10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus
Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a százaléka vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak.
A HVG 2009/18. számában található az itt látható grafikon. A piros színnel a magukat magyar nemzetiségűnek vallók, kékkel pedig a magukat romának vallók korfája látható. A különbség szemmel látható: a romák legnépesebb korosztálya a legfiatalabbak csoportja, míg a magyarok közt sokkal kevesebb a gyermek.
Gazdasági háttér Népszámlálás 2011: http://www.nepszamlalas.hu Mo. népessége 9,982 ezer fő lakásállomány 4,389 ezer. Piacgazdaság hatása: belső kereslet ösztönzése, életszínvonal emelése, infrastruktúra fejlesztés keresetnövekedés Munkaerőpiac: 90-es évek eleje 1,2 millió munkahely megszűnése, 1997 év mélypont inaktívak magas száma (2007-3.481 ezer fő) foglalkoztatottak száma (2007-3.926.000 fő, 2014 4,158 millió fő) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása alapján Magyarországon egy vizsgált időszakban az tekinthető foglalkoztatottnak, aki legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végez, vagy munkájától csak átmenetileg (például betegség, szabadság miatt) van távol. Foglalkoztatási arány a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség számának hányadosa. Foglalkoztatáspolitika: a munkaerő-piaccal kapcsolatos intézkedések összessége
A népességstatisztika kategóriái A népességet a munkaerő-piaci részvétel, illetve gazdasági aktivitás szempontjából gazdaságilag aktívak és gazdaságilag inaktívak alkotják. Gazdaságilag aktívak száma vagy munkaerő-állomány a munkaerőpiac szereplői, potenciális munkaerő-állomány: a munkaerőpiac résztvevői, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. a munkaerőpiac kínálati oldalán jelen lévők száma A potenciális munkaerőforrás, illetve munkaerő-kínálat két összetevője egyrészt a megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező munkaképes korú népesség másrészt a megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező munkaképes koron kívüli gazdaságilag aktívak. Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasok (az inaktívak számát olykor csak a 15 és 64 év közöttiek körében mérik.) Ide tartoznak még az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez.
Foglalkoztatottság számok, fogalmak Foglalkoztatottság - 2010-ben az aktívak száma 3,9 millió fő (alkalmazásban áll 2,73 m költségvetési szférában 722 fő), 2012. 08 hó 3,876 m fő (köztisztviselő, közalkalmazott 742,2 ezer, ebből egészségügyi szociális ágazat 204 ezer). Nem aktív 3.31 millió fő Népességen belüli foglalkoztatási arány 2010-ben 57,6 %, 2012 08. hó 56,8 % munkanélküliségi ráta 2010.év 10,2 %, 2012.08. hó 10,9 %. 100 foglalkoztatottra176 eltartott, inaktív személy jut Fontos a nők foglalkoztatása: 100 nő közül 32 foglalkoztatott Szociális, gyermekvédelemben dolgozók 87 000 fő Regisztrált munkanélküliek a regisztrált állást keresők közül azok, akik munkaviszonnyal nem rendelkeznek, nem nyugdíjasok, nem tanulók, akik foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzésben, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesülnek, akik munkát, állást vagy önálló foglalkoztatást keresnek és a munkavégzésre, tehát egy adódó állás elfogadására rendelkezésre állnak, akik az állami munkaerő-piaci szervezet munkaügyi kirendeltségén munkanélküliként regisztráltatják magukat. Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek tárgyhavi záró létszáma a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) százalékban.
Foglalkoztatottság 2014. június augusztus KSH A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 158 ezer fő volt, 177 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15 64 évesek közül 2,238 ezren dolgoztak, foglalkoztatási rátája 62,4%-ra emelkedett (a nők száma 1,830 ezer- 56,2%). A 2014. augusztus 30-án a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 401,5 ezer álláskereső szerepelt, amely2013. augusztushoz viszonyítva 18,4%-os csökkenést mutat. Pályakezdő 55,3 ezer, arányuk az összes álláskeresőből 13,8%. A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek (általános iskolai és gimnáziumi végzettségű) aránya 50,8%-os. 2014.08.hó: nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez (15-74 év) viszonyítva 9,2%, a munkavállalási korú népességhez (15-64 év) mért relatív ráta 5,8%. www.munka.hu
Foglalkoztatási problémák A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a magyar aktivitási ráta 62 százalékkal a második legalacsonyabb az Európai Unióban - tehát a munkaképes korúak kétötöde hivatalosan nem dolgozik, és nem is keres munkát (az EU 74 százalékos átlag). A több mint kétmillió, 15-64 év közötti inaktív ember negyven százaléka korhatár alatti nyugdíjas - döntő többségük (430 ezer) megváltozott munkaképességű. A tanulók 30, a gyermekgondozási támogatásban részesülők aránya 10 százalék az inaktívak között, míg a maradék húsz százalék, 350-400 ezer ember semmilyen ellátásban sem részesül. A legnagyobb lemaradásunk az 50 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek, a roma lakosság és az alacsony iskolai végzettségűek körében van. Míg például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája 30-40 százalék Európában, addig nálunk mindössze 12 százalék, és a roma lakosság esetében is csupán 12 százalékos ez a mutató. Foglalkoztatás szempontjából összességében kiemelt célcsoportnak számítanak a pályakezdők (150-200 ezren), az 50 éven felüliek egy része (200 ezren), a kisgyermekes anyák (300 ezren), a romák (250 ezren), a megváltozott munkaképességűek (430 ezren), a szakképzetlenek és a hátrányos helyzetű térségekben lakók (egy millióan).
Keresetek 2014 01-06 hó Bruttó átlagkereset 235 200 forint, 3,0%-kal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi,biztosítási ágban a magasabbak (495 400 forint), információ és kommunikáció (455 000 forint), A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 500 forint), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (151 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (171 900 forint) ágakban dolgozók kerestek. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 154 100 (a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 200) forint volt.
Hátrányok Hátrányos helyzetű csoportok: Fogyatékos személyek: 570 000 fő,foglalkoztatottságuk 9 %. Megváltozott munkaképességűek: 430 ezer, dolgozik 95 ezer fő Roma lakosság: 1993-ban 500 ezer főre becsült, 2001-ben 190 ezer fő vallotta magát romának becsült szám: 600 e. foglalkoztatott 10 %, eltartott 50, inaktív kereső 28, munkanélküli 12 %, 2011 évi népszámlálás 158.000 Települési különbségek rossz település szerkezet (3178 önkormányzat), infrastrukturális hátrányok foglalkoztatási különbségek társadalmi különbségek (elöregedett települések, szlamosodott városrészek) Lakhatás jelentős területi, társadalmi egyenlőtlenségek a lakások 92 % magántulajdon (EU átlag 62 %)- lakhatási költségek növekedése, jövedelmek 30-35 %-a fenntartási kiadás (EU átlag 8-10 %) lakásállomány minősége jobb, mennyisége növekedett. Egyéb hátrányok iskolai végzettség- elavult ismeretek, kulturális különbségek elöregedés, alacsony mobilitás, rugalmatlanság szociális védelem rendszerének hiányai