"Egy jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Azonosító szám: TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0011. Jogi tájékoztató (A BTK és az SZTV közérthető nyelven)
JOGI TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék 1. Mi a jog? Mi a büntetőjog szerepe?... 3 2. Általános rész... 3 Mi az a bűncselekmény?... 3 A bűncselekmény legfontosabb elemei... 4 Alapeset, minősített eset, privilegizált eset... 5 A bűncselekmény szakaszai: előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény... 6 Az elkövetők fajtái: tettesek és részesek (felbujtó, bűnsegéd), az alannyá (elkövetővé válás feltételei)... 6 Büntethetőséget kizáró okok... 7 A büntethetőséget megszüntető okok:... 8 Büntetések... 8 Intézkedések:... 10 3. Különös rész... 11 Személy elleni bűncselekmények... 11 Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények... 13 Személyi szabadság elleni bűncselekmények... 14 Szexuális szabadság elleni bűncselekmények... 16 Gyermekek védelme... 17 Alapvető jogok elleni bűncselekmények... 18 Közlekedési bűncselekmények... 21 Környezet és természet elleni bűncselekmények... 24 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények... 24 Közélet tisztaság elleni bűncselekmények... 27 Hivatalos személy elleni bűncselekmények... 29 Közrend elleni bűncselekmények... 29 Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények... 32 Vagyon elleni bűncselekmények... 34 4. Szabálysértési törvény... 38 Szabálysértési hatóságok:... 38 Büntetések... 38 Intézkedések... 38 Szabálysértések... 39 5. Sértetti, áldozati jogok... 42 A sértett jogai a büntetőeljárásban... 42 Áldozatsegítési szolgáltatások... 43
1. Mi a jog? Mi a büntetőjog szerepe? Az emberek életét a kezdettektől fogva szabályok alakították. Már a korai társadalmakban is kialakultak szokások és tabuk (tiltások), amelyek hozzájárultak a közösség rendjének fenntartásához. Az államszervezet kialakulásával a társadalmi rend fenntartására szolgáló szabályokat az állam hozta és betartásukat, akár erővel, ki is kényszerítette. A társadalmi szokásokból államilag elismert szokásjog lett, ezeket pedig írásba foglalták. Később az állam maga is alkotott jogot (törvényeket, rendeleteket). A jog mellett számos más szabályrendszer is létezett és létezik még napjainkban: erkölcs illem szokás vallási előírások. Kizárólag az állam alkotott jog azonban az, amelynek betartását az állam ki is kényszerítheti, a szabályok megszegőit az állam büntetéssel sújtja, illetve akár fizikailag, akár erőszakkal is kényszerítheti a jogszabályok betartását. A jog az élet nagyon sok területét szabályozza. Többek között védi az egyének személyét, vagyonát, más közérdeket. A korai társadalmakban ismert volt a vérbosszú, vagyis a sértett, illetve családja elégtételt vehetett az elkövetőn (vagy családján). A társadalmak fejlődésével a megtorlás, büntetés jogát az állam magához vonta, tiltott lett a vérbosszú. Kialakult a jognak az az ága, amely az államilag tiltott magatartásokat (pl. más ember megölése, tulajdonának ellopása) és az ezekhez kapcsolódó büntetéseket (szankciókat) foglalta össze. Ez lett a büntetőjog. A hazai, 2013. július 1-től hatályos (alkalmazható) büntetőjogot a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény tartalmazza. A büntetőjog és így a büntetőtörvénykönyv két nagy részből áll, az Általános Részből és Különös Részből. Az Általános Rész tartalmazza azokat az általános szabályokat, amelyeket minden bűncselekménnyel kapcsolatban alkalmazni kell: pl.: milyen büntetési nemek vannak vagy mikor nem lehet büntetni az elkövetőt? A Különös rész tartalmazza az egyes bűncselekmények leírását (tényállását), az elkövetésük esetén kiszabható büntetési nemeket és szabadságvesztés büntetés esetén a kiszabható minimális és maximális mértékét. 2. Általános rész Mi az a bűncselekmény? A büntetőjog általános része határozza meg, hogy egyáltalán milyen jellegű cselekmények lehetnek bűncselekmények. A törvény szerint Bűncselekmény az a szándékosan vagy ha e
törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. 1 Ez alapján cselekmény ez lehet tevés vagy mulasztás akkor minősülhet bűncselekménynek, ha az veszélyes a társadalomra, és szerepel a Különös Részben felsorolt bűncselekmények között. Ha a magatartás nem szerepel Különös Részben, akkor hiába veszélyes a társadalomra, nem minősül bűncselekménynek. Fontos még tudni, hogy csak a szándékosan vagy a gondatlanul elkövetett cselekmények minősülnek bűncselekménynek. A gondatlanok is csak akkor, ha azt külön jelzi a törvény. 2 A véletlenül, önhibán kívül elkövetett cselekmény nem lesz bűncselekmény, még ha minden más feltételnek meg is felelne (pl. alvás közben okozott sérülés nem bűncselekmény) A törvény szerint: Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 3 A bűncselekmény legfontosabb elemei Minden bűncselekmény leírása azonos módon épül fel, a következők szerint: Minden bűncselekménynek van elkövetője (alanya). Elkövető általában bárki lehet, aki az általános szabályoknak megfelel (általános alany), de vannak olyan bűncselekmények, amelyeket csak valamilyen különleges személy (speciális alany), pl. rendőr, katona, hivatalos személy, gazdasági társaság vezetője, stb. követheti el. Az általános alanyt a törvényben nem jelölik külön, a speciális alanyt azonban minden esetben meg kell jelölni (pl.: az a hivatalos személy, aki). A bűncselekmény leírásának tartalmazni kell azt a magatartást (tevést vagy mulasztást), amely tiltott és büntetendő. A törvényben, egyes esetekben részletesen fel van sorolva, hogy milyen magatartások tartoznak ide, (elvesz, átad, stb.), de vannak olyan esetek, ahol csak a cselekvés eredménye szerepel, a cselekvés pontos formája nem, pl. mást megöl, vagyis más ember halálát okozza, az nem szerepel, hogy pontosan hogyan (leszúrja, megfojtja, megmérgezi, stb.). Az elkövető valamilyen pszichés viszonyban van a cselekményével, tud róla, gondol rá. Ez a pszichés viszony a bűnösség, ami lehet szándékos vagy gondatlan. Szándékosság áll fenn, ha az elkövető kívánja cselekményének következményeit, vagy azokba belenyugszik. Kívánja, ha azért szúrja meg, hogy a másik meghalljon (egyenes szándék), de csak belenyugszik abba, hogy meghallhat, ha azért lövi le, hogy el tudja venni értékeit, de a halát nem kívánta (eshetőleges szándék). 1 Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 4. (1) bekezdés 2 A szándékosságot és gondatlanságot később részletesen ismertetjük 3 Btk. 4.. (2) bekezdés
A másik korlátozottabb körben büntetendő bűnösségi forma a gondatlanság. Ennek is két fajtája van. Az egyik eset, amikor az elkövető előre látja tettének lehetséges következményeit, de könnyelműen alapos ok nélkül bízik azok elmaradásban (tudatos gondtalanság), a másik, amikor ezeket a lehetséges következményeket azért nem látja, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta (hanyag gondatlanság). A vadász töltött fegyverrel száll be az autóba ( tudja, hogy szabálytalan, amit csinál, de bízik abban, hogy nem lesz baj), ami véletlenül elsül és megsebesíti a mellette utazót: ez tudatos gondatlanság. Ha a vadász nem győződik meg arról, hogy tényleg vadállat van-e a bokorban és rálő, de egy hajtót sebesít meg, akkor ez hanyag gondatlanság. Azt, hogy az ok alapos-e vagy, hogy a megfelelő gondosságot tanúsította-e az elkövető, a bíró mérlegeli a tárgyalás során. Ha alapos okkal bízott abban, hogy nem következik be a negatív következmény, vagy megfelelő gondosság mellette sem láthatta előre a lehetséges következményeket, akkor nem áll fenn gondatlanság sem, és így nem büntethető az elkövető. A bűncselekményekben leírásában sok esetben megjelenik valamilyen dolog (elkövetési tárgy), amelyre a bűncselekményt elkövették (amit elloptak, megrongáltak, meghamisítottak stb.). A bűncselekmények minősítését meghatározhatja az elkövetési tárgy jellege (pl. bankkártya), vagy értéke. Bizonyos bűncselekményeket nem dolgokon, hanem az ember (passzív alany) testén követnek el, akit pl. megöltek, akinek sérülést okoztak. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek nem csak a magatartást tartalmazzák, hanem annak eredményét is (az emberölésénél ez a másik ember halála, csalásnál a kár). Ahhoz, hogy ezek a bűncselekmények befejezett bűncselekménynek minősüljenek, az eredménynek is be kell következniük, egyébként csak kísérlet marad a bűncselekmény (pl. az áldozat túléli azt, hogy megszúrják: emberölés kísérlete). A bűncselekmények egy részének elkövetése mögött meghúzódik valamilyen motívum, (bosszú: aljas indok,) vagy állhat valamilyen célzat (pénz megszerzésének szándéka: nyereségvágy). Bizonyos bűncselekmény esetén fontos, hogy hol és mikor követték el (elkövetés helye és ideje) pl.: közveszély színhelyén vagy éjjel. Szintén szerepelhet a leírásban az, hogy hogyan követték el a cselekményt (elkövetés módja: pl. erőszakkal) vagy az, hogy mivel (elkövetés eszköze: pl. lőfegyverrel). Elkövetési tárgy, passzív alany, eredmény, motívum, célzat, az elkövetés helye, ideje, módja, és eszköze nem minden bűncselekmény leírásában szerepel. Ha azonban szerepel, akkor csak abban az estben valósul meg bűncselekmény, ha az ott szereplő elemnek megfelelően követik el a cselekményt (akkor, ott, azzal, úgy). Alapeset, minősített eset, privilegizált eset A törvény az egyes bűncselekményeknél a legtipikusabb esetet írja le, ez az alapeset. Lehetnek olyan eltérések, amelyek miatt egyes, hasonló esteket a jogalkotó enyhébben vagy súlyosabban ítél meg. Az enyhébben megítélendő eseteket privilegizált esetnek, a súlyosabban
megítélteket minősített eseteknek hívjuk. Az emberölés esetében enyhébb megítélésű, ha az elkövető a bűncselekményt méltányolható okból követi el. Súlyosabb megítélésű, ha pl. nyereségvágyból követik el. A nyereségvágy ebben az esetben minősítő körülményként szerepel. Az enyhébb megítélés alacsonyabb, míg a súlyosabb megítélés magasabb büntetést jelent az alapesethez képest. A bűncselekmény szakaszai: előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény A szándékos bűncselekmények bekövetkezte különböző szakaszokból áll. Ezek a szakaszok hosszú ideig eltarthatnak, de akár nagyon rövid idő alatt is lezajlódhatnak. Az első szakasz a szándék kialakulása a bűncselekmény elkövetésére. Ez csak elkövető tudatában játszódik le, a külvilágban még jelenik meg. A bűnös szándék kialakulását a jogalkotó még nem rendeli büntetni. (Az elkövető elhatározza, hogy megöli haragosát) A második szakasz az előkészület. Az elkövető eszközöket szerezhet be a bűncselekmény elkövetéséhez, másokat felhívhat az elkövetésre, vagy arra ajánlkozik, vagy elvállalja megbízást vagy megállapodik másvalakivel, hogy közösen követnek el bűncselekményt. (pl. az elkövető mérget vásárol az elkövető a mérgezéshez, csak megbíz valakit, hogy öljön meg egy harmadik személyt). Az előkészület csak abban esetben büntetendő, ha ezt a törvény külön jelzi. Az emberölés előkészülete például büntetendő, a lopásé nem. A harmadik szakasz a kísérlet. Az elkövető megkezdte a bűncselekmény elkövetését, de még nem fejezte azt be teljesen (pl. a betörő megpróbálta befeszíteni az ajtót, de nem sikerült neki, mert rajtakapták), illetve nem következett be az eredmény (az elkövető megszúrta az áldozatot, de az nem halt meg). A kísérlet minden szándékos bűncselekmény esetében büntetendő, ráadásul ugyanolyan keretek között, mint a befejezett bűncselekmény. A negyedik szakasz a befejezett bűncselekmény. Ezeket írják le az egyes törvényi tényállások (bűncselekmények) és az ott megjelölt keretek között büntethetőek. Az elkövetők fajtái: tettesek és részesek (felbujtó, bűnsegéd), az alannyá (elkövetővé válás feltételei) Az elkövetők azok, akik elkövetik bűncselekményt vagy ahhoz valamilyen módon kapcsolódónak. A tettes az, aki a bűncselekményt önállóan követi el (pl.: betörő egyedül tör be a lakásba). Közvetett tettes, ami másik, gyermekkor, kórós elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető személyt használ fel (vesz rá a bűncselekmény elkövetésére), és még akkor is büntethető, ha ő tevékenyen nem vesz részt az elkövetésben. (pl.: az elkövető egy 13 éves gyermeket vesz rá, hogy bemásszon az ablakon és kihozza q házból az értékeket. Mivel a gyermek életkora miatt nem büntethető, azt fogják büntetni, rávette a cselekményre.)
Társtettesek azok egymás tevékenységéről tudva közösen követik el a bűncselekményt. (pl.: rablásnál az egyik tettes megfenyegeti az áldozatot, a másik pedig elveszi az pénztárcáját). A tényállásban leírt magatartás legalább egy részét meg kell valósítani ahhoz, hogy tettes legyen az elkövető. (a példában az egyik a fenyegetést, a másik az elvételt valósítja meg) Ha valaki nem valósít meg ilyen magatartást, de máshogy közreműködik az elkövetésben, akkor úgy nevezett részes lesz. Ha rábírja az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésére (pl. azzal, hogy ad tippet hova törjön be), akkor felbujtó lesz, ha máshogy segíti, (pl. eszközöket ad betöréshez), akkor bűnsegéd. Az összes elkövetőre (tettes, közvetett tettes, társtettes, felbujtó, bűnsegéd) ugyanazok a büntetési tételek alkalmazhatóak. Bűncselekményt csak természetes személy, vagyis ember tud elkövetni. (állat, szervezet által elkövetett cselekmény nem minősülhet bűncselekménynek). Ahhoz, hogy az ember büntethető legyen két további feltételnek meg kell felelnie: - az elkövetéskor betöltötte a 14 életévét és - legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik, vagyis legalább részben képes tettének következményeit felismerni és ezek szerint cselekedni. Ezt igazságügyi szakértő állapítja meg. Büntethetőséget kizáró okok Bizonyos körülmények fennállása esetén az elkövető, noha a bűncselekményt elkövette, még sem büntethető. Ezek a következők. gyermekkor: ha ez elkövető nem töltötte be az elkövetéskor a 14. életévét, bizonyos súlyos bűncselekmények (emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, rablás kifosztás egyes esetei) esetében a 12. életévét, akkor nem büntethető. kórós elmeállapot: nem büntethető az sem, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában (pl. elmebetegség, gyengeelméjűség) követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen (teljesen hiányzik a beszámítási képesség). kényszer és fenyegetés: nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A kényszer fizikai ráhatást jelent, a fenyegetés pedig valamilyen súlyos hátrány kilátásba helyezése. (pl. az elkövető megfenyeget valakit azért, hogy az törjön be valahova, különben bántani fogja a családját) jogos védelem: Ha valaki magát vagy másokat véd egy jogtalan támadástól, akkor ő nem büntethető, még ha sérülést vagy akár halált is okoz, feltéve, hogy a támadást máshogy nem lehetett elhárítani. Fő szabály szerint nem okozható nagyobb sérelem mint aminek az elhárítására a védekező törekedett. (pl.: vagyontárgyak nem védhetőek a más ember élete árán) DE! Ha a személy elleni támadást vagy a lakásba történő
behatolást éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az élet kioltására is irányult volna, és így minden eszköz megengedett a védekezésre. végszükség: Nem büntethető az, aki magát vagy másokat ment egy közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből (pl. természeti katasztrófa). Ebben az esetben az okozott sérelem vagy kár nem lehet nagyobb, mint aminek az elhárítására törekedett (pl.: egy vagyoni kárral fenyegető veszélyhelyzet elhárítása érdekében nem lehet másnak sérülést okozni). A büntethetőséget megszüntető okok: Bizonyos körülmények megszüntetik a büntethetőségét, vagyis ezek bekövetkezte esetén nem lesz büntethető az elkövető: az elkövető halála: ha meghal az elkövető, akkor nincs kit megbüntetni. elévülés: bizonyos idő (minimum 5 év) elteltével a bűncselekmény elkövetését követően az elkövető már nem büntethető. Vannak azonban olyan súlyos bűncselekmények azonban, amelyek soha nem évülnek el. (Ezek az Emberiesség elleni bűncselekmények, a Háborús bűncselekmények és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények.) kegyelem: a Köztársági Elnök kegyelmet gyakorolhat. Ilyenkor az, akit kegyelembe részesítettek, nem büntethető. tevékeny megbánás: nem büntethető az elkövető bizonyos, kisebb súlyú bűncselekmények esetén, ha ez elkövető a tettét a vádemelésig beismerte és jóváteszi a sértettnek okozott kár. Büntetések A törvény meghatározza, hogy az egyes bűncselekményeknél, milyen büntetési nemeket (pl. szabadságvesztés vagy pénzbüntetés) lehet kiszabni, illetve azt is, hogy szabadságvesztés esetén mennyi a minimális és a maximális kiszabható büntetés. szabadságvesztés: a szabadságvesztés időtartamát az egyes tényállásoknál határozzák meg. Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság meghatározza, hogy mikor bocsátható legkorábban feltételes szabadságra (legalább 25 év, legfeljebb 40 év lehet). A bíróság ki is zárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, ez a tényleges életfogytiglan. A szabadságvesztés legrövidebb időtartama 3 hónap lehet, a leghosszabb pedig 20 év. A határozott idejű szabadságvesztésnél a büntetés letöltése után mindeképpen szabadon kell engedni az elítéltet (ha csak nem követett el újabb bűncselekményt és emiatt nem ítélték el újra.) Az életfogytig tartó (határozatlan idejű) szabadságvesztésnél viszont mérlegelik azt, hogy a szabadon engedhető-e az elítélt. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy még kockázatot jelent a társadalomra, akkor nem engedik szabadon. Határozott idejű szabadságvesztés esetén is van lehetőség a büntetés kitöltés előtt a szabadlábra helyezésre (feltételes szabadságra bocsátásra). Feltételesen lehet szabadságra bocsátani az elkövetőt a büntetés kétharmadának (visszaeső esetében
a büntetés háromnegyedének) letöltése után. Különös méltánylást érdemlő, 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a bíróság rendelkezhet úgy, hogy az elkövető már a büntetés felének letöltés után feltételesen szabadságra bocsátható. A feltételes szabadság azt jelenti, hogy az ideje alatt (ami még hátra van a büntetésből, de legalább 1 év), újabb bűncselekményt követ el és elítélik, akkor a fennmaradó büntetést is le kell töltenie. elzárás: rövidebb ideig tartó szabadságmegvonást jelent, legrövidebb időtartama 5 nap, a leghosszabb pedig 90 nap. közérdekű munka: az elítéltnek a részére meghatározott munkát kell elvégeznie. Legrövidebb időtartama 48 óra, a leghosszabb 312 óra. Amennyiben nem végzi el a munkát, átváltoztatják szabadságvesztésre, úgy hogy négy órányi közérdekű munka felel meg egy napi szabadságvesztésnek. pénzbüntetés: a pénzbüntetés esetén az elkövetőnek a bíróság által meghatározott pénzösszeget kell megfizetnie. Az összeg megállapításánál figyelembe veszik a bűncselekmény súlyát és az elkövető anyagi helyzetét is. Először a megállapítják az ún. nevezett napi tételek számát (ez függ elsősorban a cselekmény súlyától, számuk 30 és 540 nap között lehet. Majd ezt követően az napi tételnek megfelelő összeget (ez függ az elkövető anyagi helyzetétől, mértéke 1000,- Ft/nap és 500.000,- Ft/nap között lehet). A pénzbüntetés összegét úgy kapjuk meg, hogy kiszabott napi tételek számát összeszorozzuk a kiszabott napi tételnek megfelelő összeggel. A pénzbüntetés legkisebb összege ez alapján 30.000,- Ft, legnagyobbja 270.000.000,- Ft. A pénzbüntetést lehet részletekben is (legfeljebb 2 év alatt) megfizetni. A pénzbüntetést meg nem fizetés esetén át kell váltani szabadságvesztére, mégpedig úgy, hogy a szabadságvesztés időtartama megegyezik a napi tételek számával. (Ha a pénzbüntetés egy részét megfizette, akkor arányosan kevesebb a szabadságvesztés időtartama is.) foglalkozástól eltiltás: ha a bűncselekményt valamely szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével, vagy a foglalkozás felhasználásával követik el, az elkövetőt el lehet tiltania a foglalkozás gyakorlásától. Az eltiltás időtartama 1-től 10 évig terjedhet, vagy végleges lehet. járművezetéstől eltiltás: ha a bűncselekményt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követték el vagy a bűncselekmény elkövetéséhez az elkövető járművet használt az elkövetőt el lehet tiltani a járművezetéstől. A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Az eltiltás időtartama 1- től 10 évig terjedhet, vagy végleges lehet. kitiltás: a törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. A kitiltás időtartama 1-től 5 évig terjedhet.
sportrendezvények látogatásától való eltiltás: aki sportrendezvényen bűncselekményt követ el, az eltiltható a sportrendezvényeken történő részvételtől. Az eltiltás időtartama 1 évtől 5 évig terjedhet. kiutasítás: nem magyar állampolgár elkövetőt, ha az országban való tartózkodása nem kívánatos Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A kiutasítás időtartama 1-től 10 évig terjedhet, vagy végleges lehet. közügyektől eltiltás: A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. A közügyektől eltiltott o nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, o nem lehet hivatalos személy, o nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt, o nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe, o nem érhet el katonai rendfokozatot, o nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, o hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő, o nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és o nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője. Az eltiltás időtartama 1-től 10 évig terjedhet Intézkedések: megrovás: Ha az elbíráláskor a bűncselekmény nem vagy csak csekély fokban a veszélyes a társadalomra, megrovásban kell részesíteni az elkövetőt. A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. próbára bocsátás: a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja. A próbaidő tartama 1 évtől 3 évig terjedhet. jóvátételi munka: a bíróság a büntetés kiszabását elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Az elkövető választása szerint állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyháznál vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A jóvátételi munka legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.
pártfogó felügyelet: pártfogó felügyelet akkor rendelhető el, ha az elkövetőt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. vagyonelkobzás: a bűncselekményből, bűnszervezettben való részvétel vagy a kábítószer-kereskedelem ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni. Az elkobzott vagyon az államé lesz. kényszergyógykezelés: ha a személy elleni vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetője elmeműködésének kórós állapota (pl. elmebetegség) miatt nem büntethető, akkor kényszergyógykezelését kell elrendelni. Ezt elmegyógyintézetben hajtják végre. 3. Különös rész Személy elleni bűncselekmények Emberölés/Erős felindulásban elkövetett emberölés Az emberölés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény. A törvény nem szűkíti le bizonyos elkövetési magatartásokra, csak az eredményt (a sértett halálát) határozza meg. A bűncselekmény szempontjából irreleváns, hogy az elkövető hogy milyen eszközzel vagy módszerrel követi el a tettét. Emberölést csak élő emberen lehet elkövetni. Az emberi élet a születéssel (tolófájások megindulásától) a biológiai halálig (a keringés és az agyműködés leállásáig) tart. Az emberölés bűncselekmény akkor is, ha az a sértett kívánságára történik (pl. betegsége miatt, ez az aktív eutanázia, más néven kegyes halál.) Az emberölés kísérleti szakaszban marad, amíg a sértett meg nem hal. Az emberülésnek vannak minősített esetei: előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból, különös kegyetlenséggel, hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve, különös visszaesőként, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik
Van ugyanakkor egy privilegizált esete is, az erős felindulásban elkövetett emberölés, vagyis az elkövető méltányolható okból származó erős felindulásban követi el a bűncselekményt. Az emberölés előkészülete és a gondatlan elkövetés büntetendő (természetesen enyhébben mint a befejezett, szándékos emberölés). Öngyilkosságban közreműködés Az öngyilkosság nem bűncselekmény Magyarországon, de ha valaki mást öngyilkosságra rábír (rábeszél, kialakítja vagy erősíti benne a szándékot), vagy annak elkövetéséhez segítséget nyújt (beszerzi az elkövetéshez szükséges eszközöket, tanácsot az elkövetés módjára) az már annak minősül. Minősített eset, ha 18. életévét be nem töltött személyt bír rá az elkövető, vagy neki nyújt segítséget. Magzatelhajtás A legális magzatelhajtásnak (abortusznak) szigorú feltételei vannak. Aki más magzatát ezektől eltérően elhajtja az bűncselekményt követ el. A törvény itt sem szűkíti le az elkövetési magatartásokat. A magzatelhajtásnak vannak minősített eseti: üzletszerű elkövetés (ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik az elkövető) az állapotos nő beleegyezése nélkül történik vagy súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el. Enyhébben minősül a bűncselekmény, ha a nő a saját magzatát hajtatja el. Testi sértés Testi sértést minősül, ha másnak testi épségét, egészségét sérti az elkövető. Ha a sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés, ha azon túl gyógyul, akkor súlyos testi sértésnek minősül. Az elkövetési magatartás itt sem kerül részletezésre, mivel számtalan formája elképzelhető. A lényeg az eredmény, vagyis a fizikai sérülés vagy egészségromlás (betegség) bekövetkezte. Az orvosi foglalkozás gyakorlása során sokszor okoznak sérülést a betegnek (pl. műtét), ezt viszont a jogszabályok megengedik, ezért ezek nem büntetendők. Nem büntetendők a bizonyos sporttevékenység során okozott sérülések sem (pl. ökölvívó-mérkőzésen okozott orrtörés), viszont egy kosárlabdameccsen szándékosan okozott ilyen sérülés már bűncselekménynek minősül. A testi sértésnek vannak minősített esetei (pl. aljas indokból vagy célból történő elkövetés vagy súlyosabb sérülés esetén: maradandó fogyatékosság, életveszély). A testi sértés okozhat halált is, ez akkor állapítható meg, ha az elkövető nem megölni akarta a sértettet csak
valamilyen sérülést akart okozni. Ha meg akarta ölni, akkor emberölésért felel, tehát az elkövető szándéka alapján lehet elhatárolni a két cselekményt. Segítségnyújtás elmulasztása Akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, annak segítséget kell nyújtani. Aki ezt elmulasztja bűncselekményt követ el. Mindenkinek olyan mértékű segítséget kell nyújtani, ami tőle elvárható. Egy átlagember nem köteles kockáztatni a saját életét, de pl. telefon értesítenie kell a mentőket vagy a tűzoltókat, egy orvosnak viszont elsősegélyt is kell nyújtania. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a sértett meghal, vagy a veszélyhelyzetet az elkövető maga idézte elő. Gondozási kötelezettség megszegése Az önmagáról gondoskodni nem tudó (pl. idős, magatehetetlen) személyek iránt gondozás kötelezettség állhat fenn pl. hozzátartozó kapcsolat vagy munkaviszony (ápolók esetében) alapján. Aki ezt a kötelezettséget megszegi nem gondozza megfelelően a rászorultat és ezzel a gondozásra szoruló élete, testi épségét, egészségét veszélyezteti, az bűncselekményt követ el. Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények Kábítószer kereskedelem A kábítószereknek minősülő anyagok felsorolását külön jogszabály tartalmazza. A listán szereplő anyagok kínálása, átadása, forgalomba hozatala, vagy az azokkal történő kereskedelem kábítószer kereskedelemnek minősül. Minősített esetek többek között: - jelentős mennyiségű kábítószerre követik el, - 18. életévét be nem töltött személynek ad át vagy kínál - 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával (pl. megbízzák az árusítással), vagy, - oktatási vagy gyermekvédelmi intézmény területén vagy annak közvetlen környezetében követik el. Már a kábítószer kereskedelem előkészülete is bűncselekménynek minősül. Kábítószer birtoklása A kábítószerek birtoklása (termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, ország területére történő behozatala, onnan kivitele vagy azon átszállítása) szintén bűncselekmény, bár enyhébben bírálandó el, mint a kereskedelmük. A büntetés mértéke függ a birtokolt kábítószer mennyiségétől. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha azt - 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
- oktatási vagy gyermekvédelmi intézmény területén vagy annak közvetlen környezetében követik el. A kábítószer mennyiségénél mindig a tiszta hatóanyagot veszik figyelembe, jelentősen változhat az egyes adagok között. Nem büntethető az elkövető csekély mennyiségű, saját célra történő kábítószer termesztés, előállítás, megszerzés vagy tartás, illetve kábítószer fogyasztás esetén, ha beismeri a tettét és 6 hónapig tartó kezelésben vagy felvilágosító szolgáltatáson vesz részt. Ez a lehetőség csak áll fenn, ha korábban 2 éven belül még nem élt ezzel a lehetősséggel, illetve nem ítélték el kábítószer kereskedelem vagy kábítószer birtoklás miatt. Személyi szabadság elleni bűncselekmények A törvény különösen védi az emberek személyes és cselekvési szabadságát. Ebbe beletartozik bizonyos korlátok között a tartózkodási hely szabad megválasztása, és a külső kényszer, befolyás nélküli, szabad döntéshozatal és cselekvés. Kényszerítés Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, az bűncselekményt követ el. A jelentős érdeksérelmet a bíróság állapítja meg. Erőszak alatt fizikai ráhatást kell érteni, a fenyegetés alatt pedig súlyos hátrány kilátásba helyezését. Kényszerítésnek minősül, ha például a férj fenyegetéssel megakadályozza a feleségét, hogy az munkát vállaljon vagy rendszeresen tartsa a kapcsolatot a szüleivel. Személyi szabadság megsértése Aki mást a személyi szabadságától megfoszt, vagyis megakadályozza abban, hogy szabadon mozogjon, a tartózkodási helyét szabadon válassza meg, az bűncselekményt követ el. A szülők természetesen megszabhatják a 18 éven aluli gyermekeiknek, hogy azok hova, mikor mehetnek el. A törvény nem határozza meg, hogy ez hogyan történik (bezárással, lekötözéssel, stb.), csak azt, hogy a sértett nem tudja szabadon megválasztani a tartózkodási helyét. Minősített esetek: aljas indokból vagy célból (pl. bosszú) a sértett sanyargatásával (a szükségesnél nagyobb szenvedést okoz) védekezésre képtelen személy sérelmére, fegyveresen (lőfegyverrel), felfegyverkezve (pl. késsel, vagy más hasonló eszközzel), jelentős érdeksérelmet okozva vagy hivatalos eljárás színlelésével. (pl. rendőrnek adja ki magát az elkövető). Személyi szabadság megsértésének minősül például, ha az elkövető a szomszédjára rázárja a pinceajtót és egy darabig nem engedi ki onnan.
Emberrablás Emberrablás az, ha az elkövető mást személyi szabadságától megfoszt és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé. Szükséges még hogy a személyi szabadságtól történő megfosztás: erőszakkal, az élet testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen annak ilyen állapotát kihasználva történjen. Az erőszaknak és a fenyegetésnek ebben az esetben súlyosnak, személy ellen irányulónak kell lennie, mivel enyhébb (dolog elleni) erőszak vagy fenyegetés esetén a sértettnek van reális lehetősége ellenállni. A védekezésre képtelen állapot azt jelenti, hogy bár a sértett tudatánál van, de nem képes védekezni (pl. meg van kötözve), az akaratnyilvánításra képtelen állapot pedig azt, hogy nincs tudtánál (pl. elkábították, leitatták). A bűncselekmény elkövetése szempontjából mindegy, hogy ezt az állapotot az elkövető vagy más idézte elő. A követelés szólhat bárkihez, és vonatkozhat bármire is. Az emberrablás előkészülete már magában is bűncselekmény. Ha pedig valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, annak mihelyt teheti, értesíteni kell az érintett személyt vagy a hatóságot (rendőrséget). Ha ezt elmulasztja, és az emberrablást megkísérlik, akkor ő is bűncselekmény miatt vonható felelősségre. Emberkereskedelem Amennyiben valaki egy másik személyt elad, megvásárol, vagy elcserél, az emberkereskedelemnek minősül és súlyosan büntetendő. Az is emberkereskedelem, ha valaki segítséget nyújt az előbbi tevékenységekhez azzal, hogy a sértettet szállítja, elszállásolja, elrejti vagy másnak megszerzi. Súlyosabban büntetendő, mindezt kizsákmányolás (pl. kényszermunka vagy prostitúció) céljából teszik. Számos minősített esete van, ezek közül néhány: erőszakkal vagy fenyegetéssel, az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, emberi test tiltott felhasználása (pl. szervkereskedelem) céljából, hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, tizennyolcadik vagy még súlyosabb, ha tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okozva követik el.
Szexuális szabadság elleni bűncselekmények A szexuális önrendelkezési jog ugyanúgy megillet minden embert, mint a személyi szabadság. Senkit nem lehet kényszeríteni szexuális kapcsolat létesítésére vagy annak eltűrésére. Szexuális kényszerítés/szexuális erőszak Aki más szexuális cselekményre (közösülésre vagy más, a nemi vágy felkeltésére és kielégítésre alkalmas cselekményre) vagy annak eltűrésére kényszerit, szexuális kényszerítés követ el (az elkövető azzal fenyegeti meg a sértettet, hogy ha nem fekszik vele, nyilvánosságra hozza a róla készült kellemetlen képe. Súlyosabban, szexuális erőszak miatt büntetendő, ha az előbbieket az élet testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik, vagy más védekezésre vagy akaratnyilvánításra léptelen állapotát szexuális cselekményre használják fel (ezek definícióját lásd korábban). Minősített esetek többek között: tizennyolcadik vagy még súlyosabb, ha tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el. A két bűncselekmény között tehát az erőszak illetve a fenyegetés mértéke a különbség, illetve, hogy a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képes állapotban van-e. Szexuális visszaélés A törvény a 14. életévnél húzza meg belegyezési korhatárt. Ennél idősebb személy szabadon létesíthet szexuális kapcsolatot. Az ennél fiatalabb személyekkel kapcsolatot létesítő 18. életévüket személyek azonban szexuális visszaélését követnek és büntetendő, még akkor is, ha a fiatalabb fél beleegyezett a kapcsolat létesítésébe. Nem csak a kapcsolat létesítése bűncselekmény, de az is a nagykorú (18. életévét betöltött személy) gyermekkorút (14. életévét be nem töltött személyt) rábír (pl. rábeszél) arra, hogy szexuális cselekményt végezzen nagykorúval. Enyhébben minősül, ha a szexuális kapcsolat nem jön létre, és a nagykorú csak megpróbálta rábírni a gyermekkorút a szexuális kapcsolat létesítésére. Súlyosabban minősül viszont, ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt áll (pl. az elkövető tanára a sértettnek). Gyermekprostitúció kihasználása A 18. életévüket be nem töltött személyek prostitúciójának kihasználása bűncselekmény. Ide tartozik, ha az elkövető az ilyen személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, illetve
18. életévét be nem töltött személynek szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (vagyis aki igénybe veszi a prostituált szolgáltatásait). Súlyosabban büntetendő, aki olyan bordélyházat tart fenn vagy vezet, amelyben 18. életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót. Gyermekpornográfia A 18. életévüket be nem töltött személyekről pornográf (a nemi szerveket, a nemi vágy felkeltésére irányuló módon bemutató) felvételt (képet vagy videó) megszerez vagy tart bűncselekményt követ. Súlyosabban minősül, ha ilyen felvételt készít, kínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz, forgalomba hoz. A felvételek készítésnek elősegítése vagy az abban történő közreműködés (pl. szereplők rábírása) is bűncselekmény. A bűncselekmény megállapításának szempontjából jelentősége, hogy a sértett hozzájárult a képek készítéséhez illetve azok megosztásához. Súlyosabban minősül, ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt áll. Gyermekek védelme Kiskorú veszélyeztetése A gyermekek védelme minden társadalom feladata. A védelmet alapvetően a családi környezet jelenti. A szülő (és más nevelésre, felügyeletre gondozásra köteles személy) kötelessége gondoskodni a 18 éven aluli gyermekről. Ha ezt a kötelességét súlyosan megszegi és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, az bűncselekményt követ el. Szintén büntetendő az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb személyt bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír (sikeres a rábírás) vagy rábírni törekszik (nem sikeres a rábírás). Tartási kötelezettség elmulasztása/kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása A szülők különélése esetén a gyermektől külön élő szülőnek hozzá kell járulnia a gyermek nevelésének költségeihez, a gyermekkel együtt élő szülőnek pedig biztosítania kell a kapcsolattartás a külön élő szülővel. Az a szülő, aki hatósági határozatban (pl. bírósági végzésben) előírt gyermektartási kötelezettségét önhibából nem teljesíti (noha képes lenne rá), bűncselekményt követ el. Súlyosabban minősül, ha ezzel a gyermeket súlyos nélkülözésnek teszi ki.
Szintén bűncselekményt követ az a szülő, aki a nála elhelyezett gyermekkel történő kapcsolattartást ( láthatást ) az arra jogosult személlyel annak ellenére akadályozza, hogy korábban emiatt már megbírságolták. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása Aki a hatósági határozattal (pl. bírósági végzéssel) elhelyezett kiskorút jogtalanul (a másik fél beleegyezése nélkül) elviszi attól, akinél a hatóság elhelyezte, azért, hogy elhelyezését tartósan megváltoztassa, vagy a kiskorút elrejti, bűncselekményt követ. Súlyosabban minősül, ha az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz. Kapcsolati erőszak A kapcsolati erőszak esetében az elkövető és a sértett között speciális viszony áll fenn: A sértett az elkövető: gyermekének szülője, vagy az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban vagy lakásban élő o hozzátartozója, o volt házastársa, o volt élettársa, o gondnoka vagy gondokoltja o gyámja vagy gyámoltja. Az elkövető a sértettet sérelmére rendszeresen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vagy a közös gazdálkodás körébe vagy a közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki. Az elkövető lelki vagy fizikai erőszakot alkalmaz (szidalmazza, fenyegeti, enyhe fokban bántalmazza, vagy gazdasági erőszakot alkalmaz (megfosztja létfenntartáshoz szükséges dolgoktól). Ha az elkövető rendszeresen testi sértést, becsületsértést, személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést követ a sértett sérelmére, az súlyosabban minősül. Alapvető jogok elleni bűncselekmények Közösség tagja elleni erőszak Valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagja vagy egy személy valamely csoporthoz való tartozása (fogyatékosság, nemi identitás, szexuális irányultság) miatt, vele szemben tanúsított kirívóan közösségellenes magatartás bűncselekménynek minősül, ha az alkalmas arra, hogy az adott személyben riadalmat keltesen (pl. a sértettet származása miatt szidalmazzák, fenyegetik).
Súlyosabban minősül, ha a fenti személyt bántalmazzák (pl. a sértettet ütlegelik, rugdossák, még ha sérülést nem is szenved), illetve arra kényszerítik, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Még súlyosabb a cselekmény ha: - fegyveresen, - felfegyverkezve vagy - csoportosan (legalább hárman) követik. Magánlaksértés A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog az egyik legalapvetőbb jogunk. A tulajdonosnak, használónak joga van eldönteni, hogy kit enged be a lakásba. Vannak olyan helyzetek, amikor még a tulajdonos sem mehet az ingatlanba. Ilyen este, ha azt bérbe adta vagy azon haszonélvezet van. Ezekben az esetekben csak bérlő vagy a haszonélvező engedélyével mehet be az ingatlanba. Magánlakásnak minősül a sátor és a lakókocsi is. A fenti jogot a törvény is védi mivel, ha valaki más lakásába, egyéb helyiségébe (pince, padlás) vagy az ezekhez tartozó (pl. kerítéssel, sövénnyel) bekerített helyre (pl. kert, udvar) az ott lakónak vagy az azzal rendelkezőnek az akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bent marad (pl. felszólítása nem hagyja el a helyiséget), akkor szabálysértést követ el. Ha mindezt erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével (pl. rendőrnek adja ki magát), akkor az már bűncselekmény. Bűncselekmény az is, ha valaki a fenti helyek valamelyikébe az ott lakó akarata ellenére vagy megtévesztéssel éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan bemegy. Nem csak a jogosultatlan bemenetel szabálysértés, de az is, ha a jogosultat e megakadályozzák abban, hogy a saját ingatlanába bemenjen. Ha viszont fenti módok valamelyikén (erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan) teszik ezt, akkor az már bűncselekménynek minősül. Zaklatás Bűncselekménynek minősül más személy megfélemlítése, magánéletébe vagy mindennapi életbe történő beavatkozás, ha ez a sértett rendszeres és tartós háborgatásával történik. A bűncselekmény megállapításához szükséges, hogy a háborgatás rendszeres (rövid idő alatt több alakalommal) és tartós (hosszabb ideig tartson) legyen, egy alkalom nem elegendő. A törvény ne sorolja fel a háborgatás formáit, tipikusan a személyesen vagy telekommunikációs eszköz (pl. mobiltelefon, internet) útján megvalósuló kapcsolatteremtési szándékot jelent (pl. az elkövető rendszeresen hívogatja a sértett, vagy rendszeresen üzeneteket küld neki).
Súlyosabban minősül, ha a félelemkeltés céljából: mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetésével (pl. veréssel, emberöléssel) megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be. Még súlyosabban minősülnek ezek a cselekmények, ha azt az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve (pl. főnök a beosztott sérelmére) követi el. Kiszolgáltatott személy megalázása Bűncselekménynek minősül, ha valaki más kiszolgáltatott helyzetét kihasználva arra rábírja, hogy az a magát megalázó magatartást tanúsítson. Súlyosabban minősül, ha az elkövető: ellenszolgáltatást ad vagy ígér, felvételt vagy az ilyen felvételt nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Pl. rossz anyagi körülmények között lévő pl. hajléktalan személyt, néhány cigarettáért rávesz arra, hogy előtte megalázkodjon, azt videóra veszi, majd megosztja az interneten. Rágalmazás Más személyről a becsület csorbítására alkalmas tény (pl. a sértett valami erkölcstelen/jogellenes dolgot tett) állítása rágalmazásnak minősül és büntetendő. A sértett bárki lehet: természetes személy (felnőtt vagy gyermek), illetve szervezet is. A sértett nem kell nevén nevezni, de úgy kell rá utalni, hogy a sértett személye kétséget kizáróan beazonosítható legyen. A tényállítás alapján a sértett társadalmi megítélése romlik, emberi méltósága sérül. A tényállítás történhet szóban vagy írásban és akkor válik befejezetté, ha az más a sértetten kívüli személy a tudomására jut. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha azt aljas indokból vagy célból (pl. bosszúból), nagy nyilvánosság előtt (pl. az interneten vagy újságban) vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el (pl. a sértett társadalmi, munkahelyi megítélése jelentősen romlik). (Pl. Internetes portálon megjelenik, hogy egy közismert személy megvesztegetett egy hivatalnokot.)