Foglalkozás-egészségtan II. Kóroki tényezők. Veszély, kockázat. Kockázatbecslés, kezelés. Ipari és háztartási vegyi anyagok okozta egészségkárosodások. 2015
Munka Olyan céltudatos emberi tevékenység, amellyel mind a természet tárgyait, mind a társadalmi környezetét az ember szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi.
A szervezet bizonyos fokú testi és/vagy szellemi megterhelésével összefüggésben az egészségi állapot megőrzésének, vagy megrendülésének folyamatára is ható az emberi környezetre valamilyen módon hatást gyakorló célirányos, szervezett tevékenység. Munkavégzés
Kóroki (expozíciós) tényezők Fizikai kóroki tényezők Kémiai kóroki tényezők Biológiai kóroki tényezők Pszicho-szociális kóroki tényezők Ergonómiai kóroki tényezők Pszichés, mentális kóroki tényezők
KÓROKI TÉNYEZŐK FELOSZTÁSA I. Fizikai, kémiai kóroki tényezők: határértékek ismertek, betartásuk a megbetegedés kockázatát a társadalmilag eltűrhető szintre csökkenti az egészségkárosodások műszaki, szervezési intézkedésekkel, egyéni védőeszközök használatával megelőzhetők az intézkedések az egészség-károsodás kockázatát csökkentik az egészségügyi megelőzés lényegében orvosi felügyeletet jelent II. Biológiai, pszichoszociális, ergonómiai, mentális kóroki tényezők: határértékekről a szó hagyományos értelmében nincsenek, a terhelő hatásokra az egyének reakciója nagyon különböző lehet, közülük csak néhánynál alakul ki megbetegedés. jelentősen megnő az egészségügyi megelőzés jelentősége egyes biológiai kóroki tényezők hatása védőoltással kivédhető; a pszichoszociális kóroki tényezők kezelésénél az orvos-beteg kapcsolat meghatározó fontosságú; az ergonómiai kóroki tényezők a legkorszerűbb technológiák okozta fáradási jelenségek fontosságára hívják fel a figyelmet.
Kockázat Veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. (Mvt. 87.. 1/F)
Kockázat Egy veszélyes esemény vagy annak való kitettség elfordulási valószínűsége és az általa okozott sérülés vagy egészségkárosodás súlyosságának kombinációja (MSZ 28002:2009)
KOCKÁZAT: kockázat a veszély megvalósulásának valószínűsége VESZÉLY /munkahelyi vonatkozásban/: önmagában létező, de nem aktív, csak potenciálisan károsító hatást jelent. KOCKÁZAT (R) MATEMATIKAI EGYENLETE: R = W x K W = a bekövetkezés valószínűsége /0-tól 1-ig/ K = a következmény súlyossága /0-tól 1-ig/ POPULÁCIÓS KOCKÁZAT = N X R POPULÁCIÓS KOCKÁZAT EGYSÉGE: 1 mikrorizikó = 1 millió embernél 1 halálos kimenetel egy emberéleten át (átlag 70 év)
Mikrorizikó Ha egymillió embert egy mikrorizikó károsító hatásnak tesznek ki, akkor az egy halálos áldozattal jár. 2500 km utazás vonaton 2000 km utazás repülőn 80 km autóbuszon 65 km autón 12 km kerékpáron 3 km motorkerékpáron egy cigarettát elszívni két hetet dohányossal együtt élni három napig Budapest belvárosában lélegezni Forrás: Marx György: Születni veszélyes - http://epa.oszk.hu/00700/00775/00001/1999_01_04.html
Magyarországon a 1993.évi XCIII. Munkavédelmi törvény értelmében munkáltató köteles kockázatbecslést végeztetni.
Foglalkozás-egészségügyi kockázat A munkakörnyezetből, a munkavégzésből származó egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége
Kockázatértékelés lépései 0. lépés: A kockázatértékelés módszerének kiválasztása. Megválaszolandó kérdés: Miért kell kockázatértékelést végeznünk? Mert jogszabály van rá? Mert csökkenteni akarjuk a munkatársaink és mások kockázatait? Mert fontos a marketingünkhöz?
Kockázatértékelés lépései 1. lépés: A veszélyt okozható tényezők megkeresése a munkahelyen, és azoknak a munkavállalóknak, illetve más érdekelt feleknek (vevő, alvállalkozó, látogató, stb.) a számbavétele, akik a feltárt veszélynek ki lehetnek téve.
Kockázatértékelés lépései 2. lépés: A meglévő (feltárt) kockázatok becslése, meghatározása (súlyosság, valószínűség) és azok fontosság szerinti rangsorolása. Fontos, hogy tudjuk, hogy melyeket és milyen sorrendben kell intézkedésekkel csökkentenünk, kézben tartanunk (intézkedések fontossági rangsora).
Kockázatértékelés lépései 3. lépés: A kockázatok kiküszöbölését, csökkentését, szabályozását biztosító intézkedések meghatározása.
Kockázatértékelés lépései 4. lépés: A megelőző és védelmet biztosító intézkedések rangsorolt sorrendben való végrehajtása (valamennyi munkavédelmi probléma megszüntetéséhez szükséges erőforrásokkal vélhetően nem rendelkezünk). A kinek, mikor, mit, mivel kérdésekre pontosan kell tudnunk a választ!
Kockázatértékelés lépései 5. lépés: A meghozott intézkedések fenntartottságát ellenőriznünk kell, illetve rendszeres időközönként felül kell vizsgálni kockázatértékelésünket is, követve a bekövetkező különböző változásokat annak érdekében, hogy az értékelési rendszerünk naprakész maradjon. /A szervezet működésében, technológiájában, eszközeiben bekövetkezett jelentős változások, illetve baleset vagy kvázi baleset (azaz olyan esemény, amely ugyan nem okozott semminemű sérülést, megbetegedést, károsodást, de okozhatott volna) esetén a kockázat rendkívüli felülvizsgálata szükséges/.
Kvantitatív kockázatbecslés Expozícióbecslés: környezeti mérés alapján becsült dózis Kockázatjellemzés Determinisztikus hatás esetén: AK (CK) alapján Sztochasztikus hatás esetén: MK
A munkaadó kockázatokkal kapcsolatos feladatai: 1. kockázatok feltárása, veszélyazonosítás (kóroki tényezők) 2. expozícióbecslés 3. határérték ismerete, dózishatás, expozícióhatás összefüggés, kockázatértékelés (a kockázat számszerűsítése mikrorizikóban) 4. kockázat kommunikáció 5. kockázatcsökkentő intézkedések, kockázatkezelés (műszaki intézkedések, védőfelszerelések, stb.) 6. kockázatbecslés megismétlése, újonnan becsült kockázat összehasonlítása az előző adatokkal évente felül kell vizsgálni, illetve soron kívül: munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés kockázatok lényeges megváltozása ( pl. új technológia) esetén
Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) - mennyiségi, - minőségi vizsgálata; b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül - zajszint, - infra- és ultrahang szintek - (egész test) rezgésterhelés, - kéz-kar rezgésterhelés, - a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, - elektromágneses tér jellemzői, - magas légköri nyomáson végzett munka, - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározása; c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása; Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata Biológiai monitorozás: kémiai anyagok, agyagcsere termékeik vagy általuk indukált enzimek szintjének rendszeres meghatározása vizeletből, ill. vérből. fokozott expozíció / biológiai határértékek / esetén a munkavállalót ki kell emelni a munkaköréből d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata. A két monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti.
Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata Biológiai monitorozás: kémiai anyagok, anyagcsere termékeik vagy általuk indukált enzimek szintjének rendszeres meghatározása vizeletből, ill. vérből. a két monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti
Kockázatkezelés A veszély azonosítása, az expozíció minőségi és mennyiségi becslése, a kockázat számszerűsítése után a kockázatot valamilyen formában kezelni kell, más szóval az azonosított kockázat ellen a dolgozót védeni kell. A technológia zárttá tétele annak céljából, hogy a dolgozó egyáltalán ne kerülhessen érintkezésbe a kóroki tényezővel. Műszaki megoldások: pl. szigetelő védőburkolat építése a gép köré, kezelőfülke építése a dolgozó részére, helyi elszívás biztosítása, hűtött levegő biztosítása. Munkaszervezési intézkedések: pl. a dolgozók rotációja. Egyéni védőeszközök: csak ha elengedhetetlen és az előbbi megoldások egyike sem lehetséges, vagy ideiglenesen a műszaki megoldás megvalósulásáig.
Kockázatcsökkentés sorrendje Kollektív védelem 1. Műszaki megoldások 2. Szervezési megoldások Egyéni védelem 3. Egyéni védőeszközös megoldás
Hír és információ
Európai Kockázatkutató Központ Az EU-OSHA (European Agency for Safety and Health at Work) Európai Kockázatkutató Központjának fő célkitűzése az új és újonnan felmerülő, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosítása a megelőző intézkedések időszerűségének és hatékonyságának javítása érdekében. E cél elérése érdekében a Kockázatkutató Központ áttekintést nyújt az európai munka helyi biztonságról és egészségvédelemről, ismerteti a tendenciákat és a mögöttük meghúzódó tényezőket, valamint előre jelzi a munkában bekövetkező változásokat és ezeknek a munkahelyi biztonságra és az egészségre gyakorolt valószínű hatásait. Az újonnan felmerülő kockázatok azonosításában az első lépést négy szakértői előrejelzési jelentés közzététele jelentette, amelyek az újonnan felmerülő fizikai, biológiai, pszichoszociális és vegyi kockázatokat vizsgálták. Forrás: https://osha.europa.eu/hu/riskobservatory
Szervezetre szabott módszerek A veszélyazonosítás és a kockázatértékelés módszertana nagyon változatos a különböző iparágakban, az egyszerű értékelésektől a terjedelmes dokumentációt igénylő összetett mennyiség elemzésekig terjed. Az egyes veszélyek eltérő módszerek alkalmazását követelik meg; pl. egy hosszú ideig tartó, vegyszernek való kitettség értékelése más módszert tehet szükségessé, mintha egy berendezés vagy egy irodai munkaállomás biztonságát értékelik. Minden egyes szervezet olyan megoldásokat válasszon, amelyek megfelelnek alkalmazási területének, jellegének és nagyságának, továbbá igényeinek is, a részletek, az összetettség, az idő, a költségek, és a rendelkezésre álló megbízható adatok szempontjából. A választott megoldások egyesítve eredményezzenek egy, a szervezet összes munkahelyi egészségi és biztonsági kockázatának folyamatos kiértékelését tartalmazó módszertant. /MSZ 28002:2009 4.3.1.2./
Egyes üzemhelyiségekben a levegőszennyezettség folyamatos monitorizálása szükséges
Brainstorming
Brainstorming A probléma megoldásának első és legfontosabb mozzanata a probléma pontos azonosítása, meghatározása. Rosszul azonosított probléma megoldása nem hozhat sikert. A technika segítségével a meglévő veszélyeket azonosítjuk a munkavállalók akár teljes körű bevonásával. A Brainstorming ( ötletcsiholás ) módszer segítségével a bevont munkavállalókból álló csoport tagjai hatékonyan közreműködnek a: - veszélyek azonosításában - lehetséges kockázatkezelési lehetőségek, megoldások megtalálásában.
Brainstorming A módszer használatának erősségei: 1.számos szempont, vélemény megjeleníthető 2.alkalmas egy munkahely teljes körű pszichoszociális kockázatfeltárására, a kockázatkezelés eszköztárának szinte teljes körű megjelenítésére 3.alkalmasa munkavállalók széles körű bevonására.
Brainstorming A módszer használatának gyengeségei: 1.időigényes 2.a használata a szervezeti kultúrától alapvetően függ (egy cím orientált hatalmi struktúrában szinte lehetetlen alkalmazni)
Általános szervezeti minőségjavítás
Általános szervezeti minőségjavítás Alapja, hogy a szervezeten belül található minden tevékenységet valamely más tevékenység belső vevője vagy szolgáltatója szempontjából vizsgáljuk át. A technika a szervezet belső működésének pszichoszociális hatásait a tevékenységek egymáshoz való kapcsolódásának vizsgálatain keresztül kívánja javítani.
Általános szervezeti minőségjavítás A módszer használhatóságának erősségei: 1.A pszichoszociális kockázatok folyamatszemléletű megközelítése 2.A szervezeti egységek, munkatársak együttműködési felületein nagy hatékonyságú veszélyforrás azonosítás
Általános szervezeti minőségjavítás A módszer használhatóságának gyengeségei: 1.szervezeti kultúrától függ a használhatósága 2.időigényes 3.folyamatszemlélet meglétét feltételezi
Terv-, technológia, szabályozó dokumentumok vizsgálata, szemléje
Terv-, technológia, szabályozó dokumentumok vizsgálata, szemléje Ez a módszer valamely rögzített terv, technológia, szabályzat stb. (előírás, munkautasítás, munkaköri leírás, stb.) formális, dokumentált, átfogó és szisztematikus vizsgálata abból a célból, hogy értékelje a tervekkel, technológiákkal, szabályozó dokumentumokkal szemben megfogalmazott munkavédelmi követelményeket, illetve azt, hogy a terv, szabályzat milyen mértékben elégíti ki ezeket a követelményeket, valamint megállapítsa a problémákat és megoldásokat javasoljon. Természetesen jelen esetben a munkavédelem, a pszichoszociális kockázatkezelés áll a vizsgálat fókuszában.
Terv-, technológia, szabályozó dokumentumok vizsgálata, szemléje Használható a technika, ha a tevékenységek, a munkavédelem szabályozásai, a kockázatkezelési intézkedések tervei, előírásai megfelelő módon vannak dokumentálva. Kevés képzés is elegendő hatékony alkalmazásához és az eljárásrendi követelmények is meglehetősen maguktól értetődőek.
Halszálka-elemzés
Halszálka-elemzés A halszálka-elemzés (fishbone analysis) ábra technikát használ az ok-okozati összefüggések meghatározására, megállapítására. A nevéből kitalálható módon az ábra egy hal csontvázához hasonló, ahol a probléma, illetve a következmény a hal fejéhez kerül. A fejtől a farokig futó gerincből bordák indulnak ki, amelyek a probléma okok legáltalánosabb forrásait jelölik. Az általános forrásokhoz halszálkák módjára további, jól elkülöníthet problémaforrások csatlakoznak.
Halszálka-elemzés A módszer alkalmazásának erősségei: 1.alkalmas folyamatok részletes pszichoszociális elemzésére 2.lehetővé teszi a műszaki adatok, szempontok bevitelét is a kockázatértékelési folyamatba 3.a részletes okok feltárásával eredménye megágyaz a hatásos intézkedések meghozatalának
Halszálka-elemzés A módszer alkalmazásának gyengeségei: 1.használatához bizonyos mértékű szakértelem szükséges 2.időigényes
Fókuszértekezlet
Fókuszértekezlet A fókuszértekezlet technikájának lényege a munkavállalók és a munkáltatók között, a munkavédelem területén fellépő megértésbeli különbségek áthidalása, valamint irányadás a feladat megoldásában érdekeltek számára. Olyan technika, amelynek során a munkavédelem eredményességében érdekelt felek között hatékonyan kialakítható az egyetértés, a munkavédelem, a kockázatkezelés követelményeivel, a követelmények rangsorolásával, az intézkedések meghozatalával, azok fenntarthatóságával, a mindennapi mű-ködés gyakorlati tevékenységekkel kapcsolatban.
Fókuszértekezlet A fókuszértekezletek minden szervezeti szinten megszervezhető. Ennek tárgya lehet egy iroda, egy műhely munkavédelme is ugyanúgy, mint egy nagy cég munkavédelmi politikája.
Fókuszértekezlet Az előnyök a következőek: 1.a munkavédelem minőségének javulása (Deming megfogalmazásával: Minőségről akkor beszélünk, amikor pont azt kapjuk, amit vártunk! ) 2.a követelmények jobb megértése következtében a kívánt munkavédelmi tevékenység és teljesítmény biztonságosabb, folyamatosabb elállítása 3.szorosabb és jobb egyetértés alakul ki a munkavédelemben érdekelt felek között
Fókuszértekezlet Sikeréhez szükséges: 1. a résztvevők alapos felkészítése, kiképzése 2. a felső vezetés teljes támogatása 3. a résztvevők teljes munkaidőben történő közreműködése, amire a fókuszértekezlet teljes időtartama alatt szükség lehet 4. a fókuszértekezletetekhez kapcsolódó technikák bevezetése és alkalmazása (modellezés, adatfolyam diagram, konszenzuskeresés, Brainstorming, stb.)
Pareto-elv alkalmazása
Pareto-elv alkalmazása A bekövetkezett hibák okai, a veszteségek sohasem oszlanak el egyenletesen a minőségjellemzők között. Ehelyett a veszteségek mindig torz eloszlást követnek, az okozati tényezők viszonylag kis hányada lényeges és ez a tényleges problémák nagy részének okozója. Ha néhány meghatározó veszteség-okozót sikerül azonosítani, akkor ezek és csak ezek kiküszöbölése a legfontosabb, prioritást élvező feladat.
Pareto-elv alkalmazása A Pareto-elemzés az adatokat oszlopdiagram formájában ábrázolja és megmutatja az egyes adattípusok szerint az elfordulások relatív gyakoriságát. Az oszlopdiagram készítésekor szokásos, hogy az adattípusok előfordulását csökkenő nagyságrendben rajzolják meg. A Pareto-elv az egyik leghasználhatóbb módszer a kulcsfontosságú kérdések adatok azonosítására. A Pareto elemzést alkalmazva a munkavédelmi adatok, információk rendezett halmazára, lehetővé válik, hogy a kockázatkezelési team erőfeszítéseit gyorsan a kulcsterületekre összpontosítsa. Hasznos a kockázatértékelésnél, ha a megoldások felmérésére és az adatok elemzésére használjuk.
Pareto-elv alkalmazása
Pareto-elv alkalmazása A módszer alkalmazásának lehetséges erősségei: 1.egyszerű módszer, amely elősegíti a legfontosabb megteendő változtatások meghozatalát 2.A módszer alkalmazásának lehetséges gyengeségei: 3.Csak hasonló jellegű tényezők összehasonlítására alkalmas
Ellenőrző kártya
Ellenőrző kártya Az ellenrőző kártya segítségével folyamatosan gyűjthetünk kockázatokkal kapcsolatos adatokat, információkat valamennyi munkatársunk bevonásával, ezzel kézben tartva a változások által generált pszichoszociális kockázatokat.
Ellenőrző kártya A kártya használatának alapja, hogy a munkavállalók a munkatevékenységüket lépésekre bontják, és ezen munkalépések kockázataival kapcsolatos jelzéseiket megadják. (Minden munkatevékenység, munkafolyamat egymást követő lépésekből épül fel, amelyek együttesen a munka végzés célját valósítják meg. Minden lépésnek vannak, illetve lehetnek veszélyei, illetve végzésük közben egészségkárosodások és/vagy balesetek, felfokozott idegállapoti helyzetek következhetnek be. Értelemszerűen vannak olyan lépések, amelyek több, más lépések viszont kevesebb veszéllyel járnak. Fontos, hogy az összes szóba jöhető lehetőséget képesek legyünk feltárni.
Ellenőrző kártya Az egészségkárosodásokat, baleseteket potenciálisan okozó veszélyforrások felismerésével, érvényre jutásukat megakadályozó intézkedések meghozásával azonban közelebb kerülhetünk az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés gyakorlatához. A munkatevékenységet alkotó lépések elfordulásuk sorrendjében való végiggondolása képezi a pszichoszociális veszélyforrások azonosíthatóságának alapjait. Minden körülhatárolt lépés egy határozott válasz arra, hogy a munkatevékenység végzése során annál a lépésnél pontosan mit kell tenni. Ebből következik, hogy a lépések leírása mindig cselekvést kifejez igével kell, hogy kezdődjön.
Ellenőrző kártya A módszer használatának erősségei: 1.általa a munkavállalók teljes körű bevonása megvalósítható 2.a változások kockázatai folyamatosan felmérhetőek általa 3.számos kockázatkezelési javaslathoz, megoldási lehetőséghez juthatunk a használatával
Ellenőrző kártya A módszer használatának lehetséges nehézségei: 1.Folyamatos munkáltatói odafigyelést, tevékenységet igényel 2.A hatásos, eredményes vezetői kommunikációt igényel 3.Folyamatos vezetői intézkedések meghozatalát igényli, növelve a munkahelyi vezetők döntési kényszerét
Kémiai biztonság A 2000. évi XXV. törvény (Kémiai Biztonsági Törvény) elemei Forrás: Ungváry Gy. (szerk.): Munkaegészségtan.Medicina, Bp. (2004) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjeg y_doc.cgi?docid=a0000025. TV
A kémiai biztonság szabályozására jelenleg három rendelkezés van hatályban: 1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási utasításai 2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet 3. 2009. január 20.- án életbe lépett GHS/CLP rendelet.
GHS/CLP A GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labbelling of Chemicals) az Egyesült Nemzetek vegyi anyag szabályozása. A vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere.
Kémiai biztonság A veszélyes anyag magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba, amely tartalmazza az anyag: fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait Robbanóanyagok Tűzveszélyes anyagok Oxidáló gázok a legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat jelző szimbólumokat H-mondatokat: veszélyes anyagok veszélyeire / kockázataira utaló mondat pl. : H 17 Levegőn öngyulladó P-mondatokat: veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat pl. : P 1 Elzárva tartandó Irritáló Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Mérgek Veszélyes a vízi környezetre Nyomás alatt álló gázok Irritáló
Veszélyességi mondatok (hazard statement) Jele: H. Hasonlóan a régi szabályozásban használt R mondatokhoz, leírja az anyag veszélyességi tulajdonságát.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat (precautionary statement) A javasolt védelmi intézkedéseket jelöli. Jele P. Hasonló a régi S mondatokhoz, de konkrétan az alábbiakra vonatkozik: Általános Megelőzés Elhárító intézkedés Tárolás Elhelyezés hulladékként
A veszélyes anyagok osztályozása fizikai veszélyek szerint 1. robbanóanyagok 2. tűzveszélyes aerosolok 3. tűzveszélyes gázok 4. oxidáló gázok 5. nyomás alatt lévő gázok 6. tűzveszélyes folyadékok 7. tűzveszélyes szilárd anyagok és keverékek 8. önreaktív anyagok és keverékek 9. piroforos folyadékok 10. piroforos szilárd anyagok 11.önmelegedő anyagok és keverékek 12.vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékeke 13.oxidáló folyadékok 14.oxidáló szilárd anyagok 15. szerves peroxidok 16.fémekre korrozív hatású anyagok
Mit tartalmaz a Biztonsági adatlap? 1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége 2. Összetétel 3. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, H és P mondatok) 4. Elsősegélynyújtás 5. Tűzveszélyesség, tűzoltás 6. Óvintézkedés baleset esetén 7. Kezelés és tárolás 8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei 9. Fizikai, kémiai jellemzők 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai információk 12. Ökotoxikológiai adatok 13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó előírások 15. Szabályozási információk 16. Egyéb
Veszélyes anyagok - méregerősség - robbanékonyság - gyúlékonyság - sugárzás - maróhatás - fertőzőképesség - teratogén hatás - mutagén hatás - rákkeltő hatás - szenzibilizáló hatás - környezetkárosító hatás
Az ILO legújabb felmérése szerint évente kb. 600 ezer ember hal meg munkahelyi rákban, és az összes daganatos eset kialakulásában 8 16%-ban van szerepe munkahelyi expozíciónak (Hamalainen 2007). A halállal végződő munkahelyi ártalmak 32%-a daganatos betegségek miatt következik be. A hazai gyakorlatban a foglalkozási rákok bejelentése még ettől a becsléstől is távol van. Csupán minden századik esetet ismerik fel; évente 12 18-at, akiknek zöme ércbányász vagy azbesztexponált dolgozó. Milyen okokra vezethető vissza, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek foglalkozási eredete gyakran nem derül ki? Forrás: Tompa Anna:A környezet szerepe a daganatok keletkezésében. http://www.matud.iif.hu
expozíció iparág, gazdasági ágazat izopropilalkohol-gyártás erős szervetlensav-kezelések alumíniumgyártás auramingyártás széngázosítás szénkokszolás vas- és acélgyártás fafeldogozás vulkanizálás, ipari korom növényvédelem ásványolaj-feldolgozás hematitbányászat szabadtéri munka, UV-expozíció vegyipar műanyag- és fémipar kohászat festékipar energiaipar bányászat kohászat bútoripar gumiipar mezőgazdaság olajipar bányászat mezőgazdaság, hadiipar, építőipar Rákkeltő ipari folyamatok és komplex foglalkozási expozíciók (IARC 1.) Forrás: Tompa Anna:A környezet szerepe a daganatok keletkezésében. http://www.matud.iif.hu
Genotoxikológiai monitorizálás - alkalmazásával megbecsülhető a késői toxikus hatások kialakulásának kockázata a klinikai tünetek megjelenése előtt - jelenleg elsősorban populációs kockázatbecslésre alkalmazható, egyéni kockázatbecslésre csak korlátozottan alkalmas - célja: hatékony kockázatkezeléssel a daganatok számának jelentős csökkentése
Citogenetikai módszerek 1. kromoszómaaberrációk (CA) legrelevánsabb genotoxikológiai biomarker genetikai instabilitás áll a hátterében szerkezeti vagy számbeli eltérés A kromoszómaaberrációk kialakulása önmagában növeli a daganatok kialakulásának veszélyét, az ágens hatásmechanizmusától függetlenül 2. testvér kromatidák kicserélődése (sister-chromatid exchange, SCE) 3. mikronukleusz test
Testvér kromatidák kicserélődése (sister-chromatid exchange, SCE)
Mikronukleusz teszt: olyan mutagének, amelyek kromoszómatörést okoznak, növelik a csontvelő bizonyos sejtjeiben a magvacskák (mikronukleuszok) számát.
Mikronukleusz humán lymphocytában (a nyíl rámutat, 1000-szeres nagyítás)
Mintavétel ökotoxikológiai vizsgálathoz
Táplálékháló a Taneycomo tó (USA) példáján Forrás: http://laboratoriumivegyszer.hu/tartalom/regisztraltaknak/vegyszerszabalyozas.pdf A táplálékháló egymáshoz kapcsolódó táplálékláncokból áll, melyben az anyag és az energia kering az ökoszisztémában.
Magyarországon 2004 és 2009 között történt, bejelentett, véletlen mérgezési esetek a 0-14 éves korcsoport körében mérgező anyagok szerinti csoportosításban 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Gyógyszerek 571 743 499 532 582 660 Ipari és háztartási szerek Növényvédőés irtószerek, termésnövelő anyagok 479 401 421 438 465 488 95 91 93 116 98 124 Gombák 50 52 30 44 37 34 Mérgező növények 98 126 101 126 147 153
Háztartási anyagok által okozott egészségkárosodások megelőzése 1. Gyógyszerek - jól zárható szekrényben tartandók - gyógyszeres dobozokat ne kapjanak meg a gyermekek játékhoz - zavart idős beteg hozzátartozójától kapja meg a gyógyszert, és az várja meg, amíg beveszi 2. Növényvédő szerek - gyermekek elől elzártan tartandóak - permetezéskor védőeszközök viselése, gyermekek ne legyenek a közelben - élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása 3. Élvezteti cikkek - alkohol tartalmú italok gyermek elől elzárása - cigaretta ne legyen gyermekek által elérhető helyen (már egy cigaretta lenyelése is életveszélyes lehet) 4. Festékek, kőolajszármazékok - garázs, műhely gyermekek elől zárva tartandó - festékek, oldószerek zárt szekrényben legyenek
Növényvédőszerekkel kapcsolatos betartandó előírások 1.) Csak engedélyezett növényvédő szer használható fel. 2.) Az engedélyezett kultúrára, a kijuttatott szer dózisára és a munka-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási időre vonatkozó előírások betartása. 3.) Az I. és II. forgalmi kategóriában sorolt növényvédő szereket hatósági engedély birtokában (fehér könyv, zöld könyv) lehet vásárolni, illetve felhasználni. A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött. 4.) Permetezési napló vezetése. 5.) Növényvédő szerek raktárkészletéről forgalmi kategóriájának megfelelő nyilvántartást kell vezetni. 6.) A növényvédő szereket elkülönített raktárban vagy szekrényben kell tárolni, amelyeket jól látható felirattal és előírt jelölésekkel kell ellátni. 7.) Növényvédő szert más célra szolgáló csomagolóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum, takarmány) tölteni és csomagolni tilos. 8.) A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépek műszaki állapota. 2011. december 15-től a kézi, illetve háti permetezőgépek kivételével, a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata kötelező.
Az elmúlt két évben (2011.- 2012.) Magyarországon összesen 183 mérgezéses eset történt amiatt, hogy valaki etilén-glikol tartalmú fagyállót, illetve téli szélvédőmosó folyadékot ivott. Az ÁNTSZ ezért azt javasolja, hogy az ablakmosó tartály feltöltését, a fagyálló folyadék bevizsgálását, esetleges utántöltését mindenki bízza szakemberre. Továbbá lehetőleg senki ne tartson otthon etilén-glikol tartalmú fagyálló terméket, de ha mégis tart, azt ne olyan helyen tárolja, ahol gyermekek is könnyen hozzáférhetnek. Az etilénglikol egy sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják. Egyszerűbb elnevezése a glikol.