KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Vízminõség- és Talajvédelmi Osztály Felszín alatti vízvédelmi havária-monitoring rendszer megfigyelõ kútjaiból vett vízminták elemzése a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõ anyagok (POP) szempontjából BUDAPEST 2003
Készült: a KGI-KVI Levegõ-, zaj-, rezgésvédelmi Osztály megbízásából UNIDO projekt nyilv. szám: GF/HUN/01/005 Témafelelõs: KGI-KVI LZRO részérõl: Lotz Tamás KGI-KVI VTO részérõl: Dr. Csáki Ferenc A felszín alatti vízminták vizsgálatát a KGI-KVI Központi Laboratóriuma végezte. Munkatársak: Dr. Csáki Ferenc Szávai Kitti Mikesy Pongrác. Dr. Csáki Ferenc osztályvezetõ.. Tátrai Ildikó igazgató Budapest, 2003. április 2
Tartalomjegyzék Bevezetõ 4 A megbízás célja 4 A munka menete 5 Megállapítások 9 1. Melléklet: Összesítõ táblázat a VITUKI Rt. és a KGI-KVI Központi Laboratórium mérési eredményeirõl 2. Melléklet: KGI-KVI Központi Laboratórium mérési eredményeinek vizsgálati jegyzõkönyve 3
BEVEZETÕ A felszín alatti vízvédelmi havária monitoring rendszert a Duna, Dráva és a Tisza folyók mentén alakították ki már meglévõ termelõ - és megfigyelõkutak felhasználás ával. A folyók mentén kijelölt kutaknál a felszíni szennyezõdésre érzékeny törmelékes képzõdmények olyan vízadó rétegét szûrõzik be, amelyek viszonylag közvetlen kapcsolatban lehetnek a folyó vizével is. Tehát alkalmasak lehetnek olyan megfigyelés végzésére, amelynek az a célja, hogy megfigyelhessük a folyót ért haváriáknak a felszín alatti víz minõség változását okozó hatásait. A KGI-KVI Levegõtisztaság-, zaj-, rezgésvédelmi Osztály (LZRO) megbízása alapján az UNIDO projekt által finanszírozott nemzeti pr ogramhoz a Vízminõség- és Talajvédelmi Osztály (VTO) elkészíttette a felszín alatti vízvédelmi havária monitoring rendszerbe tartozó 62 db sekélymélységû fúrt kút vízminõségi vizsgálatát a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõ anyagokra vonatkozóan. A MEGBÍZÁS CÉLJA A program a POP-ok környezetben lévõ mennyiségének csökkentését célozza. Hazánk 1998- ban aláírta az Aarhusi POP Jegyzõkönyvet és 2001-ben csatlakozott a Stockholmi POP Egyezményhez is. Az Egyezmény 12 anyag (vegyületcsoport) szabá lyozását írja elõ: aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, klórdán, hexaklór-benzol (HCB), mirex, toxafén, poliklórozott bifenilek (PCB), dioxinok és furánok. A 62 db megfigyelõ kútból vett minta vízminõségi vizsgálatát elsõsorban a fölsorolt komponense kre végezte el a KGI-KVI Központi Laboratóriuma. Standard hiányában toxafénre nem történt mérés. A mérésekhez fölhasznált standardok lehetõvé tették más kémiai anyagok vizsgálatát is: PAH (Policiklikus aromás szénhidrogén) tartalom meghatározásakor vizsgált vegyületek: Naftalin, 1-Metilnaftalin, 2-Metilnaftalin, Acenaftilén, Acenaftén, Fluorén, Fenantrén, Antracén, Fluorantén, Pirén, Benzo(a)antracén, Krizén, Benzo(b)fluorantén, 4
Benzo(k)fluorantén, Benzo(e)pirén, Benzo(a)pirén, Indeno(1,2,3-cd)-pirén, Dib enzo(a,h)- antracén, Benzo(g,h,i)perilén. PCB (Poliklórozott bifenil) tartalom meghatározásakor vizsgált kongenerek: PCB 28, PCB 52, PCB101, PCB 118, PCB 138, PCB 153, PCB 180. Peszticid tartalom, klórozott növényvédõszerek meghatározásakor vizsgált növényvédõszerek: Aldrin, Cisz-,transz-klórdán, Oxi-klórdán, 2,4 -DDD, 4,4 -DDD, 2,4 - DDE, 4,4 -DDE, 2,4 -DDT, 4,4 -DDT, Dieldrin, α -,β-endoszulfán, Endrin, α-,β-,γ-,δ-,ε- HCH, Heptaklór, Cisz-,transz-heptaklórepoxid, Hexaklórbenzol, Izodrin, Metoxiklór, Mirex A MUNKA MENETE A KöM Környezetvédelmi Hivatal és a KGI között létrejött 717-08-1006/ 00. (2229/210.) nyilvántartási és munkaszámú MEGÁLLAPODÁS szerint a KGI-KVI Vízminõség- és Talajvédelmi Osztálya 2002. évben elkészítette a Duna, Dráva és a Tisza folyók mentén kijelölt 71 kútból álló monitoring rendszer operatív mûködtetését szolgáló intézkedési tervét, amelyben célunk volt összefoglalást adni a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézet által kijelö lt 71 db kút, monitoring pont alkalmasságáról és a rendszer mûködtetésének szempontjáról. A helyszíni ellenõrzések során megállapítást nyert, hogy a 71 kút közül több kút nem alkalmas a tervezett felhasználásra, mivel a nem megfelelõ kútlezárás miatt a kutat megrongálták, feltöltötték. A kút mezõgazdaságilag mûvelt terület határán helyezkedett el. A talajmûvelés során beszántották. A kútba vízszint észlelõ, regisztráló berendezés van beépítve, ezért a vízmintavétel elvileg lehetséges, viszont gyakorlatilag komoly gondot jelent. A havária monitoring kútjaiban az egyik leglényegesebb szempont a megfigyelt felszínközeli víz vízminõségi alapállapotának felvétele volt. A VITUKI Rt. a rendszer tervezése során 1999-2000-ben a hagyományos vízminõségi jellemzõkre és a szerves mikroszennyezõk csoportjára megvizsgálta a monitoring kutak által figyelt felszín alatti vizeket. 5
Az operatív intézkedési terv kidolgozása során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002. IV. negyedévben megfogalmazott elvárása szerint a monitoring rendszer által megfigyelt felszín alatti vizek minõségi állapot felvételét meg kellett ismételni, az alaposabb megismerés céljából. Ezért 2002. november -december között a havária monitoring rendszer megfigyelõ kútjaiból vízmintavételre került sor (a Környezetvédelmi Felügyelõségek és a Vízügyi Igazgatóságok bevonásával). A vízmintavételezés az MSZ 21464 és az MSZ EN ISO 5667-3 szabványok elõírásai szerint történt. A felszín alatti vízvédelmi havária monitoring rendszer felülvizsgálatába mintegy 62 db kút vízmintavétele történt meg 2002-ben. Az alapállapot felmérésére vett vízminták 60%-át a KGI-KVI Központi Laboratóriuma vizsgálta, a fönnmaradó 40%-ot az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Laboratóriuma, az Észak-magyarországi Környeze tvédelmi Felügyelõség Laboratóriuma és a VITUKI Rt. Laboratóriuma végezte. Az alapállapot felvétel a 21/2002. (IV.25.) KÖVIM rendelet a víziközmûvek üzemeltetésérõl 3. sz. melléklete szerinti vizsgálatokra terjedt ki az elõírt trícium vizsgálatot minden mintára a VITUKI Rt. laboratóriuma végezte. A felszín alatti vízvédelmi havária monitoring rendszer 62 db megfigyelõ kútjából vett vízmintájából a POP-ok vizsgálatát a KGI-KVI Központi Laboratóriuma végezte. A vízminták 2002. november végére, december elejére a laboratóriumba érkeztek, ahol szakszerûen tartósították azokat. A mérés elvégzéséhez szükséges standardokat külföldrõl rendelte meg a laboratórium, amelyek megérkezése miatt a vizsgálatok elvégzése 2003. január-február hónapokra fejezõdött be. A vizsgált monitoring pontok neve (Környezetvédelmi Felügyelõség rövidítve): Pinkamindszent 1121 (NYUDU) Csákánydoroszló K 5 (NYUDU) Csákánydoroszló K 6 (NYUDU) Csákánydoroszló K 17 (NYUDU) Körmend K 90 (NYUDU) Körmend K 91 (NYUDU) Sárvár 3277 (NYUDU) Molnári K 41 (NYUDU) Molnári K 42 (NYUDU) Molnári K 37 (NYUDU) Molnári K 39 (NYUDU) Molnári K 40 (NYUDU) Bélavár KS 1 (DD) Bolhó K 7 (DD) Bolhó K 8 (DD) Bolhó K 9 (DD) Bolhó K 10 (DD) Drávasztára K 7 (DD) Drávasztára K 8 (DD) Drávasztára K 9 (DD) Drávasztára K 10 (DD) Drávasztára K 11 (DD) 6
Drávaszabolcs K 16 (DD) Drávaszabolcs K 19 (DD) Budapest, VITUKI (KDV) Tahi II/69 (KDV) Kisoroszi K 25/a (KDV) Lórév K 9 (KDV) Lórév K 10 (KDV) Szigetszentmiklós SZ SZ 55 (KDV) Halásztelek F 116 (KDV) Ráckeve F 44 (KDV) Ráckeve F 46 (KDV) Szob K 15 (KDV) Tass K 109 (ADU) Foktõ K 27 (ADU) Dunafalva K 57 (ADU) Kispalád 60 (FETI) Ököritófülpös B 14 (FETI) Tivadar B 4 (FETI) Szatmárcseke 48 (FETI) Tiszacsécse K 6 (FETI) Ibrány-Jásztelepi Vm. T9 (FETI) Tarpa K 29 (FETI) Tiszacsécse K 9 (FETI) Tiszabecs K 16 (FETI) Ibrány-Jásztelepi Vm. T3 (FETI) Kocsord K 40 (FETI) Nagyecsed 98 (FETI) Sátoraljaújhely K 24 (ÉM) Felsõberecki B 2 (ÉM) Sárospatak 3331 (ÉM) Sárospatak K 125 (ÉM) Méra K2 (ÉM) Cigánd 3173 (ÉM) Tiszabercel K 16 (ÉM) Tiszatardos 1783 (ÉM) Taktakenéz 192316 (ÉM) Tiszatarján K 10 (TI) Tiszatarján K 21 (TI) Szeghalom K-83 (KV) Vésztõ 383 (KV) 7
A megfigyelõ kutak elhelyezkedése: 8
MEGÁLLAPÍTÁSOK A KGI-KVI vizsgálati eredményeinek értékelésénél a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és a földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határértékekrõl szóló rendelet elõírásait vettük figyelembe. A mért értékekre vonatkozó határértékek a következõk lehetnek: A háttér koncentráció B szennye zettségi határérték Ci intézkedési határérték a terület vagy település besorolása (33/2000. (III.27.) Kormányrendelet alapján): C1 = Fokozottan érzékeny-, C2 = Érzékeny- és C3 = Kevésbé érzékeny terület A 1-3. táblázatokban lévõ színezett mezõk azt jelzik, hogy a mért érték mely határértékeket haladta meg. A vizsgált minták PCB tartalma: A mérõmûszer alsó méréshatára 0,0005 µg/l. A vízminták jelentõs részében 95% nem volt kimutatható a PCB tartalom. A következõ megfigyelõ kutak vízmintáiban észleltek a B szennyezettségi határértéket meghaladó PCB koncentrációt. 1. táblázat Megfigyelõ kút Komp. A B C1 C2 C3 Mért érték (mg/l) Drávasztára K 11 PCB 28 0,0005 1,5 6 (DD) Kispalád 60 (FETI) PCB 28 0,0005 1,5 6 Ököritófülpös B 14 (FETI) PCB 28 PCB 52 0,0005 1,5 6 0,006 össz.=2 Összes PCB-re vonatkozó határérték. A táblázatban szereplõ koncentrációkat a felsõ-tiszai területen és a Dráva mentén lévõ megfigyelõ kutakban észlelték. A koncentrációk meghaladják a B értéket, de nem érik el a C1 fokozottan érzékeny területekre érvényes intézkedési határértéket. Az eredmények alapján azokban a megfigyelõ kutakban, ahol a PCB koncentráció a B szennyezettségi határértéket meghaladta, a PCB-t rendszeresen vizsgálni kell. 9
A vizsgált minták PAH tartalma: A mérõmûszer alsó méréshatára µg/l. A vízminták jelentõs részében 92% nem volt kimutatható a PAH tartalom. A következõ megfigyelõ kutak vízmintáiban észleltek a B szennyezettségi határértéket meghaladó PAH koncentrációkat. 2. táblázat Megfigyelõ kút Komponens A B C1 C2 C3 Mért érték (mg/l) Tass K 109 (ADU) benzo(b)fluorantén benzo(k)fluorantén összes PAH 2 5 8 15 9 3 0,072 Bolhó K 8 (DD) Bolhó K 9 (DD) Bolhó K 10 (DD) Drávasztára K 7 (DD) benzo(a)antracén krizén benzo(b)fluorantén benzo(k)fluorantén benzo(e)pirén benzo(a)pirén indeno(1,2,3-cd)pirén dibenz(a,h)antracén benzo(g,h,i)perilén összes PAH krizén benzo(b)fluorantén benzo(k)fluorantén benzo(e)pirén benzo(a)pirén indeno(1,2,3-cd)pirén dibenz(a,h)antracén benzo(g,h,i)perilén összes PAH benzo(k)fluorantén benzo(e)pirén benzo(a)pirén indeno(1,2,3-cd)pirén benzo(g,h,i)perilén összes PAH benzo(e)pirén benzo(a)pirén összes PAH 0,002 0,002 0,002 0,002 0,002 0,002 2 2 2 2 5 5 5 5 0,2 8 8 8 8 0,5 0,2 15 0,2 15 15 15 0 0,049 0,065 0,065 0,063 0,064 6 2 0,049 0,463 0 6 0,048 9 8 4 1 1 0,267 2 7 5 2 2 0,078 2 2 4 A megfigyelõ kutakban az egyes PAH vegyületek esetében a mért koncentráció a Duna mentén (Tass) kis mértékben meghaladta a C1 intézkedési határértéket. Azonban az összesítés utáni érték nem éri el az érvényben lévõ A háttér koncentrációt. A Dráva mentén hasonló koncentrációkat mértek Bolhó és Drávasztára községek külterületén lévõ megfigyelõ kutakban. Az egyes mintákban mért összes PAH tartalomra vonatkozó intézkedési határértékek alapján a megfigyelt területek PAH vegyületekkel nem szennyezettek, de rendszeres vízminõségi vizsgálatok alkalmazásával a PAH vegyületeket vizsgálni szükséges. 10
A vizsgált minták klórozott növényvédõszer tartalma: A mérõmûszer alsó méréshatára vagy 0 µg/l. A vízminták 80 százalékában nem volt kimutatható klórozott növényvédõszer tartalom. 3. táblázat Megfigyelõ kút Komponens A B C1 C2 C3 Mért érték (mg/l) Alsó méréshatár (m g/l) Bélavár KS 1 (DD) Metoxiklór (1) 2 0 Bolhó K 8 (DD) Metoxiklór (2) 4 0 Bolhó K 9 (DD) Metoxiklór (2) 2 0 Drávasztára K 10 (DD) Metoxiklór (2) 0,048 0 Drávaszabolcs K 16 (DD) Metoxiklór (2) 3 0 Vésztõ 383 (KV) Triklór-bifenil Tetraklór-bifenil 0 2 0 0 Tarpa K 29 (FETI) Ibrány-Jásztelep T3 (FETI) Csákánydoroszló K 5 (NyuDu) Csákánydoroszló K 17 (NyuDu) Molnári K 41 (NyuDu) 4,4 -DDT 4,4 -DDD DDT/DDD/DDE 4,4 -DDE 4,4 -DDT 4,4 -DDD DDT/DDD/DDE Triklór-bifenil Tetraklór-bifenil Kimut. határ 0,5 Kimut. határ 0,5 hexaklórbenzol 0,2 0,5 4,4 -DDT 4,4 -DDD Kimut. DDT/DDD/DDE határ 0,5 α-hch β-hch γ-hch δ-hch összes HCH Kimut. határ 0,2 0,5 1,0 2,0 7 0 0,047 2 3 1 0,066 0,080 8 9 0 6 0,046 4 0,043 8 3 48 0 0 0 0 0 0 0 heptaklór heptaklór -epoxid 1 1 8 0 0 aldrin dieldrin endrin összes drin Kimut. határ 0,2 0,5 2 3 9 04 0 0 0 4,4 -DDE 4,4 -DDT 4,4 -DDD DDT/DDD/DDE Kimut. határ 0,5 6 0,040 5 11 endoszulfán (1) 3 0 Molnári K 40 (NyuDu) 2,4 -DDD 7 A klórozott növényvédõszer vegyületek, illetve bomlástermékének koncentrációit rendkívül nehéz értékelni a jogszabályban meghatározott B szennyezettségi határértékek hiányában. Ezért alapvetõen az alsó méréshatár fölött mért koncentráció értékeket foglaltuk össze a 3. 11
táblázatban. A táblázat tartalmazza azokat a B értékeket, amelyeket a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM a felszín alatti víz és a földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határértékekrõl szóló együttes rendelet néhány vegyületre megad. A Dráva mentén Bélavár-Bolhó-Drávasztára és Drávaszabolcs községek külterületein lévõ megfigyelõ kutak mintáiban volt az alsó méréshatárt háromszor, ötször meghaladó ( µg/l) inszekticid koncentráció (metoxiklór), erre a vegyületre a hivatkozott rendelet nem tartalmaz határértékeket. Az adatok valószínûleg olyan szennyezettséget jeleznek, amelyek nem igénylik a kármentesítési beavatkozást, de indokolttá teszik a metoxiklór koncentráció rendszeres ellenõrzését. A DDT (dklór-difenil-triklóretán) és bomlástermékei a 2,4-4,4 DDD a Dráva mentén a Felsõ- Tisza, illetve a Berettyóhoz közeli kutakban voltak kimutathatók a B értéket meghaladó koncentrációban. A HCH, a drin és a DDT izomerei, bomlástermékei a Dráva mentén Molnári község K41 kútjában volt kimutatható. A vegyületek közül az összes drin koncentráció éri el és haladja meg kis mértékben a C1 intézkedési határértéket, és a DDT/DDD/DDE vegyületek összesen haladják meg a jogszabályban elõírt C2 intézkedési határértéket. Összességében megállapítható, hogy a monitoring pontok által jelölt területeken a felszín közeli vizek nem szennyezettek klórozott növényvédõ szerekkel olyan mértékben, hogy az kármentesítési beavatkozást igényelne, viszont a 3. táblázatban felsorolt megfigyelõ kutakban a rendszeres mérések végzése szükséges. Az értékelésnél felhasznált mérési eredményeket az 1. és a 2. mellékletben közöljük. 12