Növekvő lakossági kitettség - alacsony pénzügyi ismeretek Egy kutatás tanulságai Máger Andrea igazgató-helyettes 2007. május 23.
Miért foglalkozik az MNB a pénzügyi kultúrával? Monetáris politikai döntések értelmezése a közvélemény számára Pénzügyi stabilitási szempontok 1998-tól dinamikus háztartási hitelnövekedés, kezdetben a fogyasztási hitelek, majd a lakáshitelezés terén A hazai bankszektorban meghatározó a külföldi anyabankok tulajdonában lévő bankok szerepe EU csatlakozás pénzügyi integráció fokozódása Pénzügyi innovációk gyors beáramlása (termék és technológiai), innovációs folyamat felgyorsulása
Piaci tendenciák Kínálati oldal: A bankok tulajdonosai által támasztott magas jövedelmezőségi elvárások Bankok lakosság felé fordulása, élesedő piaci verseny (oligopolisztikus piac) Számos új, egyre bonyolultabb banki termék Új típusú marketing és kommunikációs eszközök megjelenése Kockázatok áthárítása a fogyasztókra Keresleti oldal: Az ügyfelek rövid távú szemlélet alapján, a tényleges kockázatok ismerete nélkül döntenek A háztartások kockázatosabb pozíciót vehetnek fel, mint amennyit kockázatviselő képességük elvisel Háztartási hitelek A jövőbeni hitelezési veszteségeken keresztül negatívan érintheti a bankrendszer stabilitását
Mennyire felkészültek a magyar háztartások? A magyar lakosság többsége semmilyen pénzügyi és gazdasági oktatásban nem részesült, a megfelelő alapok hiányoznak Nincsenek számottevő tapasztalatai - tapasztalati úton sem tud tudást átadni Új ismereteket nehezen fogad be Háztartások bank- és termékválasztása passzív (GVH felmérése) A pénzügyi ismeretek szintje az elmúlt évek során alig változott, miközben számos bonyolult új termék jelent meg (Pl. unit-linked biztosítással kombinált deviza alapú hitelek) Növekszik a pénzügyi ismeretek és a felvállalt kockázatok közötti rés Az MNB célirányos kutatása a tényleges helyzet feltérképezése céljából (2006. augusztus)
A kutatás témái általános pénzügyi ismeretek pénzforgalom bankkártya használat hitelezés nyugdíj-előtakarékosság Célcsoport: 14-30 éves korosztály
Pénzügyekkel kapcsolatos attitűd (1.) Passzivitás 14-17 éveseknél a szülő választ bankot 18-30 évesek jelentős hányada elfogadja a munkahely vagy felsőoktatási intézmény által ajánlott számlavezetőt (munkabér, ösztöndíj, diákhitel stb.) felhasználói szinten működtetik a számukra legszükségesebb banki szolgáltatásokat a pénzügyi szolgáltatás választását megelőzően kevesen tájékozódnak alaposan, de tájékozottságukat jobbnak ítélik, mint amilyen az valójában. Idegenkedés az aktuálisan nem használt szolgáltatásról alig van információjuk és jellemzően nem is érdeklődnek irántuk
Pénzügyekkel kapcsolatos attitűd (2.) Információhiány Erős igény a közérthető, átlátható, magyarul írt kommunikációra szeretnének független és hiteles összehasonlító táblázatokat, elemzéseket látni bizalmatlanság (egyoldalú szerződések, rejtett buktatók, pártatlan tájékoztatási forrás hiánya, érthetetlen nyelvezet) személyes kapcsolatfelvétel előtérbe helyezése a pénzügyek intézésekor rendszeres csalódások (félreérthető akciók, apró betűs részek) Bizalmatlanság a pénzügyekkel és a szolgáltatókkal szemben
Pénzforgalmi és bankkártya szolgáltatások Folyószámlával rendelkezők aránya 14-17 évesek 10% 18-30 évesek 67% Folyószámlanyitás okai: - nyári munka, zsebpénz, munkabér, ösztöndíj, diákhitel - fontos szempont a bankkártya igényelhetősége Bankkártya Bankkártya a témában legtájékozottabb mindkét korosztály (mire használható, vásárlás esetén díjmentes) Bizonytalanság a bankkártyák biztonságát illetően 40% tartja teljesen biztonságosnak a használatát A bankkártyák típusait (betéti, hitel, terhelési) illetően, ill. a járulékos díjakról is bizonytalan ismereteik vannak
Hitelezéssel kapcsolatos ismeretek A hitelfelvételt megelőzően a megkérdezettek csaknem negyede nem fordít figyelmet a banki hitelajánlatok összevetésére, további 13% pedig csak a legfontosabb jellemzőknek nézett utána Tájékozódás A devizahitelek felvétele szempontjából fontos kifejezések (devizanem, árfolyamkockázat, THM) ismertsége alacsony. A megkérdezettek a hitelfelvétellel kapcsolatos ismereteik színvonalát saját bevallásuk szerint is gyengének/közepesnek ítélik. Az önálló jövedelemmel rendelkező fiatal felnőttek 40%-ának nincs tudomása a KHR/BAR létezéséről 35%-a nem képes a forint-és deviza alapú hitelek fő jellemzőinek megkülönböztetésére legalább negyede nem képes megítélni, vagy tévesen ítéli meg a pénzügyi feltételek változásainak hatását a deviza alapú hitelek törlesztő részletére Változások hatása
Nyugdíj-előtakarékosság Legkevésbé ismert terület A fiatalok jelentős része számára teljesen érdektelen: A nyugdíjas évek eljöveteléig tartó időszakot megtakarítási szempontból beláthatatlanul hosszúnak ítélik meg. A nyugdíjrendszert és a nyugdíjakkal kapcsolatos szabályozást bizonytalannak és állandóan változónak látják, illetve a feltételek rosszabbodását várják. A fiatal felnőttek számára leginkább meghatározó döntési szempont pénztárválasztáskor 50% - munkahely javaslata 20% - család, ismerősök ajánlása 10% - az egyes ajánlatok alapos összevetése Pénztár választás A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos érdeklődés a belépést követően is mérsékelt marad.
Pénzügyi kultúra projekt az MNB-ben Célcsoport: 12-25 éves korosztály Rövidtávon Felmérés a fiatalok pénzügyi jártasságáról Látogatóközpont, Monetary-vetélkedő, Stúdium pályázat, tanárszemináriumok, on-line és off-line felületek stb. Tájékoztató kiadvány a végzős középiskolások részére Középtávon Egyeztető fórum az érintett civil, kormányzati és szervezetekkel és hatóságokkal (OKM, PSZÁF, PM, GKM, GVH, Fogyasztóvédelem, BÉT stb.) NAT 2007-es felülvizsgálatakor az általános pénzügyi ismeretek kompetenciakör felvételének támogatása a kötelező ismeretanyagba Oktatási ismeretanyag(ok) összeállításának támogatása A Bankszövetség felkérésére a bankok Pénzügyi kultúra munkacsoportjában zajló munka támogatása, koordinálása
Köszönöm a figyelmet! További információk: MNB honlap/pénzügyi stabilitás/pénzügyi kultúra fejlesztése
A hitelintézeti rendszer háztartási hitelállományának alakulása Háztartási hitelek devizaaránya 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Mrd Ft 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Lakáshitelek Fogyasztási és egyéb hitelek
A háztartási hitelállomány denominációs megoszlása Vissza Mrd Ft 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 800 1 000 600 400 200 0 Mrd Ft 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forint lakáshitelek Deviza lakáshitelek Forint fogyasztási és egyéb hitelek Deviza fogyasztási és egyéb hitelek
Tájékozódás a hitelkonstrukció részleteiről és költségeiről 18-30 éves hitelfelvevők körében (n=335) Viszonylag alaposan tájékozódott az egyes konstrukciók részletei és díjait illetően 40 Vissza Apró részletekre kiterjedően áttanulmányozta a bankok ajánlatait 23 Csak a hasonló termékek legfontosabb jellemzőinek nézett utána 13 Nem nézett utána, mert a bankok által kínált termékek hasonlóak 8 NT/nem maga intézte 13 NV 2 0 10 20 30 40 50
Pénzügyi változások hatása a deviza alapú hitelek havi törlesztő részletére Önálló jövedelemmel rendelkező 18-30 évesek körében (n=705) Vissza növeli nem változtatja meg NT NV csökkenti Forint árfolyam gyengülés a hitel devizaneméhez képest 72 2 20 5 Hitel devizanemre vonatkozó irányadó kamatláb növekedése 51 6 35 7 Forint alapú hitel deviza alapúvá történő átváltása 25 12 45 17 Hitel futamidő meghosszabbítása 20 9 24 46 Hitel kamatláb mérséklődése 13 6 31 49 0% 20% 40% 60% 80% 100%
Kötelező-e nyugdíjpénztárat választani? Vissza 14-17 évesek (N=1006) 18-30 évesek (N=1009) 19 18 24 48 5 3 22 7 nem kötelező választani nyugdíjpénztárat 4 magán nyugdíjpénztár választása kötelező, önkéntes nyugdíjpénztári belépés nem kötelező önkéntes nyugdíjpénztárat kötelező választani, a magánnyugdíjpénztári belépés nem kötelező mindkét típusú pénztár választása kötelező NT/NV 50