EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért Az EUMSZ 154. cikke értelmében a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza {COM(2012) 728 final} {SWD(2012) 407 final} HU HU
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért Az EUMSZ 154. cikke értelmében a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza Ez a szolgálati munkadokumentum azt az elemzést foglalja össze, amely az európai szociális partnerekkel a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére irányuló lehetséges uniós kezdeményezésről folytatott konzultáció második szakaszát támasztja alá. A konzultáció során az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 154-155. cikkének megfelelően kikérik az európai szociális partnerek véleményét az e kérdésre irányuló lehetséges uniós kezdeményezés tartalmáról. A konzultációra a 2012. április 19. és július 11. között tartott nyilvános konzultációt, valamint a szociális partnerekkel az uniós kezdeményezés lehetséges irányáról folytatott konzultáció 2012. szeptember 11. és október 23. között rendezett első szakaszát követően kerül sor. 1. PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS Az Unióban jelenleg több mint ötmillió 25 év alatti fiatal nem talál munkát: a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség aránya egyes tagállamokban meghaladja az 50 %-ot. Ezzel összefüggésben az Unió kiemelt célja a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének megkönnyítése és az oktatásból a munka világába való átmenet előmozdítása. Ebben az összefüggésben központi szerepet tölthet be a szakmai gyakorlat a tanulók vagy a tanulmányaikat a közelmúltban befejező fiatalok által vállalkozásoknál, állami szerveknél vagy nonprofit szervezeteknél abból a célból eltöltött, korlátozott idejű munkahelyi gyakorlat, hogy az állandó foglalkoztatás előtt munkahelyi környezetben értékes gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert. A szakmai gyakorlat ugródeszka lehet az eredményesebb munkavállalói karrier felé vezető úton, elősegítheti a fenntartható munkahelyteremtést, csökkentheti az ifjúsági munkanélküliséget és végül hozzájárulhat a foglalkoztatási arány növeléséhez, amely az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célja. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legtöbb tagállamban a szakmai gyakorlatokra szemben a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel nem kötnek munkaszerződéseket, ami azt is jelenti, hogy általában kevésbé szabályozottak. Annak ellenére, hogy a szakmai gyakorlat nem csupán a gyakornokok, hanem a munkaadók és a társadalom egésze számára is számos előnnyel jár, az európai intézmények aggodalmukat HU 2 HU
fejezték ki a szakmai gyakorlatok eredményességével és minőségével kapcsolatban. Különösen a nyílt piaci szakmai gyakorlatok kapnak kiemelt figyelmet (amelyek esetében a gyakornokon és a fogadó szervezeten kívül más intézmény nem vesz részt a gyakorlat, annak tanulási tartalma és egyéb feltételei meghatározásában, megszervezésében és nyomon követésében; ez leginkább de nem kizárólag a posztgraduális szakmai gyakorlatokra jellemző), mivel ezek a legtöbb országban legkevésbé szabályozottak. 2010-ben az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely kifejezetten szorgalmazta a hatékonyabb és biztonságos szakmai gyakorlatok kialakítását, valamint a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó, és ezáltal azok oktatási értékét biztosító, valamint a kizsákmányolást megakadályozó európai minőségi charta létrehozását. 2011-ben az Európai Bizottság Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezésében előirányozta a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének 2012 végéig történő bevezetését. Ezenfelül az Európai Tanács 2012 júniusában megállapította, hogy Döntő fontosságú az ifjúkori munkanélküliség problémájának kezelése, amelyre jó eszközt jelentenek az ifjúsági garanciák rendszerére és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére irányuló bizottsági kezdeményezések. Végül az ágazatközi európai szociális partnerek (BusinessEurope, Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége [UEAPME], Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja [CEEP], Európai Szakszervezetek Szövetsége [ESZSZ]) megállapodtak abban, hogy 2010. évi inkluzív munkaerőpiacokról szóló keretmegállapodásuk központi intézkedéseként tartják számon a több és jobb minőségű tanonc- és gyakornokszerződés előmozdítását, és a megfelelő munkakörülmények biztosítását a vállalatba belépő új dolgozók fogadása és támogatása érdekében. Minőségi problémák Tanulmányok és felmérések azt mutatják, hogy a szakmai gyakorlat minőségi problémái elsősorban a tanulási tartalom hiányával, a hiányzó vagy alacsony mértékű javadalmazással/díjazással és a nem megfelelő munkakörülményekkel kapcsolatosak. További nagymértékben az előzőekhez kapcsolódó gondot jelent a gyakornokok unión belüli alacsony szintű mobilitása. A szakmai gyakorlatról szóló tanulmányban 1 meghatározott fő minőségi elemek A gyakornok foglalkoztathatóságának növelése érdekében a színvonalas szakmai gyakorlatnak lehetővé kell tennie, hogy a gyakornok a munkaerő-piaci igényekhez igazított és saját elméleti tanulmányait kiegészítő gyakorlati készségeket sajátítson el. A színvonalas szakmai gyakorlatnak a gyakornok és a fogadó szervezet közötti megállapodáson kell alapulnia. A szakmai gyakorlatról szóló megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: Célkitűzések, tartalom és nyomon követés: A szakmai gyakorlatoknak lehetővé kell tennie, hogy a gyakornok az elméleti tanulmányait kiegészítő gyakorlati készségeket sajátítson el. Az iránymutatások előírják, hogy az oktatási tartalmat az biztosítja, hogy a fogadó szervezet valamennyi gyakornok mellé 1 Study on a comprehensive overview of traineeship arrangements in the EU Member States (A tagállami szakmai gyakorlati rendszerek átfogó áttekintéséről szóló tanulmány), Európai Bizottság (2012), a továbbiakban: a szakmai gyakorlatról szóló tanulmány. HU 3 HU
személyes felügyelőt vagy mentort jelöl ki. Időtartam: A nyílt piaci szakmai gyakorlatok időtartama jellemzően legfeljebb 6 hónap lehet. Kivételt képez ez alól az orvosok, jogászok, tanárok és a hasonló végzettségűek kötelező posztgraduális szakmai gyakorlata, mivel ezek a szakmai gyakorlatok általában igen jól szabályozottak. Díjazás/költségkompenzáció: Amennyiben mind a fogadó szervezetnek, mind a gyakornoknak kölcsönös előnye származik a tudásátadás és a tanulás tekintetében, a fizetés nélküli szakmai gyakorlat elfogadható. Ennélfogva a minőségi iránymutatásnak csak azt kell előírnia, hogy a szakmai gyakorlatról szóló írásos megállapodásban világosan fel kell tüntetni a kínált javadalmazást és díjazást, amennyiben van ilyen. Társadalombiztosítási rendelkezések: A társadalombiztosítási rendelkezésekről a gyakornoknak és a munkaadónak kel megállapodnia. Ez magában foglalja az egészségbiztosítást és a munkahelyi balesetbiztosítást. A nem megfelelő tanulási tartalom azt jelentheti, hogy a fogadó szervezet nem biztosít a gyakornokok számára (elegendő) tanulási alkalmat, amelyek során elmagyarázzák a szervezet munkáját/működését stb., vagy nem gondoskodik mentorról. Ez igen gyakori olyan szakmai gyakorlatok esetében, ahol a gyakornokok unalmas, mindennapi feladatokat látnak el. A problémák második csoportjába a javadalmazás hiánya vagy alacsony mértéke tartozik. Az Európai Ifjúsági Fórum felmérése szerint a gyakornokok mindössze 25 %-a részesült megfelelő díjazásban ahhoz, hogy fedezni tudja megélhetési költségeit. A javadalmazás hiánya magyarázza az egyenlő hozzáféréssel kapcsolatos aggodalmakat, és problémákat vet fel a tekintetben, hogy a munkaadók a szakmai gyakorlatot az ingyenes foglalkoztatás egy formájaként használják, amelynek keretében állandó alkalmazottak helyett az olcsóbb gyakornokokat alkalmazzák pályakezdő állásokban és/vagy más betöltetlen álláshelyeken. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a díjazással/javadalmazással kapcsolatos problémákat a tagállamoknak vagy a szociális partnereknek kell kezelniük, mivel az uniós Szerződések e tekintetben nem biztosítanak jogalapot az uniós fellépéshez (lásd még a Jogalap és szubszidiaritás című 4. pontot). A problémák harmadik köre a javadalmazáson kívüli munkakörülményeket érinti, például a hosszú munkaidőt, a nem megfelelő munkahelyi körülményeket, az egészségügyi és foglalkozási kockázatokra nyújtott biztosítás hiányát, az alkalmazandó jogszabályok egyértelműségének hiányát, méltányossági szempontokat és így tovább. Végül a problémák negyedik csoportját az uniós munkaerő-piaci integráció tekintetében a gyakornokok Unión belüli alacsony szintű mobilitása jelenti. Ez jelentős kedvezőtlen következményekkel jár az uniós munkaerőpiacok integrációra nézve, és megakadályozza, hogy a rossz minőségű szakmai gyakorlatokat kínáló országokban élő fiatalok kihasználják az Unió egységes piacának kedvezőbb lehetőségeit. HU 4 HU
2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ Nyilvános konzultáció és konzultáció az európai szociális partnerekkel A nyilvános konzultáció során 250 válasz érkezett. A szakszervezetek, valamint a nem kormányzati szervezetek, az ifjúsági szervezetek, az oktatási intézmények, a nemzetközi szakmai gyakorlatokkal foglalkozó ügynökségek és az egyéni válaszadók többsége nagyrészt egyetértettek a Bizottság elemzésével, a színvonalas szakmai gyakorlat Bizottság által meghatározott fő elemeivel, a Bizottság problémameghatározásával és célkitűzéseivel, és általában támogatták a Bizottság e területre vonatkozó kezdeményezését (egyesek kötelező erejű jogi eszközt szorgalmaztak, mások a nem kötelező erejű ajánlásokat részesítették előnyben); a munkáltatói szervezetek és a kereskedelmi és iparkamarák miközben elismerik a szakmai gyakorlatoknak az iskolából a munka világába való átmenet és a készségek elsajátítása terén betöltött hasznos szerepét kétkedőbb véleményt fogalmaztak meg, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a díjazási és a szociális védelmi kérdések tárgyalhatóke ebben az összefüggésben, néhányan pedig az uniós kezdeményezés szükségességét is megkérdőjelezték. Mind a munkáltatói szervezetek, mind a tagállamok utaltak arra, hogy a keretrendszernek kellően rugalmasnak kell lennie, hogy figyelembe lehessen venni a nemzeti rendszerek és gyakorlatok sokféleségét. Az uniós fellépés ellenzői úgy érveltek, hogy a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan nem lehet uniós szintű minimumkövetelményeket meghatározni, mivel az Unió hatásköre nem terjed ki erre a témára, különösen a díjazás kérdésére. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy ha a szakmai gyakorlatokhoz túlzott terhet jelentő jogi és igazgatási eljárásokat írnak elő, azzal eltántoríthatják a vállalatokat a gyakornokok fogadásától, és így megfosztják a fiatalokat az értékes munkatapasztalat lehetőségétől. A lehetséges kezdeményezés hatályára vonatkozóan is eltértek a vélemények, különösen, ami azt a lehetőséget illeti, hogy a hatályt kizárólag a nyílt piaci szakmai gyakorlatokra korlátozzák. Az európai szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakaszában érkezett válaszok további felvetések nélkül megerősítették a fenti álláspontokat. 3. A KEZDEMÉNYEZÉS CÉLKITŰZÉSEI Az e területre vonatkozó kezdeményezés általános célkitűzései a következők: (1) az oktatásból a munka világába való átmenet elősegítése A magas színvonalú szakmai gyakorlatok hozzájárulnak a fiatalok foglalkoztathatóságának növeléséhez. A szakmai gyakorlatnak a végzett diákok munkaerőpiacra való belépésének egyik módjaként ugródeszkát kell jelentenie az állandó foglalkoztatás felé vezető úton, biztosítania kell a munkavállalók termelékenységének gyors növekedését és elő kell segítenie a bizonytalan foglalkoztatás csökkentését. E célkitűzésnek ennélfogva növelnie kell a HU 5 HU
színvonalas szakmai gyakorlatok számát, valamint csökkentenie kell a rossz minőségű gyakorlatok előfordulását és a visszaéléseket. (2) a mobilitás előmozdítása az uniós munkaerőpiacon a kereslet és kínálat között tapasztalható különbségek csökkentése érdekében A strukturális munkanélküliség csökkentése érdekében fokozni kell a tanulók és a munkavállalók Unión belüli földrajzi mobilitásának támogatását, mivel a munkaerőpiacon számottevő különbségek állnak fenn a készségek és a kereslet/kínálat tekintetében. Ennek döntő fontosságú eszköze a nemzetközi szakmai gyakorlatok létrehozása. Egyértelmű hivatkozási alapot kell biztosítani azon leendő gyakornokok számára, akik szakmai gyakorlatukat egy másik uniós tagállamban kívánják elvégezni, hogy ellenőrizhessék a minőségi követelményeket és ne tartsák vissza őket az adminisztratív formaságokkal, a jogi problémákkal vagy a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos bizonytalanságok. Ezen általános célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi konkrét célkitűzés meghatározására került sor: Az uniós szakmai gyakorlatok minőségének javítása. Az operatív célkitűzések a következők: (1) A fogadó szervezetek ösztönzése arra, hogy olyan szakmai gyakorlatokat kínáljanak, amelyek színvonalas tanulási tartalmat és megfelelő munkakörülményeket biztosítanak, illetve fontos ugródeszkát jelentenek a munkaerőpiacra történő belépéshez. (2) A szakmai gyakorlati helyekről szóló tájékoztatás átláthatóságának és minőségének javítása. 4. JOGALAP ÉS SZUBSZIDIARITÁS Az EUMSZ 153. cikke értelmében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit, többek között a munkafeltételek, a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme, valamint a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén. Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az Európai Parlament és a Tanács irányelveket fogadhat el a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén. Alternatív lehetőségként az EUMSZ 292. cikke értelmében a Tanács ajánlásokat fogadhat el a Bizottság javaslata alapján. A munka- és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok értelmében a szakmai gyakorlatot végzők az 1989. évi keretirányelven alapuló irányelvek hatálya alá tartozónak minősülnek, amelyek jogalapja az EUMSZ 153. cikke. HU 6 HU
Megjegyzendő azonban, hogy az EUMSZ 153. cikkének rendelkezései a díjazásra nem alkalmazhatók (EUMSZ 153. cikk (5) bekezdés). Ennélfogva a gyakornokok alacsony javadalmazásával kapcsolatos problémákat más szinten kell kezelni, azaz ez konkrétan a tagállamok vagy a szociális partnerek feladata. Az oktatási és képzési mobilitás az uniós oktatáspolitika központi célkitűzése, és az EUMSZ 45. cikke értelmében szerves részét képezi a személyek szabad mozgásának, amely a Szerződés által védett alapvető szabadság. Szubszidiaritás A tagállamokon belüli helyzetek rendkívüli sokfélesége vagy a társadalmi preferenciák jelentős különbségei általában a decentralizált megoldások mellett szóló érvek, mivel ezeket a megoldásokat a nemzeti vagy akár a helyi igényekhez és preferenciákhoz lehet igazítani. Úgy tűnik azonban, hogy a szakmai gyakorlatok esetében a munkaerő-piaci intézmények eltérései nem jelentős tényezők, mivel a megfogalmazott panaszok és aggodalmak jellege mindenhol hasonló, és a szakmai gyakorlatok minőségi problémái azokban a tagállamokban is gyakoriak, ahol kielégítőbb a fiatalok munkaerő-piaci helyzete. Ezenfelül az uniós szintű megoldás számos operatív előnnyel járna: (1) Az ez idáig elfogadott vagy javasolt minőségi iránymutatások általában igen hasonlóak, függetlenül attól, hogy melyik szervezet szövegezte meg azokat. Ez azt mutatja, hogy a minőségi előírások helyi feltételekhez történő igazítása nem feltétlenül szükséges. (2) Az uniós szintű megoldás egyértelműen előnyös a gyakornokok unión belüli mobilitása tekintetében. A fiatalok könnyebben fogadnának el egy másik országban kínált szakmai gyakorlati ajánlatot, ha általános és összehangolt szabályokból világosan tájékozódhatnának arról, hogy mire számíthatnak külföldön. A gyakornokok nagyobb fokú mobilitása a kínált és a keresett készségek jobb összehangolása, illetve a fenntartható munkahelyteremtés útján hozzájárulna az egységesebb uniós munkaerőpiac megvalósításához. (3) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a koordinációs problémák miatt gyorsabban lehet nemzetközileg elfogadott minőségi előírásokat meghatározni, ha a folyamatot nemzetek feletti intézmények koordinálják és támogatják. Erre az Unió a legalkalmasabb, mivel a jelek szerint alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható előrehaladás nemzetközi minőségi előírások spontán kialakulása felé. Egy erre irányuló kezdeményezés révén az Unió kézzelfoghatóan támogathatná a tagállamokat abban, hogy azok megfeleljenek az Európa 2020 stratégia 8. számú foglalkoztatási iránymutatásának. Tekintettel a válság súlyosságára és a szakmai gyakorlattal kapcsolatos problémák megoldásában tapasztalható korábbi késlekedésekre, különösen hasznos a tagállamoknak adott operatív és nemzeti szinten azonnal végrehajtható iránymutatás. Ez tökéletesen összhangban áll az európai szemeszter szellemiségével is. HU 7 HU
A magas színvonalú szakmai gyakorlatok előmozdítására irányuló gyakori felszólítások ellenére csak szórványos tagállami fellépés történt, a szabályozási keret pedig általában szétaprózódott és nem kielégítő. Az európai foglalkoztatási stratégia hagyományos megközelítését alkalmazva a tagállamokat rá lehetne venni a szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályok reformjára, azonban az ennek eredményeként létrejövő keretrendszer még nagyobb fokú eltérésekhez vezetne, mint az olyan eszközök, mint az ajánlások vagy a szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályok tartalmát meghatározó jogszabályok. Ez elmaradna a kívánatostól, különösen a gyakornokok mobilitását gátló meglévő akadályok felszámolásának szükségessége tekintetében. Végül úgy tűnik, hogy az uniós megoldás előfeltétele az EURES tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és szakmai gyakorlatokra történő az Európai Tanács által kért kiterjesztésének. Ez azért szükséges, hogy kiküszöböljük annak kockázatát, hogy az EURES útján nyújtott támogatást olyan rossz minőségű szakmai gyakorlatok kapják, amelyek nem segítik az oktatásból a munka világába való zökkenőmentes átmenetet. 5. AZ UNIÓS FELLÉPÉS LEHETSÉGES MÓDJAI Tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját, ez idáig egyetlen lehetséges intézkedés vagy lehetőség sem került elvetésre, valamint a mérlegelés sem korlátozódott adott típusú szakmai gyakorlatokra. A szakmai gyakorlat típusától függően a fellépés különböző szinteken, valamint különböző szereplők és eszközök bevonásával valósulhat meg. Az Unió például: a tájékoztatáshoz való jobb hozzáférés biztosításával javíthatja a szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályozás átláthatóságát, ösztönözheti az érdekeltek (fogadó szervezetek, szociális partnerek stb.) önkéntes fellépését a szakmai gyakorlatok színvonalának javítása érdekében, például minőségi védjegyek létrehozása útján, fellépéseket kezdeményezhet az európai foglalkoztatási stratégia keretén belül, hogy ösztönözze a tagállamokat a szakmai gyakorlatok minőségének javítására, nem kötelező erejű eszközöket (ajánlásokat vagy iránymutatásokat) vezethet be vagy kötelező erejű jogszabályokat vezethet be. Hatály és intézkedések A minőség biztosítása terén tapasztalható elégtelen piaci működés általában kétféleképpen orvosolható: vagy a piaccal kapcsolatos tájékoztatás minőségének és hozzáférhetőségének javításával vagy minőségi előírások meghatározásával. Mindkét megközelítés fokozhatja a szakmai gyakorlatok eredményességét az oktatásból a munka világába való hatékony átmenet HU 8 HU
biztosítása terén. Az alábbiakban az első és második megközelítésen alapuló intézkedések részletes ismertetésére kerül sor. A kezdeményezések nyilvánvaló célpontjai a nyílt piaci szakmai gyakorlatok, azonban léteznek más megoldások is: az intézkedések hatálya korlátozható úgy, hogy kizárólag a tagállamok közötti vagy a három hónapnál hosszabb szakmai gyakorlatokra vonatkozzon. A szociális partnerek fontolóra vehetnek egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül, amelyek az uniós intézmények különböző szintű részvételével járnak. Több intézkedés együttesen is alkalmazható. A hatások elemzése ebben a szakaszban csak tájékoztató jellegű, annak részletes kidolgozására pedig egy későbbi hatásvizsgálat keretében kerül sor. i. Nincs uniós szintű kezdeményezés (alapforgatókönyv) Leírás: A Bizottság a szakmai gyakorlatokra összpontosító konkrét eszközök nélkül továbbra is szorgalmazza a fiatalok mobilitásának és munkaerőpiacon belüli mozgásának javítására irányuló célkitűzés megvalósítását. A szakmai gyakorlatról szóló tanulmány kezdeti áttekintést nyújt a tagállami szakmai gyakorlati rendszerekről, és megteremti a rendszerek fokozott átláthatóságának alapját. Kifejtés: Noha lehetséges, hogy léteznek a szakmai gyakorlatok minőségének javítását célzó további nemzeti kezdeményezések, a rossz minőségű szakmai gyakorlatok aránya összességében könnyen növekedhet: a válság következtében a vállalkozások csökkenthetik az új munkaerő felvételét ami egyébként a legfőbb oka annak, hogy magas színvonalú szakmai gyakorlatokat hirdetnek meg, és a munkaerőpiacra újonnan belépők ennek megfelelően mérsékelhetik az elvárásaikat. ii. Tájékoztató weboldal létrehozása Leírás: A szakmai gyakorlatokról átfogó képet adó (a szakmai gyakorlat feltételeiről és az egyes tagállamokban jellemző jogi keretről szóló, folyamatosan frissített információkat tartalmazó) weboldal létrehozása a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos általános tájékoztatáshoz való hozzáférés növelésének nem szabályozási jellegű megközelítése. Továbbfejlesztett lehetőségként a weboldal lehetővé tehetné a gyakornokok számára, hogy visszajelzést adjanak egy adott fogadó szervezetnél végzett szakmai gyakorlatukkal kapcsolatos tapasztalataikról, így az oldal a pusztán általános jellegű tájékoztatás helyett konkrét információkkal szolgálna. Kifejtés: Egy megfelelően kialakított, felhasználóbarát weboldal könnyebb hozzáférést nyújtana a szakmai gyakorlatokra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és a tagállamokban rendelkezésre álló, különböző típusú szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz. Ez csökkentené a gyakornokok gyakorlati hely keresésére fordított kiadásait, javíthatná a kínált és a keresett készségek összehangolását, valamint kedvezően befolyásolná a nemzetközi szakmai gyakorlatokra jelentkezők számának növekedését. HU 9 HU
Míg a tagállamokat vagy a fogadó szervezeteket nem terheli megfelelési költség, a weboldalt működtető szervezetnél felmerülhetnek költségvetési vonzatok. Ez az eszköz részben megoldja a hiányzó tájékoztatás problémáját, azaz az előírásokra vonatkozó általános tájékoztatás hiányát, az egyes meghirdetett szakmai gyakorlati helyek minőségéről azonban nem szolgál információkkal. Így e lehetőségnek a szakmai gyakorlat minőségére gyakorolt hatása ugyan kedvező, de csekély. Ezzel szemben az a lehetőség, hogy a gyakornokok értékeljék vagy minősítsék a szakmai gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatukat, meglehetősen erősen ösztönözné a fogadó szervezeteket szakmai gyakorlataik színvonalának javítására, mivel javítja a hírnevüket, ha azt írják róluk, hogy szakmai gyakorlataik során kiváló feltételeket biztosítanak. iii. Minőségi védjegyek létrehozása a szakmai gyakorlatok területén Leírás: A szociális partnerekkel együttműködésben kidolgozhatók a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségi alapelvek, amelyek meghatározzák a szakmai gyakorlat formájára és tanulási tartalmára vonatkozó minimális minőségi iránymutatásokat (lásd a szakmai gyakorlatról szóló tanulmányban meghatározott minőségi elemeket). A vállalatok, oktatási intézmények, foglalkoztatási szolgálatok és/vagy más érintett szereplők önként vállalhatják a gyakornokokra vonatkozó iránymutatások betartását, amiért cserébe a gyakornokokkal méltányosan bánó gyakorlati hely vagy hasonló elnevezéssel népszerűsíthetnék magukat. A szakmai gyakorlatok minőségi védjegye szintén magában foglalhatja a fogadó szervezeteknek a díjazás és a szociális biztonsági ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását. Lehetőség van továbbá adott ágazatokon belül külön minőségi védjegy kibocsátására. A megfelelési költségek lehető legalacsonyabb szintre szorítása érdekében a minőségi védjegy előzetes ellenőrzés vagy átvilágítás nélkül kiadható lenne valamennyi olyan szervezetnek, amely kötelezettséget vállal a feltételek teljesítésére. Adott számú, kellően indokolt panasz esetén a védjegy visszavonható. Ilyen egyszerű szervezés mellett a védjegyet az érintett vállalatok, vagy egy kisebb külső iroda kezelhetné. Kifejtés: Ez a megoldás a minőségi referenciák útján ösztönözheti a fogadó szervezeteket és iránymutatást nyújthat számukra, miközben önkéntes jellege biztosítja, hogy vállalható a fogadó szervezet számára. E megoldás bizonyos mértékben pozitív ösztönzőt jelent a gyakornokok fogadásához, mivel a szervezeteket a szakmai gyakorlatok meghirdetésére motiváló egyik ok a hírnevük javítása, amely a minőségi védjegyekkel fokozható. Ez a lehetőség továbbá fellendítheti a tagállamok közötti szakmai gyakorlati programokat. A kötelezettségvállalás önkéntes jellege biztosítaná, hogy a megfelelési terhek elfogadhatóak legyenek a vállalkozások számára. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy csupán néhány szervezet igényel védjegyet, különös tekintettel arra, hogy jelenleg a szakmai gyakorlatok iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Ezenfelül a jelentkezők többsége valószínűleg már jelenleg is magas színvonalú szakmai gyakorlatokat kínál. HU 10 HU
iv. A szakmai gyakorlatok uniós minőségi keretrendszere Leírás: Ez az intézkedés a minőségi elemekre vonatkozó, szociális partnerek közötti megállapodást vagy bizottsági javaslatot foglal magában, amelyet a tagállamok átültetnek a nemzeti gyakorlatba és/vagy a nemzeti jogrendszerbe. A minőségi keretrendszer tartalmazhatja a szakmai gyakorlatról szóló tanulmányban felsorolt elemeket, egyértelmű tájékoztatást nyújtva a gyakornokok számára a célokról, a tartalomról és a nyomon követésről, az időtartamról, a javadalmazásról és a társadalombiztosításról. Kifejtés: E megközelítés erejét az adja, hogy a minőségi keretrendszer valamennyi (azt elfogadó) tagállamban egységes lenne. Ennélfogva megszüntetné a nemzetközi mobilitás javítását célzó szabályozások sokféleségéből eredő kedvezőtlen hatásokat. A tanulmányban meghatározott elemek kiegészíthetők az egymást követő szakmai gyakorlatok számának korlátozásával és/vagy a szakmai gyakorlatok nyilvántartásba vételére vonatkozó követelménnyel. Egyes tagállamokban már elfogadásra kerültek hasonló intézkedések. Egy személy által ugyanannál a szervezetnél végzett szakmai gyakorlat megismétlésének korlátozása, vagy még szigorúbban annak a kötelezettségnek az előírása a fogadó szervezetek számára, hogy középtávon saját gyakornokaik adott (korlátozott) százalékát alkalmazniuk kell, megoldaná azt a problémát, hogy a fiataloknak számos szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, mielőtt állandó munkahelyet találnak. A minőségi keretrendszerhez hasonló eszközök már léteznek az Unión belül (például a színvonalas szakmai gyakorlatok bevált gyakorlati kódexe az Egyesült Királyságban). Összességében az uniós és nemzeti szinten támogatott minőségi keretrendszer eredményeként középtávon várható a szakmai gyakorlatok minőségének és átláthatóságának ésszerű javulása. Az egymást követő szakmai gyakorlatok korlátozása eredményesen visszaszoríthatja a munkaerő gyakornokokkal történő helyettesítésének kockázatát. Ezenfelül a szakmai gyakorlatok kötelező nyilvántartásba vétele lehetővé tenné, hogy jobb statisztikai adatok álljanak rendelkezésre a szakmai gyakorlatokról, és elősegítené a hatékony jogérvényesítést. A szakmai gyakorlati helyek elérhetőségére gyakorolt hatás tekintetében ez a lehetőség bizonyos mértékben azzal a kockázattal jár, hogy egyes munkaadók a jövőben nem hirdetnek meg szakmai gyakorlati helyeket, valószínűleg azért, mert felismerik, hogy korábban kínált szakmai gyakorlataik nem voltak színvonalasak. Míg e lehetőség költségeinek túlnyomó részét a fogadó szervezetnek kell viselnie, a megfelelési költségek főként a megfelelő tanulási tartalom biztosításához kapcsolódnának. A tanulási tartalmat jelenleg is biztosító fogadó szervezeteknek csak megfelelő formába kell önteniük azt a tanulási célok és a szakmai gyakorlat néhány egyéb jellemzőjének írásban történő felsorolásával. Így a meghirdetett szakmai gyakorlatok számának jelentős csökkenése elkerülhető, ha a kommunikáció során hangsúlyozzák, hogy az előírásoknak megfelelő vállalkozások számára a munkaterhek csupán kezelhető mértékben nőnek. HU 11 HU
Továbbra is fontos kérdés azonban a rossz minőségű szakmai gyakorlatokra kifejtett hatás eredményessége, mivel a szabályozási megoldások feltehetően a gyengébb végrehajtási mechanizmusokkal rendelkező tagállamokban működnek legkevésbé. Az arányosságot illetően kijelenthető, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere hozzájárulhat a kitűzött célkitűzések megvalósításához, az uniós szintű fellépés pedig nem aránytalan. 6. ZÁRÓ ÁTTEKINTÉS A fent ismertetett lehetőségek és részlehetőségek sokféle módon alkalmazhatók együtt. Az alábbi táblázat a lehetséges hatások és megfelelési költségek tekintetében összefoglalja a fent bemutatott fellépési módokat. Lehetőség Önkéntes (Ö)/ Puha jogi eszköz (PJE)/Szabál yozási megoldás A szakmai gyakorlat minőségére gyakorolt lehetséges hatás A szakmai gyakorlati helyek iránti keresletre gyakorolt hatás (B belföldi TK tagállamok közötti) A vállalkozások megfelelési költségeire gyakorolt hatás = a szakmai gyakorlati helyek kínálatára gyakorolt hatás A kkv-k megfelelési költségeire gyakorolt hatás Rugalmas megoldás Tájékoztató weboldal gyakornokokn ak Minőségi védjegy Minőségi védjegyek + díjazás A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszer e A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszer e hosszú távú, tagállamok közötti szakmai gyakorlatok esetében Jelmagyarázat: N/A 0 B: 0 TK: + Ö/PJE 0/+ B: + TK: ++ Ö/PJE 0/+ B: + TK: ++/+++ ++ B: ++ TK: ++/+++ +/++ B: ++ TK: ++/+++ 0 0 Igen 0 0 Meglehetős en 0/(-) 0(-) Meglehetős en 0/(-) -/-- Nem 0/(-) -/-- Nem 0 : nincs hatás vagy elhanyagolható hatás (+) / (-): enyhe pozitív (negatív), de bizonytalan hatás HU 12 HU
+ / -: lehetséges pozitív/negatív hatás ++ / -- : valószínű pozitív/negatív hatás +++/--- : nagyon valószínű pozitív/negatív hatás HU 13 HU