BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nyugdíj előtt választható részmunkaidő Németországban Németországban 1996 óta érvényben van az idősek részfoglalkoztatásáról szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíj előtt állók, de arra még nem jogosultak bizonyos feltételek esetén részmunkaidőben dolgozhassanak, és munkájukért az időarányosnál magasabb fizetést és juttatásokat kapjanak. A törvény végrehajtása során egyes problémák megoldása különösen a tartósan beteg részmunkaidőben dolgozók járandóságának és kötelezettségeinek meghatározása és a természetbeni juttatások figyelembevétele sok fejtörést okoz. Tárgyszavak: részmunkaidő; idős munkatársak; hosszadalmas betegség; rádolgozás részmunkaidőben; természetbeni juttatások. Bevezetés Németországban 1996-ban törvény jelent meg az idős munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatásáról (Altersteilzeitgesetz = AtG) a következő feltételek fennállása esetén: A munkavállaló az 55. évét betöltötte, a munkaadóval (írásban) megállapodást kötött arról, hogy munkaidejét a jelenlegi heti munkaidejének (átlagosan) a felére csökkenti addig, amíg nem lesz jogosult öregségi nyugdíjra, eközben továbbra is fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és az öregségi részfoglalkoztatást megelőző öt év folyamán legalább három évig (1080 napig) társadalombiztosítás-köteles munkát végzett. A munkaadó a részmunkaidőre jutó bruttó munkabért legalább 20%-kal kiegészíti úgy, hogy az elérje a jelenlegi nettó munkabér (átalány) 70%-át, kiegészítő nyugdíjbiztosítási járulékot fizet a részmunkaidőre jutó fizetés és a korábbi munkabér 90%-ának különbözete után (maximum a járulékfizetési határig). Amennyiben ezek az előfeltételek fennállnak, a részmunkaidős foglalkoztatás után, ha ez utóbbi legalább 24 naptári hónapig tartott, kérhető a nyugdíj. Ennek egyúttal a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesanstalt für Arbeit) céljait is szolgálnia kell. A részmunkaidős foglalkoztatás után nyugdíjba vonuló
munkavállaló helyét ugyanis vagy egy bejelentett munkanélkülivel kell betölteni, vagy egy olyan dolgozóval, aki egyébként munkanélkülivé válna, vagy egy kiképzett munkavállalóval. A részmunkaidős foglalkoztatás ún. tömbmodellben történik, azaz, egy munkavégzési időszakot egy munka alóli felmentési időszak követ. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a felmentési időszakban fizetett bér a felmentést megelőzően vagy utána végzett munkáért jár. Eljárás betegség esetén Amennyiben a nyugdíj előtt álló részmunkaidőben foglalkoztatott megbetegszik, eltérő az eljárás rövid ideig (maximum 6 hétig) tartó vagy hosszadalmas betegség esetén. A 6 hétnél rövidebb betegség idejére a betegnek az egészséges dolgozóval azonos juttatások járnak, tehát a részmunkaidőre jutó fizetés, a fizetés-kiegészítés és a nyugdíjbiztosítás-kiegészítés. 6 hétnél hosszabb betegség esetén a dolgozónak táppénz, ápolási pénz, sebesültet megillető táppénz, vagy magán betegbiztosító esetén betegségi napidíj jár. Ezek azonban viszonylag alacsony összegek, nem léphetik túl a betegséget megelőző nettó munkabér 90%-át, és ebből még levonásra kerül a nyugdíjbiztosítás. Akinek magán betegbiztosítása van, annak betegségi napidíjat fizetnek ugyan, de ebből nem vonják le automatikusan a nyugdíjbiztosítást, hanem erről a munkavállalónak külön biztosítás kötésével kell gondoskodnia. A részmunkaidőben foglalkoztatottat jelentős veszteség érné, ha táppénzét csak a részmunkaidőre járó fizetés alapján számítanák ki, figyelmen kívül hagyva a fizetés-kiegészítést. Ezért a támogatott részmunkaidős dolgozóknak a Munkaügyi Hivatal (Bundesanstalt für Arbeit) kifizeti a fizetéskiegészítést, a nyugdíjbiztosítónak pedig a magasabb biztosítási összeget. Ezt a szolgáltatást azonban csak a munka alóli felmentés időszakában kezdheti meg, ezért a legtöbb munkaadó megelőlegezi ezeket az összegeket dolgozójának, aki viszont írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a Munkaügyi Hivataltól neki később járó juttatást munkaadójának átengedi. Nem támogatott részmunkaidős dolgozó esetében a munkaadó elvileg nem köteles arra, hogy tartós betegség esetén is fizetéskiegészítést adjon. Ezért a legtöbb ágazatban kollektív szerződés köti ki, hogy a munkavállaló a nem támogatott dolgozónak is adja meg a táppénzes időszakra a fizetés-kiegészítést, a magasabb nyugdíjbiztosítási összeget pedig addig kell fizetnie, amíg a dolgozó nyugdíjjogosultságot nem szerez. További gondot okoz, hogy a részmunkaidős dolgozónak a munkavégzési időszakra eső tartós betegsége miatt nem keletkezik bérkövetelése, ezért a munka alóli felmentés időszakára nem kaphatna fizetést. Így a nyugdíj előtti részmunkaidős foglalkoztatás amely munkavégzési és felmentési időszakokból áll a tervezett idő előtt befejeződne, és ez a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíj összegét hátrányosan érintené. A helyzet megoldására három lehetőség kínálkozik:
1. A munkaadó a dolgozó bérkövetelését úgy egészíti ki, mintha a dolgozó nem is lett volna beteg. Ez a megoldás azonban a munkaadó számára nagyon költséges, ezért nem is túlságosan gyakran alkalmazzák. 2. A munkaadó a munkaképtelenség idejét előre hozott felmentési idő - nek tekinti, és a kiesett munkaidőt teljes egészében ledolgoztatja. Ez a megoldás azonban nem mindig jöhet szóba vagy adminisztratív okokból, vagy a kollektív szerződés ezzel ellentétes rendelkezései miatt, vagy az is előfordulhat, hogy a dolgozó betegsége további munkát már nem tesz lehetővé. Ez utóbbi esetben probléma, hogy a munkavállaló nem fizette a betegség idején a magasabb nyugdíjbiztosítási összeget, és így nyugdíjjogosultsága veszélybe kerül. 3. A leggyakoribb megoldás, ha a munkavállaló a kiesett munkaidő felét ledolgozza. A munkaadó megállapodást köt a munkavállalóval, hogy tartós betegség esetén a dolgozónak a munkaszakaszban le kell dolgoznia a kiesett munkaidő felét. Így a felmentési időszak annyival később kezdődik meg, amennyi a kiesett munkaidő fele volt. Némelyik ágazat kollektív szerződése is ezt a megoldást rögzíti. Ha a dolgozó a munka alóli felmentés időszakában betegszik meg akár rövid, akár hosszú időre, ez nem befolyásolja járandóságát, hiszen a munkavégzési időszakban kötelezettségét már teljesítette. A munkaadó ilyenkor folyósítja a részmunkaidőre járó fizetést, a fizetés-kiegészítést, valamint a kiegészítő nyugdíjbiztosítást. Tartós betegség esetén a dolgozónak táppénz is jár. Természetbeni juttatások beszámítása A fizetés-kiegészítés kiszámításánál a természetbeni juttatásokat és a pénzben kifejezhető értékű kedvezményeket abban az esetben kell figyelembe venni, ha a dolgozó ezeket a munkavégzési időszakban (teljes összegben) megkapja, a felmentési időszakban pedig nem, vagy ha mindkét időszakban a juttatás felét kapja. Megjegyzendő, hogy a Munkaügyi Hivatal az első esetben a juttatás öszszegét nem veszi figyelembe, mert a felmentési időszakban kapottakat tekinti az általa nyújtandó ellátmány alapjául. Nem minden szolgáltatást lehet azonban elfelezni (pl. szolgálati autót). Ha azonban a vállalat egyedi vagy kollektív szerződés alapján a tárgyi eszközt is figyelembe veszi a fizetés-kiegészítés nyújtásakor, akkor a Munkaügyi Hivatal is annak megfelelően számítja ki az ellátmányt. A vállalatnak jogában áll a törvényben előírt 20% fizetéskiegészítésnél többet is nyújtani. Az 1. táblázat bemutatja, hogy a munkaadónak milyen lehetőségei vannak a természetbeni juttatás beszámítására a fizetés-kiegészítés kiszámításának alapjául szolgáló összegbe.
1. táblázat Lehetőségek a természetbeni juttatások/pénzértékű kedvezmények figyelembevételére a fizetés-kiegészítés kiszámításakor Példa: A munkavégzési időszakban a dolgozó szolgálati kocsit kap, a felmentési időszakban nem, III. adóosztály, betegbiztosítás: 13,6%. egyházi adó: 8%, a vállalat a részmunkaidős fizetést kiegészíti a teljes munkaidős nettó fizetés 85%-ára. 1. változat 2. változat 3. változat a törvényben előírt kiegészítés a természetbeni juttatás beszámításával Vállalati kiegészítés (85%) természetbeni juttatás nélkül természetbeni juttatással Teljes bruttó munkabér 6 000 euró 6 000 euró 6 000 euró + természetbeni juttatás: autó 400 euró - 400 euró = adóköteles jövedelem 6 400 euró 6 000 euró 6 400 euró Levonások 2 448 euró 2 281 euró 2 448 euró = teljes nettó munkabér 3 552 euró 3 719 euró 3 552 euró A teljes nettó munkabér 85%-a - 3 162 euró 3 019 euró Részmunkaidős bruttó munkabér 3 000 euró 3 000 euró 3 000 euró + term. juttatás: autó 400 euró - 400 euró = adóköteles jövedelem 3 400 euró 3 000 euró 3 400 euró Levonások 1 189 euró 978 euró 1189 euró Részmunkaidős nettó munkabér 2 211 euró 2 022 euró 2 211 euró A törvényben előírt fizetés-kiegészítés: a teljes bruttó fizetés 20%-a A vállalat által adott fizetés-kiegészítés a teljes nettó fizetés 85%-áig 680 euró (600 euró) (680 euró) 1 140 euró 808 euró Fizetés-kiegészítés összesen 680 euró 1 140 euró 808 euró Részmunkaidős nettó munkabér 2 891 euró 3 162 euró 3 019 euró A lényeg az, hogy a törvényben előírt fizetés-kiegészítésnek (a részmunkaidőre járó bruttó fizetés 20%-ának) kiszámításakor a tárgyi eszközöket és a pénzértékű kedvezményeket is a részmunkaidőre járó bruttó fizetés részeként kell tekinteni. A fizetés-kiegészítésnek legalább a törvényben előírt mértéket el kell érnie (1. változat). A természetbeli juttatások beszámításától abban az esetben el lehet tekinteni, ha az így kapott fizetés-kiegészítés a dolgozónak kedvezőbb, mintha azokat figyelembe vették volna (2. változat).
Az idősek vagyonára vonatkozó törvény (Altersvermögengesetz -AvmG) határozza meg a fizetés-kiegészítés és a nyugdíjjárulék-kiegészítés nagyságát, valamint a szolgáltatással kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettséget vagy mentességet. Összefoglalás és várható kilátások A nyugdíj előtt állók részmunkaidős foglalkoztatásának ún. tömbmodellje, amely egy munkavégzési és egy felmentési időszakból áll, az emberierőforrásgazdálkodás érdekes eszközévé vált. Több ágazatban már kollektív szerződés rögzíti az időskori részfoglalkoztatás iránti igényt, és a példát egyre többen követik. Ebben az is közrejátszik, hogy mivel az 1992. évi nyugdíjreform megvalósítása mind jobban előre halad, és már nincs lehetőség idő előtti nyugdíjba vonulásra, az aktív munkavégzést korábban befejezni szándékozók számára nem sok alternatíva kínálkozik. Ezért az időskori részmunkaidős foglalkoztatás a következő években is a személyzet-politikai gyakorlat fontos kérdése marad. (Szabó Ildikó) Ahlbrecht, S.; Ickenroth, N.: Altersteilzeit aktuelle Einzelfragen der betrieblichen Praxis. = Personal, 55. k. 2. sz. 2003. p. 53 57. Detzmann, P.: Teilzeitbeschäftigung und Kürzung von Versosgungsanwartschaften. = Personal, 55. k. 7. sz. 2003. p. 66. EGYÉB IRODALOM Emberbarát létszámcsökkentés. = Munkaügyi Szemle, 47. k. 6. sz. 2003. p. 34 35. Mogyorósi G.: Elméleti egyenlőség. = Figyelő, 47. k. 2003. jún. 19 25. p. 46 47. Németh I.: Munkaidő-nyilvántartás napjainkban. = Magyar Biztonságtechnika, 7. k. 1. sz. 2003. p. 12.