 300 ha nagyságú vagy 6000 AK értékű lehet. Ez alól a főszabály alól kivétel az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50.000 AK értékű termőföldet vegyen haszonbérbe. Korlátozás során figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet tagjaitól, illetőleg a gazdasági társaság üzletrész tulajdonosaitól haszonbérel. Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 ha területnagyságú, vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. e.) A haszonbérleti szerződés tartalma A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő köteles a használat és a hasznok szedése fejében haszonbért fizetni. A haszonbér nagyságát a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg. A helyi adottságok sokféleségére figyelemmel ezért a jogi szabályozás mellőzi a haszonbérleti díjak tételes, vagy akárcsak iránymutató jellegű megállapítását. A haszonbérleti díj tehát a felek megállapodásának függvénye. Megállapítása történhet pénzben vagy terményben, de az is lehetséges, hogy mindkettőben: ez utóbbi esetben a pénzben meghatározott ellenszolgáltatás mellett természetbeni szolgáltatást is köteles a haszonbérlő teljesíteni (pl. termény). A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A mezőgazdasági haszonbér mérséklésére, illetve elengedésére kerülhet sor arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés 2/3-a sem termett meg. Az általános szabály szerint haszonbérleti szerződés akár szóban, akár írásban is köthető. A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásánál azonban kötelező az írásbeliség betartása. A nem írásban kötött haszonbérleti szerződés tehát semmis. A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, vita esetén a szerződés módosítását a bíróságtól kérheti. f.) Előhaszonbérlet A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: - a volt haszonbérlőt - a helyben lakó szomszédot

- a helyben lakót. Megjegyzés: a helyben lakó szomszéd és helyben lakó csoporton belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának a sorrendje a következő: - családi gazdálkodó - nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó - jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet. Az előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók esetében, illetve zártkerti területnek minősülő földeknél. Az előhaszonbérlet gyakorlására vonatkozó eljárás azonos a tulajdonjog szerzésénél irányuló szabályokra, miszerint az ajánlat a föld fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kerül kifüggesztésre, amelyre tett elfogadó nyilatkozat hozza létre a haszonbérleti szerződést. Az előhaszonbérleti jogra vonatkozó szabályok megsértésére kötött szerződés, az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után. g.) A haszonbérleti szerződés megszűnése A haszonbérleti szerződés a felek között tartós jogviszonyt hoz létre, amely többféle módon szüntethető meg, ennek esetei: a.) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik. b.) A felek a szerződést közös megegyezéssel felbontják. c.) A szerződésben kikötött határozott idő eltelik. d.) A szerződést rendes felmondással megszűntetik. e.) A szerződést azonnali hatályú felmondással megszűntetik. A haszonbérlet megszűnésével kapcsolatosan meg kell említeni a haszonbérlő elhalálozására vonatkozó szabályokat, amely az örökösök helyzetét rendezi. A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző 6 hónapon belül halt meg. A örökös felmondási jogát azonban a jogszabály korlátozza, mivel ezen jogukkal csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított 30 napon belül élhetnek. Előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlőt. A volt haszonbérlő azt nem követelheti, hogy a lejárt haszonbérleti szerződést hosszabbítsák meg, de annak nem lehet akadálya, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva a felek új szerződést kössenek egymással. Amennyiben a haszonbérbe adó harmadik személlyel meg tud állapodni a volt haszonbérlő számára adódik

még egy lehetőség arra, hogy korábbi álláspontját felülvizsgálva a harmadik személlyel kötött haszonbérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezően elfogadja és egyoldalú nyilatkozattal a harmadik személy helyébe lépjen. 1.3.2. A földhasználati nyilvántartás Az 1999. évi XLVIII. törvény vezette be a földhasználati nyilvántartást, amelyet 2000. január 1.-től a Földhivataloknak kell vezetniük. A földhasználati nyilvántartás célja: egyrészt alapja a földhasználathoz kötött támogatások igénybevételének, a használat ellenőrzésének, másrészt a földhivatalok számára pedig lehetővé válik a földhasználatra vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése. a.) A földhasználati nyilvántartás módja: A földhasználati nyilvántartás az ingatlan nyilvántartás tartalmára épül. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan nyilvántartás szerinti jogok, tények és adatok alapján és csak ahhoz képest kerület be valaki jogosultként a földhasználati nyilvántartásba. Éppen ezért a földhasználati nyilvántartási is hasonló berendezkedésű, mint az ingatlan nyilvántartás, különben a kettő nem kapcsolható egymáshoz. Ennek megfelelően a nyilvántartás alapegysége itt is a településenként nyilvántartásba vett önálló földrészlet. b.) A földhasználati nyilvántartás tárgya: A földhasználati nyilvántartás tárgya a termőföldre, a jogszerű használó által bármely jogcímen megszerzett termőföld használati jog. c.) Földhasználati hatáskör: A földhasználati nyilvántartás a 2000. január 1-én hatályba lépő termőföld törvény módosítása alapján a Körzeti Földhivatalok vezetik. A Körzeti Földhivatal önálló nyilvántartást vezet az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról. d.) A bejelentési kötelezettség alá eső földek: Bejelentési kötelezettség alá esik