MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései Záró megállapítások 2008. június 10. A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiány 2007-ben történt csökkenése üdvözlendő, azonban a globális pénzpiaci helyzet bizonytalanságai miatt továbbra is komoly sebezhetőségi pontok vannak. Magyarország GDP arányos államadóssága és nettó külföldi adóssága az EU új tagállamai között messze a legnagyobb. A világpiaci kockázati étvágy elmúlt évi visszaesése egy ilyen háttérrel szemben az államkötvények felárának viszonylag nagy növekedéséhez vezetett. Nőttek a pénzügyi rendszer kockázatai is, amelyek esetleges bekövetkezése kedvezőtlenül hatna a gazdaságra. A sebezhetőségi pontok további csökkentése alapvető fontosságú a gazdasági stabilitás és az erős, fenntartható növekedés előmozdítása érdekében. A következő kulcsfontosságú gazdaságpolitikai intézkedéseknek kell elsőbbséget adni: További költségvetési konszolidációra van szükség a Konvergencia Programmal összhangban, a stabilitás megőrzését és a növekedést támogató adó és kiadási oldali reformok mentén. A monetáris politikának a 3 százalékos fogyasztói árindexhez kell szilárdan lehorgonyzottnak maradnia két éves időhorizonton. A banki kockázatkezelési gyakorlatot javítani kell, a pénzügyi védőhálót a pénzügyi felügyeleti szerveknek meg kell vizsgálniuk, és tesztelniük kell azokat. Amennyiben nem sikerül a sebezhetőségi pontokat csökkenteni, az a finanszírozási feltételek szigorodását eredményezheti, ez magasabb kockázati felárat és alacsonyabb tőkebeáramlást okozhat, ami árt a gazdaságnak. Gazdasági kilátások A 2007-es markáns költségvetési konszolidációt követően 2008-2009-ben a gazdasági növekedés várhatóan fellendül. Az előrejelzés a magánfogyasztás óvatos emelkedését mutatja, a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedésével összhangban. Az erőteljes export és a növekvő EU transzferek várhatóan a beruházások gyorsulását segítik. Összességében a reál GDP-re vonatkozó növekedési előrejelzés 2008-ra 2 százalék, 2009-re pedig 2 ¾ százalék. A potenciális gazdasági növekedés, amelyet 3-3 ½ százalékra becsülünk magasabb lenne ennél, ha a kormányzat méretét és az evvel járó adóterhet csökkentenék és a vállalkozások adminisztratív terheit mérsékelnék. A folyó fizetési mérleg hiány csökkenése várható 2008-2009-ben, azonban ez középtávon ismét növekszik majd. Rövidtávon, az erőteljes exportbővülés miatt az előrejelzés szerint a kereskedelmi mérleg javul; várhatóan növekednek a nettó bevételek, valamint az EU transzferek is. Középtávon a belföldi kereslet emelkedése csökkenti a kereskedelmi mérleg többletét. Becsléseink szerint a reál effektív árfolyam - a közelmúltbeli erősödése következtében - a gazdasági fundamentumok által indokolt értéknél kissé magasabb, bár az ilyen értékeléseket nagy bizonytalanság övezi. 1
A nagymértékű külföldi forrásbevonás az egyik fontos sebezhetőségi pont. A nettó külföldi források elérik a GDP 100 százalékát, ami elsősorban közvetlen tőkebefektetést, a hitelexpanziót finanszírozó banki hitelfelvételt és az államadósságot tükrözi. Mivel a bruttó külföldi adósságállomány is eléri körülbelül a GDP 100 százalékát, a bruttó finanszírozási igény is magas, különösen 2008-2009-ben. A rövidlejáratú adósságállományt azonban a nettó nemzetközi tartalékok durván fedezik. A bankok számára a nem anyabanki forrásokból történő forrásbevonás potenciálisan volatilisebb, mint az anyabanktól való forrásbevonás. Ehhez kapcsolódó sebezhetőséget jelent a háztartások nagymértékű külföldi deviza kockázati kitettsége. A 2008-2009-es kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Pozitív kockázatot hordoz az, hogy az előrejelzettnél jobb mezőgazdasági termés a növekedés gyorsabb feléledését ösztönözheti. Negatív oldalon a külső finanszírozási feltételek romlása, akár világgazdasági, akár belföldi folyamatok váltják ki, megemelnék a hitelfelvételi költséget és csökkentenék a beruházásokat. A forint erős leértékelődése átmenetileg javítaná a versenyképességet, de rontaná a háztartások mérlegét, tekintettel a nagymértékű külföldi devizában denominált forrásállományra. A vagyonvesztés mérsékelné a magánfogyasztást és rontaná a hitelállomány minőségét, amely potenciálisan feszültséget teremt a bankrendszerben. Költségvetési politika A 2008-as, 4 százalékos GDP arányos költségvetési hiánycél teljesíthető. A kiigazítás elsősorban a kiadási oldalon történik, amely nagyrészt a 2007-es egyszeri kiadások kiesését tükrözi, beleértve a MÁV feltőkésítését, honvédségi felszerelés lízingelését és az autópálya építést. Ennek ellenére nagyra értékelhető a költségvetési kiigazítás, tekintettel a potenciális alatti gazdasági növekedésre. Az óvatos bevételi előrejelzés és az adóbehajtás folytatódó javulása mellett várható bevételi többletet meg kell takarítani és az államadósság csökkentésére kell fordítani. 2009-et illetően, elengedhetetlen a költségvetési hiány további csökkentése a Konvergencia Program szerinti GDP arányos 3,2 százalékra. A cél eléréséhez a kiadások szigorú féken tartására (elsősorban a bérek és a transzferek esetében, és a bejelentett kiadási plafonokkal összhangban) és erőteljes bevétel-növekedésre van szükség.(a kormány reál GDP növekedési előrejelzésének megfelelően). Következésképpen adómérséklésre nincs mozgástér az ezt ellentételező kiadáslefaragások nélkül. Deficit-semleges adó és kiadás oldali változások javíthatnák a munkavállalási hajlandóságot, növelhetnék a foglalkoztatást, és ezáltal középtávon fokozhatnák a gazdasági növekedést: Bevételek. Kívánatos lenne az adóalap szélesítése az adóterhelésnek a munkáról a fogyasztásra és vagyonra történő áttétele mellett. Például, rövidtávon a munkát terhelő adók csökkentését kísérhetné az adómentességek szűkítése, a forgalmi és a jövedéki adó mértékének emelése. Általánosabban, az adórendszer további egyszerűsítése és az adóigazgatás javítása mérsékelné az adóbeszedés költségeit és korlátozná az adóelkerülés lehetőségeit. Középtávon meg kell fontolni a vagyonadó bevételsemleges bevezetését a munkát terhelő adók csökkentésével együtt. 2
Kiadások. Rövidtávú megtakarítások érhetők el a szociális transzfereknél a rászorultsági elv alkalmazásával és a jogosultsági feltételek szigorításával. Középtávon a kormányzati kiadások csökkentése az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer további reformjától függ. Mérsékelni lehet a nyugdíjrendszerben az ösztönzést a korai nyugdíjba vonulásra és fokozatosan növelhető a nyugdíjkorhatár. Az egészségügyben a fő feladat a kórházak irányításának javítása és a hatékonyság növelése egészséges szabályozási keretrendszer életre hívásával. Az oktatásban növelné a hatékonyságot az önkormányzatok közötti koordináció fokozása, a teljesítményfinanszírozás kiterjesztése és a felsőoktatási intézmények nagyobb autonómiája. A gazdasági kilátásokat és a reformok költségvetési hatását övező bizonytalanság miatt a 2009-es költségvetésnek jelentős tartalékokat kell tartalmaznia. A nagymértékű államadósság miatt az adósságszolgálat sebezhető a kamatemelkedés és az árfolyam leértékelődés által. A magas infláció bizonyos kiadási tételekre - úgymint bérek, szociális transzferek, helyi önkormányzatoknak nyújtott transzferek, állami vállalatok támogatása - felfelé irányuló nyomást gyakorol. Az állami tulajdonú vasúttársaság is jelentős kockázati forrás. Ugyancsak aggodalomra ad okot az önkormányzatok adósságállományának növekedése. Egy szabályokra alapozott költségvetési keretrendszer bevezetése és a költségvetési eljárásrend erősítése elősegítené a szükséges további konszolidáció megvalósítását. A költségvetési felelősségről szóló törvénytervezet törvénybe iktatása az alkotmánymódosítással és az önkormányzati törvény módosításával együtt (mindkettőhöz kétharmados többség szükséges a parlamentben) az egészséges költségvetési politika melletti elkötelezettséget jelezné. A javasolt országgyűlési költségvetési hivatal független, szakértők által készített mélyreható elemzést adna a költségvetési szabályok betartásáról, amely alapvető fontosságú. A törvény megerősítené a középtávú kiadási keretrendszert a jelenleg előrejelzett kiadási plafonok kötelező érvényűvé tételével. Ezek a változások alacsonyabb hitelköltség formájában jelentős nyereséget eredményezhetnek a kormányzatnak. Monetáris politika Az árfolyamsáv eltörlése üdvözlendő, hiszen ezáltal megszűnik a monetáris politika céljai közötti esetleges ellentmondás. Ezentúl a monetáris politika képes kizárólag az inflációs célkövetésre összpontosítani. Az irányadó kamat megállapítása során mostantól az árfolyammozgásokat olyan mértékben veszik figyelembe, amennyire hatással vannak az inflációs kilátásra. Emellett az árfolyamsáv eltörlése megszüntette a forint elleni egyirányú spekuláció lehetőségét egy esetleges pénzpiaci turbulencia esetén, illetve segítséget jelenthet a devizában történő hitelnyújtással és hitelfelvétellel összefüggő kockázat tudatosításában. A fogyasztói árindex (CPI) 3%-ra történő csökkentésére irányuló célkitűzés az elkövetkező két év folyamán elengedhetetlen a makrogazdaság stabilitása szempontjából. Az elmúlt év során nem csak az élelmiszerek és az energiahordozók magasabb világpiaci ára emelte a fogyasztói árindexet, hanem az inflációs alapfolyamatokban is emelkedett az inflációs nyomás: a maginfláció csökkenése, valamint a bérnövekedés 3
tendenciája először megállt, majd részben ellenkező irányba fordult, és az inflációs várakozásokat jelző mutatók nőttek. Ilyen körülmények között helyénvaló volt a központi bank monetáris politikai szigorítása. A jövőt illetően az irányadó kamat - részben a világgazdasági fejleményeknek az alapvető inflációs folyamatokra gyakorolt nyomása következtében további emelkedése lehet szükséges. Alap előrejelzésünk szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt árfolyam felértékelődés, a 2008-09-re várt potenciális alatti gazdasági növekedéssel párosulva várhatóan a 3%-os célra mérsékli az inflációt 2010 első felében. Mindazonáltal az inflációs kockázatok jelentősek. Felfelé mutató kockázatot jelenthet a világpiaci élelmiszer és energia árak további emelkedése, ami befolyással lehet az inflációs várakozásokra és így a bér oldali nyomásra. A forintban denominált eszközök kockázati prémiumának emelkedése az árfolyam csökkenését, és ezáltal az infláció emelkedését okozhatja. Lefelé mutató kockázatot és ennek megfelelően az infláció mérséklődését jelentheti a külső kereslet vártnál nagyobb visszaesése. Pénzügyi stabilitás A pénzügyi rendszert fenyegető kockázatok - részben a globális pénzügyi piacokon tapasztalt turbulencia, részben pedig a folyamatosan gyors hitel növekedés hatására - az elmúlt év folyamán nőttek. Mivel továbbra is bizonytalan a globális pénzpiaci helyzet, bármely esetleges további magyarországi begyűrűzés mértéke és időzítése kiszámíthatatlan. Hitelezési kockázat. A bankok lazítottak a háztartásoknak nyújtott hiteleik feltételrendszerén, részben a futamidő meghosszabbítása, részben a hitel-fedezeti arányának megemelésével, illetve magasabb kockázati szintű, új termékek bevezetésével (japán jen alapú hitelek). Likviditási kockázat. Az erőteljes hitelnövekedés a hitel-betét arány növekedéséhez, és így a likvid eszközök arányának csökkenéséhez vezetett. A kockázatvállalási kedv világméretű, általános visszaesése növelte a bankok külső forrásköltségeit és csökkentette a futamidőket. A magyar bankoknak ugyan nincs közvetlen kitettsége az amerikai másodlagos jelzálogpiacon, néhány külföldi anyabanknak azonban igen, ami így a Magyarországra történő átgyűrűzés egy lehetséges csatornája. Ilyen körülmények között elengedhetetlenek a bankok kockázatkezelési gyakorlatának javítását szolgáló intézkedések. A hitelezési kockázat tekintetében elsődleges a lakossági pozitív adóslista létrehozása, illetve ezen a területen a stressz tesztelés javítása, beleértve a háztartások valuta kockázati kitettségét is. A pozitív adóslista nem csak javítaná a bankok kockázatkezelési tevékenységét, de a fogyasztók védelmének erősítését is szolgálná azáltal, hogy elriasztana a túlzott mértékű eladósodottság kialakulásától. A központi bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tervezett alulról felfelé történő stressz-tesztelési gyakorlat bevezetésére minél hamarabb sor kellene, hogy kerüljön. Amennyiben a PSZÁF úgy ítéli meg, hogy a bankok tőkeellátottsága nem megfelelő, akkor habozás nélkül használnia kell felügyeleti eszközeit a tőkeemelés megkövetelése érdekében. A likviditási kockázat terén az elsődleges feladat, hogy a PSZÁF felgyorsítsa a bankok likviditás kezelési tevékenységének áttekintését. Ez erősítené a PSZÁF felügyeleti tevékenységét ezen a területen. A PSZÁF-nek mielőbb ki kell alakítania, és nyilvánosságra 4
kell hoznia egyértelmű, világos ajánlásait a bankok likviditás menedzselésére vonatkozóan. Ezzel egy időben a Felügyeletnek biztosítania kell, hogy a bankok rendelkezzenek hatékony válságkezelési előírásokkal. A pénzügyi védőháló felülvizsgálatát és tesztelését fel kell gyorsítani. Ugyan a PSZÁF rendelkezik a szükséges felügyeleti eszközökkel, fontolóra lehetne venni egy megelőző korrekciós intézkedéseket tartalmazó, formális rendszer bevezetését. A belföldi válságkezelésre vonatkozó megállapodás létrejött és tesztelésre került a központi bank, a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium között, amelyet folyamatosan karban kell tartani, és javítani kell. Tekintettel Magyarország fontos határon átnyúló kapcsolataira mind a nyugateurópai anyabankokkal mind pedig a délkelet-európai leánybankokkal, alapvető fontosságú a hatékony kommunikáció és együttműködés más országok pénzügyi hatóságaival. *** Köszönjük a hatóságoknak a korábbiakban is tapasztalt nagylelkű vendégszeretetét és az őszinte hangvételű megbeszéléseket, és minden jót kívánunk a munkájukhoz. 5