Épül a 4-es metró A 4-es metró alagútfúrására kiírt tender elsô szakasza júniusban lezárul, a nyertessel a szerzôdést várhatóan az év végén aláírják. Már megjelent a három budai állomás építésére kiírt pályázat is, s hamarosan elindítják a jármûbeszerzési eljárást. A Baross téren már készül a 2-es metró új kijárata, amire azért van szükség, mert a jelenlegit a 4-es metró építése miatt lezárják majd. A 4-es metró építkezésére idén 3 milliárd forintot fordít a fôváros. Ebbôl megépül az új metrókijárat a Baross téren, és elôkészítik a metróalagút fúrását Budán. Az alagútfúrásra kiírt tender elôminôsítési szakasza júniusban lezárul, eredmény ez év végén várható. A három budai állomás Tétényi úti, Bocskai út, Móricz Zsigmond tér szerkezeti építésére is nagy az érdeklôdés. Ez a tender jövô év február márciusban zárul majd. Jövô év elejéig folyamatosan jelenik meg a többi állomásépítésre vonatkozó kiírás. A 2-es metróval közös jármûbeszerzési pályázat kiírás alatt van, ezen a héten indítják el a közbeszerzési eljárást, amely várhatóan jövô év elsô félévében jár eredménnyel. A többek között a jármûvek automatikus-elektronikus vezérlését is tartalmazó, rendszerek és áramellátás elnevezésû tender ugyancsak 2006. elsô félévében zárul. Demszky Gábor fôpolgármester arra kérte Veres János pénzügyminisztert, hogy mielôbb terjessze az Országgyûlés elé a metró építését a Bosnyák térig lehetôvé tevô törvény tervezetét. 2003-ban a parlament a 4-es metró Etele tér és Baross tér közötti 10 megállós szakaszának megépítésérôl fogadott el törvényt. Az új törvényre azért van szükség, hogy a metró a hosszabb Etele tér és Bosnyák tér közti 14 megállós szakaszon egy ütemben épülhessen meg. Az egy ütemben történô építéssel a beruházás költségeinek mintegy 10 15 százalékát lehet megtakarítani. Emellett a vasúttörvény módosítására is szükség van, mert a 4-es metró nyomvonala feletti ingatlanok mélyen a felszín alá esô részének igénybevételére lesz lehetôség. Ez a rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja, nem okozhat kárt a tulajdonosnak. Az ingatlanok tulajdonviszonyai nem változnak, a beruházónak tájékoztatási kötelezettsége van, az esetlegesen okozott károk megtérítését is a beruházó vállalja. Ugyanakkor a fenti biztosítékoknak köszönhetôen nem lehetséges, hogy néhány, metrót ellenzô kifogásai miatt több évig csússzon egy közérdekû építkezés. A kivitelezôk és tervezôk legfôbb feladata, hogy az építkezés a lehetô legkisebb környezeti, forgalmi zavart okozza az itt élôk és közlekedôk számára. A Baross téren, a Keleti pályáudvarnál elkezdôdött építkezésre azért van szükség, mert a ma mûködô, régi, egyetlen lejárathoz csatlakozik majd a 4- es metró utastere. Azért épül új kijárat, hogy a 4-es metróvonal Keleti pályaudvar állomás elhelyezkedése állomásának építésekor a most üzemelô kijáratot az átépítés alatt le lehessen zárni, a 4-es metró építése közben ne kelljen kiiktatni a piros metró állomását a forgalomból. A 2-es metró új kijáratának résfala 25 méter mélyen, egészen a 2-es metró állomásáig fut. Az akna elkészítéséhez 23 500 köbméter földet emeltek ki. Ahhoz, hogy a munkagödröt biztosító résfal ellen tudjon állni a hatalmas talajvíz- és földnyomásnak, mintegy 130 tonna acélt (dúcolatot) építettek be. Jelenleg bányászok segítségével három mûszakban építik a leendô kijárat alagúthoz csatlakozó falazatát. Az öntöttvas szerkezetet eltávolítják, hogy be tudják építeni a metró kijáratát, a mozgólépcsôket. A Baross téri aluljáró falát megbontották, mivel itt kap helyet a 4-es és 2-es metró komfortos közös aluljárója. A terveknek megfelelôen egy korszerû és utasbarát közlekedési csomópontot alakítanak ki, Forrás: www.metro4.hu amely a közösségi közlekedésre épül. A Baross tér Kerepesi úti oldalának teljes felújítását, az érintett területek burkolatcseréjét, az új kijárathoz csatlakozó aluljárószakasz megépítését 2005 decemberéig befejezik. Mivel a 4-es és 2-es metróra, és a Baross téren található többi tömegközlekedési eszközre jóval kényelmesebben lehet majd átszállni a Keleti pályaudvarra befutó vonatokról, ez a beruházás növeli a most induló Budapesti Közlekedési Szövetség vonzerejét is. 2005. május ÖN KOR KÉP 19
Kivéve Cse Gyönyörû vidék, a községet A természet szerelmesei Folyóiratunk egyik korábbi számában, az az Õrség Göcsej nem csalódnak, a környezõ Hetés tájegységek találkozásánál, erdõkben gombászó túrákat elöregedô falvak helyzetével foglalkoztunk. A közölt tanulmányban harminc kislélekszámú a Kerka-patak szeli át. Csesztregrôl szóló elsô tartanak, a környék szarvas állománya híres, írásos emlék 1275-bõl való, ezért jelentõs a vadászturizmus, amelyet a cseszt- falu életét, szociális helyzetét mutattuk be, érintve a népességszám alakulását, a családsegí- abban Cheztregh név szerepel, egyes kutatások szerint jelentése tiszta patak. társaság szervez. regi Kerkavölgye Vadásztést, a gyermekvédelemet és a tartós munkanélküliséget. A folyóirat megjelenése után Czupi Sándorné, 1322-tõl a település vámszedési joggal rendelkezett, Érdekes látnivaló a húshagyókeddi maskurázás, 1334-ben említik elõ- amikor álarcba és jelmez- Csesztreg polgármestere telefonált, kifogásolta, ször templomát. 1469-ben be öltözött helybeliek kora hogy településüket rossz színben mutattuk be. mezõvárosi rangot nyer. A estétõl késõ éjszakáig járják Még az is lehet, hogy azt sem tudja, hogy hol mezõváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy nya van a májusfa állítás- a házakat. Nagy hagyomá- van Csesztreg! szólt indulatosan a telefonba. Nem volt könnyû meggyôznöm: tudom merre van Zala, és Csesztregrôl is hallottam már..., majd a XV XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel nak és kitáncolásának. A csesztregieknek fon- a bécsi és a krakkói tos, hogy a település vezetônak közösen értelmeztük az általa kifogásolt sorokat: Tartós munkanélküliség kivéve Csesztreg. egyetemek anyakönyveiben. A XIX. században a Míg 1990 elôtt a helyi vezeje helyi származású legyen. Szociális problémák kivéve Csesztreg. Elöregedô település lakosságarányát tekintve elöregedô orvosi székhely, és a megyé- ma a nyolcfôs képviselô-tes- község körjegyzõségi, körtôk mind idegenek voltak, településnek tekinthetô Csesztreg is. Az utóbbi sajnos így van! ismerte el, majd ben az elsõk között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. tületnek csak egy tagja van, aki nem itt született, de ô is 1891-ben alakult a beszélgetést meghívással zárta. Ha már úgy évtizedek óta itt él. A polgármester és a képviselô- meg a mai napig folyamatosan mûködõ Tûzoltóegyetestület tagjai függetlenek. is tudod közben tegezôdésre váltottunk, hol van Csesztreg, gyertek le, és arról is írjatok, hogy mi sület. 1928-ban labdarúgócsapat Nagyon sok polgármester minden változott az elmúlt években! Lementünk és csodálkoztunk, azt tényleg nem alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan azt vallja, hogy nem szerencsés, ha a testületben mûködik. A XX. szá- részt vesznek azok a kép- tudtuk, hogy csak hét kilométerre vagyunk a Szlovén határtól és azt sem, hogy térkép nélkül nem zadban a község folyamatosan térségközponti szekor polgármester-jelöltek viselôk is, akik a választás- szabad elindulni, mert a megyében a tájékozódás rettenetes, sehol egy tábla, amely mutatná repet töltött be. voltak. Szerintük ez megmerre a merre jól jött a mobil, a polgármester asszony irányított. 20 ÖN KOR KÉP 2005. május
sztreg Népi mûemlékház terheli a képviselô-testület, illetve a polgármester kapcsolatát. Csesztregen ebben is irigylésre méltó a község elsô embere, a vele versenyzô másik két polgármester-jelölt nem indult önkormányzati képviselôként. A közgazdász végzettségû polgármester asszony a választók közel 80 százalékának a szavazatát kapta. Az önkormányzat éves költségvetése 180 200 millió forint, 27 millió az iparûzési adó. A határ menti kapcsolatok most formálódnak, sok civil szervezet mûködik. A falu NB III-as focicsapatát, amelynek helyi edzôje van, évente kétmillió forinttal támogatja az önkormányzat. Az itt élôk tudni akarják, hogy mi történik a községházán. A falutévé a testületi üléseket havonta egyenes adásban közvetíti, ha nincs önkormányzati hír, akkor az óvodásoké, illetve az iskolásoké a fôszerep Munkanélküliség? Az nincs, több a munkahely, mint az aktív korúak száma. Még a környezô településekrôl is sokan járnak a faluban mûködô, két, fôként autóalkatrész-gyártásra berendezkedett, külföldi tulajdonú kft.-be dolgozni. Az egyik cég osztrák, a másik német érdekeltségû. A polgármester asszony elmeséli, hogy az osztrák tulajdonú kft.-ben az önkormányzat alapítóként vett részt. Ma már itt nincs érdekeltségük, de az NB IIIas focicsapatot a Femat Hungária ma is kiemelkedôen segíti. A faluban sok az egyéni vállalkozó. A közeljövôben épül egy gombafeldolgozóüzem, amely újabb munkalehetôséget jelent a község, illetve a környezô települések lakóinak. Csesztreg sok építési telekkel, ipari vállalkozásokra alkalmas ingatlannal rendelkezik. Itt még a háziorvos is közalkalmazott, van fogorvosi rendelô, gyógyszertár, óvoda és általános iskola is. Nyolc környezô faluból Volán-járattal jönnek a gyerekek, nincsenek százötvenen. Csesztregen is kevés a 18 év alatti fiatalok száma, még a kettôszázat sem éri el! Sajnos elöregedik a falu. Szociális helyzet. Az önkormányzat szociális étkezést 15 20 személynek biztosít, házigondozásra nincs igény. Beiskolázási támogatás hároméves kortól jár, és minden általános iskolás ingeyn kapja a tan- 2005. május ÖN KOR KÉP 21
Csesztreg lakóinak kor szerinti megoszlása Érvényes lakóhellyel nem rendelkezik 1 18 év alatt 151 18 59 év között 557 60 év felett 200 Állandó lakosság összesen 908 Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Területi Igazgatósága; 2004. január 1.-i adat könyvet. Szülési és temetési segélyként 30 ezer forintot adnak, a 200 nyugdíjasnak évente nyugdíjas találkozót szerveznek ahol a megvendégelés mellet 3000 forint támogatást is adnak. Csesztregen megfogalmazott cél, a letelepedés ösztönzése. Ennek érdekében összközmûves házhelyeket alakítottak ki, 50 Ft/ nm áron, 3 éves beépítési kötelezettséggel. A település központjában magánerôs és piaci alapú bérlakások építését is tervezték, a megvalósítás azonban az ezt segítendô pályázat hiányában hátravan. 1990 óta szennyvízcsatornát, kábeltévét, gázvezetéket építettek. Idén a szélessávúinternetelérést is szeretnék megoldani. Az elmúlt két évben huszonegy benyújtott pályázatukból mindössze három nem nyert. Ez idô tájt négy pályázat bírálatára várnak, kettô pedig elôkészületben van. A polgármester azt mondja, hogy pályázatok nélkül nehézkes volna a mûködés, hiszen a település önkihis. Igyekeznek jól gazdálkodni és jó közszolgáltatást biztosítani az itt élôk számára Késô van, elfáradtunk, készülünk haza, de a polgármester asszony javaslatára még egy sétát teszünk a faluban. Szabadidô park, jól felszerelt, vadonatúj játszótér, mûvelôdési ház, gondozott porták és hidak a tiszta patak felett Csiky Ildikó Sörös Erzsébet Fotó: Kopecskó János és ifj. Kopecskó János www.csesztreg.hu Dunai párbe 6. Európa In Az idén is közel négyszázan vettek részt a hatodik alkalommal megrendezett Internethajó konferencián. Az Európa Internethajó április 21-én reggel 10 órakor futott ki az Újpest rakpartról, fedélzetén a hazai információs társadalom építésében részt vevô vezetô szakemberekkel, politikusokkal, üzleti, tudományos és szakmai szervezetek képviselôivel. Az Internethajó négy évig a 14 évre visszatekintô Enyedi Nagy Mihály által szervezett és irányított Médiahajó intézményének és rendezvénynek a része volt. A Médiahajó tavaly a média mai viszonyai között elsüllyedt és Hajó néven folytatta útját. Az 5. Internethajó 2004-ben már mint önálló, egyik legnagyobb informatikai rendezvény került megrendezésre. Az eworld harmadik éve navigátora az Internethajónak, és mint szakmai partner vesz részt a szervezésben. Fontos lenne, hogy a piaci szereplôk a kormányzattal összefogva építsék fel a magyar információs társadalmat, ezáltal újabb piacot és lehetôségeket teremtve. Az esemény célja, hogy erôsödjék a kormány, az üzleti szektor, a civil szféra és a szakmai szervezetek felelôs párbeszéde a feladatokról és lehetôségekrôl, ezzel is oldva a viszonylagos megkésettséget; egy évvel a csatlakozás után. A rendezvény fôvédnöke dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezzel a GKM és a MEH Elektronikuskormányzat-központ egyben a rendezvény szakmai támogatását is vállalta. A rendezvényen képviseltették magukat a szakmai szervezetek, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség, valamint az Inforum. A kormányzat felelôs képviselôi is rész vettek az Internethajón. A Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan kerekasztal-beszélgetés keretében Eszes Gábor miniszteri biztos (Gazdasági és Közleke-
zéd ternethajó dési Minisztérium) mondott bevezetôt. A fórumon részt vett dr. Nyikos Györgyi, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese, valamint Mécs Imre, az Országgyûlés Informatikai és Távközlési Bizottságának a tagja. Az IT beruházásokban történô kormányzati szerepvállalásról beszélt Boda Miklós, az NKTH elnöke és Farsang Zoltán, a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség információs társadalom program menedzsere. Magyar Bálint oktatási miniszter a zárófórumon vett részt, amely elôtt dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója mondott bevezetôt. Az idei Internethajó fô témája az uniós csatlakozást követô egy évben a magyar információs társadalom fejlôdésében elért eredmények, a ránk váró feladatok és tervek. A kormányzat, valamint a piaci szereplôk és szakmai szervezetek vezetôi között többször alakult ki parázs vita az infokommunikációval vagy a Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan. Elhangzott, hogy nyugati szomszédainkhoz képest jelentôs lemaradásban vagyunk az internetfelhasználás tekintetében; az internetpenetráció nem növekszik, az informatikai analfabétizmus leküzdése érdekében nem teszünk kellô lépéseket, nincsen hatékony és legalább az internettel rendelkezôk számára használható e-ügyintézés és még sorolhatnánk. Ezek ellenére azonban vannak bíztató jelek. Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások új elnöke elmondta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) évi 3 4 százalákos növekedése és a csökkenô infl áció elônyösen hat a gazdaságra. Az utóbbi idôben számos nemzetközi vállalat telepítette fejlesztôközpontjait Magyarországra. A rendezvény egyik fontos témája, hazánk infokommunikációs helyzetének feltérképezése volt. A kerekasztalbeszélgetésben több vezetô internetszolgáltató képviselôje (Matáv, GTS-Datanet) mellett jelen volt még Uj Péter, az Index fôszerkesztôje, Bánhidi Ferenc, az NHH képviseletében, illetve Bóna Ákos, az isite.hu fôszerkesztôje. A jelenlévô telekommunikációs cégek vezetôi a hatóságot marasztalták el a távközlési szabályozások megfelelô rendszerének hiánya miatt. A megfelelô szabályozási rendszer megalkotása is kihatással lehet az internetpenetráció növekedésére. A Hogyan születik az üzlet az EU-ban? szekcióban érdekes elôadásokat és hozzászólásokat lehetett hallani az uniós piacra jutásról Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnökének a vezetésével. Elhangzott, hogy (a magyar ITD helyett) a külföldi szervezetek jelenleg hatékonyabban tudják támogatni a magyar vállalkozások termékeinek külföldi piacra jutását. E tekintetben a kormányzat jelentéktelen segítséget nyújt, holott az export kulcsfontosságú lenne a magyar gazdaságnak. Sokszor a kormányzattól, még Kóka János miniszter úrtól is azt hallani, nincsenek piacképes és exportképes magyar termékek. Ez természetesen nem igaz, a legtöbb esetben a tôkehiány és a kellô tapasztalat (akár marketinges jellegû) kettôse jellemzi a magyar kisés középvállalatokat. Elhangzott továbbá, hogy a hagyományos magyar kreativitás és a különbözô kultúrákhoz való jó alkalmazkodási képességünk jelenthet elônyt és alapot a felzárkózáshoz, amelyhez kormányzati támogatásra is szükség lenne. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a jelenlegi elektronikus kormányzás stratégiája illeszkedik az uniós tervekbe és szabályozásba, így annak módosítására nincs szükség. Kiemelte, hogy megteremtettük az egységes elektronikus kormányzati közmû alapját és eddig több mint 600 intézmény csatlakozott a kormányzati informatikai gerinchálózatra. Az állampolgár az ügyfélkapun keresztül léphet be az elektronikus kormányzati rendszerbe, ezáltal egy helyen lép kapcsolatba az államigazgatással és intézheti akár elektronikusan ügyeit. A rendezvényen átadták a díjakat az Enamiké és az eworld által a középiskolások számára meghirdetett József Attila pályázat, az ATTI- LA100 nyerteseinek. A pályázóknak a Ki vagyok én? Hol élek? Mit akarok? kérdésekre kellett válaszolnia az általuk készített rövidfi lmekben, kizárólag József Attila szavainak felhasználásával. A díjakat, nagy értékû mobiltelefont, számítógépet, valamint egyegy ötven kötetbôl álló könyvtárat Magyar Bálint oktatási miniszter adta át a tehetséges fi ataloknak. 2005. május ÖN KOR KÉP 23
HÍREK A fôvárosi önkormányzat szervezésében június 3-5. között három napos, mintegy 40 sportágat, valamint környezetvédelmi, kulturális és életmód programokat felölelô esemény megrendezésére kerül sor a Margitszigeten. A rendezvény célja a szabadidô- és versenysport, valamint a környezetvédelem fontosságának bemutatása és az egészséges életmód népszerûsítése. A sportszövetségek, a kerületi önkormányzatok, környezetvédelmi civil szervezetek, oktatási intézmények, testnevelô tanárok és edzôk közösségei, valamint egyesületi szakemberek dolgoznak majd annak érdekében, hogy népszerûsítsék a mindennapos sportolást, a hagyományos sportágak mellett megismertessék az állandóan bôvülô, új sportágak színes palettáját, valamint felhívják a figyelmet a környezetvédelem és a sport kapcsolatának fontosságára. Strandröplabda, szabadtéri ökölvívás, sárkányhajó regatta, birkózás, búvár, mûugró bemutató és labdarúgás, atlétika, lovaglás, lövészet, játékos ügyességi versenyek mellett, több mint 40 esemény igazi jó hangulatú hétvégi kikapcsolódás lehetôségét kínálja. A rendezvény kapcsán a Környezetvédelmi Világnap (június 5.) idén háromnapos ünneppé válik, s a Margitsziget zöldjébe a sporttal szimbiózisban nagyszabású környezetvédelmi programsorozattal hív mindenkit a fôváros. Május 25-én rendezték meg a Kihívás Napja lakossági sportvetélkedôt, azt a játékot, amely a testedzésen túl kiváló szórakozás a résztvevôk és a nézôk számára is. A rendezvényre 231 település nevezett. A szervezôk bíznak benne, hogy a játék nemcsak az év egy napján, hanem több alkalommal is sportolásra ösztönözi majd a résztvevôket. Gondok a Balatonnál. A gyapjaslepke elleni védekezésrôl, a Balaton-törvény alkotmánybírósági határozatban kifogásolt pontjáról, valamint a Hévízi-tó térségének beépítettségérôl tárgyalt kétnapos, szemlével összekötött ülésén az Országgyûlés környezetvédelmi bizottsága. A szakemberek eddig egységes várakozásával szemben a gyapjaslepke harmadik éve tartó inváziója nem omlik össze, sôt, a tavaly országosan 110 ezer hektár területet érintô fertôzöttség közel 20 százalékkal nagyobb lesz. Ezért kezdeményezték a szaktárcánál, hogy a helikopteres védekezés a belterületeket is érintse. A legfertôzöttebb körzetek egyike Veszprém megye, illetve a Balaton-felvidék egy része. A Balaton-törvény két, alkotmányellenesnek minôsített pontja kapcsán a bizottság úgy látja, hogy a törvényt nem kell hatályon kívül helyezni, de az egészséges környezethez való jog szervezeti garanciái mielôbb beépítendôk. Továbbra is kiemelten fontosnak ítélik a Hévízi-tó és környezetének védelmét, s túlépítettnek tartják a tó tágabb környezetét. Közmunkaprogramra 700 millió forint. Nagyszabású közmunkaprogram indul a Balatonon kormányzati támogatásból és a MÁV Rt. részvételével. Ennek keretében 700 millió forintból az elôzô évinek csaknem ötszörösét, mintegy ezer munkanélkülit foglalkoztatnak október közepéig. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közölte: három város Siófok, Balatonfüred és Keszthely koordinálásával 45 tóparti településen, 232 kilométernyi partszakaszon, a parttól mintegy másfél kilométeres sávban megtisztítják a területet, s valamennyi vasúti átjárót, illetve parlagfû-mentesítést végeznek a közhasznú munkában foglalkoztatottak. Sütô László, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta: a látogatók érdeklôdéséhez nem csak elegendô mennyiségû és jó minôségû víz kell, hanem rend, tisztaság és kellemes környezet is. Tisza-tavi programok. Hétszáz millió forintot költhet idén a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a vízparti utak fejlesztésére és egyéb felújításokra. A tanács pályázati rendszerek keretében 258 millió forintot oszt szét idén idegenforgalmi rendezvények szervezésére, kerékpárutak fejlesztésére, strandok vízforgató berendezéseinek megépítésére. A tanács 200 millió forinttal a közmunkaprogramba is bekapcsolódhat, illetve a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttmûködve szeretné elnyerni a Tisza-tó az ökoturisztikai védjegy címet. A Tiszatavon a Poroszlói medencében június 15-éig elkészül az ökoturisztikai tanösvény, július 15-ére pedig az a kishajó, amellyel a madárvártákat lehet majd megközelíteni. 24 ÖN KOR KÉP 2005. május