Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek a személyi jövedelemadó 1 százalékából? A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint 1, külön törvényben 2 meghatározott módon és feltételekkel minden adófizetınek minden évben lehetısége van arra, hogy az összevont adóalapjának a kedvezmények levonása után ténylegesen megfizetett adójából 1-1 százalékot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikbıl csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. 1. A kedvezményezettek egyik csoportját egyesületek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok, felsıoktatási intézmények és más, a törvény által egyedileg felsorolt szervezetek alkotják. Ide tartoznak: egyesületek 3 (kivéve ebbıl a pártokat, a biztosító egyesületeket, továbbá a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket), ha bírósági nyilvántartásba vételük a 2011. év elıtt már jogerıre emelkedett feltéve, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerint legalább a 2012. év elsı napjától ténylegesen és megszakítás nélkül a Civil törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytatnak; az alapítványok, ha az egyesületekre is vonatkozó, az elızı bekezdésben szereplı feltételeket teljesítik; közhasznú alapítványok, közhasznú egyesületek, amelyek tevékenységüket állami szervvel vagy helyi önkormányzattal 2012. év elıtt kötött szerzıdés alapján végzik, és 2012. év elıtt bírósági nyilvántartásba vett közalapítványok, ha az alapcél szerinti közhasznú tevékenységüket 2012. év elsı napja óta megszakítás nélkül végzik. Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkezı nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt következı kedvezményezetteknek Magyar Tudományos Akadémia; Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA); az országos közgyőjtemények 4 ; a következıkben felsorolt intézmények: o Magyar Állami Operaház, o Magyar Országos Levéltár, o Országos Széchényi Könyvtár, 1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45.. 2 A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény. 3 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil. tv.) szerinti egyesület. 4 A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében felsorolt szervezetek. 1
o Magyar Nemzeti Filmarchívum, o Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; országos szakmúzeumok; az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és elıadómővészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkezı nyilatkozat évének elsı napja elıtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstıl egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az elızı kategóriákba; a felsıoktatási intézmények Nemzeti Együttmőködési Alap Magyar Mővészeti Akadémia Összefogás az Államadósság Ellen Alap 5. A felsoroltak közül az egyesületek, alapítványok és közalapítványok akkor lehetnek kedvezményezettek, ha a székhelyük belföldön van, és a mőködésük magyarországi közösség, illetıleg a határon túli magyarság érdekében történik, és közülük is csak az, amelynek a rendelkezés évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat idıpontja között nem volt olyan lejárt esedékességő köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott 6, és amely alapcél szerinti közhasznú tevékenységét 2012. január 1-jétıl megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek, és amely közhasznú alapítvány, egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt 7. Az egyesületek, alapítványok, közalapítványok kedvezményezhetısége szempontjából fontos, hogy milyen tevékenység minısül közhasznúnak. A Civil tv. 2. 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát, mely szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítı okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. 2013-ban a civil szervezetek a következı közhasznú tevékenységekkel kapcsolatban nyilatkozhatnak 8 : 5 Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történı befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény 6. alapján. 6 E feltétel teljesítésétıl az adóhatóság méltányosságból eltekinthet. A méltányosságra vonatkozó részletes szabályok e tájékoztató 3. pontjában találhatóak. 7 A Civil tv. 2. 22. pontja szerint közvetlen politikai tevékenység, az országgyőlési képviselıi választáson történı jelöltállítás, a megyei, fıvárosi önkormányzat képviselı testületébe történı jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történı jelölés, a megyei jogú város képviselı testületébe történı jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minısül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzeti képviselıi választáson történı jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. 8 Szftv. 9. 2
1. egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, idıskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. mőemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzetiségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tőzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése - ideértve a munkaerı-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elısegítése, 20. közhasznú jogállású szervezetek számára biztosított - csak közhasznú jogállású szervezetek által igénybe vehetı - szolgáltatások; 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. bőnmegelızés és áldozatvédelem. A kedvezményre igényt tartó, elızıekben említett szervezeteknek a rendelkezı nyilatkozatok megszerzése érdekében közölniük kell az adószámukat azokkal az adózó polgárokkal, akiknek a rendelkezı nyilatkozatára számítanak. Ez az eljárás alaki kötöttségek nélküli, megvalósítható személyes kapcsolatfelvétellel, szórólapokkal, egyéb - jogszabályba nem ütközı módon történı - figyelemfelhívással, hirdetéssel. Megjegyzést érdemel, hogy azon szervezetek adószáma, melyek már a 2012-es rendelkezı évben kedvezményezettek voltak, a NAV honlapján megtalálható, a Közlemény a 2012. rendelkezı évi érvényes civil kedvezményezettekrıl címő tájékoztató anyagban is szerepel. A támogatók toborzásához elızetes adóhatósági engedélyre nincs szükség, így az elızetes engedélykérések, a szórólapok véleményezésre történı megküldése szükségtelen idıkiesést jelenthet. 2. Rendelkezı nyilatkozat tehetı a befizetett személyi jövedelemadó másik 1 százalékáról a következık javára: 3
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint elismert egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) feltéve, ha az adóhatóság technikai számmal látta el, az Országgyőlés által, a költségvetésérıl szóló törvényben 9 meghatározott kiemelt elıirányzat. A 2013. évben egyházi kedvezményezettként a rendelkezı nyilatkozaton megjelölhetı egyházi kedvezményezettek listája a www.nav.gov.hu internetes honlapon található. Fıszabály szerint, ha valamely egyház igényt tart az 1 százalékos felajánlásokra, technikai számmal kell rendelkeznie. Az adóhatóság az egyházakat kérelemre technikai számmal látja el. Abban az esetben, ha az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiadásának évét követı évben válik kedvezményezetté. A költségvetési törvényben meghatározott kiemelt elıirányzat hivatalból kap technikai számot az NAV elnökétıl. A technikai számok megjelennek a Magyar Közlönyben, de azokat az adóhatóság honlapja 10 is tartalmazza. 3. Az 1. pontban meghatározott, úgynevezett civil kedvezményezettek a következı eljárás szerint kaphatják meg a javukra felajánlott összeget. Az adóhatóság a magánszemélyek nyilatkozatainak feldolgozása után legkésıbb 2013. szeptember 1-jéig értesíti az ebbe a kategóriába tartozó szervezetet a javára felajánlott összeg nagyságáról. 11 Azaz minden szervezet, melynek javára a magánszemélyek rendelkeztek, értesítést kap errıl a tényrıl. Az adóhatóság az értesítéssel egyidejőleg felhívja a kedvezményezettet arra, hogy az értesítéstıl számított 30 napon belül a törvényben meghatározott nyilatkozatokat az erre szolgáló nyomtatványon (1337A számú Adatlap) tegye meg. A 1337A számú Adatlap az értesítések kiküldését követıen a NAV honlapjáról letölthetı és kitöltve postai úton, személyesen vagy elektronikus úton juttatható el az állami adóhatóság részére. A fenti 30 napos határidı elmulasztása esetén a kedvezményezett igazolási kérelmet terjeszthet elı. Az adóhatóság az Adatlap, és az ahhoz csatolt, a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok alapján bírálja el azt, hogy a kedvezményezettet megilleti-e a javára felajánlott összeg. Az összeg elfogadása nem kötelezı, ezért a kedvezményezettnek jogában áll azt visszautasítani. Az adóhatóság az Adatlap visszaküldésétıl számított 30 napon belül, de legkésıbb a rendelkezés évének december 15. napjáig utalja át a kedvezményezettnek a magánszemélyek által rendelt összeget. 9 A Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetésérıl szóló 2012. évi CCIV. törvény 36. -a alapján a kedvezményezhetı elıirányzat: a Nemzeti Tehetség Program. 10 www.nav.gov.hu 11 Ez az összeg tovább nıhet akkor, ha a magánszemély önellenırzése, illetve az adóhatósági ellenırzés eredményeképpen a kedvezményezett részére rendelkezı adózó fizetendı adója 2014. július 31-ig nı. A pótlólagos összeget az adóhatóság pótutalás formájában juttatja el a kedvezményezettnek. 4
A törvényben meghatározott feltételek hiánya esetén a NAV ezt az igénybejelentıvel határozatban közli. Ez ellen a határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. A fellebbezésrıl a bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt. A bírói döntés természetesen mindkét félre nézve kötelezı. Ha a kedvezményezettnek a rendelkezı nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat idıpontja között volt olyan lejárt esedékességő köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, vagy a szervezet az adóhatóság felhívását követı 30 napon belül nem igazolta, hogy megfelel a törvényben elıírt feltételeknek, kivételes méltányosságot érdemlı esetben az állami adóhatóság eltekinthet e feltétel meglététıl, azaz a feltétel teljesítésének hiányában is kiutalhatja a kedvezményezettnek a felajánlott összeget. Kivételes méltányosságot érdemel különösen az, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvetı céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén az átutalást - legkésıbb a rendelkezı nyilatkozat éve utolsó napját követı egy éven belül - az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelızıen a kedvezményezett a köztartozását rendezi. A méltányosság gyakorlását nem kell külön eljárásban kérni, azt a kedvezményezett a 1337/A Adatlap 02-es lapjának kitöltésével kérheti. A kivételes méltányosságról az adóhatóság az 1337/A Adatlap elbírálásával egyidejőleg dönt. A törvény rendelkezése szerint az 1 százalék kiutalásának feltétele az, hogy a kedvezményezett a kiutalás idıpontjában ne rendelkezzen köztartozással. A 2. pontban felsorolt egyházi kedvezményezettekre a fenti eljárás nem vonatkozik. 4. Az adóhatóság az egyházakat és a költségvetési elıirányzatot megilletı összegrıl 2013. szeptember 15-éig az internetes honlapján tájékoztatást tesz közzé. Az egyházak részére felajánlott összeget az Emberi Erıforrások Minisztériuma a rendelkezı nyilatkozatok évét követı év január 31-éig azaz idei felajánlások alapján 2014. január 31-éig - utalja át, feltéve hogy a kedvezményezett az átutalás idıpontjában is egyházként van nyilvántartva. A kiemelt elıirányzat javára 2013. évben tett nyilatkozatok alapján megállapított összeget a felhasználásában érintett fejezet 2014. évi költségvetése tartalmazza majd, amelyet pályázati kiírással lehet felhasználni. 5. Az állami adóhatóság 2013. december 31-ét követıen az internetes honlapján tájékoztatást tesz közzé azon civil kedvezményezettek nevérıl, adószámáról, székhelyérıl, a kedvezményezettet megilletı összegrıl és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezık számáról, akik részére a felajánlott 1 százalékos összeg átutalása megtörtént. Ezen túl a kedvezményezettek az adóhatóságtól egyedi tájékoztatást is kérhetnek a javukra szóló érvényes és érvénytelen, valamint az el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, továbbá az érvénytelen nyilatkozatok érvénytelenségének okairól és azok arányáról. 5
Mivel a magánszemélyek rendelkezı nyilatkozata adótitoknak minısül, így egyedi adatokat az adóhatóság kérelemre sem közöl a kedvezményezettel. Az "adományozók" kilétérıl csak maguktól az adományozóktól szerezhet tudomást az adott szervezet. 6. A magánszemély által juttatott pénzösszeg olyan költségvetési támogatásnak minısül, amelynek igénylését és közcélú tevékenységeknek megfelelı felhasználását az adózás rendjérıl szóló törvényben 12 foglaltak szerint az adóhatóság jogosult ellenırizni. Amennyiben az ellenırzés azt állapítja meg, hogy - a támogatás igénylése jogszabálysértı volt, így például ha a kedvezményezett az adott évi 37A számú Adatlapon valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, vagy - a közcélú tevékenység szerinti felhasználás nem valósult meg, úgy a kedvezményezettnek az adóhatóság határozata alapján az átutalt összeget vissza kell fizetnie. A civil kedvezményezett akkor használja fel a közcélú tevékenységének megfelelıen az 1 százalékos összeget, ha az alapítvány, közalapítvány, egyesület alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja, illetve az 1. pontban felsorolt további szervezetek a létesítı okiratukban és a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekő, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítják azt. Lényeges arra is ügyelni, hogy a kedvezményezett a fenntartásával, mőködésével kapcsolatosan együttesen is csak az 1 százalékos összeg 50 százalékát használhatja fel. Mőködési költségként különösen a következık vehetık figyelembe: a) a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény - 79. -a szerinti személyi jellegő ráfordítások, - 83. (3) bekezdése szerinti fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, valamint - 86. (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege, b) székhely, mőködési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezetı tisztségviselı, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és mőködtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelı közmődíjak, c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja, d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások. 7. A civil kedvezményezettnek a javára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról, vagy esetleges tartalékolásáról a nyilvánosság elıtt kell számot adnia. 2008. január 1-jétıl hatályban lévı fontos szabály az, hogy a kedvezményezett a részére átutalt 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat nem sajtóközlemény útján teszi közzé. Ehelyett a kedvezményezett köteles a részére juttatott összeg felhasználására vonatkozó adatokat az átutalást követı második év május 31-ig (tehát a 2013-ban átutalt összeg esetén 2015. május 31-éig, a 2012-ben 12 Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény. 6
átutalt összeg esetén pedig 2014. május 31-éig) az állami adóhatóság részére, elektronikus formában, tehát az Ügyfélkapun keresztül 13 megküldeni. A közleményt a NAV által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani 14. A kedvezményezettet jogutód nélküli megszőnése esetén soron kívüli, jogutódlással történı megszőnése esetén a jogutódot a jogelıdre vonatkozó tartalmú és határidejő beszámolási kötelezettség terheli. A közleményben szerepelnie kell az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és mőködési költségeknek külön-külön és összegszerően is. Szintén szerepelnie kell a felajánlott összeg esetleges legfeljebb három évre történı tartalékolására vonatkozó információknak is. A közlemény végén nagyobb terjedelmő szabadon gépelhetı rész található, melyben az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó részletes információk tüntetendıek fel. Az adóhatóság a közleményben szereplı adatokat átadja az Emberi Erıforrások Minisztériumát vezetı miniszter részére, aki az adatokat minisztériuma honlapján közzéteszi. Ezen túl azon szervezetek, amelyek saját internetes felülettel rendelkeznek, az átutalást követı év december 15-éig kötelesek a közleményt ezen a felületen is közzétenni azzal, hogy a közleményt 1 évig nem lehet onnan eltávolítani. Amennyiben a kedvezményezett a közleményre vonatkozó szabályoknak nem tesz eleget, az adóhatóság határozattal a határozat jogerıre emelkedésének évét követı évre kizárja a szervezetet a kedvezményezettek körébıl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 13 A www.magyarorszag.hu internetes honlapon keresztül. 14 Adott évi KOZ bizonylat 7