H Í R L E V É L 2010. MÁJUS / JÚNIUS

H Í R L E V É L 2010. MÁJUS / JÚNIUS A tartalomból I. MÉDIA... 2 1. Társadalmi célú reklámok... 2 2. A Kormány inkább átgondolná a médiatörvényt... 3 3. Online szerencsejáték... 3 II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK... 5 1. Változtak a csekkbefizetés szabályai... 5 2. Fizetési meghagyásos eljárás... 5 3. Elektronikus peres eljárás... 6 4. Illetéktörvény... 6 III. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE... 7 1. Fogyasztói csoportok... 7 2. Elrettentő mértékű bírság kartellezésért... 9 3. Újabb megtévesztő Gastroyal-akció... 9 1

I. MÉDIA 1. Társadalmi célú reklámok A kereskedelmi csatornák nem akarják este kilenc előtt sugározni azt a társadalmi célú reklámot, ami a fiatalkorúak szexuális felvilágosításának fontosságára hívja fel a figyelmet. A csatornák az ORTT-től félnek, mivel a Médiatörvény szerint azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, csak kilenc óra után lehet közzétenni. A Szűlészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság reklámfilmjében, amely arról beszél, hogy évente ötezer kiskorú veteti el nem kívánt magzatát Magyarországon, nincs vér, hiányos öltözék, nem sokkolóbb, mint bármelyik tinisorozat, amelybe nem várt terhességet szőttek a forgatókönyvírók. A két országos kereskedelmi csatorna mégis csak este kilenc után sugározta a társaság A-HA fantázianevű kampányának egyszázalékos felajánlásokra irányuló reklámját, mondván, a kisfilm sokkoló, nem gyerekeknek való (annak ellenére, hogy a figyelemfelhívó és prevenciós programot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Egészségügyi Minisztérium és több gyógyszergyár is támogatta). Ráadásul a Médiatörvény szerint 16 éven aluliaknak nem is ajánlott, még ha éppen a 12 és 16 év közötti lányok lennének is az egyik fontos célcsoport. Egyes adók, az ATV, a National Geographic és a Hallmark teljesen elzárkóztak a szpot sugárzásától. A National Geographic és a Hallmark arra hivatkoztak, hogy a reklámfilm nem illik a csatorna arculatába, illetve annyira sokkoló, hogy a nézőket elriaszthatja. Az ATV viszont a filmet készítő reklámügynökségnek küldött válaszában arra hivatkozik, hogy egy hasonlóan merész reklámfilm miatt idén az ORTT már elmarasztalta, ezért most nem kockáztatnának. Az RTL Klub és a Tv2 is ugyanezzel az indoklással mondta, hogy a reklámot csak este kilenctől sugározzák. Mindkét csatorna a jogi osztály állásfoglalására hivatkozott, miszerint a reklám a hatályos Médiatörvény szerint a 16 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába sorolandó, és mint ilyet, csak este lehet bemutatni. A csatornák félnek, mivel az ORTT idén januárban többet is elmarasztalt, mert leadták a Rákellenes Liga reklámját, amiben egy kislány szalad vidáman a mezőn, majd kiderül, hogy a mező temetőkert, a kislány pedig már a koporsóban látható. A hatóság pénzbüntetést nem szabott ki, de felhívta a műsorszolgáltatókat a törvénysértés megszűntetésére. Vagyis a filmet többet nem lehetett sugározni. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára szerint a filmet gyerekműsorok közelében nem szabad leadni, de családi programok szüneteiben igenis érdemes lenne sugározni. Sőt nem is törvénysértő. A szakember szerint a kiskorúak védelméről szóló paragrafusokat nem sérti, ráadásul éppen a gyermekek védelmében készült. Ráadásul az Önszabályozó Reklámtestület szerint az ORTT-nek a társadalmi célú reklámok esetében megengedőbbnek kellene lennie, hiszen a médiatestület korábbi állásfoglalása szerint az ilyen témák esetében a figyelemfelhívás érdekében a hirdetés esetleg megdöbbentő, ellenérzést kiváltó, erőszakot, vagy más, negatív társadalmi megítélésű cselekményt, deviáns magatartásformát ábrázoló jelenetet is tartalmazhat. 2

2. A Kormány inkább átgondolná a médiatörvényt Legutolsó sajtóinformációk szerint őszig mégsem szavaztatják meg a parlamenttel a médiaalkotmánynak nevezett, két törvénymódosításból és egy alkotmánymódosításból álló törvénycsomagot, inkább várhatóan szakmai egyeztetésre küldik azt. A június második hetében benyújtott törvényjavaslat tartalmazza többek között az NHH és az ORTT összevonását, a közmédiák kuratóriumának összevonását, a Sajtótörvény kiterjesztését az internetre, a közlési kötelezettséget, amely alapján minden sajtóterméknek be kellene számolnia a közelebbről meg nem nevezett fontos eseményekről, vagy éppen a válaszadási jogot, amely segítségével akár a becsületsértőnek ítélt véleményeket is helyre lehet igazíttatni. A törvénycsomag egyes részeit már megszavazta az Országgyűlés, így nevezetesen: a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak testületeibe tagokat delegálni jogosult civil szervezetek számára, a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményére, a Közszolgálati Kuratórium tagjainak számára vonatkozó módosításokat. A Közszolgálati Kuratórium 8 tagú lesz, amelybe három tagot delegálhat az ellenzék, hármat a kormánypártok, kettőt pedig az Országgyűlés által kilenc évre választott Médiatanács. Az Alkotmány-módosításhoz kapcsolódóan a véleménynyilvánítás szabadsága mégis szerepel majd az Alkotmányban, ellentétben azzal az eredeti elképzeléssel, amely csak a véleménynyilvánítás szabadságának egy elemét, a szólás szabadságát biztosította volna. (Az Alkotmánybíróság határozata alapján a véleménynyilvánítás szabadsága úgynevezett kommunikációs anyajog, amelyből a szólásszabadság mellett levezethető a gyülekezési jog, a művészetek szabadsága, a kutatások szabadsága, és még sok más jog is.) Nem kerül viszont az Alkotmányba, hogy "a médiaszolgáltatásnak megkülönböztetett feladata a közügyekről való kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás", azonban az alaptörvényben meghatározzák, hogy a közszolgálati feladata, hogy közreműködjön "a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. Várhatóan az Országgyűlés az NHH és az ORTT összevonását és ezzel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megalakítását is megszavazza. Az NHH elnöke ugyanis júniusban lemondott, az ORTT élére pedig Majtényi László tavaly novemberi lemondása óta nem találtak megfelelő embert, így a hírközlés és a média felügyeletének sincs jelenleg felelőse. A Fidesz a médiaalkotmánynak is nevezett törvénycsomagot csak az első lépésnek szánja az új médiatörvényhez, amely a kormány tervei szerint 2011 januárjában lépne életbe. 3. Online szerencsejáték Öt eljárást indított a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tavaly szeptember óta olyan online-szerencsejáték-szervező cégek ellen, amelyek nem rendelkeznek Magyarországon engedéllyel, mégis reklámozzák magukat. Az NFH az idén kiemeltként kezeli a szerencsejáték-szervező cégek ellenőrzését, ezen felül közös felhívást fogalmazott meg a Pénzügyminisztérium, az APEH, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelyben az online szerencsejátékokkal kapcsolatos veszélyekre hívják fel a figyelmet. Ebben leszögezik: az internetes játékok túlnyomó többsége illegálisan 3

(ilyen jogosítványa egyedül a Szerencsejáték Zrt.-nek: a bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére a www.szerencsejatek.hu oldalon, kaszinójáték [mint például a kártyajáték] online szervezését a jogszabályok nem teszik lehetővé, sőt, azt kifejezetten tiltják). A szerencsejátékot szervező társaságok jellemzően Máltán vannak bejegyezve, ott rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel, szolgáltatásaikat pedig az uniós alapjogokra hivatkozva határon átnyúlóan végzik. A társaságok ellenőrzése igen nehézkes, hiszen a magyar hatóságok a belföldön nyújtott szolgáltatást ellenőrizhetik. Az NFH például csak a reklámtevékenység esetében szabhat ki bírságot, amelyet több ízben meg is tett, elsősorban a reklám közzétevőivel szemben (média, lapkiadók) a Szerencsejáték törvény alábbi rendelkezéseire hivatkozásával: Szerencsejáték törvény: 1. (4) A Magyar Köztársaság területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható. 1. (5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást. 2. (7) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. A bíróság azonban megsemmisítette e határozatokat, mert úgy vélte, hogy ezzel az Unió egyik alapelve, a szabad szolgáltatásnyújtás sérül, ugyanis a Szerencsejáték törvény 2. (7) bekezdése kizárólag a külföldön szervezett szerencsejáték vonatkozásában állított fel tilalmat. Tavaly szeptemberben az Európai Bíróság ítéletet hozott egy hasonló, portugál ügyben. Ebben azt mondta ki a bíróság, hogy joga van korlátozni az államnak a szerencsejátékok reklámozását. Bizonyos esetekben ugyanis felül lehet bírálni a szolgáltatások szabad áramlásának elvét is, tipikusan ilyen, ha kiemelt közérdekről, terrorizmus, bűncselekmény, feketegazdaság elleni fellépésről van szó. Az Európai Bíróság ítélete szerint a bűncselekmények elleni fellépés megfelelő indok volt. Ezek szerint Magyarország is szabályosan tilthatja a reklámokat. Időközben a Szerencsejáték törvény 2. (7) bekezdése az alábbiak szerint módosult: Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt. Tehát egyrészről a törvény tiltja a belföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó magyarországi közvetítő tevékenységet is, ha a szerencsejáték szervezésére az APEH nem adott engedélyt (és, mint azt fentebb említettük, hírközlő 4

eszköz által történő szerencsejáték szervezésére a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik monopóliummal). Másrészről kikerült a törvényből a reklámtevékenységre vonatkozó tilalom, azonban az NFH számos határozatában továbbra is bírsággal sújtotta a reklám közzétevőjét, immár nem a Szerencsejáték törvény megsértésére hivatkozva, hanem a Reklámtörvény 10. -ában megfogalmazott tilalomra tekintettel (illetőleg több, az online szerencsejátékok reklámozásával kapcsolatos eljárás is folyamatban van az NFH előtt), mely szerint tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. Mivel az APEH az online szerencsejátékok szervezésére engedélyt továbbra sem ad ki, ezért a Reklámtörvény megsértéséért állapítja meg a reklámozók felelősségét a hatóság. Ezen eljárások tekintetében bírósági döntés egyelőre nem született, és az NFH Jogi Osztálya vezetőjének szóbeli tájékoztatása szerint továbbra is kétséges, hogy milyen jellegű bírósági gyakorlat fog kikristályosodni e tárgyban, illetve az is elképzelhető, hogy az eljárások egy része az Európai Bíróság elé kerül. II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Változtak a csekkbefizetés szabályai A sárga csekken feltüntetett fizetési határidő lejárata előtt legalább két nappal korábban érdemes befizetni a pénzt a postán, miután májusban változtak a csekkbefizetéssel kapcsolatos szabályok: A 2010. április 30-ig érvényes szabályok szerint a befizetést igazoló postai bélyegzőn szereplő dátum jelentette a teljesítés időpontját. A 2010. május 1-jétől érvényes előírások szerint a befizetés azon a napon teljesül, amikor a pénz a kedvezményezett, azaz a szolgáltató számláján megjelenik; a Posta részére a jogszabály pedig maximum két napot engedélyez a befizetett összeg címzetthez történő átutalására. 2. Fizetési meghagyásos eljárás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény értelmében Magyarországon 2010. június 1-jétől a fizetési meghagyások kibocsátásának feladatát a közjegyzők veszik át a bíróságoktól. A törvény kimondja, hogy lejárt pénzkövetelés fizetési meghagyással is érvényesíthető, sőt egymillió forint alatt csak fizetési meghagyással érvényesíthető. Fizetési meghagyást elektronikusan, írásban és szóban is lehet kérni a közjegyzőknél, de a jogi személyek, illetve a jogi képviselőt igénybe vevő egyéb személyek csak elektronikusan terjeszthetik elő a meghagyást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével. A MOKK elektronikus rendszere osztja szét a beérkező fizetési meghagyásokat a közjegyzők között. Az elektronikus űrlapot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva kell beküldeni. Az eljárásban illeték helyett úgynevezett eljárási díjat kell a MOKK részére megfizetni. A díj mértékének alapja a pénzkövetelés főösszegének 3 százaléka, de minimum 5 ezer és maximum 300 ezer forint. Az elektronikus fizetési meghagyásnál a díjat bankkártyával, a 5

sikeres űrlapfeltöltést követően kell megfizetni a K&H Bank Zrt. internetes fizetőfelületén, a papíralapú kérelem esetén postai csekkel lehet fizetni. A közjegyző a beérkezett dokumentumot haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Azonban a kérelem mindaddig nem rögzíthető, amíg annak előterjesztője a díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett (azaz az eljárási határidő is csak a díj megfizetését követően kezdődik). A MOKK vagy kinyomtatja fizetési meghagyást és úgy kézbesíti az adósnak, vagy elektronikusan teszi meg azt. Cégeknek 2011. július 1-jétől csak elektronikusan lehet kézbesíteni a fizetési meghagyást, de ezt megelőzően is bárki kérheti, hogy elektronikusan kapja meg a hivatalos iratokat. Az elektronikusan beérkező fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül kell kibocsátani (papír alapon a határidő 15 nap). A kötelezett a kézbesítést követő 15 napon belül élhet ellentmondással a közjegyzőnél. Ha ezt nem teszi, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. Az ellentmondás viszont perré alakítja át a fizetési meghagyást. A közjegyző ilyenkor kinyomtatja a MOKK rendszerében lévő dokumentumokat és 15 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. Ha a jogerős fizetési meghagyásra nem fizet az adós, akkor következik a végrehajtás. Ezt csak elektronikusan lehet kérni, erre 10 éve van a jogosultnak. A végrehajtási lapot a MOKK elektronikus közokiratként állítja ki, és szintén elektronikusan küldi meg a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamarának. 3. Elektronikus peres eljárás A Polgári Perrendtartás (Pp.) 2010. július 1-jétől módosuló rendelkezései alapján a polgári peres eljárás számos területén elektronikussá válik a bíróság és a felek közötti kommunikáció, illetve ügyintézés. Amennyiben kötelező a jogi képviselet (így például a vállalkozások egymás közötti pereiben, amennyiben a per tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja), akkor a keresetlevél, és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtása kizárólag elektronikus úton kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesít. Azonban az ilyen eljárás ügyviteli és iratkezelési szabályaival kapcsolatosan egyelőre még nem született végrehajtási rendelet. Ezért a Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara levélben fordult a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, tájékoztatást kérve arról, hogy 2010. július 1-jétől a bíróságok hogyan fogják végrehajtani a hatályos előírásokat. 4. Illetéktörvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2010. január 1-jén hatályba lépett módosításával egy új elemmel bővült a visszterhes vagyonátruházási illetékek tárgyköre. A szabályozás lényege, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyoni betét ide sorolandó valamennyi részesedési forma, így részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb. szerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve magánszemély esetén közeli családtagjai, 6

gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át. Az illetékkötelezettség keletkezésének vizsgálatakor, a vagyoni betétek arányának számításánál magánszemély vagyonszerző esetén közeli családtagnak minősül: házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő. Gazdasági érdekeltség áll fenn: a vagyonszerző és a közeli családtagjai önálló, vagy többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, illetve mindezekkel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szervezet között. Az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából, minden egyes vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik. Illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor az a személyi feltétel teljesül, hogy az összeszámítandó vagyoni betétek aránya az összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja. A szerzést követő 30 napon belül azt terheli a bejelentési kötelezettség, akinek a vagyoni betét szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető feltétel teljesül. Az illetékkötelezettség bejelentésen túl adatszolgáltatási kötelezettség terheli mindazon személyek adatai, így neve, adóazonosító jele vagy adószáma vonatkozásában, akik a fentebb felsoroltak szerint a vagyoni betétek arányának számításánál figyelembeveendők. Az ismertetett jogszabályhely betartását az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi. III. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE 1. Fogyasztói csoportok a) Óvatosságra int a Versenyhivatal A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) az utóbbi időben több panasz érkezett, melyek szerint hitelközvetítők ajánlották ügyfeleiknek a fogyasztói csoportban való részvételt, mint hitellehetőséget. A GVH a panaszokat vizsgálja, ám egyben felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy ha hitelközvetítő javasolja is az Euro Correct Consulting Kft. és a Group Saving Kft. (1134 Budapest, Váci út 33.) SWISS INVEST 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft. (1054 Budapest, Nagy Ignác u. 19/A) EUROMOBILIEN HUNGARY Pénzügyi Szolgáltató Kft. (1054 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 60.) EXIT FINANCE CONSTITUTION Kft. (2162 Őrbottyán, Ősz utca 102.) Hungarian Economy Partners Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 7.) vállalkozások megkeresését, részletesen tájékozódjanak a konstrukcióról. A fogyasztói csoportok esetében a többéves futamidőn belül szerencse kérdése, hogy melyik csoporttag jut idő előtt vásárlási lehetőséghez és ha ún. "előtörlesztést" vállal a fogyasztó, akkor akár 1 napra is lerövidülhet az elállási idő. A csoportok - GVH, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által azonosított - kockázatairól 7

további információk találhatók a GVH honlapján (www.gvh.hu) az -Aktuális információk-, illetve a -Kiemelt témák- között. b.) Ismét bírságolt a GVH A GVH egy közelmúltban meghozott döntésében összesen közel 45 millió Ft bírságot szabott ki 4 vállalkozásra, mert azok a 2008. szeptember 1. és 2009. szeptember 7. közötti időszakban a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos, nyomtatott sajtóban megjelent reklámokkal fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak. Az Euro Correct Consulting Kft 9.300.000 Ft, a Group Saving Kft. 8.900.000 Ft, a szintén a Group Center Kft. 21.000.000 Ft, a New Face Média Kft. pedig 5.000.000 Ft bírság megfizetésére köteles. A New Face Media Kft. az Euro Correct-tel megkötött hirdetésszervezési keretszerződés alapján végezte a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámok kidolgozását és az Euro Correct részére történő megrendelését. A vállalkozásokkal szemben a GVH azért indított vizsgálatot, mert azok hirdetéseikben a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok azon lényeges tulajdonságairól, amelyek alapján a fogyasztók számára egyértelműen érzékelhető lett volna, hogy milyen konstrukcióról van szó: így többek között a vásárlói jog gyakorlásának tartalmáról és bizonytalan idejéről, a kockázati tényezőről, a megszerezhető termékek jellegéről. A reklámok révén az ügyfelek annak reményében köthettek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felelt meg a valóságnak. A GVH a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok kapcsán megállapította, hogy a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztó az azokban használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján, a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza. A reklámok alapján a fogyasztóban fel sem merülhetett, hogy a kívánt dologhoz sorsolás útján vagy előtörlesztés-vállalással (a szerencseelem által befolyásoltan), esetleg 5-10-15 év elteltével juthat hozzá, s ahhoz a tagok befizetéseire (egyfajta belső hitelezésre) van szükség. Miután a vállalkozások a GVH által vizsgált szórólapokon és internetes honlapokon tájékoztatást adtak a szolgáltatás valódi tartalmának leglényegesebb elemeiről, a fogyasztói csoportok működésének egyes sajátosságairól, ezek tekintetében a GVH jogsértést nem állapított meg. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, mint ahogy azt a jelen eljárás is tanúsítja, hogy a GVH állandó gyakorlata szerint egy összetett kommunikációs kampány során az egyes kommunikációs eszközökkel megjelentetett információkat a GVH külön-külön vizsgálja, és amennyiben az egyik kommunikációs eszköz útján a jogsértés megvalósult, a vállalkozás nem hivatkozhat arra kimentési okként, hogy a fogyasztó az interneten, vagy más egyéb kommunikációs eszköz használatával az ajánlat/kereskedelmi gyakorlat valamennyi releváns elemét megismerhette. 8

2. Elrettentő mértékű bírság kartellezésért "Kőkemény" kartellben való részvétel miatt 7 milliárd 178 millió forint bírságot szabott ki a GVH. A megbírságolt négy, illetve egy további vállalkozás magyarországi vasútvonalak, vasúti vonalszakaszok felújítására kiírt közbeszerzési eljárások kapcsán előzetesen megállapodott a piac majdani felosztásáról, annak elveiről és egyes esetekben a győztes személyéről. Bírsággal nem sújtott, de a megállapodásban résztvevő ötödik vállalkozás engedékenységi kérelemmel élt a GVH felé, azaz olyan bizonyítékokat szolgáltatott, amely elengedhetetlen volt a jogsértés feltárásához. Ilyen esetben, ahogyan most is, a vállalkozás mentesül a bírságkiszabás alól. A GVH döntése alapján a Colas-csoporthoz tartozó Colas Zrt. 1,5 milliárd Ft, a Swietelskycsoporthoz tartozó MÁVÉPCELL Kft. 2,1 milliárd Ft, a MÁV MTM Rt. f.a. 178 millió Ft, a STRABAG-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot köteles megfizetni. A versenykorlátozó megállapodásban résztvevő vállalkozások elsődleges célja az volt, hogy az egyes közbeszerzési eljárások nyertesei közülük kerüljenek ki. A megállapodás része volt, hogy az abban résztvevő többi tagot alvállalkozóként vonják be vagy a projekt megvalósítása során, vagy egy másik közbeszerzési eljárásban közülük jelöljék meg a tender nyertesét. Így a vizsgált magatartások célja egyben az is volt, hogy a többi potenciális, akár más tagállamban honos pályázót kiiktassák, ezzel stabilizálják magyarországi piaci részesedésüket és egyben gátolják az új belépők piacon való megjelenését. Mindemellett cél volt a projektek elnyeréséért folytatott verseny negatív - hatásainak mérséklése vagy kizárása. Ilyen lehet például a verseny eredményeképpen létrejövő, a vállalkozások számára kisebb profittal járó árszínvonal alacsony volta. A GVH határozata ismételten jelzi: a súlyos jogsértést elkövető kartellezők különösen magas bírságokra számíthatnak. A kiszabott bírság összegének meghatározása során a GVH figyelemmel volt arra, hogy a kiszabandó bírságnak egyrészt arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértéssel, másrészt elrettentő erőt is kell hordoznia. A bírságkiszabás során a GVH a súlyosító körülmények között értékelte azt, hogy a feltárt versenykorlátozó magatartások - piacfelosztó és árrögzítő jellegüknél fogva, közbeszerzési eljárások keretében elkövetve - különösen súlyos jogsértésnek minősülnek, hosszabb időtartamúak voltak és Magyarország teljes területét lefedték. E körben - a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Kft. esetében - nem tekintett el a versenyhatóság attól a körülménytől sem, hogy a jogsértő vállalkozást magában foglaló vállalkozás-csoport egyéb tagjai több alkalommal is résztvevői voltak a jelen eljárásban feltárttal azonos jellegű, jogsértő összejátszásnak. A versenyhatóság kiemelte, hogy a vállalkozáscsoport egységesen tartozik felelősséget vállalni azért, hogy a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás a versenyjogi szabályokat szem előtt tartva működjön. 3. Újabb megtévesztő Gastroyal-akció A GVH 10 millió Ft-ra bírságolta a Larabay Food Vendéglátóipari Kft.-t. A cég 2009. június 15. és 2009. október 26. között heti étlapjain és internetes honlapján megtévesztő módon tette közzé az egyes termékeihez kötődő árkedvezményeket. 9

Az étel házhozszállítással foglalkozó Larabay Food Vendéglátóipari Kft. (korábbi elnevezéssel: Gastroyal Food Vendéglátóipari Kft.) a fenti időszakban heti étlapjain és internetes honlapján közzétett tájékoztatása szerint kedvezményesen kínálta egyes termékeit. A kedvezmény hangsúlyozása érdekében fekete színnel, áthúzással szerepeltette azt az árat, amihez képest nyújtotta az árkedvezményt, míg piros színnel jelölte a ténylegesen fizetendő összeget. Az árak kedvező jellegét az -akció-, -akciós áron- kifejezések használatával is nyomatékosította. A GVH eljárásában azt szerette volna tisztázni, hogy a Gastroyal-ételeket a fogyasztók az akció keretében valóban kedvezőbb áron vásárolhatták-e meg, mint az akción kívül. Az ígért kedvezmény tehát nem sugallhat fiktív, nem létező vagy túlzott megtakarítási lehetőséget. Így kifogásolható, ha a kedvezményt olyan árhoz viszonyítva kell megítélnie a fogyasztónak, amit korábban ténylegesen nem is alkalmazott a vállalkozás, vagy éppen nem lehet a valós kedvezményre pontosan következtetni. A Larabay azonban egyes termékei mellett olyan, a kedvezmény alapjául szolgáló nem akciós, magasabb árat tüntetett fel, melyet korábban nem alkalmazott vagy ugyan alkalmazott, ám rövid ideig. Az ún. nyári ételeket például az akciót megelőzően alacsonyabb áron kínálta, mint amit az akcióban korábbi árként megjelölt, így az elérhető kedvezmény mértékét kedvezőbbnek állította be annál, amit valóban nyújtott. Ugyanennél a termékkörnél tüntetett fel olyan árakat is, amelyeken korábban ténylegesen nem lehetett az ételeket megvásárolni, fiktívvé téve így a feltüntetett árkedvezmény mértékét. Hasonlóan járt el egyes fogyasztó étrendek esetében is, amelyeket az akciót megelőzően a tájékoztatásokban megjelölteknél szintén alacsonyabb áron kínált. A Súlystop, a Kalóriafaló, a Méregtelenítő vagy éppen a Zsírégető fogyasztó étrendet már bevezetésüktől az akciósként megjelölt áron forgalmazta, így a feltüntetett magasabb árat korábban egyáltalán nem alkalmazta. A Cellstop fogyasztó étrendet akcióssá nyilvánítása előtt csupán egy héttel kezdte a magasabb áron forgalmazni. Egyes termékeknél úgy szerepeltetett magasabb árat, hogy korábban ezeket a termékeket nem is árusította. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a gyula.panszky@kkplaw.hu e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2010. június 23. Pánszky Ügyvédi Iroda 10