EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.15. COM(2017) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a 608/2013/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról HU HU
1. BEVEZETÉS A szellemitulajdon-jogok megsértése az egész világon általánosan elterjedt, egyre gyakoribb jelenség. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a hamisított termékekkel folytatott nemzetközi kereskedelem a világkereskedelemnek nem kevesebb, mint 2,5 %-át teszi ki, azaz 338 milliárd EUR-ra rúg 1. Az iparjogvédelmi jogok megsértése különösen erős hatást vált ki az Európai Unióban, ahol a hamisított és kalóztermékek az import 5 %-át (85 milliárd EUR) adják. A szellemitulajdon-jogok határon történő érvényesítését célzó európai uniós rendszer alapvető eleme a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 (a továbbiakban: 608/2013/EU rendelet). E rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. A 608/2013/EU rendelet 37. cikke előírja, hogy a Bizottságnak [...] jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentéshez szükség esetén megfelelő ajánlásokat kell mellékelni. A jelentésben ki kell térni minden olyan, e rendelet kapcsán előforduló eseményre, amely az uniós vámterületen áthaladó gyógyszerszállítmányokat érint, továbbá ki kell térni arra is, hogy a rendelet alkalmazása hogyan érintheti a WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás közegészségügyi vonatkozásairól szóló nyilatkozat keretében vállalt, a gyógyszerek elérhetővé tételével kapcsolatos uniós kötelezettségvállalásokat, és hogy milyen intézkedések születtek az e kötelezettségvállalásokat negatívan érintő bármely helyzet orvoslására. A 608/2013/EU rendelethez kapcsolódik az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013 2017-es vámügyi cselekvési terve 3, amely vonatkozásában a Bizottság évente összefoglaló jelentést, valamint 2017 végéig záró jelentést nyújt be a Tanácsnak. E dokumentum célja, hogy beszámoljon a 608/2013/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos, a Bizottság által 2014. január 1-je óta összegyűjtött visszajelzésekről. A tagállamok általi végrehajtás vonatkozásában a jelentés a 2014. január 1. és 2016 decembere közötti hároméves időszakot vizsgálja, míg az Európai Unió határain végrehajtott intézkedésekre vonatkozó részletes adatok a 2014-es és a 2015-ös évet fedik le, mivel a jelentés készítésének idején a 2016-os statisztikák még nem voltak elérhetők. 1 Trade in Counterfeit and Pirated Goods: Mapping the Economic Impact (Hamisított és kalóztermékekkel folytatott kereskedelem: a gazdasági hatás felmérése), OECD/EUIPO (2016). https://euipo.europa.eu/tunnelweb/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/mapping_the_economic_impact_study /Mapping_the_Economic_Impact_en.pdf. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.12., 15 33. o.). 3 A Tanács állásfoglalása az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013 2017-es vámügyi cselekvési tervéről (HL C 80., 2013.3.19., 1. o.). 2
A 2. szakasz a jelentés összeállítása során alkalmazott módszertant ismerteti. A 3. szakasz az uniós jogi keretet írja le, kiemelt figyelmet fordítva a 608/2013/EU rendeletben bevezetett új elemekre. A 4. szakasz a magánszektor észrevételeit tekinti át. Az 5. szakasz azt elemzi, hogy a tagállamok hogyan hajtották végre a 608/2013/EU rendeletet, különös tekintettel a rendelet által bevezetett új elemekre és választható elemekre, továbbá a 608/2013/EU rendelet konkrét alkalmazására vonatkozó számadatokat tartalmaz. A 6. szakasz a következtetéseket részletezi. 2. MÓDSZERTAN A jelentés az alábbi módszerek és eszközök felhasználásával készült: - tanácsadó látogatások a tagállamokban, konzultáció a tagállamokkal a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekről; - az érdekelt felekkel folytatott konzultáció; - információk letöltése a Bizottság központi adatbázisából, az ún. COPIS (hamisítás és kalózkodás elleni rendszer) adatbázisból. 2.1 Tanácsadó látogatás a tagállamokban és konzultáció a tagállamokkal a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekről Az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013 2017-es vámügyi cselekvési terve a Bizottság és a tagállamok vámhatóságai által foganatosítandó, a 608/2013/EU rendelet hatékony végrehajtását biztosító intézkedésekről rendelkezik. Az egyik intézkedés a Bizottság képviselői és a szellemitulajdon-jogi nemzeti szakértők tanácsadói látogatásaival áll kapcsolatban, amelyekre a 2015 és 2017 közötti időszakban, a 28 tagállamban kerül sor. Az intézkedés célja a 608/2013/EU rendelet végrehajtásáért felelős hatóságokkal folytatott párbeszéd kialakítása az alábbiak érdekében: - a 608/2013/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos információk gyűjtése; - a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása. 2015-ben és 2016-ban a Bizottság képviselői és a tagállami vámhatóságok szellemitulajdonjogi szakértői 24 tanácsadó látogatást hajtottak végre a következő országokban: BE, NL, FI, EE, SI, HR, LV, LT, MT, IT, EL, CY, SE, DK, DE, AT, SK, CZ, HU, PL, ES, PT, FR és LU. E látogatások eredményeit felhasználták e dokumentum összeállítása során. Azokban a tagállamokban, amelyekben a látogatásra 2017-ben kerül sor (nevezetesen BG, IE, RO és UK), a Bizottság felkérte a vámhatóságokat arra, hogy töltsék ki a tanácsadó látogatások során használt kérdőívet, hogy minden tagállam vámhatóságának alkalma nyíljon arra, hogy a 608/2013/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos véleményét kifejtse. A kitöltött kérdőívek 2016 folyamán érkeztek be az érintett tagállamok vámhatóságaitól. 3
A vámügyi szakértői csoport (azon belül a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséért felelős részleg) 2016. július 11-én tartott első értekezletén a Bizottság arra is felkérte a tagállamok vámhatóságait, hogy jelentésükben térjenek ki minden olyan, a 608/2013/EU rendelet kapcsán előforduló eseményre, amely uniós vámterületen áthaladó gyógyszerszállítmányokat érint. 2.2 Az érdekeltekkel folytatott konzultáció Az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013 2017-es vámügyi cselekvési terve létrehozott egy csoportot az 1.3.2. intézkedés 4 kapcsán, amely csoportban a Bizottság, az Európai Unió vámhatóságai, a jogosultak és az egyéb érdekelt felek vannak jelen. A csoport évente egyszer ülésezik. E csoport 2016. július 12-én Brüsszelben megtartott 4. ülésén a Bizottság felkérte a jogosultakat és az egyéb érdekelt feleket, hogy készítsenek jelentést a 608/2013/EU rendelet végrehajtásáról, különös tekintettel az őket közvetlenül érintő következő rendelkezésekre: - II. fejezet: az intézkedés iránti kérelmek (az intézkedés iránti kérelmeknek a Bizottság 1352/2013/EU végrehajtási rendeletében részletezett tartalmához kapcsolódva); - 19. cikk: ellenőrzés és mintavétel azon áruk tekintetében, amelyeknek az átengedését felfüggesztették vagy amelyeket visszatartanak; - 21. cikk: bizonyos információk megengedett felhasználása a határozat jogosultja által; - 23. cikk: (az áruk megsemmisítésére és eljárás indítására irányuló rendes eljárás) és 26. cikk (a kiscsomagokra vonatkozó megsemmisítési eljárás); - 28. cikk: a határozat jogosultjának felelőssége; - 29. cikk: költségek. 2016 szeptemberének végéig nyolc válasz érkezett be az alábbi szövetségektől: European Express Association (EEA), Union des Fabricants (UNIFAB), European Communities Trade Mark Association (ECTA), Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA), European Semiconductor Industry Association (ESIA), International Trademark Association (INTA), Business Action to Stop Counterfeit And Piracy (BASCAP), European Association of Trade Mark Owners (MARQUES). A Bizottság köszönetet mond e szövetségek észrevételeiért. 2.3 A COPIS használata (információ letöltése a COPIS-ból) A 608/2013/EU rendelet előírja, hogy a tagállamok által a Bizottságnak továbbított adatok feldolgozásának biztosítására, valamit a kérelmeknek helyt adó határozatokra és az áruk átengedésének felfüggesztésére vagy az áruk visszatartására vonatkozóan a Bizottság központi adatbázist hoz létre. A COPIS központi adatbázis 2014. január 1-jén kezdett el működni. Jelenleg is folyamatosan fejlesztik. 4 Az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló vámügyi cselekvési tervében meghatározott 1.3.2. intézkedés célja, hogy a szellemitulajdon-jog vámhatósági érvényesítéséről szóló párbeszédet alakítson ki a vámhatóságok, a jogosultak és az érdekelt felek között. 4
A Bizottság a 608/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos jogi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékben férhet hozzá a COPIS-ban szereplő információkhoz. E jelentés összeállításához a Bizottság a COPIS-ból szerezte meg a szükséges információkat, különös tekintettel a következőkre: - az intézkedés iránti kérelmek száma a 608/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok típusa szerinti bontásban (lásd az 1. mellékletet), - a rendes eljárás alkalmazásának eredményei, - a kiscsomagokra vonatkozó eljárás alkalmazása (lásd a 2. mellékletet). 3. AZ UNIÓ JOGI KERETE 3.1 Háttér Az EU a szellemitulajdon-jogok határon történő érvényesítésének uniós szintű szabályozását már 1987-ben, a hamisított áruk szabad forgalomba bocsátását tiltó intézkedések megállapításáról szóló, 3842/86/EGK 5 tanácsi rendelettel megkezdte. Azóta három rendeletet fogadtak el 6, amelyek célja az volt, hogy a hatályt és az eljárásokat a csalási trendek változásaihoz igazítsák. Az utolsó módosítás, amelynek eredményeként a 608/2013/EU rendeletet elfogadták, különösen arra volt figyelemmel, hogy a növekvő elektronikus kereskedelem következtében fokozódott a hamisított árukkal folytatott kereskedelem is. A területet érintő korábbi uniós rendeletekhez hasonlóan a 608/2013/EU rendelet is azokat a határon történő végrehajtási intézkedéseket alkalmazza, amelyeket az EU Tanácsa által 1994- ben, az uruguayi forduló többoldalú tárgyalásainak során elfogadott és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretei között megkötött, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) tartalmaz. A rendelet a TRIPSmegállapodás határon történő végrehajtási intézkedésekre például a hamisított áruk kivitelének és továbbításának ellenőrzésére vonatkozó nem kötelező erejű követelményeit is alkalmazza, ami azt mutatja, hogy az EU elkötelezte magát a szellemitulajdon-jogok határozott védelme mellett. A cél annak megakadályozása, hogy a szellemitulajdon-jogokat sértő árukat a belső piacon forgalomba hozzák, továbbá az, hogy ennek érdekében intézkedéseket foganatosítsanak, anélkül, hogy ez gátolná a jogszerű kereskedelmet. 5 A Tanács 3842/86/EGK rendelete (1986. december 1.) a hamisított áruk szabad forgalomba bocsátását tiltó intézkedések megállapításáról (HL L 357., 1986.12.18., 1. o.). 6 A Tanács 3295/94/EK rendelete (1994. december 22.) a hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását, kivitelét, újrakivitelét vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó intézkedések megállapításáról (HL L 341.,1994.12.30., 8. o.), a Tanács 1383/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről (HL L 196., 2003.8.2., 7. o.) és a 608/2013/EU rendelet. 5
A 608/2013/EU rendelet kizárólag a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően ez a rendelet nem határoz meg semmiféle kritériumot a szellemitulajdon-jogok megsértésének megállapításához; azt a vonatkozó anyagi jog definiálja. A 608/2013/EU rendelet felhatalmazza az Európai Unió vámhatóságait arra, hogy a szellemi tulajdonról szóló európai uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő, vámellenőrzés vagy vámfelügyelet alatt álló árukat visszatartsák. A vámhatóságok általi vámellenőrzésnek kockázatelemzésen kell alapulnia és a kockázattal arányosnak kell lennie. Ezért elengedhetetlen, hogy a kockázatelemzés megfelelő megszervezéséhez a vámhatóságoknak a jogosultaktól származó elegendő és releváns információ álljon rendelkezésükre. A vámhatóságok intézkedhetnek a jogosultak által benyújtott intézkedés iránti kérelmek alapján, vagy saját kezdeményezésükre, hivatalból. A vámhatóság részére az intézkedés iránti kérelmet olyan személynek kell benyújtania, aki jogosult jogi eljárást indítani annak megállapítása iránt, hogy egy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot megsértettek-e. Az intézkedésre irányuló nemzeti kérelmet valamely tagállamban nyújtják be, és a vámhatóságokat az adott tagállamban történő intézkedésre kérik fel benne. Az uniós jogon alapuló, az Unió egész területére kiterjedő hatállyal bíró szellemitulajdonjogok jogosultjai intézkedésre irányuló uniós kérelmet nyújthatnak be, amely több tagállamban vált ki majd hatást. A kérelem és a határidő-hosszabbítás iránti kérelem formanyomtatványait a Bizottság 2013. december 4-i 1352/2013/EU végrehajtási rendelete írja elő 7. A vámhatóságok döntenek arról, hogy az intézkedés iránti kérelemnek helyt adnak vagy elutasítják azt. Amennyiben a vámhatóságok felfüggesztik a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk átengedését vagy visszatartják azokat, arról értesítik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát. A rendes eljárás keretében miután a határozat jogosultja írásban megerősítette, hogy álláspontja szerint megvalósult az érintett szellemi tulajdonjog megsértése mindkét fél vélelmezett vagy kifejezett hozzájárulásával a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk megsemmisíthetők. Ellenkező esetben az árukat átengedik, kivéve, ha a határozat jogosultja értesíti a vámhatóságokat, hogy eljárást indított a szellemitulajdon-jog megsértésének megállapítása iránt. A megsemmisítéshez való hozzájárulásra vagy a vámhatóságok eljárás megindításáról történő értesítésére tíz munkanap (romlandó áruk esetében három munkanap) áll rendelkezésre, és eljárás megindítása esetén e határidő adott esetben legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbítató. 7 A Bizottság 1352/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 4.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról (HL L, 2016.12.18., 10. o.). 6
Amennyiben a visszatartott, feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk nem tartoznak intézkedés iránti kérelem hatálya alá (hivatalból történő intézkedés), a vámhatóságok kötelesek az érintetteket értesíteni és lehetőséget adni nekik intézkedés iránti kérelem benyújtására. A 608/2013/EU rendelet rendelkezik továbbá a postai vagy futárküldeményekre vonatkozó egyszerűsített eljárásról ( kiscsomagokra vonatkozó eljárás ), amely a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére alkalmazható és amely során az árukat a kizárólagos nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának kifejezett vagy vélelmezett hozzájárulásával semmisítik meg. Az intézkedés iránti kérelmekre és a visszatartásra vonatkozó információk kezelése a COPIS rendszerrel történik. A tagállamok vámhatóságai által a COPIS használatával továbbított adatok alapján a Bizottság évente nyilvánosságra hozza az EU külső határainál foganatosított vámhatósági intézkedések eredményeit 8. 3.2 A 608/2013/EU rendelet által bevezetett új elemek A 608/2013/EU rendelet által bevezetett, a korábbi rendeletekben foglalt rendszert kiegészítő főbb új elemek a következők: - A vámhatósági intézkedések hatálya alá tartozó jogok és jogsértések bővítése: a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb érvényesítése érdekében a vámhatósági fellépést más típusú, az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó jog- és jogsértéstípusok esetében is lehetővé teszi. A védett jogok ilyen egyéb típusai: kereskedelmi nevek, félvezető termékek topográfiái és használati minták. Az új rendelet hatálya alá tartozó földrajzi árujelzők nem csupán a mezőgazdasági termékekre vonatkoznak, hanem a lehetséges jövőbeni nem mezőgazdasági termékekre is, és a rendelet kifejezetten említést tesz a harmadik országokkal kötött megállapodásokban meghatározott földrajzi árujelzőkről. A rendelet hatályát több jogsértésre kiterjesztették, nevezetesen a védjegyhez fűződő jog valamennyi lehetséges megsértésére, például a megtévesztésig hasonló védjegyekre és az ismert védjegyekre nem csupán a korábbi rendeletekben szereplő hamisított termékekre, valamint a megkerülést lehetővé tevő eszközök használatával elkövetett jogsértésekre (ezek olyan eszközök, amelyek kialakításának, előállításának vagy átalakításának elsődleges célja olyan technológia megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése, amely egy mű vonatkozásában megakadályozza vagy korlátozza a nem engedélyezett cselekményeket). - A korábbi rendelethez képest bővültek az intézkedés iránti kérelmekben megadandó információk sajátosságai és köre. - A megsemmisítésére vonatkozó egyszerűsített eljárás lett a kötelező rendes eljárás. Ezen az 1383/2003/EK rendelet értelmében választható eljárásként már létező eljárás keretében, ha a határozat jogosultja írásban megerősíti, hogy álláspontja szerint megvalósult a 8 http://ec.europa.eu/taxation_customs/business/customs-controls/counterfeit-piracy-other-ipr-violations/iprinfringements-facts-figures_en 7
szellemitulajdon-jog megsértése, mindkét fél kifejezett egyetértésével a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk megsemmisíthetők annak megállapítása nélkül, hogy megvalósult-e szellemitulajdon-jog megsértése. Ez az eljárás az áruk gyors és költséghatékony megsemmisítését teszi lehetővé. Az eljárást már korábban is sikeres eszközként használták a szellemitulajdon-jog megsértése egyértelmű eseteinek gyakorlati kezelésében; rendes eljárássá tétele azt mutatja, hogy valamennyi tagállamban egyaránt sikeresnek bizonyult. Az 1383/2003/EK rendeletben leírt egyszerűsített eljárással ellentétben az új rendes eljárás során a határozat jogosultját nem kötelezik arra, hogy az áruk birtokosától/a nyilatkozattevőtől közvetlenül írásbeli hozzájárulást szerezzen arról, hogy az áruk megsemmisítéséhez hozzájárul, hanem a vámhatóság feladata, hogy az áruk birtokosát/a nyilatkozattevőt értesítse, és amennyiben az áruk birtokosa/a nyilatkozattevő nem tiltakozik kifejezetten a megsemmisítés ellen, a vámhatóság tekintheti úgy, hogy az áruk birtokosa/a nyilatkozattevő a megsemmisítéshez hozzájárult. - A kiscsomagokra vonatkozó egyedi eljárás bevezetése azt célozza, hogy kezelhető legyen az egyre nagyobb mennyiségű kiscsomagokban érkező hamisított és kalózáru (ezek általában postai szolgáltatáson vagy kereskedelmi futárszolgálaton keresztül lépnek be az Unió területére), és hogy a minimálisra csökkenjenek az ilyen esetek kezelésével járó költségek és adminisztratív terhek. Ez az eljárás a 608/2013/EU rendelet 2. cikkének 19. pontjában meghatározott kiscsomagokra alkalmazható, nevezetesen olyan postai vagy expressz futárküldeményekre, amelyek három vagy kevesebb egységből állnak, vagy amelyeknek bruttó tömege kevesebb, mint két kilogramm. - Vélelmezett hozzájárulás : a rendes eljárás és a kiscsomagokra vonatkozó eljárás egyaránt lehetővé teszi az áruk birtokosa/a nyilatkozattevő vélelmezett hozzájárulásának alkalmazását a megsemmisítéshez való kifejezett hozzájárulása helyett. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa a meghatározott határidőn belül nem járul hozzá az áruk megsemmisítéséhez, és azzal szemben nem emel kifogást a vámhatóságnál, a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő, illetve az áruk birtokosa hozzájárult az áruk megsemmisítéséhez. - Költségek: tekintve, hogy a vámhatóságok eljárnak a benyújtott kérelem alapján, a 608/2013/EU rendelet 29. cikke értelmében a vámhatóság dönthet úgy, hogy a határozat jogosultja térítse meg a szellemitulajdon-jogainak érvényesítése kapcsán a vámhatóságoknál felmerült valamennyi költséget. E döntést a tagállamok vámhatóságai hozzák meg. - A 608/2013/EU rendelet 22. cikke tartalmazza az információk és adatok harmadik országok megfelelő hatóságaival történő megosztásáról szóló rendelkezést, amelynek célja a szellemitulajdon-jogot sértő áruk nemzetközi kereskedelmének megakadályozása. Az eljárás megindítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az adatok és információk cseréjéhez szükséges gyakorlati szabályok elemeit. - A szellemitulajdon-jogok Európai Unión belüli vámhatósági érvényesítése szükségessé teszi az intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó adatok 8
cseréjét. Ezen adatok és a vámhatósági intézkedésekkel kapcsolatos adatok cseréjét egy központi elektronikus adatbázison keresztül kell végezni. Ennek érdekében a Bizottság létrehozta a COPIS központi adatbázist, amely 2014. január 1-je óta működik. 4. A MAGÁNSZEKTOR ÉSZREVÉTELEI A jogosultak és az expressz futárszolgálatok szövetségei a 608/2013/EU rendelet által bevezetett legtöbb új elemet örömmel fogadják, és általában pozitív visszajelzést adnak a rendelet működéséről. Hasznosnak tartják, hogy a vámhatóságok hatáskörébe újabb szellemitulajdon-jogok kerültek, mivel ezáltal biztosítható a 608/2013/EU rendelet és a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv összehangolása, valamint a nem védjegynek minősülő szellemitulajdon-jogokkal szembeni diszkrimináció minimalizálása. Az intézkedés iránti kérelmek benyújtását nem tartják túlságosan bonyolultnak. Hasznosnak találják továbbá az intézkedés iránti uniós kérelmekkel kapcsolatos eljárást (e kérelem egy tagállamban kerül benyújtásra, majd a kérelemnek helyt adó tagállam kiterjeszti azt a többi tagállamra). Az új rendes eljárást, valamint a részét képező vélelmezett hozzájárulás lehetőségét láthatólag különösen pozitívan fogadják, és igen alkalmas eszköznek tartják. Általában elmondható, hogy a beérkezett válaszok arról tanúskodnak, hogy a megkérdezettek kedvezően ítélik meg azt, ahogy a vámhatóságok a rendelettel kapcsolatos feladataikat ellátják. Az aggályos kérdések a következők: - Az intézkedés iránti kérelemben benyújtandó adatok nem minden esetben egyértelműen meghatározottak (kit kell például feljogosított forgalmazónak tekinteni?), vagy a hivatkozott információ elavult és nem veszi tekintetbe a modern globális beszerzési és ellátásilánc-gyakorlatokat, illetve egyes esetekben az információk (termelés helye, érintett vállalatok, kereskedők, stb.). nehezen megszerezhetők. Emellett 1352/2013/EU végrehajtási rendelethez csatolt formanyomtatványok kötelező és opcionális mezői közötti megkülönböztetés nem tükröződik a 608/2013/EU rendeletben. Ami az intézkedés iránti kérelemben foglalt információk naprakésszé tételét illeti tekintettel a 6. cikkben előírt információk jelentős mennyiségére, nem tűnik hatékonynak a megoldás, hogy a határozat jogosultja köteles a vámhatóságnak bejelenteni minden olyan módosítást, amely a 6. cikkben említett információk bármelyikét érinti. Egyes válaszok az intézkedés iránti uniós kérelmek nyelvhasználatának egyszerűsítését javasolják, amelynek módja az lenne, hogy a 28 tagállamban a kérelmek angol, francia vagy német nyelven lennének benyújthatók. - A minták visszaszolgáltatása, amelyről a 19. cikk (2) bekezdése rendelkezik, nem minden esetben lehetséges, mivel az elemzés elvégzése során a minták gyakran sérülnek. 9
Javasolják, hogy amennyiben a vámhatóság nem tudja átadni a mintákat az első tíz munkanapon belül, úgy a határozat jogosultjának az eljárás indításához rendelkezésére álló tíznapos határidőt ennek megfelelően hosszabbítsák meg. - Az eljárás indításához rendelkezésére álló tíznapos határidő túlságosan rövid (rendes eljárás, 23. cikk). Egyes válaszokban azt javasolják, hogy a határozat jogosultjának a jogi eljárás indítására egy bizonyos elévülési időn belül adjanak lehetőséget, amely időszakot azon dátumtól számítanák, amikor az áruk birtokosa/a nyilatkozattevő értesíti a vámhatóságot arról, hogy kifogást emel az áruk megsemmisítése ellen (nem pedig az áruk átengedésének felfüggesztésétől vagy azok visszatartásáról szóló értesítéstől). - Közvetett többletköltséget jelent azoknak az áruknak a megőrzése, amelyek átengedését felfüggesztették vagy amelyeket az expressz futárszolgálat létesítményében tartanak vissza. - A megsemmisítés költségeinek (29. cikk) előzetes meghatározása nehéz (különösen a kiscsomagokra vonatkozó eljárás esetében, ahol a határozat jogosultjával nem konzultálnak minden visszatartás esetén), és e költségek egyre növekednek. Egyes válaszokban azt javasolják, hogy a határozat jogosultja kapjon lehetőséget arra, hogy a megőrzés és megsemmisítés körülményeit a költséghatékonyság figyelembevétele mellett meghatározhassa, vagy hogy a hamisított termékekkel kapcsolatos intézkedés költségeit a jogsértők/az importőrök vagy a közvetítők (feladók/megbízók/szállítók) viseljék. A kiscsomagokra vonatkozó eljárást egyes válaszok nagyon hasznosnak találják, míg mások megállapítják, hogy az eljárás bizonyos terméktípusok esetében nem alkalmazható (például gyógyszereknél, ahol a gyógyszeripari szereplőnek a gyógyszerek visszatartását kötelezően jelentenie kell a hatóságok felé, vagy a félvezető termékek esetében, ahol a jogsértés vizsgálata összetett feladat), vagy hogy egyáltalán nem alkalmazható, mert nem biztosít megfelelő mennyiségű információt a végrehajtott visszatartásokról. - A vámhatóságok által a határozat jogosultjának továbbított információk engedélyezett használatát részletező lista megfogalmazása nem egyértelmű. - Az áruk előzetes átengedésére vonatkozó eljárás és a biztosíték meghatározása kapcsán megjegyzik, hogy a jogosult weboldaláról megszerzett engedély ára nem tekinthető észszerű biztosítéknak. - A határozat jogosultjának felelősségéről általános észrevételt nem tettek. Néhány válasz említést tesz e felelősségről azzal a specifikus esettel kapcsolatban, amikor a minták visszaszolgáltatása nem történik meg. Az alapvető elgondolás az, hogy a határozat jogosultja nem tekinthető felelősnek a vissza nem szolgáltatott vagy sérült mintákért, kivéve azokat az eseteket, amikor az áruk birtokosa/a nyilatkozattevő kifogást emel a megsemmisítéssel szemben, és a kérdéses árukról ezután bebizonyosodik, hogy nem sértenek szellemtulajdonjogot. A benyújtott válaszok a 608/2013/EU rendelet bizonyos elemeinek értelmezése kapcsán is felvetnek kérdéseket, amelyekkel az érintettek közvetlen bevonásával foglalkoztak vagy foglalkoznak majd. 10
Végezetül, a benyújtott válaszok említést tesznek arról, hogy bizonyos kérdések esetében nem valósul meg a közös, uniós szintű végrehajtás. Ilyen például: az intézkedés iránti kérelemben kötelezően feltüntetendő információk, az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozat meghosszabbításának kérvényezésére rendelkezésre álló határidő, a rendes eljárás alkalmazásának módja (ideértve az információ továbbítását a határozat jogosultjának), az eljárásindítás elmaradásának jogosnak elismert indoka, a kiscsomagokra vonatkozó eljárás végrehajtása (amelyet nem minden tagállam alkalmaz), a határozat jogosultja által az intézkedés iránti kérelemben megadott információk és a COPIS-ban tárolt információk kockázatelemzési célból történő felhasználásának elmaradása. 5. AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA A TAGÁLLAMOKBAN Bár a vámjogszabályok elfogadására uniós szinten kerül sor, a végrehajtás a tagállamok feladata a nemzeti vámigazgatásuk közreműködésével. A tagállamok hatáskörébe tartozik vámigazgatásuk megszervezése, ideértve a vámtisztviselők képzésének megszervezését is. A 608/2013/EU rendelet (7) preambulumbekezdésében ugyanakkor kimondja, hogy e rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködésben megfelelő képzést kell biztosítaniuk a vámtisztviselők számára. A tanácsadó látogatásokon a kérdőív felolvasása és az eszmecsere lehetővé tette, hogy a résztvevők megvitassák a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó vámszervek adminisztratív akár központi, akár helyi szinten történő megszervezését (ideértve a bevont humánerőforrásokat, a biztosított képzést, az adatbázis-használatot stb.), a különböző érdekelt felek együttműködését és a rendelet által előírt valamennyi eljárás végrehajtását. A 608/2013/EU rendelet kötelező és fakultatív rendelkezéseket egyaránt tartalmaz. Az utóbbiak lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy eldöntsék, melyik lehetőséget választják. Ilyen a vélelmezett hozzájárulás alkalmazására vonatkozó döntés, amelyet a rendes eljárás és a kiscsomagokra vonatkozó eljárás egyaránt megemlít (23. és 26. cikk), a döntés, amely során felszólítják a határozat jogosultját a vámhatósági intézkedés során felmerülő költségek viselésére (29. cikk), valamint az arra vonatkozó döntés, hogy az értesítést az áruk birtokosa vagy a nyilatkozattevő kapja (a szokásos eljárás és a kiscsomagokra vonatkozó eljárás esetében egyaránt; 17. és 26. cikk). A tanácsadói látogatások átfogó képet adtak arról, hogy a tagállamok milyen döntéseket hoznak, amikor a rendelet által biztosított rugalmassággal élnek. 5.1 Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos és szervezési vonatkozások A tagállamok erőforrásai a vámigazgatás terén egyre korlátozottabbak. A szellemitulajdon-jogokra fordított emberi erőforrások nagyban függnek attól, hogy az egyes tagállamok mennyire tekintik prioritásnak a szellemitulajdon-jogokat, hogy nemzeti szinten hány intézkedés iránti kérelem érkezik be, valamint hogy hogyan szervezik meg a szellemitulajdon-jogok szempontjából illetékes vámszervek (az intézkedés iránti kérelmek kezeléséért felelős szervek) működését és hogy e szervek milyen szerepet játszanak. 11
A legtöbb tagállamban a szellemitulajdon-jogok szempontjából illetékes vámszerv a központi szinten helyezkedik el. Szerepére jellemző az adott tagállamban a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos feladatok erős centralizációja (idetartozik az a szint is, amelyen azon eljárások kezelése zajlik, amelyek keretében a jogosultakat, valamint az áruk birtokosát/a nyilatkozattevőt értesítik a helyi vámhivatalok által kezdeményezett visszatartásokról). A szellemitulajdon-jogok szempontjából illetékes vámszerv személyi állományának nagysága a legfeljebb 20 személyből álló csoporttól kezdve egyetlen személyig terjedhet. Az alábbi példák azoknak a szellemitulajdon-jogok szempontjából illetékes, igen nagy vámszerveknek a feladatait szemléltetik, amelyek erősen központosított szerepet játszanak: - konzultáció a szellemitulajdon-jogokat érintő uniós jogalkotás vagy nemzeti jogi aktusok előkészítő szakaszában; - belső utasítások megszövegezése, amelyek a 608/2013/EU rendelettel kapcsolatos magyarázatokkal szolgálnak a helyi vámhivatalok számára vagy a szellemitulajdon-jogok megsértéséhez kapcsolódó fogalmakat magyarázzák; - az intézkedés iránti kérelmek kezelése a jogosultak támogatása az intézkedés iránti kérelmek összeállításában, az intézkedés iránti kérelmeknek helyt adó vagy azt elutasító határozatok meghozatala és az intézkedés iránti kérelmek rögzítése az erre szolgáló adatbázisban; - az adatbázis felügyelete; - szolgáltatások nyújtása a jogosultak és a gazdasági képviselők számára (a jogosultakkal való kapcsolattartás központosítása érdekében a szellemitulajdon-jogok szempontjából illetékes vámszervek közvetítő szerepet játszanak a jogosultak és a helyi vámhivatalok között); - a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában a vámhivatalok támogatása (az intézkedés iránti kérelmek tartalmának magyarázata, a hivatalból történő eljárás támogatása, az áruk előzetes átengedésének elősegítése a nyilatkozattevő által nyújtandó biztosíték meghatározásával); - jogsértések: hivatalból történő intézkedések, az érintett jogosultak azonosítása; - hozzájárulás a kockázatkezeléshez; - képzés (a nemzeti vámügyi főiskolán a tanagyag/oktatási anyagok kidolgozása; tananyag összeállítása; képzés); - közönségkapcsolati tevékenységek: statisztikák közzététele (évente) a sajtótól érkező kérdések; interjúk; 12
a fogyasztó és a gazdaság figyelmének felhívása (kerekasztalok, sajtótájékoztatók, előadások, brosúrák); együttműködés nemzeti és nemzetközi szövetségekkel. A legtöbb esetben azonban a szellemitulajdon-jogok szempontjából illetékes vámszerv elsődleges feladata az intézkedés iránti kérelmek kezelése. Egyes tagállamokban a szellemitulajdon-jogi szakértők kirendelése helyi szinten történik (a szellemitulajdon-jogi esetekkel foglalkozó főbb hivatalok). Valamennyi tagállam tervez szellemitulajdon-jogi képzéseket, akár az alapképzési szakaszban (valamennyi vámtisztviselő számára), akár a szakképzési szakaszban (szellemitulajdon-jogi szakértők számára). Bizonyos esetekben a Bizottság, a tagállamok és az EUIPO által együttműködésben kidolgozott e-oktatási modult használják. Számos tagállam többször jelezte, hogy segítséget igényelnek a szellemitulajdon-jogra vonatkozó anyagi jogi képzések kapcsán. 5.2 Együttműködés az érdekeltekkel 5.2.1 Közszféra A vámhatóságok és a szellemitulajdon-jog érvényesítése terén fellépő más hatóságok együttműködéséről a 608/2013/EU rendelet nem rendelkezik, de a tanácsadói látogatások során felmerült, mint a szellemitulajdon-jog érvényesítésében elért globális eredmények javítása szempontjából kulcsfontosságú elem. A vámhatóságok és a szellemitulajdon-jog érvényesítése terén fellépő más hatóságok együttműködését általában közepes-alacsony szintűnek írták le. Ezt az magyarázhatja, hogy a különböző hatóságok hatáskörei és feladatai eltérőek. A jó együttműködésről beszámoló tagállamokban az együttműködést nemzeti szintű megállapodások útján szervezik meg (a különböző minisztériumok közötti, szakpolitikai szintű együttműködési fórumokkal, amelyek adott esetben műveleti elemet is tartalmaznak). A hatóságok közötti együttműködés kérdéseivel az EUIPO-val együttműködésben szervezett tudásépítő eseményen is foglalkoznak majd. 5.2.2 Magánszektor Általában elmondható, hogy a vámhatóságok és a jogosultak vagy a jogosultak képviselői közötti együttműködést a válaszadók jónak minősítik, jóllehet bizonyos esetekben nehézségekről számolnak be (lásd az intézkedés iránti kérelmekről szóló szakaszt lejjebb). A 608/2013/EU rendelet 30. cikke előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a határozatok jogosultjai teljesítsék a 608/2013/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeket, többek között adott esetben szankciókat előíró rendelkezések megállapítása révén. Ez idáig kevés 13
(6) tagállam fogadott el a 30. cikkben meghatározott szankciókra vonatkozó nemzeti jogszabályokat vagy rendelkezik eleve ilyenekkel. A határozatok jogosultjaival kapcsolatos incidensek esetén a legtöbb tagállam először párbeszédet próbál kezdeményezni az elfogadható megoldás megtalálása érdekében. 5.3 Intézkedés iránti kérelem (tartalom/az információ minősége) A 608/2013/EU rendelet által bevezetett, a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló vámhatósági adminisztratív rendszer a jogosultak által a vámhatóságokhoz benyújtandó kérelmek alapján működik. A vámhatósági intézkedés teljes egészében az intézkedés iránti kérelmeken alapul. Ezért kulcsfontosságú, hogy a bennük foglalt információ minősége kielégítő legyen és így hatékony vámhatósági fellépést tegyen lehetővé. Ez különösen igaz az intézkedés iránti uniós kérelmekre, amelyeket egy tagállam bocsát ki és más tagállamokban alkalmazandók. A legtöbb tagállam vámhatóságai általában úgy látják, hogy a beérkező intézkedés iránti kérelmek továbbra sem megfelelő minőségű adatokat tartalmaznak. Ez az esetek kis százalékában az intézkedés iránti kérelemnek hely adó határozat elutasítását eredményezi. 2016 őszén a tagállamok vámhatóságainak részvételével Vám 2020 címen szemináriumot szerveztek, amelynek témakörei a következők voltak: a szellemitulajdon-jog vámhatósági érvényesítése / harmonizáció az intézkedés iránti kérelmeknek való helyt adás és e kérelmek kezelése folyamatában / a vámigazgatás felelőssége az intézkedés iránti kérelmek terén. A szeminárium alkalmával javasolták, hogy az intézkedés iránti kérelmek minden esetben tartalmazzák a következő kötelező elemeket: - az eredeti és a jogsértő áruk azonosításával kapcsolatos információk; - biztonsági jellemzők; - a forgalmazási/ellátási lánccal kapcsolatos információk. Javasolták továbbá, hogy az intézkedés iránti kérelmek minőségének és tartalmának javítása érdekében népszerűsítsék hatékonyabban a Manual for the Completion of Applications for Action and Extension Requests (Kézikönyv az intézkedés iránti és a határidő-hosszabbítási kérelmek elkészítéséhez) 9 című dokumentumot. A tagállamok felhívták a figyelmet arra, hogy a formanyomtatvány egyes rovatai és a COPIS egyes mezői eltérnek egymástól. A Bizottság ezt a problémát a COPIS újabb változataiban kiküszöböli majd. 5.4 Az eljárás alkalmazása 9 Lásd: http://ec.europa.eu/taxation_customs/business/customs-controls/counterfeit-piracy-other-iprviolations/defend-your-rights_en 14
5.4.1 A rendes eljárás (23. cikk) A rendes eljárást valamennyi tagállamban igénybe veszik. Az eljárást a legtöbb tagállam az elejétől a végéig alkalmazza. Egy tagállamban a visszatartási eljárást a 608/2013/EU rendelet alapján indítják, de minden esetben a nemzeti büntetőeljárás keretében folytatják le, amely meglátásuk szerint feleslegessé teszi a 608/2013/EU rendeletben előírt igazgatási eljárást. A 608/2013/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy nem érinti sem a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályokat, sem a tagállamok büntetőeljárásra vonatkozó jogszabályait. A 608/2013/EU rendeletben meghatározott eljárás részleteinek történő teljes megfelelés érdekében egyes tagállamoknak adott esetben módosítaniuk kell a rendes eljárás alkalmazásának módját. 5.4.2 A kiscsomagokra vonatkozó eljárás (26. cikk) Két tagállam kivételével valamennyi tagállam alkalmazza a kiscsomagokra vonatkozó eljárást. E két tagállam esetében a kiscsomagokra vonatkozó intézkedések a büntetőeljáráson alapulnak. Négy tagállam a kiscsomagokra vonatkozó eljárásban ez idáig nem hajtott végre lefoglalást, jóllehet az eljárást alkalmazzák. Az egyik tagállam az eredmények elmaradását az eljárás alkalmazásával foglalkozó emberi erőforrás hiányának tudta be. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy egyes jogosultak nem kérvényezik a kiscsomagokra vonatkozó eljárást, a vámhatóságok általában azt a választ adták, hogy az érintetteket bizonyos esetekben a költségek és az információhiány (mivel a visszatartásról nem kapnak értesítést) tántorítják el attól, hogy ezt az eljárást válasszák. 5.4.3 A nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának értesítése (17. és 26. cikk) Általában elmondható, hogy a rendes eljárás és a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretében a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok közvetlenül, az ellenőrzés végrehajtásakor értesítik a nyilatkozattevőt (mivel a nyilatkozattevő gyakran jelen van). 5.4.4 A vélelmezett hozzájárulás alkalmazása (23. és 26. cikk) A vélelmezett hozzájárulást széles körben alkalmazzák a rendes eljárás során (körülbelül a tagállamok 60 %-ában minden olyan esetben, ahol a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa nem erősítette meg, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben, a tagállamok további 30 %-ában pedig csak bizonyos esetekben). A kiscsomagokra vonatkozó eljárás során a vélelmezett hozzájárulást körülbelül a tagállamok 57 %-ában alkalmazzák minden olyan esetben, ahol a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa nem erősítette meg, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben. Két tagállam úgy döntött, hogy egyáltalán nem alkalmazza; az egyik tagállam szakpolitikai döntés nyomán, a másik pedig azért, mert a keresztirányú igazgatási szabályok nem teszik lehetővé. 15
Az alkalmazó tagállamokban a vélelmezett hozzájárulás alkalmazása során nem merült fel komoly aggály. Azon tagállamok, amelyek a kiscsomagokra vonatkozó eljárás hatékony igénybevételének érdekében használják, kulcsfontosságúnak tartják. 5.4.5 Költségek (29. cikk) A tagállamok körülbelül 85 %-a a határozat jogosultjától követeli meg, hogy a rendes eljárás keretein belül végrehajtott megsemmisítés költségeit viselje. A tagállamok körülbelül 46 %-a a határozat jogosultjától követeli meg, hogy a rendes eljárás és a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretein belül végrehajtott megsemmisítés költségeit egyaránt viselje. Két tagállam maga viseli az áruknak a 608/2013/EU rendelet értelmében a rendes eljárás keretében történő megőrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos intézkedéseinek költségeit. Egyes tagállamok a kiscsomagokra vonatkozó eljárás során végrehajtott megsemmisítés költségei kapcsán ad hoc módon járnak el. 5.4.6 Az áruk előzetes átengedése (24. cikk) A 24. cikk rendelkezik arról, hogy ha a vámhatóságokat értesítették arról, hogy eljárás indult formatervezésiminta-oltalom, szabadalom, használatiminta-oltalom, félvezető termék topográfiájának oltalma vagy növényfajta-oltalom alapján fennálló jog megsértésének megállapítása iránt, a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa kérheti a vámhatóságoktól az eljárás befejezését megelőzően az áruk átengedését vagy visszatartásuk megszüntetését, amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa olyan biztosítékot adott, amely elegendő mértékű a határozat jogosultja érdekeinek védelmére. Az áruk előzetes átengedése nem alkalmazható a védjegyekre, amelyek a vámhatósági lefoglalások túlnyomó részét teszik ki (2014-ben és 2015-ben az összes áruvisszatartás 94 %- a védjegyekkel állt kapcsolatban). Feltehetőleg ez az oka annak, hogy ezt az eljárást az egész Unióban ritkán alkalmazták (egy tagállam egy alkalommal, egy másik tagállam rendszeresebben). 5.5 A COPIS használata A COPIS 2014. január 1-jén kezdett el működni. Azóta a vámhatóságok lépéseket tettek annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak hozzá. Az eszköz első kiadását a használat megkönnyítése érdekében többször módosították. Jóllehet a tagállamok érzékelik, hogy a COPIS minősége az utóbbi két évben javult, továbbra is vannak bizonyos általános aggályok az adatbázis egyes funkcióinak hatékonyságával és felhasználóbarát jellegével kapcsolatban. A COPIS további módosításainak kidolgozása jelenleg is folyik; ezeknek célja az, hogy a rendszer jobban reagáljon a vámhatóságok szükségleteire. A COPIS adatbázisprojekt fejlesztése során megfogalmazódott az igény, hogy a COPIS tegye lehetővé az intézkedés iránti kérelmek elektronikus formában történő benyújtását. Mivel a 16
szellemitulajdon-jog megsértésével foglalkozó európai megfigyelőközpont által kifejlesztett jogérvényesítési adatbázis (Enforcement Data Base, EDB) az intézkedés iránti kérelmek benyújtása tekintetében releváns információkat tartalmaz, azt az adatbázist az intézkedés iránti kérelmek elektronikus formában történő benyújtásának szempontjából alkalmas forrásnak találták. A Bizottság és a szellemitulajdon-jog megsértésével foglalkozó európai megfigyelőközpont közötti kapcsolatok vonatkozásában kidolgoztak egy javaslatot, amely az intézkedés iránti előzetes kérelem funkció COPIS-on belüli alkalmazására vonatkozik, és célja, hogy a kérelmezők és a vámhatóságok munkáját megkönnyítse. Folyamatban van az intézkedés iránti elektronikus kérelem benyújtására alkalmas kereskedői portál fejlesztése, amelynek eredményeként a jövőben papírmentesek lesznek az intézkedés iránti kérelmek. A COPIS és az EDB operatív összekapcsolása 2015. július 1-jén történt meg. A kérelmezők számára ez az összekapcsolás csökkenti majd az információ többszöri benyújtásával járó terheket. 21 tagállam használja a COPIS-t az intézkedés iránti kérelmek és a jogsértések kezeléséhez. Az intézkedés iránti kérelmek és a jogsértések kezelése céljából 6 tagállam a COPIS-hoz automatikusan kapcsolódó nemzeti rendszereket használ. Egy tagállam a COPIS-hoz automatikusan kapcsolódó nemzeti rendszert használ a jogsértések kezeléséhez, de az intézkedés iránti kérelmek kezeléséhez a COPIS-t használja. Egyes tagállamok vámtisztviselőiknek teljes hozzáférést adnak a COPIS-hoz, míg más tagállamok csak korlátozott hozzáférést biztosítanak, és inkább saját nemzet adatbázisuk használatát hangsúlyozzák (amennyiben vámigazgatásuk rendelkezik szellemitulajdon-jogra vonatkozó adatbázissal). Ez az információ továbbításában beálló hibákhoz vezethet, és minden bizonnyal megnövel a munkaterhelést. Sok tagállam számol be arról, hogy nehézségeket tapasztalnak, amikor a határozat jogosultja által az intézkedés iránti kérelemben megadott, valamint a COPIS-ban hozzáférhető információkat kockázatelemzés céljára használják fel. 5.6 A Bizottság általi végrehajtás A 608/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2013. december 4-én elfogadták a 608/2013/EU rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról szóló bizottsági végrehajtási rendeletet 10. A naprakésszé tétel várható időpontja: 2017. A 608/2013/EU rendelet 22. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság még nem fogadta el. 10 A Bizottság 1352/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 4.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról (HL L 341., 2013.12.18., 10-31. o.). 17
5.7 Eredmények az EU határain 2014-ben és 2015-ben A szellemitulajdon-jogoknak az EU külső határain történő vámhatósági érvényesítéséről szóló jelentés éves közzététele 11 lehetővé teszi a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedések terjedelmének felmérését. A jelentés statisztikai információkat tartalmaz a vámeljárások során foganatosított visszatartásokról, valamint adatokat az áruk leírásáról, mennyiségéről és értékéről, származási helyértől, a szállítási eszközökről és az esetlegesen megsértett szellemitulajdon-jogokról. A statisztikát a Bizottság készítette a tagállamok igazgatási szervei által a COPIS-on keresztül továbbított adatok alapján. 5.7.1 Általános eredmények VISSZATARTÁSO K 2012 2013 2014 2015 Esetek 90 473 86 854 95 194 81 098 Eljárások Nem áll rendelkezésr Nem áll rendelkezésre 105 488 95 313 e Árucikkek 39 917 445 35 940 294 35 568 982 40 728 675 Hazai 896 millió 768 millió 617 millió 642 millió kiskereskedelmi EUR EUR EUR EUR érték Egy-egy visszatartás olyan eset, amely egy vagy több árucikket érinthet. Minden egyes eset vonatkozhat különböző termékkategóriákba tartozó, különböző jogosultaktól származó árucikkekre. A COPIS-ban a tagállamok minden esetet úgy rögzítenek, hogy információt adnak az árukategóriáról és a jogosultról. A visszatartási eljárást minden egyes árukategória és minden egyes jogosult vonatkozásában megindítják; ez az oka annak, hogy az eljárások száma magasabb, mint az eseteké. A szellemitulajdon-jogoknak az EU külső határain történő vámhatósági érvényesítéséről szóló 2015-ös jelentés szerint a határon lefoglalt, a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk mennyisége 2014 és 2015 között 15 %-kal nőtt. 5.8 Az áthaladó gyógyszerszállítmányokkal kapcsolatos eredmények A Bizottság felkérte a tagállamok vámhatóságait, hogy a Bizottságnak benyújtandó jelentésükben térjenek ki minden olyan, a 608/2013/EU rendelet kapcsán előforduló eseményre, amely az uniós vámterületen áthaladó gyógyszerszállítmányokat érint. 11 http://ec.europa.eu/taxation_customs/business/customs-controls/counterfeit-piracy-other-iprviolations/ipr-infringements-facts-figures_en 18
27 tagállam jelentette, hogy az uniós vámterületen áthaladó gyógyszerszállítmányok ellenőrzése során nem történt ilyen esemény. Egy tagállam számolt be egy visszatartási esetről, amely áthaladó gyógyszerszállítmányokat érintett: a szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek esetében a szállítmányra vonatkozó információk egyértelműen arra mutattak, hogy az árukat a belső piacra szánták, így a hatóságok az árukat visszatartották. Ezeket az árukat végül mindkét fél hozzájárulásával megsemmisítették. 5.9 A 608/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos intézkedés iránti kérelmek és lefoglalások A 608/2013/EU rendelet hatálya alá újonnan került jogok nevezetesen a használati minták, a kereskedelmi nevek és a félvezető termékek topográfiái kapcsán nem keletkezett nagyszámú intézkedés iránti kérelem. 2016. szeptember 15-én 8 aktív intézkedés iránti kérelem vonatkozott kereskedelmi nevekre, 15 pedig használati mintákra. A félvezető termékek topográfiái kapcsán nem nyújtottak be intézkedés iránti kérelmet. Ez azt jelenti, hogy a rendeletbe újonnan felvett jogokat sértő termékek esetében a visszatartások száma igen alacsony. Például 18 esetben történt meg áruk visszatartása a kereskedelmi névvel kapcsolatos jog megsértésének gyanúja alapján, és két esetben a használati mintával kapcsolatos jog megsértésének gyanúja alapján. A félvezető termékek topográfiáival kapcsolatos jog megsértésének gyanúja alapján nem történt áruvisszatartás. Megkerülést lehetővé tevő eszközök esetében nem került sor visszatartásra. Azon jogok kapcsán, amelyekre már az 1383/2003/EK rendelet hatálya is kiterjedt, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos intézkedés iránti kérelmek száma továbbra is alacsony. 5.10 A rendes eljárás alkalmazásának eredményei 2014-ben az összes eset 69,12 %-át kezelték a rendes eljárás, 30,88 %-át pedig a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretein belül. Az eredmények a következők: az árukat a rendes eljárás keretein belül, a jogosult általi megerősítés és az áruk birtokosának hozzájárulása után megsemmisítették (58,43 %); az árukat a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretein belül, az áruk birtokosának hozzájárulása után megsemmisítették (27 %); a jogosult bírósági eljárást indított a jogsértés megállapítására (6,14 %); 19
az árukat átengedték, mivel a jogokat nem sértő eredeti áruknak bizonyultak (2,8 %); az árukat átengedték, mivel a jogosult nem reagált a vámhatóságok általi értesítésre (5,5 %); a jogosult és az áruk birtokosa az ügyet peren kívül rendezte, ezután az árukat átengedték (0,11 %). 2015-ben az összes eset 72,14 %-át kezelték a rendes eljárás, 27,86 %-át pedig a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretein belül. Az eredmények a következők: az árukat a rendes eljárás keretein belül, a jogosult általi megerősítés és az áruk birtokosának hozzájárulása után megsemmisítették (59,93 %); az árukat a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretein belül, az áruk birtokosának hozzájárulása után megsemmisítették (22,05 %); a jogosult bírósági eljárást indított a jogsértés megállapítására (9,21 %); az árukat átengedték, mivel a jogokat nem sértő eredeti áruknak bizonyultak (2,77 %); az árukat átengedték, mivel a jogosult nem reagált a vámhatóságok általi értesítésre (5,75 %); a jogosult és az áruk birtokosa az ügyet peren kívül rendezte, ezután az árukat átengedték (0,29 %). 5.11 A kiscsomagokra vonatkozó eljárás alkalmazása 2016. szeptember 15-én az intézkedés iránti nemzeti kérelmek 48 %-ában (1502 kérelemből 726-ban) kérték a kiscsomagokra vonatkozó eljárás alkalmazását. E kérések aránya az intézkedés iránti uniós kérelmek esetében 33 % volt (1184 kérelemből 393). Az összes intézkedés iránti kérelem 41 %-a kéri a kiscsomagokra vonatkozó eljárás alkalmazását. A magánszektor képviselői rámutattak, hogy bizonyos jogok esetében (amelyeknél a jogsértések értékelése túlságosan összetett és amelyeknél véleményük szerint elengedhetetlen a jogosultak szakértelme) a kiscsomagokra vonatkozó eljárást nem tartják megfelelőnek, és ezért nem is döntenek az alkalmazása mellett. 2015-ben a kezdeményezett visszatartások valamivel több, mint 22 %-ában az áruk megsemmisítése a kiscsomagokra vonatkozó eljárás keretében történt. 2014-ben az összes visszatartási eset 27 %-ában alkalmazták az ilyen eljárással történő megsemmisítést. A 2014. évi és a 2015. évi jelentések további részleteit lásd az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (TAXUD) weboldalán: http://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/resources/documents/customs/custom s_controls/counterfeit_piracy/statistics/2015_ipr_statistics.pdf 20