GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
14. hét
Előadás áttekintése A kukorica vegyszeres gyomirtása. A kukorica fontosabb gyomnövényei. A gyomok elleni védekezés módjai. A kukorica öntözése. A kukorica betakarítása, tárolása.
Gyomfajok helyezési sorrendje borítási % alapján kukoricában, az országos gyomfelvételezések alapján Fajnév (veszélyes gyomnövény) I. 1950. II. 1970. III. 1988. IV. 1996. Echinochloa crus-galli Kakaslábfű 2 1 1 1 Amaranthus retroflexus - Szőrös disznóparéj 11 3 2 2 Ambrosia elatior - Parlagfű 15 10 4 3 Chenopodium album - Fehér libatop 4 2 3 4 Convolvulus arvensis - Aprószulák 1 4 5 5 Cirsium arvense - Mezei acat 5 7 9 6 Datura stramonium - Csattanó maszlag 76 27 13 7 Amaranthus chlorostachys - Karcsú disznóparéj 117 24 10 8 Sorghum halepense - Fenyércirok na. 89 19 9 Elymus repens - Tarackbúza 12 9 12 10 Polygonum lapathifolium - Lapulevelű keserűfű 18 14 8 11 Panicum miliaceum - Vadköles 230 23 17 12 Hibiscus trionum - Varjúmák 10 11 11 13 Setaria glauca - Fakó muhar 7 6 7 14 Xanthium strumarium - Bojtorján szerbtövis 49 69 20 15 Amaranthus blitoides - Henye disznóparéj 39 25 22 16 Helianthus annus - Árvakelésű napraforgó na. 93 21 17 Bilderdykia convolvulus - Szulák keserűfű 8 12 16 18 Xanthium italicum - Olasz szerbtövis na. 131 34 19
AZ I-IV. ORSZÁGOS GYOMFELVÉTELEZÉSEK EREDMÉNYEI MAGYARORSZÁGON Gyomfaj neve I. Országos Gyomfelvételezés (1947-1953) Fontossági sorrend Borítási % II. Országos gyomfelvételezés (1969-1971) Fontossági sorrend Borítási % III. Országos gyomfelvételezés (1987-1988) Fontossági sorrend Borítási % IV. Országos gyomfelvételezés (1996-1997) Fontossági sorrend Borítási % Ambrosia elatior 21. 0,39 8. 0,87 4. 2,57 1. 5,37 Echinochloa crus-galli 9. 0,86 1. 3,73 1. 4,42 2. 3,90 Amaranthus retroflexus 17. 0,51 5. 1,47 3. 3,06 3. 3,63 Chenopodium album 3. 1,53 3. 2,06 2. 3,08 4. 2,80 Cirsium arvense 2. 2,00 7. 1,12 8. 0,71 5. 1,81 Convolvulus arvensis 1. 7,93 2. 2,51 5. 1,94 6. 1,66 Matricaria inodora 66. 0,07 26. 0,23 6. 1,30 7. 1,49 Datura stramonium 179. 0,01 59. 0,06 19. 0,38 8. 1,10 Amaranthus chlorostachys 105. 0,02 18. 0,39 13. 0,57 9. 0,94 Sorgum halepense - - 94. 0,03 18. 0,40 10. 0,78 Galium aparine 138. 0,01 50. 0,09 12. 0,59 11. 0,73 Agropyron repens 27. 0,28 12. 0,51 20. 0,38 12. 0,65 Helianthus annuus 206. 0,00 119. 0,01 16. 0,42 13. 0,59 Bilderdykia convolvulus 14. 0,71 6. 1,14 11. 0,60 14. 0,58 Panicum mileaceum 199. 0,00 192. 0,00 23. 0,29 15. 0,56 Xanthium strumarium 130. 0,01 113. 0,01 24. 0,27 16. 0,55 Polygonum lapathifolium 29. 0,25 16. 0,40 10. 0,60 17. 0,53 Setaria glauca 7. 1,11 4. 1,95 7. 0,72 18. 0,50 Sinapis arvensis 22. 0,37 13. 0,48 9. 0,63 19. 0,47
Szántóföldjeink gyakorlatilag jelentős gyomfajai a 2007-2008. évi adatok szerinti fontossági sorrendben Gyomnövény magyar neve Gyomnövény latin neve Fsor 1947-53 1987-88 2007-2008 Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Parlagfű Ambrosia artemisiifolia L. 21 0,3926 4 2,5724 1 5,3300 Kakaslábfű Enchinochloa crus-galli (L.) 9 0,8557 1 4,4192 2 4,2542 Fehér libatop Chenopodium alébum L. 3 1,5319 2 3,0816 3 3,6635 Mezei acat Cirsium arvense (L.) 2 2,0031 8 0,7090 4 1,7724 Fakó muhar Setaria pumila (Poir.) 7 1,1054 7 0,7208 5 1,6324 Apró szulák Convolvuluv arvensis L. 1 7,9266 5 1,9439 6 1,4829 Szőrös disznóparéj Amaranthus retroflexus L. 17 0,5079 3 3,0610 7 1,4183 Ebszékfű Tripleurospermum inodorum (L.) 66 0,0657 6 1,2984 8 1,1634 Csattanó maszlag Datura stramonium L. 177 0,0055 19 0,3847 9 0,9675 Termesztett köles Panicum miliaceum L. 199 0,0032 23 0,2905 10 0,9600 Karcsú disznóparéj Amaranthus chlorostachys 105 0,0231 13 0,5691 11 0,9229 Nagy széltippan Apera spica-venti (L.) 56 0,0762 14 0,4617 12 0,9100 Tarackbúza Elymus repens (L.) 27 0,2800 20 0,3845 13 0,8768 Fenyércirok Sorghum halepense (L.) 18 0,4040 14 0,8213 Ragadós galaj Galium aparine L. 137 0,0103 12 0,5858 15 0,6169 Szulákkeserűfű Fallopia convolvulus (L.) 14 0,7110 11 0,6000 16 0,5999 Lapulevelű keserűfű Persicaria lapathifolia (L.) 29 0,2524 10 0,6060 17 0,5798 Napraforgó Helianthus annus L. 206 0,0030 16 0,4246 18 0,5514 Varjúmák Hibiscus trionum L. 25 0,2959 17 0,4065 19 0,5369 Mezei szarkaláb Consolida regalis 19 0,4203 40 0,1281 20 0,5150
A kukorica fontosabb gyomnövényei A gyomnövény neve Kakaslábfű (Echinochloa Crus galli) Fehérlibatop (Chenopodium album) Aprószulák (Convolvulus arvensis) Fakó muhar (Setaria glauca) Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) Parlagfű (Ambrosia elatior) Mezei aszat (Cirsium arvenze) Vadrepce (Sinapis arvensis) Tarackbúza (Agropyron repens) Fenyércirok (Sorghum halepense) Csattanó maszlag (Datura stramonium) Lapulevelű keserűfű (Polyponum lapathhifolium) Zöld muhar (Setaria viridis) Hamvas szeder (Rubus caesius) Selyemmályva (Abutilon theophrasti) Életforma T 4 T 4 G 3 T 4 T 4 T 4 G 3 T 3 G 1 G 3 T 4 T 4 T 4 G 3 T 4
Selyemmályva - Abutilon Theophrasti Csattanó maszlag Datura straminium
Parlagfű Ambrosia elatior Szőrös disznóparéj Amaranthus retroflexus
Fehér libatop Chenopodium album Pokolvar libatop C. hybridum
Mezei acat Cirsium arvense Fenyércirok Sorghum halepense
Apró szulák Convolvulus arvensis Sövény szulák Calystegia sepium
Közönséges kakaslábfű Echinocloa crus-galli Zöld muhar Setaria viridis
Porcsin keserűfű Polygonum aviculare Lapulevelű keserűfű P. lapathifolium
Bojtorján szerbtövis Xanthium strumarium
POSZTEMERGENS KEZELÉSEK TÉRHÓDÍTÁSÁNAK OKAI Presowing szerek visszaszorulása - Technikai okok (eszközhiány, többletköltség) - mikrobiológiai degradáció Preemergens szerek hatásának időjárás függősége (bemosó csapadékhiány) Elszaporodott melegigényes fajok folyamatos kelése (selyemmályva, csattanó maszlag, szerbtövis) Szakmai szemléletváltás: csak a ténylegesen megjelent gyomok ellen védekezünk Pénzügyi szemléletváltás: a post-szereket 4-5 héttel későbben kell megvásárolni Jó hatású post-szerek vannak forgalomban pl. Mikado, Motivell, Titus Plus, Tropazin, Primextra Gold, Guardin Extra, Escort, Gartoxin FW, Lontrel ő
Presowing (csak lehetőség) Afalon Dispersion 1,5-2,0 l/ha (magról kelő gyomok ellen) Basagran 3-3,5 l/ha (kétszikű gyomok ellen) Preemergens (egy és kétszikűek ellen kombinációban) Merlin Flexx Laudis Titus Plus DF Guardian EC (Max, Tetra) Pledge Profi Gardoprim Plus Gold 0,3-0,45 l/ha 1,75-2,25 l/ha 383 g/ha 2 l/ha 1 csom./2 ha 4 l/ha Pre-poszt: Gardoprim Plus Gold 4 l/ha Successor T 1-4 l/ha
Posztemergens (gyakorlatban ez a gyomirtási mód az általános) Titus Plus DF 307 g/ha 5-7 leveles állapotig egyéves és évelőgyomok ellen Dezormon 1,0 kg/ha Motivell 0,75-1,0 l/ha 5-7 leveles állapotig Keményebb gyomok ellen (Acat, szerbtövis, Poligónium, selyemmályva, parlagfű) Banvel 480 S 0,5-0,7 l/ha 5-7 leveles állapotig Főleg a későn kelő egynyári kétszikű és néhány egyszikű gyomok ellen Mikado 1,5-2,0 l/ha Basis 25 g + Banvel 480 0,5 l Callisto 4SC 0,25-0,35 l/ha + Banvel 480 S 0,5-0,7 l/ha
hektár 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 46 002 34 433 Öntözött terület összesen: 91 719 ha 2166 3971 1495 1654 1998 Öntözött területek megoszlása régiónként, 2009. Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Közép- Magyarország Öntözött szántóföldi területek növényenkénti alakulása Magyarországon, 2009. napraforgó burgonya takarmánynövények rizs cukorrépa 1 742 3 366 5 658 3 094 1 508 kukorica zöldségfélék 23 970 28 100 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 hektár
Bauer csévélődobos öntözőberendezés
Lineár öntözőberendezés
Betakarítás
KUKORICA BETAKARÍTÁSA ÁRUKUKORICA: Szemesen nedves tárolásra (32-36 %) Szemesen szárítva (30% alatt) CCM (33-35 %) LKS (33-35 %) VETŐMAGKUKORICA: Csövesen (33-36 %) Silókukorica 35-40 % szárazanyag tartalomnál GÉPTÍPUSOK: Árukukorica szemesen New Holland CX-Series, Claas Mega, Claas Dominator, John Deere 9500 Combine Vetőmagkukorica (csövesen) New Idea, Byron, Pixall, Bourgoin, Geringhoff Silókukorica Claas Jaguar, John Deere 6950
A kukoricatermesztés speciális gépei Kukorica csőtörő adapter
Kukorica kombájn
Előadás összefoglalása A kukoricatermesztés hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a gyomok elleni eredményes védekezés. A globális felmelegedés okozta klímaváltozás következtében jelentősen változott a gyomnövények összetétele és az előfordulásuk, elterjedésük mértéke. A legnagyobb gondot a T4-es, nyár elején kelő és nyár végén magot hozó gyomnövények jelentik (parlagfű, disznóparéj, libatop, datúra, selyemmályva, szerbtövis, stb.), de gondot okoz az évelő fenyércirok is. A gyomok elleni védekezésnél hatékonyabbnak bizonyul a posztemergens védekezés, mert hatékony gyomirtószerek állnak rendelkezésre. Posztemergens védekezésnél a gyomirtószert a gyomösszetételnek megfelelően lehet megválasztani. A posztemergens védekezésnél figyelembe kell venni a gyomok fejlettségét és a kukoricahibrid gyomirtószerekre való érzékenységét is.
Előadás összefoglalása A kukorica öntözésénél fontos az öntözési rend (az öntözés ideje és az öntözővíz normája) meghatározása. A kukorica dinamikai vízigénye legnagyobb június 15-augusztus 15. között a virágzás, megtermékenyülés és a szemtelítődés időszakában. Az öntözés módja esőszerű öntözés lineár, vagy csévélhető dobos berendezéssel. Árukukorica termesztésnél az öntözés termésnövelő hatása kb. 4-5 tonnára tehető, az öntözés azonban költséges agrotechnikai beavatkozás, azért ha van kapacitás elsősorban a kukorica vetőmagtermesztésnél öntöznek.
Előadás összefoglalása A kukorica betakarítás módja összefügg a tárolás módjával is. A betakarítás ideje szeptember hó vége-október hónap. A kukorica fiziológiai érését követően megszűnik a víz- és a tápanyagfelvétel, kialakul a szem csutka felőli részén a feketeréteg. Ettől az időponttól már csak a szem vízleadása történik biológiai úton, a levélen keresztül. Nagyon lényeges, hogy ha szemesen szárítva történik a betakarítás, akkor minél kisebb szemnedvesség tartalomnál történjen a betakarítás, mert a szárítás jelentős költséget jelenthet. A kukoricát 14 %-os szemnedvesség-tartalomnál lehet biztonságosan tárolni. Ha a betakarítás módja szemesen nedves tárolással, vagy CCM-es (csutka és szem zúzalék), vagy LKS (csutka, szem, csuhélevél zúzalék), akkor már 30-33 %-os nedvességtartalommal is betakarítható, mert tejsavas erjedéssel történik a tárolás.
Előadás ellenőrző kérdései 1. Melyek a kukoricában leggyakrabban előforduló gyomnövények? 2. Milyen tényezők befolyásolják a vegyszeres gyomirtás hatékonyságát? 3. A kukorica öntözése esetén milyen további agrotechnikai tényezőkön kell változtatni és milyen összefüggés van a tényezők között? 4. Hogyan függ össze a kukorica betakarítás módja a tárolás módjával?
Előadás ellenőrző kérdései Gyakorlati feladat Sorolja fel a kukorica egy és kétszikű gyomnövényeit és az ellenük alkalmazható vegyszeres gyomirtószereket! A kukorica gyomnövényei Egyszikű gyomok 1 2 3 4 Kétszikű gyomok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A gyom várható megjelenési ideje A preemergensen és posztemergensen felhasználható vegyszerek
Előadás ellenőrző kérdései Gyakorlati feladat A kukorica öntözés nélküli és öntözéses termesztésnél milyen biológiai, agrotechnikai tényezőket alkalmaz? A tényezők Öntözés nélkül Öntözve Megjegyzés A hibrid megnevezése NPK műtrágyaadag Hektáronkénti tőszám A növényvédele m intenzitása A betakarítás módja
Előadás felhasznált forrásai Antal J. (szerk.) 2005. Növénytermesztéstan 1. Mezőgazda Kiadó Glits M. et al. (szerk.) 1997. Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS CÍME: A KUKORICA VETŐMAGTERMESZTÉSE Előadás anyagát készítették: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár