PLATÓN TÖRVÉNYEK
Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?
Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi háborús események és egy szétesett Athén közepette nőtt fel. Látta az athéni államot, ahogy az megöli mesterét, Szókratészt. Szeretett volna egy jó, jól működő államot az akkori Athén helyére. Igen Próbálkozott vele Szicíliában, sikertelenül. Nem Szókratész: Elfelejtettem, hogy csak játszunk. (Állam, 536c) Nem Törvények: már a törvények uralmát tartja kívánatosnak. Ez a második legjobb rendszer, de ez az, ami megvalósítható. Összegzés: Fiatalabb korában valószínűleg úgy gondolta, hogy megvalósítható, de később már nem.
Bevezetés Törvények A Törvények Platón legutolsó és leghosszabb dialógusa, befejezetlen Stílusa alapvetően tér el a többi platóni dialógustól: már inkább monológ Ez az egyetlen platóni mű, amelyben nem jelenik meg Szókratész Helyszín: nem Athén, hanem Kréta A mű görög címe: Nomoi, azaz az írott, kodifikált törvényt (vs. phüszisz) Ez ki is jelöli a mű fő témáját Legnagyobb változás: a filozófus uralkodók helyét átveszi a törvények uralma
Előzmény: Államférfi Szintén kései korszakból származik, stiláris rokonság a Törvényekkel Időpont: Kr. e. 399-ben játszódik Kérdésfelvetés A szofista elején: vajon a szofista, az államférfi és a filozófus ugyanarra az embertípusra alkalmazhatóke. Egy csoportba tartozik így A szofista és Az államférfi. Feltételezhetjük, hogy Platón esetleg akart írni egy dialógust A filozófus néven. Ezt az ókorban az Epinomisszal azonosították. Téma: az államférfi. Államférfi feladata: törvényhozás (a végrehajtás nem)
Államférfiúi techné: megismerő tudomány (nem gyakorlati, manuálisan létrehozó) parancsoló (nem megítélő) vezetők (nem csak a parancsok továbbítói) élőlényeket irányít (és nem élettelen tárgyakat) élőlények csoportjára figyel (nem csak egy egyénre). De nem pásztor, mert az ideális államférfi figyelembe veszi, hogy szabad akaratú embereket irányít Személyi hatalom vs. alkotmányosság: utóbbi kívánatos 1. legjobb a személyes hatalom lenne. Egy törvény sem képes minden esetben ideálisan működni: hiszen nem partikuláris 2. legjobb: sérthetetlen törvények. Jobb, mint bölcs uralkodó hiányában kizárólag egy nem bölcs uralkodóra bízni a hatalmat, törvények nélkül Ideális államforma: korlátozott monarchia Egy személy uralma jól lefektetett alaptörvények alapján
Törvények Szereplők: a Törvények szereplői mind idősek (60+): élettapasztalat, nagy távlatban gondolkodás. Van idejük megvitatni mélységében a kérdést. 1. Egy meg nem nevezett athéni férfi: jól tájékozott és kritikus a saját nézeteivel szemben is 2. Krétai Megillosz: 3. Spártai Kleiniász: a spártai törvényekkel kapcsolatban tájékozott csak. Fiatalabb korában nem bírálhatta a saját törvényeit. Helyszín: Kréta szigete Időpont: nyári napforduló napja. Alaphelyzet: Elgyalogolnak ½ nap alatt Knósszosztól az Idahegyen található Diké-barlanghoz, Zeusz szülőhelyéhez. Téma: Egy új krétai település létrehozása. Államról és törvényekről való beszélgetés.
I. könyv Kiindulás: egyetértés abban, hogy a törvények isteni eredetűek. Természeti állapot: a hadüzenet nélküli háború (vs. rivális államok). Az államot tehát úgy kell berendezni, hogy háborúban legyőzze a többi államot. Spártai álláspont: a legfontosabb állampolgári kötelesség, hogy jó harcos legyen. A cél: a béke (628c-d). A hadüzenet nélküli háborús állapot érvényes falvak és családok között is, személyek között is, sőt emberen belül is. Athéni álláspont: a legnagyobb győzelem nem az ellenségen, hanem önmagunkon aratható de ehhez nem elég a bátorságot fejleszteni. A mértéktartás erényének fejlesztése (626e)
A mértékletesség mellett a bölcsesség és az igazságosság is fejlesztendő, ugyanis a belső viszály (sztaszisz) legyőzéséhez ezekre is szükség van Törvény által elérendő javak rangsora: 1. Négy erény (bátorság ezek között csak az utolsó) Nevelés lényege: erényesség kialakítása. 2. Testi egészség 3. Szépség 4. Erő 5. Anyagi gazdagság Athéni javaslata: vizsgálják meg a 4 erényt. A vizsgálatba csak belefognak a bátorsággal és a mértékletességgel, de nem fejezik be (Törvények: utolsó, befejezetlen mű). A borral próbára tehetők ezek az erények vs. spártai álláspont: náluk a bor tiltott.
II. könyv a nevelés a gyermekek vonzása és vezetése afelé, amit a törvény helyesen kimond, és amit a legkiválóbb és legöregebb férfiak tapasztalatuk alapján helyesnek tartanak. Nevelés abból indul ki, hogy már a kisgyermek is megtapasztalja az örömöt és a fájdalmat Meg kell neki tanítani, hogy mi az, aminek örülni kell és mit kell elutasítani Két forrás elmélet: a cselekedeteinknek 2 forrása van: gyönyör keresése és fájdalom elkerülése (I. könyv) Nevelés = tudatos szoktatás Nevelés kétféle lehet: (1) Hanggal: zenei képzés (2) Mozgással: a) tánc: ha játékos célból b) sport: ha a test tökéletesítése céljából.
Erkölcsi nevelés 1. fázisa: kisgyerek nem tud veszteg és csendben maradni, ezért zene és tánc segítségével ezt meg kell szelídíteni. Test és lélek között alapvető összefüggés van Az értelmes lélek rendezetten mozog Sokféleség nem kívánatos a táncban és a dalban, mert az értelmes léleknek egyféle tánc és dal felel meg Költőknek is az ész elveit kell közvetíteni az életkornak megfelelő formában: a legkellemesebb élet a legjobb.
III. könyv Miután belátták, hogy a spártai törvények elsősorban a bátorságot fejlesztik, miközben a többi erény fejlesztésére is szükség van, felmerül a kérdés, hogy ez miként alakult így Általánosabb témára terelődik a beszélgetés: hogyan jönnek létre az államok? A történelmet állandó fejlődés és hanyatlás jellemzi. Periódusok vannak, amelyeket természeti katasztrófák választanak el egymástól (özönvíz, Atlantisz is így pusztult el). Az idők folyamán valamennyi lehetséges államforma létrejött már egyszer. Államok hármas eszménye: (1) testvéri összetartás, (2) szabadság és (3) okosság.
Állam létrejötte Katasztrófa után: 1. Családfő irányítása. Nagycsaládok elszórtan. Pásztorok mint nomádok, állattenyésztéssel. 2. Hegyi település több nemzetség összeköltözésével. Város szabályrenddel és első uralkodókkal. Ahogy egyre nő a város, úgy legyen az uralkodói rétegben egy király, akit megválasztanak. Megjelennek a törvények, de csak mint az egyes nemzetségek magukkal hozott szokásai (nomosz). 3. Sík területen alapított városok közössége.
Államformák Két államforma létezik: Személyes uralom: monarchia Demokrácia: néphatalom Ideális államforma: kevert államforma A kettő ötvözete az ideális A kevert államforma a Törvények újítása Mindkét államformából az előnyöset kivenni és azt beépíteni: A szabad alattvalók nem tűnik, hogy a hatalmon lévők bármit megtegyenek A hatalmon lévők nem engedik, hogy az alattvalók bármit megtegyenek. A hatalmon lévők mindig változnak. Ez a hatalom megosztásának elve Mindkét fél egyedül a törvényre hivatkozhat
IV. könyv 707d: Mi a legnagyobb érték az emberek számára? Hogy a lehető legjobbakká váljanak és azok is maradjanak, amíg élnek. 709e-710a: Mi a legjobb helyzet? Ha akad egy jó szándékú és értelme zsarnok. Fiatal, gyors felfogású, jó emlékezetű, bátor és nagylelkű Minden erénnyel bír Megvan a kellő hatalma 712c: Milyen államformát kell adni a városnak? A választ egy mítosz vezeti be: Kronosz felismerte, hogy az embereket eltorzítja a korlátlan hatalom. Az eredmény gőg és igazságtalanság (713d). A legjobb helyzet tehát a valóságban sosem állhat fenn, a második legjobb helyzetre kell eleve felkészülni. A második legjobb helyzetet kell kitalálni a megalapítandó államnak.
715b-c: Mi az a második legjobb uralom? A törvények uralma A becsület mértéke a törvényekhez ragaszkodás, amely végső soron az istenek tiszteletét jelenti Platón a 715e-ben önmagát kritizálja: Igen, mert az ilyen dogokban ifjúkorában lát homályosan minden ember, öregkorában pedig élesen A törvények előtti 3 legfontosabb alapelv: 1. Mindennek mértéke isten. Az ember mértékletességgel lehet istennek kedves. 2. Az isteneket áldozatokkal kell tisztelni. 3. Az ősöket és a szülőket is tisztelni kell életükben és halálukban is.
Törvények elé szükség van preambulumra A preambulum műfaja Platón találmánya Azokat az elveket és kötelességeket sorolja fel, amelyeket megkérdőjelezhetetlen kiindulópontnak kell venni A törvényekhez preambulum szükséges, hogy rögzítse, hogy mely törvény miért született, mik a kötelességeink és miért éppen azok a büntetendő tettek Mint az orvos, mielőtt gyógyítani kezd: elmagyarázza a betegség okait és a javasolt gyógymódot. Gyógyítás csak ezután! Orvos-hasonlat: nem büntetni akarnak a törvények, hanem gyógyítani vs. korabeli gyakorlat A zenei műveknek is van bevezető tételük. A preambulum 3-féle eszköze: 1. Racionális érvelés. 2. Dicséret és szidás, önérzetre apellálva. 3. Isteni harag és büntetés kilátásba helyezése.
V. könyv Általános alapelvek továbbra is A lélek értékesebb a testnél, a test a vagyonnál: test és lélek dolgaiban a középút a legjobb Helyes viselkedés társas viszonylatban: Gyermekekkel: személyes példamutatás Másokkal: a lojalitás, segítés és a megértés a legfontosabbak, mert senki sem készakarva vétkezik 4 x 2 életforma: mértékletes és kicsapongó, bölcs és balga, bátor és gyáva, erkölcsös és erkölcstelen. A vezetőknek kell leginkább erényeseknek lenniük
Állam ideális mérete: viszonylag állandó népesség Földterületek felosztása miatt is fontos Magántulajdon: Ideális államban nincs tulajdon, valamint nő- és gyerekközösség van De az ideális állam nem valósítható meg emberekkel, így a második legjobb társadalomban kell gondolkodni! Föld felosztásának be kell következnie de úgy kell rájuk tekinteni, mintha közös tulajdonok lennének Gazdasági különbségeket is minimálisra érdemes csökkenteni az ideális társadalomban: a vagyonosok bevétele egy összeg felett visszaszáll az államra Pénznek máshol ne legyen értéke
VI. könyv Tisztségek megállapítása és hatáskörök leírása 37 fős, alkotmány felett őrködő testület 50 és 70 év között Több lépésben választják meg őket, nem csak szerencse alapján 3 hadvezér. 360 fős tanács, amelyben minden vagyoni osztály képviselteti magát. Legfontosabb pozíció az államban: oktatási miniszter Fontos, hogy a szolgákkal is igazságosan kell bánni, valamint, hogy az erkölcsi szabályok a nőkre is vonatkoznak Férfi és nő kötelessége, hogy összeházasodjanak és utódokat nemzzenek, méghozzá a megfelelő életkorban Mindkét nem kötelezhető katonai szolgálatra.
Törvényekre vonatkozó megjegyzés: A törvények megalkotása sosem fejezhető be Mindig tökéletesítése szorul Aktuális helyzethez Mindig az isteni törvényhez igazodva De ez csak akkor következhet be, ha a következő generáció is folyamatosan törekszik a jóra Oktatási miniszter legfontosabb szerepe VII. könyv éppen ezért a gyereknevelést szabályozza. A Törvényekben már nincs szó külön az őrök és a filozófusok neveléséről: mindenkinek ugyanolyan nevelésben kell részesülnie.
VII. könyv A nevelést minél előbb el kell kezdenie az államnak, hogy minél kisebb múljon a szülőkön. 1. szakasz: magzatkortól 3 éves korig. A nevelés nem törvényekkel történik, hanem felvilágosító és intő szavakkal. Kulcsfontosságú, hogy mindig mozgásban kell a gyerekeket tartani. 2. szakasz: 3-6 éves kor. Legfontosabb tevékenység a játék. 3. szakasz: 6-10 éves kor. Tánc és sport, zenei nevelés. 4. szakasz: 10 éves kortól. Kötelező állami iskola, ahová a fiúk és lányok együtt járnak. A teljes napot tevékenyen kell eltölteni. A legjobb, ha a Törvényekben elhangzó beszélgetést tanulmányozzák, valamint matematikát, csillagászatot.
VIII. könyv Isteni ünnepek, vallási kultusz, sportversenyek, nemi életre, gazdasági életre vonatkozó szabályok IX. könyv Büntetőjogi törvények: bár egy ideálishoz közelítő társadalomról van szól, mégis van benne bűnözés. Platón a történelemben először különbözteti meg az alábbi két büntetőjogi kategóriát: 1. Blabé: károkozás. 2. Adikia: jogsértés A büntetések kiszabásánál nem tehát a szándékosságot kell figyelembe venni, hanem azt, hogy: 1. Csak kár ért-e valakit vagy 2. Jogsértést is követtek-e el ellene. Első esetben elég egy egyszerű kompenzáció, amelynek a célja a jó viszony helyreállítása a felek között. Második esetben súlyosabb büntetés jár
X. Könyv Természetes teológia kifejlesztése: Platón kijelenti, hogy vannak bizonyos igazságok az istenekkel kapcsolatban, amelyek megtagadása az állam rendjét veszélyeztetik, így büntetendők. Három tételt cáfol: 1. Ateista álláspont: Az istenek nem léteznek. Minden, ami van, az a fizikai elemek értelem nélküli mozgásából (kinészisz) jött és jön létre. 2. Epikureizmus álláspontja: Az istenek nem törődnek az emberekkel. E tétel kiindulópontja, hogy bizonyos emberek egész életükben büntetlenül élhetnek kicsapongó, erényekkel ellentétes életét. Platón válasza: következő életben fogja elszenvedni az ember a következményeket. 3. Az istenek igazságtalanság esetén ajándékokkal megvesztegethetők. Platón szerint ezen az érven csak felháborodni lehet, ez ellen nem is kellenek érvek.
XI. könyv Tulajdonjogi törvények: Platón itt jelentősen támaszkodik az attikai gyakorlatra és komoly befolyást gyakorolt a római jogra Közjog és alkotmány kérdései XII. könyv A közvagyon elsikkasztásáért halál jár Más városokba csak engedéllyel szabad utazni Az állampolgároknak kötelességük részt venni az állam életében Éji Tanács: folyamatosan ülésező bizottság, amely a közösség életére ügyel és támogatja a tudományos kutatásokat. Nevelésük részét alkotja a dialektika és a kozmológia. A Tanács tagja az oktatási miniszter is.
Fő különbségek Platón 2 fő politikafilozófiai műve között Ideális állam Állam Filozófusok uralma Lélek elnyomása Nevelés: kiválasztottaknak Szigorúbban vett társadalmi osztályok Erény: csak a filozófusok bírnak vele Magántulajdon nincs Család nem fontos Valós állam Törvények Törvények uralma Lélek megszelídítése Nevelés: mindenkinek Átjárhatóbb, realisztikusabb társadalmi felépítés Erény: mindenkinek törekednie kell felé a törvények betartása által Magántulajdon van Család: a társadalom alapegysége
Ajánlott irodalom Platón: Az államférfi. Atlantisz, Budapest, 2007 Platón: Törvények. Atlantisz, Budapest, 2008 Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 233 302. o. Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Budapest, 1999. 518 524, 548 567. és 642 689. o.
Következő órára kötelező olvasmány Arisztotelész: Politika I. könyv 1252a 1260b