HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAR Established by Prof. B. Nádaskay, 1878 135. évfolyam 129-192. oldal t,logila nevű szkíta halomsírból ( Kr. e. kb. IV. sz.) Jkrán Köztársaság) m of the Scythians :ca 4th cent. В. С.) res (Kiev, Ukraine)
TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS ----------------- 1MAGYAR I----------------- Ш 17Q-1Q7 I L A p J A I 2013/3 LÓ Pálfi V., Juhászné Kaszanyitzky É., Jánosi Sz., M a lik P.: Streptococcus eq ui subsp. zooepidem icus okozta tömeges légzőszervi megbetegedések lóállományokban / 131 KISÁLLAT Bende B., Jakab Cs., Balka Gy., RónaiZs., Jánosi Sz., Vajdovich P., B iksil.: Szisztémás M ycobacterium avium subsp. hominissuis fertőzés törpe schnauzerben / 138 VADON ÉLŐ ÁLLAT Nagy Zs. B., Rzepiel A., Szabára A., H eltai М., Csányi S., Lehotzky P.,Ózsvári L.: Az aranysakál (Canis aureus) magyarországi előfordulása, genetikai térképezésének fontossága és génbankjának felhasználási lehetőségei / 149 Korytár, í., Ondrejka, R., Ondrejková, A., Süli, J., Prokes М., Slepecká, E., Cechvala, P.: A fehérorr-tünet- együttes - a hibernáló denevérek Geomyces destructans penészgomba által o ko zott betegsége / 159 Gö rfö l Т., M áté B., G om bkötő P., D obrosi D., H egyiz., Boldogh S.: A denevérek fehérorr-tünetegyüttesét okozó gomba (Geomyces destructans) magyarországi előfordulása / 163 A monthly journal, founded in 1878 ( VETERINARIUS"), publishing papers devoted to all aspects of interest in the field of animal health, to all scientific and practical problems of veterinary importance. Free specimen copies are available from the editor-in-chief: H-1078 Budapest, István utca 2. Hungary or: H-1400 Budapest, P.O. Box 2. Subscription orders to the Editorial Office (address above) MIKOTOXINOK Rafai P., M. SchillJ., Tanyi E.: Aflatoxinok hazai termesztésű takarmány-alapanyagokban? / 171 MEGNAGYOBBODOTT NYIROKCSOM ÓI44 ÁLLATHIGIÉNIA H artung, J.: Az állathigiénia a gazdaságihaszonállat-tartásban az antibiotikum -felhasználás csökkentésének kulcsa / 179 SZAKIRODALMI HÍR Főszerkesztőváltás az Acta Veterinaria Hungaricánál / 187 KÖNYVISMERTETÉS Karl, Ph.: Lókiképzés (Nagy K ) / 190 HÍREK, RÖVID INFORMÁCIÓK, TALLÓZÁSA SZAKSAJTÓBAN EQUINE 1/ Pálfi, É. Juhászné Kaszanyitzky, Sz. Jánosi, P. M a lik: Mass incidence o f respiratory diseases in studs caused by Streptococcus equi subsp. zooepidemicus /131 SMALL ANIMALS B. Bende, Cs. Jakab, Gy. Balka, Zs. Rónai, Sz. Jánosi, P. Vajdovich, I. Biksi: Systemic M ycobacterium avium subsp.hominissuis infection in a Miniature Schnauzer/ 138 FEHÉRORRÚ DENEVÉREK" 160 felírt humán anbbakteriális szerek WILD ANIMALS Zs. B. Nagy, A. Rzepiel, A. Szabára, M. Heltai, S. Csányi, P. Lehotzky, L. Ózsvári: The occurrence of golden jackal in Hungary and im portance o f gene m apping and use o f its gene b a n k / 149 L. Korytár, R. Ondrejka, A. Ondrejková, J. Süli, M. Prokes, E. Slepecká, P. Cechvala: Geomycosis or w h ite - nose syndrome - a disease of hibernating bats caused by the fungus Geomyces destructans / 159 T. Görföl, В. Máté, P. Gom bkötő, D. Dobrosi, Z. Hegyi, S. Boldogh: The occurrence o f the fungus (Geomyces destructans) causing w hite-nose syndrome of bats in Hungary / 163 MYCOTOXINS P. Rafai, J. S ch illм., E. Tanyi: Aflatoxins in home produced cereals? / 171 ANIMAL HYGIENE J. H artung: Animal hygiene in farm animal keeping is the key of decrease in the use of antibiotics / 179 BOOK REVIEW Ph. Karl: Horse training (K. N agy)/ 190 PROFESSIONAL LITERATURE Acta Veterinaria Hungarica - change in Editor in Chief / 187 NEWS, SHORTINFORMATON, GLEANING FROM THE VETERINARY LITERATURE l l l l l 1 1 1 1 s 8 8 S i i! i 1 S I 1 1 1 AN TIBIO TIKU M -FELH ASZN Á LÁS 182 A cikkeket kivonatolják és/vagy címeit közük az alábbi intézmények referáló és indexelő folyóiratai: С AB Internatiional (UK) index Veterinarius, Veterinary Bulletin stb. ISI (Institute for Scientific information, USA): Current Contents és FO: VM This Journal is indexed and/of abtracted in Current Contents anf FO:VM of ISI (Institute for Scientific information, USA) index Veterinarius, Veterinary Bulletin (and others) of CAB International (UK) Internet address (English contents pages, subscription price, etc.: http://www.univet.hu/mal 129
------------------ MAGYAR I----------------- 135. A C ÍM L A P O N L Á T H A T Ó K É P R Ő L L A PJ A 2013/3 Hungarian V ete rin ary Journal A lapította - Established by Dr. NÁDASKAY Béla A z állatorvoslás ó ko ri tö rté n e té n e k ködös b iro d a lm á b a n se g íten e k e lig a zo d ni azok a régészeti fe ltá rá so k, am e lye k az o ro s z -tö rö k h á b o rú befejeztével (1774) a hatalm as orosz b iro d a lo m h o z csa to lt - ela d d ig az O szm án T ö rö k B iro d a lo m h o z ta rto z ó - á z s ia i sztye p pé ke n fe kvő h a lo m síro kb ó l (ku rg á n o kból) h o z tá k napvilágra a híres lóte n yésztő és fé le lm e te s lovas harcos szkíták h ih e te tle n ü l gazdag ara n ykin cse it (használati tá rg y a k a t, e dényeket, fe g y v e reket, tia rá k a t, é kszereket stb). A z orosz, ukrán, kazak, tü rk m é n, üzbég stb. m ú z e u m o k b a n ő rz ö tt, úja b b an kiá llítá so ko n is b e m u ta to tt, fig u rá lis (életfá t, szarvast, sast, p á rd u co t, tig ris t, szárnyas és szarvas lovat, v a la m in t lovast, m adárszárnyat, va dkecskét, va d d iszn ó t, oro szlá n t, fa rka st, g riffe t ábrázoló) a ra n y tá rg y a k a t a m űvé sze ttö rté n é sze k a kisplasztika tö rté n e té b e n á lla ts tílu s " korszak néven em lítik. C ím la p u n ko n egy szkíta fe je d e lm i díszö ltöze trő l szárm azó griff, arany lem ezre v e rt re lie fjé t m u ta tju k be. M e g je g ye zzü k, h o g y a szkíták fe je d e lm i ö ltö z é k é t te tő tő l ta lp ig b o ríto ttá k haso nló - de m ás-m ás fig u rá lis díszítésű - d o m b o r íto tt aranylem ezek. A szkíta m ito ló g ia kö zé p p o n tjá b a n álló hatalm as te rm e tű, oroszlán te stű, sas fe jű, sas szárnyú és sas ka rm ú g riffe t - a m ely a legenda szerint képes v o lt a m agas fá kra ra k o tt fészkébe em elni egy lo va t is lovasával e g y ü tt - a g ö rö g H é r o d o t o s z ((Kr. e. 4 8 4-4 2 5 ) leírásából ism erte m eg Európa. A g r iff - írta a neves ó ko ri tö rté n é s z - a fé lsze m ű szkíták fö ld jé n az A l faj h e gységben levő gazdag a ra n yle lő h e lye k őrzője. A z óperzsa legenda e képzeletszülte csodalényei ö rö kö s harcban á llta k a g o n osz Ahrimán követőivel, a p o k o lfa jz a t arimaneusokkal, ezé rt le tt a g r iff a m in d e n tu d ó O rm u z d n a k, a Jóság és Üdvösség iste n é ne k je lképe. Ezt idézi fel M i l t o n is E lve sze tt p a ra d ic so m " c. g yö n yö rű eposzában (1667). A m ito ló g iá ban - m in t a z t korábbi cím la p ké p ü n kö n b e m u ta to tt kirá lyn ői nyakláncon lá th a ttu k - g r iff te rm é k e n y íte tte m eg szkíta ő seink híres lovait, a m e lye kb ő l II. F ü lö p m ace d ó n király is vá sá ro lt 20 0 0 0 ka n cá t hadserege lovainak n e m e sítése céljából. így le tt a ga zd a g sá g ő rz ő je " - a szkíták to te m á lla ta k é n t, a lova kn a k is o lta lm a zó ja. A h un m ito ló g ia to v á b b é p íte tte a g r iff legendás szerepét: h itü k szerint e csodalény hozza fel a fö ld re a p o k o lb ó l szabaduló lelkeket. A nagyszen tm ikló si a ranykincs ábráján Istárt is g r iff ragadja fel az égbe. A székely n é p m esében ( F e h é rló fia ") ugyancsak g r iff hozza fel a fö ld re fő h ő s ü n k e t a sá rká n yo k fö ld a la tti b iro d a lm á b ó l. A g riffe k által m e g te rm é k e n y íte tt kancák u tó d a ib ó l s z ü le te tt a szkíták szárnyas lova, a táltos: a n n a k n yo m á n a g ö rö g m ito ló g ia Pegazusa, m ajd a Nagy Károly (Charlemagne) le g e n d á kb a n szereplő, ső t n a p ja in kb a n Harry Potter varázslatos v ilá g á b a n is m e g je le n ő hippogriff. A g r iff - a szkíta n é p e k sá m á n h ité rő l h ird e te tt té v ta n o k a t virtu á lis létével is cáfolva - a szé p iro d a lo m m e lle tt a ké p ző m ű vé sze tb en és a heraldikában is m e g je le n t: Európában a keresztény kö zé p korb a n m ár e g yik le g n é psze rű b b és le g g ya kra b b a n á b rá zo lt fig u rá vá vált. M in t cím erállat, oroszlán k o llé g á já v a l" e g y ü tt szkíta ö rö k s é g k é n t m áig hűségesen őrzi h a zá nk fő vá ro sá n a k cím erét. M in d e z e k - a zo n fe lü l, h o g y új fé n yb e n v ilá g ítjá k m eg m in d az ó g ö rö g m ito ló g ia e re d e té t, ill. g yö ke re it, m in d az állatorvoslás tö rté n e té n e k á z s i a i" korszakát, a zt is ta n ú sítjá k, h o g y a szkíták ún. állatstílust lé tre h o zó, a kis plasztika tö rté n e té b e n új ko rsza ko t n yitó művészi alkotásai nem egyszerűen fig u rá lis díszítő e le m e k", ha n em m ágikus erejű szim b oliku s je le n té s h o rd o zók: totemek, a m e lye k a mágikus állatgyógyászatnak is p ó to lh a ta tla n é rté k ű tá rg y i em lékei. Vol. 135. No 3. - Budapest, March 2013 FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEF Dr. VISNYEI László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARD Dr. A bonyi Tamás, Dr. Bíró Ferenc, Dr. Búza László, Dr. Dunay Miklós, Dr. Farkas Róbert, Dr. Fekete Sándor, Dr. Fodor László, Dr. Gál János, Dr. Gálfi Péter, Dr. Gönci Gábor, Dr. Laczay Péter, Dr. M anczúr Ferenc, Dr. Nagy Béla, Dr. Nemes Imre, Dr. Németh Tibor, Dr. Ózsvári László, Dr. Sályi Gábor, Dr. Seregi János, Dr. Solti László, Dr. Sótonyi Péter, Dr. Sziebert István, Dr. Tuboly Tamás, Dr. Varga János, Dr. Vetési Ferenc, Dr. Visnyei László (elnök), Dr. Vörös Károly Szerkesztő: Dr. Fábián Tiborné Szerkesztőségi titkár: Baráth Edina SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICE H-1078 Budapest, István u. 2. Hungary Levélcím: 1400 Budapest 7. Pf. 2. Telefon: (36-1)34-13-023 (36-1)47-84-100/8961,8960, 8962 Telefax: (36-1) 34-13-023 Internet: h ttp ://w w w.univet. hu/mai E-mail: mal@aotk.szie.hu K IA D Ó - PUBLISHER A 130 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. március L I f \ / If I Nem zeti A grá rsza ktaná csadá si, K épzési é s V idékfejlesztési intézel Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet H-1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (36-1)36-28-100 Telefax: (36-1)36-28-104 Internet: w w w.agrarlapok.hu E-mail: nakvi@nakvi.hu Felelős kiadó: DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a NAKVI főigazgatója LAPTULAJDONOS VIDÉKFEJLESZTÉSI M in is z t é r i u m H ird etések fe lvétele Szerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 34-13-023 Kiadóban Telefon: 06-20 996-9239 Telefax: (36-1) 470-0410 E-mail: info@ agrarlapok.hu M inden jo g fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a M agyar Állatorvosok Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb rek lámkiadványok tartalm áért a kiadó felelősséget nem vállal. Dr. Karasszon Dénes Terjeszti: Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a M agyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Á rus m enedzsm ent csoport. Postacím: 1900 Budapest. E lőfizethető az ország bárm ely postáján, valam int a hírlapot kézbesítőknél, e-m ailen :hirlapelofizetes@ posta.hu. T o vábbi inform áció: 0 6-8 0 /4 4 4-4 4 4. Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-81 04. K ülföldön terjeszti: C olor Interpress K ft., 1039 Budapest, H atvány L. u. 14. Tel.: 24 3-92 32, Fax: 243-9242. Előfizetési díj 1 évre: 18 4 8 0 Ft. 1878 N yo m d ai előkészítés DÁVID ILDIKÓ NYOMÁS OOK-Press Kft. 8200 Veszprém, Pápai u. 37/a INDEX: 25531 HU ISSN 00 25-0 04X
LO Streptococcus equi subsp. zooepidemicus okozta tömeges légzőszervi megbetegedések lóállományokban J MAGYAR 135. 131-137. L A P J A [ 2013/3 V. Pálfi - É. Juhászné Kaszanitzky - Sz. Jánosi - P. Malik: Mass incidence of respiratory diseases in studs caused by Streptococcus equi subsp. zooepidem icus Pálfi Vilmos1*, Juhászné Kaszanyitzky Éva\ Jánosi Szilárd2, M alik Péter2 1] Nyugdíjas, akkori m unkahely: MgSzH ÁDI, T áb o rn ok u. 2. H-1149 Budapest. *E -m ail: palfivilm os@ gm ail.com 2] NÉBIH, Á lla t egészségügyi D iagnosztikai Igazgatóság, B udapest Összefoglalás. A szerzők két lóállom ányban leza jlo tt Streptococcus e q u i subsp. zooepidem icus (5. zooepidem icus) o ko zta töm eges légzőszervi m egbetegedésről szám olnak be. A z első esetben, a téli hónapokban 65 v á la s zto tt csikó közül 45-ön (69,2% ) könnyezés, orrfolyás, köhögés és az áll a la tti nyirokcsom ók d u zzanata volt m egfig yelh ető. Az an tibio tikum os gyógykezelések után elh úzó d ó tü n e te k és újabb belázasodások jelen tkeztek. A z an tib io tikum -érzékenységi vizsgálatok eredm ényei alapján penicillin- és strep tom icintartalm ú készítm ény használatára té rte k á t és a kezelések után 2-3 nap a la tt m inden csikó tü netm en tesen g yó gyult. A m ásodik esetben, május h ónapban, külföldről érk e zett vá laszto tt csikókon kö tő hártya-gyullad ás, láz, majd 1-2 nap m úlva felső légúti tü n e te k jelen tke ztek. Ezt követően a m e g b etegedések á tte rje d te k a versenylovakra, néhány kancára és szopós csikóra is. A nem g yó gykezelt á llato k 7-1 4 napig, az an tib io tik u m m al g yó g ykezeltek pedig 2-3 napig v o lta k b eteg ek. Elhullás eg yik állom ányban sem fo rd u lt elő. A lab orató rium i vizsgálatok során az első esetben 2, a m ásodikban pedig 5 o rrválad ék-m intából 5. zooepidem icus b akté riu m o kat m u ta tta k ki. Az a n tib io tik u m -é r zékenységi vizsgálatok során az első állom án yb ól izolált 5. zooepidem icus tö rzsek m érsékelt érzékenységet m u ta tta k a kezdeti gyógykezelésre használt a n tib io tik u m okkal szem ben. A virológiái vizsgálatok m indkét esetben n eg atív eredm ényre v e z e tte k. A vérsavó p árm inták vírusszerológiai vizsgálatai során az első állom ányban az EHV-1, ERBV-1 és M yxovirus in flu en zae equi A2 M iam i, a m ásodik állom ányban pedig az EHV-1, EHV-4, EVA, ERAV és ERBV-1 vírusokkal szem ben m u ta tta k ki specifikus titerem elked ést. Az ered m ények m indkét állom ányban a légzőszervi vírusok cirkulációjára u talnak, de a le za jlo tt m egbetegedésekben az 5. zooepidem icus m e lle tt csak m int hajlam osító tén ye ző k já ts z o tta k szerepet. Ez az első a d a t m agyarországi lóállo m ányokban az EHV-4, ERAV és ERBV-1 vírusok előfordulásáról. Sum m ary. The authors present mass incidence o f respiratory diseases in tw o studs caused by Streptococcus e q u i subsp. zooepidem icus (S. zooepidem icus) to g e th e r w ith results o f lab o rato ry investigations. In th e firs t stud during th e w in te r period 45 o u t o f 65 w e a n e d foals had lacrim ation, serous nasal discharge, coughing and enlarged subm andibular lym ph nodes. Initially, a fte r an tibio tic tre a tm e n t longlasting sym ptom s and recurrent fev er w e re seen. A fte r having th e results o f in vitro an tibio tic resistance test, th e use o f penicillin and streptom ycin resulted in recovery w ith in 2-3 days fo llo w in g tre a tm e n t. In th e second stud in M ay am ong w eaned foals arrived fro m abroad conjunctivitis and fev er o f 3 8.5-3 9 C w e re observed, fo llo w e d in 1-2 days by upper respiratory sym ptom s. In ten days th e race horses show ed bad p erform ance, and in 1-2 days show ed sim ilar sym ptom s. Some mares and suckling foals becam e ill, too. No death a ttrib u ta b le to 5. zooepidem icus w as observed in e ith e r stud. Bacteriological exam in atio n o f nasal discharges resulted in isolation o f 5. zooepidem icus in th e firs t stud in 2, in th e second stud in 5 cases, respectively. A n tibio tic resistance test o f 5. zooepidem icus isolated in th e first stud show ed interm ediate sensitivity to th e an tibiotics (oxytetracycline or gentam ycine) used fo r th e initial tre a tm e n t o f th e foals. Tömeges légzőszervi megbetegedések lóállományokban 131
132 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. március Virological exam inations w e re n egative in e ith e r stud. Results o f serological tests revealed specific titre rise in paired serum samples in th e firs t stud to EHV-1, M yxovirus influ enzae equi A 2 M iam i and ERBV-1, and in th e second stud to EHV-1, EHV-4, EVA, ERAV and ERBV-1, respectively. These results show ed th e circulation o f these respirato ry viruses in th e studs, b u t in th e respiratory diseases could o nly play predisposing role. This is th e firs t re p o rt on th e occurrence o f EHV-4, ERAV and ERBV-1 infections in Hungarian studs.
K IS Á L L A T Szisztémás Mycobacterium avium subsp. hominissuis fertőzés törpe schnauzerben ------------------ MAGYAR I----------------- 135 138-148 L A P J A 2013/з Systemic Mycobacterium avium subsp. hominissuis infection in a Miniature Schnauzer Balázs Bende1*, Csaba Jakab2, Gyula Balka2, Zsuzsanna Rónai3, Szilárd Jánosi3, Péter Vajdovich4, Imre Biksi5 1] Budapesti Á llatkórház Kft., Lehel u. 43-47. H-1135 Budapest. * E-mail: bende@ buc.hu 2] SZIE-ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Á llatorvostani Tanszék 3] Nem zeti Élelm iszerlánc-biztonsági Hivatal, Állat-egészségügyi D iagnosztikai Igazgatóság 4] SZIE-ÁOTK, Belgyógyászati Tanszék és Klinika 5] SZIE-ÁOTK, N agyállatklinika Összefoglalás. A városi lakásban ta r to tt, 2 éves tö rp e schnauzer kant m e g n ag y o b b o d o tt regionális nyirokcsom ókkal v itté k a Budapesti Á llatkórh ázba. A z e g yik m egnag y o b b o d o tt poplitealis nyirokcsom óból v e tt m inta citológiai vizsgálata során a m acrophagokban és a neu tro ph il gran u lo cytákban saválló, pálcika alakú b akté riu m o kat le h e te tt m egfig yeln i. A nyirokcsom ó- b io p tátu m kórszövettani és b akterio ló giai, majd az eu ta n á ziá t követően kórbonctani vizsgálatokkal szisztémás p ro liferatív m ycobacteriosist á lla p íto tta k meg a szerzők. A kórboncolás során az eg yik nyirokcsom óból v e tt m inta b akterio ló giai vizsgálatával és m olekuláris biológiai m ódszerekkel kórokozóként M ycobacterium avium subsp. hominissuisx azonosíto tta k. Sum m ary. A 2 year old m ale M in ia tu re Schnauzer fro m an urban household w as presented to th e A nim al Hospital o f Budapest w ith generalized lym p h ad en op ath y. C ytology o f an en larged popliteal lym ph node revealed th e presence o f acid-fast, rodshaped bacteria in m acrophages and neutrophils. H istopathological and bacteriological exam in atio n o f a lym ph node biopsy sam ple and subsequent post m o rtem exam in atio n confirm ed th e diagnosis o f systemic m ycobacteriosis. Bacterial culture o f post m o rtem o btain ed lym ph node and tissue samples yield ed pure g ro w th o f M ycobacteriu m avium subsp. hom inissuis, id e n tified by m olecular biological m ethods. 138 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. március
V A D O N ÉLŐ Á L L A T Az aranysakéi ( magyarországi előfordulása, genetikai térképezésének fontossága és génbankjának felhasználási lehetőségei Caureus) M A G Y A R I------------------- Щ 144-158. T A P J A I 2013/3 Zs. B. Nagy - A. Rzepiel - Á. Szabára - M. Heltai - S. Csányi - P. Lehotzky - L. Ózsvári: The occurrence of golden jackal in Hungary and importance of gene mapping and use of its gene bank Nagy Zsolt B.15\ Rzepiel Andrea2 5\ Szabára Ágnes3, Heltai Miklós4, Csányi Sándor4, Lehotzky Pál1, Ózsvári László3 1] G enetikával az Egészségért Egyesület, Vak B ottyán u. 37. H-1165 Budapest. E-mail: dr.nagy.zsolt@ gm ail.com 2] SZIE-MKK, Á llatte n yé szté s-tu d o m á n yi Intézet, Á llatnem esítési, Sertés-, B a ro m fi- és Elobbiállat-tenyésztési Tanszék, G ödöllő 3] SZIE-ÁOTK, Á llat-egészségügyi Igazgatástani és A grárgazdaságtani Tanszék, B udapest 4] SZIE-MKK, Vadvilág M egőrzési Intézet, G ö döllő 5] N AG Y GÉN Kft., B udapest Ö sszefoglalás. A szerzők, irodalm i ad ato k alapján, b em u tatják az aranysakál d élkelet-eu ró p ai elterjed ésé t, állom án yának vá lto zá sát, v a la m in t - a vadászati a d ato k tü k rében - m agyarországi dinam ikus visszatelepülését. A biobankoknak a jövő vadg azdálkodásában fo nto s szerepet tu la jd o n íta n a k, elsősorban a fajazonosítás, az egyedazonosítás, az ivar m eghatározása és a g en etikai tisztaság vé d e lm e te ré n, e z é rt 2012- ben, 50 egyed m intái alapján, m agyarországi aran ysakálgénb an ko t a la k íto tta k ki. A m intagyűjtem ény, vélem ényük szerint, felhasználható kutya filo g en etikai vizsgálataira, kutya és aranysakál hib rid ek vizsgálatára, a vadászat során e le jte tt, sakálnak vélt eg yedek g en etikai azonosítására, az aranysakál által h áziállatokb an o k o zo tt kárért való felelősség tisztázására, a kutya és az aranysakál faji elkülönítésére az á llatv éd elmi jogszabályok által tilto tt, ku tyap rém et érintő hatósági ügyekben. Sum m ary. The authors, based on lite ra tu re d ata, present th e spread and population dynamics o f golden jackal in S outh-eastern-europe, fu rth e rm o re - according to th e recent hunting statistics and estim ations - its rapid repatriatio n in Hungary. The bio banks can play im p o rtan t role in th e fu tu re g am e m anagem ent, prim arily in th e identificatio n o f species, individuals, g en der and th e protection o f genetic purity, th e re fo re, a Hungarian golden jackal D N A bank o f 50 individual samples has been established in 2012. According to th e ir opinion th e g en e bank can be used fo r conducting phylogenetic research o f dog, testing d og -g o ld en jackal hybrids, id entifyin g th e genetic m akeup o f jackals shot by hunters, d eterm inin g th e liability fo r dam ages in dom estic livestock caused by golden jackals, as w e ll as, fo r identifyin g jackals in official cases o f illegal dog fu r trade. Aranysakéi előfordulása és genetikai térképezése 149
A fehérorr-tünetegyüttes - a hibernáló denevérek Geomyces destructans penészgomba által okozott betegsége Lubos Korytár12*, Róbert Ondrejka1, Anna Ondrejková\ Judit Süli1, Marián Prokes\ Éva Siepecká1, Peter Cechvala1 ------------------ MAGYAR I----------------- 135 154-167. L A P J A I 2013/3 L. Korytár - R. Ondrejka - A. Ondrejková - J. Süli - M. Prokes - E. Siepecká - P. Cechvala: Geomycosis or white-nose syndrome - a disease of hibernating bats caused by the fungus Geomyces destructans 1] Á lla to rvo s- és Gyógyszerészettu d o m á n yi Egyetem, Kom enského 73. S K -040 01 Kosice, Szlovák Köztársaság. E-mail: korytar.uvm @ gm ail.com 2] Egyesület a D enevérek V é d e lm é ért Összefoglalás. A szerzők Észak-Am erika és Európa m érsékelt égövi den evérállo m á nyát fen ye g e tő új b eteg ség et m u ta tjá k be. A betegség, a m elyet a d enevérek fehéro rrtü n e te g y ü tte s é n e k neveznek, tu lajd o n kép p en geom ikózis, kórokozója a Geomyces destructans, h id eg tű rő gom ba. A g eom ikózist először 2 0 0 6-2 0 0 7 telén fig y e lté k meg az USA-ban (A lbany), később Kanadából is je le n te tté k, m ajd m e g je le n t tö b b európai országban, így M agyarországon is. Észak-Am erikában a geom ikózis a hibernáló d e n evérek töm eges pusztulását o ko zta. Európában eg yelőre még nem fig y e lte k meg hasonló m értékű elhullást e betegség következtében. Sum m ary. The article present a n ew em ergin g disease th rea ten in g bat populations in th e te m p e ra te zone o f N orth Am erica and Europe. The disease, also called as W h ite - Nose Syndrom e o r geomycosis is caused by th e psychrophilic fungus Geomyces destructans. The firs t case o f geomycosis in bats w as reported b e tw e e n 2006 and 2007 in USA (Albany). Later, affected bats w e re reported also fro m Canada and fro m m any European countries including Hungary. U ntil n o w th e re has been no reports o f m o rta lity in Europe, how ever, th e latest histopathological exam inations revealed pathological changes in affected European bats. Fehérorr-tünetegyüttes denevérekben 159
A denevérek fehérorrtünetegyüttesét okozó gomba [Geomyces destructans) magyarországi előfordulása Görföl Tamás12*, M áté Balázs3, Gombkötő Péter4, Dobrosi Dénes5, Hegyi Zoltán6, Boldogh Sándor2 ------------------ MAGYAR I----------------- Щ 163-170 T A P J A I 2013/3 T. Görföl - B. Máté - P. Gombkötő - D. Dobrosi - Z. Hegyi - S. Boldogh: The occurrence of the fungus (Geomyces destructans) causing white-nose syndrome of bats in Hungary 1]M TA-ATK, Á llato rvo s tudom ányi Intézet 2] Tolna M egyei Term észetvédelm i A lapítvány. Szent István té r 10. H -7100 Szekszárd. *E -m ail: g o rfi@ tm ta.h u 3] G yöngybagolyvédelm i A lapítvány 4] Bükki N em zeti Park Igazgatóság 5] Kiskunsági Nem zeti Park Igazgatóság 6] D u n a -lp o ly Nem zeti Park Igazgatóság 7] A g g te le ki N em zeti Park Igazgatóság Összefoglalás. A feh é ro rr-tü n e te g y ü tte s (W h ite-n o s e Syndrom e) eg y Észak-Am erikában terje d ő kór, m ely eddig m ár tö b b m int 5 m illió barlangi den evér pusztulását o ko zta. Elsőként 2 0 06-b a n ta lá lta k e lh u llo tt d enevéreket, am elyeken fe h é r pamacsok v o lta k m e g fig yelh ető ek, erről kapta nevét a betegség. A d en evérek o rrán, fü lén és v i to rláin m egjelenő fe h é r fo lto k a t a Geomyces destructans nevű hidegkedvelő gom ba okozza. A gom bás fertőzésb en szenvedő d en evérek Észak-Am erikában tú l gyakran éb re d n e k fel a téli időszakban, e z é rt a hibernáció vége e lő tt elfo g y n a k ta rta lé k a ik és elpusztulnak. A gom ba első d o ku m en tált m agyarországi előfordulása egy Kislőd m elletti elh a g y o tt bau xitbányáb an v o lt 2007 feb ru árjá b an. Az innen v e tt m in tákb ó l PCR- és m ikroszkópos vizsgálatok segítségével b izo n y íto ttá k a G. destructans elő fo rd u lását. A bányában m inden évben m e g fig yelh ető ek fe rtő z ö tt eg yedek, ill. a szintén bakonyi Ö reg-köves-víznyelőbarlangban és a Bújó-likban 2012-ben ta lá ltá k meg a szerzők az első gom bás eg yedeket, és to váb b i négy hegységben, összesen 8 helyről szárm aznak adatok: a M ecsekből a M án fai-kő lyu kb ó l és egy elh a g y o tt vasúti ala g ú tb ó l, a Bükkből a Fekete-barlangból és a K is-kőháti-zsom bolyból, az A g g teleki-karsztró l a Vass Im reés a S zabadság-barlangból, to váb b á a Pilisből a S zopláki-ördöglyukból és a Leánybarlangból. A fe rtő z ö tt á llato k tö bbsége közönséges (M yo tis m yotis) és hegyesorrú den evér (M yo tis b ly th ii) v o lt, egy alkalom m al azonban ta lá lta k gom bával fe rtő z ö tt tavi d en evért (M yo tis dasycnem e) is. A bakonyi d enevérek gyűrűzésének segítségével Európában elsőként sikerült b izo n yítan iu k a szerzőknek a z t, hogy vannak olyan eg yedek, am elyek tú lé lik a fe rtő zé s t, és a következő években tü netm en tessé válnak. Sum m ary. W h ite-n o s e Syndrom e (W NS) is an em erging devastatin g infectious disease w hich has alread y killed m ore th an 5 m illion cave-dw ellin g bats in th e Eastern territories o f United States and adjacent p art o f Canada. The disease w as nam ed a fte r th e w h ite patches on th e nose, ears and w ings o f bats, caused by a psychrophilic fu n gus: Geomyces destructans. The infected bats w a k e up to o o ften during w in te rtim e, w hich depletes th e ir fa t reserves and th e bats die before th e end o f th e hibernation period. The fungus has already been recorded in a t least 15 European countries, but no mass m ortalities have been observed. Inoculation o f North Am erican bats eith er w ith A m erican or European strains o f Geomyces destructans severely affected th e bats; this supports th e novel pathogen hypothesis, th a t th e fungus coevolved w ith European bats and its introduction into a naive ecosystem makes it lethal fo r th e non-adapted hosts. The first docum ented occurrence o f w h ite patches on bats in H ungary w as in an aban doned bauxite m ine in Kislőd, Bakony M ts. in February 2007. The authors sampled infected specimens fro m this m ine and th e fungus proved to be Geomyces destructans by PCR and also by microscopic observations. In this m ine, infected specimens can be found every year. Since 2007, th ey have found Geomyces destructans in 10 other localities in five d iffe re n t mountains: 2 m ore findings in th e Bakony M ts., 2 findings in th e Mecsek M ts., 2 in Bükk M ts., 2 in A g g telek M ts. and 2 in Pilis M ts. Three d iffe re n t species (M yo tis b lythii, M yo tis myotis and M yo tis dasycnem e) infected w ith this fungus have been recorded in Hungary so far. Fehérorr-tünetegyüttes magyarországi denevérekben 163
M IK O T O X IN O K Aflatoxinok hazai termesztésű ta ka rmá ny-a la pa nyagokba n? 1 MAGYAR 135. 171-178. 1LAPJA1 2013/3 P. Rafai -J. Schill M. - E. Tanyi: Aflatoxins in home produced cereals? Rafai Pál1*, M. Schill Judit2, Tanyi Ervin3 1] SZIE-ÁOTK, Összefoglalás. A z aflato xin o k az Aspergillus g om bák, elsősorban az A. flavus, az Á llathigiéniai Tanszék A. parasiticus és az A. nom inus másodlagos anyagcsereterm ékei. Az á ltalu k te rm e lt István u 2 H -1078 aflato xin B1 és B2 erős m érgek, e zé rt a Nem zetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) B udapest *E -m ail: rafai 1993-ban az aflato xin B ^et és ennek tejb en m egjelenő m e ta b o litjá t, az aflato xin M.,- pal@ aotk.szie.hu e t Class 1 (hum án karcinogén), ill. Class 2B (lehetséges hum án karcinogén) besorolás- 2] Nem zeti Élelmiszer- sál lá tta el. Az Aspergillus g om bák szaporodásukhoz m eleg et és nedves környezetet biztonsági Hivatal igényelnek, ezé rt a legutóbbi időkig e lfo g a d o tt vo lt az a nézet, hogy M agyarország 3] Romer Labs", A usztria klim atikus viszonyai kö zö tt nem kell szám olni a hazai term esztésű takarm án yo k a f latoxi nszen nyezettségével. Ebben az összesítésben a szerzők m egállapítják és irodalm i ad ato kkal b izonyítják, hogy a globális felm elegedéssel párhuzam osan, különösen az ö n tö zö tt te rü le te ken, szám olni kell a tak arm án y-a la p an yag o k, elsősorban a kukorica, Aspergilusfertő zö ttségével és következm ényes aflato xin szennyezettségével. M eg állap ítjá k, hogy a veszély növekedése ellen ére, nem kell szám olni a hazai term esztésű ta k a r m ányok aflatoxinszennyezettségéből szárm azó állati m egbetegedésekkel. Ugyanakkor várh ató a term e lő i tej aflato xin M 1szenn yezettség én ek gyakoribbá válása, am ely fe lté te le zh e tő e n nem vezet em beri m egbetegedésekh ez, d e a szigorú szabályozás kö vetkezm én yeként, a közfogyasztástól e ltilto tt tejm ennyiség m ia tt, a term e lő ke t jelentős veszteség érh eti. A szerzők szükségesnek látják a kukorica Aspergillusrezisztenciára tö rté n ő nem esítését, valam in t az elé rh ető fizik ai, kém iai és egyéb (a közlem ényben összefoglalt) m egelőzési m ódszerek alkalm azását. Sum m ary. A flatoxins are secondary m etabolic products o f A spergillus fu n g i, firs t o f all o f A. flavus, A. parasiticus and A. nom inus. The firs t form s o f th e aflatoxins are th e aflato xin B1 and B2 th a t are te rrib le poisons, w hich belong to th e g roup o f u ltim ate carcinogens. Due to th e d elicate en viro n m ental requirem ents o f Aspergillus fu ngi (high tem p e ra tu re, high h um id ity) up to recently th e presence and significance o f these fu ng i in countries o f m oderate clim ate had been excluded. In 2012 th e Italian represen tative o f th e earlier established and effe cte d Rapid A lert System fo r Food and Feed (RASFF) has repo rted th e presence o f aflato xin M 1and M 2 in bulk m ilk samples im p orted fro m Flungary. Follow ing th e a le rt num ber o f H ungarian D airy Enterprises launched investigations and fo u n d aflato xin m etabolites above th e to le ra b le level (0.05 p g /kg ) in th e m ilk o f ab o u t a dozen d airy farm. Scrutiny o f th e relevant lite ra tu re has revealed th e increasing presence o f aflato xin m etab olites in bovine m ilk produced in Central Europe. It w as seen to o, th a t Aspergillus infection o f cereals, especially m aize, has increased recently. This undesirable d evelo p m ent has been unanim ously a ttrib u te d to th e effects o f global w arm in g. The paper o verview s th e ecological dem ands o f aspergilla, th e m etabolism o f aflatoxins in rum inants, gives info rm ation ab o u t th e g ro w in g concern o f aflatoxicosis in humans and summarises th e applicable analytical and preven tive m ethods. The authors urge th e acceleration o f research fo r genetic resistance o f cereals against microscopic fu ngi. Aflatoxin hazai takarmány-alapanyagokban? 171
A L L A T H IG IE N IA Az állathigiénia a gazdaságihaszonállat-tartásban az antibiotikum-felhasználás csökkentésének kulcsa* J MAGYAR 135. 179-186. 1LAPJA1 2013/3 J. Hartung: Animal hygiene in farm animal keeping is the key of decrease in the use of antibiotics Jörg Hartung Á llath ig ié n ia i, Á lla tjó llé ti és H aszonállatviselkedéstani Intézet, A lapítványi Á lla to rvo stu d o m á n yi Főiskola. B üntenw eg 7. D -30559 Hannover Összefoglalás. A szerző elem zi az állatiterm ék -term elésnek az elm ú lt 50 évben beköve tke zett óriási növekedését, a term elés iparszerűvé válását és koncentrációját. M in d eze k új állat-egészségügyi kihívásokat szültek, am elyekre a m egelőzés erősítése kín ált m egoldást. M agyarország é le n já rt eb b en, m ert 50 éve ala ku lt meg az Á lla th ig i éniai Tanszék és a m agyar szakem b erekn ek kezdem ényező szerepe v o lt a Nem zetközi Á llath ig ién iai Társaság m egalapításában is. A szerző b em u tatja, hogy az á lla tb e te g ségek leküzdésére és hozam fokozásra használt an tib io tik u m o k m ennyisége hogyan n ő tt (az USA-ban 27 év a la tt ö tvenszeresére). A h ozam fo ko zókén t tö rté n ő alkalm azás tiltása ó ta a gyógykezelésre felh asznált a n tib io tik u m o k m ennyisége tö b b országban m e g d u p lázó d o tt. Javaslatot ad az an tib io tik u m o k kö rü ltekin tő alkalm azására és a rezisztens kórokozók terjedésének m egakadályozására. Sum m ary. The au th o r analyses th e considerable increase, concentration and industrialisation o f farm anim al production in th e last 50 years. All o f th ese changes resulted n ew challenges, and d ue to this situation p revention cam e into th e fro n t. H ungary w as prom inence in it w ith th e fo u n d a tio n o f th e D e p a rtm e n t o f A nim al H ygiene 50 years ago and th e Hungarian scientists played a significant role in th e fo u n d a tio n o f th e Intern atio n al Society fo r A nim al H ygiene to o. The au th o r shows th e raise o f th e use o f antibiotics in th e tre a tm e n t o f diseases and as g ro w th prom oters (50 tim es m ore antibiotics used in th e USA during th e past 27 years). Since th e ban o f th e a n tibiotic g ro w th prom oters in som e countries th e use fo r tre a tm e n t is d oubled. Advises fo r careful use are also provided to prevent th e spread o f antibiotic resistance. Az antibiotikum-felhasználás csökkentése 179