Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február
Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere... 7 Hallgatói státusz... 9 Egyéb felsőfokú tanulmányok... 16 Nemzetközi tapasztalatok... 19 Kapcsolódás a munka világához... 22
Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel 2012/2013-as tanév tavaszi szemeszterében készült. A megkérdezendők körét az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott hallgatók alkották. A felmérés eredményeképpen összességében 510 alapképzéses hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvétel önkitöltős kérdőíves módszerrel történt. Az adatfelvétel mintavételi kerethez képest mért torzulásait peremsúlyozással korrigáltuk nem, tagozat, képzési hely, illetve szak dimenziók mentén. Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere A jelenlegi alapképzéses hallgatók 37 százaléka férfi, közel kétharmada nő. Az életkori átlag 23 év. A 19-20 évesek, a 21-22 évesek, a 23-25 évesek a minta 2 százalékát adják. A válaszadók négytizede hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségizett, további 25 százaléknyian nem hagyományos, 6 vagy osztályos gimnáziumban, kéttannyelvű gimnáziumban végzett. Szakközépiskolában végzett a megkérdezettek körülbelül egyharmada Hallgatói státusz A megkérdezett hallgatók döntő része 99 százaléka BA/BSc képzésen vesz részt jelenleg. Hagyományos főiskolai képzésben csupán a megkérdezettek egy százaléka tanul. A jelenlegi alapképzéses hallgatók 52 százaléka tanul államilag finanszírozott képzési formában, a fennmaradó 4 százaléknyi hallgató pedig költségtérítéses képzésben részesül. A kutatásban résztvevők 29 százaléka 2012-ben, vagy 2013-ban kezdte meg tanulmányait a főiskolán. Körülbelül a válaszadók egynegyedét (2%) teszik ki azok, akik egy évvel korábban, 20-ben iratkoztak be jelenlegi szakjukra. 2010-ben 22, 2009-ben 13, 200-ban 3, 2007-ben 2, 2007 előtt pedig a megkérdezettek 3 százaléka kezdte el a BGF-et.
A kutatásban részt vett hallgatók 49 százaléka közepes tanuló. Ennél gyengébb eredménnyel százaléknyian végzik szakjukat. A hallgatók 30 százalékának van jó eredménye alapképzésen, és csupán 4 százalékuk jeles vagy kitűnő tanuló. Egyéb felsőfokú tanulmányok A megkérdezettek 3 százaléka tanul jelenleg más szakon is. Azok, akik végeznek még valamilyen szakot zömében (60%) valamilyen gazdaságtudományi tárgyakat hallgatnak. Az esetek döntő részében BA képzésben vesznek részt a hallgatók. A megkérdezettek 13 százaléka rendelkezik már valamilyen felsőfokú végzettséggel. 60 százalékban valamilyen gazdaságtudományi képzésben részesültek. A képzési formák közül az alapképzés valamint a felsőfokú szakképzés keretei voltak túlnyomórészt jellemzők. A BGF alapképzéses hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. Mindössze a megkérdezettek 10 százaléka nem beszéli e nyelvet legalább közepes szinten. Felsőfokú tanulmányaik alatt a hallgatók 6 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. A külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők 49 százaléka legalább egy szemeszternyi tanulmányi időt egy alkalommal töltött kint. Ennél több alkalommal az érdemben válaszadók 16 százaléka tanult külföldön. Döntően két forrásból finanszírozták e diákok tanulmányaikat: vagy Tempus, illetve Erasmus ösztöndíjjal kerültek ki, vagy maguk fizették a tanulás és az ott tartózkodás költségeit. Kapcsolódás a munka világához A jelenlegi BGF-es alapképzéses hallgatók 49 százaléka dolgozik tanulmányai alatt. A munkát vállalók többsége (49%) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződéssel dolgozik. A nappali tagozatosok közel fele diákmunkát, illetve gyakornoki munkát végez, míg a levelező és távoktatásos hallgatók 91-6 százalékban határozatlan idejű munkakörben helyezkedtek el. A megkérdezett munkát vállalt hallgatók százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag tanult szakterületének felel meg. További 55 százaléknyian tartják úgy, hogy munkájuk saját és az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel. A jelenlegi hallgatók közül százaléknyian vállaltak már munkát hosszabb-rövidebb ideig külföldön alapképzésen.
Módszertan Háttér A jelenlegi hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok részét képező kutatás. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a hallgatók milyen problémákkal szembesülnek az iskola elvégzése során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Ez a kutatási jelentés az országos központi kérdőív kérdéseire kapott válaszok elemzését tartalmazza. Mintavétel A vizsgálat minden év tavaszán online lekérdezéssel készül. A lekérdezendők körébe minden aktív hallgató bekerül, aki az adott évben beiratkozott a főiskolára. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segíti. A felmérés eredményeképpen végül 510 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az elemzésben ahol csak módunk nyílt, a hallgatók véleményét kar, intézmény, illetve szak szerinti bontásban közöltük. Abban az esetben, ha egyik szempont szerint sem volt értékelhető különbség az egyes hallgatói csoportok között, a közölt grafikonokon, táblázatokon nem tüntettük fel ezeket a bontásokat. Minden egyéb esetben csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblákat közöltük. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2012/2013-es tanév tavaszi szemeszterében készült. Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során négy szempontot vettünk figyelembe: a hallgató nemét, milyen tagozatra, melyik karra, végül pedig melyik szakra jár a hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyozás alapja döntően a 2012/13 2. félévi állapotokat tükrözik.
1. táblázat - A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N és % sokasági adatok súlyozatlan súlyozott súlyváltozó N % N % % N % % férfi 25 37,1 144 2,2 2,4 1 36,9 37,1 1,31 nem nő 6641 62,9 363 71,2 71,6 319 62,5 62,9 0, válaszhiány - - 3 0,6-3 0,6 - nappali 242 7,0 405 79,4 79,7 6 77,7 7,0 0,9 tagozat levelező 75 7,2 7,6 7,7 36 7,1 7,2 0,93 távoktatás 66 14, 64 12,5 12,6 75 14, 14, 1,1 válaszhiány - - 2 0,4-2 0,4 - BGF-KKK 29 27, 107 21,0 21,0 142 27, 27, 1,33 BGF-KVIK 316 30,2 9 23,3 23,3 4 30,2 30,2 1,29 képzési BGF-PSZK 4104 3, 249 4, 4, 19 3, 3, 0,0 helyek BGF-GKZ 337 3,2 35 6,9 6,9 16 3,2 3,2 0,46 válaszhiány - - - - - - - - emberi erőforrások 277 2,6 1 3,5 3,5 13 2,6 2,6 0,74 gazdálkodás és menedzsment 140 13,3 76 14,9 14,9 6 13,3 13,3 0,9 kereskedelem és marketing 07 16,2 49 9,6 9,6 2 16,2 16,2 1,6 kommunikáció és szak médiatudomány 34 3,6 9 1, 1, 19 3,6 3,6 2,06 nemzetközi gazdálkodás 9 16,9 75 14,7 14,7 6 16,9 16,9 1, pénzügy és számvitel 2373 22,5 167 32,7 32,7 1 22,5 22,5 0,69 turizmus-vendéglátás 2245 21,2 91,, 10 21,2 21,2 1,19 gazdaságinformatikus 33 3,6 25 4,9 4,9 1 3,6 3,6 0,74 válaszhiány - - - - - - - - összesen 10566 100,0 510 100,0 100,0 510 100,0 100,0 A kérdőívet alapképzésen a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a BGF férfi hallgatói. Tagozatokat vizsgálva ugyanezt tapasztaltuk a távoktatás tagozaton lévő hallgatók esetében is. Képzési helyek esetében a BGF-KKK, illetve a BGF-KVIK hallgatói mutatták a legkisebb hajlandóságot a kérdőívek kitöltésére, illetve visszaküldésére a valós részarányukhoz képest. A kereskedelem és marketing, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a turizmus-vendéglátás szakon tanulók sokasági eloszláshoz képest kisebb arányban vettek részt a kutatásban.
Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere 2. táblázat - Jelenlegi hallgatók nem és életkori csoportok szerint, összes megkérdezett, N és % N % % nem férfi 1 37 37 nő 319 62 63 válaszhiány 3 1 - korcsoport 19-20 évesek 75 21-22 évesek 190 37 23-25 évesek 1 27 2 26-29 évesek 3 7 legalább 30 évesek 47 9 10 válaszhiány 21 4 - összesen 510 100 100 A jelenlegi alapképzéses hallgatók 37 százaléka férfi, közel kétharmada pedig nő. A mintába került legfiatalabb hallgató 19, míg a legidősebb 44 éves volt. Az átlagéletkor 23 év volt a vizsgálat időszakában. A 19-20 évesek, a 21-22 évesek, a 23-25 évesek a minta 2 százalékát adják. A 26-29 évesek, az ennél idősebbek 10 százaléknyian vannak a hallgatók között. 3. táblázat - szülők iskolai végzettsége, N és % édesapa édesanya N % N % legfeljebb általános 3 24 5 szakmunkásképző 9 23 57 szakközépiskola, technikum 142 2 135 26 gimnázium 44 9 79 főiskola 6 13 143 2 egyetem 92 1 65 13 nem tudja, nem ismerte, nem élt 22 4 3 1 válaszhiány 2 4 1 A megkérdezettek 31 százalékának édesapja, 41 százalékának édesanyja rendelkezett a hallgató gyermekkorában főiskolai, egyetemi végzettséggel. A hallgatók között nagy többségben vannak azok (77%), akiknek szülei, nagyszülei között nincs olyan, aki hasonló szakterületen szerzett volna korábban végzettséget, vagy hasonló területen dolgozna, mint a megkérdezett hallgató. Nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek nagyjából bele (51%) családja anyagi helyzetét átlagosnak ítélte meg. Emellett igaz az is, hogy további 36 százalékuk inkább a jobb módúak közé sorolta magát.
1. ábra - - milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? korcsoportok szerint,, %, N=42 40 25 35 életkor 19-20 évesek 46 35 19 hagyományos gimnázium 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek 41 41 42 27 25 32 34 42 nem hagyományos gimnázium szakközépiskola legalább 30 évesek 30 59 0% 20% 40% 60% 0% 100% Az alapképzéses hallgatók négytizede hagyományos gimnáziumban, további 25 százalék nem hagyományos gimnáziumban szerezte meg az érettségit. Szakközépiskolai végzettség a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmadára jellemző. Megfigyelhető továbbá az is, hogy minél idősebb válaszolót vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy szakközépiskolát végzett. A hagyományos gimnáziumból érkezők aránya az egyes életkori csoportokban viszonylag stabilnak mondható.
Hallgatói státusz A BGF alapképzéses hallgatói szinte kivétel nélkül valamilyen gazdaságtudományi stúdiumot hallgatnak jelenleg (90%). A megkérdezett hallgatók döntő része 99 százaléka BA/BSc képzésen vesz részt. A fennmaradó egy százalék pedig hagyományos főiskolai képzésben tanul. 2. ábra - Milyen munkarendben tanul? karok, intézetek, szakok, képzési és finanszírozási forma, illetve a tanulmányok kezdete szerint,, N=505-50, % kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses tanulmányok kezdete 2012/2013 20 2010 2009 200 2007 2007 előtt 100 2 61 46 6 74 7 100 59 53 37 27 7 7 79 72 79 6 97 3 76 90 75 13 54 12 6 1 3 7 21 21 20 14 4 14 26 14 23 14 29 3 9 10 14 3 6 7 1 47 63 66 0% 20% 40% 60% 0% 100% nappali levelező távoktatás Az összes karról elmondható, hogy a hallgatók többsége nappali tagozatos képzésben vesz részt alapképzésen. A levelező képzés főként a kommunikáció és médiatudomány szakon tanuló hallgatók, míg a távoktatás a kereskedelem és marketing, illetve pénzügy és számvitel szakot hallgatók körében kapott nagyobb szerepet. Továbbá az is elmondható, hogy minél
korábban kezdte meg a hallgató a tanulmányait, annál nagyobb hangsúlyt kap a távoktatás képzés. 3. ábra - Milyen finanszírozási formában tanul? karok, intézetek, szakok, illetve a tanulmányok kezdete szerint,, N=506-507, % kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tanulmányok kezdete 2012/2013 20 2010 2009 200 2007 2007 előtt 16 22 1 52 53 4 55 37 49 44 60 44 51 3 65 0 69 57 100 4 7 2 5 4 47 52 45 63 51 56 40 56 49 35 20 31 43 0% 20% 40% 60% 0% 100% 0 államilag támogatott költségtérítéses A jelenlegi alapképzéses hallgatók 52 százaléka tanul államilag finanszírozott formában, a fennmaradó 4 százaléknyi hallgató pedig költségtérítéses képzésben részesül. A GZK-n a többi karhoz képest magasabb arányban találunk költségtérítéses képzésben tanuló hallgatót. A szakok tekintetében a kommunikáció és médiatudomány hallgatói között leginkább kimagasló ez az arány. Az is megfigyelhető, hogy a költségtérítéses képzés leginkább azon hallgatók körében a legmagasabb, akik 2007, vagy annál korábban, illetve 2012-ben vagy 2013-ban kezdték meg tanulmányaikat.
4. ábra - Melyik évben kezdte meg tanulmányait jelenlegi szakján?, N=509, % 3% 2% 3% 13% 29% 22% 2% 2012/2013 20 2010 2009 200 2007 2007 előtt A kutatásban résztvevők 29 százaléka a 2012/13-as tanévben kezdte meg tanulmányait. A válaszadók 2 százaléka 20-ben, míg 22 százaléka 2010-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskolán. 5. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele karok és korcsoportok szerint,, N=49, % 2 10 kar BGF-KKK 22 5 14 5 1 BGF-KVIK 12 24 40 12 13 BGF-PSZK 20 50 1 4 BGF-GKZ 5 26 44 0% 20% 40% 60% 0% 100% 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek Ami az ábra alapján nagyon szembetűnő, hogy a GKZ-n, valamint a KVIK-en magasabb az idősebb hallgatók aránya a többi karhoz képest.
6. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele karok és a középiskola típusa szerint,, N=42, % 40 25 35 kar BGF-KKK 52 25 24 BGF-KVIK 34 27 BGF-PSZK 3 21 40 BGF-GKZ 27 5 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 0% 90% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola A Külkereskedelmi Kar, illetve a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar alapképzéses hallgatói többségében hagyományos gimnáziumban érettségizett, míg a PSZK-n és a GKZ-n inkább szakközépiskolát végzett hallgatók aránya kapott nagyobb hangsúlyt. 7. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele szakok és nemek szerint,, N=507, % szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus 1 23 37 42 40 43 4 34 69 2 77 63 5 60 57 52 66 31 0% 20% 40% 60% 0% 100% férfi nő Összességében elmondható, hogy a BGF alapképzésen tanuló hallgatói körében nem szerinti bontásban a különböző szakok esetében a gazdaságinformatikus szakot leszámítva női dominancia a jellemző. Nemzetközi gazdálkodás szakon a férfiak és nők aránya talán a legkiegyenlítettebb.
. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele szakok és korcsoport szerint,, N=49, % szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus 6 13 1 14 1 36 56 46 36 25 13 42 35 37 22 40 2 33 2 7 3 31 29 31 10 6 7 24 13 4 6 10 12 6 20 4 0% 20% 40% 60% 0% 100% 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek Szakokat vizsgálva korcsoport szerinti bontásban azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb korosztály aránya a gazdaságinformatikus, illetve az emberi erőforrások szakokon a legkiemelkedőbb. Az idősebb korosztály pedig leginkább a kereskedelem és marketing szakon tanuló hallgatókra jellemző leginkább a válaszadók válaszai alapján. 9. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele szakok és a középiskola típusa szerint,, N=42, % szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus 40 44 43 33 37 56 55 21 25 44 20 22 22 35 40 37 33 46 22 24 0% 20% 40% 60% 0% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola A különböző szakok esetében azt vizsgálva, hogy milyen típusú középiskolából érkezett a hallgató azt tapasztaltuk, hogy pénzügy és számvitel szakon tanuló hallgató körében nagyobb arányban vannak jelen azok, akik szakközépiskolából érkeztek, mint a többi szak esetében.
10. ábra - Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel végzi szakját? hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint,, N=507-510, % kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses 7 26 14 25 14 22 25 5 20 10 22 23 43 37 44 42 41 46 49 55 66 56 57 56 53 72 4 61 52 30 4 10 46 7 19 20 22 6 1 47 2 22 36 12 22 45 30 5 46 3 36 6 23 1 0% 20% 40% 60% 0% 100% elégséges közepes jó jeles, kitűnő A kutatásban részt vett hallgatók 49 százaléka közepes tanuló. Ennél gyengébb eredménnyel százaléknyian végzik szakjukat. A válaszadók 30 százaléka jó, a fennmaradó 4 százaléka pedig kiváló eredménnyel végzi tanulmányait. A Külkereskedelmi Karon, illetve a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon tanulók tanulmányi eredményei jobbak, mint a PSZK, illetve GKZ hallgatóinak teljesítménye. Ez feltételezhetően a kar nehézségével lehet összefüggésben. A szakok közül a kommunikáció és médiatudomány szak hallgatóinak a legjobbak az eredményei. Továbbá nem meglepő az sem, hogy a PSZK-n és GKZ-n oktatott szakokon rosszabb eredmények születtek, mint más szakokon. Levelező képzésen arányaiban jobb eredménnyel végzik a hallgatók a tanulmányaikat a többi tagozathoz viszonyítva. Végül államilag támogatott hallgatók jobb eredményeket értek el, mint költségtérítéses társaik.
. ábra - Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint,, N=40-505, % 2 47 31 10 középiskola hagyományos gimnázium 2 42 36 10 nem hagyományos gimnázium 1 36 16 szakközépiskola 2 12 59 21 6 tagozat nappali 2 10 45 33 levelező 3 50 29 távoktatás 21 62 14 3 finanszírozási forma államilag támogatott 2 13 költségtérítéses 2 55 21 7 0% 20% 40% 60% 0% 100% sokkal rosszabb valamivel rosszabb ugyanolyan valamivel jobb sokkal jobb A megkérdezett, alapképzésen tanuló hallgatók 47 százaléka vélekedett úgy, hogy körülbelül ugyanolyan a tanulmányi eredménye, mint a többi hallgatónak azon a szakon, ahol tanul. 41 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy eredménye valamivel vagy sokkal jobb, mint a többieké. A fennmaradó 13 százalék érezte úgy, hogy eredménye valamivel vagy sokkal rosszabb, mint szaktársaié. Államilag támogatott képzésben részesült hallgatóknál nagyobb arányban találjuk azokat, akik valamivel, vagy sokkal jobbnak ítélik meg saját teljesítményüket a többiekhez viszonyítva. Költségtérítéses hallgatók nagyrészt ugyanolyannak ítélik meg magukat az eredményüket illetően, mint társaik. A különböző tagozatokat vizsgálva pedig a nappali tagozatos hallgatók vélik jobbnak a tanulmányaik során elért eredményeiket. Végül az alapján, hogy milyen típusú középiskolából érkezett a hallgató, a gimnáziumot végzettek nagyobb arányban ítélték jobbnak teljesítményüket, mint szakközépiskolát végzett társaik.
Egyéb felsőfokú tanulmányok 12. ábra - Tanul jelenleg egyéb szakon is?, N=507, % 3% azok aránya, akik tanulnak nem 97% A Budapesti Gazdasági Főiskola alapképzéses hallgatóinak mindössze 3 százalékos hányada tanul jelenleg más szakon is. 13. ábra - Ha tanul milyen szakon?, N=, % kereskedelem és marketing 20% turizmus-vendéglátás 13% gazdálkodás és menedzsment 13% pénzügy és számvitel 7% nemzetközi gazdálkodás 7% egyéb 40% 0% 10% 20% 30% 40% 50% A megkérdezettek ötöde tanul a jelenlegi szakja mellett kereskedelem és marketing szakon. Turizmus-vendéglátás, illetve gazdálkodás és menedzsment szakot a válaszadók 13-13 százaléka választotta második szakjának.
14. ábra - Ha tanul milyen képzési formában?, N=16, % 13% BA/BSc 6% MA/MSc 6% 75% egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) felsőfokú szakképzés Arra a kérdésre, hogy milyen képzési formában folytatja a hallgató a másik szakot, többségében (75%) az a válasz érkezett, hogy alapképzéses formában. Felsőfokú szakképzés keretében pedig a válaszadók 13 százaléka végzi a másik szakját.. ábra - Van felsőfokú végzettsége?, N=503, % 13% azok aránya, akik rendelkeznek nem 437 A válaszadók 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik már valamilyen felsőfokú végzettséggel.
16. ábra - Ha végzett, milyen szakon?, N=52, % Pénzügyi szakügyintéző % Szállítmányozás és logisztika Banki szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Számviteli szakügyintéző Vendéglátó szakmenedzser Kommunikáció és médiatudomány % % 6% 4% 4% 4% Egyéb gazdasági % Egyéb 37% 0% 5% 10% % 20% 25% 30% 35% 40% Azok, akik már végeztek valamilyen felsőfokú iskolát, az esetek nagyobb részében 60 százalékában valamilyen gazdaságtudományi képzésben részesültek. De jelentős azoknak az aránya (40%) is, akik teljesen más területen szereztek előzetesen valamilyen képesítést. A gazdaságtudományi képzések közül a pénzügyi szakügyintéző volt a leginkább kedvelt szak.. ábra - Ha végzett, milyen képzési formában?, N=66, % BA/BSc 24% MA/MSc 52% 3% 1% egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) egyetemi hagyományos képzés 12% főiskolai hagyományos képzés % felsőfokú szakképzés Azok körében, akik már rendelkeznek valamilyen felsőfokú képzéssel, a képzési formák közül kiemelkedik a felsőfokú szakképzés (52%). Jelentős azonban még az alapképzésen végzett hallgatók aránya is (32%).
Nemzetközi tapasztalatok 4. táblázat - Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? -, N=510, % és átlag nem ismeri 2 3 4 nagyon jól anyanyelvi átlag* ismeri szinten ismeri angol 1 9 23 27 3,2 0 német 31 26 16 16 2,44 2 francia 77 9 6 3 2 1,41 3 olasz 0 4 1 0 1,27 2 spanyol 1 10 3 2 2 1,30 2 orosz 6 2 1 0 1,16 3 A BGF alapképzéses hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. Mindössze a megkérdezettek 10 százaléka nem beszéli e nyelvet legalább közepes szinten. A német nyelvet a megkérdezettek 40 százaléka beszéli legalább közepes mértékben, illetve további 2 százalék anyanyelvi szinten. A francia, olasz, spanyol és orosz nyelvet a többség (0% körül) nem beszéli. További érdekesség az utóbb említett nyelvekkel kapcsolatosan, hogy ezeket a nyelveket magasabb arányban beszélik anyanyelvi szinten a megkérdezettek, mint az angolt. A válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fent említett nyelvek valamelyikén felül beszél egyéb idegen nyelvet is. 1. ábra - Milyen egyéb idegen nyelvet beszél?, N=31, % japán holland ukrán svéd kínai portugál olasz horvát török szlovák cseh eszperantó héber 3% 3% 3% 3% 3% 6% 6% 6% 10% 10% 10% 16% 19% 0% 5% 10% % 20% 25%
Azok közül, akik beszélnek a felsoroltakon kívül egyéb idegen nyelvet is, a legtöbben a japánt említették (19%). Ezt követően a hollandot, az ukránt, a svédet és a kínait nevezték meg a válaszadók közül a legtöbben. Ezeket a nyelveket átlagosan többnyire közepes, vagy annál kicsit gyengébb szinten beszélik az. 19. ábra - Felsőfokú tanulmányai alatt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?, N=499, % 6% igen nem 94% A megkérdezettek csupán 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanulmányai alatt hosszabbrövidebb ideig tanult külföldön. A külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők 49 százaléka legalább egy szemeszternyi tanulmányi időt egy alkalommal töltött kint. Ennél több alkalommal a válaszadók 16 százaléka töltött külföldön egy szemeszternyi időt tanulással. Egy szemeszternél rövidebb időt a megkérdezettek 21 százaléka egy alkalommal, 9 százaléka pedig több alkalommal is eltöltött külföldön tanulással.
20. ábra - Milyen finanszírozással tanult külföldön? azok körében, akik tanultak külföldön,, N=2, %, többet is jelölhettek Tempus/Erasmus ösztöndíj 6 Saját/családi finanszírozás 46 Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj Egyéb forrásból 1 21 29 Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 9 0 10 20 30 40 50 60 70 0 A külföldi tanulmányaikat a válaszadók döntően két forrásból finanszírozták: vagy Tempus, illetve Erasmus ösztöndíjjal kerültek ki, vagy maguk finanszírozták a tanulás és az ott tartózkodás költségeit. A célországokat tekintve a legtöbben Hollandiában (21%), Spanyolországban (%), valamint Franciaországban (%) voltak.
Kapcsolódás a munka világához 21. ábra - Jelenleg dolgozik? azok aránya, akik igen, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint,, N=4-50, % kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek tanulmányok kezdete 2012/2013 20 2010 2009 200 2007 2007 előtt 20 23 27 3 42 40 43 49 47 45 50 5 55 53 46 52 56 54 61 62 69 75 7 7 9 2 5 6 5 0 20 40 60 0 100 azok aránya, akik igen A jelenlegi BGF-es alapképzésen tanuló hallgatók 49 százaléka dolgozik tanulmányai alatt. Karok viszonylatában a KKK és a KVIK, a szakok esetében pedig a kommunikáció és
médiatudomány, valamint a kereskedelem és marketing szak hallgatói dolgoznak legnagyobb arányban. Tagozat szerinti bontásban nem meglepő az eredmény, hisz a levelező és a távoktatás képzési forma hallgatói közül 10-ből 9 hallgató dolgozik. A nappali tagozatos hallgatók esetében ez csak 10-ből 4 hallgatónak felel meg. Továbbá az is nagyon jól látszik, hogy minél korábban kezdte a hallgató a tanulmányait, illetve minél idősebb, annál nagyobb a valószínűsége, hogy dolgozik. Végül a finanszírozás formája alapján az rajzolódott ki, hogy a költségtérítéses hallgatók nagyobb arányban dolgoznak, mint államilag támogatott hallgatótársaik.
22. ábra - Munkaviszony jellege szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint,, N=2-252, % kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek tanulmányok kezdete 2012/2013 20 2010 2009 200 2007 2007 előtt 1 20 27 26 32 32 53 51 45 50 45 49 45 43 49 47 45 1 53 62 20 9 64 65 5 67 56 4 5 3 9 16 13 91 6 3 100 3 6 2 95 9 1 7 9 100 9 6 3 13 9 4 5 3 2 3 2 2 9 5 3 9 19 3 9 12 9 60 55 46 2 7 50 47 19 3 45 4 35 31 34 3 34 6 30 2 3 3 2 33 41 35 22 19 6 14 22 3 10 5 0% 20% 40% 60% 0% 100% állandó jellegű és határozatlan időtartamú megbízás jellegű diákmunka, gyakornoki munka meghatározott időtartamú alkalmi, időszakos megbízás A munkát vállalók többsége (49%) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződéssel dolgozik. Jelentős még azoknak a hallgatóknak az aránya is, akik diákmunka, valamint gyakornoki munka keretében dolgoznak (31%). Nem meglepő viszont az az eredmény, hogy a levelező, valamint távoktatásos hallgatók jelentős többségének munkaviszonya állandó jellegű, határozatlan időtartamú (91-6%). Ezzel összefüggésben a nappali tagozatos
hallgatók pedig inkább diákmunka, gyakornoki munka keretében dolgozik (4%). Jól látszik az is, hogy minél korábban kezdte meg a tanulmányait a hallgató, illetve minél idősebb, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony. 23. ábra - Minek tekinti inkább magát? munkaviszony és életkor-tagozat szerint,, a tanulás mellett dolgozó hallgatók körében, N=2-251, % korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek munkaviszony állandó jellegű határozott időre szóló megbízás jellegű alkalmi diákmunka, gyakornoki munka 5 13 21 51 51 57 67 5 5 7 95 79 95 2 49 49 43 33 5 1 0% 20% 40% 60% 0% 100% főfoglalkozású diák főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is) Az 51 százaléka főfoglalkozású diáknak, míg 49 százalékuk főfoglalkozású dolgozónak tartja magát, aki tanul. Minél idősebb a hallgató, annál kevésbé tekint magára diákként. Azok a hallgatók, akik állandó jellegű munkaviszonnyal rendelkeznek, 79 százalékban főfoglalkozású dolgozóként tekintenek magukra. A határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkező hallgatók vélekednek a legkiegyenlítettebben ebben a kérdésben. A többi típusú munkaviszonnyal rendelkező hallgatók esetében pedig már inkább az dominál, hogy ők inkább főfoglalkozású diákok, mintsem főfoglalkozású dolgozók.
24. ábra - Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? munkaviszony szerint,, a tanulás mellett dolgozó hallgatók körében, N=252, % 55 1 10 munkaviszony állandó jellegű 59 19 5 határozott időre szóló 52 13 megbízás jellegű 3 alkalmi 14 4 19 19 diákmunka, gyakornoki munka 19 4 20 13 0% 20% 40% 60% 0% 100% csak a saját szakterület egy egészen más szakterület a saját és a kapcsolódó szakterület bármilyen szakterület A megkérdezett hallgatók százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag tanult szakterületének felel meg. További 55 százaléknyian tartják úgy, hogy a munkájuk saját és ahhoz kapcsolódó szakterületnek egyaránt megfelel. A tanultaktól egészen más szakterületnek a hallgatók 1 százaléka, míg bármely szakterületnek a 10 százaléka nyilvánította jelenlegi munkáját. A munkaviszony szerinti bontás azt tükrözi, hogy minden típusnál többségben vannak azok a hallgatók, akik munkájukat saját, vagy saját és kapcsolódó szakterületnek feleltetik meg. Ezek közül is nagymértékben kiemelkedik a megbízás jellegű munkaviszony. Az alapképzéses hallgatók 32 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan, 60 százaléka pedig, hogy valószínűleg sikerül a szakon szerzett diplomával a szakterületen belül elhelyezkedni. 6 százalék nem tartja valószínűnek, hogy sikerül a tanult szakterületen belüli elhelyezkedés. A fennmaradó 2 százalék pedig nem is szeretne ott elhelyezkedni.