Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 1 A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK KÁRENYHÍTÉSE DÁNIA 1. A nemzeti jog...2 1.1. Végrehajtás [18. cikk]...2 1.2. Nemzeti kárenyhítési rendszerek [12. cikk (2) bekezdése]...2 1.2.1. Személyi sérülés...2 1.2.2. A vagyoni kár...3 1.2.3. A bűncselekmények áldozatainak nyújtott kárenyhítés általános szabályai4 1.2.4. A rendőrség indokolatlan késedelem, elévülés, stb. nélküli értesítésére vonatkozó kötelezettség...4 2. Illetékes hatóságok [3. cikk]...5 3. Központi kapcsolattartó pontok [16. cikk]...6 4. Nyelvek [11. cikk]...6 5. A lehetséges jövőbeli kérelmezők tájékoztatása [4. cikk]...6 5.1. Az Ön kártérítéshez való joga...6 5.1.1. Ki jogosult állami kártérítésre?...6 5.1.2. Mit fedez a kártérítés?...7 5.1.3. Hogyan lehet kárenyhítést kérelmezni?...8 5.1.4. A határozatról szóló értesítés...9 5.1.5. A kárenyhítés és kárösszeg kifizetése...9 5.1.6. Panaszok...9 5.1.7. Az eljárás hossza...9 5.2. További információk...10 6. A kárenyhítés iránti igénylőlapok [13. cikk (1) bekezdésének d) pontja]...11 6.1. Az állami kárenyhítés iránti kérelem...11 6.1.1. Formanyomtatvány (dán) (angol)...11 6.1.2. Fordítások...11 6.2. Orvosi igazolás...19 6.2.1. Formanyomtatvány (dán) (angol)...19 6.2.2. Fordítási táblázat az igénylőlaphoz...19 MELLÉKLET...23
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 2 1. A nemzeti jog 1.1. Végrehajtás [18. cikk] Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatni kívánja Önt arról, hogy Dánia már rendelkezik olyan rendszerrel, amely garantálja a Dániában előre megfontolt szándékkal elkövetett erőszakos bűncselekmények sértettjeinek méltányos és megfelelő kárenyhítését. A bűncselekmények áldozatainak állami kárenyhítésére vonatkozó dániai szabályokat a bűncselekmények áldozatainak az állami kárenyhítéséről szóló törvény határozza meg (az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény): A bűncselekmények áldozatainak az állami kárenyhítésére vonatkozó törvényről szóló, 2005. június 28-i 688. számú rendelet. [Részletek a bűncselekmények áldozatainak állam kárenyhítéséről szóló törvényből] 1.2. Nemzeti kárenyhítési rendszerek [12. cikk (2) bekezdése] Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény alapján történő kárenyhítésről a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban bizottság) határoz. A bizottság egy elnökből akinek bírónak kell lennie és két másik tagból áll, akik közül az egyiket a szociális ügyekért felelős miniszter, a másikat pedig az Ügyvédi Kamara javaslata alapján nevezik ki. A tagokat és a póttagokat négy évre nevezik ki. Az igazságügyi miniszter meghatározza a bizottság eljárási szabályzatát és a kérelmek benyújtásának szabályait. 1.2.1. Személyi sérülés Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény 1. szakaszának (1) bekezdése szerint az állam kártérítést nyújt olyan személyes sérülések esetében, amelyek a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményből adódóan keletkeztek, feltéve, hogy a bűncselekményt Dániában követték el. Kárenyhítés adható olyan személyi sérülések esetében is, amelyek a rendőrségi letartóztatásban való segédkezés során, magánszemély általi jogszerű elfogással kapcsolatban, illetve bűncselekmény megelőzése során keletkeztek. Ezen felül az 1. szakasz (2) bekezdése alapján kárenyhítés ítélhető oda a sérülés során a sértett ruházatát, és más személyes tulajdonát beleértve a kis pénzösszeget ért kár esetében is. A sértettnek jogában áll az államtól kártérítést igényelni az ilyen jellegű személyi sérülések és vagyoni kár esetében, amennyiben az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvényben foglalt feltételek teljesülnek. Valamennyi személyi sérülést vagy halált okozó büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény esetén lehetőség van a kártérítésre, beleértve a gondatlanságból okozott sérülések büntetendővé nyilvánítására vonatkozó szabályokat, és az igénylés szempontjából lényegtelen, hogy az elkövető dán nemzetiségű-e, vagy sem. Az 1. szakasz (3) bekezdése értelmében a Dánia területén kívül elkövetett jogsértéseket illetően kivételes esetekben ugyancsak van lehetőség kártérítésre, feltéve, hogy a sértett Dániában lakóhellyel rendelkezik, dán állampolgárságú, illetve ha a jogsértés idején a dán állam képviseletében külföldi kiküldetésen vett részt. Kártérítést nyújtható abban az esetben is, ha az ilyen jellegű jogsértéseket olyan sértett ellen követték el, aki Dániában lakóhellyel rendelkezett, amikor a jogsértést Dánia területén kívül követték el.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 3 Az 1. szakasz (3) bekezdése értelmében a sértettnek nem áll jogában kártérítést igényelni, tehát a kártérítést csak bizonyos esetekben ítélik oda, amikor a Dániához való kiemelt kapcsolódás indokolja, hogy a Dán állam kártérítést nyújtson. Az előkészítési munkák jelzik, hogy főleg azokról az esetekről lesz szó, amikor a jogsértést egy külföldön tartózkodó dán hajón követték el, a jogsértést egy dán állampolgárságú vagy Dániában állandó lakóhellyel rendelkező/jelleggel letelepedett személy követi el, illetve amikor dán állampolgárok ellen külföldön repülőgépeltérítéssel vagy terrorcselekménnyel kapcsolatos jogsértéseket követnek el. Ez azt jelenti, hogy rendes körülmények között a dán turistákra azon állam kártérítési szabályai vonatkoznak, ahol a sérülésüket okozó jogsértést elkövették. Az 1. szakasz (3) bekezdése értelmében nyújtott kártérítést a kártérítési kötelezettségről szóló törvényben meghatározott, a személyi sérülésekkel kapcsolatos kárenyhítés szabályai alapján számolják ki. Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény 2. szakasza értelmében az állam kártérítést nyújt a kártérítési kötelezettségről szóló törvény 12 14a és 26a szakasza szerint azokban az esetekben, amikor a sértett elhalálozik. E szakasz szerint kártérítés nyújtandó az eltartás megszűnéséért és a valós temetési költségekért (lásd a kártérítési kötelezettségről szóló törvény 12. szakaszát) és a túlélő házastárs vagy élettárs jogosult előzetes kifizetésre (lásd a kártérítési kötelezettségről szóló törvény 14a szakaszát). Ha az elhunyt személynek nincs túlélő házastársa vagy élettársa, akkor különleges körülmények között az előzetes kifizetés más túlélő személynek is odaítélhető. Ezen kívül különleges körülmények között és eseti alapon történő értékelés után kártalanítást lehet nyújtani az elhunythoz különösen közel álló túlélő számára, amennyiben az elhunyt halálát szándékosan, illetve súlyos gondatlanságból kifolyólag okozta egy másik személy (lásd a kártérítési kötelezettségről szóló törvény 26a szakaszát). Az előkészítési munkák jelzik, hogy általános szabályként kártérítést nyújtanak szándékosan elkövetett emberölés esetén. 1.2.2. A vagyoni kár Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény 3. szakaszának (1) alszakasza szerint az állam további kártérítést nyújt az olyan a bűntető törvénykönyvbe ütköző, Dánia területén elkövetett jogsértésből fakadó vagyoni kár esetében, amelyet például a büntetés-végrehajtási igazgatás intézetében fogva tartott személy, szabadságvesztés végrehajtása vagy őrizetbe vétel céljából őrizetben tartott személy, illetve egy pszichiátriai intézetbe helyezett, stb. követett el. A kárt szenvedett fél a záradék értelmében ugyancsak igényelhet kártérítést, amennyiben az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvényben foglalt egyéb feltételek teljesülnek. A 2. szakasz (1) bekezdése szerinti helyzettel ellentétben az igénylés nem függ attól, hogy a sértett elszenvedett-e személyi sérülést, azonban nincs lehetőség kártérítésre a csalásból vagy hasonló cselekményből eredő vagyoni veszteség esetében. A 3. szakasz (1) bekezdése szerint kártalanítást ítélnek oda az intézmény területén belül, vagy az intézmény engedélyével, illetve szökés vagy nem engedélyezett távollét során az intézet területén kívül töltött idő alatt keletkezett veszteség vagy sérülés esetében.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 4 1.2.3. A bűncselekmények áldozatainak nyújtott kárenyhítés általános szabályai Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény 6. szakasza értelmében általános szabályként e törvény alapján akkor is kártérítést ítélnek oda, ha az elkövető személye vagy holléte ismeretlen, ha 15 évnél fiatalabb, illetve ha nem felelős a tetteiért. A 6a szakasz szerint a veszteséget vagy sérülést okozó személy kártérítési kötelezettségéről szóló dán jog általános szabályai értelemszerűen vonatkoznak az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény alapján hozott döntésekre. Példa erre a kártérítés összegének csökkentése, illetve annak megtagadása abból kifolyólag, hogy a sértett vagy az elhunyt részt vett a veszteséget vagy sérülést okozó cselekményben, illetve tudatában volt a veszteség vagy sérülés kockázatának. A 7. szakasz értelmében nincs lehetőség kártérítésre, amennyiben a veszteségért vagy sérülésért az elkövető nyújt kártérítést, illetve amennyiben a veszteségért vagy sérülésért járó kártérítést biztosítás vagy más juttatás fedezi. A 2001. június 7-i 463. számú törvény 2002. január 1-től hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely szerint az állami kártérítés kiegészíti a sérült fél veszteséggel vagy sérüléssel kapcsolatos egyéb segély iránti igényeit, beleértve a jóléti jogszabályok szerinti juttatásokat, a betegszabadság idején kifizetendő jövedelmet, nyugdíjakat, magánbiztosításokat illetve egyéb anyagi juttatásokat. Ebből következik, hogy a kártérítés összegét nem csökkentik nagyobb mértékben, mint amennyire a kártérítési kötelezettségről szóló törvény egyszerű szabályai szerint csökkentenék. Azonban egyes esetekben az állami kártérítés továbbra is kiegészíti a sérült félnek nyújtott egyéb segélyeket. Elsősorban azokról az esetekről van szó, amikor a sértettnek az elkövető maga, illetve az ő felelősségbiztosítása nyújt kártérítést. Az állami kárenyhítés abban az esetben is kiegészítő jellegű/részleges marad, amikor maguk a sérült felek kötöttek biztosítást, például a lakás berendezésére/ingóságaira vonatkozó biztosítás vagy balesetbiztosítás fedezi az elszenvedett veszteségeket (lásd fent). Ilyen esetekben a veszteségért nem lehet kétszer, azaz egyszer a biztosítás keretében, egyszer pedig az állam által, kártérítést nyújtani. Továbbá, mielőtt a sértett az államtól kártérítést igényelne, kártérítési igényét köteles a biztosítótársaságnak benyújtani,, tehát nem dönthet úgy, hogy a biztosítótársaság helyett inkább a bizottsághoz nyújtja be igényét. A 8. szakasz értelmében a 3. szakasz szerinti vagyoni kár esetében nyújtott kártérítést (de nem az 1. szakasz (2) alszakasza szerinti vagyoni kár esetében nyújtott kártérítést) csökkentik vagy megtagadják, ha a sértett elmulasztotta a szokásos elővigyázatossági lépéseket, beleértve a biztosítás megkötésének is. A jogszabály 9a szakasza rögzíti a 3. és 4. szakasz szerinti vagyoni kár esetében nyújtott kártérítés évente meghatározott felső határát, amely 2005-ben 96 500 dán koronát tett ki. 1.2.4. A rendőrség indokolatlan késedelem, elévülés, stb. nélküli értesítésére vonatkozó kötelezettség Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény 10. szakasza szerint az állami kártérítés odaítélése megköveteli, hogy a bűntető törvénykönyvbe ütköző cselekményről a rendőrséget indokolatlan késedelem nélkül értesítsék, és hogy a sértett kártérítés iránti igénylést nyújtson be az elkövető ellen folyamatban lévő bármely büntetőeljárásban. A gyakorlatban a rendőrségen 24 órán belül tett bejelentéseket rendszerint megfelelő időben tett bejelentésnek tekintik.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 5 A 10. szakasz (2) alszakasza szerint az azonnali bejelentésre vonatkozó követelménytől a megfelelő körülmények között eltekinthetnek. Ilyen körülménynek tekinthető például, ha a jogsértésből adódóan a sértett sokkos állapotba került, és ezért belül nem értesítette 24 órán belül a rendőrséget, illetve nem jelentkezett olyan hatóságnál, amely felvilágosította volna a rendőrségi bejelentésre vonatkozó kötelességről. Ha a sértett kártérítési igényéről a bíróság határozott, az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény alapján nyújtott kártérítés összegét elvileg az ítélet szabja meg (lásd 11a szakasz). Ha a sértett a bizottságnak már benyújtotta kártérítési igénylését és a sértettnek az elkövetőtől követelt kártérítési igénye a bíróságon folyamatban van vagy azt ítélet határozta meg, a bizottság az igazságügyi miniszter beleegyezésével beavatkozhat az ügybe, vagy fellebbezést nyújthat be a sértettre vonatkozókkal megegyező szabályok szerint. A bizottság nem fogadhatja el azokat az igényléseket, amelyeket a jogsértés elkövetése után több mint két évvel nyújtanak be, kivéve sajátos/különleges körülmények esetén (lásd a 13. szakaszt). Speciális körülménynek minősül például, ha a sértett csak később értesül arról, hogy jogsértés történt, illetve ha a vagyoni kárt a 3. szakasz hatálya alá eső személy okozta. A törvény 14. szakasza alapján a bizottság kérheti a sértettet, hogy segédkezzen az ügy megoldásában, ideértve a sértett személyes megjelenését, illetve testi sérülés esetén orvosi vizsgálatát, és adott esetben egészségügyi intézményben történő kezelését és megfigyelését. A bizottság felkérhet más személyeket is, akiknek az ügyről tudomásuk van, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges információt, például a kórházi feljegyzéseket. A bizottság előtti eljárások költségeinek terhét az állam viseli, azonban különleges esetekben a bizottság eldöntheti, hogy a kérelmezőnek az üggyel kapcsolatban felmerült költségei teljességében vagy részben térítendők-e meg. Amennyiben a kártérítést az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény alapján ítélik oda, a sértett igénye az államra száll át (lásd 17. szakasz). 2. Illetékes hatóságok [3. cikk] Dániában a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésével foglalkozó illetékes szervet (Erstatningsnævnet, Kárenyhítési Hatóság) jelölték ki mind támogató hatóságként, mind pedig a határozatok meghozataláért felelős hatóságként. Kapcsolattartási cím: Erstatningsnævnet Civilstyrelsen Gyldenløvesgade 11, 2. DK-1600 Copenhagen V Telefon: +45 33 92 33 34 Fax: +45 39 20 45 05 E-Mail: erstatningsnaevnet@erstatningsnaevnet.dk A Kárenyhítési Hatóság és titkársága kezeli a kártérítési igényeket a bűncselekmények áldozatainak állami kárenyhítéséről szóló törvény alapján (lásd a 2004. június 28-i 688. számú rendeletet), és végzi/látja el az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 6 Az igazságügyi miniszter által kinevezett Kárenyhítési Hatóság a kérelmekkel kapcsolatos határozatok meghozatalára felhatalmazott igazgatóból, valamint egy, a szociális ügyekért felelős miniszter ajánlása alapján kinevezett alkalmazottból, valamint egy, a Jogászok Tanácsa (Advokatrådet) által kinevezett alkalmazottból áll. A tagokat négyéves időtartamra nevezik ki. A hatóság a titkárság ajánlásai alapján hoz döntéseket. Azonban a titkárság döntést hozhat olyan esetekben, melyekben a kárenyhítés összege viszonylag alacsony (körülbelül 5000 DKK-ig terjedően) és számos más esetben is. Szervezetileg tekintve a titkárság az Igazságügyi Minisztérium polgári ügyekkel foglalkozó hatóságának (Civilstyrelsen) égisze alatt alatt működik. 3. Központi kapcsolattartó pontok [16. cikk] Dániában a következőt jelölték ki központi kapcsolattartó pontnak: Erstatningsnævnet Civilstyrelsen Gyldenløvesgade 11, 2. DK-1600 Copenhagen V Telefon: +45 33 92 33 34 Fax: +45 39 20 45 05 E-Mail: erstatningsnaevnet@erstatningsnaevnet.dk 4. Nyelvek [11. cikk] A Kárenyhítési Hatóság a 6-10. cikk szerint továbbított információkat angol és dán nyelven fogadja el. 5. A lehetséges jövőbeli kérelmezők tájékoztatása [4. cikk] 5.1. Az Ön kártérítéshez való joga 5.1.1. Ki jogosult állami kártérítésre? Fő szabályként a kárenyhítésre való jogosultság feltételei a következők: A) Ön büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményből eredő sérüléseket szenvedett Dánia területén. B) Ön személyi sérülést szenvedett. C) Ön a bűncselekményt a rendőrségen indokolatlan késedelem nélkül, azaz az eseményt követő 24 órán belül bejelentette. A bűncselekmény kései bejelentését figyelmen kívül hagyják, amennyiben például súlyos sérülésből adódóan Ön képtelen volt azt bejelenteni. D) Ön az elkövetőtől kártérítést követel, amennyiben az ügyet bíróságon tárgyalták. E) Ön a bűncselekmény elkövetése után két éven belül kártérítést igényel a tanácstól. F) Az elkövető nem nyújtott kártérítést a sérülésért, illetve azt biztosítás vagy más kártérítésnek minősülő kifizetés nem fedezi.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 7 Ön abban az esetben is kaphat kártérítést, ha az elkövető személye vagy holléte ismeretlen. Abban az esetben is kaphat kártérítést, ha az elkövető nem büntethető, mivel 15 év alatti vagy kóros elmeállapotú. Alapvetően a tanács csak azon kérelmezőknek fizet kártérítést, akik a Dániában elkövetett bűncselekmények közvetlen sértettjei. 5.1.2. Mit fedez a kártérítés? A tanács a kártérítés következő formáit fizeti ki: 5.1.2.1. Személyes tulajdonért járó kártérítés: Kártérítést kaphat ruházattal, kis összegű készpénzzel, vagy más a személyi sérülés okozásakor Önnél található személyes tulajdonnal kapcsolatos kárért. 5.1.2.2. Egyéb károk: Kártérítést kaphat időszakos vagy állandó kezeléssel, például az orvos által elrendelt gyógyszerekkel és gyógykezelésekkel, meghosszabbított tanulmányi időszakkal, speciális segédeszközökkel, stb. kapcsolatos költségek fedezésére. 5.1.2.3. Jövedelemkiesés: Kártérítést kaphat a sérülés okozásától a munkaképtelenség végéig tartó időszakban kiesett jövedelemért. A jövedelemkiesésért járó kártérítés az Ön szokásos bére és a táppénz/betegbiztosítási ellátások közötti különbség. 5.1.2.4. Fájdalom és szenvedés (a betegség napjai): Pénzbeli kártérítést kaphat a sérülésből adódó betegszabadsága valamennyi napjáért. 5.1.2.5. Maradandó sérülés: Pénzbeli kártérítést kaphat az eset következményéből adódó maradandó személyi sérülésért. 5.1.2.6. A keresőképesség elvesztése: Kártérítést kaphat keresőképességének a sérülés által okozott maradandó csökkenéséért. A kártérítést az Ön sérülést megelőző évi bevétele alapján állapítják meg, és átalányösszegben fizetik ki. 5.1.2.7. Gyermekek, fiatalok és személyi jövedelemmel nem rendelkezők keresőképességének elvesztéséért járó kártérítés: A keresőképesség elvesztéséért járó kártérítést átalányösszegben állapítják meg az évi standard jövedelem alapján.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 8 5.1.2.8. Halált okozó sérülések: A) Az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kártérítés. Bizonyos esetekben kárenyhítést lehet nyújtani az elhunythoz közel álló rokon számára, amennyiben az elhunyt halálát szándékkal, illetve súlyos gondatlanságból kifolyólag okozták. B) Temetési költségek: Kárenyhítés nyújtható a valós temetési kiadásokért, mint például a temetkezési vállalkozónak fizetendő költségek, a halotti tor és a sírhely-előkészítés költségei. A kárenyhítést a temetési költségeket kifizető személy kapja. C) Átmeneti összeg: A túlélő házastárs vagy partner átmeneti összegben részesülhet a halálesetből adódó kisebb és nagyobb kiadások fedezésére. Ebben az esetben a temetkezési költségeket nem térítik. D) Az eltartás megszűnése: Az eltartás megszűnése esetén kártérítés nyújtható az elhunyt által eltartott túlélő házastársnak vagy partnernek és valamennyi gyermeknek. 5.1.2.9. Érzelmi és erkölcsi károk enyhítése (nem anyagi károk): Kártérítést kaphat nem anyagi károk enyhítése céljából, amennyiben Önt megfosztották szabadságától, nemi erőszak vagy vérfertőzés, szeméremsértés vagy más szexuális bűncselekmény áldozatává vált, amely sértette az Ön érzéseit, jó hírét vagy önbecsülését. 5.1.2.10. Súlyos erőszak esetében nyújtott kártérítés: Kártérítést kaphat súlyos erőszak esetében, amennyiben különösen súlyos testi sértés áldozatává vált, amely súlyos személyi sérüléseket okozott és amely körülbelül egy év szabadságvesztéssel büntetendő. 5.1.2.11. Jogi díjak; Amennyiben ügyvédet fogad, a tanács különleges esetekben kompenzációt ítélhet meg a jogi díjak teljes vagy részleges fedezésére. 5.1.3. Hogyan lehet kárenyhítést kérelmezni? A rendőrség köteles tájékoztatni a nemzetközi bűncselekmények áldozatait a kárenyhítéshez való jogukról. A rendőrségtől szerezheti be a kárenyhítési igénylőlapot. Ön a kárenyhítési igénylőlapot itt is letöltheti. Kérelmét annak a körzetnek a rendőrségén kell benyújtania, ahol a jogsértés megtörtént. Kérelmét ne a tanácsnak küldje. Ha Ön uniós állampolgár, kárenyhítés iránti kérelmét a lakóhelye szerinti tagállama támogató hatóságához is benyújthatja. A rendőrség vagy a támogató hatóság csak akkor továbbítja kérelmét a tanácsnak, ha a dán rendőrség már lezárta a nyomozást és adott esetben/amennyiben helytálló az ügyben ítélet született. A tanács értesíti Önt kérelme kézhezvételéről.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 9 5.1.4. A határozatról szóló értesítés Ha Ön a lakóhelye szerinti a tagállamban nyújtotta be kárenyhítés iránti kérelmét, a tanács a lehető leghamarabb elküldi Önnek és a tagállam támogató hatóságának a kárenyhítésre vonatkozó határozatot. 5.1.5. A kárenyhítés és kárösszeg kifizetése A kárenyhítés összegét a dán rendőrség Önnek vagy ügyvédjének fizeti ki. Amennyiben Ön 18 év alatti, a kárenyhítést/kárösszeget a szülői felügyeleti jog gyakorlójának fizetik ki. Amikor a tanács határozatot hoz a kérelem ügyében, a határozat másolatát az Önnek vagy ügyvédjének odaítélt összeg kifizetésérére vonatkozó kérelemmel együtt eljuttatják a rendőrségnek. A kártérítést rendszerint a határozat meghozatalától számított két héten belül kifizetik. A kifizetéssel kapcsolatos kérdésekkel Dániában a jogsértés helye szerinti körzeti rendőrséghez kell fordulni. 5.1.6. Panaszok A kérelmek ügyében a végső adminisztratív döntést a tanács hozza meg. Ez azt jelenti, hogy Ön a tanács határozatával kapcsolatban nem tehet panaszt más hatóságnál. Ha azt szeretné, hogy a tanács felülvizsgálja határozatát, először vegye fel a kapcsolatot a tanáccsal és indokolja, miért nem ért egyet a határozattal. Amennyiben a tanács a határozatát fenntartja, Ön pert indíthat a tanács ellen Dániában a koppenhágai Városi Bíróságon. 5.1.7. Az eljárás hossza A nagyon egyszerű esetekben, amikor a bűnösséget és a kárenyhítést ítélet határozza meg, a tanács a rendőrségtől vagy a támogató hatóságtól való kézhezvételtől számított egy hónapon belül feldolgozza a kérelmet. Egyéb esetben a tanács a rendőrségtől való kézhezvételtől számított hat hónapon belül elkezdi a kérelem feldolgozását. Amennyiben maradandó sérülést szenvedett és elveszítette keresőképességét, a tanács az ügyet az üzemi balesetekkel foglalkozó dániai nemzeti tanácsnak (Arbejdsskadestyrelsen) továbbítja. Ebben az esetben Ön hosszabb, akár egy évig tartó eljárásra számíthat, attól az időponttól kezdve, hogy a tanács a kérelmet kézhez kapta. Ön elősegítheti az eljárás időtartamának csökkentését azzal, hogy a kárenyhítés iránti kérelmének dokumentációját eljuttatja a dán rendőrségnek, illetve a támogató hatóságnak. A dokumentáció tartalmazhatja az Ön orvosától származó igazolásokat, gyógyszerek és hasonlók számláit, munkáltatójának nyilatkozatát, stb.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 10 5.2. További információk Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatja Önt arról, hogy a kárenyhítés igénylésére vonatkozó információkat a Kárenyhítési Hatóság honlapján teszik közzé: www.erstatningsnaevnet.dk 2005 őszéig a honlapon a következő dokumentumokat teszik közzé/ jelennek meg angol nyelven: Az állam által a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kárenyhítéséről szóló törvényről (az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény) szóló, 2005. június 28-i 688. számú rendelet A 2003. január 21-i 35. számú jogszabállyal és a 2003. június 10-i 434. számú jogszabállyal módosított, a kárenyhítés nyújtására vonatkozó kötelezettségről (a kárenyhítési kötelezettségről szóló törvény) szóló, 2000. szeptember 4-i 750. számú rendelet. Az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény alapján rendelkezésre álló kárenyhítéssel kapcsolatos információk, ideértve a kárenyhítés feltételeire és az igénylés módjára vonatkozó információkat. Az igénylőlap, az orvosi szakvéleménnyel együtt
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 11 6. A kárenyhítés iránti igénylőlapok [13. cikk (1) bekezdésének d) pontja] A formanyomtatvány szakaszban szereplő fordítás csak tájékoztató jellegű. Az egyes tagállamok esetében a továbbítási kérelmek elfogadott nyelveit kérjük a nyelvekről szóló szakaszban ellenőrizze (11. cikk). 6.1. Az állami kárenyhítés iránti kérelem 6.1.1. Formanyomtatvány (dán) (angol) 6.1.2. Fordítások 6.1.2.1. A kérelem benyújtásának részletes szabályai Az állam kárenyhítést nyújt a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény okozta személyi sérülések esetében. Az állam nem nyújt kárenyhítést a közlekedési bűncselekmények, a rendészeti előírások és más speciális jogi aktusok megsértéséből eredő károk esetében. A kárenyhítésre való jogosultság néhány feltétele: a bűncselekményt indokolatlan késedelem nélkül bejelentették a rendőrségen Ön kártérítést igényelt az elkövetőtől, amennyiben az ügy már bíróság elé került a kárenyhítési kérelmet a jogsértést követő két éven belül benyújtották a tanácshoz Kártérítést kaphat a következőkért: gyógykezelési költségek fájdalom és szenvedés (a betegség napjai): jövedelemkiesés maradandó sérülés a keresőképesség elvesztése a személyi sérülés okozásakor Önnél található ruházattal, más személyes tulajdonnal, valamint kis összegű készpénzzel kapcsolatos kár Gyógykezelésért, személyes tulajdonért és jövedelemkiesésért csak abban az esetben kaphat kártérítést, ha más forrásból nem kapott kártérítést. Vagyoni kárért kártérítést csak abban az esetben kaphat, ha a bűncselekményt speciális kategóriába tartozó személyek, mint például a büntetés-végrehajtási intézetek elítéltjei követték el. A bűncselekményből eredő károk enyhítésével foglalkozó tanáccsal kapcsolatos további információkat a következő honlapon találja meg: www.erstatningsnaevnet.dk
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 12 A bűncselekmények áldozatainak állami kárenyhítéséről szóló törvény kivonata a formanyomtatvány hátoldalán található. 6.1.2.2. Fordítási táblázat az igénylőlaphoz 1. Ansøgers navn, adresse m.v. 1. kérelmező neve, címe és egyéb adatai Efternavn: Fornavn(e): Cpr.nr.: Adresse: Postnr.: By: Stilling: Tlf. privat: Tlf. arbejde: Családnév: Utónév (-nevek): Személyi szám: Cím: Postai irányítószám: Város/község: Foglalkozás: Telefonszám (otthon): Telefonszám (munkahely): 1.a Evt. værge 1. Gyám/átvevő személy, amennyiben van ilyen Efternavn: Fornavn(e): Adresse: Tlf. privat: Tlf. arbejde: Családnév: Utónév (-nevek): Cím: Telefonszám (otthon): Telefonszám (munkahely): 2. Skadevolder 2. Jogsértő Efternavn: Fornavn(e): Családnév: Utónév (-nevek): 3. Hvornår er forbrydelsen sket? 3.a Er forbrydelsen sket under Deres arbejde? Dato: kl. Ja Nej 3. Mikor történt a jogsértés? 3. a A jogsértés a munkahelyen történt? Dátum: Időpont: Igen Nem 4. Er forbrydelsen anmeldt til politiet? 4. A jogsértést bejelentették-e a
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 13 rendőrségen? Ja Hvor? Dato: kl. Nej Hvorfor ikke? Igen Hol? Dátum: Időpont: Nem Miért nem? 5. Erstatningskrav som følge af forbrydelsen: Har De haft sygedage? Nej Ja Fra den: Til den: 5. A jogsértésből következő kárenyhítési igény: Volt-e betegszabadságon? Nem Igen Mikortól: Meddig: Har De tabt arbejdsfortjeneste? Nej Ja Fra den: Til den: I alt kr. Volt-e jövedelemkiesése? Nem Igen Mikortól Meddig: DKK összesen: Har De modtaget sygeløn/sygedagpenge fra Deres arbejdsgiver? Ja I alt kr. Nej Hvorfor ikke? Kapott Ön táppénzt vagy betegségbiztosítási ellátást a munkaadójától? Igen DKK összesen: Nem Miért nem? Har De modtaget sygedagpenge fra kommunen? Ja I alt kr. Nej Hvorfor ikke? Kapott Ön betegségbiztosítási ellátást a helyi hatóságtól? Igen DKK összesen Nem Miért nem?
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 14 Har De haft udgifter til: Medicin kr. Voltak-e költségei a következőket illetően: Gyógyszerek, DKK: Lægeerklæring Tandbehandling Psykolog kr. kr. kr. Orvosi igazolások, DKK: Fogászati kezelések, DKK: Pszichológus, DKK: Fysioterapi kr. Andre behandlingsudgifter (art og beløb) kr. Fizioterápia, DKK: Egyéb kezelési költségek (a kezelés típusa és költsége), DKK: Har De haft andre udgifter/tab (f.eks. ødelagt beklædning, andre personlige ejendele, mindre kontantbeløb, transport m.v.): Voltak-e egyéb költségei, illetve érte-e önt egyéb kár (pl. megrongálódott ruházat, vagy más személyes tulajdon, kis összegű készpénz, közlekedés): KVITTERINGER, BON'ER M.V. SKAL VEDLÆGGES A SZÁMLÁKAT, STB., MELLÉKELNI KELL FORSIKRINGSFORHOLD PÅ SKADESTIDSPUNKTET BIZTOSÍTÁS AZ ÖN SÉRÜLÉSÉNEK IDŐPONTJÁBAN 6. Er De omfattet af en eller flere af følgende forsikringer? a. Familie-/indboforsikring Nej Ja Forsikringsselskabets navn, police og skadenummer: Udbetaling: kr. Til dækning af: 6. Van Önnek egy vagy több biztosítása a következők közül? a. Lakásbiztosítás Nem Igen A biztosító neve, a biztosítási kötvény és a követelés száma: Kifizetés: DKK: Kártérítés: b. Ulykkesforsikring Nej Ja Forsikringsselskabets navn, police og skadenummer: b. Balesetbiztosítás Nem Igen A biztosító neve, a biztosítási kötvény és a követelés száma:
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 15 Udbetaling: kr. Til dækning af: Kifizetés DKK: Kártérítés: c. Gruppeulykkesforsikring (evt. gennem fagforbund) Nej Ja Forsikringsselskabets navn, police og skadenummer: Udbetaling: kr. Til dækning af: c. Csoportos balesetbiztosítás (a szakszervezeten keresztül) Nem Igen A biztosító neve, a biztosítási kötvény és a követelés száma: Kifizetés DKK: Kártérítés: d. Sygeforsikringen "Danmark" Nej Ja Udbetaling: kr. Til dækning af: d. danmark egészségbiztosítás Nem Igen Kifizetés DKK: Kártérítés: 7. Har De modtaget erstatning fra: 7. Kapott Ön kártérítést: Skadevolder Nej Ja kr. Til dækning af: Kommunen Nej Ja kr. Til dækning af: Az elkövetőtől Nem Igen DKK Kártérítés: Helyi hatóságtól Nem Igen DKK Kártérítés: 8. Har De i øvrigt bemærkninger? 8. Egyéb megjegyzések Efter straffelovens 163 straffes afgivelse af urigtige oplysninger med bøde eller fængsel i indtil 4 måneder. A dán Büntetőtörvénykönyv 163. szakasza alapján a hamis nyilatkozat bírságot vagy négy hónapig terjedő
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 16 szabadságvesztést von maga után. Dato Underskrift Dátum Aláírás Skemaet indsendes til politiet det sted, hvor forbrydelsen er begået. Politiet videresender skemaet til Erstatningsnævnet, men først når politiet og eventuelt retten har færdigbehandlet sagen. A formanyomtatványt annak a körzetnek a rendőrségére kell elküldeni, amelyikben a jogsértés történt. A kérelmet a rendőrség továbbítja a bűncselekményekből eredő károk enyhítésével foglalkozó tanácsnak, amennyiben a rendőrség már lezárta a nyomozást és a bírósági eljárások befejeződtek. De vil få besked fra Erstatningsnævnet, når nævnet har modtaget Deres ansøgning. A tanács értesíti Önt kérelme kézhezvételéről.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 17 6.1.2.3. Részletek a bűncselekmények áldozatainak állami kárenyhítéséről szóló törvényből 1. rész Személyi sérülés 1. (1) Az állam kárenyhítést és teljes kárösszeget ítél meg személyes sérülések esetében, amelyek a büntetőjog-ellenes cselekményből adódóan keletkeztek, amennyiben a bűncselekményt Dániában követték el. Ez vonatkozik olyan személyi sérülésekre is, amelyekre a rendőrségi letartóztatásban való segédkezés során, magánszemély általi jogszerű elfogással kapcsolatban, illetve bűncselekmény megelőzése során keletkeztek. (2) Kárenyhítés ítélhető oda továbbá a sérülés során a sértett ruházatát, és más személyes tulajdonát beleértve a kis pénzösszeget ért kár esetében is. (3) A Dánia területén kívül elkövetett jogsértéseket illetően kivételes esetekben ugyancsak van lehetőség kártérítésre, feltéve hogy a sértett Dániában lakóhellyel rendelkezik, dán állampolgárságú, illetve ha a jogsértés idején a dán állam képviseletében külföldi kiküldetésen vett részt. Kártérítést ítélhető oda abban ez esetben is, ha olyan áldozat ellen követtek el jogsértést, aki Dániában lakóhellyel rendelkezik, de Dánia területén kívül dolgozik. 2. A sértett halála esetén a kárenyhítési kötelezettségről szóló törvény 12 14a és 26a szakasza szerint ítélnek oda kártérítést. 2. rész Vagyoni kár 3. (1) Az állam kártérítést nyújt olyan vagyoni kár esetében, amely az alábbi személyek által elkövetett büntetőjog-ellenes cselekményekből keletkeztek: (i) aki védőőrizet alatt áll egy büntetésvégrehajtási és pártfogó felügyeleti szolgálat intézetében; (ii) akit szabadságvesztés végrehajtása vagy őrizetbe vétel céljából tartóztattak le; (iii)akit a büntetőtörvénykönyv 49. szakaszának (2) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtási és pártfogó felügyeleti szolgálat hatáskörén kívül eső intézetbe szállítottak át; (iv) akit a szociális szolgáltatásokról szóló törvény szerint a gyermekek és fiatalkorúak bentlakásos intézetébe vettek fel; (v) akit a szellemi fogyatékosságból adódó tartós és maradandóan csökkent fizikai és szellemi képességgel rendelkező személyek hosszútávú elhelyezésére alkalmas intézetbe huzamos idejű tartózkodás céljából vettek fel; vagy (vi) akit saját akarata ellenére kezeltek vagy tartottak kórházban vagy a szellemi fogyatékos emberek kórházi kezeléséről szóló törvény 1. szakaszában említett intézményben; (2) Kártérítést ítélnek meg az intézet területén, vagy engedélyezett távollét alatt keletkezett veszteség esetén, illetve abban az esetben, ha a személy a távollét után nem tér vissza az intézetbe vagy megszökik. (3)... (4)... 3. rész Közös rendelkezések, stb. 6. Kárenyhítést ítélnek meg abban az esetben is, ha az elkövető: (i) személye vagy tartózkodási helye ismeretlen; (ii) 15 év alatti; vagy (iii) kóros elmeállapotú. 6a. E törvény alapján a kárenyhítés ügyében hozott határozatok az elkövetők felelősségéről szóló dán jogszabályok általános szabályainak hatálya alá tartoznak, beleértve a sértettnek vagy az elhunyt személynek a sérülés vagy kár keletkezéséhez való hozzájárulása, illetve a sérülés vagy kár kockázatának elfogadása következtében a kártérítés csökkentéséről vagy elévüléséről szóló szabályokat. 7. (1) Nem ítélnek meg kártérítést, ha az elkövető megtéríti a sérülést, illetve azt a biztosítás vagy más kártérítésnek minősülő kifizetés fedezi. (2) Nem ítélnek meg kártérítést az elkövetőtől igényelt kártérítés fedezésére. 10. (1) A kártérítés kifizetésének feltétele, hogy a bűncselekményt a rendőrségre indokolatlan késedelem nélkül bejelentsék, és hogy a sértett kárenyhítés iránti kérelmet nyújtson be a jogsértő ellen folyamatban lévő bármely büntetőeljárásban. (2) Az (1) alszakasz szabályaitól megfelelő körülmények esetén el lehet térni. (3) A rendőrség tájékoztatja az áldozatot e törvény szerinti kárenyhítéshez való jogáról. 11. (1) A kárenyhítésre vonatkozó bármely határozatot az igazságügyi miniszter által felállítandó, a bűncselekményekből eredő sérülések kárenyhítésével foglalkozó tanács hozza meg. (2) A tanács egy elnökből akinek bírónak kell lennie és két másik tagból áll, akik közül az egyiket a szociális ügyekért felelős miniszter, a másikat pedig a Dán Ügyvédi Kamara javaslata
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 18 alapján neveznek ki. A tagokat és helyetteseiket négyéves időtartamra nevezik ki. (3) Az igazságügyi miniszter határozza meg az eljárás és a kérelmek benyújtásának szabályait. 11a. (1) Ha az áldozat által az elkövetőtől igényelt kártérítés ügyében ítélet született, akkor e törvény szerint a kifizetendő kártérítés összege az ítéletben meghatározott összeg, de vö. a 7 10 szakasszal. (2) Az (1) alszakasz nem alkalmazandó abban az esetben, ha az elkövető vélhetőleg elfogadta az igénylést vagy a büntető tárgyalás során igényelt összeget. (3) Az (1) alszakasz ellenére a tanács az ítéletben meghatározott összegnél nagyobb kárenyhítést vagy magasabb kárösszeget ítélhet oda, ha a ezt rendkívüli körülmények indokolják. 13. A tanács csak különleges esetekben veheti figyelembe a jogsértést követő két éven túl benyújtott kérelmeket. 14. (1) A tanács további bizonyítékok benyújtására, kérheti a kérelmezőt ideértve a tanács előtti személyes megjelenést, személyi sérülés esetén orvosi vizsgálaton való részvételt, és amennyiben szükséges előírhatja a kérelmező lehetőleg kórházi kezeléssel történő megfigyelését és gyógykezelését,. A tanács lényegesnek vélt információt kérhet további személyektől, akik ilyen részletek birtokában vannak. Ezért a tanács bekérheti a kórházi feljegyzéseket. (2) A tanács bírósági vizsgálatot kérhet. (3) Ha a kérelmező bizonyos határidőn belül nem bocsátja a tanács rendelkezésére a kért bizonyítékot, a tanács a kérelem ügyében a rendelkezésre álló információk alapján hozhat határozatot. 15. (1) A tanácsi eljárással kapcsolatos költségeket, beleszámítva a 14. szakasz (1) alszakaszában említett vizsgálatokkal járó költségeket is, az állam viseli. (2) Különleges esetekben a tanács úgy határozhat, hogy a kérelmezőnek az esettel kapcsolatos költségeit teljes egészében vagy részben meg kell téríteni. 16. A tanács hozza meg a végső adminisztratív döntést a hozzá benyújtott kérelmek ügyében. 17. Az állam oly mértékben vállalja magára a sértett elkövetővel szembeni kártérítési igényét, hogy kifizeti a kártérítést. 18. (1) Amennyiben a kérelmező helytelen információt szolgáltat, illetve nem bocsátja rendelkezkésre a kárenyhítéssel összefüggő adatokat, bármely jogtalanul átvett összeg visszaigényelhető. (2) Visszafizetés igényelhető akkor is, ha az elkövető később kártérítést fizet az okozott sérülésért vagy kárért, illetve ha azt a biztosítás vagy más kártérítésnek minősülő kifizetés fedezi.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 19 6.2. Orvosi igazolás 6.2.1. Formanyomtatvány (dán) (angol) 6.2.2. Fordítási táblázat az igénylőlaphoz Erstatningsnævnet The Criminal Injuries Compensation Board (a bűncselekményből eredő károk enyhítésével foglalkozó tanács) Sendes til: Erstatningsnævnet Gyldenløvesgade 11, 2. sal 1600 København V Denmark Címzett: Erstatningsnævnet Gyldenløvesgade 11, 2. sal 1600 København V Dánia Skadelidtes navn: Adresse: Adresse: Cpr-nr.: Az áldozat neve: Cím: Cím: Személyi szám: A tanácsi nyilvántartás száma: Bemærk, at erklæringen kun kan forventes betalt af Erstatningsnævnet, hvis den er rekvireret af nævnet. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a bűncselekményből eredő károk enyhítésével foglalkozó tanács csak olyan orvosi igazolások költségét téríti meg, amelyeket a tanács kért, és a számlát levélben megküldik a tanácshoz. Lægeerklæring Afgivet til brug for ansøgning om erstatning fra staten efter offererstatningsloven Az állam által a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kárenyhítéséről szóló jogi aktus alapján a kártérítési kérelemmel kapcsolatban kiadott orvosi igazolás
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 20 Oplysningerne indhentes i henhold til 14, stk. 1, i lovbekendtgørelse nr. 688 af 28. juni 2004 om erstatning fra staten til ofre for forbrydelser (offererstatningsloven). Ezen információt a bűncselekmények áldozatainak állami kárenyhítéséről szóló, 2004. június 28-i 688. számú (konszolidációs) törvény 14. szakaszának (1) alszakasza alapján szerezték meg. Erklæringen skal så vidt muligt udfyldes på dansk. Der henvises til bekendtgørelse nr. 212 af 20. juni 1935 om almindelige regler for afgivelse af lægeerklæringer. Lægeerklæringen udstedes i forbindelse med en aktuel undersøgelse. Az igazolás elkészítésekor a betegségeket, anatómiai tényeket, stb. közérthetően kell meghatározni, kivéve, ha ez a sajátos körülmények miatt nem helyénvaló. Kérjük, tekintse meg az orvosi igazolások kiadásának általános szabályairól szóló, 1935. június 20-i 212. számú végrehajtási rendelkezést. Az orvosi igazolásnak az áldozaton elvégzett vizsgálaton kell alapulnia. Benyt venligst blokbogstaver eller maskine. Formularen kan tillige kopieres fra Erstatningsnævnets hjemmeside, www.erstatningnaevnet.dk. Kérjük, használjon nyomtatott betűket. A formanyomtatványt letöltheti a bűncselekményből eredő károk enyhítésével foglalkozó tanács honlapjáról: www.erstatningsnaevnet.dk. 1. Hvornår og hvordan angives tilskadekomsten at have fundet sted? 2. Hvilken lægelig behandling har skadelidte gennemgået i anledning af tilskadekomsten? 3. Hvis skadelidte har været henvist til anden behandler, angives hvilken (f.eks. fysioterapeut eller psykolog). 4. I hvilke perioder har skadelidte været sygemeldt som følge af tilskadekomsten? 5. Har skadelidte fortsat følger efter tilskadekomsten? 6. Beskriv evt. følger nærmere, angiv såvel objektive fund som subjektive klager fortsat. 7. Er der overensstemmelse mellem skadelidtes klager og de objektive fund? 8. Har skadelidte nogen forudbestående lidelser, der har betydning for den aktuelle tilstand? Hvilke? 1. Mikor és hogyan történt a jogsértés az áldozat elmondása alapján? 2. A sérülésből következményeként az áldozat milyen kezelésben részesült? 3. Kérjük adja meg annak a gyógyászati szakembernek a pontos nevét és foglalkozását, akihez az áldozatot utalták (fizikoterapeuta, pszichológus, stb.). 4. Kérjük határozza meg az áldozat sérülésből adódó munkaképtelenségének időszakát. 5. Továbbra is szenved-e az áldozat a sérülés következményeitől? 6. Kérjük részletesen írja le a következményeket, az objektív leleteket és a szubjektív panaszokat feltüntetésével. 7. Összhangban állnak az áldozat panaszai az objektív leletekkel? 8. A sérülést megelőzően voltak-e az áldozatnak jelenlegi állapotával összefüggő rendellenességei? Milyen rendellenességek?
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 21 9. Skønnes det, at skadelidte vil få varige følger efter tilskadekomsten? Hvilke? 10. Skønnes det, at tilskadekomsten medfører behov for meget langvarig eller evt. varig behandling? Hvilken? 9. Az Ön megítélése szerint a jövőben szenved-e az áldozat a sérülésből származó maradandó következményektől? Milyen következményektől? 10. Az Ön megítélése szerint a sérülés szükségessé tesz-e hosszútávú, esetleg állandó gyógykezelést? Milyen gyógykezelést? 11. Er De skadelidtes sædvanlige læge? 11. Ön az áldozat háziorvosa? 12. Eventuelle supplerende bemærkninger 12. Egyéb megjegyzések? 13. Dato for undersøgelsen 13. A vizsgálat időpontja sted den underskrift og stempel Hely Dátum Bélyegző és aláírás Bekendtgørelse nr. 212 af 20. juni 1935, 3-4: 3 I lægeerklæringer, der udstedes til brug for personer eller institutioner, der ikke kan forudsættes at være i besiddelse af lægelig viden, skal, hvor særlige grunde ikke taler derimod, i videst muligt omfang benyttes danske eller dog almenfattelige betegnelser for sygdomme, anatomiske forhold m.m. 4 De i erklæringen indeholdte oplysninger skal være så fyldige og tydelige, at formålet med erklæringen opfyldes, og at den for hvem erklæringen er bestemt, derved sættes i stand til selv at danne sig et skøn. Det skal tydeligt fremgå, hvilke af de i erklæringen givne oplysninger, der beror på lægens egen undersøgelse eller iagttagelse af den pågældende, og hvilke der skyldes angivelser fra den undersøgte eller tredjemand eller beror på journaler o.l. I erklæringen skal anføres dato for lægens sidste personlige undersøgelse af den pågældende, er ingen personlig undersøgelse foretaget, skal dette udtrykkeligt anføres. Az 1935. június 20-i 212. számú végrehajtási rendelkezés 3. és 4. szakasza. 3. Amennyire lehetséges, azon orvosi igazolások esetében, amelyeket olyan személyek vagy intézmények számára adnak ki, amelyeknek feltehetően nincsenek orvosi ismereteik, a dán nyelvet, illetve legalább a betegségek, anatómiai tények, stb. általánosan érthető meghatározását kell alkalmazni, kivéve, ha ez a sajátos körülmények miatt nem helyénvaló. 4. Az igazolásban szereplő részleteknek az igazolás rendeltetése tekintetében kielégítőnek és világosnak kell lenniük, és lehetővé kell tenniük, hogy az igazolás címzettje saját véleményt alkosson. Az igazolásnak egyértelműen meg kell állapítania, a részletek közül melyek alapulnak az orvos saját vizsgálatán vagy a páciens megfigyelésén, és melyek alapulnak a páciens vagy egy harmadik személy nyilatkozatán, illetve az eseti feljegyzéseken, stb. Az orvosi igazoláson fel kell tüntetni az orvos által a páciensen elvégzett utolsó személyes vizsgálat dátumát. Amennyiben nem került sor személyes vizsgálatra, ezt egyértelműen ki kell jelenteni.
Kézikönyv 80/2004 DÁNIA (hu) 22 03.18.01.01 Den almindelige Danske Lægeforening og Erstatningsnævnet 03.18.01.01. A Dán Orvosi Egyesület és a bűncselekményekből eredő sérülések kárenyhítésével foglalkozó tanács
Manual 80/2004 DENMARK (EN) 23 MELLÉKLET
ANSØGNING OM ERSTATNING FRA STATEN TIL OFRE FOR FORBRYDELSER Staten betaler erstatning for personskade, der sker ved overtrædelse af straffeloven. Staten betaler ikke erstatning for skader, der sker ved overtrædelse af færdselsloven, politivedtægten eller andre særlove. Det er bl.a. en betingelse for at få erstatning, at forbrydelsen er anmeldt til politiet uden unødigt ophold at De har krævet erstatning af skadevolderen, hvis sagen har været i retten at ansøgning om erstatning er indsendt til nævnet inden 2 år fra den dato, hvor forbrydelsen fandt sted De kan få erstatning for bl.a. helbredelsesudgifter svie og smerte (sygedage) tabt arbejdsfortjeneste varigt mén tab af erhvervsevne tøj og andre personlige ejendele, samt mindre kontantbeløb, De havde på Dem, da skaden skete. Helbredelsesudgifter, personlige ejendele og tabt arbejdsfortjeneste erstattes kun, hvis De ikke har fået erstatning fra andre. Anden tingsskade erstattes kun, hvis forbrydelsen er begået af særlige personer, f.eks. strafafsonere. På bagsiden af skemaet kan De se et uddrag af lov om erstatning fra staten til ofre for forbrydelser.
1. Ansøgers navn, adresse m.v. Efternavn: Fornavn(e): Cpr.nr.: Adresse: Postnr.: By: Stilling: Tlf. privat: Tlf. arbejde: 1.a Evt. værge Efternavn: Adresse: Fornavn(e): Tlf. privat: Tlf. arbejde: 2. Skadevolder Efternavn: Fornavn(e): 3. Hvornår er forbrydelsen sket? 3.a Er forbrydelsen sket under Deres arbejde? Dato: kl. Ja Nej 4. Er forbrydelsen anmeldt til politiet? Ja Hvor? Dato: kl. Nej Hvorfor ikke? 5. Erstatningskrav som følge af forbrydelsen: Har De haft sygedage? Nej Ja Fra den: Til den: Har De tabt arbejdsfortjeneste? Nej Ja Fra den: Til den: I alt kr. Har De modtaget sygeløn/sygedagpenge fra Deres arbejdsgiver? Ja I alt kr. Nej Hvorfor ikke? Har De modtaget sygedagpenge fra kommunen? Ja I alt kr. Nej Hvorfor ikke? Har De haft udgifter til: Medicin kr. Lægeerklæring kr. Tandbehandling kr. Psykolog kr. Fysioterapi kr. Andre behandlingsudgifter (art og beløb) kr. Har De haft andre udgifter/tab (f.eks. ødelagt beklædning, andre personlige ejendele, mindre kontantbeløb, transport m.v.): KVITTERINGER, BON'ER M.V. SKAL VEDLÆGGES
FORSIKRINGSFORHOLD PÅ SKADESTIDSPUNKTET 6. Er De omfattet af en eller flere af følgende forsikringer? Forsikringsselskabets navn, police og skadenummer: a. Familie-/indboforsikring Nej Ja Udbetaling: Til dækning af: kr. b. Ulykkesforsikring Nej Ja Udbetaling: Til dækning af: kr. Forsikringsselskabets navn, police og skadenummer: c. Gruppeulykkesforsikring (evt. gennem fagforbund) Nej Ja Udbetaling: kr. Til dækning af: Forsikringsselskabets navn, police og skadenummer: d. Sygeforsikringen "Danmark" Nej Ja Udbetaling: kr. Til dækning af: 7. Har De modtaget erstatning fra: skadevolder Nej Ja kr. kommunen Nej Ja kr. Til dækning af: Til dækning af: 8. Har De i øvrigt bemærkninger? Efter straffelovens 163 straffes afgivelse af urigtige oplysninger med bøde eller fængsel i indtil 4 måneder. Dato Underskrift Skemaet indsendes til politiet det sted, hvor forbrydelsen er begået. Politiet videresender skemaet til Erstatningsnævnet, men først når politiet og eventuelt retten har færdigbehandlet sagen. De vil få besked fra Erstatningsnævnet, når nævnet har modtaget Deres ansøgning.
Uddrag af lov om erstatning fra staten til ofre for forbrydelser Kapitel 1 Personskade 1. Staten yder erstatning og godtgørelse for personskade, der forvoldes ved overtrædelse af borgerlig straffelov, hvis overtrædelsen er begået i den danske stat. Det samme gælder personskade, der indtræder i forbindelse med hjælp til politiet under anholdelse eller i forbindelse med handlinger, der foretages med henblik på lovlig privat anholdelse eller forhindring af strafbare handlinger. Stk. 2. Erstatning ydes endvidere for skade på tøj og andre sædvanlige personlige ejendele, herunder mindre kontantbeløb, som skadelidte havde på sig, da personskaden blev forvoldt. Stk. 3. Erstatning kan i særlige tilfælde ydes for skader, der forvoldes ved handlinger begået uden for den danske stat, hvis skadelidte har bopæl i Danmark, har dansk indfødsret eller på gerningstidspunktet gjorde tjeneste for en udsendt dansk udenrigsrepræsentation. Erstatning kan endvidere ydes, når sådanne handlinger er begået mod skadelidte med bopæl i Danmark under dennes erhvervsudøvelse uden for den danske stat. 2. Afgår skadelidte ved døden, ydes der erstatning m.v. efter erstatningsansvarslovens 12-14a. Kapitel 2 Tingsskade 3. Staten yder erstatning for tingsskade, der ved overtrædelse af borgerlig straffelov forvoldes i den danske stat af personer, der 1) er tvangsanbragt på institution under kriminalforsorgen, 2) er anholdt med henblik på fængsling eller er varetægtsfængslet, 3) efter straffelovens 49, stk. 2, er overført til institution uden for kriminalforsorgen, 4) er optaget i døgninstitution for børn og unge efter lov om social service, 5) på grund af mental retardering er optaget i længerevarende botilbud til personer med betydelig nedsat fysisk eller psykisk funktionsevne, jf. 92 i lov om social service, 6) er indlagt eller tilbageholdt mod deres vilje på de hospitaler m.v., der er nævnt i 1 i lov om sindssyge personers hospitalsophold. Stk. 2. Erstatning ydes for skade, der forvoldes på institutionens område eller under ophold uden for dette med tilladelse eller i forbindelse med udeblivelse eller undvigelse. Stk. 3.. Stk. 4.... Kapitel 3 Fælles bestemmelser m.v. 6. Erstatning ydes, selv om skadevolderen er 1) ukendt eller ikke kan findes, 2) under 15 år eller 3) utilregnelig. 6 a. Ved afgørelser om erstatning efter denne lov finder dansk rets almindelige regler om skadevolderens erstatningsansvar, herunder om nedsættelse eller bortfald af erstatning på grund af skadelidtes eller afdødes medvirken til skaden eller accept af risikoen for skade, tilsvarende anvendelse. 7. Erstatning ydes ikke, i det omfang skaden godtgøres af skadevolderen eller dækkes af forsikringsydelser eller andre ydelser, der har karakter af virkelig skadeserstatning. Stk. 2. Erstatning ydes ikke til dækning af regreskrav mod skadevolderen. 10. Erstatning er betinget af, at lovovertrædelsen uden unødigt ophold er anmeldt til politiet, og at skadelidte under en eventuel straffesag mod skadevolderen nedlægger påstand om erstatning. Stk. 2. Bestemmelsen i stk. 1 kan fraviges, hvis forholdene taler for det. Stk. 3. Politiet vejleder skadelidte om retten til at få erstatning efter denne lov. 11. Afgørelse om erstatning træffes af et nævn, der nedsættes af justitsministeren. Stk. 2. Nævnet består af en formand, der skal være dommer, og af 2 andre medlemmer, hvoraf det ene medlem udnævnes efter indstilling fra socialministeren, og det andet medlem efter indstilling fra advokatrådet. Medlemmerne og stedfortrædere for disse udnævnes for 4 år. Stk. 3. Justitsministeren fastsætter nævnets forretningsorden og regler om indgivelse af ansøgning. 11 a. Er skadelidtes krav på erstatning og godtgørelse fra skadevolderen afgjort ved dom, ydes erstatning efter denne lov med det beløb, som er fastsat ved dommen, jfr. dog 7-10. Stk. 2. Reglen i stk. 1 gælder ikke, for så vidt skadevolderen under sagen må anses for at have anerkendt kravet eller dets størrelse. Stk. 3. Taler særlige omstændigheder derfor, kan nævnet uanset reglen i stk. 1 tilkende skadelidte en højere erstatning eller godtgørelse end fastsat ved dommen. 13. Nævnet kan ikke behandle en ansøgning, der er indgivet over 2 år efter, at lovovertrædelsen er begået, medmindre der foreligger særlige grunde. 14. Nævnet kan opfordre ansøgeren til at medvirke til sagens oplysning, herunder ved personligt fremmøde for nævnet, ved i tilfælde af personskade at lade sig undersøge af en læge og om fornødent, eventuelt ved indlæggelse, at lade sig undergive observation og behandling. Nævnet kan endvidere afkræve andre, der har kendskab til forholdene, oplysninger, der må anses for nødvendige. Nævnet kan herunder indhente sygehusjournaler eller udskrifter heraf. Stk. 2. Nævnet kan forlange optaget retsligt forhør. Stk. 3. Efterkommer ansøgeren ikke inden en fastsat frist en opfordring fra nævnet om at medvirke til sagens oplysning, kan sagen afgøres på det i øvrigt foreliggende grundlag. 15. Udgifterne ved sagens behandling ved nævnet, herunder udgifter til de undersøgelser, der er omtalt i 14, stk. 1, betales af staten. Stk. 2. Nævnet kan i særlige tilfælde bestemme, at ansøgeren helt eller delvis skal have dækket udgifter, som han har afholdt i anledning af sagen. 16. Nævnet har den endelige administrative afgørelse af de sager, der indbringes for nævnet. 17. Staten indtræder, i det omfang der ydes erstatning, i skadelidtes krav mod skadevolderen. 18. Har ansøgeren givet urigtige oplysninger eller fortiet omstændigheder af betydning for erstatningen, kan beløb, som er modtaget med urette, kræves tilbagebetalt. Stk. 2. Tilbagebetaling kan endvidere kræves, i det omfang, skaden senere godtgøres af skadevolderen eller dækkes af forsikringsydelser eller andre ydelser, der har karakter af virkelig skadeserstatning.