Újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága SCENIHR Elektromágneses terek (EMF) lehetséges hatásai az emberi egészségre A SCENIHR közmegvitatás után, 2007. március 21-én 16. plenáris ülésén fogadta el ezt a véleményt 1
Elektromágneses terek (EMF) lehetséges hatásai az emberi egészségre A tudományos bizottságról Három független, nem-élelmezési tudományi bizottság látja el a Bizottságot a fogyasztók biztonságával, a közegészségüggyel és a környezettel kapcsolatos iránymutatások vagy javaslatok előkészítéséhez szükséges tudományos tanácsokkal. Az egyes bizottságok felhívják a Bizottság figyelmét azokra az új vagy kibontakozó veszélyekre is, amelyek valós vagy lehetséges problémát jelenthetnek. Ezek testületek a következők: a Fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (SCCP), az Egészségi és környezeti kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottság (SCHER) és az Újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR), valamint külső szakértők. Ezen túlmenően a Bizottság támaszkodik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) munkájára is. SCENIHR Feladata, hogy állást foglaljon újonnan fellépő vagy újonnan azonosított kockázatokkal összefüggő kérdésekben, és olyan átfogó, komplex vagy multidiszciplináris témákban, amelyek kockázatok átfogó értékelését igénylik a fogyasztói biztonság vagy a közegészség érdekében, és olyan kérdésekben, amelyeket a Közösség más kockázatértékelő testületei nem fednek le. A Bizottság főleg olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a kockázati tényezők kölcsönhatásával kapcsolatos kockázatok, szinergiahatások, összegződő hatások, az antimikrobiális rezisztencia, új technológiák, mint a nanotechnológia, orvosi készülékek, szövet-technológia, vérkészítmények, termékenységcsökkenés, endokrin szervek rákja, olyan fizikai veszélyek, mint a zaj és elektromágneses terek, valamint az új kockázatok kiértékelésének módszerei. A tudományos bizottság tagjai Anders Ahlbom, James Bridges, Wim De Jong, Jana Hajslová, Philippe Hartemann, Thomas Jung, Mats-Olof Mattsson, Jean-Marie Pagès, Konrad Rydzynski, Dorothea Stahl, Mogens Thomsen, David Williams Kapcsolat: Európai Bizottság Egészség- & Fogyasztóvédelemi Igazgatóság C Igazgatóság: Közegészség és kockázatbecslés C7 Egység - kockázatbecslés Office: B232 B-1049 Brussels Sanco-Sc1-Secretariat@ec.europa.eu European Commission 2007 A tudományos bizottságok véleményei a bizottságokat alkotó független tudósok nézeteit képviselik.. Ezek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság véleményét. A véleményeket csak eredeti nyelvükön teszi közzé az Európai Bizottság. http://ec.europa.eu/health/ph_risk/risk_en.htm 2
Elektromágneses terek (EMF) lehetséges hatásai az emberi egészségre KIVONAT Az újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) aktualizálta a mérgező anyagokkal, ökotoxicitással és környezettel foglalkozó tudományos bizottság (CSTEE), Elektromágneses terek (EMF), rádiófrekvenciás terek (RF) és a mikrohullámú sugárzás lehetséges hatása az emberi egészségre címmel 2001-ben közzétett véleményét, figyelemmel arra, hogy az elektromágneses terek (EMF) expozíciója okozhat-e betegséget, vagy gyakorolhat-e más hatást az egészségre. A vélemény angol nyelvű lektorált tudományos folyóiratokban közzétett tudományos cikkeken alapult. A szakvéleményben csak relevánsnak ítélt tanulmányokat idéztek és kommentáltak. A szakértői véleményt frekvenciasávokra(f) osztották fel, nevezetesen: rádiófrekvencia (RF) (100 khz < f 300 GHz), középfrekvencia (IF) (300 Hz < f 100 khz), extrém alacsony frekvencia (ELF) (0< f 300 Hz), valamint a statikus tér (0 Hz) (ebben a véleményben csak statikus mágneses tereket vettek figyelembe). Külön rész foglalkozik a környezeti hatásokkal. Rádiófrekvenciás terek (RF terek) A 2001-es vélemény elfogadása óta kiterjedt kutatás irányult az alacsony intenzitású RF terek expozíciójának lehetséges egészségi hatásaira, beleértve az epidemiológiai, in-vivo, és in-vitro kutatásokat. A következtetések nem mutattak ki egészségre gyakorolt hatást az ICNIRP (Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottság) 1998-ban meghatározott határértékei alatt lévő expozíciós szintek esetén. Mindazonáltal a figyelembe vett adatok mennyisége korlátozott maradt, különösképpen a hosszúidejű alacsony szintű expozíció vonatkozásában. Középfrekvenciájú terek (IF terek) Az IF-tartományra vonatkozó kísérleti és epidemiológiai adatok csak szórványosan állnak rendelkezésre. Éppen ezért, az IF-tartományba eső, meglévő egészségi kockázatok becslése jelenleg az alacsony frekvenciáknál és a magasabb frekvenciáknál megismert kockázatokon alapulnak. A hosszú távú expozícióból eredő lehetséges egészségi hatások megfelelő felmérése és becsélése azért fontos, mert az új és fejlődő technológiák miatt, az emberi szervezetet ilyen terekből származó expozíciója folyamatosan nő. Extrém alacsony frekvenciájú terek (ELF terek) Az a korábbi következtetés, hogy az ELF mágneses terek karcinogén (rákeltő) hatásúak lehetnek, amely főképpen a gyermekkori leukémiás eseteken alapult, még mindig érvényben van. A mellrák és a kardiovaszkuláris betegségek vonatkozásában a legújabb kutatások arra engednek következtetni, hogy az ilyen okozati összefüggés valószínűtlen. A neurodegenerativ betegségek és az agydaganat vonatkozásában az ELF-terekkel való kapcsolat továbbra is bizonytalan. A saját beszámolók alapján megállapított (gyakran az un. elektromágneses túlérzékenységgel összefüggő) tünetek és az ELFterek között sem mutattak ki konzisztens összefüggést. Statikus terek A statikus mágneses terek megfelelő kockázatbecslését szolgáló adatok igen gyéren állnak rendelkezésre. Az olyan statikus mágneses tereket alkalmazó technológiai fejlesztések, mint az MRI (Magnetic Resonance Imaging) berendezés szükségessé teszik kockázatbecslések elvégzését a foglalkozással összefüggő expozíció vonatkozásában. Környezeti hatások Nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok annak megállapítására, hogy egy különálló expozíciós szabvány megfelelő-e valamennyi környezeti faj elektromágneses terektől való megóvására. Hasonlóképpen az adatok annak megítéléséhez sem megfelelőek, hogy a környezeti szabványoknak ugyanolyanoknak vagy jelentősek különbözőknek kell-e lenniük azoktól, mint amelyek az emberi egészség védelmére megfelelőek. Kulcsszavak: EMF, elektromágneses terek, rádiófrekvenciás terek, középfrekvenciájú terek, extrém alacsony frekvenciájú terek, statikus terek, egészségi hatások, emberi egészség, környezeti hatások, SCENIHR, Újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága A vélemény a következőképpen idézendő: SCENIHR (Újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága). Elektromágneses terek (EMF) lehetséges hatásai az emberi egészségre, 2007. március 21. 3
Elektromágneses mezők (EMF) lehetséges hatásai az emberi egészségre ÖSSZEFOGLALÓ 1 A mérgező anyagokkal, ökotoxicitással és környezettel foglalkozó tudományos bizottság (CSTEE) 2001-ben véleményt tett közzé az Elektromágneses terek (EMF), rádiófrekvenciás terek (RF) és a mikrohullámú sugárzás lehetséges hatása az emberi egészségre témában. A SCENIHR-t felkérték, hogy aktualizálja ezt a véleményt, és hogy folyamatosan kísérje figyelemmel azokat az új információkat, amelyek befolyásolhatják az emberi egészségre nézve fennálló kockázat becslését. Erre az aktualizálásra felkészülve áttekintették az előző vélemény kiadása óta közzétett tudományos adatokat, és megállapították, hogy ezek mennyiben vágnak egybe a korábbi vélemény következtetéseivel. A vélemény főképpen arra összpontosított, hogy fejthetnek-e ki hatást az egészségre az elfogadott biológiai mechanizmusok alatti expozíciós szintek, különös tekintettek az ilyen alacsony szinten végbemenő hosszúidejű expozícióra. A jelen vélemény frekvenciasávok szerint tagolódik. Külön fejezet foglalkozik a környezeti hatásokkal. Rádiófrekvenciás terek (RF terek) A 2001-es vélemény elfogadása óta extenzív kutatás irányult az alacsony frekvenciájú RF terek expozíciójának lehetséges egészségi hatásaira, beleértve az epidemiológiai, in-vivo, és in-vitro kutatásokat. Az epidemiológiai bizonyítékok mérlegelése arra enged következtetni, hogy a 10 évnél rövidebb ideje tartó mobiltelefon használat nem jelenti agydaganat vagy hallóideg-daganat kialakulásának kockázatnövekedését. Hosszabb távú használat vonatkozásában adatok alig állnak rendelkezésre, és az alábbi következtetések éppen ezért bizonytalanok és tapogatózó jellegűek. Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a hosszú távú használat nem hordja magában agydaganat megnövekedett kockázatát, kivételt képez a hallóideg-daganat, mely esetben már van némi bizonyíték az összefüggésre. A ráktól eltérő más betegségek vonatkozásában nagyon kevés epidemiológiai adat áll rendelkezésre. Külön megfontolás tárgya a gyermekek mobiltelefon-használata. Ugyanakkor nincs specifikus bizonyíték arra, hogy gyerekek vagy serdülők érzékenyebbek lennének az RF-terek expozíciójára, mint a felnőttek. A mai gyerekeknek sokkal nagyobb akkumulált expozíciót kell majd elviselniük, mint az idősebb nemzedékeknek. Jelenleg a gyermekekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre epidemiológiai vizsgálatok. Nem derült ki meggyőzően az sem, hogy az RF-terek expozíciója hatással lenne az emberek saját beszámolóik alapján megállapított tüneteire, vagy a jó közérzetre. A neurológiai hatásokkal és a szaporodásra gyakorolt hatásokkal foglalkozó tanulmányok nem mutattak semmiféle egészségi kockázatot az 1998-ban bevezetett ICNIRP-határértékek alatti expozíciós szinteknél. Állatkísérletek nem adták bizonyítékát annak, hogy az RF-terek rákot okozhatnának, erősítenék ismert karcinogének hatását vagy fokoznák az áttétes daganatok fejődését. Nyitott kérdés maradt az alkalmazott kísérleti modellek megfelelősége, illetve magas expozíciós szintek esetén az adatok hiánya. 1 A SCENIHR vélemény teljes szövege angol nyelven letölthető az alábbi helyről: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/scenihr_opinions_en.htm 4
Olyan in-vitro kutatásokból eredő egybehangzó következtetés sincs, hogy az RF-terek nemtermális expozíciós szinten károsan hatnának sejtekre. A technikai fejlődés igen gyors, és az RF-tér expozíciós forrásai egyre általánosabbá válnak. Ugyanakkor még nem áll rendelkezésre elegendő információ az egyént érő RF-tér expozíciójára vonatkozóan, illetve arról sem, hogy a különböző források elektromágneses expozíciói a teljes elektromágneses expozíciót tekintve milyen arányban vannak jelen. Következésképpen, az 1998-ban bevezetett ICNIRP-határértékek alatti expozíciós szinteken, egészségre gyakorolt hatást, egybehangzó módon nem mutattak ki. Ugyanakkor ezen kiértékelésnek az adatbázisa korlátozott, különös tekintettel a hosszúidejű alacsony szintű expozícióra. Középfrekvenciájú terek (IF terek) Az IF-tartományra vonatkozó kísérleti és epidemiológiai adatok igen gyéren állnak rendelkezésre. Éppen ezért, az IF-tartományba eső, meglévő egészségi kockázatok becslése jelenleg az alacsony frekvenciáknál és a magasabb frekvenciáknál ismert kockázatokon alapul. A hosszú távú expozícióból eredő lehetséges egészségi hatások megfelelő felmérése és becsélése azért fontos, mert az új és fejlődő technológiák miatt, az emberi szervezetet ilyen terekből származó expozíciója folyamatosan nő. Extrém alacsony frekvenciájú terek (ELF terek) Az a korábbi következtetés, hogy az ELF mágneses terek karcinogén (rákeltő) hatásúak lehetnek, amely főképpen a gyermekkori leukémiás eseteken alapult, még mindig érvényben van. A mellrák és a kardiovaszkuláris betegségek vonatkozásában a legújabb kutatások arra engednek következtetni, hogy az ilyen okozati összefüggés valószínűtlen. A neurodegenerativ betegségek és az agydaganat vonatkozásában az ELF-terekkel való kapcsolat továbbra is bizonytalan. A saját beszámolók alapján megállapított (gyakran az un. elektromágneses túlérzékenységgel összefüggő) tünetek és az ELF-terek között sem mutattak ki konzisztens összefüggést. Statikus terek A statikus mágneses terek megfelelő kockázatbecslését szolgáló megfelelő adatok igen gyéren állnak rendelkezésre. Az olyan statikus mágneses tereket alkalmazó technológiai fejlesztések, mint pl. az MRI berendezés, szükségessé teszik kockázatbecslések elvégzését a személyzetet érő expozíció vonatkozásában. Környezeti hatások Nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok annak megállapítására, hogy egy önálló expozíciós szabvány megfelelő-e valamennyi környezeti faj elektromágneses terektől való megóvására. Hasonlóképpen az adatok annak megítéléséhez sem megfelelőek, hogy a környezeti szabványoknak ugyanolyanoknak vagy jelentősek különbözőknek kell-e lenniük azoktól, mint amelyek az emberi egészség védelmére megfelelőek. Kutatási ajánlások Valamennyi frekvenciasáv esetében a további fontos kutatási igényeket azonosítottak. 5