A nyomozás I. Általános rendelkezések (164-169. II. A Be. megindítása nyomozással (170-175. ) III. A nyomozás lefolytatása (176-194. ) IV. Jogorvoslat a nyomozás során (195-199. )
Nyomozás és vizsgálat A nyomozás a bűncselekmény nyomainak rögzítése, a tettes személyének felderítése, a vizsgálat pedig a nyomozás továbbfejlesztése, intézkedések olyan törvényben szabályozott sorozata, amely a már fennálló gyanú esetén a tényállás megállapítását, valamint a terhelt felelőssége szempontjából releváns bizonyítékok feltárását jelenti. E két szakasz természetesen nem határolható el világosan, a nyomozás és a vizsgálat gyakran összemosódik. A Be nyomozás címszó alatt a vizsgálatot szabályozza
A nyomozás fogalma - a nyomozás alaki (eljárásjogi) fogalma, - a nyomozás ismeretelméleti fogalma, és - az informatikai megközelítés. Alaki értelemben a nyomozás törvényben meghatározott eljárási cselekmények szervezett és célirányos végrehajtása, a bírósági szakasz előkészítése. Ismeretelméleti értelemben olyan tudatos tevékenység, melynek célja valamely múltbeli eseménynek a megismerés általános törvényszerűségei figyelembe vételével történő valósághű rekonstruálása. Végül, van olyan nézet, mely szerint a nyomozás információk racionális gyűjtésén (hozzátehetjük: és bizonyos mértékű értékelésén) alapuló tényfeltárás. A három megközelítés szimbiózisából leszűrhető, hogy a nyomozás olyan tudatos és tervszerű megismerési folyamat, amely információk gyűjtésén és rögzítésén keresztül valamely múltban lezajlott, és bűncselekmény gyanúját keltő tett valóságnak megfelelő rekonstruálására és elkövetőjének megállapítására irányul, annak érdekében hogy eldönthető legyen: indokolt-e (lehetséges-e) a terhelt bírósági felelősségre vonása.
A nyomozás korábbi és új felfogására vonatkozó nézetek összefoglalása korábbi felfogás (gyakorlatilag 1950-től napjainkig) az 1998. évi XIX. tv. felfogása a nyomozás mind tartalmilag, mind formálisan önálló szakasz, (kezdetben a rendőr is, később csak az ügyész levonhatja a nyomozás felelősségre vonást megalapozó konzekvenciáit is, pl. megrovás'' alkalmazásával) a nyomozás formálisan önálló, tartalmilag azonban a tárgyalás előkészítése az ügyész szűrő szerepe erősödik, megrovási (vádhalasztási) jogkörrel elterelhet, közvetítő eljárásra utalhat a nyomozás során bizonyítás folyik a nyomozó hatóságok önállóan végzik az ügyész felügyeletet gyakorol a nyomozás felett a nyomozás során a bizonyítékok összegyűjtése, megőrzése folyik az ügyész utasítási, rendelkezési joga mellett folyik az ügyész irányít és dönt
A nyomozás általános szabályai Az általános szabályok körében rendelkezik a törvény a nyomozás céljáról (164. (2) bek.), az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatáról (165. ), a nyomozási cselekmények rögzítéséről (166.-168. ) és a határozatok alaki és tartalmi kellékeiről (169. ).
A büntető eljárás megindulása Mikor igen (pozitív feltételek) - gyanú (személy gyanúsításához megalapozott gyanú) - legitimitás (hatáskörrel Illetékességgel rendelkező szerv) - döntés (határozat vagy halaszthatatlan nyom. cselekmény) Mikor nem (negatív feltételek) -nincs gyanú -büntethetőségi akadály -res iudicata Hogyan - hivatali észlelésre határozat -Feljelentésre - halaszthatatlan cselekmény alapján
A nyomozás megindulása A nyomozás feljelentés (a sértett kérelme), bejelentés (más kezdeményezése), vagy a hatóság észlelése alapján indulhat. Általános szabály, hogy a magánszemélyek csak akkor kötelesek feljelentést tenni, ha ennek elmulasztása bűncselekmény, a hivatalos személyek kötelesek a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott bűncselekményt feljelenteni, magánindítványra üldözendő cselekmény esetén csak a jogosult feljelentésére indítható büntető eljárás. Sürgős (halaszthatatlan) esetben reálaktus (pl. elfogás érdekében történő házkutatás) is indulás lehet.
A nyomozás határideje 2 hónap - további 6 hónap: ügyész, - Tovább (1 évig): vezető ügyész, - 1 éven túl (2 évig): felettes ügyész, - 2 éven túl: legfőbb ügyész (Meghatározott gyanúsított ellen főszabályként 2 évig lehet nyomozni + kivételesen a befejezéskor tett indítványok elbírálására max. 90 nap)
A feljelentés elutasításának okai Be. 174-175. - az ügyész döntése: a) a cselekmény nem bűncselekmény, b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik, c) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, d) halál, elévülés vagy kegyelem esetében, e) magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, f) a cselekményt már jogerősen elbírálták, g) együttműködő személlyel szemben (175. (1) bek.) h) fedett nyomozóval szemben (175. )2) bek.) - a nyomozó hatóság is dönthet: - a)-b) és d)-f) pontok esetén továbbá gyermekkor mint kizáró ok esetén, - g) esetén, de csak ügyészi engedéllyel
Felfüggesztési okok: (188-189. ) - az ügyész dönt: a) a gyanúsított ismeretlen helyen, külföldön tartózkodik, nélküle nem folytatható, b) súlyos betegség, későbbi elmebetegség, c) az elkövető kilétét az eljárás során nem lehetett megállapítani d) előzetes kérdésben kell dönteni e) jogsegély érdekében külföld megkeresése (ha itthon már minden elkészült) f) nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést be kell szerezni. g) nemzetközi büntetőbíróság átadást kér - a nyomozó hatóság is dönthet) - a), c), e), h pontok Egy éves határidő állapítható meg: - külföldről visszatérés, - kereset benyújtása személyi állapotra vonatkozó per esetében,
Felfüggesztés és elévülés viszonya Btk. 35. (2) bek. A felfüggesztés tartama az elévülés idejébe nem számít be. (a mentelmi jog ideje sem) Kivétel: - ismeretlen tettes, - ismeretlen helyen tartózkodó tettes, - elmebeteggé vált tettes.
Megszüntetési okok (190-192. ) - az ügyész döntése: a) nem bűncselekmény, b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése a folytatástól sem várható eredmény, c) nem a terhelt követte el, nem állapítható meg, hogy ő követte el, d) büntethetőséget kizáró ok (kivéve ha kényszergyógykezelés kell), e) halál, elévülés, kegyelem f) egyéb büntethetőséget megszüntető okok, g) magánindítvány, kívánat, feljelentés hiánya (és már nem is pótolható) h) res iudicata, i) fedett nyomozóval szemben (192. (2) bek.) j) együttműködő személlyel szemben (192. (1) bek.) k) megrovás alkalmazásával - a nyomozó hatóság is dönthet: - a), b), e), g), h) + gyermekkor. mint büntethetőséget kizáró ok esetében - j) de csak ügyészi engedéllyel
Megszüntető határozat
Jogorvoslat a nyomozás során Panasz 195. (1) Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről (VIII. Fejezet) további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. /főszabályként nincs halasztó hatálya/ A feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje. Nincs helye panasznak a bizonyítási eljárások, a nyomozás és a feljelentés kiegészítésének elrendelése miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége során végzett eljárási cselekmények a tanú kihallgatása és a szaktanácsadó közreműködése (182. ) miatt. Felülbírálati indítvány: házkutatás, motozás, ügyészi lefoglalás, titokgazda iratának nyomozó általi lefoglalása esetén a másodfokú ügyészi döntés elleni további (második) jogorvoslat a nyomozási bíróhoz Fellebbezés: a nyomozási bíró döntése ellen Fellebbezés:
Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata - Az ügyész rendelkezik a nyomozásról. Az ügyész a nyomozó hatóságot utasítja. Az ügyész betekinthet a nyomozó hatóságok külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásaiba, és ezek adatait felhasználhatja. Egyes nyomozási cselekmények teljesítése végett az ügyész akkor is a nyomozó hatósághoz fordulhat, ha egyébként a nyomozást maga végzi. -A nyomozó hatóság az ügyésznek az ügy nyomozására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti, az ügyészt - annak rendelkezése szerint - a nyomozás elrendeléséről és az ügy állásáról írásban tájékoztatja. Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetőleg határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetőleg az ügyész hatáskörébe tartozik, erről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatja. - Az ügyész a határozatai előkészítésére a nyomozó hatóságot utasíthatja. - A nyomozó hatóság vezetője az ügyészi utasítás ellen felettes szerve útján előterjesztést tehet a felettes ügyészhez. A felettes szerv az előterjesztést az arra vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes ügyészhez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.
Fokozott ügyészi felügyelet (ismét nem a törvényben, utasításban szabályozott) Havonta kötelező felülvizsgálat * bonyolult ügy * lényeges tv.-sértés, mulasztás, * szabadságelvonó kényszerintézkedés, * egy év eltelte, * 10 évet meghaladó fenyegetettség, * különösen védett tanú, * fedett nyomozó, * közérdeklődés Elrendelhető, ha személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésnél 6 hónap eltelt.