Szakmai tanulmányi út Lengyelországba(Krakkó) Leonardo da Vinci program 1.Nap : Lengyelországi utazás és útra készülődés 5 órakor keltem, szépen megreggeliztem aztán bepakoltam a csomagjaimat a VolksWagen Passatba ami 1900 köbcentiméter lökettérfogat tartalmú, 130 lóerős (csip tuning nélkül) Turbó Dízel Injektoros befecskendezésű, 60 literes tankkal, nyári gumival felszerelt nem gyári felnivel rendelkező, tolatóradarral ellátott, xenonlámpás, kombi, kék színű gépjárműegység, majd elindultunk Kalocsáról Paksra, de nem a szexárdi úton mentünk, mert az hosszabb lett volna, meg persze pénzügyileg is megterhelő lett volna amit mostanság a válság közepette nagyon át kell gondolni, hogy mit hogyan tegyünk főleg nagyobb beruházásokkor. Hanem a Géderlak hoz tartozó kompátkelő gépjármű szállító gépegységgel utaztunk. 7 órára kellet a megbeszélt helyen találkoznunk ami a paksi Penny Market parkolója volt történetesen. Aztán el is indultunk egy Mercédesz kis busszal, ami után utánfutót kellet kötni, hisz annyi csomag volt, hogy nem fértünk volna el az utastérben, mert mindenki ugye 3 hétre való ruhát hozott magával és némi kis élelmiszert vagy esetleg rágcsálni valót netán folyadékot, hogy a fárasztó utazás során az elvesztett kalóriákat pótolni tudjuk. Én speciel egy szál házikolbászt hoztam magammal, amit a papa füstölt és én töltöttem disznóvágáskor és persze elhanyagolható mennyiségű csokoládét és energia italt, de természetesen szendvicseket is hoztam, amit a Mutter csomagolt. A következő megálló Földvár volt ahol újabb tanulókat vettünk föl amikor is a létszám már teljes volt azaz 13 fő (tanuló), itt még tartottunk pár perc szünetet. Így végül Budapestnek vettük az irányt, az autópályán már a megszokott látvány tárult elém a folyamatosan mozgó buszból, mert ugyanis többször voltam már Pesten és megszoktam a széles alföld, rónaság látványát, a Kárpátmedencét, egész Közép-Európa éléskamrájának a látványát a végtelenbe nyúló termőföld látványát. Ez mindig jó érzéssel tölt el. Majd Szlovákia felé vettük az irányt, ahol csak átvágtunk és nem álltunk meg sehol
pihenni, nyilván ez a politikai feszültségnek köszönhető, de nem vagyok benne biztos. Aztán Lengyelországba érkeztünk, és végül Krakkóba ami Lengyelország Déli részén fexik és a két város közötti távolság durván 500 km már mint Krakkó és Paks közötti lévő távolság. Az iskola neve ahova érkeztünk : Raffael Kalinovszki Technikal Skuol, ahova is a kollégiumba érkeztünk és elfoglaltuk fenntartott szobáinkat. Szívélyesen megjegyzem nagyon örömteli volt a fogattatásunk
2.Nap : Bemutatkozás,ismerkedés és sport Reggel 9 kor kellet gyülekezni a kollégium ebédlőjében, ahol enni kaptunk, reggelit. A kollégiumról pár szót kicsit lerobbant állapotba volt mint az ESZI jé de azért türhetőek voltak a szobák. Mondjuk én nem vagyok egy finnyás típus de azért lehetett volna minden szobába egy tükör meg egy csap amibe tudtuk volna intézni minden napi dolgainkat. Ezen a napon nagyon izgatottak voltunk ugyan is ekkor léptünk be az iskola területére elsőként és meg nem tudtuk, hogy mi hogyan megy. Elsőnek egy második emeleti osztályterembe vezettek minket ami kb 100 fős volt, szóval ilyen előadásokhoz használt terembe. Én azt hittem először, hogy csak maximum 1 osztály lesz a teremben, ahol előadhadtuk volna a Paksról, Esziről és az erőműről szánt kis szerény bemutatónkat de aztán végül is megtelt ez a terem és szerintem több mint 100 fő volt, megjegyzem mellékesen 2 leány volt összesen. A lengyelek kezdték a prezentációjukat ami nagyon gondosan és figyelmesen meg volt szerkesztve. Elmesélték Krakkó lengyel megyeszékhely város történetét és természetesen az iskolájukról mondtak pár szót angolul. Azt is elmondták, hogy miért van a címerükön sárkány és, hogy miért az a város szinboluma, állítólag a középkorban élt egy sárkány ami a várost kettészelő Wisztula folyó közelében élt. De természetesen ezt sose tudjuk meg, hogy igaz e, mert csak egy legenda ami a múlt ködös homályába burkolódzik. Végül mi következtünk a házi gyártású prezentációnkkal. Aztán kedves Margó aki valamilyen direktor a suliba vezetésével és akinek magyar vér is folyik az ereiben de azt hiszem anyai ágról lengyel és kicsit tud magyarul is, körbe vezettek minket az iskolába. Megnéztünk pár osztálytermet ami átlagosnak mondható szóval úgy néz ki mint egy osztályterem, látunk pár szakmai gyakorlati tantermeket is ahol a fém megmunkálás volt a fő téma, gépész vagy lakatos beütésű, voltak eszterga gépek satu kalapács egy szóval minden ami a fém megmunkálásához szükséges eszköz. Láttunk még pár informatikai termet is amiben meglepő módon számítógépek voltak és végül meglestük a torna termet is ahova később röplabdázni mentünk. Összegzés képen egy jól felszerelt suliba érkeztünk amit államilag támogatnak de azért az Eszihez nem ér fel. Majd mint azt már említettem röplabda meccset játszottunk a lengyel diákokkal
kik mint később kiderült egész Krakkó legjobb röplabda csapata volt, tehát nem csoda, hogy kikaptunk tőlük
3.Nap : Tudomány és városnézés Reggel egy kiadós reggeli várt minket ami nagyon ízletes volt és normális felnőtt fejadagokat kaptunk. Volt egy kis felvágott, szalámi mondjuk nem tudom, hogy hogyan jön össze a kettő de a lengyelek nyilván így szeretik mellé volt vaj és zöldség savanyúságnak no meg persze egy kis sajt is. Nekem nagyon finom volt és ideális kalória mennyiséget tartalmazott ami elég a tegnapi napi energia fogyasztás pótlására. Tehát mindenki jól bezabált és irány a Krakkó külvárosában elfekvő Tudományok Kertjébe ami lényegében mint később kiderült a pesti csodák palotájának felel meg csak épp szabadtéren elhelyezkedő. Lengyel diákok is társultak hozzánk miközben ezt a bizonyos helyet megközelítettük a saját talpainkon magyarul gyalog ami kb 6 km volt. Ezen a platzon mindenféle érdekes dolgok voltak amit a fizikai alap törvényének látványos és játékos szemléltetéséről szólt. Az első dolog amit láttunk az egy hengerbe zárt színes víz volt aminek a teteén egy ping-pong labda úszott és az alján ilyen kallantyú volt amit tekerni kellet és ez egy a henger alján lévő lapátokat tekerte meg ami örvényt generált és olyan de olyan örvény keletkezett, hogy lehúzta a labdát a henger aljára. Aztán egy hasonló elven működő tárgyat láttunk ami viszont a centrifuga alapjait tárolta magában. Majd jött egy hinta aminek a két vége össze volt kötve egy egyszerű kötéllel és ez pedig az energia átadását akarta szemléltetni amikor az egyik fél nem csinált semmit a máski el kezdet hintázni és miután nem bírt tovább hajtani a másik vége elmozdult úgy, hogy a személy nem fejtett ki különösebb erő megfeszítést. Megannyi számtalan és érdekes dolog megtalálható volt ebben a kertben amit jóformán egy felnőtt érett átlagos ember már ismer Miután újraéltük rég elfeledett gyerekkori emlékeinket egy szupermarketbe mentünk. Miután odaértünk nem sok időnk volt bevásárolni sőt szét nézni is alig tudtunk. Végül a villamoshoz siettünk ami vissza vitt minket a kollégiumba. Aztán következett az ebéd ala lengyel menza módra, nagyon fura ételek vannak errefele mert olyan levet kaptunk aminek paradicsom íze volt hol ott fehér színű volt mondjuk én nem vagyok finnyás, mindent megeszek jó kollégista módjára meg hát amúgy is ha az ember éhes nem válogat, papám szokta mondani örüljünk ameddig van mit enni A
második fogás krumpli volt hússal ami még egy középszerű étteremben is megállta volna a helyét. Edéd után rögtön város nézés Krakkó belvárosában amihez villamossal érkeztünk. Nagyon sok ember él itt kicsit kisebb mint pest és még nem is főváros tehát el lehet képzelni. Tehát egy várhoz tartottunk aminek volt egy mesterségesen felépített dombja, direkt azért, hogy madártávlatból is meg szemlélhetjük eme csodálatos várost, sok gyárat lehetet látni a dombtetőn azon belül is egy vízi erőművet és egy szén erőművet is ahova a későbbiek során menni fogunk.
4.Nap : Egy kis szakmai és a Wawel 7 órakor volt reggeli, ami ugyan olyan laktató volt mint az előző, legalább is nekem ettem, ittam egy kis kávét aztán jó voltam. Sietni kellet a reggelivel mert szoros programunk volt de én nem értettem, hogy miért hisz amint a mondás is tartja : Nyugalom! A hosszú élet ritka! Szóval az egyik lengyel, angolul tanító tanár csatlakozott hozzánk erre az egy napra, hogy a kommunikáció valahogy működni tudjon. Mert ugyan is nekünk is volt egy angol tanárunk és így az eszme csere úgy folyt, hogy először lengyelül magyarázott a tanár aztán lengyelül angolra fordított a lengyel angolul tanító tanár és végül angolról magyarra fordított a magyar angolul tanító tanár. Voltak angolul tanuló magyar diákok azok nagy részt megértették a szöveget, de én németül tanultam több mint 13 évig és sajnos az angolt nem értem meg igazán úgy, hogy szükség volt a fordításra. Szóval visszatérve az iskolához kb 45 méterre volt a kollégiumtól az iskola, szóval nem kellet sokat lépkednünk. Végül beléptünk egy szakmai tanterembe ahol szakmai tanárok fogadtak minket. És több csoportra bontottak minket, először digitális elektronikával foglalkoztunk, azon belül PIC programozással, vagyis programozható IC-t programoztunk. Első alkalommal egyszerűbb feladatokat végeztünk el rajta: választottunk 2 bemenetet és 2 kimenetet, vagyis 4 lábát használtuk az IC-nek. A 2 bemenetre logikai egynek vagy logikai nullának megfelelő feszültséget raktunk. A 2 kimenet egyike az egyik bemenetet adta ki, vagyis ha a bemenet egyes volt akkor a kimenet is. A másik kimenet pont az ellentétjét képezte, azaz negálta, ha nullát adtunk a bemenetre, akkor egyes jött ki, ha viszont egyest raktunk a bemenetre akkor logikai nulla jött ki. Az oktató mondta, h csináljunk egy tetszőleges feladatot, ahol mi találjuk ki az egyes bemenetek és kimenetek szerepét. Ekkor variálgattunk, használtuk a OR, AND, NOR és NAND parancsokat. Ezek után bonyolítottunk, ismét 3 bemenetet használtunk és azt akartak elérni megjegyzem sikerült is hogy 8 kimenetünk külön-külön tudjon világítani. A 3 bemenettel ezt el is lehet érni, mivel pont 8 lehetőség állítható elő. Felírtuk az igazságtáblát, hogy mikor melyik, és milyenparancsra világítson, majd ennek mintájára megírtuk a számítógépen a programot, majd rátöltöttük ezt az IC-re és elindítottuk. Aztán 8051-es mikroprocesszort használtuk, amivel adott parancsokat
lehetett kiadni. Saját ötleteket nem lehetett megadni, csak előre beletáplált lehetőséget. Egy ilyen készülékkel elvégezhető pl. egy nagyobb kereszteződés jelzőlámpáinak a vezérlése. Mi egyelőre csak ismerkedtünk vele, kisebb feladatokat tápláltunk bele, mint például sima led szakaszos villogtatása és közbe sípoltatás. Többen is elvégeztük ezeket a feladatokat egymás után. Egy adott feladatot akár többféle parancssor kiadásával meg lehetett oldani. Így ugyanazt akár másképp csinálhattuk. Aztán elindultunk a Wawelhez villamossal, ami tulajdonképp az óvárosban található, sőt maga az óváros ahol van egy vár ami fallal körül volt véve és a falon belül még voltak különböző házak, bazárok és persze templomik, történetesen a székesegyház. A helyszínen egy magyarul beszélő lengyel idegen vezető várt minket, aki megmutatta a waweli várat és templomokat. Majd le mentünk a fő térre ahol nagyon sok ember és látni való volt. Azt mondták, hogy Európa 3. legnagyobb terén voltunk amit én el is hiszek, mert voltam már pár helyen Európában
5.Nap : Hő erőmű és foci Megint korán volt az ébresztő és egyben a reggeli is. Itt már kicsit nehezemre esett fölkelni, ugyan is hozzá szoktam, hogy általában ha nincs különösebb meló akkor minimum délig alszok. A mai dél előtti program a krakkói hő erőmű látogatás volt. Ide villamossal és busszal egyaránt érkeztünk, mert csak így tudtuk megoldani, hogy ide keveredjünk valahogy. Megint volt velünk egy angolul tudó lengyel tanár aki szintén tolmács szerepet játszott hivatalosan is. Az erőműbe már vártak mert be voltunk jelentkezve, hogy mikorra érkezünk és kaptunk egy idegen vezetőt aki körbevezetett minket a gyár különböző részein. Amikor beléptünk az ipari területre elsőként a hatalmas gyárkémények szúrtak szemet amit mondjuk a kerítésen kívül is jól lehetett látni, ezek nem a hűtő berendezéshez tartoztak mert ezek keskenyek voltak és nagyon, nagyon magasak kb 150 méter hosszúak voltak az ég fele mer 2 db volt belőlük, nagyon érdekes volt mert pont dolgoztak rajta és egy kicsit elgondolkoztató, hogy megéri e ott fönt dolgozni.ezen kívül még volt kettő nagy kémény ami szemet szúrt de ezek nem voltak keskenyek hanem pont, hogy ellenkezőleg, szélesek voltak és tömzsik. Mint utólag kiderült ezek hűtő berendezések, valami olyasmit magyaráztak, hogy a tetejére föl megy a víz és aztán lezuhan és így valahogy hűti a rendszert egyszóval saját önkeringető hűtő rendszere van. Ez az erőmű is úgy működik mint a többi, valamilyen erő forrást kell találni ami meg tudja hajtani a turbinákat és kész ebben az erőműben ez az energia a hő. És ez az energia Krakkó 70 % át el tudja látni villamos árammal. Voltunk fönn az operátoroknál vagy ha jobban tetszik a vezérlő pultnál ahol az egész áram termelős folyamatot nyomon lehet követni különböző panelokról és számítógépekről. Eztán már mindenki várta az ebédet és mindenki sietett vissza ugyan azon az út vonalon amin jöttünk vissza a kollégiumba, mert már ott
várt minket a finom ebéd. Ebéd után egy kis mozgás vette kezdetét a lengyel kollegákkal. Fociztunk velük ami nem ment valami fényesen nekünk de ha össze szoktunk volna akkor biztosan jobban ment volna, állítom 2 nap és ronggyá verjük őket de persze ez a nem megfelelő fizikai erőnléten is múlott.
6.Nap : Megint gyakorlat és város nézés Most a reggeli kicsit korán kezdődött, legalább is nekem korán volt még. Ma is a suliba tartottunk gyakorlatot, amikor is a reggeli befejeztével egy lengyel tanár kíséretében bementünk ugyan abba a helységbe ahol a múltkori szakmai órákat tartottunk. Ez a szakmai nap is hasonlóképpen zajlott mint a múltkori, csoportokra bontottak minket majd félidőben cserélgettük a feladatköröket. Feladatunk : számítógép segítségével történt, ami egy oszcilloszkóp bemenetére volt rákötve. A feladat, hogy különböző jelek digitális képét az oszcilloszkópra kivetítsük. Egy program kezelőfelületén egy táblázat segítségével megadtuk az adott karaktert, amit az oszcilloszkópon ellenőrizni tudtunk a táblázatról leolvasva, több karaktert is felvettünk, ezt lejegyeztük, és digitális jegyzőkönyvben rögzítettük. A tanár segítségével később bonyolítottuk, kezdő illetve záróbit beillesztésével, vagy akár több stopbit felhasználásával. És cseréltünk. A múltkori PIC programozást folytattuk, új feladatokkal programoztuk fel. Többen megcsináltuk ugyanazon feladatokat. Feladatok voltak pl.: led és piezós hangszóró együttes és felváltott működtetése vagy esetleg több led világításának kombináltatása. Ezt a mikroprocesszort lehetőségünk volt számítógéppel összeköttetni. Ez arra volt jó számunkra, hogy egy számítógépes szoftver segítségével előre megírt programokat futtathassunk a számítógép segítségével. Egy adott fájl megnyitásával volt erre lehetőség, amit a beprogramozandó feladat száma határozott meg. Így sikeresen teszteltünk egy kereszteződés lámpáinak a világítását és egy olyan hőmérőt, ami nem a fokban való eltérést, hanem az adott hőre érzékeny ellenállás ellenállásának változását mutatta a digitális kijelzőn. Mikor végeztünk ezekkel a feladatokkal, átnyújtottunk a tanárok akik foglalkoztak velünk, egy - egy ajándékcsomagot hadd örüljenek. Miután ez is lezajlott vissza mentünk az kollégiumba ebédelni és egy kis idő elteltével már indultunk is a belvárosba szintén villamossal ami kék színű volt. A végállomáson ugyan az a magyar nyelvű idegenvezető volt velünk aki a Wawelhez is elkísért minket. Az ő vezetésével jártuk be szinte majdnem az egész belvárost, betértünk pár érdekes helyre is ami többnyire templom volt köztük is az egyik legszebb a Mária bazilika ami közvetlenül Krakkó főterén áll.