Sarkvidék-kampány Ez a kampány a sarkvidékekrıl szól; az ott élı csodálatos és változatos fajokról, és a veszélyekrıl, amelyekkel szembenéznek. A kampány MINDENKIHEZ szól, hogy az életmódunkban milyen kis változásokat tehetünk, amellyel segíteni tudjuk a sarkvidékek élıvilágát. 1
Európa vezetı állatkertjei az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségén (European Association of Zoos and Aquaria EAZA) keresztül, az Arctic Action Team-mel (AAT) és más partnerekkel közösen felhívják a figyelmet és az emberi viselkedés változtatására ösztönöznek, a két sarkvidék biodiverzitásának megırzéséért. Amit tenni akarunk: A lehetı legtöbb állatkertnek biztosítani világszerte a kampányhoz való csatlakozás lehetıségét. Pozitív hatással lenni az állatkertek, az iskolák és az állatkerti látogatók viselkedésének változására. Széndioxid-semleges kampányként mőködni, amennyire lehetséges. Petíció benyújtása a világ vezetıi felé a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Hogyan tudsz Te segíteni? Segíteni egyszerő, mindössze annyit kérünk, hogy húzz ki a konnektorból egy vagy akár több elektromos eszközt, amikor nem használod azokat. Azaz húzd ki a mobiltelefon vagy a tablet töltıjét, ha befejezted a töltést, kapcsold le teljesen a tévét és a játékkonzolt, ne hagyd készenléti állapotban. A viselkedésünknek ez a kis változása együttesen nagy hatással tud lenni, hogy minimálisra csökkenjen az elpazarolt áram, és segít csökkenteni a klímaváltozást okozó szén-dioxid kibocsátást. Ne késlekedj ígérd meg, hogy Te is kihúzod a csatlakozót a konnektorból még ma! 2
Csatlakozz a kampányhoz EAZA tag intézmény nevében csatlakoznál? A kampány honlapján lévı őrlappal regisztrálhatsz. (https://www.poletopolecampaign.org/join-the-campaign/sign-up/) A Sarkvidék-kampány iránt érdeklıdı egyéb intézmények csatlakozását is szívesen fogadjuk, akiknek az e-mailjét az info@poletopolecampaign.org címre várjuk. Húzd ki az elektronikus eszközöket! Sok elektronikus készüléknek van olyan készenléti üzemmódja, melynek során nem nyújt ugyan hasznos teljesítményt, ám ilyenkor is fogyaszt energiát. Az elektronikus eszközök és berendezések készenléti üzemmódjukban is fogyasztanak energiát, akkor is, amikor ki vannak kapcsolva, vagy nem mőködik az elsıdleges funkciójuk. A készenléti üzemmódban hagyott eszközök jelentıs mennyiségő energiát fogyasztanak, amely a globális széndioxidkibocsátás 1%-áért felelıs. Húzd ki a konnektorból a dugót! A kampány honlapján található szándéknyilatkozat (http://www.poletopolecampaign.org/join-thecampaign/) kitöltésével intézmények és magánszemélyek egyaránt csatlakozhatnak a kampányhoz. 3
A kampányról Miért éppen a jegesmedve, a királypingvin és a többi sarkvidéki állatfaj? Ez a kampány a sarkvidékekrıl szól; az ott élı csodálatos és változatos fajokról, és a veszélyekkel, amelyekkel szembenéznek. A kampány MINDENKIHEZ szól, hogy az életmódunkban milyen kis változásokat tehetünk, amellyel segíteni tudjuk a sarkvidékek élıvilágát. Ebben az állatkerti kampányban a fıszerepet a jegesmedve és a királypingvin játsszák, mivel mindketten nagyon karizmatikus nagykövetei a sarkvidéki állatfajoknak. Világszerte bemutatják az állatkertek ıket, a történetüket, valamint támogatásuk lehetıségeit, ösztönözve ezzel arra, hogy változtassunk kicsit a mindennapi életünkön, hogy meg tudjuk menteni ezeket a fajokat a felnövekvı nemzedékek számára. Az Arktisz a jegesmedve A jegesmedve az Északi-sarkvidék természetvédelmi küldetéseinek szimbóluma, különös tekintettel a klímaváltozásra, amely sokkal nagyobb hatással van a sarkvidékekre, mint a Föld más területeire. A medvék vadászterületéül szolgáló jégtakaró egyre kisebbedik, az ember-állat konfliktusok száma egyre növekszik, és habár a jegesmedvék nagyszerő úszók, a szárazföld és a jég közötti egyre növekvı nyílt víz távolságának leküzdése számukra is egyre nehezebbé válik. Nem kétséges tehát, hogy a jegesmedvék veszélyben vannak. A tudósok hangsúlyozzák ezt a tényt, és azt jósolják, hogy ha semmi pozitív változás nem lesz ezen a téren, akkor a jegesmedvék a jelenlegi elterjedési területük legnagyobb részérıl 50 éven belül ki fognak halni. A bolygó forrásai végesek. A növekvı emberiség egyre jobban kiaknázza ezeket a forrásokat és az ökoszisztémákat, melyektıl a vadon élı állatok függenek, így egyre kevesebb lesz a vadon élı állat, mind az egyedszámukat, mind a fajok sokféleségét tekintve. Csak a tanulás útján is nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a természetben elıforduló fajokat és azok élıhelyét érintı negatív hatásainkat. (Dr. Ian Stirling) A jegesmedvék az Északi-sarkvidék területén széles körben elterjedtek. Eredeti elterjedési területük nagy részén még ma is megtalálhatóak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Jegesmedve Specialista Csoportjának (Polar Bear Specialist Group) 2009-es becslése alapján számuk meghaladja a húszezret. A jegesmedve nagytestő ragadozó, amely elsısorban fókákat zsákmányol. Nagykiterjedéső tengeri jégtakaróra van szüksége, és arra, hogy ezeken könnyen tudjon közlekedni a zsákmánya után keresve. Territóriuma néhány ezer, vagy akár néhány százezer négyzetméter is lehet. Egy jegesmedvének évente átlagosan 43 győrős fókára, vagy hasonló mérető zsákmányállatra van szüksége a túléléshez. Így tehát a világszerte élı 20.000 jegesmedvének évente több mint 1.000.000 győrős fókára, vagy egyéb zsákmányra van szüksége. Következésképpen, hogy a jegesmedvék a mai létszámukban túléljenek, az attól függ, hogy elég nagy-e a fókák népessége, és hogy elég nagy jégtakaró marad-e, amelyen vadászni tudnak. Csak ha mi képesek vagyunk megfelelıen megırizni a sarkvidéki tengeri ökoszisztémákat, akkor adhatjuk meg a lehetıséget az unokáinknak és azok unokáinak, hogy ık is természetes élıhelyükön találkozzanak a jegesmedvével és a királypingvinnel. Ez még mindig lehetséges, de nincs több vesztegetni való idınk. (Dr. Ian Stirling) 4
Idınként a jegesmedvék hozzájutnak a partra kivetett bálnatetemekhez, vagy a rozmárok telepein elhullott állatok teteméhez. Ezek a táplálékforrások néhány medve számára rövid távon jelentıs elınyt nyújtanak, de nem elég gyakoriak, illetve elıfordulásuk kiszámíthatatlansága miatt nem képesek hosszú távon egy nagyobb populációt fenntartani. A jegesmedve több tízezer év alatt alakult ki a szárazföldi medvékbıl jégen és tengeren élı medvévé. Ezt a folyamatot nem lehet néhány generáció alatt visszafordítani, hiszen ez azt jelentené, hogy a jegesmedvének újra szárazföldi medvévé kellene válnia, amelynek étrendjét bogyók és más növényi részek, madártojások alkotnák. Ezek a táplálékforrások nem elég táplálóak a zsákmányszerzésre és a bogyók keresésére fordított energiával szemben. A szárazföldön elérhetı táplálék energiatartalma sokkal kisebb ahhoz képest, amit a jegesmedve a tengeri jégtakarón vadászva megszerez. A jegesmedvék nagytestő állatok, ami annak is köszönhetı, hogy fókákkal táplálkoznak és nem növényekkel. (Forrás: Ian Stirling. Polar Bears: The Natural History of a Threatened Species, http://www.amazon.com/polar-bears-natural-history-threatened/dp/1554551552) További arktikus fajok a kampányban: atlanti laposhal, beluga, borjúfóka, hóbagoly, jegesmedve, karszárnyú delfin, narvál, pézsmatulok, rénszarvas, rozmár, rozsomák, sarki farkas, sarki lúd, sarki róka Az Antarktisz a királypingvin A klímaváltozás nyilvánvaló negatív hatással van az Antarktisz kontinensére és az ott honos állatokra: az Antarktiszi-félsziget a Föld leggyorsabban melegedı területe! Ez komoly befolyással van és lesz az Antarktisz partvidékén élı fajokra, legfıképpen azokra, melyek élete a tengeri jégtakarótól függ. A globális kilátások sem pozitívak: ha az Antarktisz jégtakarója teljes mértékben elolvadna az éghajlatváltozás hatására, a világ tengereinek szintje elképesztı mértékben, 60 méterrel megemelkedne! Továbbá a kontinens körüli jégtakaró befolyásolja a hı, a nedvesség és a gázok cseréjét az óceán és a légkör között. Ezeknek a változásoknak a rendszere hatással lesz az egész bolygó éghajlatára (forrás: ASOC). Ez a jégtıl függı életmódú fajok számára drámai hatással lesz. Az Euphausia superba nevő krillfaj általában a tengeri jégtakarón lévı mikroszkopikus algákkal táplálkozik. Ezek az algák a jégtakaró olvadásával valószínőleg el fognak tőnni, hiszen eltőnik az élıhelyük, és ez negatív hatással lesz a táplálkozási hálózat magasabb szintjeire is. A sarkvidéki tengerek jegének eltőnésével arra számíthatunk, hogy ez több olyan faj kihalását eredményezheti, amelyek túlélése a jégtıl függ, köztük néhány hal-, pingvin-, fóka- és bálnafaj is. és egyéb antarktiszi állatfajok: Adélie-pingvin, bóbitás pingvin, kantáros pingvin, kardszárnyú delfin, királypingvin, leopárdfóka, medvefókák, szamárpingvin, sziklaugró pingvin 5
Energiatakarékosság A készenléti üzemmódban hagyott eszközök jelentıs mennyiségő energiát használnak. Sok készüléknek van ilyen készenléti üzemmódja, amely során nem nyújt hasznos teljesítményt, de továbbra is fogyaszt energiát. A készenléti üzemmód állapotában a készülékek kikapcsolt állapotukban, vagy az elsıdleges funkciójuk használata nélkül is elektromosságot használnak. Mivel a készülékek anélkül fogyasztanak energiát, hogy az elsıdleges funkciójuk mőködne, a készenléti üzemmód energiaveszteségnek minısül. Az Európai Unió több országában, mintegy 1300 háztartásban végzett felmérés alapján a készenléti üzemmódokból adódó villamosenergia-felhasználás lakásonként 169 kwh évente, amely mintegy 6,3%-a a teljes éves villamosenergia-fogyasztásnak. Az Unió 27 tagállama összes háztartásának készenléti üzemmódokból adódó villamosenergia-felhasználása összesen körülbelül 43 TWh, amely mintegy 19 millió tonna CO 2 kibocsátásáért felelıs. Az EU tagállamok irodai készenléti üzemmódbeli energiafelhasználása a becslések szerint további 9TWh. Összességében a készenléti üzemmódok energiafelhasználása körülbelül a globális CO 2 -kibocsátás 1%-áért felelıs. (Selina project, http://www.poletopolecampaign.org/wp-content/uploads/2013/07/selina-project.pdf) Ezeknek az energia-pazarló készülékeknek a kikapcsolásával nem csak a környezetedet védheted meg, de magadnak is megspórolhatsz 42 -t (kb. 12.000 Ft-ot; az éves átlagos háztartási fogyasztást figyelembe véve). 6
A kampány célkitőzései 1. célkitőzés A lehetı legtöbb állatkertnek biztosítani világszerte a kampányhoz való csatlakozás lehetıségét. Csökkenteni tudjuk a globális felmelegedés sebességét, és a fenntarthatóság hatásaként meg tudjuk menteni a sarkvidéki fajokat és élıhelyeiket. Ez azonban csak a lehetı legtöbb intézmény és személy együttes munkájával lehetséges. Az EAZA-nak 340 tagja van 41 különbözı országból. Az EAZA tagintézményei 130 millió látogatót fogadnak évente. Csak gondoljunk bele, hogy milyen hatást érnénk el, ha az összes intézmény (EAZA tagok és nem EAZA tagok) és ezek összes látogatója részt venne ebben a kampányban. 2. célkitőzés Pozitív hatással lenni az állatkertek, az iskolák és az állatkerti látogatók viselkedésének változására. Ha ösztönözni akarjuk az intézményeket és az embereket, hogy fenntarthatóbb módon viselkedjenek, meg kell határoznunk részükre, hogy mit tudnak tenni, és jó példát kell mutatnunk. A Sarkvidék-kampány célja, hogy ösztönözze és támogassa az állatkerteket, akváriumokat, egyéb intézményeket és magánszemélyeket, hogy fenntarthatóbbá váljanak. Azt szeretnénk, ha az állatkertek minden munkatársa és látogatója megfogadná, hogy változtat a viselkedésén, és kihúz a konnektorból egy dugót. Ezzel az ígérettel energiát és pénzt takarítasz meg, csökkented a szén-dioxid kibocsátást, és ezáltal hozzájárulsz a jegesmedvék és a pingvinek életének megóvásához is. 3. célkifőzés Széndioxid-semleges kampányként mőködni, amennyire csak lehetséges. Egy jó kampány jó példával jár elıl. Hogyan készítsünk és futtassunk egy fenntartható kampányt? A Sarkvidék-kampány célja, hogy megadja a kezdılökést az elıkészítés és a kampány ideje alatt a széndioxid-semleges fejlesztésekhez. 4. célkitőzés Petíció benyújtása a világ vezetıi felé a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. A Sarkvidék-kampány résztvevıi vállalják, hogy csökkentik a szén-dioxid kibocsátást azáltal, hogy kihúznak egy csatlakozót a konnektorból. Azt akarjuk, hogy errıl a kormányaink is tudjanak, és ık is kivegyék ebbıl a részüket. Azt akarjuk, hogy a világ vezetıi megváltoztassák politikájukat, és a szén-dioxid kibocsátásuk szintjét csökkentsék 350 ppm alá! Segíts nekünk ebben a petíció aláírásával! 7
Regisztráció Az EAZA tag intézmények a kampány honlapján lévı őrlap kitöltésével regisztrálhatják magukat a kampány hivatalos résztvevıiként. A résztvevı intézmények várhatóan minimum figyelemfelkeltı tevékenységet végeznek a kampány keretében. Fontos a résztvevık számára, hogy minden támogatást megkapjanak az intézmény vezetésétıl. Emiatt, habár a honlapon lévı őrlapot kitöltheti az állatkert kapcsolattartója is, szükségünk van egy levélre is e-mailben vagy faxon az intézmény igazgatójának támogatásáról. Ehhez a honlapról szintén le lehet tölteni egy formanyomtatványt. 8
A kampány partnerei AAT Arctic Action Teams Az Arctic Action Teams-t (AAT) 2013-ban alapította Robert és Carolyn Buchanan. Az AAT arra összpontosít, hogy létrehozzon egy természetvédelmi kommunikációs központot az állatkertek és akváriumok közösségének, amellyel ösztönözheti és segítheti ıket kritikus céljaik elérésében. Az Arktisz és az Antarktisz jégtakarójának csökkenése pusztító hatással van a világ biológiai sokféleségére. ASOC Antarctic and Southern Ocean Alliance, http://www.asoc.org/ Az ASOC egy nemzetközi hálózata azoknak a környezetvédelmi csoportoknak, amelyek az Antarktisz környezetének megóvásáért dolgoznak. 24 teljes jogú tagja van 10 országból, valamint számtalan támogató csoportja ezekbıl és néhány további országokból. Az ASOC úgy hiszi, hogy a kontinens és a környezı óceánok az egész emberiség öröksége, és arra törekszik, hogy az antarktiszi ökoszisztémák mind a szárazföldi, mind a tengeri továbbra is védettek és épek maradjanak. Az ASOC általánosságban azon dolgozik, hogy a környezetvédelmi szempontok az antarktiszi kormányzás minden tényezıjére befolyással legyenek. 9
AZA The Association of Zoos and Aquariums, http://www.aza.org/ Az Amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (AZA) aggódik a fajok fennmaradásáért és az ökoszisztéma egészségéért, ezért elkötelezett abban, hogy jelentıs pozitív hatást érjen el ezek megırzésében. Mint a természetvédelem megbízható vezetıi, az AZA-tag állatkerteknek és akváriumoknak lehetıségük van arra, hogy modellezzenek egy fenntartható üzleti mőködési gyakorlatot, tájékoztassanak a klímaváltozásnak az élıvilágra gyakorolt hatásáról, és ösztönözzék a több mint 182 millió látogatójukat arra, hogy a személyes és társadalmi tevékenységük révén évrıl-évre egyre csökkentsék azok hatásait. IUCN Climate Change SSC, http://iucn-ccsg.org/ Ennek a munkacsoportnak a fı célja, hogy kidolgozzon egy stratégiát, amellyel segíti az SSC bizottságát a klímaváltozás hatásaira történı reagálást illetıen; az IUCN irányelveinek megfelelıen kidolgozza, hogy a fajok mennyire fogékonyak az éghajlatváltozásra; információkat és ajánlásokat adjon a fajok klímaváltozásra adott reakcióit tekintve, továbbra is szem elıtt tartva a biológiai sokféleség fennmaradásával kapcsolatos aggályokat; és elısegítse a koordinációt a klímaváltozásra adott reakciókat tekintve az SSC specialista csoportjai, az SSC partnerszervezetei és az IUCN más programjai között. Myactions.org, http://www.myactions.org/ A myaction, a Közösségi Háló a Bolygóért a közösségi szerepvállalás egy eszköze, és egy olyan közösségi oldal, ahol a tagok megoszthatják, hogy milyen hétköznapi intézkedéseket tesznek a bolygónkért az olyan egyszerő dolgoktól kezdve, mint az eldobható kávéspohár újra felhasználása, az olyan komplexebb dolgokig, mint a közösségi tereink tisztításának a megszervezése vagy a házi energiafelhasználás csökkentésének lehetıségei. A myactions tagjai látják az egyéni tevékenységeik hatását, és az összes tag tevékenységeinek az erejét, hogy mi mindent tesznek Földünkért. Érdemes ezeket a tevékenységeket megosztani a myactions oldalán, mert jutalmul pontokat, virtuális kártyákat, valamint a többi tag részérıl elismerést 10
kaphatunk értük. Miután 2013-ban számos sikeres kísérleti program ért véget, 2013 végén-2014 elején a myactions további új tagok elıtt nyílik meg. A myactions együttmőködik az Arctic Action Teams-szel is az Egymillió Tevékenység a Földért (One Million Action for Planet Earth) küldetés során. PBI Polar Bears International, http://www.polarbearsinternational.org/ A Polar Bears International a világ vezetı jegesmedve-védelmi csoportja amely elkötelezett a jegesmedvék védelmében az élıhelyükül szolgáló tengeri jégtakarók megóvása által. A PBI kutatási, oktatási és akcióprogramjaival a jegesmedvéket veszélyeztetı tényezıkre összpontosít. Environmental Psychology Group RUG Groningen University, http://www.rug.nl/?lang=en A fı céljuk, hogy megértsék, mi motiválja az embereket, hogy helyesen cselekedjenek, és hogyan lehet ösztönözni ıket a környezetvédelmi tevékenységekre. A csoport vizsgálja azokat a tényezıket, amelyek befolyásolják a környezetvédelmi intézkedéseket, valamint a környezetvédelmi politika hatásait és elfogadottságát. Tanulmányozzák az egyéni viselkedéseket, a helyi közösségi viselkedéseket, valamint a munkahelyen történı környezeti viselkedést egyaránt. Továbbá vizsgálják a természeti és környezeti feltételek hatását az emberi viselkedésre és jólétre. 11
A kampány csapata José Kok, Ouwehand Zoo Rhenen & Alertis (Hollandia): Kampány elnök Robert Buchanan, Arctic Action team (USA): Partnerek, PR és marketing Corinne Bos, Artis Zoo (Hollandia): Kapcsolat az egyes fajok szakértıivel Sarah Thomas, ZSL London Zoo (Egyesült Királyság): Oktatás Mirko Marseille, EAZA Executive Office (Hollandia): Honlap és kommunikáció Christina Henke és Myfanwy Griffith, EAZA Executive Office (Hollandia): Fenntarthatósági módszerek Oktatás Petró Zsuzsa, Sóstó Zoo oktatási csoport (Magyaroszág) Gaby Schwammer, Zoo Vienna (Ausztria) Andrew Moss, Chester Zoo (Egyesült Királyság) Denise Chorley; Knowsley Safari Park (Egyesült Királyság) Bill Street; SeaWorld Parks and Entertainment, Tampa (USA) Stephen P Woollard; Edinburgh Zoo, The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Jasper Hughes; Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Grafikai design Fajok Petró Zsuzsa, Sóstó Zoo oktatási csoport (Magyaroszág) Lou Tait (Egyesült Királyság) Mikkel Stelvig; Copenhagen Zoo (Dánia) Denver Holt; Owl Research Institute Gerard Meijer; Ouwehand Zoo Rhenen (Hollandia) Ian Stirling; Arctic Action team & Polar Bear International (USA) Leif Blomqvist; Nordens Ark (Svédország) Anders Angerbjorn; Stockholm University (Svédország) Davis Mech; U.S. Geological Survey (USA) Niels van Elk; Dolfinarium Harderwijk (Hollandia) Brian Zimmerman; ZSL London Zoo (Egyesült Királyság) Jo Elliot; The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Lynda Burrill; The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Sue Woodgate; Drusillas Park (Egyesült Királyság) Pierre de Wit, Emmen Zoo (Hollandia) Lindsay Wright, Taronga Zoo (Ausztrália) Ariel Jacken, Cologne Zoo (Németország) Fenntarthatóság Mark Fisher, Cincinnati Zoo and Botanical Garden (USA) 12
Életmód változás Prof. Dr. Linda Steg, Danny Taufik, Ellen van der Werff, Leonie Venhoeven; Groningen University, the Netherlands Klímaváltozás Paul Pearce-Kelly; ZSL és a WAZA/CBSG Climate Change Task Force elnöke http://www.waza.org/en/site/conservation/climate-change Általános segítık Imke Putman; Ouwehand Zoo Rhenen (Hollandia) Koen Cuyten; Alertis, Fund for Bear and Nature Conservation (Hollandia) Szerkesztés Douglas Richardson, Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland (RZSS) Myfanwy Griffith, EAZA Executive Office (Hollandia) 13
Hozzájárulások Hozzájárulások és támogatói nyilatkozatok a téma specialistáitól: Dr. Ove Hoegh-Guldberg (professzor és igazgató, Global Change Institute, University of Queensland) A Sarkvidék-kampány egy fontos és aktuális kezdeményezés, amely segít az embereknek megérteni a klímaváltozás által a sarkvidékekre irányuló veszélyeket. A gyors hımérsékletváltozás és az óceánok savasodása ezeknek a térségeknek az átalakításával, és az itt élı, megismert és nagy becsben tartott növény- és állatfajok eltőnésével fenyeget. Remélhetıleg felhívja a figyelmet az érzékeny sarkvidékekre, és a globális társadalom gyorsan lépni fog, hogy megoldja az éghajlatváltozás problémáit. Professzor Mike Mann (a meteorológia professzora és igazgató, Earth System Science Center, Penn State University) Támogatom az állatkertek és akváriumok Sarkvidék-kampányát, különösen azt a fontos célját, hogy segítse a polgárokat, hogy a bennük rejlı potenciál révén elérjék a pozitív változásokat a politikában. Camille Parmesan, a National Marine Aquarium in the Public Understanding of Oceans and Human Health elnöke és professzora Határozottan támogatom a Sarkvidék-kampányt. 16 évvel ezelıtt részt vettem egy tudományos/politikai eszmecserén, és azóta az antropogén hatású klímaváltozás egyre erısebb és erısebb, míg a politikai intézkedések egyre gyengébbek és gyengébbek. Miközben globális kormányzati szinten csak kis mértékő cselekvést látunk, új reményeket kaptam az olyan alulról szervezıdı erıfeszítések által, mint amilyen a Sarkvidék-kampány is, és amelyek a világ polgárainak támogatását vonják maguk után. Ez a kampány a probléma szívébe talál a természeti környezet és néhány karizmatikus faj elvesztése, amelyek csekély mértékő klímaváltozást sem képesek túlélni. Az élıvilágnak ezek az ikonjai a klímaterületek olyan peremvidékén élnek, ahonnan nincs hová továbbmenniük. De nem csak a jegesmedve elvesztésérıl van szó. A sarkvidéki fajok gyors ütemő eltőnése azt az erıteljes üzenetet küldi számunkra, hogy még egy kismértékő globális felmelegedés is milyen nagy hatással van. Azt hiszem, az egyetlen reményünk, hogy elhárítsunk egy nagyobb mértékő az embereket és az élıvilágot egyaránt érintı éghajlati katasztrófát, ha az egyszerő utca emberével megértetjük, hogy a növekvı mennyiségő üvegházhatású gázok mit tesznek a bolygónkkal. A Sarkvidék-kampány biztosítja a szükséges kapcsolatot aközött, amit az átlagemberek gondolhatnak homályos ismereteikkel a globális felmelegedésrıl, valamint a valóság között, hogy az emberi tevékenységek hatására kialakuló klímaváltozás milyen hatással van máris a bolygónkra. Professzor Chris Rapley CBE (a klímatudományok professzora, University College London) Az éghajlat változik. Az a kedvezı állapot, amit a civilizáció kezdete óta mi, emberek élvezünk, kezd instabillá válni. A tudomány rámutat, hogy ennek mi vagyunk az oka. 14
Ez sehol sem egyértelmőbb, mint a sarkvidékeken, ahol a jég évezredek óta példátlan, gyorsuló fogyatkozása valóban sokkoló. A káprázatos élıvilágra gyakorolt hatás és a mindannyiunkra váró vészjósló következmények félelemmel töltenek el. Ebben a bonyolult világban az élet hálózatában minden mindennel összefügg, így amit a bolygónkért teszünk, azt saját magunkért tesszük. Az olvadó jég a legvilágosabb figyelmeztetés, hogy itt az ideje cselekedni. Marc C. Serreze, igazgató, National Snow and Ice Data Center, Cooperative Institute for research in Environmental Sciences, University of Colorado Boulder A sarkvidéki területek, különösen az Arktisz nagyon érzékenyek a klímaváltozásra. A globális felmelegedés elleni harcban az egyik legerısebb fegyverünk az oktatás ha a közvélemény nem válik egyre tudatosabbá az északi- és déli sarkvidéken kibontakozó események iránt, és hogy ez mit jelent a mi jövınkre nézve, azt fogjuk látni, hogy nagyon kevés a megoldás érdekében tett erıfeszítés. Ezért határozottan támogatom ezt az erıfeszítést, amit a kampány tesz azért, hogy felhívja a figyelmet a sarkvidékeken történı változásokra. Peter Wadhams, az óceánok fizikájának professzora, Cambridge University A világ komoly hibája, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátással és az újonnan megjelenı veszélyforrással, a metánnal bánunk, egy ijesztı új szituáció felé vezet minket, ahol az emberi civilizációra is veszélyt jelentı súlyos éghajlatváltozás elkerülhetetlen. Sürgıs intézkedésre van szükség, és nem valamikor a jövıben, hanem most, és drasztikus intézkedéseket kell bevonnunk, hogy változtassunk az energiafelhasználásunk módján és csökkentsük a bolygóra gyakorolt hatásunkat. Ezekre a megújuló energiák felé irányuló, és az életmódunkban történı változásokra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a késıbbi katasztrófát. Ezért határozottan támogatom a Sarkvidék-kampányt, hogy a kialakulóban lévı katasztrófára felhívjuk az emberek figyelmét, és mindenkit arra biztassunk, hogy azonnali lépéseket tegyünk. 15
Klímaváltozás Ebben a részben sok összefoglalót, tényt és ábrát találhatsz a sarkvidéki területeket veszélyeztetı klímaváltozásról. Célunk, hogy érhetı és olvasóbarát módon összefoglaljuk a legfrissebb irányadó tudományos eredményeket. Minden fejezet végén linkeket találsz további hasznos információkról és forrásokról. A kampány csapatának az a célja, hogy ez a rész mindig naprakész legyen. 16
1. A krioszféra és a sarkvidékek bemutatása 1.1 A krioszféra és a sarkvidékek A krioszféra (a görög cryos hideg szóból származik) a Föld jéggel fedett területeinek a tudományos megnevezése. A krioszféra magában foglalja a havat, a fagyott talajt, a folyók és tavak jegét, a gleccsereket, a jégsapkákat és a tengeri jégtakarót egyaránt (lásd 1. ábra). 1. ábra: A krioszféra és nagyobb egységeinek áttekintése (UNEP/GRID-Arendal 2007a, http://www.grida.no/graphicslib/detail/the-cryosphere-world-map_e290). Ez magában foglalja az Antarktisz és Grönland nagykiterjedéső jégtakaróját, az Arktisz és az Antarktisz tengeri jegét, Kanada, Szibéria és más országok sarkkörön túli fagyott területeit, és a hegyi gleccsereket is. A krioszféra két fontos eleme: Sarki jég Az Arktisz és az Antarktisz nagy kiterjedéső sarkvidéki területei. Bár sok tekintetben nagyon különbözıek, mindkét területen a hideg uralkodik, jég, hó és víz jelenlétében. A legfontosabb különbség, hogy az Északi-sarkvidék fagyott óceán a kontinensek szárazföldjei és nyílt óceánok által körülvéve, míg a Déli-sarkvidéket a fagyott antarktiszi kontinens alkotja, óceánokkal körülvéve (IPCC 2001, http://www.ipcc.ch/ipccreports/tar/wg2/592.htm). Magashegyi gleccserek A gleccserek hegyvidéki területeken alakulnak ki. Ezeket a sarkvidékektıl távol lévı (pl. Andok, Himalája) képzıdményeket hívják magashegyi gleccsereknek is (NSIDC 2009, http://nsidc.org/cgi-bin/words/letter.pl?a). Miért ilyen fontos a krioszféra az éghajlatunk számára? A krioszféra szerves része a globális éghajlati rendszerünknek. Például a jég és a hó, valamint a fagyott talaj fényvisszaverı tulajdonsága (albedó) révén nagyon hatékonyan veri vissza a nap energiáját. Ez nagyban befolyásolja, hogy mennyi napenergia marad a bolygónk főtésére. A krioszféra nagyban befolyásolja a légkör nedvességtartalmát a felhık, az esı és a viharok mintázatával együtt, csakúgy, mint a folyók, tavak és más vizek dinamikáját. A tengeri jégtakaró és ezeknek, valamint a gleccsereknek az olvadása jelentıs befolyással van a világ óceánjainak áramlataira, az édes és sós víz arányára (NCAR 2009). 17
Egyéb okok a krioszféra értékelésére Azon kívül, hogy a krioszféra sokrétő biológiai sokfélesége révén támogatja az ökoszisztémát és a társadalmi-gazdasági elınyöket, nagy mennyiségő vizet tartalmaz fagyasztott állapotban, amely ha újra folyékonnyá válna, globális szinten mintegy 65 méterrel emelné a tengerek és óceánok vízszintjét (UNEP 2007). Fontos figyelembe venni azt is a klímaváltozás más hatásaival összhangban, hogy már egy méteres tengerszint növekedés is számos tengerparti élıhelyet és emberi települést veszélyeztetne (World Bank 2010; Hallegatte et al 2013). Tudjon meg többet: National Snow & Ice Data Center. State of the cryosphere, http://nsidc.org/cryosphere/sotc/sea_level.html Richard Z. Poore, Richard S. Williams, Jr., and Christopher Tracey Sea Level and Climate. Fact Sheet fs002 00 January 2000, rev. September 2011 Sea Level and Climate. US Geological Survey, http://pubs.usgs.gov/fs/fs2-00/ EarthLabs: Future of the Cryosphere Part B: Sea Level Rise, http://serc.carleton.edu/eslabs/cryosphere/6b.html UNEP (2009) Climate Change Science Compendium 2009, http://www.unep.org/pdf/ccsciencecompendium2009/cc_sciencecompendium2009_full_en.p df World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/turn_down_the_heat_why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf 1.2 A sarkvidéki régiók A sarkvidéki régiók az Északi- és a Déli-sark körüli jeges területekre terjed ki. Az Északi-sark körül ez a terület az Északi-sarkkörön belüli területet foglalja magába, a Déli-sark körül az Antarktisz területét (lásd 2. ábra). 2. ábra: A baloldali térkép az Északi-sarkkör vidékét mutatja, míg a jobboldali kép a Déli-sarkvidék környékét, amely magában foglalja az Antarktiszt, a Déli-óceánt és az Antarktisz körüli szigeteket. (IPCC 1997, http://www.ipcc.ch/pdf/special-reports/spm/region-en.pdf) A sarkvidékek a bolygónk leghidegebb területei, de az Arktisz és az Antarktisz nagyon különbözı tulajdonságokkal rendelkeznek. Míg az Északi-sarkvidéken a szárazföldek veszik 18
körül a tengert, addig az Antarktisz fagyott kontinensét veszik körül az óceánok (IPCC 1997, http://www.ipcc.ch/pdf/special-reports/spm/region-en.pdf). Az éghajlati rendszer is egészen más a két régióban; az Antarktisz éghajlata sokkal hidegebb és óceánibb, míg az Arktisz éghajlata inkább kontinentális/szubalpin (WWF 2007a, http://www.eoearth.org/view/article/154458/). Mind az arktiszi, mind az antarktiszi jégtakaró esetében természetes, hogy egy éves ciklus szerint részlegesen megolvad és újrafagy, így a téli hideg periódus végére éri el maximális kiterjedését, amelyet követıen a melegebb környezeti hatásra fokozatosan húzódik vissza. Az Északi-sarkvidék magába foglalja Kanada, Finnország, Norvégia, Oroszország, Svédország, az Egyesült Államok (Alaszka) északi területeit, valamint Grönland és Izland egészét. Az ökoszisztéma is változatos, az északi területek állandó jégborításától a délebbi területek tajga és boreális erdeiig. A tundra az egyik legnagyobb kiterjedéső ökoszisztéma, de más ökoszisztémák is elıfordulnak, úgy mint az alpesi a magashegyi területeken, babérerdık a partmenti területeken és a völgyekben, valamint mocsarak (UNEP 1997, http://www.grida.no/publications/other/geo1/?src=/geo1/ch/ch2_15.htm). Az Arktisz sok emlıs otthonául szolgál, valamint fontos szerepet tölt be a vonuló madarak éves ciklusában (CBD 2007, http://www.cbd.int/doc/bioday/2007/ibd-2007-booklet-01-en.pdf). Halfaunája szintén nagy és diverz. Az elmúlt 15 millió évben változatlanul az Antarktisz a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens. Az átlaghımérséklet -55 C (az orosz Vostic állomáson mértek már -87 C-t), a legnagyobb mért szélsebesség pedig elé rte a 250 km/h-t (NERC-BAS 2007b, http://www.antarctica.ac.uk//bas_research/science/biodiversity/biodiversity.php). Az Antarktisz 97,7 %-át állandó jég borítja, azaz csaknem 14 millió négyzetkilométert. Két nagy jégpáncél alkotja, a kelet-antarktiszi és a nyugat antarktiszi, valamint jéghidak, melyek a tengerre is kinyúlnak (UNEP/GRID-Arendal 2003, http://www.grida.no/graphicslib/detail/ antarcticaoverview_58cf). A jégtakaró vastagsága miatt (amely a legvastagabb részén 2146 méter) az Antarktisz a világ legmagasabb kontinense. Csupán néhány állatfaj küzd meg a zord antarktiszi éghajlattal, egyedül a Marieland tundra (amelyet nem borít állandó jégtakaró) rendelkezik viszonylag nagyobb biodiverzitással és biomasszával (UNEP/GRID-Arendal 2008, http://www.grida.no/graphicslib/detail/antarctica-overview_58cf). Az Antarktisz környéki tengerek azonban gazdagok planktonban, amelyre gazdag és változatos tengeri tápláléklánc épül (CBD 2007, http://www.cbd.int/doc/bioday/2007/ibd-2007-booklet-01-en.pdf). 19
2. A klímaváltozás fenyegetı hatása a sarkvidékekre A sarkvidékek nagyon érzékenyek a klímaváltozás különféle hatásaira, melyek tovább növelik ezeknek a régióknak és egyben az egész világnak a fenyegetettségét. A fı szempontok az alábbiak: 2.1 A levegı és a tengerek hımérsékletének emelkedése A Föld felszíni átlaghımérséklete a 19. század vége óta 0,8 C-kal növeked ett, de a sarkvidékeken ez a növekedés még nagyobb mértékő. Az északi sarkvidéken elsısorban a téli hımérséklet az, amely nagyobb mértékben emelkedett, mint a többi régióban. Alaszkában és Kanada nyugati részén a téli átlaghımérséklet az elmúlt fél évszázadban 3-4 C-kal növekedett (ACIA 2006, http://acia.cicero.uio.no/factsheets/1_arctic_climate_trends.pdf). Az Antarktiszi félszigeten (a Vernadsky Station mérései alapján) 1951 óta 2,5 C-kal növekedett az éves hımérséklet (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar4-wg2- chapter15.pdf). A hımérséklet növekedése láthatóan nagyobb mértékő a sarkvidékeken, mint a Föld más régióiban (IPCC 2007; AMAP 2012). Fontos szem elıtt tartani azt is, hogy a melegedı óceánok további hımérséklet-emelkedést okoznak a sarkvidékeken is. 3. ábra: A NASA által készített grafikon a Föld felszínének átlaghımérsékletét mutatja be. A felszíni hımérséklet 2012-ben a mérések kilencedik legmagasabbját érte el (forrás: NASA/GISS). A szürke hiba sávok mutatják a mérések bizonytalanságát. Ez a kutatás jórészt megegyezik a Climatic Research Unit és a National Atmospheric and Oceanic Administration méréseivel. NASA, http://climate.nasa.gov/key_indicators 20
4. ábra: Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) által készített grafikon a világ óceánjainak felszíni hımérsékletének változását mutatja be. A változás ábrázolásaként az 1971-2000 közötti hımérséklet-változás átlagát veszi alapul. A változás mintázata akkor sem változna, ha más idıszakot vennénk alapul. A szürke sáv a mérések számából és módszerébıl adódó bizonytalansági tartományt mutatja. Adatok forrása: NOAA 2013, http://www.epa.gov/climatechange/science/indicators/oceans/sea-surface-temp.html Tudjon meg többet: IPPC: TS.3.1.1 Global Average Temperatures, http://www.knmi.nl/climatescenarios/monitoring/temperature.php Major feedbacks on climate via the cryosphere: AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp., http://www.amap.no/swipa National Academy of Sciences (2010). Advancing the Science of Climate Change. Accessed December 1, 2010. National Academy of Sciences (2006, July 27). Testimony to U.S. House of Representatives Climate Change: Evidence and Future Projections. Accessed November 30, 2010. NASA (2010, January 21). NASA Climatologist Gavin Schmidt Discusses the Surface Temperature Record. Accessed November 30, 2010. NASA Earth Observatory (2010, June 3) Fact Sheet: Global Warming. November 30, 2010. NOAA National Climatic Data Center (n.d.). Global Warming Frequently Asked Questions. Accessed December 1, 2010. NOAA 2012 Arctic Report Card, http://www.climate.gov/news-features/features/2012- arctic-report-card NOAA State of the Climate in 2012, http://www.ncdc.noaa.gov/news/2012-state-climatereport-released Romanovsky & Osterkamp 2001. Permafrost Response on Economic Development, Environmental Security and Natural Resources. Ch: Permafrost: Changes and impacts. Pp: 297-316 (Book) 21
World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. 2.2 Hótakaró A hótakaró kiterjedése az elmúlt 30 év alatt mintegy 10%-kal csökkent (ACIA 2006, http://acia.cicero.uio.no/factsheets/1_arctic_climate_trends.pdf), különösen a tavaszi és a nyári idıszakokban. A csökkenés az északi féltekén nagyobb mértékő (AMAP 2012). A déli féltekén a hosszútávú mérések azt mutatják, hogy az elmúlt 40 évben nem változott vagy kis mértékben csökkent a hótakaró mértéke (IPCC 2008, http://www.ipcc.ch/pdf/technicalpapers/ccw/chapter2.pdf). A tavaszi olvadás az elmúlt 65 évben 1-2 héttel korábbra tolódott, valamint az is bizonyított, hogy a téli olvadás mértéke is növekedett Eurázsiában és Észak- Amerikában (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter1.pdf). Az elırejelzések alapján a 21. század során a hótakaró tovább fog csökkenni, annak ellenére, hogy egyes magasabban fekvı területeken növekedés várható (Walsh 1995, http://link.springer.com/article/10.1007%2fbf01095153), amely az ökoszisztémák újrafel-osztását eredményezheti (Daimaru and Taoda 2004, http://sciencelinks.jp/j-east/article/ 200507/000020050705A0128792.php). Általánosságban elmondható tehát, hogy a hó megmaradásának idıszaka késıbb kezdıdik, míg az olvadás korábban, így összességében a hóval való borítottság idıszaka csökken (IPCC 2008, http://www.ipcc.ch/pdf/technicalpapers/ccw/chapter2.pdf; AMAP 2012). Tudjon meg többet: AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa IPCC Technical Paper VI 2008: Climate Change and Water. Ch 2: Observed and projected changes in climate as they relate to water. (Report, http://www.ipcc.ch/pdf/technical-papers/ccw/chapter2.pdf) IPCC fourth assessment report: Climate Change 2007. Working Group I Report The Physical Science Basis, Ch 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground. (Report, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg1/ar4-wg1-chapter4.pdf) Walsh, J.E., 1995. Long-term observations for monitoring of the cryosphere, Climatic Change 31: 369-394. (Abstract, http://link.springer.com/article/ 10.1007%2FBF01095153) Daimaru, H. and H. Taoda, 2004. Effect of Snow Pressure on the Distribution of Subalpine Abies mariesii Forests in Northern Honshu Island, Japan. Journal of Agricultural Meteorology 60: 253-261. (Abstract, http://sciencelinks.jp/jeast/article/200507/000020050705a0128792.php) 2.3 Gleccserek és jégsapkák Kiterjedt kutatások (IPCC 2007; World Bank 2010; AMAP 2012) folynak a gleccserek világszerte tapasztalható csökkenésérıl, amely folyamat az elmúlt két évtizedben felgyorsult. Nagyon pontos mőholdas mérések alapján a világ gleccserei (beleértve az Északi-sark gleccsereit is) 1961-1990 között 219±112 kg/m 2 -rel csökkent évente, 2001-2004 között pedig évente csaknem kétszeres mértékben, évi 510±101 kg/m 2 -rel. Az alaszkai gleccserek 98%- ának a tömege a visszahúzódás és/vagy elvékonyodás következtében csökkent (Arendt et al. 2002, http://www.sciencemag.org/content/297/5580/382.abstract). 22
Az elırejelzések szerint a gleccserek és jégsapkák olvadása 2100-ig a tengerek és óceánok szintjét 10-25 cm-rel fogja megemelni (Meier et al. 2007, http://www.sciencemag.org/content/317/5841/1064.abstract). Az Északi-sark gleccserei, az alaszkaiaktól eltekintve, az egységnyi területre esı tömeget tekintve nem a legnagyobbak ugyan, de nagy kiterjedésüknek köszönhetıen mégis ık lesznek a tengerszint emelkedéséért a leginkább felelısek (Romanovsky et al. 2007; WWF 2008, http://assets.panda.org/downloads/arctic_climate_impact_science_1.pdf). A grönlandi és nyugatantarktiszi gleccserek óceánok felıli végének vizsgálatai azt jelzik, hogy a tengerszint is hatással van a gleccserekre, azok sebességére, vékonyodására és visszahúzódására (Rignot et al 2008; Vieli et al 2009; King et al 2012; Shepherd et al 2012 and Zwally et al 2011). A Kelet-Antarktisz nagy része mentén szintén megfigyelhetı a jégtakaró vékonyodása (Pritchard et al 2009). A legutóbbi tanulmányok megerısítették a kelet-antarktiszi gleccserek jelentıs hatását, különösen a Csendes-óceán melegebb nyugati partvidékén, és arra a következtetésre jutottak, hogy a világ egyik legnagyobb jégtakaróját még jobban veszélyeztetheti a levegı és az óceánok melegedése, mint ahogy azt korábban gondolták (Miles et al 2013). 5. ábra: A gleccser tömegegyensúlya (a hó általi gyarapodás és az olvadás okozta csökkenés különbsége) 1980-2011 között. A sávok jelölik az adott évben a pozitív és a negatív tömegváltozást, a piros vonal pedig az évek során az összesített változást. Csak három év során 1983, 1987 és 1989- volt tapasztalható tömegnövekedés. Az összes többi évben negatív irányú változás történt, az utóbbi években egyre nagyobb mértékben. Forrás: NOAA (adapted from the 2012 BAMS State of the Climate report), http://www.climate.gov/news-features/understanding-climate/2012-state-climate-glaciers Tudjon meg többet: AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa Arendt et al. 2002. Rapid Wastage of Alaska Glaciers and Their Contribution to Rising Sea Level Science 297 no. 5580, pp. 382 386. (Abstract, http://www.sciencemag.org/content/297/5580/382.abstract) IPCC fourth assessment report: Climate Change 2007. Working Group I Report The Physical Science Basis, Ch 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground. (Report) 23
IPCC Fourth Assessment Report: Climate Change 2007. Working Group II Report Impacts, Adaptation and Vulnerability Ch 1: Assessment of Observed Changes and Responses in Natural and Managed Systems. (Report) NASA, http://climate.nasa.gov/ National Snow and Ice Data Centre (NISDC), http://nsidc.org/ World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/turn_down_the_heat_why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf 2.4 Jégtakarók és jégpolcok A jégtakarók nagyon érzékenyek a globális felmelegedésre; a hımérséklet növekedése fokozza a grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadását. Amikor az olvadékvíz eléri a gleccser alatti alapkızetet, felgyorsítja a gleccser mozgását (IPCC 2007, http://www.newscientist.com/article/mg18925405.200). Az Antarktiszi-félsziget területén a felmelegedés a jégtakaró összeomlását eredményezte, amely a gleccser folyásának sebességét a tízszeresére növelte, és felgyorsította a jég visszahúzódását is (Rignot 2006, http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/364/1844/1637.abstract). Az elkövetkezendı évtizedek során a sarkvidékeken történı változások hatására a jégtakarók nagy hatással lesznek a tengerek szintjének emelkedésére (Bell R. 2008, http://www.nature.com/ngeo/journal/v1/n5/abs/ngeo186.html). 6. ábra: A NASA GRACE mőholdjának adatai azt mutatják, hogy mind az antarktiszi, mind a grönlandi jégtakaró veszít a tömegébıl. Az antarktiszi kontinens (bal oldali grafikon) 2002. óta évente több mint 100 km 3 -nyi jeget veszít. NASA, http://climate.nasa.gov/key_indicators Tudjon meg többet: AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa Rignot E. 2006, Changes in ice dynamics and mass balance of the Antarctic ice sheet. The Royal Society. Vol 364, No. 1844 p.1637-1655 (Abstract, http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/364/1844/1637.full.pdf) Rignot E. 2008. Changes in West Antarctic ice stream dynamics observed with ALOS PALSAR data. J. Geophys. Res, 35 (Abstract, http://www.ess.uci.edu/researchgrp/erignot/files/rignotgrl2008.pdf) 24
Rignot, E. et al. (2008) Recent Antarctic mass loss from radar interferometry and regional climate modelling. Nature Geosci. 1, 106 110, http://www.nature.com/ngeo/journal/v1/n2/abs/ngeo102.html 2.5 Tengeri jég 1979 óta az arktiszi téli jég kiterjedése körülbelül 3-4 %-kal csökkent évtizedenként (Meier et al. 2006). 2007-ben a tengeri jég legkisebb kiterjedése 39%-kal csökkent az 1979-2000. közötti átlaghoz képest, és ez a negatív rekord tovább csökkent 2012-ben (NOOA 2013). A globális felmelegedés az északi-sarki tengeri jégtakaró vastagságát is csökkenti, amely így egyre fiatalabb és vékonyabb. Ez azt jelenti, hogy az olvadási szezon kezdetekor a nyílt vízfelületek korábban kialakulnak, és nyáron nagyobb kiterjedésőek (Serreze & Stroeve 2008, http://www.nature.com/climate/2008/0811/full/climate.2008.108.html). Az arktiszi jégtakaró olvadásának növekedésével az óceán vize jobban felmelegszik, amely növeli a levegı hımérsékletét is. Mivel ez a vártnál korábban volt kimutatható, így az Északi-sarkvidék talán már átlépte a fordulópontot a jégmentes nyár irányába (Connor S. 2008, http://www.independent.co.uk/environment/climate-change/has-the-arctic-melt-passed-the-point-of-noreturn-1128197.html; Lenton 2008; Lenton et al 2011). Az elırejelzések azt mutatják, hogy a gyorsulás üteme különösen fontos lehet a következı évtizedekben a jégmentes nyarak kialakulásában. (Serreze & Stroeve 2008, http://www.nature.com/climate/2008/0811/full/climate.2008.108.html) Ugyanakkor a Déli-sarkvidéken a tengeri jégtakaró növekszik, amely, ahogy a National Snow and Ice Data Center (NISDC) részletezi, annak köszönhetı, hogy a globális felmelegedés és az ózon hiánya (mégpedig az Antarktisz fölötti ózonlyuk lassú javulása) a sarkvidéki szelek felerısödésével járnak. Elsısorban ennek köszönhetıek a tartósan hideg körülmények az Antarktiszon, valamint az ózonlyuknak köszönhetıen az Antarktisz fölötti sztratoszféra is hidegebb. Az erısebb szél azzal jár, hogy a tengeri jeget fújja kifelé, kissé növelve annak kiterjedését, kivéve az Antarktiszi-félszigeten, ahol a növekvı északi szél a jeget dél felé fújja. Így tehát a jég kiterjedése az északnyugati Antarktiszi-félsziget környezetében továbbra is gyorsan csökken, míg a Ross-tenger és az Indiai-óceán déli területein jelentıs növekedést mutat (NISCC 2013 & Stammerjohn et al., 2012). 7. ábra: Az északi-sarkvidéki tengeri jég szeptemberi kiterjedése 11,5 %-kal csökken évtizedenként 1979-2000. közötti átlaghoz képest. Az arktikus jég minden évben szeptemberben éri el legkisebb kiterjedését. A fenti grafikon az 1979-2012. között a jégtakaró szeptemberi kiterjedésének mértékét mutatja, mőholdas megfigyelések alapján. A legkisebb kiterjedést a mőhold szerint 2012 szeptemberében lehetett megfigyelni. National Snow and Ice Data Centre, http://nsidc.org/ és NASA, http://climate.nasa.gov/key_indicators 25
8. ábra: A tengeri jégtakaró kiterjedésének negatív rekordját 2012. augusztus 27-én érte el, és tovább csökken. Az elmúlt hat évben a tengeri jég legkisebb kiterjedése alatta maradt az adatok átlagának, a szórást is magába foglalva. A fenti grafikon az jégtakaró kiterjedésének napi mértékét mutatja 2012. augusztus 13-ig, illetve az azt megelızı öt évben. National Snow and Ice Data Center, http://nsidc.org/icelights/category/data-2/ Tudjon meg többet: AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp. AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment, http://www.amap.no/swipa NSIDC (National Snow and Ice Data Centre, http://nsidc.org/arcticseaicenews/ 2013/03/annual-maximum-extent-reached/ Meier, W.N., J.C. Stroeve, and F. Fetterer. 2006. Whither Arctic sea ice? A clear signal of decline regionally, seasonally and extending beyond the satellite record. Annals of Glaciology 46: 428-434, http://www.the-cryosphere.net/7/699/2013/tc-7-699- 2013.html NASA, http://climate.nasa.gov/ National Snow and Ice Data Centre (NISDC), http://nsidc.org/ NOOA (National Oceanic and Atmospheric Adminstration) State of the Climate in 2012: Highlights, http://www.climate.gov/news-features/understanding-climate/state-climate- 2012-highlights 26
Stammerjohn et al. (2012) Regions of rapid sea ice change: An inter-hemispheric seasonal comparison. Geophys. Res. Lett., 39, L06501, doi:10.1029/2012gl050874, http://pubs.giss.nasa.gov/abs/st06020o.html 2.6 A régi vastag jégtakaró és a fiatal vékony jégtakaró A hımérséklet növekedésével mindenféle korú jég csökken. 1983 óta az ötévesnél idısebb jégtakaró gyorsabban csökken. Az arktiszi jégtakarónak nagy része most már elsıéves jég, amely a nyári idıszakban gyorsabban elolvad. A tengeri jégtakaró korának becslésére kidolgozott újabb módszerek, amelyek a jég vastagságát és térfogatát veszik alapul, indikálják a jég elvékonyodását és a régebbi jegek hiányát is. 9. ábra: A képek a többéves jég kiterjedésének mértékét mutatják 2007 szeptemberében (baloldali kép), amikor a korábbi negatív rekordot jegyezték, és 2012 szeptemberében (jobboldali kép). Az alattuk lévı grafikon a többéves jégtakaró mennyiségének változását mutatja be 1983-2012. között. NSIDC (National Snow and Ice Data Centre), http://nsidc.org/ Tudjon meg többet: AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp. http://www.amap.no/swipa World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/turn_down_the_heat_why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf 27
2.7 A tengerek édesedése és az áramlások Az arktikus terület tengereit tápláló folyók vízhozama az elmúlt 30 évben megnövekedett a jég olvadása és a növekvı csapadékmennyiség hatására. Az óceánokba jutó nagyobb mennyiségő édesvíz hatására növekszik az óceánok hıelnyelı képessége, ami viszont a jégtakaró és a gleccserek olvadását fokozza (ACIA 2004; IPCC 2007, http://www.amap.no/arctic-climate-impact-assessment-acia). A termohalin cirkulációt is befolyásolják ezek a változások, mivel ezek hatására az áramlások mintázata is változhat az óceánokban (Arnell N. 2005, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2004jd005348/abstract). A globális felmelegedés hatására a 21. század során minden bizonnyal meg fognak változni a szél- és légnyomási mintázatok, valamint az óceánok áramlási rendszerei (International Arctic Science Committee 2010, http://www.eoearth.org/view/article/154991/). Tudjon meg többet: AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa International Arctic Science Committee (2010) Ocean processes of climatic importance in the Arctic, http://www.eoearth.org/view/article/154991/ Arnell (2005) Implications of climate change for freshwater inflows to the Arctic Ocean. Journal of Geophysical Research: Atmospheres (1984 2012), http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2004jd005348/abstract Arctic Climate Impact Assessment 2004, http://www.amap.no/arctic-climate-impactassessment-acia IPCC 2007 Polar regions (Arctic and Antarctic), http://www.ipcc.ch/pdf/assessmentreport/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter15.pdf 2.8 A tengerszint emelkedése A globális felmelegedés két hatása eredményezi a tengerszint emelkedését: a szárazföldi jégtakaró olvadásából származó többlet vízmennyiség, valamint a tengervíz felmelegedésébıl okozta hıtágulás. A 2003-2008. közötti idıszakban a tengerszint átlagos emelkedése 2,5 mm/év volt, egy kicsit kisebb mértékő, mint az 1993-2003. közötti idıszakban (3,1 mm/év). A különbözı faktoroknak a tengerszint emelkedéséhez való hozzájárulásában az elmúlt idıszakban változások következtek be: a 2003-2008. közötti idıszakban a tengerszint-emelkedés 80%-ban a sarki jégtakarók és a magashegyi gleccserek olvadásának volt köszönhetı, míg az 1993-2003. közötti idıszakban 50%-ban a hıtágulásnak (Cazenave et al. 2008, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/ S0921818108001343). Az éghajlat változásai a jövıben felgyorsítják a tengerek szintjének emelkedését. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) elırejelzései nem tartalmazzák a jégtakaró teljes változásának dinamikáját, így a 2100. esztendıre bekövetkezı 18-59 cm-es tengerszint emelkedés csak óvatos becslésnek tekinthetı (WWF 2008, http://assets.panda.org/downloads/arctic_climate_impact_science_1.pdf). Ugyanakkor a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró csökkenésének elırejelzése és értékelése alapján 0,8-2 m tengerszint emelkedés is várható 2100-ig (Pfeffer et al. 2008, http://www.sciencemag.org/content/321/5894/1340.full). 28