Helyi Esélyegyenlőségi Program Babót Község Önkormányzata 2013. június 16.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 6 2. Stratégiai környezet bemutatása... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 30 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 33 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 36 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 38 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 39 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 40 1. Összegző táblázat... 40 2. Megvalósítás... 43 A megvalósítás előkészítése... 43 Monitoring és visszacsatolás... 43 Nyilvánosság... 43 Érvényesülés, módosítás... 44 3. Elfogadás módja és dátuma... 45 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Babót Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Babót önálló község, területe 21,67 km 2. A Rábaközben Kapuvártól délkeleti irányban kb. 3 km-nyi távolságra fekszik. Bizonyos történeti írások már a Szt. István halála utáni háborúk idején említik Kapu várát, mely az ország nyugati kapuját jelentette. 1387-ig királyi birtok volt, később a Kanizsayak, Nádasdyak és Eszterházyak birtokolták. Helyi védettség alatt állnak a falu különböző pontjain elültetett kocsányos tölgyek, melyeket Milleniumi vagy Királyfáknak is neveznek. Jellemzők: A közúti közlekedés jó, a falu 4 irányból is megközelíthető: a 85-ös főútról Veszkény illetve Kapuvár leágazással, valamint Beled és Bogyoszló irányából. A községnek vasútállomása ugyan nincs, de a kapuvári illetve veszkényi állomások könnyen megközelíthetők. A község területén valamennyi közmű teljes egészében kiépítésre került. A település lakosságának nagy rész mezőgazdasággal foglalkozik, egy része pedig Kapuvárra jár be dolgozni. Zömében római katolikus vallású lakosság tanulását, művelődését óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár szolgálja. A faluban a környékhez viszonyítva- egyedülálló aktivitással működik a polgárőrség, valamint a Sportegyesület. Kultúrház többfunkciós épület, rossz idő esetén valamennyi iskolai, községi rendezvény itt kerül megrendezésre. Az épületet az elmúlt években az önkormányzat saját erőből felújította, elsősorban azért, hogy szolgáltatásait bővíteni lehessen. A régi plébánia épületét 2002-ben lebontották. Helyette 2003-ban új a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb, elsősorban hivatali teendők ellátására alkalmas épületet építettek. A községnek 1980 óta nincs önálló plébánosa. A lelkipásztori teendőket Bak Tamás Kapuvár-Garta plébánosa látja el Hövej községgel együtt. A településen tevékenykedő civilszervezetek: - Babót Jövőjéért Alapítvány - Királyfa Nyugdíjas Klub - Babóti Polgárőr Egyesület - Sportegyesület. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településrendezési terv, 3
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítása tág értelemben két eltérő, de egymással szorosan összegfüggő, egymásra épülő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok életkörülményeinek javítását segítik elő különböző terülteken. Önkormányzatunk működése során az esélyegyenlőség megvalósítását az EU elvárásoknak is megfelelően horizontális elvként kell meghatározni, melynek át kell hatnia az önkormányzat valamennyi tevékenységét: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, és a helyi szintű közpolitikák alakítását egyaránt. Babót Község Önkormányzata és szervei tudatában vannak annak, hogy munkáltatóként, intézményfenntartóként, közvetlen szolgáltatóként, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként is kötelesek megtartani valamennyi jogviszonyukban és eljárásukban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. - Babót Község Önkormányzata elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt. Minden polgár számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek a településen, és lehetőségihez mérten megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozza bárki áldozattá válását. - Babót Község Önkormányzata a képviselő-testület és szervei döntéseiken keresztül is kifejezik elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén. - A jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházakkal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványával együttműködve közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. - Az Önkormányzat a megkülönböztetés elleni küzdelemben vezető szerepet vállal és felhasználva helyzetét és a befolyását, ahol csak lehetséges, segít leküzdeni a diszkriminatív akadályokat. - Az esélyegyenlőségi politika követése során, a szervezeten belül együttműködnek, az önkormányzat vezetésétől a képviselőtestületen és bizottságokon keresztül egészen a végrehajtás szintjéig. - Ösztönözik a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a közösség életében. - Esélyegyenlőségi politikájukat minél szélesebb körben megismertetik a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Babót település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 4
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 5
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, - a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és - a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen: - mélyszegénységben élők, - romák, - gyermekek, - nők, - idősek és - fogyatékkal élők. Babót Község Önkormányzata a többször módosított: - felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2007. (II.26.) - a gyermekvédelmi gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2006. (II. 27.) - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjairól szóló 8/2009.(V.30.) önkormányzati rendeletek útján kíván gondoskodni a település hátrányos helyzetű lakosságáról. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. 6
A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeleteket az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 7
2. Stratégiai környezet bemutatása Demográfiai adatok 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 1122 2008 1109 99% 2009 1120 101% 2010 1089 97% 2011 1097 101% 2012 1106 101% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak lakónépesség 571 557 1128 51% 49% 0-14 éves 61 50 111 55% 45% 15-17 éves 13 15 28 46% 54% 18-59 éves 321 380 701 46% 54% 60-64 éves 38 37 75 51% 49% 65 év feletti 138 75 213 65% 35% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 2012. évi adatok alapján Babót állandó népessége 1128 fő. Babót demográfiai értelemben, az országos adatokhoz viszonyítva átlagos helyzetben van, lakosságának viszonylag állandó, illetve az természetes szaporodás mutatói megegyeznek az országos átlaggal. Az állandó népességen belül a 18-59 éves korosztály a domináns. A települési mutatók szinte azonosak az országos átlagokkal. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 213 115 185,2% 2008 212 115 184,3% 2009 214 110 194,5% 2010 204 104 196,2% 011 207 108 191,7% 2012 213 111 191,9% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8
A fenti mutatókból látható, hogy a Babóton élők korösszetétele, több szempontból is azonos, mind a megyei, mind az országos átlagokkal. A 18-64 év közöttiek (776 fő) az összes lakos 68,8%, ami átlagosnak mondható, ugyanakkor a 0-18 év közöttiek (139 fő) 12,3%-a és a 65 év felettiek (213 fő) 18,9%-a rosszabb a megyei és az országos átlagnál. Az arányokat nézve 100 kiskorú (18 év alatti) lakosra 153 (65 év feletti) idős ember jut. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 24 39-15 2009 17 41-24 2010 19 44-25 2011 24 37-13 2012 23 36-13 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 5 14-9 2009 5 14-9 2010 2 14-12 2011 11 12-1 2012 7 12-5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település öregedési indexe 190% feletti, amit tovább súlyosbít az elvándorlások (az utóbbi években 20 fő körüli átlagra tehető) és a természetes szaporodások (mínusz 10 fő körüli alakulása) kedvezőtlen alakulása. 9
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Babót Község 2007. évben módosított Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét 2000. évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Babót Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt, adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában megfogalmazott kötelezés alapján került sor. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön. A Képviselő-testület tudomásul veszi azt, hogy a jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre: - a Képviselő-testület és a polgármester elképzelései, - az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények, - az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. - Közvetlen források: Éves zárdási rendeletek Ingatlanvagyon kataszter Társulási megállapodások Korábbi évek Képviselő- testületi határozatai 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzatok kötelező feladataikat saját intézmény fenntartásával, társulások alakításával, valamint ellátási szerződés kötésével nem állami, egyházi szervezet útján is elláthatják. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. Babót Község Önkormányzata részvételével működő társulások: 1. Mosonmagyaróvár és térsége Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, Székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. 10
2. Intézményi társulási megállapodások Kapuvár központtal Társulás megnevezése Közös fenntartású intézmények megnevezése Ellátott feladat Fenntartó önkormányzatok megnevezése Feladatellátás kezdete gyermekjóléti feladatok Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény 2005. 01. 01. családsegítés Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény 2005. 01. 01. közösségi ellátás Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény 2007. 07. 01. Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás (Kapuvár, Szent István király u. 11.) Nyitott KAPU- VÁR Térségi Szociális Szolgáltató Központ (Kapuvár, Zöldfasor u. 15.) étkeztetés házi segítségnyújtás Kapuvár, Kisfalud, Mihályi, Vadosfa, 2009. 01. 01. Himod 2009. 04. 01 Kapuvár, Babót, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Veszkény 2009. 01. 01. Himod 2009. 04. 01. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Fogyatékosok nappali ellátása Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Veszkény Kapuvár, Babót, Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Himod, Hövej, Mihályi, Kisfalud, Osli, Rábakecöl, Szárföld, Vadosfa, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd 2009. 01. 01. 2010. 06. 01. 3. Feladatellátási szerződés alapján Kapuvár központtal Kapuvár Térségi Óvodai Intézményfenntartó Társulás Király-tó Óvoda és Bölcsőde (Kapuvár, Arany J. u. 10.) óvodai nevelés Kapuvár, Babót, Himod 2007. 09. 01. Osli, Vitnyéd 2008. 09. 01. Veszkény 2009. 09. 01. Kapuvár Térségi Bölcsődei Intézményfenntartó Társulás Király-tó Óvoda és Bölcsőde (Kapuvár, Arany J. u. 10.) Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás) Kapuvár, Babót, Himod 2007. 09. 01. Szárföld, Veszkény 2009. 03. 01. 11
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Vannak azonban olyan területek, amelyről az információszerzés még nehézkes. Az adatgyűjtést segítené az előző évi népszámlás településsoros adata, azonban ilyen jellegű összesítések még nem elérhetők a KSH honlapján. Az adatok gyűjtése elsősorban az etnikai kisebbséghez tartozásról, a családok jövedelmi állapotáról, a nehéz helyzetbe került devizahiteles családokról, a fogyatékos személyek foglalkoztatásáról, iskolai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfoglalt szerepéről, bántalmazásáról volt problémás. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A tavalyi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekekéről beszélhetünk. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. forrás: TÁMOP pályázati kiírás. Ezen meghatározást alapul véve Babót község nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közé. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek átmeneti hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezethet. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociálisrászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46.000 forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62.000 forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a kétfős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850.000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát az öregségi nyugdíj minimum - 28.500 Ft-os - havi értéke alatti jövedelemi csoportnál húzzák meg. A falu lakosságának jövedelmi viszonyairól nincs adatunk. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi 13
önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során - közfoglalkoztatást szervez, - figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, - döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, - az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A rendszerváltás után a környező községekkel közösen működtetett termelőszövetkezet szétvált. Az addig itt, becsületesen dolgozó, fizikai munkát végző, de szakképesítéssel nem rendelkező emberek elhelyezkedési esélyei jelentősen csökkentek. Kapuváron működő kisebb vállalatok, cégek, vállalkozások közül, melyek a környező települések munkaképes lakosságának is biztosítottak munkát 1-2 ugyan megszűnt, de néhány Provertha, Cserpes Tejüzem, veszkényi Novomatic és MET-NA a gazdasági válság ellenére is jól működik, és kis létszámban, de folyamatos a munkaerő felvétel. Helyben a termelőszövetkezet, az önkormányzat, néhány bolt és vállalkozás biztosít munka lehetőséget kb. 60-70 fő számára. A legközelebbi lehetőség 40-50 km-re pl. Győr Audi, Sopronkövesd Autoliv, Fertőszentmiklós Velux, Szany Interfa - található. A községben roma származású lakosok kis számban kb. 50 fő - élnek. Többségében alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, nincs szakmájuk és állandó munkájuk. Alkalmi munkából, lomtalanításból élnek. A térségben tervezett beruházásról, potenciális munkalehetőségről nem hallani. Mindezek ellenére az álláskeresők kedvező képet mutat. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 383 452 835 11 2,9% 17 3,8% 28 3,4% 2009 375 443 818 16 4,3% 22 5,0% 38 4,6% 2010 373 444 817 5 1,3% 18 4,1% 23 2,8% 2011 376 440 816 14 3,7% 11 2,5% 25 3,1% 2012 372 432 804 10 2,7% 12 2,8% 22 2,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A Nemzeti Munkaügyi Szervezet (ILO) augusztus 9-én kiadott jelentése szerint a fiatalok háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint a felnőttek, és több mint 75 millió fiatal keres munkát világszerte. Az ILO "megsebzett generációnak" ("scarred generation") nevezi a fiatal munkavállalók kilátástalan helyzetben lévő csoportját, akiket növekvő inaktivitás, munkanélküliség és bizonytalan munkahelyek jellemeznek a fejlett gazdaságokban, a fejlődő országokban pedig a munka melletti elszegényedés jelensége veszélyeztet. A fiatalok munkanélküliségi rátája a szervezet szerint kiugróan magas marad idén is, legalább 2016-ig nem várható csökkenés. A globális munkaerő 12,7 százaléka lesz munkanélküli 2012-ben, ami magasabb a tavalyi évi 12,6 százalékhoz képest - mutat rá az ILO jelentés, hozzátéve, hogy ez az arány még magasabb lenne, ha beszámítanánk azokat is, akik - sokszor a helyzet kilátástalansága miatt - feladják, vagy későbbre halasztják az álláskeresést, és inkább hosszabb ideig maradnak az oktatási rendszerben. "Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázata a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkapiaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem igazán elterjedt a tanulás melletti munkavégzés" - ezeket a megállapításokat tette a 14
Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján készített munkaerő-piaci helyzetkép. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 28 38 23 25 22 20 éves és fiatalabb fő 1 3 0 0 0 % 3,6% 7,9% 0,0% 0,0% 0,0% 21-25 év fő 9 6 3 5 6 % 32,1% 15,8% 13,0% 20,0% 27,3% 26-30 év fő 3 7 4 2 1 % 10,7% 18,4% 17,4% 8,0% 4,5% 31-35 év fő 1 4 3 3 2 % 3,6% 10,5% 13,0% 12,0% 9,1% 36-40 év fő 3 3 3 1 2 % 10,7% 7,9% 13,0% 4,0% 9,1% 41-45 év fő 3 3 3 4 3 % 10,7% 7,9% 13,0% 16,0% 13,6% 46-50 év fő 2 5 3 4 3 % 7,1% 13,2% 13,0% 16,0% 13,6% 51-55 év fő 3 5 2 3 2 % 10,7% 13,2% 8,7% 12,0% 9,1% 56-60 év fő 3 2 2 3 3 % 10,7% 5,3% 8,7% 12,0% 13,6% 61 év felett fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 11 17 28 3 5 8 27,3% 29,4% 28,6% 2009 16 22 38 7 7 14 43,8% 31,8% 36,8% 2010 5 18 23 1 3 4 20,0% 16,7% 17,4% 2011 14 11 25 6 3 9 42,9% 27,3% 36,0% 2012 6 16 22 2 6 8 33,3% 37,5% 36,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A magyar kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, melynek részeként 2013. január 1- től a 25 év alattiaknál a munkáltatói járulék a felére csökkent. Az új rendszer nem nevesíti külön a pályakezdőket, szemben a START-kártyák kedvezményrendszerével. Így az akcióterv kedvezménye szélesebb réteget érintett, automatikusan jár és hosszabb időre érvényes, bár az egyes összegeket tekintve kisebb mértékű adócsökkentést tesz lehetővé. Emellett egy hárommilliárd forintos munkaerő-piaci programot indított a pályakezdő fiatalok álláshoz juttatása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A konstrukció keretében a munkaadók a 2012. szeptember 1. és december 31. között foglalkoztatott, regisztrált pályakezdő álláskeresők után támogatásként megkapják a bér és a szociális hozzájárulási adó összegét a minimálbér kétszereséig. 15
A pályakezdő fiatalok egyik legnagyobb problémája, hogy a munkatapasztalatok hiánya miatt nem alkalmazzák őket. A társadalmi beilleszkedés szempontjából döntő fontosságú az iskolából a munkába való zökkenőmentes átmenet. Az állástalanul töltött idő komoly terhet ró az egész társadalomra is. Az adatok igazolják azt a megállapítást, hogy a fiatalok esetében a munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye az iskolázottság függvénye. A diplomások kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozóknál. A tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése heves vitákat váltott ki a politikában és a szakemberek között is. Egyes vélemények szerint ezzel még nagyobb lesz a lemorzsolódás a középfokú oktatásban, és a fiatalok munkanélkülisége tovább fog nőni. A kormány szándéka valószínűsíthetően az iskolaszerkezet racionálisabbá tétele, és a költségcsökkentés. A terv azon a meggyőződésen alapul, hogy a gyerekek egy része nem képes, és nem is akarja az iskolát elvégezni. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 92 106 198 2 2,2% 0 0,0% 2 1,0% 2009 85 102 187 1 1,2% 2 2,0% 3 1,6% 2010 94 104 198 0 0,0% 1 1,0% 1 0,5% 2011 90 104 194 1 1,1% 1 1,0% 2 1,0% 2012 86 101 187 0 0,0% 1 1,0% 1 0,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy Babót községben az országos tendencia nem érvényesül, mert a fiatal pályakezdők aránya a vizsgált időszakban nem emelkedett, sőt az időszak végére inkább csökkenés tapasztalható. Köszönhető mindez annak, hogy a dolgozni akaró fiatal hajlandó az ingázásra, költözésre, vagy éppen nyelvtanulásra. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem lakosság összesen iskolát végzettek rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1074 537 537 885 428 457 189 17,6 109 20,3 80 14,9 2011 1017 510 507 839 408 431 178 17,5 102 20,0 76 15,0 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők nem azt jelenti, hogy az egyén nem végzett egyetlen osztályt sem, hanem az idősebb korosztályt, akik nem tudtak vagy nem akartak tanulni és csak 6 elemi végzettséggel vagy annál kevesebb osztály végzettséggel rendelkeznek. Babót községben írni-olvasni nem tudó emberről nem tudunk. Felnőtt oktatás keretében általános iskolai, szakmai oktatás a településen nem folyik. 16
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 28 0 0,0% 4 14,3% 24 85,7% 2009 38 0 0,0% 11 28,9% 27 71,1% 2010 23 0 0,0% 7 30,4% 16 69,6% 2011 25 0 0,0% 4 16,0% 21 84,0% 2012 22 0 0,0% 9 40,9% 13 59,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az iskolai végzettség tekintetében a statisztikai adatok 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskeresőket nem jeleznek. Községünkben nem jellemző a munka melletti tanulás, évente csak 1-2 felnőtt vállalja be a gimnázium levelező tagozatát. Szakmát inkább az OKJ-s vagy a munkaügyi központ által szervezett képzések keretében tanulnak, de erről nincs adatunk. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevők személyek település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 1 0% 0 0% 2011 2 0% 0 0% 2012 2 0% 0 0% Forrás: Önkormányzat adatai Az önkormányzat új munkahelyeket ugyan nem, de közfoglalkoztatás lehetőségét tudja biztosítani az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező hosszabb-rövidebb ideje munkanélküliek számára. Bár az önkormányzat utóbbi időben inkább csak 6 órás foglalkoztatásra és 70%-os támogatásra pályázhatott. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a közfoglalkoztatási pályázatokat különös tekintettel, az időskorú lakossággal való kapcsolattartásra, az egyedül élő idősek segítésére, támogatására. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Fontos mérőszám lehet a szociális ellátások igénybe vételének aránya is, de e tekintetben Babót nem áll rosszul. Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (Szt.). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A 17
juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 835 3 0,4% 2009 818 4 0,5% 2010 817 3 0,4% 2011 816 0 0,0% 2012 804 2 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot. Az álláskeresési segélyt az állami foglalkoztatási szerv folyósítja az álláskereső kérelmére. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők jogosultak év fő fő % 2008 28 12 42,9% 2009 38 12 31,6% 2010 23 6 26,1% 2011 25 15 60,0% 2012 22 7 31,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az a személy jogosult álláskeresési járadékra, aki nyilvántartott álláskereső és - az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadékot az állami foglalkoztatási szerv folyósítja az álláskereső kérelmére. 18
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %- ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 3 0,20% 0 0,00% 0 0 2009 0 0% 2 5,26% 0 0 2010 0 0% 1 4,34% 0 0 2011 0 0% 2 8% 0 0 2012 0 0% 1 4,54% 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. A szociális alapszolgáltatások közé falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás tartozik. Minden települési önkormányzatnak kötelező alapszolgáltatása az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Azokon a településeken, ahol kétezer főnél több állandó lakos él, az alapszolgáltatásokon felül kötelező biztosítania családsegítést, ahol háromezer főnél több állandó lakos él, ott a nappali ellátást is. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A települési önkormányzat az alapellátás keretében szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi ellátás és nappali ellátás keretén belül gondoskodik a rászoruló családok és betegek, az időskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezéséről. A települési önkormányzat jegyzője szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára a 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek szerint: - rendszeres szociális segélyt, aktív korúak ellátását, lakásfenntartási támogatást; - a települési önkormányzat képviselő-testülete - figyelembe véve az önkormányzat rendeletében foglaltakat - átmeneti segélyt, temetési segélyt állapíthat meg; - a járási hivatal időskorúak járadékát, ápolási díjat meg annak a hozzátartozónak, aki az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi, vagy a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére ápolási díjat állapít meg. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. 19
3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 1 0 2012 7 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segély esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Temetési segélyt 2012 évben 9 fő kapott. A képviselőtestület átmeneti segélyben részesíti azokat az állampolgárokat, akik szorult helyzetükben az önkormányzathoz fordulnak segítségért. 2012. évben senki sem kért átmeneti segélyt. Természetben nyújtott szociális ellátások A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Köztemetésben senki nem részesült. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 31 2009 32 2010 32 2011 34 2012 34 Forrás: TeIR, KSH Tstar A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizikoterápiás kezelésre. Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. Közgyógyellátásban 2012. évben 34 fő részesült a településen. A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság igazolásáról 20